Üdv!
jelenlegi szabályozás szerint az utónév megváltoztatását a városi (községi) anyakönyvvezetőnél kérheted (a polgármesteri hivatalban). az eljárási illeték 5000 forint lesz.
a kérelmedet az anykönyvvezető felterjeszti a belügyminisztériumba, és itt bírálják majd el.
vigyázz! kettős családi név viselését -különös méltánylést érdemlő körülmény kivételével- nem lehet engedélyezni.
Tanács kéne.:-))
Szóval 6 hónap múlva lesz az esküvőnk. Decemberben nagyon megörültem, hogy életbe lép a névhasználtról az új törvény, de aztán letöltöttem, elolvastam, és láttam, hogy csak 2004-től lép hatályba. De én úgy szeretném viselni a nevem az esküvő után, hogy a párom és saját vezetéknevem kötőjellel összekapcsolva. Ehhez hogyan lehet engedélyt kérni? Kinél? Mikor? Mennyi idő?
Annyira fontos lenne ez nekem...
Üdv! az általad említett jogszabály még nem hatályos, én is csak annyit tudok róla, amennyit olvastam és médiákban láttam.
csak akkor lesz alkalmazható a kedvezőbb törvény, ha majd hatályos lesz (ha jól tudom 2003. március 1-től).
szerintem az ügyészségen, vagy a bíróságon szívesen adnak bővebb felvilágosítást a további teendőkről.
Kedves Sam Tanoo, tudnál-e nekem segíteni drogjog-problémában? Pellea el van tűnve, és egyre sürgetőbb lenne tudni, hogy mi a helyzet..
Tavaly augusztusban indult ügy, (könnyűdrog-fogyasztás a bűn) de ugye most közben törvénymódosítás történt (és csak márc 1-jén lép életbe, vagy ilyesmi..), aminek fényében felvilágosító meetingre járást lehet választani bünti helyett. Ha jól tudom, úgy néz ki a dolog, hogy a "tettenérést" követő fél éven belül igazolni kell, hogy az ember járt ilyenre, és akkor ok minden. Jelen esetben mi a teendő? (Lassan lejár a fél év, az ügy az ügyészségen jár éppen, gondolom, ejteni nem fogják a vádat) Kihallgatás-ügyészség- ezután mi jön? Lépni kéne valamit a "bűnösnek" most, ha felvil. tanf-ra akar menni? Vagy meg kell várni a tárgyalást (már ha egyáltalán lesz ilyen), és akkor szólni, hogy csókolom, én eztet akarnám? És az embernek kell ilyen megelőző bigyót keresni, vagy ez központilag szabályozott?
Üdv!
a keresetlevél kellékeit a Polgári Perrendterásról szóló 1952. évi törvény 121. §-a tartalmazza. fel kell tüntetni:
a, az eljáró bíróságot
b, feleknek (képviselőiknek) nevét, lakóhelyét és perbeli állását,
c, az érvényesíteni kívánt jogot, a tények és bizonyítékok előadásával,
d, azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
e, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
továbbá csatolni kell az bizonyítékként hivatkozott okiratokat, valamint a képviseleti meghatalmazásokat.
a cd jogtárban és különböző honlapokon talál keresetlevél mintákat, de javaslom, hogy jogász szerkessze meg az iratot.
tudna segiteni nekem?! kellene egy keresetet beadnom az ügyünkben, de gőzöm sincs hogy hogy kell hogy kinézzen az egész...van valami formátuma neki, vagy csak szimplán leirom hogy mit akarok és kész?!
1. a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 23.§ (4) bek. alapján kezdeményezheti a jegyző hatósági eljárását, mivel a jegyző ellenőrzi a háztartási berendezések légszennyező forrásaira vonatkozó előírások betartását.
2. a jegyzőnél (birtokvédelmi ügyintézőnél) birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet (1500 ft. illeték) , és kérheti a zavarás megszüntetését.
3. polgári peres eljárást kezdeményezhet a szomszédjogi szabályok megsértése miatt.
Tanácsot szeretnék kérni Öntől, problémám (családom és szomszédjaim problémája is egyben) a következő: kertes házban lakom Rákoshegyen. Itt eddig nagyon jó volt a levegő – gondolok itt a tisztaságára. Sajnos bő két hónapja egy szomszédunk kb. egy 10 méteres kéményt állított fel a telkén, és ezzel egyetemben gondolom egy olyan kazánt, amiben mindent el lehet égetni (nem csak fát, szenet). Ebben nincs semmi kivetnivaló, ezzel fűtenek. Csakhogy azóta borzasztó füst gomolyog a környező házaknál – széljárástól függően – füstszag van, a ruhákat nem lehet kiteregetni, nem lehet rendesen szellőztetni, vagy lehet ugyan, de mindig figyelnünk kell, hogy mikor kezdi ontani megint a füstöt a szomszéd kéménye. Gyakran már a szobákban is lehet érezni a kellemetlen szagot. Van olyan szomszédunk, akinek most született gyermeke, és nem tudja kint hagyni a gyermeket, mert förtelmes füst van néha.
Az önkormányzat szerint egy ilyen szomszéddal szembeszállni majdnem hogy szélmalomharc.
Mégis létezik Ön szerint valami jogi megoldás?
Üdv!
az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja: "aki gerinces állatot közterületen vagy nyilvános helyen...természetével ellentétes cselekedetre kényszerít ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
alkalmazható továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései (pl. 6. §).
Van itt egy topik az Indexen, ahol állatokkal való közösülésről beszélgetnek, és ez nagyon bántja az állatbarátokat.
A moderátorok viszont csak egy jogszabály idézésére hajlandók a topikot törölni.
Kérek mindenkit, aki ért ehhez, segítsen olyan jogszabályt találni, amivel a topikot töröltetni lehet.
Eddig annyi jött össze, hogy ez
1. állatkínzásnak minősül
2. sérti a közerkölcsöt.
Konkrét idézet kéne forrás megjelöléssel. Remélem, van itt állatszerető jogász. Előre is köszi.
Üdv!
1. az önkormányzati lakás tulajdonjoga nem örökölhető, azonban a lakásbérleti jog folytatható. a lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit az önkormányzat hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba (ezen személyek:házastárs, gyermek, unoka, szülő), ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban tartózkodott.
2. a külön tulajdonban lévő lakással kapcsolatban semmilyen igénye nem lehet. az együttélés alatt közösen szerzett javak esetén közös tulajdon alakul ki. a tulajdoni arányok a szerzésben való közreműködés alapján állapíthatók meg. ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a közös tulajdont azonos mértékűnek kell tekinteni.
2. Élettársi kapcsolatból meghal az egyik fél (az ő tulajdonában lévő házban laktak több, mint 11 évig). Az örökösök az ő gyermekei.
A másik félnek vannak-e bármilyen jogai a házzal vagy a 11 év alatt közösen megszerzett javakkal kapcsolatban?
köszönöm, a jogifórumot ismerem is. megyek és keresek valakit...
tehát akkor ha indokolni nem tudja azt, hogy miért nem járul hozzá, várható hogy az eljárás során nekünk adnak "igazat" és épithetünk végre?
köszönöm az elismerést. megtisztel.
ha a terveik, kérelmük valóban jogszerű, és a tulajdonostárs a jogszabály által megkívánt nyilatkozatot megtagadta, a bíróság peres eljárásban, ítéletével a nyilatkozatot pótolhatja.
kollegát személyesen nem ajánlanék, de a www. jogiforum.hu honlapon lévő ügyvédi szaknévsorból kedvére, szakterületek szerint válogathat.
kedves ügyvédúr!
az alábbi kérdésem lenne, amire mindezeddig nem sikerült választ találnom.
adott egy osztatlan közös tulajdonú telek, aminek az egyik fele a mienk. szeretnénk egy melléképületet épiteni rá, de a tulajdonostárs ehhez nem járul hozzá. az indoka (szóban) az, hogy ő is épitkezni akar. engedély iránti kérelmet nem adott be.
a tervek minden előirásnak megfelelnek. a beépitettség 264 nm2 lehet. a melléképületünk és házunk együtt cirka 60nm2 tenne ki, ami bőven belefér a teljes beépitettség felébe. sztem.
mik az esélyeink egy peres eljáráson?
örömmel venném ha tudna ajánlani emailben egy szuperokos embert, aki tudna tanácsot adni és esetleg képviselni ebben az ügyben.
1, a hatályos büntetőeljárási törvényben található határidők: a feljelentéstől számított 3 napon belül a nyomozás megtagadásáról vagy elrendeléséről kell határozni (vagy 15 napon belül feljelentés kiegészítésnek van helye). a nyomozást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül be kell fejezni (ez a határidő meghosszabítható). ezen határidőn belül, ha meghatározott személy alaposan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, a hatóság közli vele ennek lényegét, a vonatkozó jogszabályok megjelölésével.
2, a bíróság a bizonyítékokat meggyőződésük szerint bírálják el, szabadon felhasználhatnak bármilyen régi bizonyítékot, ha az a tényállás megállapítására alkalmas lehet.
egyébként elévülésről kifejezetten csak a büntethetőség és a büntetés elévülése esetén beszélhetünk..
két rövid büntetőeljárás-jogi kérdésem lenne, remélem nem baj, ha minden kommentár nélkül teszem fel őket:
ha valakit feljelentenek, akkor az illető a feljelentéstől számítva mikor tudja meg? tehát mikor kell, hogy a terheltet (így mondják, ugye?) értesítsék? van erre valami szabály?
ráépítés esetén a tulajdonszerzés (a közös tulajdon keletkezése) valóban a ráépítéssel következik be.
használati díjat követelhet arra az időszakra, amíg nem volt birtokban, és bizonyítható, hogy a tulajdonostárs az ön tulajdonát használta.
ha nem sikerül megegyezniük, két lehetősége marad: pénzkövetelését fizetési meghagyás útján érvényesíti (200 ezer forintig), vagy peres eljárást kezdeményez használati díj megfizetése iránt.
Tisztelt Ügyvéd úr! Köszönöm válaszát.
Mint irtam, eredetileg csak a birósági procedúra végén kerültem az ingatlan nyilvántartásba, addig csak bejelentkezve voltam, mint családtag ill. szerintem a ráépités jogcimén telekkönyvön kivüli tulajdonos voltam. A ráépités 12 évvel korábban történt mint az én nevem rávezetése a tulajdoni lapra. A ráépitéshez kölcsönt is például közösen vettünk fel és fizettük ki. Én már három éve nem lakhattam a lakásban, amikor a birósági döntés megszületett. Ez a három év jelentős idő. Van-e arra mód, hogy erre az időszakra is kérhessek használati dijat? Én a lakást azóta egyáltalán nem használhattam, birtokháboritási perben a volt férjem elmarasztalást is kapott több izben.
Az egy más kérdés, hogy mennyi a dij összege, engem most az időpontok érdekelnek, tehát milyen időszakra kérhetem a dijat, valamint az, hogy milyen 'koreográfia' szerint kell ennek lezajlódnia, ha a volt férjem egyáltalán nem akar fizetni. Válaszát előre is köszönöm.
igénye jogos lehet. ingatlan esetében, a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges a tulajdonjog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba. ettől az időponttól kezdve jogosan követelhet használati díjat, abban az esetben, ha a tulajdonostárs a lakást a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használta.
annak eldöntéséről, hogy milyen összegű használati díjat kell fizetni, az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, használt helyiségek számára, felszereltségére, illetve a hasonló ingatlanok hasznosítása esetén elérhető bér összegére kell figyelemmel lenni.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
A véleményére vagyok kiváncsi, hogy a következő szituáciőban milyen törvényes követelésem lehet.
Házasságom alatt közösen átépittettünk egy házat a volt férjemmel, amely eredetileg az ő nevén szerepelt csak. Elváltunk, a biroság az értéknövekedés miatt tulajdonjogot állapitott meg részemre hosszas birósági procedúra végén. Ez azért érdekes, mert én a válás kezdete óta nem lakom a lakásban, mivel egyszerűen élni nem lehetett ott. Ezt itt most nem részletetném. A közös tulajdon megosztását húzza a volt férjem.
A kérdésem az, hogy kérhetek-e lakáshasználati dijat az elköltözésem óta egészen addig az időpontig, amig a közös tulajdon megosztása meg nem történik.
Amikor elhagytam a lakást, azt modták nekem, hogy nem kérhetek olyat, mert nem vagyok papiron tulajdonos. Időközben a biróság megitélt egy tulajdoni hányadot. Igazában a tulajdonjogot nem a birósági döntéssel szereztem, hanem a közös épitkezéssel. Igy van? Tehát úgy érzem, hogy jogom van a lakáshasználati dijra. Főleg azért is gondoltam erre, mert igy a közös tulajdon megosztása is előbb létrejöhet.
Milyen formai követelményeknek kell eleget tenni, hogy ezt a használati dijat kérhessem a biróságon?
Válaszát előre is köszönöm.
a haszonélvezet a tulajdonjog egyik legerősebb korlátja, ön, mint tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a lakását birtokolja, használja. a tulajdonos e jogokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező nem él vele.
a tulajdonos a haszonélvezetet egyoldalúan nem szüntetheti meg (pl.felmondás, elállás).
a szerződéses haszonélvezet megszünik a meghatározott időtartam elteltével (pl. jogosult halála), illetve egyéb jogi ténnyel (pl. jogosult lemondása).
a haszonélvező jogosult a lakás használatára, így az adott esetben, akár cégének telephelye is lehet.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Hasonló támában szeretnék én is tanácsot kérni Öntől, mint az előző hozzászóló. A lakás (állandó és egyetlen lakhelyem) tulajdonjoga az én nevemen, de a haszonélvezeti jog apám nevén van. Ő is ide van bejelentve(formalitás), bár neki van más lakhatási lehetősége is, és egyben a cégének székhelye is itt van. Eddig neki dolgoztam, de a konfliktusaink most odáig fajultak, hogy meg akarom szüntetni a vele való munkaviszonyomat. Jelenleg ezt ő is így gondolja, és felvenne új munkaerőt, de ezzel együtt -hátrányos helyzetemet kihasználva- a lakásban az én életerem beszűkítését helyezte kilátásba. Kérdésem az lenne, hogy ő milyen lehetőségekkel bírhat a haszonélvezeti jogával velem szemben, illetve én milyen helyzetben vagyok a tulajdonjogommal. (Pl. mivel fenyegethet jogosan és mivel nem). Másik kérdésem, hogy az ő cége székhelye ide van bejelentve, de köztünk erre vonatkozóan papíron nem született semmilyen megállapodás.(így én az irodát megszüntethetem-e?).Fentiek alapján tulajdonjogomat hogyan tudnám maximálisan érvényesíteni vele szemben? Segítségét előre is köszönöm.
ezt olvastam
Forrás: Népszabadság
2002. november 4., hétfő 18:21
A munkáltatóknak érdemes felkeresniük a Fővárosi Munkaügyi Központot (FMK), mert többféle támogatással ösztönzi őket a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására.
Így például másfél évig hozzájárul a foglalkoztatási költségekhez, részmunkaidős alkalmazás esetén pedig - ezzel arányosan - hosszabb ideig...
ez elég érdekes, hogy közben meg elküldik őket..
vagy akkor nem jelentkezet egy munkáltató se. :(
Amugy köteles valaki közölni a leszázalékoltságát? Ez nekem fura. És nem lehet visszavonni? És pl leszázalékolhatnak vkit akarata ellenére. (mint vmi billog)
