"23onm átlag 6cm számolva az csak 14 köbméter homok."
Meg vagy 2-2,5 tonna cement és a hozzávaló víz. Ezt is be kell termelni a gépbe. Ha 35C van és tűző nap, akkor úgy kell dolgoznia, annak aki a gépet tölti. Időnként meg lehet csinálni, de folyamatosan nem megy, mindenki elfárad előbb-utóbb.
Főiskola alatt dolgoztam aljzatbetonos cégnél, volt 6 brigádjuk teljesítmény bérezésben, én csináltam az elszámolásaikat. Jellemzően társasházak, irodaházak, stb volt. Nagy épületen sincs mindig akkora munkaterület, amekkorát szeretne az esztriches. Azóta generálba is csináltam már sok ezer m2-t. Vannak nagy teljesítmények, de nagy átlagban 80-120m2 lesz. A mostani munkámon 600m2 volt, majdnem az egész összefüggő felület. Az aljzatbetonos 2 nap alatt akarta megcsinálni, lett belőle 5.
Olvashattad, egy jó fizikumú betonozó munkás meg tud keresni tisztán zsebbe 3000 eurót havonta. Én ennek kb. a 70-75 %-át keresem meg nettóban. Ha ezt nézem, akkor kár volt tanulni.
Igaz, hogy én csak heti 168 órát dolgozom, valamint a nyugdíjam is rendben lesz. Ha ezt nézem, akkor nem biztos, hogy érdemes lenne a diplomát kívánó irodai munkát fizikai munkára cserélni...
Azt mindenestre jó tudni, hogy a saját kezűleg végzett falbontással, téglapucolással, sitthordással, betonozással, ablakbeépítéssel, szigetelés felrakással, stb stb. mekkora összeget takarít meg az ember.
Nehéz munka, az én embereim nem csinálnák, ha csinálnák már rég vettem volna szivattyút, mert mindig várni kell a szakvállalkozóra.
23onm átlag 6cm számolva az csak 14 köbméter homok.
Azt könnyen be lehet termelni a gép által húzott tálcával a szívattyúba, ha elég nagy a halom, a végén kell csak lapátolni.
Ezek nem csinálnak 90nm-es házakat. Tömbházakat és irodaházakat csinálnak.
Nekem megcsináltak 51onm két nap alatt, igaz, hogy szobák nagyok voltak. A második este 11-kor szedték össze a szerszámaikat- muszáj volt másnap reggel felvonulni a következő munkára.
Azért ez egy kicsit túlzás. Egy 3 fős brigád normája egy napra 80-120m2. Van amikor több is megy, a munka nehézségtől függően. De van amikor ennyi sem. Egy 90m2-es házon elég nehéz egy nap alatt 200m2-t megcsinálni. A való életben is többször van, hogy nincs annyi munkaterület, mint amennyi az elméleti kapacitás lenne, mert egyszerűen nem akkora a épület, az építési sorrend miatt valami kisebb felületért vissza kell menni, vagy a gépész-elektromos nem végzett időben, stb, stb.
Azért van ott költség is. Az Esztrich boy nem volt ingyen, időnként szervizelni is kell + 1 nap alatt 20-30-40 liter gázolajat is megeszik. A mostani díjak mellett tisztes megélhetést biztosít, ez az amúgy rohadt nehéz és az embert leamortizáló munka.
A korábban emlegetett leégéssel súlytott ház kapcsán talán lassan a végére ér - 1 év alatt - a tárgyalási folyamat. Alapvetően, mivel a használt ház fél újraépítésére a jelen építőipari helyzetben nem igazán lehetett generálkivitelezőt találni, akinek az egyetlen darab számláját be lehetne nyújtani az újjáépítés legvégén, ezért maradt a külön megegyezéses, kárszakértős egyeztetős módszer: árajánlatok és szakvélemények alapján huza-vona. Talán nem jut igazságügyi kárszakértős bírósági fázisba, ez már "hamar" kiderül.
Egy dolog merült fel még, amiben segítséget kérnék. Az, hogy a tartószerkezet támaszköze 5,4m-nél nagyobb (6,6m E-gerenda, a korábban említett problémákkal megspékelve), az nem fog extra költségeket okozni, ahhoz képest, mintha ez nem így lenne? Bizonyos munkák esetében (hiába azok nem engedélykötelesek) ilyen helyzetben "kivitelezési dokumentáció" kell, nemde? E-napló, meg minden jön ezzel gondolom (mondjuk az lehet amúgy is kell és a TERC-es "ársaccok" azok úgyis ilyen módon lehetnek megadva). Ez a jelenlegi teljes árkalkulációban nem nagyon van figyelembe véve sajnos, bár több kárszakértő is látta már a dokumentumot.
Akik esztrichet húznak (3 ember kell hozzá, az egyik tőlti a szívattyút, a másik teszi ide-oda a cső végét + lábbal vagy lapáttal terít és helikopterez, a harmadik lehúzza a felületet) összesen 8lej munkadíjat kapnak kézbe négyzetméterenként.
Hetente (6 nap) lehúznak min. 1400nm, havonta 5600nm, az 44.800lej, ami durván 9.500 Euró.
Osztva 3 fele 3150 euró. Kézbe. Nem viccelek, most a szezonba (augusztus-december) min. ennyit keresnek, igaz napi +12 órával. Ha a munka nagy és a szivattyút nem kell naponta költöztetni, akkor hetente megcsinálják az 1800nm is. Nem dolgoznak folyamatosan, meg-meg állnak, nyugis egy órás ebédszünet, kávészünet, még az is benne van, hogy esetleg elfogy a homok és kell egy órát várni, stb.
Azért megpróbálnám hátha mégis belefér nekik Fejér megye is!
Az ár nagyon jó szerintem legalábbis ahhoz képest amit én kaptam. Nálunk csak 117 m2 lenne és 8 cm vastagság és erre kaptam bruttó 764000.- Ft-os anyagos ajánlatot!
A helyedben beraknék 1 - 1 darab 40 x 60 cm méretű műanyag gyeprácsot az emelkedő rész fenti végéhez, a kocsi nyomtávjának megfelelő távolságra egymástól. Kemény 2 eFt-os beruházás lenne és 2 - 3 évre tutira megoldaná a problémát...
Alulról fölnyomja a földet mint a vizet . Saját szememmel még nem láttam, de félni szoktak tőle. Ha a víznyomás nagyobb mint a fölötte lévő föld súlya akkor fölemeli. Némileg egyszerűsítve, mert a vízáteresztési együttható befolyásolja.
Sziasztok, útépítéssel kapcsolatban kérnék tanácsot.
Adott egy Társasházi lejtős udvar felső szintjén lévő garázsbehajtó ami egy beton rampás emelkedő tetején van.
A rendszeres feljárás miatt a füves-homokos rész teljesen ki van már kopva, egy 10-15 centis süllyedések vannak, amitől folyamatosan fennakad a kocsim alja.
A közös képviselő jövőre akarja megcsináltatni (lebetonozni vagy térkövezni ezt részt) ezt így meg is szavazták, de addig kellene valami hathatós megoldás, hogy ne akadjak fel rajta.
Mi lenne a javaslat, mivel tudnám feltölteni ezt a homokos talajt, hogy szintbe ki tudjam hozni a burkolattal?
1.)
Arra gondoltam hogy veszek egy 20 db 40x40-es betonlapot és azt valahogy bele-berhelem (csak ugye se alapja nincs semmi, nem tudom hogy kibírja-e a napi 20 autónyi forgalmat.
2.)
Másik terv, hogy veszek murvát és feltöltöm vele. De az mennyire tartós, gondolom kellene valami szegély is, hogy ne menjen szét a murva (de túl nagy beruházást nem akarnék.)
Bocs csak most kerültem net közelbe! (Egész nap monolit födém vasszerelése volt a program :-( )
Amennyiben dolgoznak Fejér megyében is akkor megköszönném!
Hány m2-t csináltak nálatok? Anyagot intézik Ők vagy minden képen a megrendelőnek kell? Mennyi volt az össz költség?
Ahogy értelmeztem, ebben a beton keverése és terítése van benne, tehát én hozatnám az anyagot, én csinálnám meg a tükröt, és a sóderágyat, ők meg hoznák a keverőt és betonoznának.
Csak a betonozás tiszta munkadíja? (Vagyis a te betonkeverőddel keverik meg a betont, amit a te talicskáddal hordanak be a garázsba, a te általad lerakott kavicságyra, szigetelőfóliára és vashálóra?)
Vagy benne van az árban, hogy hoznak betonkeverőt, talicskát és ők teszik le a kavicsot, meg a hálót is?
Szakik, ismerős kőműves 2500ft/m2 áron betonozna nekem. Ez egy "garázs" lenne, azt mondta minimum 10 centi beton kell, és vasháló, és 5 cm kavicságy. Ez így OK? Az ár jónak számít? Ja, földmunka ebben nincs benne, tehát a kiásás ás a tükör elkészítése. De azt talán meg tudom oldani. Sztem az anyag kiszállítás sincs benne, de azt is intézném én.
Csak egy tipp: Kevés lehet a szellőzés a padláson és beszorul a párásabb levegő így nem tudott kiszáradni a fa a tetőszerkezetben, valószínűleg hamar elkészült a tető lezárása (fólia+cserép). Egyébként milyen fólia van a cserép alatt a szarufákon? Van elég cserépszellőző?
A napokban felmentem a padlasra es azt lattam hogy nehany szarufa (2-3db) peneszedik, gyakorlatilag teljes hosszaban. 3 eve koltoztunk be, szoval szinte uj a haz...
25 év fűtetlenül ázás az nagyon sanszosan tud végzetes következménnyel járni. Ami nem beton, annak kampec, ami beton, ott meg kérdés, hogy milyen beton.
Kölcsönözni ilyesmit pl. az M3 kivezető szakaszán lévő Fétis szerszámgép áruházban tudsz, de ha rákeresel a guglin a vésőkalapács kölcsönzés kifejezésre, akkor több lehetőséget is találhatsz.
Sziasztok! Meg szeretném kérdezni, mi a neve annak a szerszámnak, amellyel fel lehet törni betont (a régi lépcsőt szeretnénk elbontani), és hol lehetne ilyet kölcsönözni Budapesten (Észak-Pesten) vagy Gödöllő–Hatvan vonalában?
Nincs függőleges repedés sehol, raktam fel még egy képet a mappába amin látszik az alsó rész is.
Igazából attól félek, hogy a lapostető régi tönkrement szigetelése és a 25 év lakatlanság közben a víz esetleg szét fagyaszthatta a födémet. De ha nagy lenne a baj akkor gondolom más nyomai is lennének.
"Az alap alátámasztás nélkül marad és megsűllyedhet."
Így igaz. Ha a talaj súlya kisebb lesz mint a víznyomás akkor fölnyomja a földet. A talajvíz általában nyomás alatt van, a megütött vízszint (ahol megtaláljuk) az lejjebb van mint a nyugalmi vízszint. A kettő különbsége nyomja föl a talajt. Ez ellen nagy kutaknál és szekrényeknél vízBEszivattyúzással szoktak védekezni vízalatti kotrás mellett. Utána vízalatti betonozással zárják alulról ha zárni kell. Ilyet kis kúttal mint ami ide kell még nem volt dolgom.
A kúttal kiemeled a talajvízet, belülről. A víz lassan pótlódik, mert olyan a talaj rétegződése.
Az alap alátámasztás nélkül marad és megsűllyedhet.
Tipikus eset: van egy épület egy szép nagy telken, ami jóval magassabra van építve, mind az utca járdaszintje. Támfal van készitve, a háta mögött drénnel, átvezetve a támfalon. A támfal mögötti területet a megépítés után visszatőltik a szintre ugyanazzal a földdel, amit kiástak.
Egy-két év múlva megjelenik pár kisebb-nagyobb bemélyedés a gyepen, de lehet akár 1 méter mély is.
E gerendás lehet betontálcákkal ,mozognak ezért elrepedt a vakolat ahol futnak a gerendák,ha 60-80 cm ként vannak a repedések akkor 60 cm ként van E gerenda ,lehet hogy a tálcákban salak van ,mivel nem volt fűtve ,gondolom nagy volt a mozgás...... az enyémen E gerendáknál hajszálrepedések futottak gerendánként a vakolatban E gerendák 60 cm ként közte bt tálca abban salak ..... volt
Szerintem is gerendás födém. A repedések távolsága alapján BH tálcák lehetnek a gerendák között. A repedések nem tünnek veszélyesnek, csak az ablak melletti ami a karnisnál van szokatlan. A repedésnél lehet egy furat, de szokatlan, hogy így reped. Kérdés: Abban a sarokban nincs egy függőleges repedés?
Elég erősen gerendás födém gyanús. Monolit födém ritkán szokott ilyen repedéseket produkálni.
Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Attól, hogy nem néz ki bizalomgerjesztően, még egyáltalán nem biztos, hogy komoly probléma állna a hátterében. Gerendák, meg béléstestek találkozásának tűnnek a repedések.
" A zárófödémről viszont nem tudunk egyelőre semmit, hogy monolit vagy E gerenda."
Erre találták ki a feltárást. Nem egy nagy ügy. A meglévő repedésekre merőlegesen vésni kell. Az se nagy művelet, csak a vakolatba egy keskeny árok és kiderülhet minden. Egy vasfűrész is megteszi elsőre.
Egy kis "kép alapján távszakértés" című témával fordulnék hozzátok. Tudom, hogy sokat ez alapján nem lehet megállapítani de azért kihasználnám a lehetőséget :)
Szóval adott egy régi (kb 198x) kocka emeletes lapostetős családi ház amit kb. 20-25 éve nem laknak.
A földszintes a födém E gerendás, semmi repedés sehol. A zárófödémről viszont nem tudunk egyelőre semmit, hogy monolit vagy E gerenda. Itt már vannak hossz irányú repedések amig végig futnak a falig és valószínű beázik stb.
Az egyik ablak fölött vannak még aggasztó repedések és a lépcső fölött talán beázás nyoma látható (0859 kép).
Aggodalomra adhat okot a látvány? kívülről egyébként teljesen rendeben van a kőporos vakolaton az ablak körül sincs repedés.
vegyél a pipeliftól egy modulális PVC aknát, 8oo-ast, 8ocm a magassága a modulnak. Garniturák vannak a modulok között, teljesen vízzáró. Az akna fenekét kivágod.
Kiásod, a megfelelő szintre, teszel 3o cm mosott kavicsot, és az egész gödröt visszatöltöd homokkal.
A tetejére öntesz egy beton gyűrűt, amire felfalazod a kút oldalát.
Ezt hívják kútsüllyesztésnek. Megépítem az első ütemet a felszínen, a vasak kilógnak fölfelé, majd belül kiásom a földet, mire a cső lemegy a szükséges mértékben. Megépítem a második ütemet, vasak fölül kilógnak. ások lefele. Annyiszor ismétlem ahányszor kell.
Éppen a súly miatt gondolkozom, hogy 25 cm magas gyűrűket öntenék esetleg. Kútásáshoz kellenek majd, maximum 1,5 m mélységig, de olyan pincerészben, ahova a kész gyűrűket nem lehet lejuttatni.
két lyukat kell zsaluzni a köpenybe, azon át lehet húzni egy spanifer és a buldóexkavátor beemeli.
Kézi erővel az ilyesmi felejtős. Régebben csigasorral és kötéllel emelték be, egy háromlábú bakkot ácsoltak össze a gödör felé, de akkor még voltak mesteremberek, amik ezzel foglalkoztak.
"Az alsó és fölső lépcsős (nutos) peremnek van jelentősége?"
Egy kevés. Attól nem csúszik le egyik a másikról. A perembe is kell vas, ha biztosra akarsz menni. Ha elég ügyesen tudod egymásra tenni a gyűrűket akkor nem kell a perembe vas. Azonban jól meg kell gondolni, hogy hogyan lesznek emelve és szállítva. Összeroppanhat, vagy elszakadhat. egy 80 cm átmérőjű 60 cm magas, 12 cm vastag gyűrű súlya több m9nt 400kg.
ha már hanggátlás: fafödémnél fontos, hogy a hanggátló anyag (pl.: rockwool steprock) alatt is homogén felület legyen, például osb? vagy elég a már meglévő, 5 cm-es szellőzőközökkel lerakott deszkázat?
Nem tudom, ez kb 2000körül épült, így vettük tavaly. Alsó szint volt csak használva. Egyébként nem egy hatalmas, 8x8 alapterületű ház. Fent egyelőre csak az áram vezeték van.
Mi a múlt héten betonoztunk le 96 nm padlásteret 10-15 cm vastagságban a hagyományos betonkeverő - talicska - csiga - vödör módszerrel, teljesen meg tudom érteni, hogy miért nem betonozták ki a gerendák közeit :-))
Tudtok fatüzeléssel foglalkozó tervező gépészt? Van rá esély, hogy vállalkozás lesz bejelentve a lakásba, ahol a kéménybekötés meg a kandallókályha két helyiségben lenne (elég közel) egymás mellett. Amennyire értem, egy olyan dokumentumra volna szükség, hogy az egyelőre tervezett rendszer biztonsága megfelel a szabvány szintjének...
Eddig mindenki azt mondta, hogy tökbiztonságos de a szabványtól való eltérésen balhézni fognak ellenőrzéskor.
Köszi a tippet, nézem ezt a Planitop Fast330 anyagot.
A Baumit Betofill azért tetszett volna, mert az egy rendszer része, a rendszerben van egymáshoz illeszkedő tapadóhíd (Baumit BetoHaft), van kitöltőanyag (BetoFill) és van betonglett (BetoFinish) a végső felület kialakításához.
Ha a betonglettről le is mondok, akkor is kellene a jó munkához és a tartós eredményhez egy megfelelő minőségű tapadóhíd. A Mapei Planitop Fast330 anyaghoz mi az ajánlott tapadóhíd?
Ha jól értem előregyártott vb. gerendás, béléstestes födémről van szó. Ennél a födémnél ha látszanak a gerendák meg a béléstestek akkor a födé teherbírása lényegesen kisebb mint ha ki lenne betonozva rendesen. Ha a dűbelek az "E" jelű feszített gerendába lennének befúrva az nem szerencsés. Én nem csinálnám.
Üdv! Tetőtér beépítésnél tartunk ahova svédpadlót szeretnénk. Jelenleg a födém vasbeton födém csupaszon. (Tehát felülről látszanak a gerendák és közte a szelvények. ) A kérdésem hogy a párnafa deszkázat rögzítéséhez mindenképp szükség van előtte feltölteni betonnal a födém tetejét vagy 80-100cm-enként mehet már rögtön a beton szelvényekbe a 6x40-es rögzítődűbel?
Van FMV, azaz felelős műszaki vezető. Ezt minden esetben a vállalkozó biztosítja saját magának (más kérdés, hogy sokan külön elkérik az árát)
Van Műszaki Ellenőr, akit te fogadsz fel, hogy az érdekeidet képviselje, munka minőségét ellenőrizze, stb. Ez akkor nem kötelező (de ajánlott), ha csak egy generálkiviteleződ van. Kötelező akkor, ha több, külön vállalkozót bízol meg (pl ács, kőműves, stb).
planitop fast 330-at ajánlom de a baumitos is jó és kapható más kereskedésben is :) Ha van a közelben praktiker akkor van újház centrum, stavmat, lamdba system is a környéken ezeknél 120% hogy be tudják szerezni!
Sziaszok beton számításba tdtok nekem segíteni addot egy 7 m hosszú 22centiméter széles 44centiméter lábazati ebbe megy bele 48 átmérőjű va cső 1 méter mélyen 7darab azt szeretném pontosan megtudni mennyi beton kell ebbe kalkulátorokkar számolgattam én de mind mást ír meg gondolom fugg a beton álagátol is mennyire sűrű stb.
Kell, semmi közöd hozzá azonkívül, hogy megköveteld, ha kell FEMŰ.
Más kérdés, hogy a gyakorlatban gyakran az építtető "szerez" FEMŰ-t, aki aláír többeknek is. Bár ez rossz módszer ...
--------------
Tájkép.
Röviden ...(anno cseik írásai alapján összeszedve) Ez ugyan egy 2012-es írás, de az elvi lényeg azóta sem változott, max néhány részletszabály.
**********************************
A kivitelezés csak Felelős Műszaki Vezető (FEMÜ) irányításával folyhat. A femü a kivitelző "embere"... nem az építtetőé!
A FEMŰ-nek szerződéses jogviszonyban kell állnia a kivitelezővel! (tehát önmagában az kevés, ha az építtető úgymond felfogadja)
A FEMŰ-nek a kivitelezővel (ha több van akkor mindegyikkel) kell szerződést kötnie. Amiben benne van az irányítási !!! jogkör kikötése is.
Ez gyakorlatban megoldható úgy, hogy a FEMŰ az építtetővel köt szerződést és az építtető amikor a kivitelezővel szerződik, akkor ebbe bele kerül a FEMŰ-vel kapcsolatos rész is.
De, a tiszta ügymenet, hogy az építtető nem foglakozik femü kérdésével.
Az legyen a kivitelező gondja !
Lehet maga a mester/kivitelező is, ha van rá jogosultsága vagy oldja meg.
Valamire való mester/kivtelező tudja, hogy kell FEMŰ is, a melója mellé és
ezért van is neki kellő kapcsolata vagy ő maga jogosult FEMŰ lenni, sajátmaga után.
A legalább "B" jogosultsági szintű FEMŰ a komplett épület kivitelezését
is felügyelheti, bizonyos mérethatárok között, az "A" pedig korlátozás nélkül.
Vagyis "A" és "B" esetén nem kell külön gépész FEMŰ. (vannak kivételek, de ez normál családi háznál nem fordul elő).
Néhány önkori (szerencsére már kevés) kéri a külön gépész FEMŰ nyilatkozatát, ami jogszerűtlen több okból is….
--------
Műszaki Ellenőrt (MŰELL) is kell alkalmazni, ha
- a kivitelezési érték 50 millió feletti vagy akkor IS, ha - 50 millió alatti. DE több !!!! különböző kivitelező is dolgozik az épületen
azaz nem főválalkozásban/generálban készül el...
A MŰELL az építtető embere!!!
(a FEMŰ ellenpárja/ellenőre az építettő érdekvédője)
Gyakorlatban az építés felügyelet csak akkor nem kéri a MŰELL-t, ha a teljes kivitelezés "kulcsrakész" fővállalkozásban/generálban megy.
De, ha pl. akár csak az ablak beépítését is nem a generál kivitelező
rendeli meg, hanem az építtető, akkor már kérik is a MŰELL-t is.
A magasépítési műszaki ellenőr a teljes kivitelezést felügyelheti.
A szakági csak az adott szakágat.
De, mivel a műszaki ellenőrnek az a lényege többek közt, hogy a különböző munkákat összehangolja, így a külön szakági MŰELL-nek egy kisházas kivitelezésnél sok értelme nincs.
Annyira minden MŰELL ért (kellene értenie) a gépészethez is, ami ezekhez kell.
-------------
A tervezői művezetésnek sok értelme nincs, csak akkor van jogosultsága, ha valami nagyon bonyolult megoldásra van szükség. De, ha van MŰELL, akkor általában teljesen felesleges a tervezői művezetés.
A tervezőnek nincs sem felelőssége, sem utasítási jogköre. Maximum nem hivatalosan véleményezhet az építtető felé. Vannak esetek amikor kell/hasznos, a tervezői művezetés, de ez nem a családi házas nagyságrendű építés. A családi ház jellegű esetekben a FEMŰ, ha legalább "B" jogosultságú - akkor levezethetia teljes kivitelezést, és szükséges!!! a külön MŰELL is.
-------
Ha nincs MŰELL de kéen és jön az építés felügyelet akkor a bírság a számított építményérték 0,5%-a.
Az építményérték a hasznos m2 x 700 Ft és persze utólag kell egy műszaki ellenőr is.
Műszaki ellenőrt találni lehet az építményérték 0,5-1%-ért, függően az épület paramétereitől. Hasznos is a MŰELL minden esetben, mert ő az építtető embere ! A FEMŰ pedig, csak a kivitelezőé ...
A műszaki ellenőr olyan mint a piros ász!
Üt mindenkit :)
Ha, van egy műszaki ellenőröd, akkor a többiek neki gazsulálnak...
***********************************
A lényeg, hogy
1. a FEMŰ iagzából nem a te ügyed, nem téged véd, hanem a szakié-kivitelezőé aki dolgozik neked
2. a MŰELL viszont a TE érdeked védi (ha van/kell) a szakival/kivitelzővel/FEMŰ-bvel szemben
A MŰELL nevedben jár el és Ő lesz a TE szakmailag hozzártő szemed!
Ezért, ha nem vagy olyan gyakorlott/hozzáértő/tapasztalt építtető, aki kiszúrja a kivitelezők (és FEMŰ) marhaságait, akkor érdemes felfogadni.
Családi ház építésnél, a különböző szakmák képviselőinek (kőműves, ács, gépész, villanyszerelő) kell felelős műszaki ellenőrt vezetőt biztosítani a saját munkájukhoz, vagy ez az építtető feladata?
Korábban talán itt olvastam beton adalékról, ami valami műanyag szál és a vasalást helyettesíti!?
Természetes kő járdára (beton alapban a kő) kellene egy 20-25 cm széles, 2-6 cm magas és kb 8 méter hosszú kiegyenlítést csinálnom. Medence fedés alu sínje alá kellene egy egyenes "alap". Erre lenne ráfogatva a sín dübel, csavarral. Vasalás ilyen vastagságban nem megy. Milyen néven keressem ezt az adalékot és hol kapható kis mennyiségben? Válaszokat előre is köszönöm.
2 sor ytong Forte, 10 sor PTH 30 N+F, rajtuk egy koszorú (heraklith U zsaluban), 5x15-ös talpszelemen, szeglemezes tetőszerkezet 35 fokos hajlásszöggel.
Alapozás: 8-as, 40x40 kengyelek 25 centinként, 4 db 10-es betonacélra fűzve, 50 centinként 10-es vasak függőlegesen bekötve (a zsalukő lábazathoz), a sarkokat 8 db L alakú betonacél merevíti.
Van egy merevítő borda is, ami 1/3-2/3 arányban osztja fel a hosszanti oldalt, itt van a kéménynek és egy nehéz építésű kályhának az alapja is kialakítva (1x1,5 méteres kiszélesítés). Betonminőség C16/20
Lábazat: 2 sor 30-as zsalukő, soronként vasalva, C16/20-al betonozva.
Koszorú: 4 db 12-es betonacélra 20 centinként 8-as kengyel, 1 méteres nyílásméretig alsó övben plusz 2 db 12-es szál, a 2 méteres nyílások felett plusz 3 db 16-os szál (15 centinként kengyelezve), a 3 méteres nyílás felett plusz 4 db 16-os szál (15 centinként kengyelezve), sarkokat 6 db L vas merevíti. C20/25-el lett betonozva.
30 cm métereként le lett csavarozva 6x90es csavarral, szerintem annak elégnek kell h legyen, de majd kiderül. :) A kérdés már csak az, hogy azt a bizonyos rést, legyen akár 10 centi, vagy fél centi, mivel szigeteljem le.... :D
Amiutan egyszer, vagy 15 eve, leszedett egy nagy szel egy nagy elotetot, soha nem tartottam be a polikarbonatos gyartok eloirasat. Mindig szereltem keresztbe is rogzitest.
Tehát hiába csapoltam volna be majdnem teljesen a szarufát, akkor is marad egy kis rés. Nyilván nem akkora, mint nekem, de marad. Másrészt azért se játszott nálam ez a megoldás, mert túllógattam vagy 20 centivel a szarufákat, illetve 30al a polikarbonátot a homlokzati siktól, hogy legyen egy kis esőbeállóm. :)
Az kővetgyapott, párazáró és egy gyalul és csíszolt fenyő deszka függőlebesen rácsavarozva a szelemen belső oldalára (le egészen a szelemen alsó éléig), amibe beereszted a szarufákat, nehéz megcsinálni szépen, mert a beeresztést alá kell vágni a szarufánál. De nekem nem tetszene...
Csapolva van, de mivel a tetődőlésszög csak 9 cm per méter igy kevésbé látszik! A polikarbonát 25mm-es X struktúrás, a gyártó szerint már a 10 mm-es x struktúrásnak is elég a 105ös beosztás! Tehát nem hinném, hogy gond lenne ez a beosztás egy 2.5x vastagabb táblánál, ráadásul van keresztirányú merevítés is, csak ez a képen nem látszik. A poli lapok szabványos profillal lettek a szarufán rögzítve, mivel igy a legkisebb a hőhid és igy a legesztétikusabb. Egyébként 7,5x10es szarufák, a hosszúk pedig 3.5 méter.
TEhát ha jól gondolom te úgy csináltad volna, hogy beereszted a szarufák közé a polikorbán lapokat? Bár igazából mindegy is, mert igy csináltam meg, én igy láttam jónak. A kérdés továbbra is az, hogy a polikarbonát és a szelemen közötti hézagot mivel töltsem ki, úgy h hő és páratechnikailag is megfelelő legyen. :)
Az oszlopok meg azért lettek zsalukőből rakva, mert monumentális dizájnt álmodtam meg az épitménynek. :D Nyilván nem a legpraktikusabb, de ez van.
Ott van a szelemen, ezek alá szerelted az oszlopokat.
A szarvazatot rá kellett volna úgy csapolni, hogy a vége a szarufának a szelemen felső (külső) éléig érjen.
A szarvazatra keresztbe be kellett volna ereszteni 6x4-es gyalult léceket (5ocm tengelytávval), mert a polikarbonátot ekkora távolságra nem lehet tisztességesen lerögzíteni, főleg ha vékony is. Azaz a 6x4-es lécek és a szarufa felső lapja egy síkban kéne legyen, a szarufán oldod meg a toldását a polikárbonát lapoknak (és ott lefogatod a szabványos 6ox18-as ALU profillal és a hozzá való garniturákkal, a 6x4-es lécekbe meg fúrsz felülről garniturás facsavarokat).
Akkor nem kéne vesződni a lezárással, ami mindenképpen csúnya lesz.
Ha az oszlopokat is fából lennének, készitve az oszlopok oldalára és a szelemen alsó síkjára 3x4-es profilos lécet (pluszba az oszlopok kőzé is beépítettél volna lent egy átkötőt), az üvegszerelvényt szépen be lehetett volna építeni az oszlopok közé.
Legközelebb kérdezz, mielőtt nekifutsz egy ekkora munkának...
Egy kis segitségre lenne szükségem! Egy üvegházat épitek, aminek a falszerkezete tégla és zsalukő, a közökbe pedig normál hőszigetelt üveg van. Télen is szeretném temperálni, legalább 15 fokra, de jobb lenne a 20. A kérdésem az, hogy milyen anyaggal töltsem ki a tetőszerkezeti fa és polikarbonát közti rést? Kivülről menne még rá 5 cm vakolható kőzetgyapot! Én arra gondoltam, hogy kőzetgyapottal töltöm ki és belülről lezárom párazáró fóliával. Ez viszont nem kis munka szépen kivitelezni. Xps? Penészedne a gipszkarton ha azzal "rávakolnék"? Végülis párazáró, kivülről meg szellőzhetne a kőzetgyapoton keresztül... Nekem ezek az ötleteim, de várom a tippeket!
A statikus megelégedett az alap, a lábazat, és a koszorú szétvasalásával (alap vasalata 30 centinként kengyelezve, koszorú vasalata 15-20 centinként kengyelezve, utóbbi pár 16-os betonacéllal is megszórva)...
Semmilyen plusz merevítő pillért nem írt elő, és az indításnak használt két sor Ytong Forte-t is felvette a rajzára, holott más statikus szerint állítólag az sem jó úgy.
A hatóságnak jó.
A szomszéd ház alapja ugyanekkor vasalat nélkül készült, a lábazat lefele fordított pincefalazó. Az akkor hogy lehet jó?
A fenti dolog számomra is érdekes, de az eredeti témát tekintve szerintem megegyezhetünk, hogy 16-20 ezer/m2 költségből még az alapanyag sem jön ki, még ha a 900k-s gerendaárakat lefelezem is. A valóság az bőven ennek a duplája lesz, akkor is, ha nem veszem bele a tartófalat.
A közbenső főfalaknak nem csak az a szeepe, hogy a fesztávot csökkentse, hanem ad a háznak egy merevitést, ami a 2012 után kötelező EUROCODE alapján számitott földrengésvizsgálatban (kötelező) játszik jelentős szerepet.
Egy 13x8.5-es épület merevitő vasbeton pillérek nélkül nem tudom hogyan tudott ennek megfelelni, mert ~7 méteres merevitetlen falszakasz után a statikus már visitani szokott.
Teljesen igazad van, ez egy extrém méretű födém, de:
- A födémet illik mint rendszert számolni, tehát ha csökkentem a gerendahosszokat, hogy fára is meg más gyártók födémjeire is jó legyen, akkor meg a plusz tartófalak, plusz négyzetméterek árát kell beleszámolnom a födémrendszer felárába. Mert minek csökkenteném a hasznos alapterületem, raknék magamnak köztes tartófalakat alapozással és lábazattal, ha nem tart semmit?
- 5-6 méter felett amúgy is gerendaduplázásról indulunk (ha nem triplázásról bizonyos esetekben), így igazából 2 db LMF 820 gerendát kiváltok 4 db fele akkorával plusz köztes tartófal. Ezt dupla annyi daruzási idő, és munkaidő, tehát a munkadíj is sokkal több lesz.
Tehát nagyjából ugyanott vagyok, ahol a part szakad, csak más építési folyamatok során fizetem ki a födémrendszer bizonyos részeit (kvázi költségbújtatás).
Almát az almával ugyebár.
Szerintem még alá is becsültem az alapanyagra kerülő egyébköltségeket, mert szerintem még egyszer elkérik az anyagárat födémkészítésnél, de ezt nem tudom pontosan...
6, Koszorú és egyéb vasalások (bekötővasak, keresztmerevítő bordák): 200k
7, Alátámasztás a födémgerendák alá, 160 cm sorközzel, összesen 5 sorban, egyenként 12,4 méter hosszan 2 hétig: kb. 300k (Nekem csak a 3 méteres nyílásom kapott ilyen doka alátámasztást, meg a 2 db 2 méteres széles ablak, és 2,5 hét bérlés volt 20 ezer felett ha jól emlékszem.)
Körbe a zsaluelemeket nem számolom, az amúgy is kell.
Összesen: 2,8 millió forint, és ez csak az alapanyag. Ehhez hozzájön:
- kiviteli tervdokumentáció,
- munkadíj,
- szállítási díj,
- raklaphasználati és csomagolási díj,
- betonpumpa és mixerdíj,
- darubérlés.
Ez úgy van 4 millió felett, mint a huzat, és ebben még a lépcsőáttörés sincs benne (és mindent te intézel, nem a generálos!). A lenti ökölszabállyal 2,2 millióból kellene kijönni...
Lehetne más gerendás födémmel is számolni, de akkor meg a plusz alapozás, lábazat, tartófalak, négyzetméterek viszik el a pénzt.
Most lettem kész egy melléképületnél egy ajtó befalazásával. Az egyik felét már bevakoltam valami előkevert zsákos vakolattal. Az anyag elfogyott és véletlenül falazó habarcsot vettem, sőt a zsák is kibontva. Alaposabban megnéztem. Annyi a különbség a vakoló és falazó habarcs között, hogy a falazó durvább szemcsés, nyilván van más is.
Kérdésem hogyan lehetne ezt a falazót vakoló habarccsá alakítani ?
lehet, hogy csak anyagfelár és nincs benne a zsaluzás stb. 120-150 m2-es, egy szintes családiház méretnél itt pöst mögyében inkább 3m ft volt a különbség a fafödém javára.
Nekünk most épül a ház, 13x8,5 méteres, 4 tartófal van, meg rajta a szeglemezes szerkezet, pár extrával (kiemelt szarufázat).
Én nagyon szerettem volna födémet, de amikor elkezdtük módosítani a tervet, akkor még a legszarabb gerendás födém is ennek a sokszorosába került volna, a monolit kivitelezési árakat meg inkább hanyagoljuk.
Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. A gipszkartonnak a száraz(abb) technológia mellett, hogy szép sima, függőleges, derékszöges felületeket tud létrehozni egy átlagember is. A gipsznek van egy kedvező páraszabályozási képessége. De kb ennyi az előny, illetve könnyebb sk megcsinálni és, akkor ez a legolcsóbb.
Hátrányai is vannak. A már említetten túl, hogy felújításkor lehet némi extra munka. A csempe, vagy ragasztott falburkolat, de akár még a tapéta is, csak úgy jön le a falról, hogy sérül a gipszkarton lemez, leszakítja a papírborítást. Lehet újra kartonozni.
Szerencsére szó sincs repülőtéri zajzónáról! Velencén építkezünk családi házas övezetben!
Jelenleg lakunk nagyon zajos helyen Fehérváron a legforgalmasabb út mellett. Ezért próbálok minél nagyobb hanggátlást elérni valószínűleg teljesen feleslegesen! Rákérdezek mennyi lenne a 48dB-s üvegezés felára ha már a falazat 50dB felett lesz ne legyen nagyon gyenge láncszem az ablak!
Különböző vastagságú üvegekkel és silent fóliával lehet elérni a legjobb hangszigetelést. Az igazi egy külső rètegelt fa ablak, egy bérlés és még egy belső ablak. A külső ablakra f10-18-f6lowe + argon + silent fólia, a belső f8-as. Az induló dìzel búszok zaját a legnehezebben lehet kiszűrni.
üveg cseréből állt. Hanggátló üvegezéssel kell kérni, de persze, akkor jóval drágább. 48dB-ig üvegezhető..ez azt jelenti, hogy az a náluk kapható legjobb üveg abba az ablakba. Az alap üvegezés minden ablakban gyenge..hanggátlás szempontból. A jobbak drágábbak, nehezebbek, vastagabb üvegszerkezetek.
10x20-as gerendákból van a fafödém, két réteg gipszkartonnal.
a terv az, hogy a gerendák közé 20 cm gyapot (knauf naturoll pro), aztán hézagosan deszkázva az egész, majd a nem használt részeken még 20 cm ebből a gyapotból a deszkázat fölött. a kérdés pedig akkor annyi, hogy érdemes-e az alsó és/vagy a felső réteg gyapotot cserélni táblásra árakat, mindent figyelembe véve.
monolit födém már nyilván nem lesz (azért zsaluzással, kutyafülével a felár a jelenlegi árak mellett közel 3m ft lett volna).
Miből állt ez az upgrade?
Minden műanyag szerkezet ilyen gyenge hanggátlású? Csak mert mi most tervezzük megrendelni az Aluplast Ideal 8000-es nyílászárókat. Ezekre a gyártó oldalán az szerepel, hogy 48dB-ig! Aztán, hogy ez mitől függ és mennyi a legrosszabb eset azt nem írják.
Veka Alphaline MD90-es 3 réteg alap üveggel 33dB csillapítású... szar. Tudom, mert ilyenem van. Párat upgrade-eltem 46dB-esre..ég és föld különbség. Árban is.
A bálás gyapotnak szinte semmi hanggátlása nincsen, így az a kakukktojás. DE: a táblás kőzetgyapot (Multirock pl) is csak 10 dB-t tud a 15 cm-ben, az Airrock tud ennél többet.
Érdemes esetelg variálni a rétegeket ezekből.
De a fafödémed sosem fog olyan hanggátlást tudni, mint egy vb födém.
Én a repülési zónában tervezett házaimnál nagyon felhivom a figyelmet erre, mert utólag mindig megbánják, hogy bár spóroltak 1 milliót a födémen, de a fafödémet szinte lehetetlen jól lehangszigetelni.
és megint más: van valami trükk/módszer arra, hogy megfejtsem, hogy egy repülőgép zaja elsősorban hol jön be a házba?
a fal pth 30nf + 15 cm eps (kívülről nútok kikenve)
a födém sima fa, bálás gyapottal (igen, tudom, elvileg gyenge hangszigetelésű, de mielőtt nekiállok költeni és gyapotcserével szívni, jó lenne biztosra menni)
Köszönöm mindenkinek a segítséget, mérlegelem a lehetőségeket, számolgatok időben költségben hosszútávon melyik jön ki jobban és meglátjuk mi lesz a vége :)
Erről az ajtóról mi a véleményetek? Megéri megvenni? Édesapám szerint csak azok a jó bejárati ajtók, amik 1 milliónál kezdődnek, viszont nekünk nincs annyi pénzünk rá.
Tudnék jópár mailt, vagy facebook-csoportomban bejegyzést mutatni az elmúlt 2 évből, amiben tanácsot kérnek, hogy mit kezdjenek a szelelő konnektorokkal, és a gipszkarton mögött kaparászó bogarakkal. Vagy hogyan keressék meg a megmérgezett, gipszkarton mögött megdöglött egeret, mert amig nem mumifikálódik, addig dögszag van a házban.
Biztos ez csak az esetek 10%-a kb. De ha beleesel ebbe a kisebbségbe, rohadtul fogod bánni a gipszkartonozást a vakolás helyett.
(a ragasztott gipszkartonozásról van szó, az előtétfalas megoldás egy fokkal jobb)
Én mindenhol így csináltam ,villanyszerelő örült hogy nem kell vésni,minden kábel elmegy az álmenyóba és a falak mögött kb 4 cm-ert vesz el a térből ,persze mindenhol körbe,gyors ráadásul egyedül raktam csak lézer vagy kicsapó meg egy vízmérték ,mindenhol függő és vízszint tükör sima falak ,ahol tv lesz vagy radiátor oda ment mögé a stafni fa ,lehet haladni mint állat.
Kívülről a ház kap 16 cm nikecelt ,így belül ahol bútor lesz ott a gipszkarton falba fúrok kb 5 cm-es lyukakat a szellőzés végett ,lehet bele kapni kis kerek díszrácsokat is.Had szellőzzön a fal meg persze sűrűbben szellőztetünk.
Alig kell glettelni és már festhető is .
Gyűlölök vakolni +várni mire kiszárad + tapétát vakargatni hát kösz nem ,ment a váz és a karton heteket spóroltam,tudom sokan a vakolásra esküsznek új háznál nem kérdés,de ez nem új ház és valószínű már sosem látom mi van mögötte .
Meg persze kartonból az ablak spalettákat is teljesen függőbe és vízszintbe lehet rakni gyerek játék.
Ha falak rosszak ès tènyleg sietsz, egy előtét fallal jobban jársz, mert nem kell bevésni a szereléseket. Síma ud- cd vázra kell felépíteni, a cd fel kell fogni rögzitőkkel, ki lehet síkolni tökéletesre, két gipszkartonnal burkolva soha nem reped meg. Kb.7cm fér be. A Nidanak van üvegszàl erősitésű gk lapja. Az annyira merev, hogy senki nem mondja meg, hogy az glettelt fal. A szalagozás után érdemes telibe glettolni.
Köszönöm a segítséget, pontosan így gondoltam ahogy a képen van, le is mentettem :) :D A vizes helységekben nem lesz kartonozva a fal, oda a burkoló sima vakolatot ajánlott, abba még belemegyek, de a többi helyen ez a fajta megoldás lesz.
Kb egy hét idő lesz az egész belső gipszkartonozásra, nagyon szűkös határidővel dolgozunk, december 31-ig be kell költöznünk, így minden kis idő számít.
Sokak szerint az ingatlan mozgásának köszönhetően a gipszkarton elrepedezik az évek során! Nem egy ilyen száraz vakolatot (ragasztott gipszkartont) készítettem már el és évek múlva sem jelentek meg a híres repedések, amitől sokan félnek! Illetve melyik falon nem jelenik meg hajszálrepedés az évek folyamán? Szerintem megfelelő kivitelezéssel ez a hiba nem elkerülhető, de késleltethető sok éven át!
A felület erős szilárd szennyeződésmentes legyen.
Ragasztás elött tapadóhíd vagy minőségi mélyalapozóval a felületet át kell kenni.
A ragasztást gyártó által előírtan kell kivitelezni.
Új fal lesz, viszont láttam a kőműves előző munkáit, és a vakolása nem tökéletes, volt olyan fal ahol 2-3cm volt a síkban. Vakolóprofilt azt nem használ, ezért is gondoltam arra hogy a gipszkartonnal gyorsabban tudnánk haladni.
Sajnos az idő rövidsége miatt nincs időnk arra hogy a fal síkját függőbe hozzuk ha lenne benne eltérés.
Nem külső fal lesz, hanem belső, és 270cm-es gipszkarton lapokra gondoltam, mert 270 cm a belmagasság, így szaporán lehetne haladni a lapokkal.
A kőműves pedig már dolgozott mind a zsákos, mind a ragasztóhabbal, abban van gyakorlata, ezzel a részével nem lesz gond. Viszont a neten azt olvastam, hogy a ragasztóhabot nem pogácsásan, hanem a gipszkarton lap kerületén és az átlóin ragasztják, így gondolatom szerint lezárná az utat a bogarak elől. Vagy rosszul gondolom?
Ha a felület, amire ragasztani kell nincs síkban (és általába nincs- mert ha az lenne, akkor egy vékony vakolattal megoldható), akkor mindenképpen a zsákos anyag.
Ha a fal penészes, akkor a penész ki fog ütni a gipszkartonon is.
Gyakorlat az lesz, a kőművesünk már dolgozott mind a két fajta anyaggal. Én pedig úgy gondolom, hogy a hab egyszerűbb mint most kevergetni a zsákos anyagot stb.. Köszönöm a segítséget! ;)
Ha táskás, akkor vakolatgyalúval át kell dolgozni.
Ha nagyon szarúl volt megcsinálva elötte, meg kell figyelmesen kopogtatni, mert sok esetben nem szereltek elég dübelt (vagy egyáltalán nincs dübel), vagy nem ragasztották fel rendesen, így levált az egész hőszigetlés egy saroktól a másikig- főleg nehezen hozzáférhető felületeken ( de még áll, mert a háló összefogja).
Föleg a lapostetős épületeknél találkoztam ilyesmivel.
10 cm széles csak a toldásoknál, a karton alatt talán ha 3 mm van a fal és a karton között a flexibilis ragasztó így nem gáz, a gipszkarton ragasztó az lassú kötésű gipsz avval 2 cm vastag pogácsát is kibír, ha a karton és a fal között nagyobb a távolság akkor nem jó a flexibilis ragacs. Nálam teljesen függőben van a fal azon a kB 6-7 nm eren így teljesen falnak vannak nyomva a táblák.
Én a konyha egyik oldalát ragasztottam ma ,mert nagy ablak volt azt ytongal felfalaztam a régi falon 3 cm vakolat van és nem akartam vakolni az ytong falat meg amúgy is itt ott szar a vakolat ,ezért ragasztottam flexibilis csemperagasztóval ,de a már meglévő vakolatra ami teljesen függőben van,így mertem rá ragasztani .
Olcsóbb meg gyorsabb mint vakolni + csak csavarok helyét gletteled meg az összeeresztéseknél hálóval azt lehet is festeni.
A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása. Enélkül előfordulhat, hogy "szelelnek" a konnektorok pl. Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak, és meg fogtok őrülni ettől. Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt. De egyébként is ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják, és megcsinálják toldva, ami hibás. A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI
- A szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.
- Szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk. A lapok függőleges toldása nem megengedett!
- Az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.
- Vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt. Ennek oka, hogy a bejutó pára idővel gyengíti a gipszpogácsák tapadását.
- A szárazvakolatot fogadó alapfelületnek szilárdnak, szennyeződés- és pormentesnek, valamint merevnek kell lennie, „élő” repedések nélkül.
- Az alapfelületnek, a helyiség levegőjének, a gipszkartonlapnak és a Rifi x ragasztógipsznek is legalább +5°C hőmérsékletűnek kell lennie a munka és a kötési idő alatt is.
Házon belül téglafalra szeretnék gipszkartont ragasztani, viszont még nem tudom hogy zsákos ragasztóval, vagy flakonos gipszkarton ragasztóhabbal csináljuk. Ahogy számoltam, flakonos gipszkarton ragasztóhabbal olcsóbban jönnék ki, kb 20ezer forinttal olcsóbb ez a megoldás, mint a zsákos anyag. Van valakinek tapasztalata ezekkel az anyagokkal kapcsolatban, melyikkel jobb dolgozni?
Illetve milyen tapasztalatok vannak a gipszkarton fal ragasztásával? Tapasztalható penészedés utána vagy valami probléma? És ugyan úgy kell szellőztetni utána mint a normális vakolatnál?
Apropo, van valakinek szauna epitesben tapasztalata ?
Belteri, 2-3 szemelyes infra szaunaban gondolkodom, de a kapott arajanlatok alapjan lehet inkabb nekiallok magam... Nem tunik kivitelezhetetlennek a dolog, csak par kerdes merult fel bennem.
Tetőtér beépítés közben vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy valaki tudna egy helyes hőszigetelési rétegrendet mutatni? Illetve milyen "márkájú" hőszigetelő anyagot érdemes beszerezni. Az ács aki csinálta a tetőt esküdött a Rockwool-ra, hogy csak azt. Köszi előre is.
Igen, en is igy ertettem. De akkor ha jol ertelek a hibajavitas utan a kovetkezo lesz a szitu:
glett/halo/glett + nemesvakolat majd erre megegyszer glett+halo+glett + nemesvakolat. (glett alatt a dryvit ragasztot ertem). Tehat dupla reteg glett/halo/vakolat lesz az egeszen. Mivel egesz falsikokat kell igy megcsinalni mi lesz a helyzet a sarkoknal ? Ha a sarokvedot az ember kibontja vagy ujat rak fel akkor maris korbe meg kell csinalni az egesz hazat.
(nalam nem aktualis a kerdes, mert szerencsere nem serult a felulet, azert kerdezem hogy ha esetleg egyszer gaz lesz akkor tudjam mit kell csinalni :) Koszi !
Egy hatósági bizonyítvány is elegendő lesz nagy valószínűséggel. Ehhez kell a két szomszéd kézzel írt nyilatkozata, hogy az épület 10 évnél régebben ott van. Ebben az esetben hiába van szabálytalan helyen, a fennmaradásit megkapja, karbantartást végezhetsz rajta, de bővíteni nem szabad.
Rosszabb esetben fennmaradási engedély kell rá, ehhez kellenek építész tervek (helyszinrajz, alaprajz, metszetek, homlokzatok, műszaki leirás), plusz a szomszédok nyilatkozatai.
Ha ez megvan, akkor kell a földmérő épületfeltüntetési vázrajza, a kettő együtt viszi fel a térképmásolatra az épületet.
Ha hitelt veszel fel a megvásárláshoz, a banki értékbecslő ezt kérni fogja, vagy pedig nem tudja figyelembe venni az építmény értékét a hitelbiztositéki értékben. De van olyan bank, ameliyk mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a valóság egyezzen a térképmásolattal, amig ez nincs meg, felfüggeszti a hitelkérelmet.
Ha nem lesz hitel felvéve, akkor ráérsz magad is elintézni ezt, amikor már a neveden van az ingatlan.
Meg szeretnék venni egy vidéki családi házat, és lekértem a térkép másolatot, de nem szerepel rajta a külön álló dupla garázs. A garázs az utca fronttal párhuzamosan, a ház végétől kb 5-8 méterre épült, úgy hogy a kétszárnyas kapu közepe kb szemben van a jobb oldali garázsajtó közepével. A kapu jobboldali kerítés oszlopa már a telekhatár, a garázs pedig ettől kb 2-4 méterre van (sok a bokor, fa és a lom a garázs és a szomszéd között, és nem is igazán figyeltem mikor megnéztem). A garázs hátsó fala pedig kb a hátsó telekhatár vonalában van.
A tulajdonos nem tudja mikor épült, és van e rá egyáltalán engedély. Annyi biztos a google maps szerint 2011. novemberében teljesen kész volt. Mérete kb 6x5,5 m, lapos tetővel, kb 2,7-2,2 m-re csökken a tető. Szóval nagyon valószínű 100 m3 alatti vagy nagyon közeli. Ház papírjaival minden ok, az 1987-ben épült. Az ábra nem túl méretarányos,de hasonlít.
Annyit már kiderítettem, hogy földmérő végzi el az épületfeltüntetési vázrajzot ami kb 50-60000 Ft, plusz illeték 6600 Ft.
Ezen kívül van egyéb költség?
Az építésügyi hatóságtól szükséges a fennmaradási engedély? Arról nem találtam semmi, hogy garázsra is kellene, ha igen az milyen költségekkel járhat?
Ez az, a festésnek is vannak apró fogásai, amit csak a mesterek tudnak.
Tehát leszedi a festéket, a régit !! Jó felület előkészítés kell, de ha nem sikerült és ez a jelenség jön, elő akkor pl. a teddiről át kell térni az ecsetre. Tudni kell azt is hogy a hígítás más a hengeres felvitelnél és más az ecsetesnéll is.
Sőt most mondta egy szaki, hogy minden festéshez új henger kell.
Az ilyen leszedéses hibánál a korábbi festék nem tapadt jól, pl. enyhén zsíros volt a felület, rossz volt a festék és még számos ok miatt.
"A meglévő nemesvakolatot nem lehet lekaparni és az újat felhordani?"
Lehetni lehet, de mire a végére érsz megbánod az egészet, sőt talán már az 1 és 2 nm között is.
Amúgy nem tudom melyikre gondolsz ? a klasszikus nemes vakolatra vagy a vékony vakolatra , Mind kettő nemes, főleg mert annak tekintem, de azért más.
Magát csak a nemes vakolatot nem lehet, viszont lehet az egészet a tégláig. Tehát alap vakolat + nemes, a kettő olyan 3 cm /előbb kicsít túloztam /. A letísztitott felületre mehet az új... a mi rendszerint már a hőszigetelést is magában foglalja és akkor arra mehet a vékony vakolat, ami szintén nemes és szép is ha úgy készítik.
"Adott egy 2012-ben nikecell-ragasztó/háló-dryvit vakolat rendszerrel burkolt homlokzat," semmi baj. Nyilván a rendszerre előírt vékony vakolatról van sz... ami szerinten 2 - max 3 mm.
Ezt tényleg csak hálóra lehet felvinni.
Majd bejön a képbe a nemes vakolat.
Véleményem szerint a klasszikus nemes vakolat az más.
Azt az alapvakolatra hordják fel ügyes kezű szakik.
Az alapvakolat 2 - 3 cm, ezt bekapargatják még frissen, majd jó soká felhordják a nemes vakolatot úgy 10 vagy inkább 15 mm -es vastagságban , Dörzsölik , kaparják, kinek mi tetszik.
Ezt a vakolatot a helyszínen keverik vagy zsákosan vásárolják.
Amúgy szerintem ez is a múlt, a modern vékony vakolatok kiszorítják.... de hát ezt meg ahogy az eset is mutatja, a jég elcsúfítja.
Mint írtam én javítanám és lefesteném valami diszperziós festékkel.
Előzőleg Hérával festett szobát szeretnék Dulux -szal átfeteni. A szoba egyik fala tégla, a másik gipszkarton. Az a tapasztalat, hogy a téglafalról az új festék több helyen leszedi a régit (egészen a vakolatig), a gipszkartonnál meg nincs ilyen probléma. Mit tegyek? Higítsam az első réteg Dulux festéket? Nem tudom lehet-e ... Mélyalapozzam a Hérás falat? Elvileg azt nem kell/lehet festékre kenni. Valakinek valami ötlet?
A nemesvakolatra rakott nemesvakolatnál nem látszik, hogy hol-mennyi anyag lett rákenve, foltos lesz, mert menet közben a szakik egyszerűen nem látják hol kell még rádolgozni, rákenni, megkaparni.
Nem simán fólia lenne az ablakkereten, hanem egy színes acryl-üveg bevonat, melyet a műanyaggal egybeolvasztanak.
De akkor maradhatok a műanyagnál, a lényeg, hogy jó minőségű legyen. Amúgy Gealan s9000 ablakokat néztem ki, és ezekre kaptam árajánlatot. Köszönöm a válaszod! ;)
+ JAMIE222
Neked is köszönöm a válaszod, megnézzük milyen konyhapultok vannak, és hogy tetszene a falon :)
Homlokzati szigetelés-vakolási témában kérném a tanácsotokat!
Adott egy 2012-ben nikecell-ragasztó/háló-dryvit vakolat rendszerrel burkolt homlokzat, amit egy héttel ezelőtt egy komoly jégverés megcsipdesett. Egy 40m2 felületen géppuska-sorozat szerűen vannak pöttyök a vakolaton, 100ft-nál nem nagyobb méretben, hol csak benyomódás, hol pedig csupaszon világító háló kinézettel.
Milyen módszerrel javítható ez a vakolat? A biztosító szerint csak simán rá kell vakolni egy új réteget és kész, kifizeti a 40m2 felület újravakolását.
Kérdések merülnek fel azonban ott, hogy
a, simán csak a jelenlegi vakolatra rámehet-e egy új réteg (2012-es munka)
b, kell-e rá ismételten háló/ragasztó is, majd csak erre az új réteg vakolat
c, esetleg le is kell-e kaparni a jelenlegi vakolatot és azt újrakezdeni nulláról?
Könnyűszerkezetes garázst szeretnék építeni.
Azt tudom, hogy engedélyeztetés nélkül utólagos felméretéssel épithető emberi tartózkodásra nem alkalmas épület, ha térfogata nem haladja meg a 100 m3-t gerincmagassága pedig a 4.5 m-t.
Azt viszont nem tudom, hogy a térfogatot a külső határoló méretekből kell számolni, vagy csak a belső hasznos térfogatot kell figyelembe venni.
8éve 11 milla + 3 milla felújítás, most 40 ért sem adnám.
es ez hogy jon ide? marmint ertjuk szerencses vagy, meg okos ugyes, hogy lattad ezt az ingatlanpiaci aremelkedest! en meg ha 8eve vettem volna bitcoin-t, vagy esetleg otp reszvenyt 10eve, vagy 92-ben ibm, apple akkor lehet billiomos lennek.
Sziasztok. Nem kis aggodalomra okot adó problémámmal kapcsolatban szeretném a tanácsotokat kérni. Falu elején lakunk ahol az út állapota is elég rossz, illetve a sebességet, súlykorlátozást se tartsák be az autók.
Ennek köszönhetően remeg a ház. Az út felőli kettő szobában ilyen kettő repedés vannak a födémen, mennyezeten. Illetve a két repedés végében hajszál repedés formájában elindult lefele a falon is.
Vajon mennyire ijedjünk meg? Mit lehetne tenni?
Gondoltam rá, hogy összekötöm a tűzfalakat, de sajnos fal nincs úgy hosszában középen a helyiségekben ahol ezt kivitelezni szokták. Így max. a mennyezet vakolatába tudnám bevésni a
gömbvasat. A mennyezet kettő éve lett vakolva, már akkor is ilyen repedés volt. Ami még aggasztó, hogy nem gerendák vannak a födémen, hanem födémpallók, ezek köze van kiöntve. Aminek tudomásom szerint nincs annyira nútja mint a gerendának. Félő (szerintem), hogy annyira eltávolodik egymástól két födémpalló, hogy lepottyan a kiöntés.
Nem a salak töltés a probléma, hanem az, hogy hosszányúlnak a finisz padlóhoz és beépítenek központi fűtést.
Szintenként nem egyformán fűtenek (elég, ha az egyik szinten nincs közpönti fűtés) , így kialakul a kondenz a födémbe, ami nem tud kiszáradni a párazáró finiszpadló miatt, így a salak benedvesedik és kezdi enni a fémet, ahogy írod.
Puszba a mennyezetre is felszerelnek gipszkartont, azt lefestik mosható festékkel, amin a páranyomás csak áthatól, de már kiszáradni nem fog, csak nagyon lassan.
Régen az le volt nádozva-lécezve és vakolva meszes vakolattal, délután begyújtottak, éjjelre jól kihültek a magass termek.
A fa födém esetében is ugyanezér korhadnak el a falba bekötött gerendák, vagy maga a fa koszorú, amire rá vannak támasztva, merthogy szintenként pont egy fél téglát vékonyodnak a falak, és oda elfér egy 15x15-ös koszorú.
Sok ilyen épületet vizsgáltam, a legtöbbje rossz állapotban volt. A födémek a mileneumi időkben vagy fából készültek, vagy poroszsüveg födémet használtak. A poroszsüveg födém legnagyobb hibája az, hogy föléje a padló alá feltöltés kell. Ezt vagy sittből vagy salakból csinálták. A salak kéntartalmát a nedvesség híg kén vagy kénes savvá alakítja. A vas és acél kiválóan bírja a TÖMÉNY kénsavat, de a HÍG kén(es)sav tönkreteszi. Csak kérdezem, milyen födém van az épületben?
Túlásni? Hisz az épületeknek ásnak 80cm mély alapot aztán megtartja a tetőteres házat.
Akkor ha én leások 2 méterre ott már elég tömör a talaj elvileg hogy megtartja nem?
Még mindig nem értjük egymást. A fal ebben az esetben nem lesüllyed a terheléstől hanem oldalra lefekszik. Azért kell jó mélyre leásni a padló alá, hogy az megtartsa fölborulás ellen amíg a padló el nem készül. Hogy ez pontosan mekkora kell, hogy legyen azt csak talajmechanika és statika alapján lehet megmondani.
" A ház 60 éves, statikus megvizsgálta, annyit mondott, ha karban tartjuk, mèg ennyi biztos benne van..."
Na ja . 60 éves ? hát nekem az egyik lakáson nem ennyi, hanem olyan 127 éves még a boldog ferencjózsefi időkben építették. Újabb 100 év nem biztos ,hogy benne van, de az 50 az tuti.
a körút külső ive, 4. emelet udvari tehát csendes és azért világos / az mondjuk lehetne még több. egy nagy hibája azért akad. sajnos csak 54 nm.
8éve 11 milla + 3 milla felújítás, most 40 ért sem adnám.
Sajnos a kőfalalazatnál néha az injektálás sem használ, mert a fugákba kéne behatoljon.
Ha a falazat vegyes (kő és tégla), akkor ha szerencséd van, kapsz pár sor téglát, körbe az épületen, valahol a belső padlószint alatt, amit be lehet injektálni. Le kell ásni kintről vagy 25 cm és meg kell nézni, mert általában van- hiszen valahogy vízszintbe kellett hozzák az alapozást, mielőtt a falakat kezdték építeni.
Ha be van injektálva, akkor elvileg kiszárad, de az északi oldalon ez lehet, hogy egy év.
Ha vakolsz, belülről tisztán meszes vakolattal kéne (egy 25o literes keverőbe 4o kiló NHL3.5+ 8o kiló oltott mész+homok és víz) megáll a nedves falon és idővel kiszárítja, vannak mindenféle szerek is (megkötik a sót) amit a vakolás előtt fel kell vinni a falra, de drágák és bonyolult a használatuk. Az NHL az hidraulikus mész, kemény lesz tőle a vakolat. Le kell verni a vakolatot teljesen, ki kell kaparni a fugágból legalább 3cm maltert és a gúzólást be kell nyomni a fugákba is. A guzolás után szerelhetsz rá kék vakolóhalót és min. 3-4 cm vakolatot, úgy is kell annyi, hogy mindent síkba hozzál.
Kivülről is le kéne verni teljesen a vakolatot, kikaparni a fugákat, kihúzni friss malterrel és lehet szerelni kőzetgyapott szigetelést.
Ha tiplivel ebbe találsz, esélyed sincs rögzíteni. Amikor a villanyászok, új doboznak vésték a helyet, akkor a tégla, amelyiket kalapáccsal és vésővel molesztálták, el akart szökni a túloldalon. Szóval be voltam tojva rendesen, hogy az egész ház egy romhalmaz, de tobbek kozott itt is megnyugtattak, hogy anno ez volt a módi. A ház 60 éves, statikus megvizsgálta, annyit mondott, ha karban tartjuk, mèg ennyi biztos benne van...
A fő problémát az okozza (nagy valószínűséggel), hogy a falad és padlód alatt nincs talajpára elleni vízszigetelés, emiatt a falak kapillárisan szívják fel a nedvességet alulról.
Ezért jön le a vakolatod állandóan, akármit csinálsz.
Mivel gyenge lehetett alapból is a falazóhabarcs, a folyamatos talajpára még rontja az állapotát.
Mielőtt megint nekiállsz vakolatot javitani, egy injektálásos falvízszigetelést kellene körben csinálni. A kőfal miatt nem valószínű, hogy a jobb módszerű lemezes vízszigetelést meg lehet csinálni.
Ha ez a vízszigetelés megvan, akkor már lehet egyszer hőszigetelni is, addig szigorúan TILOS, mert csak tovább romlik a falazat.
2éve vásárolt családi házammal kapcsolatos aggodalmaim miatt írok.
100nm alapterületű, az épület fele kőfalazatú, másik része 45cm vastag kisméretű tömör téglából épült.
Homlokzati vakolat, de bent is nagyon szar állapotban van a falfelület 80÷a, sok helyen táskás, repedezett, szinte mindenhol ahogy kopogtatom hallom hogy szar az egész, szinte lekívánkozik a falrol. Tavaly egy festő leszinezte a homlokzatot, leszedtük a már lógó vakolatot, de nagyon vigyázni kellett, hogy le ne jöjjön az egész :D úgy vettük észre hogy ebbe a vakolatba szinte alig raktak cementet, mállik az egész, mintha csak homokból lenne. Ki lett javítva csemperagasztóval.... tudom, nem azzal kellett volna, de a "hozzáértők" rábeszéltek.. mindegy, ez van, azóta a javított felületek is repedeznek, néhol (a kőfalazatnál főleg) dobja is le magáról a fal. De nem is ez bosszant a legjobban. Hanem most hogy konvektorokat rakattam fel 2 helyiségbe is, ahogy fúrták a parapetnek a lyukat, konkrétan estek ki a téglák a falból.. néztük, a habarcs, ami elég hiányos is volt, konkrétan semmit nem rögzített, az is mintha csak valami homok lett volna, porladt, mállott szét. Én értem hogy drága volt akkoriba a cement (most is) de ezt így hogy...?? Ahogy a csávókám fúrta ki a gázcsőnek a lyukat, a fal túloldalán konkrétan kitolta a téglát, egy az egybe kiesett... Ennyire szar a falam?? Egyébként ezeket leszámítva jó kis házikó, olyan nagy repedések nincsenek. Néhol van egy kis salétromosodás, de ennyi. A kérdésem ezek ismeretében, tudom hülye a kérdés, de nyugtassatok meg, ugye nem fog egyszercsak rámomlani a kéróm? :D 2 kisgyerekem van, örölünk ennek a házikónak, és még sokáig szeretnénk, tervbe van egy újravakolás, szinezés, tetőcsere, de nem most. Valaki hozzáértő meg tudna nyugtatni? :D előre is köszi
Ha MÁR készen van akkor nem dől össze, de amíg ássák ezzel a kialakítással nagy valószínűséggel NEM ÁLL MEG csak akkor ha nagyon kis szobák vannak és keresztbe kitámasztják a falakat. Ezeket a keresztfalakat a körítőfalakkal egyszerre kell megépíteni. Az aktív földnyomás egy olyan háromszög alakú teher aminek a csúcsa van fölül. Ha a térszin terhelt akkor annak a téglalapját a háromszöghöz hozzá kell adni. Ha alul nincs megtámasztva a fal azzal, hogy mélyen lenyúlik a padló alá akkor vagy elfordul befelé a tető vonala mentén, vagy pedig konzolként kell méretezni. A földnyomásból és a térszin terhelésből (pl autó áll a ház mellé) származó igénybevételk a falon keresztül a TETŐT is terhelik, mert a falakat sarokmereven kell befogni a tetőbe, különben elfordulnak befelé. Természetesen nem lehetetlen így házat építeni, de nem véletlen, hogy így nem építenek házat. Ha földalatti lakást akarok akkor inkább kiásom a gödröt és úgy építem meg. 20 cm. vastag résfalról még nem hallottam, mert a bizonytalanságok miatt a vasalást nagy betonfedéssel kell elhelyezni (akkor a belső erők karja kicsi) és a sok vas miatt bizonytalan, hogy a beton mindenhová eljut. Az ötletet ebben a formában kéretik elfelejteni. A homoknak csak látszólagos kohéziója van, ha kiszárad akkor az oldalnyomása jelentősen megnő. Ha jelen esetben vizezem akkor a víznyomást isl valamilyen mértékben figyelembe kell venni. Ha nem 20 cm vastag falakkal épül akkor nagyon sok beton kell hozzá résfalnál.
Építkezés közben vagyunk és lenne egy két kérdésem hozzátok :)
Először is az érdekelne, hogy nyílászáróból milyen fajtát tudnátok ajánlani? Fa, műanyag vagy alu? Mi olyat szeretnénk, ami kívül antracit, belül fehér színű. Műanyag ablakra kaptunk ajánlatot, de azt mondják, hogy abból az ilyen színes fajta 1-2 év alatt elvetemedik, és csavarodik. Alu ablakra is kaptunk ajánlatot, viszont az horror áron van.
A második kérdésem pedig az lenne, hogy mennyire ismeritek a konyhai üveg hátfalat? Páromnak tetszik ez a pult mögötti üveg, viszont én ódzkodok tőle, mert úgy hallottam, hogy hiába van hibátlanul kiszilózva a széleinél, a pára bemegy mögé és bepenészedik. Ő viszont csempét nem szeretne oda, mert a figába beleül a zsír, nehéz takarítani stb. Esetleg erre a problémára van valamilyen ötletetek, vagy simán mehet az üveg a falra, nem lesz baj belőle, vagy esetleg más burkolóanyag amit oda tehetnénk?
Köszönöm szépen válaszod. Igen, a jelenlegi réteg felépítés olyasmi, mint amit írtál, annyival kiegészítve, hogy a lambéria alatt teljesen be van deszkázva a szigetelés a belső oldalról. Illetve abban sem vagyok biztos, hogy a cserepek alá raktak a 90-es évek elején csapadékvíz elleni fóliát.
Már csak az a kérdésem, hogy ha fóliát rakunk közvetlenül a gipszkarton alá, a pára nem fog ott kicsapódni? Azt szeretném elkerülni, hogy a gipszkarton külső (tető felőli) részén és a fólia között alakuljon ki penészréteg, ami ráadásul nem lesz látható.
Ha jó helyre teszed a fóliát nem lesz penész ! Ez a hely közvetlenül az impregnált gipszkarton alatt van. Hogy eddig miért nem volt ?
Nagy valószínűséggel jó a ferde fal rétegfelépítése.
Azaz a képződő nedvesség a jó átszellőztetés miatt ki tud száradni.
A jelenlegi réteg felépítés :
lambéria - hőszigetelés pl. 20 cm --- átszellőzés --- csapvíz elleni fóla -- tető héjalás.
A pára az állandóan áramlik és a hőszig külső részén lecsapódik csakhogy itt nem gyűlik fel a nedvesség hanem elpárolog és kimegy a szabadba a szellőző csatornán.
Ha beteszed az a fóliát a jó helyre még kevesebb pára érkezik a szigetelés külső részére, még kevesebbnek kell elpárolognia.
" és nem látszik penésznyom sehol, nem tűnik rossznak így fólia nélkül sem a rétegrend. Attól tartok, ha alkalmazom a fóliát a penészedéssel is számolnunk kell majd."
"A boróka-tarkadíszbogár esetében csak a kifejlett, éppen rajzó egyedek ellen tudunk permetezni, mivel nincs olyan növényvédőszer, ami felszívódna a fás részbe - ami a lárvák ellen hat. A védekezést tovább nehezíti, hogy a rajzása elhúzódó, így tavasztól-őszig bármikor megjelenhetnek."
Egy tetőtéri fürdőszobát újítunk fel és felmerült egy kérdés... A ferde falat műanyag lambériával fedték (a ház 90-ben épült), amit lebontva deszkával fedett hungarocell szigetelés található. A ferde falra, a lambéria helyett mi impregnált gipszkartont szeretnénk tenni, de van aki azt mondta párazáró/fékező fóliát kellene alá tenni, van aki pedig nem tenne alá semmilyen fóliát. Igazából mivel 30 évig fólia nélkül "üzemelt" és nem látszik penésznyom sehol, nem tűnik rossznak így fólia nélkül sem a rétegrend. Attól tartok, ha alkalmazom a fóliát a penészedéssel is számolnunk kell majd. Szívesen venném, ha valaki hozzáértő megosztaná a véleményét. Előre is köszönöm.
"Túlásni? Hisz az épületeknek ásnak 80cm mély alapot aztán megtartja a tetőteres házat. "
Függőleges teherre. De a homoknak (vagy más talajnak) van egy oldalnyomása IS. Méghozzá a homoknak jó nagy. Ezt hívják aktív földnyomásnak. Hogy be ne dőljön amíg kiássák az épületet addig valaminek tartania kell alul is vízszintes elmozdulás ellen. Fölül megtartja a tetőfödém, de alul csak a túlásás. A 4. metró építésénél az állomások nyílt munkagödörrel épültek, jól lehetett látni a résfalat meg a szembetámasztásokat. Előregyártott elemből ilyen épületet építeni gyakorlatilag nem lehet, csak monolit jöhet szóba. Egyrészt nehéz megoldani a különböző részek teherbíró kapcsolatát, másrészt a vízzárás legalább akkora gond.
Normális esetben a fal/alap közötti vízszigetelés a PADLÓ ALATT folytatódik!!! és a teljes épület alatt megvan. Így a talajnedvesség/pára SEHOL nem tud feljönni... az épület falaiba/padlójába.
Addig oké, hogy kinyomom bitumenes tömítővel falsíkig. A 3-3cm sáv szükségességét nem értem. Mellesleg nem is túl mutatós a 6cm fekete csík.
Szigetelni egyelőre nem tervezek, hanem majd hozzáépíteni, akkor ez a fal már belső fal lesz. Szóval csak a jelenlegi állapotot szeretném javítani/megóvni.
Takarítsd ki a rést és bitumes tömítővel nyomd ki a falsíkig.
Utána kend le kb. 3 cm-es sávban a vízszigetelés alatt+fölött is fölött a falat vizes-bitumenes trutyival.
ÚGY!!! hogy az mindenhol ZÁRJON az alap/fal közötti vízszigeteléshez IS ...
Aztán arra figyelj, hogy NE HÍDALD ÁT !!!! ezt a sávot a vizet a vezetni képes anyaggal (vakolat, glett, hungarocell, burkolat, stb.)
A lábazatra mehet az xps a vízszigetelés vonaláig (mert az xps nem vezeti a vizet!!!), fölötte pedig a hungarocell. Csak itt se hidald át magát a vizszigetelést pl. ragasztóval az xps hátoldalán.
Ez így már mindjárt értelmesebb gondolat, remélem nem haragszol meg ért, de a földbe vájt zsalu, elég nagy baromság.
Pl a derítőakna tetejét anyámnál egyedileg gyártották le, és szállították ki. Gondolom legyártanak bármit bizonyos méretig, nekik mindegy, hogy aknafedélnek vagy előregyártott vb.falnak hívod. Az aknafedőn is van nyílás kirekesztve, tehát a nyílások sem akadály. A vasalási tervet azért mindenképp statikussal kell csináltatni, figyelembe véve az emelés közbeni állapotot.
Ahol ezt megcsináltam volna ott nincs talajvíz 3 méter mélyen sem, a pincék szárazak. Fosóhomok talaj. Az igaz hogy nagyeséllyel visszaomlana, de eső után nagyjából tartja magát. Max mixerkocsi kiesik, falanként kellene betonozni házi keveréssel hogy kiásás után rögtön lehessen önteni.
Túlásni? Hisz az épületeknek ásnak 80cm mély alapot aztán megtartja a tetőteres házat.
Akkor ha én leások 2 méterre ott már elég tömör a talaj elvileg hogy megtartja nem?
A többi kérdés a vízszigetelés. Ha száraz és nincs talajvíz jólenne-e a vízszigetelés nélkül?
Nomeg a hőszigetelés. Pincébe kell-e szokás-e a hőszigetelést rakni?
Hőhíd meg csak lenne mert amíg ami lentvan 2 méteren az sose fog átfagyni, de a felső fél méter meg bizonyos esetekben átfagyhat.
Pláne ha úgy készülne hogy ablakpárkány felett földfelszíni a tömör beton rész.
Illetve a beton ára, ha minden főfal egy 50nm-2-es háznál betonból lenne, + a vasalás ára akkor 15 cm-es vastagságnál még lehet megérné de 20 vagy fölötte már lehet a tégla lenne olcsóbb...
Aztán még a szennyvíz átemelő 100+ ezres szivattyúról nem is beszéltünk...
Nem is értem hogyhogy nincsenek már házgyárak, beküldeném a terveket hogy miből mekkora kellene, ők bevasalnák, kiöntenék, kihoznák aztán mint a panelházat összelegóznánk. :-)
" Képes a víz ezeken a pár cm2-es hiányzó részeken keresztül feljutni a vízszigetelés feletti vakolatba? Foglalkozzak ezzel? "
Képes bizony !
De az a mennyiség ami átjut, annyira kevés, hogy gyorsan el is fog párologni.
Tehát szerintem nem kell ezzel foglalkozni.
Rossz vagy egyáltalán nem lévő vízszigetelésnél az a probléma, hogy a víz utánpótlás mindig nagyobb mint a párolgással történő veszteség, tehát a nedvesedés állandósul.
Még mindig a lábazat felújításához lenne kérdésem. A ház egyik oldalán vakolat elég kopogós volt, közvetlenül a vízszigetelés felett, így a szigetelés felett 20cm-el levertem tégláig. A tervem az, hogy cementes lábazati vakolattal javítom ezt a 20cm-t.
Ahogy képen látható, a vízszigetelés széle kissé be van repedezve, de folytonossági hiány, vagy szakadás nincs. Képes a víz ezeken a pár cm2-es hiányzó részeken keresztül feljutni a vízszigetelés feletti vakolatba? Foglalkozzak ezzel? Lenne PVC amiből tudnék 10cm-es csíkokat vágni. és benyomni a résbe, de attól félej, hogy többet ártok mint használok vele.
"én úgy csináltam volna hogy béreltem volna egy árokásó gépet ami vékony de mély árkot tud ásni. Mondjuk 15 centi szélessségben 2,5-3 méter mélyre."
Ezt úgy hívják, hogy résfal. A baj az, hogy építés idejére a fal alsó megtámasztását vízszintes erőre a föld adja. Ezért túl kell ásni. Ha mondjuk másfél méterrel túlásom, akkor szinte biztos, hogy beomlik. a gödröt meg kell támasztani, zaggyal szokták. A majdnem biztosan jelentkező talajvízről nem is beszéltem. 15 cm-ből nem lehet megcsinálni.
"Aztán mixerkocsi és kiöntve az árkok majd az egész felület felülről."
A zagyot a beton szorítja ki, valamit kell kezdeni a zaggyal is.
"Megkötés után csak be kellett volna ásni aztán belülről kitalicskázni a földet vagyis kiásni az egészet majd kiönteni a padlót és kész is a szerkezetkész ház. :-)"
Ha sikerül és kész akkor már csak a falat kell egyengetni.
"15cm beton minimális vassal is megállna mint pincefal nem?"
A felszívódónak az a lényege, hogy bekerül a növény nedvkeringésébe a hatóanyag és eljut benne mindenhová!
A gallyban rágó-táplálkozó szú ezért >> megeszi és bekrepál tőle...
Természetesen ismerni kell azt az időszakot, amikor a szú TÁPLÁLKOZIK a növényből. Mert a már száradó hajtás esetén elkéstél, akkor már fölösleges permetezni :-(
Mivel én anno megtaláltam a részletes útmutató irodalmat a neten, hát illene tudni róla egy szakmabelinek is. HA növényorvos létére nem tud és leírja, hogy "képtelenség védekezni" az eléggé gáz ránézve.
Egy ilyen full beton "gyorsházon" én is gondolkodtam már hogyan lehetne megoldani.
Ugye én sok házat láttam már, mind szar volt, szerintetek életveszélyes is. Nos ezért gondolkoztam hogy jobban járnék ha építenék egyet. Nekem is a földbeásott megoldás jutott eszembe.
De én úgy csináltam volna hogy béreltem volna egy árokásó gépet ami vékony de mély árkot tud ásni. Mondjuk 15 centi szélessségben 2,5-3 méter mélyre.
Aztán az alaprajzot kiástam volna ilyen mélyre, persze a bejáratnál meg mondjuk a szoba átjáróknál mondjuk nem ástam volna olyan mélyre hogy valahol be is lehessen jutni. Tehát inverzbe építkeznék, nem a falakat felfele, hanem a falaknak megfelelő üreget lefele ástam volna.
Utánna dobáltam volna be az árkokba térhálót, meg felül is meg lett volna vasalva egy monolit födém kihagyva felülvilágító ablakoknak a helyet.
Aztán mixerkocsi és kiöntve az árkok majd az egész felület felülről.
Megkötés után csak be kellett volna ásni aztán belülről kitalicskázni a földet vagyis kiásni az egészet majd kiönteni a padlót és kész is a szerkezetkész ház. :-)
A környéken minden pince száraz.
Szóval ha vízszigetelés minden nélkül megcsinálnám még lehet jó is lenne. Víz, villany meg menne falonkívűl csatornába.
Szerintem jobb lenne mint egy omladozó vályogház.. :-)
15cm beton minimális vassal is megállna mint pincefal nem?
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy maradt jó pár zsák kültéri betonom. Hogy lehetne belőlük falazó habarcsot csinálni? Tegyek hozzá homokot? 25 kg os zsákhoz mit és mennyit tegyek? Köszönöm előre is :)
Aki azt írta, hogy képtelenség védkezni az hülye ehhez... a felszívodó roavarírtók korában mindne kiírható ami táplálkozik, alkalmas időben használva szert.
Még éppenséggel a tujákat támadó szú is. Éppen tavaly küzdöttem meg vele.
kártevője van, a boróka tarka-díszbogár, ami ellen képtelenség védekezni (berágja magát a kéreg alá és elnyírja a szállítónyalábokat) és kivégzi a bokrot. viszont nincs még mindenhol elterjedve. ha sok vizet kap a bokor, jobbak az esélyei (gyantával elönti a saját sérüléseit).
Ezt próbáltam, higabbra kevert normal cementhabarccsal nem az igazi. Tobb helyen is kifolyt, nagyon erosen kellett nyomni, es nehézkes volt közben a csovet is iranyitani.
Lehet hogy a stabilcem folyósabb, azzal akár jo is lehet
Van magyar tuja nem tudom a latin nevét levelei egyik fele sárga másik fele zöld ,gyorsan nő max 6 méterre + karcsú marad és magyar klímára van ,betegségekre teljesen ellenálló,de persze olyan gyorsan nem nő mint amit említettél vagy lehet venni kétmétereset csak nyilván úgy drága.
Nálunk kisebb a telek, körben a tuja sok helyet elvesz és lassan nő, ráadásul egyre érzékenyebb a betegségekre is, így a pakliban bármikor benne van, hogy kidől valamelyik. Eddig leginkább arra hajlunk, hogy valami magasabbra és gyorsan növő lombos díszfát teszünk le párat egymás mellé, ezek némelyikét 3-3.5m magasan meg lehet venni a díszfaiskolában.
Fateréknál építettek 2 szintes társasházakat ,akkor elkezdte már ültetni a tujákat,amik mára már 6 méter magasak ,már nem látnak be ,bár a telek 5000 nm elférnek a tuják.
Hozzánk ugyanúgy árnyékol a háza, elveszi a kilátást, pl eddig a napfelkeltét a teraszról nézhettem a reggeli kávézásom alatt, ennek vége. Ezekről még nem is beszéltem, mert elfogadom, hogy az építkezés velejárói. De hogy belátnak bármikor, ha akarnak... Kötelességük lett volna úgy megépíteni a házukat, hogy a szomszédokat legkevésbé zavarják, nem tették. Bár tudom, hogy nehéz mindenkire tekintettel lenni.
Szerencsére én olyan helyen nőhettem fel, senki nem látott a másik udvarába, nekem ez a természetes, ha városi gyerek lettem volna, feltehetőleg leszarnám, hogy ki néz be hozzánk. Lehet hogy ebből fakad, amit egyesek hisztinek tekintenek.
A HÉSZ ugyanúgy szabályozza az állattartást is. Mostanában nem olvasgattam, de pár éve Csillaghegyen simán lehetett volna akár lovat is tartani, pedig az elég családi házas környék. Tisztán kell tartanod, de ha nyerít, hát nyerít, a ló már csak ilyen. És akkor a szomszéd még összeteheti a kezét, hogy nem szamár. :-)
(Ott kaptam lábrázást azoktól, akik kiköltöztek a zöldbe, ami azzal volt egyenlő, hogy nyitásnak minden növényt dózerrel ki, aztán a telket a maximumig beépítették, a maradékra térkő, 10 m2 fű, meg körbe tujasor. Zöld maximum a kerítése volt.)
Nem vagyunk nudisták, de nem szeretjük, ha az életünket figyelemmel kísérik. Volt egy kialakult/megteremtett privát kis életterünk, ahová elvonulhattunk zavartalanul pihenni, és ebbe most belerondítanak. Szerinted örülnöm kellene neki?
Pontosan ez baj, egy kialakult településképbe, egyszintes kertesházak közé, hogy a bánatban engedélyezhetnek 2 szintes épületeket? Nem tudom felfogni. A HÉSZ persze szinte sehogy sem szabályoz, a szomszédokat már nem kell kiértesíteni sem, egyszer csak megjelenik a dózer és a munkások, te meg nézz és tűrj. Majd amikor meglátod, hogy bakker ez mekkora lesz, nézz és tűrj, meglátod, hogy ablakok tucatja néz az udvarodba, nézz és tűrj.
De azért persze még legyél jófej szomszéd is, de így értelmes szabályozások nélkül megalapozzák a viszonyt. Megkockáztatom, hogy ezek nem véletlen vannak így, amíg a szomszédos építkezésen forrongsz, addig pl nem a Mészáros Lőrinccel és barátaival foglalkozol, hogy mit és mennyit lop.
Még mindig az a baj, hogy a szomszéd nem azért épít akkora házat hogy kukkolhasson, viszont ha az állataid tartásával vagy árnyékolással élhetetlenné teszed a saját telkét, akkor teljesen jogosan jelent fel.
Az egész problémát nem értem amúgy sem.
Mármint ha megrögzött nudisták vagytok, vagy szerettek az asszonnyal kint hemperegni a fűben akkor igen, de amúgy nem.
Az utcán csadorban járatod a lányaid, uszodába/strandra se mentek sose?
Feleslegesen fel van fújva ez az egész történet.
De hogy konstruktív javaslatom is legyen: lugas. Mivel van váza lehet vékony a hátsó fal, nem önmagát kell tartsa a növény, nem vesz el sok helyet
Van felső része, így bár a nap besüt alá az egyik oldalról, mégsem látni be alá fentről/hátulról, de ha elég széles, akkor jut alá árnyék is, a nagy melegben be lehet húzódni alá, kerti kiülő, mittudomén.
Gyorsan megvan, egy egyszerű fémszerkezet, még csak nagyon szépnek sem kell lennie, rá valami gyorsan futó növény, ami aztán eltakarja.
Hat, ha jogi ut nem jarhato, vagy nem akarodzik, akkor alternativa utan kell nezni....nezd a dolog pozitiv oldalat, epitesz egy praktikus valamit, ami disziti az udvart. Kell tizenpar meter femcsö vagy zartszelveny, esetleg obis epitöfa valami hozzavalo beüthetö oszloptartoval, festek, vaszon...
Igazából át kéne terveznetek a kertet az új helyzethez. Nem olcsó (mármint a kivitelezés), de leginkább a te érdeked. Ez a gond azzal, amikor az önkormányzat ész nélkül (illetve csak a beruházók érdekeit nézve) módosítja az övezeti szabályozást. Minden és mindenki szabályos, csak te szívsz.
Igen, csak leválasztódik a kert egy jelentős darabja, ami telekárban kifejezve is jelentős anyagi kár. Bár ha kicsit törjük rajta a fejünket, biztos ki lehet ezt jól találni. Pl hátra a bokor mögötti részre mehetnek csirkék, kakasok, nyulak, kacsák. Ha már harc :D
sok hozzászólás között elsiklottam. valóban működhet az is. Tulajdonképpen mindegyikkel csak az a baj, hogy pénzbe kerül, nem is kevésbe. A belátást a szomszéd okozza, én meg fizethetek, hogy megszüntessem... :(
Más téma. Elkezdtem a terméskő lábazatot felújítani (sókúti mészkő) A külső réteg megtisztítása után meglepően szilárdak a kövek, tehát eldöntöttük, hogy nem rejtjük el lábazati festékkel, miegymással.
A felületét sika703w vízlepergető impregnálóval kezeltem. A fugák felújítása után ezzel az anyaggal majd még egyszer átkenem telibe.
A kérdésem a rossz fugák javítására vonatkozik, mivel volt, ahol 20cm mélyen is ki kellett kaparnom , ezt mapei stabilcem-el gondoltam javítani. Viszont nem tudom, hogy mivel lenne érdemes a beöntést elvégezni. Ehhez elérhető árú célszerszámot nem találok, működőképes alternatív ötletem viszont egyelőre nincs. Van javaslatotok?
még kb 1 év mire költöznek, most az ácsok vannak fent, de azok pont leszarják szerencsére, hogy mit csinálunk. Másik oldalra, turkesztáni szilt tettem, arról az oldalról csak kerítés magasságú átlátást kell meggátolni. 4 hónap alatt már derékmagas, tömött összefüggő bokor lett belőle.
persze járok, csak összeszaladtak a dolgok. egyelőre megpróbáljuk megfelelő növényekkel meggátolni a belátást. bár a telek benapozottságának iránya pont jó ehhez a megoldáshoz. eszembe vésem és köszönöm az ötleted
A deszka váz, hab borítás az rosszabb mint a téglafal, mert a téglát legalább a súlya igyekszik a helyén tartani. A szélnek ill. a sódernek, kavicsnak mindegy, hogy deszkának vagy betonnak támaszkodik, ugyan úgy nyomja.
Ezért írtam, hogy nem muszáj falnak lennie, hanem lehet csak egy (rács/deszka jellegű) vázszerkezet is, ami megtartja a habokat és a kavics oldalnyomását.
Az attika-falat sarok-mereven kell rögzíteni a födémhez, vagy a saját súlya kell, hogy megtartsa, esetleg hátulról meg kell támasztani, de ez csak talpas attika-falnál megbíízható.
Mivel számolni kell a szél szívóhatásával és azt sem szerteném, hogy hőhidas legyen a szerkezet, ezért kelleni fog az attika. Lesz legalább 24cm xps+geotextil és kavicsterhelés, alatta meg az sbs modifikált lemez.
Anyósomék a kerti zuhanyt oldották meg úgy, hogy négyszögben buxust ültettek, középen a zuhany. Nyilván neked ennél gyorsabban kell, de egy apácarács valamivel befuttatva szintén jó, csak gyorsan nőjön. (Leginkább vadszőlő lehet jó, mert a kúszó trombitacserje és a borostyán brutálisan terjed a kertben, hacsak már az ültetéskor le nem szabályozod őket.)
1.5mm vastag c es u profilrendszerrel nagyon gyorsan meg lehet csinalni. Arra betonyp lemezek. 15mm vastagon. A forditott retegrendnel a fodem lejtbetonjara szerelj bauder d2 -es parafekezo lemezt, amit fordits fel az attika belso oldalara, mert egy sima parafekezo folia nem lesz eleg, idovel kilyukad es atjut a hoszigetelesen a para, a vizszigeteles alatt megfagy, igy az kiszakad. Sok laposteto retegrendjet csereltem ki emiatt, pedig harom reteg nehezlemezzel volt vizszigetelve.
Ha meg jarsz erre, egy ötlet ismerös udvararol, hasonlo okbol: ö epitett egy egyszerü, derekszögü, embermagassagu falat megfelelöen tajolva, amely ugy nez ki, mintha valami regi epület maradvanya lenne. A falak altal befogott reszt lekövezte, ott napoznak a csajok. Kialakitas-diszites izles, penztarca, lehetöseg szerint.
Adott egy 80-as években épült lapostetős épület, melynek tetejét hő- és vízszigeteljük hamarosan. Mivel marad lapostetős, fordított rétegrendű szigetelést csinálunk és kellene attikát is kialakítani mintegy 40-50 cm magasságban körben a házon.
A kérdésem az volna, hogy milyen anyagot javasoltok ehhez? Nyilván nem mindegy, hogy milyen pénzmennyiséget kell ráköltenem, különben megvenném az aranyárú purenit attika elemeit.
A házunk külső falának egy kis részén ma észrevettem, hogy elkezdett a fehér vakolat egy kicsit foltosodni, olyan mintha alga lenne (legalábbis zöldes színűek a foltok)
A ház 2 éve lett kompletten hőszigetelve, 15 centi grafit ment rá, illetve sztandard műgyantás fehér vakolat.
A kérdéses rész a ház leghidegebb pontja, a ház sarkának északi fala, és pont ez egy olyan terület, amit kb sosem ér a nap, mert egy közeli cseresznyefa beárnyékolja.
Sehol máshol nincsenek ilyen foltok.
Namármost ez pont egy olyan része a háznak, amivel a felújítás előtt is volt egy kis gond, pergett a régi vakolat, kis sókiválások is voltak rajta. A fal mögött egy fürdőszoba van.
Csakhogy a kivitelező javaslatára az egész fürdőszoba rendbe lett téve, nem volt olcsó mulatság: a régi, csupasz fém vízvezetékek ki lettek cserélve többrétegű műanyagra, a fürdőszoba teljes burkolata le lett verve, ki lett kenve korrektül vízszigeteléssel és hajlaterősítő szalagokkal. Még a padlófűtés is nyomáspróbázva lett.
Szóval én azért nem tartanám valószínűnek, hogy mindezek ellenére valahogy bentről mégis nedvesség jutna ki a vakolatra, 15 centi grafiton át..
ráadásul látványos hogy csak ott foltos a fal, ahova az árnyék vetül.
A kérdésem tehát az, hogy megjelenhetnek ilyen foltok a falon tisztán külső hatások miatt? (pl túl közelli fa, árnyék, leghidegebb oldal).
Ja, és ugyanezen helyiség másik fala (nyugati oldal) tökéletesen fehér...
másik kérdésem, hogy mivel kellene ezt kezelnem? (amúgy a fa egyéb okokból ki lesz vágva)
NIIIIIINCS ilyen telepítési távolság!!!!! ez egy elterjedt tévhit ... Ajánlások vannak csak.
De valójában az értelmes emberektől elvárható ésszerűség dönt, ha gondot okoz a növényzet valakinek.
(de van a PTK-ban is néhány alaphelyzetre döntési szabály)
A le nem zárható vitás esetekben pedig végül a tévedésben lévő makacs/hülye vitázó helyett a bíróság dönt >> itéletben, ha valamelyik fél perre viszi az ügyet.
2.
A kerítésed vélhetően pontosan a telekhatáron van...
Ergo a túloldalán burjánzó vadszőlő már a szomszéd telkén van, nála nővekszik-terjed !
Ahol pedig nem lehet te vadszőlőd az ő engedélyük/eltűrésük nélkül. Neveld hát úgy, hogy NE menjen át a szomszédba, ha nem szeretnék-tűrik. Ennyike.
Az egyik szomszédom... a 4 közül éveken keresztül tépkedi a magától nőtt vadszőlőt a kerítésemről. Jobboldalt az enyém én telepítettem jó régen.
A kerítés nem egy szépség, de nekem jó. Így hagytam azt a szőlőt is ránőni. Ez a silányabb fajta, nem az ami az épületekre ráfut.
tehát ez a szomszéd és a felesége minden évben tépkedi a növényzetet, és néha bizony eléggé indulatosan. Ezek elődje úgy 15 vagy tán több éve is már a kerítéstől 50 cm .re … éppen oldalazva elfér az ember... ültetett egy sor különféle tuját. Nos a tuják bizony jól megnőttek. Nálam a fű elgyérült, kipusztult a sok árnyéktól.
A legújabb tépkedés alkalmából üdvözöltem a szomszédot és rákérdeztem, hogy a tuják visszametszésére mikor kerül sor ?
Először nem értette, magyarázni kellett, hogy van szabály az ilyen magasra nővő fáknál a telepítési távolságra. Nem tudom talán 2,5 m.
Tény viszont az is, hogy ezt még nem ők telepítették, mert csak cirka 10 éve laknak itt. Korábban az asszonyka áradozott a szép tujákról, szerintem viszont tájidegen.
No mindegy, ők féltik a tujáikat az én vadon nővő invazív vadszőllőmtől. Én meg hagytam hadd nőjön rá a ronda kerítésre.
Amúgy semmi baj nem lenne, csak egyszer véletlenül konstatáltam, hogy bizony elég indulatosak amikor tépkedik a szőlőt.
Amúgy semmi baj.. 10 hónap Londonban, 1 hónap valami nyaralóban, az a maradék egy hónap meg csak eltelik valahogy.
Tavaly pl. anyósnak új szomszédja lett és aklíma kültérit a telekhatártól 1 méterre lévő hátsófalra rakta. Ami bizony zavarta az anyósékat az udvar ZAVARTALAN birtoklásában a zajával....
Először úriember módjára szóban kérték, hogy mielőbb rakassa át egy másik helyre ahonnét nem hallatszik át és addig se használják! Nem történt semmi... zúgott a kültéri tovább.
Pár nap után írásban is FELSZÓLÍTOTTÁK két tanú kíséretében. Nem vette át, azaz kiderült, hogy nem kíván együttműködni.
Ekkor mentek a JEGYZŐ-höz a beadványhoz mellékelve a két tanús felszólítást. A jegyző ilyenkor gyors intézkedésre köteles!
Ebben az esetben 2. nap jelent meg és határozatban - azonnali hatállyal megtiltotta a klímázást, alkalmankét ismételhető és növekvő büntetés terhe mellett
- adott 30 napot a kültéri megfelelő helyre való átrakásra és a zajmérési jegyzőkönyv bemutatására
Azóta az új szomszéd nem köszön... viszont a klíma sem zajong mások udvarára.
---
Nemrég egy másik szomszédnak új bérlője lett olyan kutyával ami hangosan és kitartóan ugat, amikor a gazda nincs otthon még éjjel is. Ebből is birtokháborítási ügy lett, mert több szomszédot is erősen zavar a dolog és a kutya eltüntése nem lett megoldva a szépen kérésre és írásra sem.
Ez még húzódik, mert állatvédelmi vonalra terelte az ügyet az érintett... és a zakkanat-köcsög állatvédelmi egyesület azt hiszi magáról, hogy ő is egy hatóság.
(JÁRŐR felíratú autóval, egyenruha szerű öltözetben fenyegető fellépéssel, megfélemlítéssel próbálkoztak be, ami önmaga is jogsértés egy közönséges egyesülettől).
De a vége az lesz, hogy a kutyának/bérlőnek mennie kell, hamarosan.
Mert a TULAJDONOS-t a jegyző elfogja marasztalni, mivel nem ért a békés szóból-írásból.
------
Az ilyen ügyek ÉRTELMES emberek esetén eleve létre sem jönnek, mert ők NEM tesznek olyat ami másoknak zavaró. Vagy ha mégis, mert nem gondolták volna... akkor együttműködők és rendezik a dolgot ésszerűen.
A többiek ellen pedig nyitva a jogi út, csak jól kell használni.
Persze akadnak akik visszaélnek birtokvédleem jogával és alaptalnul lépnek fel mások ellen. Őket is a jogi útat használva lehet hárítani, ha nem állnak le a szóbeli-írásbeli fellépésre.
Vita, egyet nem értés esetén is a jogi út a megoldás...
Hát a PTK (Polgári TörvénKönyv) >> birtokháborítás fejezete.
Illik az ügyet...
Első körben szóban intézni a "normális ember"-nak tűnő megoldásra hajló "tettes"-sel ésszerű határidőt adva neki.
Az ésszerű ez lehet az azonnaltól (pl. hangoskodás, gazégetés, eszement buli) az akár több hónaposig (pl. diófa visszavágása, mert az az csak télen végezhető szakszerűen) Adot esetben kérni kell (célszerű) az illetékes "hatóság" kiszállását is! dokumentálandó az esetet.
Ha az ügy megoldása nem várható a szóbeli fellépésre vagy az már hatástalan volt vagy hosszú az ésszerű határidő. Akkor az írásbeli út a célszerű a szóbeli mellett vagy helyett. Írásban
- a felszólítás a birtokháborítás megszüntetésére, ésszerű határidővel
- plusz a jogi út (és adott esetben a kártérítési igény) kilátásba helyezése, ha nem szűnik meg Az irományt - vagy feladod postán tértivevénnyel (a JÓ azaz a bejelentett lakcímére) - vagy két tanú kíséretében átadod (átvette/nemvetteát: keltezés és aláírások) az ingatlan TULAJDONOS-ának, mivel ő felel az ingatlan megfelelő használatáért (bérlő, rokon, befogadott, vendég, stb. esetén is pl.)
A jogi út nyitva áll, akár a fentiek helyett rögtön kezdésként is ... Vannak esetek, amikor a magán fellépéstől ne mvárható eredmény ekkor eleve a jogi utat kell igénybe venni.
Ami a birtokháborítás kezdetétől számított
- 1 éven belül az illetékes Jegyző, mint hatóság - 1 éven túl pedig már az illetékes bíróság
Mivel a birtokost a BIRTOKVÉDELEM joga bizonyos estekben ÖNHATALOM-mal is megilleti. Van úgy, hogy akár erővel i sfelléphetsz a birtokod védelme/visszaszerzése érdekében.
Bővebben, google... komoly jogicikk irodalma van a birtokvédelmi ügyeknek.
Birtokháborítás az (gyakorlatilag és tömören) amikor valaki más indokolatlanul gátolja a birtokod háborítatlan-zavartalan használatát vagy megfoszt a birtoklásátol.
Megj: a jogos birtoklás (birtokban tartás) erősebb jog a tulajdonjognál is. Épp ezért a jogos birtok(lás) védelme is erős jog, adott esetben ezért megengedett akár az önhatalom (erő) alkalmazása is a birtok(lás) védelmére. A jogos birtokos pedig akár a tulajdonos ellen is védheti a birtokát/birtolását (pl. bérelt/lizingelt dolgok, a bérelt lakást is!!! akkor is ha nem fizet, mert a fizetés egy másik téma).
Egy 4 méteres már a kerítéstől ~15 méterig véd a szomszédból az emeleten állva nézelődő 190-195 magas embertől is, ha 10 méterre van a sövénytől.
- a hajnalka virág pl. egynyári :-) - az évelő futónövények is képesek akár egy nyár alatt benőni a 4 métert (vadszőlő, trombitafolyondár stb.) - 3-4 méteres előnevelt fák is kaphatók ...
---
A szabályok szerint 2,5 méter magas kerítés építhető. Az a kerítéstől úgy ~4 méterig védi a napozókat...
Üdvözletem. Tanácsot szeretném kérni tőletek A szomszédban építkeznek, a ház két szintes lesz, és mivel ablakot nyitnak felénk, fentről pont rá fognak látni a kertünkre, ahol az időnk nagy részét töltjük. Az építési szabályzatnak nyilván megfelel, így nem tudom, mit lehetne tenni. A jószomszédi viszonyt elrontani sem szeretném, mert ezt leszámítva minden oké. Járt már valaki hasonló cipőben? A HÉSZ hogy engedheti ezt meg? A környéken egyébként jellemzően egyszintes házak vannak, szóval értetlenül állok előtte.
Ragasztók eltávolításához nekem a hajszárító és gyógyszertári benzin vált be a legjobban. Átmelegíted amit le szeretnél szedni, lehúzás közben is folyamatosan melegíted, majd ha lejött benzinnel letörlöd a ragasztómaradványokat. A törléshez papírtörlőt érdemes használni és sűrűn cserélni, így nem keni szét a ragasztót. Ezzel a módszerrel még a barna ragasztószalagot is le lehet szedni, ha nem évek óta van rajta valamin. Hőlégfúvót ne használj, mert az simán megolvasztja a műanyagot.
A papír fóliából is többféle van, létezik olyan lengyel gyártmányű, ami nem ég rá.
Mellerud termék, fém dobozba van.
Bekened egy kis ecsette, rajta hagyod 1o-15 percet, lemosod vízzel, aztán megismétled. Készits egy fenyőfa éket, azzal súrold ha ha nagyon ráragadt.
Fa ablakoknál használunk egy drága átlátszó fóliát, amit a szerelésnél ráhúzúnk. Az 6 hónapig rajta lehet és nem ég rá. 1 méteres tekercsbe veszem és felvágjuk 1o cm szélesre.
A festesnel papír szalagozunk, az könnyen lejön egy kis vízzel, de lehet kapni egy kali szappanos oldatot, az általában levesz mindent. Egy 3decis fém flakonba van, írja rajta, hogy a ragasztó leoldására való. Barkács nagyárúházba kapsz.
Nekem a legutóbbi mesterrel végeztetett festésemnél 53 nm -es lakásnál a festendő felület kerek 200 nm volt. Durván az alapterület 4 x -es a festendő felület.
1 fő végezte 5 napig. Kapart, glettelt és festett.
Kifizetik az összeget, ha tökéletes munkát követelnek.
Az alapozás után is kijön néhány hiba, aztán az első réteg festés után is.
Így ez egy lassú folyamat, oda kell figyelni, mert a lámpák felszerelése után minden pici hiba meglátszik.
A szalagok eltávolítása után az összes nyilászáró körül jár sziló, amit vissza kell törölni és ecsettel le kell festeni.
Körbe a faliszegőket is. Aztán jön a takarító cég, mindent kivikszól, utánna még 1-2 nap átnézni mindent.
Aztán a bútorozás után is vissza kell menni két embernek pár órára. Nagyrészét az épületeknek be is bútorozom, nincs kire kenni az utólagos sérüléseket. De itt minden egy csomag, az alaptól a külső rendezésig, inkluszív kerítés. Anyagostól.
Eladásra készült épületeken ugyanez a munka 1 hét, max. 9 nap. 5 embernek, de ha a 1/4 kifizetik, akkor már megéri.
Lényegtelen. Festés felületének nagyságrendje belőhető az alapterületből. 180m2 hasznosról volt szó. Az alapterület 2,5-3x-sa a festendő felület, nagyságrendileg.
Értem én, hogy miről van szó, de számold ki. 10ember 4 heti fizetése mennyi tokkal-vonóval, minden kutyfülével? 4 millió? 5 millió? + a vállalkozó haszna. Azért ennyibe nem kerül egy nagyobbacska családi ház festése, glettelése, élvédőzése, akrylozása, felületvédeleme, anyaggal, meg mindennel, ami csak létezik.
A festőmunka ennél haladósabb. Egy 180m2-es ház kb 450-550m2 festendő felület. 10 embernek töredéknyi idő kell ehhez, hogy mindennel együtt kész legyen.
Nekem az vált be, hogy a csempékre tettem egy 2 cm-es XPS lapot, rá egy 25 mm-es OSB lapot, majd ezt 4 helyen cseréplécekkel kitámasztottam a szembe lévő falon.
De nem ezek a dolgok tartják a helyén a csempéket, ha mögötte matatnak, hanem az imádság :-))
Ragassz fel a csempékre (gyönge akrillal/szilóval) egy darab bútorlapot/deszkát/osb-t amíg fúrsz-faragsz mögötte. Csökken ez esélye, hogy ki/meg ütöd véletlenül... és eltörik.
10cm-es tégla válaszfal, mindkét oldalon dryvit hálózva. Kissé messze van a falban a könyök, épphogy kiér az excenter vége a csempe fölé, nehézkes a szerelés. Fél éve ki lett cserélve az egyik excenter. Most újra vizes a fal a túloldalon, meg sötétedik a csempe ezen az oldalon is. Valószínűleg a másik excenter vagy ugyanaz.
Meg akarom bontani, hogy jobban hozzáférjek, de nem a szép oldalt akarom, hanem a túloldalt, ott egy kamra van.
Kimérem, hol van a csap és finoman kibontom a falat, úgy jobban lehet dolgozni, meg talán lehet igazítani a műanyag függőleges ágon.
Ok, nyilvan te benne vagy napi szinten a szakmaban, en meg jo idoben epitkeztem (valsag alatt, akkor azert mashogy volt a munkaero kereses).
Egyebkent ott tartok hogy a javito gletteles/festest magamnak csinalom, mert nincs kedvem honapokat varni mire valaki meltoztatik idejonni es aranyarban kiglettelni partiz negyzetmetert. Rajottem hogy nem ordongosseg a dolog, de nyilvan sokkal lassabban csinalom mint egy profi festo.
Egy emeletes, 18o nm hasznos felületű házat, ha jól van falazva és vakolva, 4 hétbe telik 1o embernek kiglettolni és lefesteni (napi 1o órában), de úgy, hogy egyetlen hiba ne legyen benne. Ebből a 1o emberből 6 kell tudjon glettolni, olyan színten, hogy csak a sarkokat kell kicsíszolni. A gipszkarton mennyezetet és a falak találkozását kvázi lehetetlen hibamentesen kiglettolni, oda kell szerelni egy maszkoló profilt. A festést géppel csináljuk, ahhoz minden ablakot, ajtót és falicsempét le kell fóliázni. A legjobb minőségű STO festéket használom, mert az annyira matt, hogy nem látszik a pici hiba a falon.
Ez mit gondolsz mibe kerül? Amikor csak a maszkoló szalagból három bax veszek és a mennyezeti profilokhoz kb. 9o flakon akril szilikont.
De mondok mást: felszerelni egy parketta faliszegőt tökéletesen, sokkal több munka, mind a burkolás.
Minden ami látszik egy laikus szemmel is, azt nagyon szépen meg kell csinálni egy ügyfélnek, aki fizet.
Egy látszó betont meg lehet csinálni öntésből, van egy picit ipari hatása- de meg lehet bolondítani egy texturával, erre elég sokan vevők, de akár le is lehet festeni.
A negyedébe kerül, mind glettolni. Lassan beburkolni a belső falakat előregyártott panelekkel olcsóbb leszt mind a glett és a festés.
Azon kivül, a gyengeáram, a klíma (1000nm hasznosra most fizettem ki 9oe eurót a négy külső egységre és a fogyasztásuk 20KW), a szellőztetés, az ilyen- olyan fal és mennyezetfűtések beépítése olyan drágák lettek, hogy elviszik a költségvetés 4o%-át. Nem beszélve a karbantartásukról. Minden szakági kivitelezővel karbantartási szerződést kell kötni, másképp garancia nincs.
Ezért érdemes a földbe betenni a házat, akkor legalább klíma nem kell.
Ki kell találni valamit, mert munkaerő nem lesz. Vagy annyira drága lesz, hogy a legmódósabb ügyfél sem tudja kifizetni.
1. Zsalut berelni nem olcso multsag, tovabba azt a zsalut nem fogod szetvagdalni, hogy minden attores benne legyen. Persze lehet egyedileg gyartatni, de annak a koltsege gondolom a tobbszorose. (mutass egy acsot aki egy mm pontos terv alapjan zsalut fog epiteni neked _olcson_). Latszo beton feluletekhez csak tip-top, gyari hejakat szokas hasznalni, szinten nem a legolcsobb dolog a vilagon.
Masreszt a beton baromi draga, nem vagyok naprakesz, de anno a beton reszek sokkal dragabbak voltak a teglanal. Sokkal. (anno = 3-4 eve)
A lenyeg hogy szerintem nem lesz szignifikansan olcsobb a beton fal mint a tegla. Ertsd jol, nem a fele a koltseg (meg akkor sem ha vakolat/glett/festes koltseget is raszamolom) Megegyszer kiemelem hogy szerintem, nem ebben dolgozom, csak epitettem egy hazat :)
2. Ez izles kerdese. Reszemrol biztos az ereim vagdosnam egy hazban ahol minden felulet szurke beton.
3. Ezt lehet reprodukalni teglaval is.
4-5: ok.
Ami viszont a lenyeg (persze ez is szubjektiv):
- fene akarna 4m-es belmagassagban lakni. Volt hozza szerencsem tizensok even keresztul, nem hianyzik. 283 most a belmagassag es tokeletes. Letrarol szerelek barmit a plafonon, kenyelmesen, nincs olyan erzesem hogy dzsoki juing eloszobajaban maszkalok.
- nem akarok a fold alatt lakni
- vizszigeteles kritikus resze a tervednek, egy apro pici hiba es maris uszik es/vagy peneszedik az egesz.
- nem ertem ezt a "3 het alatt kesz a betonfal" dolgot. Nalam ketszer ennyi negyzetmetert kb netto 2 het alatt falaztak fel, a leggyorsabb es leglatvanyosabb resze volt az epitkezesnek. Idealis esetben elkepzelheto hogy a sajat tervedet par honap alatt felepited, de NEM azert mert annyival gyorsabb a beton. Manapsag az van hogy honapokat / fel eveket varsz barkire hogy meltoztasson megjelenni, dolgozni.
Szoval nem tudom. Mintha mindent alarendelnel a gyorsasagnak / hoszigetelesnek, de szerintem oriasi kompromisszumokat kotsz teljesen feleslegesen.
1. Könnyű megépíteni: zsalu, vasalás, beton. Ez max. 3 hét. A látszó betonnak megvan a technológiája (de csak belülről kell látszó legyen). A villanyszerelést be lehet tenni a zsaluba. Vízszerelést ki lehet úgy alakítani, hogy a belső falakba szereled, amelyek hangszigetelt rétegelt fa modulokból állnak. Én készitettem ilyen elválasztásokat, könnyű megcsinálni egy asztalosműhelybe rajz szerint és beszerelni is egyszerű.
2. Nincs építőtelepi kikészitési munka : vakolás-glettelés, de még csempeburkolás sincs.
Festeni se kell. Van mikrocement és paldóburkolatok, valamint aljzatbeton is. De az nem munkaigényes (az aljzatbeton 1 nap), a többit sk meg lehet csinálni.
3. Nagyon kevés fűtési energia kell, ezt meg lehet oldani elektromos árammal, vízmelegítést úgyszintén + napelelemekkel.
4. Nincs fa tetőszerkezet, a beton tetőre elég egy egyszerű fa vázat késziteni a külső szigetelésre és lehet szerelni rá a lemezburkolatot.
5. Nincsenek bonyolult részletek, aminek a hőhidasságát nehéz kiküszöbőlni.
Itt folyamatosan azon agyalnak, hogy miként lehet olcsón házat építeni, aminek a fenntartása is olcsó. Hát így.
Persze ehhez kell egy jó kivitelezési terv. Pl. minden áttörést be kell tervezni a zsaluba.
Ezekről a szintekről jut eszembe ,akadtak sváb házak felénk nem is kevés 1945-ben épültek ,onnantól kezdve mindig volt egy kis cement vagy tégla hozzá építettek egy egy helységet és vagy le kellett vagy fel lépni egy lépcső fokot ,ahogy ment az ember a házban egyre hátra úgy csökkent a belmagasság ,szerintem ha még egy két helységet hozzá tettek volna az utolsó szobába tuti úgy kellett volna bekúszni :D
Faterék is anno egy ilyet vettek ,csak a telek miatt 5000 nm a ház le lett dózerólva ,a ház az olyan volt amilyen viszont a boros pince az tipp topp volt szerintem az öreg ott lakhatott a házba csak wc-zni járt be :D
Olyan KELL amit HOSSZÚ csőre terveztek azaz van kellő nyomása is !
A legtöbb komplett WC elszívó cuccot ugyebár CSAK EGY falvastagságra és esetleg egy rövidke csőre van tervezve. Ezeknél nem jön létre a szükséges nyomás, ezért >> csak helyben keverik a levegőt, ha mégis hosszú cső kerül melléjük.
Kicsitt off a téma, de remélem lesz hozzáértő itt is.
Segítséget szeretnék kérni elszívó ventilátor kiválasztásában.
A 1,5m2 alapterületű WC elszívását szeretném megoldani utólag.
Sajnos a födémen nincs lehetőség átvinni a tető felé a csövezést, mert felette is lakótér van.
Csak úgy tudom kivezetni a levegőt, hogy az oldalfalra teszek egy elszívó ventilátort és a mennyezet alatt vízszintesen kell csöveznem (majd az álmennyezet eltakarja a csöveket) összesen kb. 6 méter távolságra.
A rendszerben lesz egy elszívó ventilátor, 3 db 90 fokos ív, pillangó szelep és egy szellőző rács. 100-as merevfalú műanyag csővel tudnám megoldani a rendszert.
A viszonylag nagy ellenállást (csőhossz és több ív) figyelembe véve az alábbi ventilátorokat találtam:
"A lépcső tényleg egy kompromisszum és nagy helyet is foglal."
Ez is egy felfogás. Viszont az én mikro környezetemben a lépcső alja mindenütt hasznosítva van.
Hol WC , hol különféle tárolók vannak alatta.
Maga a lépcsőzés néha terhes, néha eleve lehetetlen.
Hab a tortán az az építészi vizionálás, hogy nem a kétszintes belső az üdvözítő, hanem az azonos szinten lévő egy esetleg kétlépcsőfokos eltolás.
Ilyen ben is volt szerencsém tartózkodni, a tulaj egy idő után annyira ráunt hogy inkább eladta az ingatlant.
Pedig micsoda szavak voltak mellette.... hogy a tér dinamikus megbontása . Lehet szavaknak szép, de mikor naponta 78 x kel hol fel- hol lelépni, akkor lépkedjen ott az építész, lehetőleg bottal.
Nos a lényegre tapintottál. Bizonyos életkor felett a lépcsőzés nagyon terhes tud lenni. Vagy eleve lehetetlen.
De ehhez azért közre játszik a gazdaságosság is, mert eleve értékes telken butaság elterpeszkedő földszintes házat építeni.
Értékes telek ! pl. Bp közepétől max 10 km -re csak , majd csak ilyenek vannak.
Az Örsvezér tértől egy köpésre láttam 25 éve egy elterpeszkedő építkezés. Egy lapos elterpeszkedő ház... gondolom az akkor tulaj magabiztosan meg volt győzödve a koncepciója helyességéről. Mit tesz a sors, azóta már építik a házra a második lakást az emeletre, sőt a tető is úgy készül , hogy az is beépíthető. a telek cirka 1000 nm-es én úgy nevezem másfeles.
korábban nemzedékeken átívelően a 200 négyszögöl- a 700 nm dívott. Ezek között akadt néha egy -egy másfeles, azaz 1000 nm körüli.
Tehát a lakáson belüli szint különbség egy furcsa hóbort, sok későbbi nehézséggel, az emeletes ház viszont egy gazdaságossági kérdés.
Más . Volt szerencsém a gyerekkorom egy részét egy hatalmas ingatlanon tölteni.
A telek : utca front 40 m , mélység cca 60 m olyan 2400 nm, anno 800 négyszögölként emlegettük.
Rajta egy 140 nm-es elterpeszkedő ház, ami úgy 3/4 -esen volt csak kész.
60 éve egy feltörekvő település volt, sajnos az etnikai átrendeződés miatt az értéke majd nullává vált. Ez majd Mo. közepén van.
A lépcső tényleg egy kompromisszum és nagy helyet is foglal.
Egy kényelmes és funkciónálist megoldást ki lehet találni, hogy ne látszodjon.
Lassan mindenki autóval vagy biciklivel jár.
Pl. nem készitessz bejárati ajtót a házba, csak a garázsból lehet bejárni, a garázson van egy oldalajtó, a garázs a szélfogó. A garázsba vezető bejárati ajtót beteszed a ház egyik sarkába, utánna be van építve a padlószintig egy hosszú rámpa, amit eldugsz pl. egy szoba falával vagy polcokkal-szekrényekkel, a rámpa egyenesen a nappali-konyhába visz, így belülről nem is látszik, hogy le kell menni a padlószintre.
Azon a rámpán lehetne közlekedni tolókocsival is.
Amúgy egy 15x7.5-es alapterületbe gondolkoznék. Az egyik hosszú felét dél fele fordítva.
Nagyon extrém, de ha még egyszer házat építenék magamnak, beépíteném a földbe.
Egy olyan lemezalapot készitenék, a padlószintet bevinném fagyhatár alá, az egész ház monolit betonból lenne, a tető is. A belmagasság lenne vagy 4.2m, plusz a tető- kb. 25 fokos sátortető, ami belülről látszó beton. Az ablakok parapetmagassága lenne vagy 14ocm, ez kb. 1ocm lenne magasabb kivül, mind a rendezett terület szintje. De magassak lennének, legalább 2.4 méteresek, konzolba szerelve a hőszigetelésbe. Minden szerelést beépítenék a zsaluzásba. Kivülről 3ocm a legjobb homlokzati kőzetgyapotból- a tető is, a lábazatra és az alap alá meg 25cm XPS. A szobák mennyezetét a tetőn zárnám le, az egész belső beosztást hangszigetelt rétegelt fa elválasztó panókkal oldanám meg, kimerevítve a betonfalakhoz és a tetőhöz. A külső hőszigetelésre felragasztanák 1.5 cm vastag klinker lapokat, a tető horgany lemezből lenne. A ház mérete max. 11o nm, plusz egy dupla garázs a talaj színtjén. A külső és a belső szintkülönbséget belső lépcsőkkel oldanám meg, azt is látszó betonból. A padló finisze mikrocement. Talán a halószobák külső falát is rétegelt fa panókkal burkolnám, a vizes blokkok külső falait mikrocementtel. Fűtés és melegvíz villannyal, a tető déli síkján napelemek. Futassa meg valaki, hogy ez mennyibe kerülne, mert 2 hónap alatt meg lehet építeni. És gondolkozzon el azon, hogy egy ilyen jellegű építményen hol van hőhid.
Ha nem akarsz tovább bontani, hogy bilincset tudjál tenni a kivésett részbe, akkor az eddig kibontott nyílásba nyomjál dűbelragasztót. De gondold át alaposan a dolgot, mert ez a ragasztó nagyon jól megfogja a csövet, de ha egyszer újra ki akarnád bontani, akkor nem lesz vidám az arcod :-(
(Az ilyen dűbelragasztókhoz mindenképpen keverőszáras kinyomócső kell!)
Fszt-s kényelmesebb, valamivel drágább és a nem használt szobák valamivel nehezebben lezárhatók (az ember csak be-be téved stb.). Viszont az emelet némileg szigeteli a földszintet.
Köszönöm az eddigi tanácsokat, nagyon hasznosak és tanulságosak voltak!
Még egy dolog érdekelne:
EGY SZINTES VAGY EMELETES?
Az egyszintes jobban tetszik, kevésbé balesetveszélyes a kisgyerekeknek, viszont nagyobb területet foglal, ami egy kisebb telken nem annyira szerencsés, és talán nem annyira variálható, valamint, amit sokszor mondanak a szüleim mostanában, hogy ha kirepül a gyermek, akkor az emeletesnél az emeletet nem használod úgysem, le tudod választani, zárni, és kész. Valamint az emeleteset jobban el tudod osztani, kényelmesebben lehet benne talán élni. (fent 3 szoba + fürdő + WC) (18mx55m telekről van szó, és egy 4 hálós, 2 fürdős, 2 WC-s, nappalis-konyhás 150m2-es házat akarunk építeni)
Ilyesmire gondoltam. De lehet költségekben olcsóbb a tetőtér beépítés.
olvasd el amit írtam, lejjebb kell hagyni a tolóajtónal a külső terasz síkját.
Az az ajtó rétegelt fából készült. Az Alu és PVC ajtónál nem, de annál is meg kell oldani a vízszigetelés felfordítását a tokozatra. Ezért mi a toló-bukó ajtó alsó tokját 11omm magassra készitjük nem 82-re.
Csináltass részletrajzot a tervezővel, mert a tolóajtó alatt mindig be fog hatolni a nedvesség, ha a víz nem is, de a parketta az ajtó sávjában tönkremegy. Aztán a végén tólóajtó alsó tokozata is (nem küszöb, mert az tartja a sínrendszert).
Ezt nem egy olyan részlet, amit a nettről össze lehet szedni.
Nekem az a véleményem, hogy az lábazat felemelése mellett, a külső terasz betonpadlóját a tokozat alsó éle alá kell önteni, legalább 8 cm-rel és oda valami lábakon álló burkolatot kell szerelni, a deck pont erre való, de van műkőlap is lábakra szerelkető.
A terasz vízszigetelését fel kell vezetni a tokra, létezik erre spéci aluprofil.
El fog ázni az EPS és nemcsak a szigetelő képessége megy tönkre, hanem alatta a tégla sem fog kiszáradni, idővel meg is tud majd fagyni, széttörhet megrogyhat a ház is... Nyilván ezek évek alatt és a legrosszabb lehetőségek, de a terveken 1000%, hogy nem így szerepel...
Az alsó sor EPS-t vissza kell bontani, és ahogy írták előttem a falat kell víz-szigetelni, majd rá 30 cm magasan az XPS és fölé visszamehet az EPS. Az XPS vízálló az EPS inkább szivacs és tönkre is megy bele ha rendszeresen ázik...
Így már érthető. Én azt mondanám, hogy csináljátok meg rendesen. DE, hol a lábazati vízszigetelés? Az alsó sor EPS alatt biztos nincs, mert át van dűbelezve. A lábazati vízszigetelést fel kéne vinni a járdaszint fölé 20-30cm-t, az XPS-t meg rá, hogy 10-15cme- magasabb legyen a teteje, mint a vízszigetelés teteje, hogy a vízszigetelés fölött még meg lehessen dűbellel is rögzíteni.
A képen az a tolóajtónk. Annak a küszöbjének a szintjéig kell felemelnem a járda szintet. Így a járda már nem az XPS, hanem az EPS mellé fog kerülni. Gondoltam, hogy az EPS-re felviszek egy vízzáró réteget az indító profiltól a járda szint fölé 5-10 cm magasan. Illetve a vizet ami a vakolatra esik egy vállal kivezetem a járdára cseppentővel. Erre nem találtam sehol megoldást, azért is kérdezem itt, hátha már találkozott valaki ilyennel.
Nem teljesen értem. A fényképen az XPS az alacsony parapetes ablak párkányáig fel van víve. A járdád bele fog lógni az ablakba? A fénykép alapján - nem ismerve a részleteket- nem látszik a probléma.
Segítségért fordulnék hozzátok. A házunk most készül el, a szigetelés fenn van, glettelés lesz a napokban. Adódott egy probléma, mégpedig, hogy a járda magasabban lesz, mint az XPS szigetelés. Milyen megoldással lehetne ezt megoldani? A terasz, és a járda nagy része mind erre a síkra esik.
Értem amit írsz de akkor az EON miért nem akar szolgalmi jogot az elektromos kábel lefektetéséhez?
A nyél 120 nm2 és útként van nyilvántartva ezt nem lehet eladni mert akkor megszűnik a bejárás az építési telekre! Ebben az esetben is így van ahogy írtad?
Már csak azt nem értem, hogy amikor 2002-ben megosztották a telket miért kellett a nyelet külön hrsz-re tenni?
Azért megkérdeznék egy szakit, nem biztos, hogy nem lehet jelzálog alatti telkeket összevonni, mivel minden más marad, csak a neve (2 HRSZ-ből az egyik marad) változik meg (szerintem kb ugyanaz mintha közben átneveznék az utcát...)
Mi most építkeztünk. Hagyományos 30 cm-s vázkerámiából rajta 20 cm grafit reflex, a lábazatit a benti padlószint alá vittük 80 cm-t ez 20 cm XPS lett, mindenhol padlófűtés van (és mennyezet fűtés/hűtés). A padló alá én 16 cm grafitos EPS100-at raktam, de ki kellet vagdosnom több helyen és XPS kockákra cserélnem, mert miközben raktam a 3 réteget, rá kellett mennem az előzőekre így huppogós lett, ezért legközelebb csak 2 rétegben raknék, de fehér EPS150-et legalább.
Ilyen szigetelés mellett én értelmetlennek láttam az Ytong Start-ot így nem raktunk, mert nem is bíztam volna még a tégla alá sem a tartó szilárdságában, főleg Silka alá én tuti nem raknék. Inkább sokkal stabilabb legyen a ház, mint néhány tizedet hozzon a mutatókon, mert érzeti különbség 0 lesz.
30 C°-os előremenővel fűtünk, de sokat kikapcsol a villanykazán még így is és 22 C°-van bent közel 20 C°-os fal-hőmérséklettel. Laminált van mindenhol csak a fürdőkben van csempe, azért van érzeti különbség a kettő között, a csempe melegebb, ha fűtünk és hidegebb, ha nem, de még így is mezítláb szaladgálnak a gyerekek :)
Az EPS100 és ettől felfele (150,200) hívják lépésállónak, de valójában mindbe belesüpped a lábad, az XPS-be is, (de a legkevésbé) padig az már 300-as.
Nem lenne rossz de bankhitel miatt már mindkét telek jelzáloggal való megterhelése folyamatban van. Múlt pénteken írtuk alá a hitelszerződést!
Nem hiszem, hogy ebben az esetben meg lehetne oldani!?
Egyébként el tudod képzelni azt amit a vízmű kér? Ezzel elmegyek egy ügyvédhez tuti körberöhög!
Nem tudom, hogy mennyire fér el ebben a topikban de mivel az építkezéshez köze van hátha! :-)
Szóval nyeles telken építkezünk a nyél.külön hrsz-en van de az is a miénk!
A vízmű (DRV) azzal keresett meg levélben, higy csak akkor kötik be a vizet és a szennyvíz csonkot ha szolgalmi bejegyzést csináltatunk a nyélre!!!! Földmérő ügyvéd 60 nap meg egy valag pénz ellenében! :-(
Hallottatok már ekkora baromságot, hogy saját magunknak engedjük meg, hogy a saját telkünkön elhelyezzék a házunkhoz tartozó csonkokat????
A sógorom jókezű asztalos és fával szeret melózni, bútorlappal csak muszájból a pénzért.
Egy ilyen melóval is 2 napja elmegy a vállalkozónak (felmérés, ráállás, leszállítás) egy/pár darabnál is. Napi 50-60 eFt a tarifa manapság (alsóhagon, "pesten" több is) ... pláne a jobb szakik esetén.
A mai asztalosok gyakorlatilag csak vágnak és csavaroznak.
Nem ismerik... vagy inkább nem alkalmazzák a csapolásokat, a ragasztást, a gyalulást... hogy most a kényesebb műveletekről ne is beszéljünk. Pl. a marást !
vannak aztán ezeknek az összeszerelő asztalosoknak egy különleges fajtái is. ezek az IKEA és más lapra szerelt bútorait állítják össze.
Úgy működnek, hogy a szállítókkal az árúkiadókkal felveszik a kapcsolatot, azok kiajánlják a vevőknek ők meg jönnek.
Van a nagy munkánál egy csel A munka gyorsan végezhető részét elvégzik, majd az aprólékosnál mondják másnap jönnek.
Ha a vevő/megbízó előleget ád, ha az jelentős, általában másnap már nem látják őket.
Kivel/hol tudnék készíttetni beltéri átjárótokot, fából, a képen látható, lekerekített profillal, meglévő falvágatba?
A felületkezelést megcsinálnám magam, de sem eszközöm, sem szakértelmem nincs a faipari munkákhoz, beszereléshez, az általam megkeresett, ajtógyártással foglalkozó cégek pedig horror árakat, és 5-6 hónapos szállítási időket mondtak.
A falvágat mérete: magasság: 217 cm, szélesség: 75 cm, mélység: 11,5 cm. Budapest belvárosában lévő lakásról van szó.
Monolit vasbeton födém van a tervekben, az lenne a kérdésem, hogy az alatta lévő szintem megcsinálhatom-e a szerelőbetonra a vízszigetelést, 12cm lépésálló hungarocellt és 12cm-es padlófűtéses betont 6-os hálóval?
Vagy félő, hogy a padlófűtéses beton a födém öntésekor beroskadna?
Monolit vasbeton gerendás födém van a tervekben, az lenne a kérdésem, hogy az alatta lévő szintem megcsinálhatom-e a szerelőbetonra a vízszigetelést, 12cm lépésálló hungarocellt és 12cm-es padlófűtéses betont 6-os hálóval?
Vagy félő, hogy a padlófűtéses beton a födém öntésekor beroskadna?
"Szerinted jobb a laminált, mint egy clickes vinyl?"
Nekem jobban tetszik, de ez csak egy szubjektív vélemény.
Magam is jobban kultiválom a fa "dolgokat", s itt már ízlés dolga, hogy kinek mi jön be. Tény, hogy a laminált padló is csak "fa hatású", és sokszor egészen művinek tűnik.
Nagy előnye, hogy ha nem tetszik vagy változik a család igénye (helyiség átrendezés, gyerekek nőnek, stb...), akkor csak felszedi az ember és lehet letenni az újabb szerzeményt. A ragasztott dolgokkal kicsit bonyolultabb a helyzet, macerásabb a saját kivitelezés.
Nálam mindig szempont volt, hogy magam végezhessem el a padlóburkolást is, mint megannyi mindent a házban és a ház körül.
Nekem a fürdőszoba kivételével minden helyiségben laminált padló van. 8, 10 és talán van olyan szoba is, ahol már 12 mm-est tettem le. A konyha-étkezőben is. Pedig anno kisgyerekek is voltak a családban. Ha kiömlött valami (mert kiömlött, s még csak gyerek sem kellett hozzá mindig) feltöröltük. Ebből sosem volt gond. Több mint 20 éves tapasztalattal mondhatom, hogy nekünk bevált a laminált padló.
Persze a hajópadló vagy a tömör fa parketták, esetleg a svédpadló igazibb megoldás lett volna (nem csak fa hatású), de a költségvonzatok miatt mindig racionalizálni kellett az igényeket és a lehetőségeket. :)
A vinyl padlók újabb fejlesztések, ebből gondolhatjuk, hogy műszakilag egy modernebb rendszert jelentenek.
Én sem tennék nappaliba gránit burkolatot, és lakótérben -talán a fürdő kivételével- más helyiségekbe sem. De régen, amikor a padlófűtés kezdett elterjedni gyakorlatilag a kezdetekben csak a kőburkolatokat jelenthettek alternatívát. Az egyéb burkolatok padlófűtéshez ajánlott verzióit csak később kezdték el fejleszteni.
De megint csak ízlés dolga, hogy kinek milyen burkolat jön be. :)
Nem tudom pontosan mekkora lesz az össz felület de ez a 16cm xps a lábazaton, 20cm grafit eps a padlóban, 20cm grafit eps a falon és 30-40cm szálas vagy fújt szigetelés a padláson Aluplast 8000-es 3 rétegű üvegezésű ablakokkal már csak elég kell, hogy legyen! :-)
Én a jelenlegi életvitelünkhöz próbáltam alkalmazni, mert minden szoba a központi helyről nyílik, és ritkán van, még este sincs becsukva egy ajtó sem, tehát a logika azt diktálja, hogy megy oda levegő így is. Persze, azt meg nem zárhatóm ki, hogy ha nagyobb lesz a gyerek, akkor nem csukja be a szoba ajtaját, sőt, valószínű majd látni sem akar minket, szülőket! :D Főleg ha csajt is esetleg hazahoz.
Na mindegy, az ember próbál pénzt fogni ahol csak lehet, de csodák nincsenek, illetve ha így teljes a rendszer, akkor nincs mit tenni, meg gondolom már nem az a plusz 20-30m cső fogja a költségeket megnyomni.
A 117nm2 5,2 kW-os hőigénnyel az a mi házunk lesz de köszi a számításokat!
Nem teljesen téglalap alakú de majdnem! :-)
Mondjuk ezt a 410m2 hűlő felületet, hogy hogyan számoltad azt nem tudom mert a képlet alapján kevesebb jön ki!
Természetesen előbb-utóbb tervezünk napelemet elő is lesz minden készítve de most sajnos nem fog rá pénz jutni!:-(
Szerintem a szobákon ne spórolj hiszen ott vagytok egész éjszaka amikor igencsak fontos a jó levegő! Egyébként is nem csak a bent lakók száma hanem a ház mérete is befolyásolja a friss levegő igényt!
Attól, hogy kevesebb helyen akarsz befújni illetve elszívni nem kell kevesebb levegő csak nem lesz jó az eloszlása ráadásul több ponton halkabban tudsz ugyanannyi levegőt bejuttatni mint kevesebben.
Márkától és ház nagyságtól függően egy komplett hővisszanyerős szellőztető rendszer 1-2,5M közötti költség.
Az ablakok nem gond, 8 éve foglalkozom nyílászárókkal, azt megtudom oldani jó árban, jó minőségben!
Erre a hővisszanyerős rendszerre közben kértem egy ajánlatot. Meglátjuk mit küld a gépész barátom!
Majd kifaggatom, hogy élhető-e úgy a szellőző rendszer, hogy a szobák esetleg kimaradnak, és így akár egy kisebb rendszer, kisebb géppel is elegendő lehet.
Alacsony energiás ház esetén nem sok értelme van R=6 W/m2K fölé menni a fallal.
----
A ház U átlagértéket (fal+födém+padló+abalkok súlyozott átlaga) érdemes kiszámolni.
és új éptésnél U=0,25 alá vinni illetve az U=0,20 felé közelíteni minél inkább, ha lehet és még megéri.
----
A 117 m2 nettó az egy szinten ~10x12 méter és akkor >> 120+120+3x44=~410 m2 hűlőfelület, ha kb. téglalap/négyzet alakú az épület.
Az 5,2 kW max kazán igény az kb. 2,6 kW szeon átlag átlagos fűtési teljesítmény. Ebből mondjuk 4 főre leveszünk 4x0,2=0,8 kW szellőzést és akkor marad 1,8 kW >> 1800 Watt az épületre magára.
Benti 20 fok esetén a +4/+22=18 fok hőlépcső lesz átlagosan a tél során.
Amiből úgy 1800/18/410=~0,244 W/m2K adódik az épület átlagára visszafele saccolva. Ez már elég jó átlag érték...
****************
A napelemet NE felejtsd el!!!! Készíts elő a helyét elektromosan az előcsövezésésel és a tető tervezése során.
Új építésnél - nem az ablakba-ajtóba-falba rakott vickek-vackok a jó megoldások
hanem - a kontrollált-automata GÉPI szellőztetés az istenkirály megoldás :-)
Pár méter cső, néhány befúvó-elszivó hely és egy olcsó ventillátor+levegőszűrő az egész.
- csak annyi a légcsere amennyi éppen kell >> csökken a szellőzési hőveszteség - különosen, ha a pára- és CO2 tartalom érzékelő is vezérli a légcserét és még a mozgásérzékelő is besegít.
- por/szösz szűrt levegő kerül be kintről, de szénszűrövel ellátva akár szagtalan és vegytisztított is lehet a befújt ájer...
- csendes- és huzatmentes, helyesen megoldva
További plusz tudás és előny, ha hő és/vagy pára vísszanyerős is a gép része, bár ez már drágítja... A szellőzési hő 60-70%-a megtakarítható (átlag netto 80-100 m2-es ház esetén ez 2000 kWh/év körüli).
Ha kombinálva van kaloriferrel is, akkor részben a fűtés/hűtés is megoldható.
Passzív ház esetén más fűtés/hűtés rndszer nem i skell a szellőzéssel fűtésenk/hűtésnek elégnek kell lennie, ha jól rémlik.
Ha központi szellőztetőről beszélünk akkor a szobákban és a nappaliban szokás elhelyezni a befúvó egységeket és a vizes helységekben valamint a konyhában az elszívókat.
Majd ha a jó levegőhöz már nem kell tavasztól-őszig nyitva tartani az ablakokat kevesebbet lesznek nyitva! :-)
Még egy kérdés merült fel bennem. Kell a hővisszanyerős légcserélő minden helyiségben? Mert pl a szobákban én nem biztos hogy használnám. Ott úgyis sokszor van nyitva mondjuk nyáron az ablak, főleg a gyerekeknél. Elég lehet ha csak a konyha-nappali-folyosó (mert ez egy légtér) kap ilyen rendszert? Plusz természetesen a vizesblokkok is! Költségben is gondolom kedvezőbb és logikusabb is nékünk.
Teljesen jól gondolkodsz szerintem!
Egy csomó pénzt költünk el hőszigetelésre és jól záródó jó hőszigetelésű nyílászárókra utána meg tegyük tönkre az egészet ilyen résszellőzőkkel?!
Nálunk is lesz hővisszanyerős szellőztető! Igen elvileg ez a tuti csak nem olcsó és ha van néhány család a környéketeken aki mindennel fűt amivel nem kéne akkor lehet szívás is a vége!
Én megállnék a helyedben a 20cm-es hőszigetelésnél.
"ahol fel kellene melegednie, és az ablak tetején bejön a friss, már felmelegedett levegő"
Valahonnan kell, hogy vegye az energiát a melegítéshez. Kint hideg van. Arra biztosan jó a rendszer, hogy a kintről érkező levegő nem lesz vad hideg. Amellett a hideg levegő térfogata kisebb, bent ki fog tágulni. Ennek valahol ki is kell menni. Egy nap többszörös légcsere kell, ha ez lassan, folyamatosan történik az nem olyan kellemetlen mint a nyitott ablak. Tehát energia szempontjából érdekes a kérdés, a család által kibocsájtott hő képes-e pótolni a szellőzésen elveszett meleget.
Akkor nem erőltetem az OPEN rendszert, legyen a sima zárt, úgysem arra fog kimenni a pára.
És akkor a számítások azt mutatják, hogy 20cm-es Grafit, bőven elég, felesleges a 25cm-es?!
Inkább akkor már az ablakokba beszerelhető, rejtett szellőzőt fogom kérni, mint a mostaniban is van. (Regel Air vagy az Internormnak is van erre megoldása)
Hővisszanyerős szellőztető rendszeren érdemes elgondolkodni ilyen szigetelés mellett?
Mert gondolom azzal lenne tuti a szigetelés, a légutánpótlás és a páraszellőztetés. Ez gondolom erre hivatott.
Mert nem tudom, nekem valahogy sántít ez a dolog, hogy fullra leszigetelem a házat, de az ablakokba meg teszek egy szellőzőt, ahol szabadon jár ki-be a levegő. És télen azért ott a hideg fog bejönni, bármennyire is reklámozzák az ablakgyártók, hogy amíg a tokon körbeér, addig felmelegszik, és a meleg jön befelé...... hát én télen nem így éreztem! (Ugye ez úgy működik, hogy az ablaktok alsó részén a szigetelőgumit kivágják, amin bejön a levegő, és az ablakszárny tetején szintén megvágják a gumit, így alul bejön a levegő kintről, körbejön a tokon, ahol fel kellene melegednie, és az ablak tetején bejön a friss, már felmelegedett levegő)
Meg veszek egy profi ablakot, amiben mondjuk 3 rétegű melegperemes 0,5K/m2K-es üveg van, mondjuk 3 tömítéses profillal, és akkor jön be rajta keresztül a levegő. Leget én gondolom ezt túl, de valahogy ez nem normális.
Vagy csak szellőztessek minden nap fél órát és kész?
Téglaház esetén úgy a 96-98 %-a SZELLŐZÉSSEL-szellőztetéssel távozik... A falakon-plafonon át jut ki a maradék 2-4% :-)
Könnyűszerkezetes ház esetén a 100% a szellőzéssel távozik és falon+plafonon át elvben semennyi sem. Mivel a fal+plafon ugybeár PÁRAZÁRÓ ezeknél!!!!!!
----------
A TÖBB rétegű fal/födém szerkezet esetén EGYETLEN szabály van csak :-) A kifelé útja közben a rétegek határán vagy a rétegekben ne kerüljön a pára a HARMATPONT alatti hőmérsékletű helyre. Mert akkor ott vízzé válik :-(
Amiből szívás is lehet ... - hőszigetelő hatás csökkenés - penész/dohosodás - nedvesedés, átázás, vízfolyás - szétfagyás a hideg oldal közelében
A gondtalan kifélé út biztosítható, ha bentről kifelé azonos vagy csökkenő a rétegek páraellenállása és megfelelőek a hőlépcsők.
Az ökölszabály az, hogy: HA a párafékező/záró réteg meleg-fűtött oldalán a hőllenállás arány - 1:6 vagy nagyobb az tuti jó lesz, számolni-tervezni sem kell, látatlanban is okés - 1:5 körüli akkor ésszerű számolni-tervezni-ellenőrizni és kellő megfontolás után dönteni - 1:4 körüli vagy kisebb akkor KELL számolni-tervezni és alátámasztani döntést
Amikor gond van az aráynokakl, akkro jönnek szóba megoldásként - a párafékező/záró megoldások a meleg-fűtött oldalon (párazáró fólia tipikusan) és/vagy - a jó/jobb páraáteresztő angyagok a hideg-fűtetlen oldalon, gyapot, OPEN hab, stb.
------------------------
Ha egy
- nem túl jó páraáteresztő és egyúttal nem is túl jó hőszigetelő falanyagra - jóóóóó erős hőszigtelés készül >> értsd az 1:5 hőllenállás arány fölött akkor az az optimális- és tuti megoldás, mert >> atombiztos-elkúrhatatlan és olcsóbb) is
A korszerűnek mondott "csoda kerámia tégla", ami egyszerre jó hőszigetelő és jó páraáteresztő is >> igazából szívás. - vastag és gyengécske fal lesz belőle
- drága főleg a kiegészítő elemei - spéci-odafigyelős-SZAKSZERŰ!! munkát kíván - vacak a hanggátlása - kicsi a hőtároló tömege - lehet páratechnikai kockázata
A hanggátlsá és a páratechnika valamint a sok kis szerkezeti hőhid elfedése miatt vakolható gyapot hőszigetelés illik rá! A szar hanggátlás mait az OPEn hab sem jó ötlet rá...
A nem kell hőszigetelés a csoda kerámia téglákra... az csak parasztvakítás :-( Lakott helyen bizony kell rá 8-10 cm gyapot MINIMUM!!!! a csendes lakótérhez.
A falon keresztül biztosan nem! Ez a lélegző fal egyébként is csak marketing! A falon keresztül max. néhány százaléka távozik a párának. A párát ki kell szellőztetni vagy az ablakon vagy egy szellőztető berendezésen keresztül!
Teljes mértékben egyetértek az általad leírtakkal!
Valóban kívül belül vakolva tudja az 53dB-t viszont a 30-as csiszolt tégla szintén kívül-belül vakolva 42dB-t tud ami valljuk be nem kis különbség!
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586978917_0c99ec393f_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sY64][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586978917_0c99ec393f_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sY64]IMG_20190813_195538[/url]){kind=link}
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586980842_0072941b52_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sYEf][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586980842_0072941b52_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sYEf]IMG_20190813_150754[/url]){kind=link}
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586981037_884516a05c_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sYHB][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586981037_884516a05c_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sYHB]IMG_20190813_150758[/url]){kind=link}
![[img]https://live.staticflickr.com/65535/48586842256_b383c6e113_k.jpg[/img]](https://flic.kr/p/2h2sgsQ][img]https://live.staticflickr.com/65535/48586842256_b383c6e113_k.jpg[/img][/url][url=https://flic.kr/p/2h2sgsQ]IMG_20190813_150716[/url]){kind=link}
