Ebben a videóban állítólagos véletlenek vannak egymás után. Húsz mérföldre az első felbukkanás helyétől van egy labor ahol koronavírusokkal is kísérleteznek. Bill Gates pénzel ilyen alapítványt. Van ellenszerre vonatkozó szabadalmi beadvány is. stb. Még van pár dolog. Ezt a videót egy orvos tette fel. Ennyi véletlen lenne?
https://www.youtube.com/watch?v=rAa2Sxhv7jM
Aki politizálni fog a topikban, az mostantól kezdve véglegest kap. Az összes nickjén.
Jelezném minden elméletgyártóknak, hogy amennyiben bizonyítást nyer, hogy az itteni hozzászólók tevékenységének a hatására következett be valakinél egészségkárosodás, (mert például abbahagyta egy gyógyszer szedését), úgy a hatóságok felszólítására a fórum üzemeltetője ki fogja adni az itteni hozzászólókról a rendelkezésére álló adatokat, hogy eljárás indulhasson ellenük. Ennek fényében javaslom a továbbiakban mindenkinek megfontolni a házi receptúrák és kúrajavaslatok közzétételét, továbbosztását és kitárgyalását a fórumon.
végigveszi milyen sok módszerrel lehet számolni halálozási rátát
Így van. A CFR, amiről az egyikőtök beszél, a másikótok meg a nyers halálozási rátáról. A Worldometer(amit mostanában mindenki bámul) az utóbbi használatát sugallja az embereknek a lakossághoz viszonyított halálozási adataival.
Hanem csak légből kapott, vagy interneten állítólag olvasható összefüggés nélküli számokat kevergettél, és hasonlítottál össze egymással összevethetetlen adatokat. Miközben én csak a szakmában egyöntetűen alkalmazott definíciót használtam.
Ezért linkeltem egy tanulmányt ami pontosan végigveszi milyen sok módszerrel lehet számolni halálozási rátát, csak el kell olvasnod és máris többet megtudsz a definíciókról.
Világszerte készült, több mint 30 kutatás adatait elemezték részletesen, és megállapították, hogy a maszkviselés 53 százalékkal, a fizikai távolságtartás 25 százalékkal csökkenti a koronavírus-fertőzés incidenciáját - írja a The Guardian.
A helyzet a negyedik hullám felszálló ágán ismét drámai a kórházak hamarosan elérik a szakmailag elfogadható maximális kapacitásokat. A rendelet alapján minimum négy kritikus állapotú betegre ajánlott egy szakirányú szakorvosjelölt vagy szakorvos, egy húsz ágyas intenzív osztály esetében pedig harminc direkt ápolói létszámot határoznak meg.
a COVID-19 fertőzés miatt kezelt betegeknél sok esetben a kognitív funkciózavar, úgynevezett agyi köd alakul ki, átlagosan 7,6 hónappal a fertőzés után
Merkely Béla kiemelte: az oltottak esetében sokkal kisebb az esély arra, hogy súlyosan megbetegedjenek, azonban a 70 és 80 év fölöttiek, különösen ha ehhez valamilyen társbetegség is jár, oltás mellett is megfertőződhetnek, adott esetben kórházba kerülhetnek.
Négy egyetem adatai alapján olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna - hívta fel a figyelmet az oltás fontosságára. Ezzel Merkely egy olyan témában nyújtott egy kevés információmorzsát, amiben egyébként fájóan alulteljesít a magyar járványügy: az oltottak és oltatlanok megbetegedési különbségeiről.
Mint elhangzott, minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan, vagyis abba a 38 százalékba tartozik, aki még nem vette fel az első két oltást Magyarországon. (Itt a rektor szavai nem teljesen világosak: először arról beszélt, hogy fiatalon és két oltással nincs senki gépen, majd ugyanezt az állítást megismételte az életkortól függetlenítve.)
Olyan személy, aki még nem betegedett meg, nem tudja megakadályozni a nyálkahártyán keresztül történő megfertőződést. Az oltás az olykor nagyon súlyos lefolyású megbetegedést náthává vagy rövid ideig tartó lázzal járó felső légúti megbetegedéssé tudja szelídíteni - szögezte le. Merkely Béla szerint a harmadik oltás mindenképpen javasolt a 60 év feletti lakosságnak, a 60 év alatti, valamilyen krónikus betegségben szenvedőknek, valamint azok számára is, akik olyan közegben tartózkodnak, ahol nagyon sok emberrel találkoznak.
70 év feletti lelkek száma, azaz lélekszám: 1 298 555 (közel 1,3 millió).
Két dózissal oltottak ugyanebben a korcsoportban: 1 037 984 (nagyjából 1 millió).
A különbség: 260 571 (durván negyed millió).
Merkely azt mondta, hogy saját tapasztalatai szerint a lélegeztetőgépeken kizárólag oltatlanok vannak. Ez persze nem reprezentatív.
Ha ebből levonom az előbbi statisztika felét, vagyis az 1400 fő 70 év feletti elhunytat: 259 171 idős emberről van szó.
Az említett 50% persze nem azt jelenti, hogy a fennmaradó oltatlanok fele fog meghalni. De közülük nagy esélye van a krónikus betegeknek. (Erről nem találtam statisztikát.)
"Ha meg szeretné tudni valamit, előszőr definiáld hogy mi is az pontosan."
Ezt most nyilván saját magadnak mondod, mert éppen te nem definiáltad eddig sehogyan se. Nem csak hogy pontosan, hanem értelmezhető módon se. Hanem csak légből kapott, vagy interneten állítólag olvasható összefüggés nélküli számokat kevergettél, és hasonlítottál össze egymással összevethetetlen adatokat. Miközben én csak a szakmában egyöntetűen alkalmazott definíciót használtam.
Amit mondasz, az ráadásul még csak nem is egyértelműen meghatározott adat. Mert nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatti halálozási esélyt nézünk? Egy év alatti, 2 év alatti, 10 év alatt, vagy . . . Ugyanígy nem egyértelmű kérdés az se, hogy mekkora az esélyed egy közlekedési balesetre? Nagyon más, ha az egy év alatti esélyt kérdezem, vagy az 50 év alatti esélyt.
Ha meg szeretné tudni valamit, előszőr definiáld hogy mi is az pontosan. Ha megvan a definició, lehet keresni hozzá képleteket, meg kutatási eredményeket. Ha arra vagy kiváncsi hogy egy átlag koru 40-60 év közötti átlag egészségi állapotú, föld bolygó átlagos lakosa mekkora eséllyel hal bele a koronavírusba, ha megfertőződik, az a tanulmány szerint 0.1% körüli érték (Természetesen ez egy fertőzésről szól, és annak túlélési esélyeiről, ami teljesen egyértelmű mindenki számára)
Ha te nem arra vagy kiváncsi hogy személy szerint egy átlag embernek mekkora túlélési esélye van ha elkapja a fertőzést első alkalommal, hanem hogy a regisztrált esetek közül hányan élik túl, akkor nagyon pontosan 3.9%, hogy ebből mi derül ki számodra az kérdéses, de nem fogok veled tudományról vitatkozni, vannak publikus tanulmányok az interneten, el lehet olvasni, aztán vitasd őket, én feladom.
A világ 3.3%-a elkapta már a fertőzést, ha a regisztrált eseteket nézzük. Így nézve még éveket kell várni hogy az átlag ember megfertőződjön, olyan lassan terjed. Ehhez képest hetek alatt elterjedt az egész világon a fertőzés. Próbáld már a papíron lévő számokat összeegyeztetni a valósággal amit érzékelsz, mert 2 nagyon más világ jön ki.
Engem viszont pozitív meglepetés ért a törökbálinti Auchanban! Úgy gondoltam, hogy 2020 november elejei állapotok fogadnak: anno 75 % használt maszkot és a maszkot használók harmada kidugta tüsszentésre készen az orrát. Én 11 órakor tegnap 1 (EGY) vásárlót láttam maszk nélkül (M0-ás mellett ez egy tájékozatlan átutazó is lehetett!) és elvétre tüsszentésre kész orrát a maszkból kidugót. Ez a 2021 tavaszi állapot. Nem tudom mi lehet az ország más részein, mert kb 15% maszk használat volt még múlt héten Budapest és környékén és vidéken meg kb 5%.
Szlávik: A baj az, hogy súlyos betegeknél (elhízottaknál, cukorbetegeknél, daganatos betegeknél) rendkívül nehéz őket gyógyszeresen kezelni. Beindul egy folyamat, ami miatt kénytelenek lélegeztetőgépre kerülni, és ezt nem lehet megakadályozni.
Szlávik: A tünetek megjelenése előtt már fertőz a vírus. Teljesen tünetmentes emberek megfertőzhetnek másokat.
2:40 - Nem a fiatalok ennek a járványnak a célcsoportja, nem ők fognak súlyosan megbetegedni.
(Figyelem, finomodott a megfogalmazás. Már nem tagadja, hogy a fiatalok megbetegedhetnek. De ott a kiegészítés, hogy náluk ez többnyire nem súlyos, azaz nem jár súlyos tünetekkel.)
Forrás: Ezüstkor - Időskorúak Magyarországon, 2016, KSH Kapcsolódó cikkünk 2018.01.14 Sosem látott nyugdíjválság jöhet, Magyarország is nagyon rossz irányba megy
"A 3.9%-os halálozási ráta a 80 éves korosztályra igaz nagyjából"
Nem! Ez a magyarországi fertőzöttekre pontosan érvényes szám, kortól függetlenül.
"Ezek a tények, alapos kutatások után, mindenféle vakcina nélkül bőven bőven 1% alatti annak az esélye hogy egy átlag korú ember belehal a fertőzősbe."
Csak éppen ez nem a covid fertőzés halálozási rátája!
Még mindig nem érted?
Amit mondasz, az ráadásul még csak nem is egyértelműen meghatározott adat. Mert nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatti halálozási esélyt nézünk? Egy év alatti, 2 év alatti, 10 év alatt, vagy . . . Ugyanígy nem egyértelmű kérdés az se, hogy mekkora az esélyed egy közlekedési balesetre? Nagyon más, ha az egy év alatti esélyt kérdezem, vagy az 50 év alatti esélyt.
A valóság megismerésére minden estre sokkal jobb módszer, a mérés, a tesztelés, mint valami érzésre beblöffölt számok. Még akkor is, ha a mérések se tökéletesek.
10-20%-os hibára lehet mondani hogy nem tökéletes, de itt országok között 10x-es különbségek vannak, ebből semmi érdemleges nem derül ki a valódi halálozási rátáról.
Szó sincs beblöffölt számokról, stasztikai módszerekkel mérhető. Ebben a tanulmányban például a halálozási rátára 50 éves kor alatt átlagosan 0.05%, 50-100 éves kor között 0.1 és 10%. A 3.9%-os halálozási ráta a 80 éves korosztályra igaz nagyjából, de ebben a korban bármilyen más fertőzés, sérülés is könnyen halállal végződhet, ez nem a covid sajátossága, hanem az életkor velejárója.
Természetesen az embernek az a beszédes adat ha tudja hogy mekkora eséllyel éli túl a vírust ha megfertőződik. Még 90 évesen is 10 fertőzésből 9 túléli a vírust, egyáltalán nem nagy csoda túlélni a vírust. Ha valaki belehal, ott nagyon sok negatív tényező összejátszik, nem elég pusztán idősnek lenni hozzá. És ezek a számok vakcina nélküliek, vakcinával tovább csökken valamelyest a rizikó.
Ezek a tények, alapos kutatások után, mindenféle vakcina nélkül bőven bőven 1% alatti annak az esélye hogy egy átlag korú ember belehal a fertőzősbe. Papíron lehet számolni 3.9%-ot is, vagy ha csak a kórházba kerülőket nézzük, 10% feletti a halálozás, lélegeztetőgépen már 80% feletti.
Ennyire szélsőséges tesztelésű országok összehasonlítása nyilván nem alkalmas a halálozási ráta.
De hát egyetlen összevetést se lehet ennyire körültekintés nélkül végezni.
Mexikóban pl. csak 89099 tesztet végeztek 1M főre, míg Dániában 170-szer ennyit, 15507112-t.
De nagyon is alkalmas összevetésre azok között, ahol hasonló mértékben tesztelnek.
Például Németországban nagyjából ugyanannyi tesztet végeztek (974117) 1M főre számolva mint Magyarországon (831724), náluk mégis csak 2,17% a halálozási ráta, a mi 3,9%-unkkal szemben.
Ez esetben már el lehet kezdeni keresgélni a különbség okait, a lakosság egészségi állapotában, az egészségügyi ellátás színvonalában, stb.
"számolhatsz hibás képlettel is, ha nem a valóság érdekel természetesen, akkor jó a képlet, csak hamis lesz az eredmény. Riogatásra tökéletes, és ez a cél."
Nincs értelme itt arról vitatkozni, hogy te milyen egyéni módon képzeled kiszámolni a halálozási rátát. A szakma úgy számolja, ahogy írtam. Az így meghatározott ráta pedig csak azokat riasztja, akik nem értik, mit jelent.
A valóság megismerésére minden estre sokkal jobb módszer, a mérés, a tesztelés, mint valami érzésre beblöffölt számok. Még akkor is, ha a mérések se tökéletesek. Mert ahány ember, annyiféle számokat mondana érzésre, s így a belőlük számolt mutatók se volnának egymással összevethetők, teljesen beleveszve a szubjektivitásba.
Mexikóban a lakosság 51%-a oltott, a halálozási ráta 8%
Ausztria a lakosság 64%-a oltott, a halálozási ráta 1%
Magyarország a lakosság 60%-a oltott, a halálozási ráta 3.9%
Dániában a lakosság 76%-a oltott, a halálozási ráta 0.7%
Totál értemletlen számok jönnek ki ha csak a felderített esetekettel számolunk, ugyanaz a vírus mexikóban 11x nagyobb eséllyel öl meg mint Dániában? És oltás nélkül Mexikóban meghalt volna 12 millió ember? Mert oltással ez jelenleg 292ezer ember, a lakosság 0.2%-a halt bele 2 év alatt.
180x annyi tesztett végzett Dánia mint Mexikó lakosságarányosan, többek között ezért van ekkora különbség a halálozási rátában papíron, de csak papíron, ezeknek a számonak a valósághoz semmi köze, azt méri inkább mennyi PCR tesztet tudott végezni az adott ország.
