Elképzelhető, hogy akkor jelölték, v a jelölést is felújították?
Semmiképpen, hiszen a felirat az egyik tehermentesítő kamrában van, ahova nem vezetett feljárat, amíg Vyse ki nem robbantotta (Davison fedezte fel az első kamrát, de ő - száloptika nem lévén akkoriban - csak egy nádszálat dugott fel egy résen, ami egy darabig szabadon haladt, aztán koppant, ebből következtetett egy üregre.)
h többen, többször építették-bővítették,
Ezesetben
- vagy eredetileg csupasz volt (ami nem valószínű a másik két nagy piramissal összevetve)
- vagy bővítéskor leszedték a burkolatát, ami rohadt nagy munka, főleg utólag.
- vagy a piramis belsejében meg kéne találni a korábbi burkolatokat.
Továbbá ki és miért állt volna neki egy korábbi piramis nem túl látványos bővítésének, miközben maga egy szerényebb piramissal is kénytelen volt beérni, mikor ugyanazzal az erőfeszítéssel saját piramisát is feldobhatta volna?
(ha csak 10 méterrel bővítette valaki a nagy piramist, abból az anyagból egy 83 méteres saját piramist kihozhatott volna)
A cikk szerinti építési módnak - túl azon, hogy rohadt komplikált - van néhány rossz tulajdonsága:
- a lépcsők feltöltése után a lépcső és a feltöltés blokkjai nincsenek kötésben, ez a megbontott saroknál kiderült volna
- a burkolatot fentről lefelé gondolja felrakni, ami - tekintve, hogy a burkolat nagyobbrészt saját magára, és nem a magra támaszkodott - lényegében lehetetlen.
Ez nem jelenti azt, hogy a piramison körbefutó rámpa rossz elképzelés lenne, csak nem feltétlen háromsávos kivitelben. A burkolat is alulról, a maggal párhuzamosan építhető, csak a lesimítását kell fentről lefelé, a végén elvégezni. Addig a rámpa arra is nyugodtan támaszkodhat. (Sőt, a burkolat keményebb, mint a mag)
1. feltéve, de nem megengedve, hogy igaz az állításod, a hozzászólásom érdemi része továbbra is megállja a helyét:
a kartusok eredetiek.
2. az állításod ráadásul nem állja meg a helyét: a vád, mely szerint Vyse hamisított, nem Birchtől származik, hanem Sitchintől. az a verzió, mely szerint Birch kételkedett volna a feliratok korában, Sitchin kitalációja.
az általad betett részlet nem tartalmaz utalást erre, Birch nem is állított ilyet. az egész történetben egy hamisító van, és az Sitchin.
Véleménye Graham Hancocknak is lehet, még az is előfordul, hogy igaza van, de a fickó "végső szó" kimondására alkalmatlan :-)
Az okker, mint fő összetevő közismert. Lebukni az esetleges hozzákevert vagy szennyező anyagokon, illetve azok hiányán lehet(ne). Okker (vagy annak látszó) jelölések a szellőzőkben is vannak, tehát lehet bizonyosan eredeti mintát is szerezni. Aztán már az analitikai módszeren múlik, hogy mit találunk.
Akkoriban volt egy "totális" felújítás - Hérodotosz nem sokkal azok után láthatta őket. Elképzelhető, hogy akkor jelölték, v a jelölést is felújították?
Amit ebből még el tudok képzelni az az, h többen, többször építették-bővítették, hasonlóan mint a maja piramisoknál esetleg ráépítettek, megtartva az arányokat ...?
Lehet "szentségtörésnek" tűnik, de a paul által belinkelt építési mód-verzió(amit egyébként már régebben valahol láttam mint lehetőséget -> saját rámpaként használva az emeleteket-szinteket) elképzelhetőségét nézve, először lépcsőzetes szélű volt - később beépítették, majd burkolták?
"a hibás felirat is megér egy misét: a vád Sitchintől (!) származik, aki Perring rajzára alapozta az állítását"
A vád nem Sitchintől származik, hanem ettől az embertől, aki tekintélyes régész és egyiptológus volt jóval azelőtt, hogy Sitchin a világra jött volna.
Samuel Birchnek hívják. Lehet, hogy a Nagy Piramis csak 2500 éves? Ugyanis Birch szerint ezt a stílust soha nem használták, csak a 26. dinasztia idejében, és azt követően. Főleg nem az építőmunkások...
megvizsgálták-e a festéket Meg bizony, legutóbb a két német mekkmester, de nem a "kívánt" eredményt kapták, ezzel kezdődik a 9454-beli cikk :-)
A fáraó neve nem instrukció, hanem a "quarry mark" része, az angol wiki szerint: The now famous single instance of Pharaoh Khufu's name (identifying him as the builder of the Great Pyramid of Giza) is found on the south ceiling towards the west end of Campbell's chamber. The Khufu cartouche is part of a short inscription that reads "the followers, gang, of Khufu", i.e. the workmen that constructed the chamber.[12] Today this chamber also contains a fair amount of 19th and 20th century graffiti. The other similar famous "Khnum-Khuf", also part of work gang graffiti, is found in Lady Arbuthnot's chamber. Several other compound cartouches can be found in this chamber. Az emlegetett "kamrák" mind a királykamra feletti tehermentesítő üregek (Vyse széles nyelvcsapásokkal elnevezte őket :-))
igen, megvizsgálták. az eredmény nem perdöntő, mivel a festék anyaga, az úgynevezett vörös okker már a piramis építésének időpontjában is ismert volt , illetve a modern időkben is használták.
egyébként nem teljesen világos az okfejtésedből, hogy mire akarsz kilyukadni.
feltételezhető ugyan, hogy a kártust Vyse festette oda, azonban nem csak ez az egy bizonyíték szól amellett, hogy a Hufu építtette a piramist. másrészt a kártus két kő illesztésénél található, egy része nem is látszik, vajon mi indokolta volna utólagos festés esetén ezt az elhelyezést?
az sem érv, hogy a felirat nem látható helyen található, hiszen a III–V. dinasztia egyetlen piramisában sincs látható helyen lévő felirat, ellenben a Vörös Piramisban talált hasonló feliratok még dátummal is el vannak látva.
valószínűleg az építésvezető jelöléséről lehet tehát szó.
a hibás felirat is megér egy misét: a vád Sitchintől (!) származik, aki Perring rajzára alapozta az állításá:
az azóta készült fényképekből azonban egyértelműen kiderül, hogy a felirat helyesen ábrázolja Hufu nevét:
a kor kártusait átvizsgálva egyébként kiderül, hogy a "kh" hangnak számos, egymástól eltérő ábrázolását használták:
Sitchinnek nagyon is érdekében állt felkavarni a vizet a kártus körül, hiszen ha valóban Hufu építtette a piramist, az megcáfolja a Sitchin által favorizált régebbi építés elméletét.
a végső szót nem más, mint maga Graham Hancock (!) mondja ki, egyetértve a fenti észrevételemmel:
"Cracks in some of the joints reveal hieroglyphs set far back into the masonry. No 'forger' could possibly have reached in there after the blocks had been set in place - blocks, I should add, that weigh tens of tons each and that are immovably interlinked with one another. The only reasonable conclusion is the one which orthodox Egyptologists have already long held - namely that the hieroglyphs are genuine Old Kingdom graffiti and that they were daubed on the blocks before construction began."
A felirat hibája könnyen menthető, mert aligha volt a kőfaragók vagy vontatók toborzásánál feltétel a kifogástalan helyesírás.
A festék anyaga viszont lebuktathatja a hamisítót, mert ha a felirat hamis, akkor a festéket a 180 évvel ezelőtti ismeretek alapján keverték, ha a mai módszerekkel vizsgálva a mai ismeretek szerint oda nem illő anyagot tartalmaz, (vagy esetleg valami hiányzik belőle,) akkor Vyse pingálta.
A piramis datálásában nem ez a felirat az első vagy egyetlen adat, ebből a szempontból az sem lenne zavaró, hogyha Vyse követte el.
Az egy nappal későbbi naplózás sem gyanús a szememben, egyrészt a slampos "kutatási" módszerek mellett (lásd a vaslap egy hónappal későbbi dokumentálását) ez nem kirívó, másrészt a behatoláskor az egész tele lehetett porral-füsttel, aligha tartózkodott ott percekig, legfeljebb bedugta a fejét egy pár másodpercre.
Wilkinson könyve viszont érdekes momentum, csak nem mindegy, hogy Vyse másolt onnan, esetleg Wilkinson vette át a hibás írásmódot Vyse beszámolójából.
"Vyse beszámolóival is óvatosan kell bánnunk, aki puskaporral meg neki egy műemléknek, az nagyobb disznóságokra is képes, ez fel is merült vele kapcsolatban annak idején."
Ez kettős mércének tűnik, mert azt minden további nélkül elfogadják, hogy a Vyse által felfedezett kamra teherhordó falára ferdén, piros festékkel festett és helyesírási hibáktól hemzsegő cirkálmányt az építők írták a kőtömbre 4500 évvel ezelőtt. Ez volna a bizonyíték arra, hogy ez a rendkívüli egyéniség, Hufu építtette a világunk 7 csodája közül az elsőt, a Nagy Piramist 20 év alatt.
Kérdés persze, hogy az építők, akik a kőtömbökre beépítésük előtt írtak instrukciókat, mi a frászt akartak azzal közölni, hogy Hufu? Talán, hogy el ne felejtsék a főnök nevét? Látszik az odafestett kártuson, hogy már akkor került oda, amikor be volt építve és a szűk helyen, kényelmetlen testhelyzetben írták.
Vyse naplójában arra a napra, amikor a kamrába behatolt nincs egy szó sem a feliratról, csak másnap, amikor néhány tanúval ment vissza a helyszínre. Van akinek az is feltűnt, hogy egyedül abban a könyvben szerepel Hufu neve hibásan, ami épp akkor (1837) jelent meg és címe: Materna Hieroglyphica, Sir John Gardner Wilkinson írta.
Samuel Birch felhívta a figyelmet a hibás feliratra, de ez nem izgatta különösebben a konzervatív, ortodox régészeket, mivel ők már konszenzussal arra az eredményre jutottak, hogy a piramist Hufu építtette és erre a bizonyíték Vyse felfedezése.
Kösz a linket, ott pontos hivatkozás van Petrie-re is.
A helyzet az, hogy Petrie ugyan említi a vaslapot, de arról nem ír, hogy látta vagy vizsgálta volna, egyszerűen Vyse-ra állításaira hagyatkozik. Lehet, hogy nem kellett volna. Később ezt vissza is vonta!
Viszont azt már itt megjegyzi, hogy a lelet ritkasága kétségeket ébreszt.
Szóval Egyiptomban akkoriban nem gyártottak vasat, de máshol (Mezopotámiában) igen.
És ez a vaslap lehetett akár az egyik "szellőző" külső végét lezáró darab is. Hála a robbantásos régészetnek, ez már sosem derül ki.
Ezeknél az áltudományos szerzőknél körbejárnak ezek a kitalált hülyeségek. A Királyi kamra fölötti kőfejtői jelekről Sitchin találta ki, hogy Vyse ezrede hamisította oda őket: de facto, utánna mindegyik "hamisítványról" beszélt (azóta persze kiderült az egész szélhámosság, Hancock és baráti köre bocsánatot is kértek, hogy bedöltek neki). Erről a szerencsétlen vaslapról meg épp az ellenkezőjét állították, de facto, "valódi", csak a hülye kerékkötő régészek mondják hamisítványnak...
A vaslapot Vyse ezredes egyik segítője, J. R. Hill kairói angol szállodás találta meg 1937. másjus 26-án a kürtőnél, állítólag egy belső ereszték közé szorulva, majd egy hónapra rá (június 25-én!) megmutatta azt a helyet Perring mérnöknek, ahol megtalálta. Vyse küldte be aztán a vaslapot a British Museumnak. éppenséggel elképzelhető volt, hogy a vaslapot az építők használták valamiféle szerszámként, mint Vyse gondolta (hiszen az egyiptomiak már az i.e. 4. évezredben is készítettek meteoritvasból kisebb tárgyakat), viszont ez láthatólag egy kovácsoltvas darab volt. Petrie 1881-ben vizsgálta meg (lásd erről a könyve: 1883. 85. oldal.), ő különösebben nem problémázott a leleten, úgy gondolta a vaslap védte a kőtömb szélét az emelésnél, s véletlenül ott maradt. Egy darabig azon vitáztak, hogy ez a vaslap is talán meteoritikus eredetű vasból készülhetett (akár azok a vastrágyak, amiket Petrie talált a VI. dinasztiabeli sírokban). De 1926-os, és 32-es vizsgálatoknál, nem találtak benne nikkelt. Ugyanerre jutott amúgy 1989-ben az említett Jones és El Gayar, akik kifejtették, hogy a vaslap nagyon régi lehet. A cikkük hatására végül megvizsgálta két másik szakértő is, Craddock és Lang: semmilyen aranybevonat nyomát nem találták, kimutatták (a szennyeződésekből), hogy nagyon rosszminőségű vas, és ugyanazokat a jellemzőket mutatja, mint a kairói iszlám kézművesek vastárgyai, melyek a középkorból maradtak. Leginkább a 16. századba datálható, amit egy kis faszéntüzelésű házikohóban készítettek. Két lehetőség van így viszont, az egyik, hogy azoknak az arab munkásoknak a "hagyatéka", akik akár egy kőfejtőt lefeszítgették a Nagy Piramis burkolatát a középkorban, és a kőtömböket a völgy irányába legörgették, ill. egyszerűen a panziótulajdonos Hill rakta oda 1837-ben, hisz akkor meg semmilyen tekintélye nem volt a régészetnek, bárki ott ásott, robbantgatott ahol akart. De az sem lenne különösebben hátbarengető, ha már Kheopsz idején ismerték a vaskovácsolást az egyiptomiak (ehhez nem kell rejtélyes civilizáció segítsége!), hiszen pld. Maspero 1883-ban egy VI. dinasztiabeli abusziri királyi piramisban is talált egy vastárgyat (csak 2-400 évvel Kheopsz után: i.e. 2345-2181!!!). Szóval akár így, akár úgy legyen is, nem hiszem, hogy különösebb jelentősége lenne ennek a kis vaslapnak (a piramis belső magköveit alkotó gyengeminőségű helyi mészkővek megmunkálásához -ami közé szorulva "találta" Hill, nem volt szükség vasszerszámokra).
A két neves szakember, dr. M. P. Jones és Sayed El Gayer ugyanis azonosíthatatlannak tűnik. Vyse beszámolóival is óvatosan kell bánnunk, aki puskaporral meg neki egy műemléknek, az nagyobb disznóságokra is képes, ez fel is merült vele kapcsolatban annak idején.
Howard Vyse és a két mérnök, John Perring és James Mash robbantással bontotta meg a piramis falát a királyi kamra déli kürtője felett. Amikor a törmeléket eltakarították Hill egy 30X10 cm-es vaslemezt talált. Bár Vyse azonnal hírverést csinált az általa talált „kovácsoltvas” lemeznek, de Hill szabályosan járt el és dokumentálta a felfedezést:
„Igazolom, hogy május 26-án a Nagy Piramis déli oldalán a szellőzőjárat nyílásának közelében saját kezűleg emeltem ki egy belső hornyolásból. A pontos helyét Mr. Perringnek is megmutattam…”
Vyse írásos tanúsítvány kíséretében a vaslapot a British Múzeumba küldte, ahol azonnal hamisítványnak nyílvánították, de azért 1881-ben Sir Flinders Petrie, akkori híres egyiptológus megvizsgálta és szakvéleményében azt írta, hogy kétséget kizáróan ősi darab, hosszú időn keresztül nummulitos mészkőtömb mellett volt elhelyezve.
Több mint száz évig nem vizsgálták, majd neves szakemberek (dr. M. P. Jones és Sayed El Gayer) optikai és vegyi analízist végeztek a vaslemez töredékeien. Megállapították, hogy nem meteoritikus eredetű, mert nagyon kis arányban van csak benn nikkel. A fémet tehát ember alkotta. A további tesztek kimutatták, hogy a fém megolvasztása 1000 és 1100 °C közti hőmérsékleten történt, valamint fényt derítettek arra az érdekességre is, hogy a lemez egyik oldalán nyomokban arany is kimutatható. Végül a két fémszakértő azt a következtetést vonta le, hogy "a fémlemez rendkívül ősi darab, az archeológiai következtetés helytálló, és a fémlemez akkor került a piramis szerkezetébe, amikor azt megépítették.”
Ettől függetlenül a British Múzeum továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a vaslemez hamisítvány…
és fémbevonata van, ezért nem is szökik ki a szén.
???
A szén egyszerűen nem párolog, tehát nincs, ami a búrára rakódjon.
A szénszálon tudtommal semmi bevonat nem volt. A gyártás utolsó fázisában a búra alatt maradt oxigént is elégette, onnan a szál már nem változik számottevően. A hőmérséklete valóban alacsonyabb a wolframénál.
"....Erdmann nem érti, miért kellene bevonni az ügybe az Interpolt. Mint mondta: a leleteket megvizsgálják a Fresenius Intézetben, az eredményeket pedig megosztják a nyilvánossággal is."
Azért mert ennyi idő alatt a wolfram rárakódik az üveg falára. Biztos láttatok már kiégett autóba való égőt. Olyan mint egy fémgolyó ránézésre. 10 év elég neki, és nem ég állandóan, mint ez amiről szó van. Ezért nem hiszem el.
