dehogynem, rengeteget írtam, és forrásokkal is alátámasztottam őket: (9225), (9248)
ezzel szemben a te érved ennyi: "Akkor jó, mert én tudom amit tudok",ráadásul forrás nélkül ;-)
az egyiptológusod sem számít döntő bizonyítéknak, hiszen olvashattad, hogy más egyiptológusok másként gondolják, ezt bizonyítanom sem kell.
ráadásul a nagy vagdalkozás közben már butaságokat is beszélsz: azt ugyanis senki (még a francia egyiptológusod) sem vonja kétségbe, hogy az egyiptomiak jó matematikusok voltak; ezt nagyon sok lelet bizonyítja:
Ellenben te nem írtál egyetlen érvet sem, csak tőlem követeled a bizonyítást.
Bizonyítsd be te, hogy az egyiptomiak jártasak voltak a matematikában meg azt, hogy az egyiptológus hülyeséget beszél, amikor ennek az ellenkezőjét állítja.
dehogyis, nem nekem kell bizonyítanod. automatikusan járna az eredeti állításodhoz, csakhogy ezt elmulasztottad.
az (9222) ugyanis tööb, egymásra épülő részből áll, amelyeket te tetszésed szerint pakolgatsz egymásra, de az alapozás sokkal ingatagabb, mint a piramisok esetében.
"Az első be van bizonyítva."
nem, nincs bizonyítva. saját magadnak is ellent mondasz, hiszen (9222)-ben még ezt írtad:
<Ők azt állítják, hogy a pí vagy a fí mind csak a véletlen művei a piramis arányaiban>
"Ha nem vagy lusta a Google megkeresi neked. Nyugodtan utána számolhatsz."
már (9225)-ben betettem egy tanulmányt (nyilván nem lustaságból) mely szerint egyáltalán nem biztos, hogy benne vannak ezek a számok, ha pedig benne vannak, akkor az lehet a véletlen műve is. lustaságból nem olvastad el, vagy nem értetted meg?
"A másodikat meg egy francia egyiptológus professzor mondta"
világos: egyes egyiptológusoknak nem hiszel, viszont a francia professzornak igen :-)
"Semmilyen egyiptomi írásban nem találták ezeknek a nyomát."
ettől még ismerhették, ez önmagában nem bizonyíték.
"Tehát nem is ők építették."
ez a legvalószínűtlenebb magyarázat, a feltevésen kívül semmi nem áll mellette.
Nem zárom ki kategorikusan a kőhengereket, de azért pár dolog ellenük szól: - kemény és nagyon sima útfelületet igényelnek, és azt erősen rongálják: igen költséges megoldás (az útnak is abból a keményebb kőből kellett volna lennie) - nyoma sem a megfelelő útnak, sem a kőgörgőknek nem maradt, holott ezek nem tüntethetők el úgy, mint a rézeszközök, amiket nem dobáltak el, ha teljesen elkoptak, akkor simán beolvasztották őket)
Nem is ilyen jellegű fontosságra gondoltam, hiszen - a görgők használatának nem feltétele még a kerület és átmérő fogalmának felmerülése sem, nemhogy az arányuk ismerete - mi is ismerjük a pí-t, de csak kerek dolgokba "építjük be", vagyis számunkra csak praktikusan fontos. Itt, már ha volt szándékosság, akkor az olyasmi volt, mint a Parlament kupolájának 96 méteres magassága. A funkció szempontjából 95 és 97 is lehetett volna, de (állítólag) a 896 (1896) megörökítése volt a szempont.
(kár, hogy kitudódott, milyen jól lehetne spekulálni rajta, ha titokban tartják :-) )
"Azért a pofonját nem próbálnám ki, ne feledd, hogy a kalapálás van olyan munka, mintha kézisúlyzókkal edzene"
Nem azt akartam momdani, hogy gyengye gyermek lett volna a dombormű faragó, hanem, hogy egy magasabb minőségű munkát végzett, így nem valószínű, hogy inkább befogták volna a kővontatásba.
"A túlvállalás csak egy tipp volt, igazad van, innen nézve nem logikus."
Így viszont nyitva maradt a kérdés: miért nincsenek a Kheopsz piramisban írások, domborművek?
"Semmi értelme, hogy ne kezdtek volna már akkor dolgozni a belső díszítésen, ha be lett volna tervezve."
A túlvállalás csak egy tipp volt, igazad van, innen nézve nem logikus.
A 2,5 perc szerintem is kizárólag úgy értelmezhető, hogy a fejtés, a megmunkálás (méretre igazítás) és a beépítés is erősen párhuzamosított. Egy további szűk keresztmetszet marad így: a szállító út, illetve a rámpa, ahol a párhuzamosítás elég járulékos többletköltség lenne, ott viszont ez az ütemidő szoros, de egyáltalán nem képtelenség - ezt már tíz+ éve is így gondoltam.
"Továbbá egy kőfaragó, dekorátor művész nem az a kővontatós izomállat,"
Azért a pofonját nem próbálnám ki, ne feledd, hogy a kalapálás van olyan munka, mintha kézisúlyzókkal edzene, csak a kalapálásból egy teljes műszak volt a napi edzésterv. Amúgy hogy mennyit ésszel és mennyit erővel, arra gondosan ügyeltek. Félbemaradt munkákon a hieroglifák vésésének is több különböző munkafázisát azonosították, különböző szerszámokkal dolgoztak rajtuk, könyen lehet, hogy különböző emberek.
"Ha a pí-t építették a piramisba, vagyis a kör kerületének és átmérőjének az arányát, akkor ezt csak azért tették, mert ez a szám fontos volt nekik."
Jól írtad!
A köveket kör alakú hengereken mozgatták. Ezen is sokat gondolkodom, hogy miből lehettek ezek a hengerek. A fa jó lenne, de nem tartós. Meg merem kockáztatni, hogy kőből voltak ezek. Keményebb kőből, mint a piramis építőelemei.
- a pi, és a fi tényleg bele van építve a piramisba
- az egyiptomiak tényleg nem ismerték ezeket a számokat"
Kinek bizonyítsam be, neked? :)
Az első be van bizonyítva. Ha nem vagy lusta a Google megkeresi neked. Nyugodtan utána számolhatsz.
A másodikat meg egy francia egyiptológus professzor mondta. Most nincs kedvem a megkeresni neked a nevét, de ott van a 9155-ös hozzászólásban lévő videoban.
"A dekoráció hiánya egy érdekes kérdés, annál inkább, mivel ez csak a két nagy piramisra jellemző, a Menkauréra már nem, és korábban-későbben a többire sem, és ahogy a nyár elején Schenohuda felhívta rá a figyelmemet, a velük egykorú masztabákra sem. Infóm nincs rá, én túlvállalásra gyanakszom: hogy az építmény nem készült el időben, elmaradt a dekormunka."
Nem logikus, a mit írsz.
A Kheopsz piramis belseje kb 60 m magasságig terjed, ha jól emlékszem. Erre még 90 métert húztak fel.
Semmi értelme, hogy ne kezdtek volna már akkor dolgozni a belső díszítésen, ha be lett volna tervezve.
Annál a készültségi foknál még nem hiszem, hogy feltűnt volna, hogy túlvállalták megukat.
Továbbá egy kőfaragó, dekorátor művész nem az a kővontatós izomállat, akivel inkább a tömböket vonszoltatták volna, a díszítés faragása helyett.
Aztán itt van a 2,5 perces idő, ami kőtömbönként jutott a 20 év alatt.
Itt sem gondolja senki, hogy 2,5 percenként tették egyik követ a másik után, hanem egyszerre több ponton építkeztek és így jött ki ez az átlag.
Az is lehet, hogy két óránként került egy kő a helyére, de 50 ponton dolgoztak egyszerre.
Na most, ha ezt a szimultán munkamódszert helyesen belátjuk, akkor nyilván a faragáshoz is hozzá kellett volna kezdeniük szimultán, ha akartak faragni bármit is a kövekre.
Ha a pí-t építették a piramisba, vagyis a kör kerületének és átmérőjének az arányát, akkor ezt csak azért tették, mert ez a szám fontos volt nekik. Sokkal fontosabb azoknál a dolgoknál, amiket csak úgy az utókorra akartak hagyni, mert azokat leírták vagy elmondták a következő generáció számára.
Ehhez képest hamar ejtették a témát, mert összesen egy piramisban van meg, se előtte, se utána. Akkor már inkább a véletlen, mint hipotézis, de csak addig, míg az ellenkezőjére nem utal valami konkrétum. (ami nem csak azt magyarázza meg, hogy miért szerették, hanem azt is, hogy miért ejtették hamarosan)
valamit nagyon félreértettél, pedig világosan leírtam, hogy mire válaszolok.
az egyiptomiak ismerték a pít, 22/7-tel számoltak, tehát simán bele is építhették akár, ettől függetlenül lehet, hogy a nagy piramisba csak belemagyarázzák a pí megjelenítését.
innentől kezdve nem is nagyon kellene foglalkozni azzal az alaptalan állításoddal, mely szerint nem ismerték (mivel nincs róla feljegyzés), tehát nem is építhették bele, tehát nem ők építették: egyik része sem állja meg a helyét.
Te azt mondod, hogy nem a pí-t építették be az egyiptomiak a piramisba, hanem a 22/7-et.
De miért pont ezeket a számokat?
Ha erre a kérdésre nem tudsz válaszolni, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy a pí-t vagy a 22/7-et építették-e be, hiszen a két szám gyakorlatilag ugyanaz.
"Nem, csak csirkefogónak, akik minden érdekességet megtartanak maguknak :-)"
Még csak hasonlót sem momdtam.
"ha egy falusi bognárt megkérdeztél volna a 19. században, kiderült volna, hogy az sem hallott a pí-ről, de azért nem gondoltad volna, hogy nem ő készíti a kerekeket, pedig azokba is bele van építve a pí, szerintem jobban is, mint a piramisokba."
Azt sem gondoltam volna, hogy fel kell hívnom a figyelmedet arra, hoy a piramis nem kerek, és úgy van benne a pí. :)
"Én nem nézem teljesen hülyének az egyiptológusokat." Nem, csak csirkefogónak, akik minden érdekességet megtartanak maguknak :-)
Azonban, ha egy falusi bognárt megkérdeztél volna a 19. században, kiderült volna, hogy az sem hallott a pí-ről, de azért nem gondoltad volna, hogy nem ő készíti a kerekeket, pedig azokba is bele van építve a pí, szerintem jobban is, mint a piramisokba.
Ha viszont egyiptomi földmérőként vagy építészként szükségem lett volna a pí-re, egész egyszerűen tapasztalati alapon a 22/7-et használtam volna, ugyanis az egyiptomiak a közönséges törteket szerették. Ha ma pível számolunk, akkor 3,14-et veszünk, és nem foglalkozunk azzal, hogy nem pontos, mégpedig azért, mert gyakorlatilag elég pontos, és a világon nincs olyan műszaki feladat, ahol 5 tizedesjegynél több kell belőle.
Az, hogy a pí fogalmával nem foglalkoztak, hogy a számértéke sem kellett nekik túlzottan, az nem akadályozhatta meg őket abban, hogy egyszer-egyszer be ne csússzon ez az adat az építményeikbe. Azért egyszer-egyszer, mert minden piramis hajlásszöge más és más, ha ennek valami jelentősége lett volna számukra, akkor sorozatban ragaszkodtak volna az értékéhez.
Azt viszont megnézném, hogy a megkopasztott piramis eredeti méreteit hogyan és milyen pontossággal állapítják meg a pí hívei.
A dekoráció hiánya egy érdekes kérdés, annál inkább, mivel ez csak a két nagy piramisra jellemző, a Menkauréra már nem, és korábban-későbben a többire sem, és ahogy a nyár elején Schenohuda felhívta rá a figyelmemet, a velük egykorú masztabákra sem. Infóm nincs rá, én túlvállalásra gyanakszom: hogy az építmény nem készült el időben, elmaradt a dekormunka. Erre utaltam is pár napja.
A kínai piramisok jó része földből van, ezek alakja is jóval kevésbé szabályos, mint az egyiptomiaké, ami kő, az meg lépcsős, szóval elég lényeges a különbség.
Ami a filmben nem kapott hangsúlyt: a múmiák. Egyszerűbb módszerrel készültek, és mégis sokkal szebb lett az eredmény, ami további meglepetés (volt, amikor az elsőket megtalálták) hogy a legrégebbiek (kb 4000 évesek) nem ázsiai, hanem európai típusúak!
a miért pont 7-re nem tudjuk a választ, de ez a módszer már jóval a piramisok építésének ideje előtt ismert volt, tehát igenis az egyiptomiak építhették azt, és nem mások.
1:1-es modellkísérleteket a megalitokkal újabban nem csináltak, ez igaz.
Viszont állunk már olyan szinten matematikából, hogy ne kelljen mindent 1:1-ben csinálni.
A vatikáni obeliszket viszont tényleg felállították, azt le is dokumentálták: először Caligula emelte el Heliopoliszból, aztán V Sixtus rakatta át Domenico Fontanával a 16. szd végén. Utóbbi a terveket gyönyörűen dokumentálta is.
Szóval ha te ragaszkodsz hozzá, akkor te nem tudod...
"100 tonnás precíz beton-kövek vannak a helyükön"
állítja Osmanagic, csakhogy Osmanagic egy szélhámos.
Ha esetleg te magad láttad, vagy más szavahihető úriember, akkor beszéljünk róla, hogy pontosan mi van ott. Egy olyan szemtanú beszámolójára én is kíváncsi vagyok, aki nem anyagilag érdekelt a rejtély tupírozásában.
Kínában még rejthet érdekes dolgokat a föld, és lehet, hogy ezek miatt a történelem néhány helyen korrekcióra szorul majd.
Az ilyen mondatok viszont bizonyosan megalapozatlanok: Lehet, hogy újra kell írni az egész történelmet? Ilyesmiről csak szenzációhajhász szélhámosok beszélnek. A korrekció folyamatos, de "újraírás" nem lesz.
A kínaiak nem hülyék, tanultak Olaszország, Görögország és Egyiptom 19. századi történetéből. Ha nem akarnak ugyanúgy járni, az idegen tudósokat, szájtátókat, kalandorokat és kincsvadászokat még a tartományba sem engedik be addig, míg maguk fel nem dolgozták az anyagot. Verseny nem lévén ez persze lassan megy, de nekik van idejük. Kincsvadászat így is van, de nem burjánzik, mert a kincsvadászt így akár fel is lógathatják. Ez az "aranykor" mostanában ér véget, nem tudják teljesen kizárni a látogatókat, és készülnek is rá, a képeken egyes piramisok környezete parkosított, ösvény vagy lépcső vezet fel rájuk, ezek nyilván nem álcázásra szolgálnak. A többi még nincs feldolgozva.
A média azért nem foglalkozik velük, mert nincs hozzá elég anyag. (Ha nem is titkolják, de nem publikálnak; Egyiptommal kapcsolatban nincs ilyen gond, hiszen ott "tolják" az információt, nekik lényeges az érdeklődés, ezáltal a turistaáradat fenntartása. 50 vagy 100 év múlva Kínában is eljutnak odáig)
A film nem bírja ki, hogy saját hitelét ne rongálja egypár közismert adatra való hibás hivatkozással: pl azt állítja, hogy a teotihuacani Nap-piramis akkora, mint Kheopszé, (na ja, kis kerekítéssel: az egyik 63, a másik 145 m magas,) és van egy ugyanekkora Kínában is, aztán megemlíti, hogy az 1000-1200 láb magas, (ami viszont 300+ m)
Hogy mit akarnak az 5:50 utáni zagyvalékkal, azt nem tudom, van benne Angkor (talán 1000 éves), Afganisztán, (a tálibok által pár éve szétlőtt, szintén nem történelem előtti szobor,) indiai festmény a középkorból... meg az állítólag 18 ezer éves szobor. Aminek a datálására kíváncsi lennék, én az eddig látott hasonlók alapján inkább 500 évesre saccolnám - ez persze annyira tuti csak, mint a 18ezer.
