Persze tulajdonképpen igaza van. Ahogy az összes szélsôséges, ugy a neolib gazdaság reparátorok is sok mindenben kimondják az igazságot. Csak az a baj, hogy amit javasolnak, az valahogy mindig rosszul sül el.
Igy lesz Mo-ból Mexikó. Bolkensteinbôl konszenzus.
Magyarázat:
Bolkenstein, a Nyugat Bokrosa, a gyógyszer amit nekik ajánlanak nekünk tulajdonképpen jó lenne. Valóban sok munkahelyet teremtene nálunk. Persze a sok munkanélkülit náluk kellene ellátni, esne az életszinvonal odaát, végül nem lesz szükség a mi általunk nyujtott szolgáltatásra sem, vagyis végül is munkahely nem keletkezik, csak elvész. Szemben azzal, amit Bolkenstein állit.
A végén mindenki veszit. Bizony, a tulajdonsok is.
Hasonloan: le kell épiteni az oktatás és egészségügyet. De Bokros nem javasolja a megelôzést, mert az egyrészt olyan kubai kommunista, másrészt árt a gyogyszeriparnak. Végül bevezetjük a reformot, ami csak pénzt vesz ki a rendszerbôl, de meg nem oldja a valodi strukturális problémákat: az egészségügyben a megelôzés teljes hanyagolását és az orvosok alulfizetettségét és érdekeltségét a labor és gyogyszer és êgyéb mûködési költségek felduzzasztásában és a gyogyszeripari cégek kiszolgálásában.
Végül sem a magyar nem lesz egészséges, sem a rendszer rentábilis.
A EUR/HUF jelenleg : 248.597 (XE.COM) Buksz: 16 648 (Origo)
Kedves Breien (7845),
Nem. Igaz ott is elkéstek vele. Egyébként a Tôzsde sajnos ugy mûködik, mint a rulett. Az egyetlen korrekt mûködési mod az lenne, ha a cégek eredményfizetéséhez _kötnék_ az árfolyamokat. Az tiszta lenne. Igy marad a rulett, és bizony a nyerés legegyszerûbb formája, ha van egy ismerôsöd egy "lakossági" alapnál, aki akkor vesz, amikor te eladsz.
Kedves Halford és Nem szoci és KRZ,
Magyarország a múlt évben mintegy 76 milliárd forinttal több pénzt kapott az Európai Uniótól, mint amennyit a közös kasszába befizetett. Erről tájékoztatták az Államkincstárban csütörtökön azokat az országgyűlési képviselőket, akik az uniós pénzek sorsáról érdeklődtek.
Várhatóan az idén az uniós többlet Magyarország számára meghaladja a 100 milliárd forintot - áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
portfolio.hu
Ismét egy fidesz hazugsággal kevesebb.
Mennyi a kiesett vámbevétel? 400M? :p
Egyébként ezt nem annyira a "Fideszes hazugság", hanem inkább az objektiv igazság védelmében irtam. ;)
"Tekintve az eddigi hozzáállást, közepesen erős mérget vehetünk arra, hogy a kívánatos kiadáslefaragás nem 2006-ban, a választások évében kezdődik el, így a munka dandárját két év költségvetésében, 2007-ben és 2008-ban kell véghezvinni. Hogy érzékeltessük, ez nagyjából annyit tesz, mintha 2007-ben beszüntetnénk mondjuk a teljes középfokú oktatást tanárostul, tornatermestül, plusz az alapkutatások költségvetési támogatását, egy év múlva meg felszámolnánk még a hadsereget is, katonástul, laktanyástul, fegyverestül, mindenestül."
A húsvét előtti héten végre pont került a stabilitási paktum körüli, régóta húzódó polémia végére: az EU pénzügyminisztereinek megesett a szívük tékozló kollégáikon, és úgy döntöttek, felhígítják a költségvetési deficiteket kordában tartani hivatott szabályokat. Úgy tűnik, hogy az első olyan kritikus pontnál, ahol ki kellett volna kényszeríteni a tagországok egy részéből a korábban meghozott szabályok betartatását, és szankcionálni kellett volna a vétkezőket (lásd magyarok, franciák, németek, portugálok, görögök), a döntéshozók meghátráltak. Ahelyett ugyanis, hogy a szabályok értelmében automatikusan megbírságolták volna a túl nagy deficitet felmutató tagországokat, olyan "testre szabott" könnyítéseket vezettek be, amelyek segítségével a vétkesek haladékot kaptak a fiskus rendbetételére. Jól jártak ezzel a németek és a franciák is, és - szerencséjükre - a még náluk is nagyobb slamasztikában vergődő kelet-európai társaik.
A folyamatos túlköltekezési mániában szenvedő keletiek (eklatáns példa a magyar és a lengyel költségvetés helyzete) így újabb esélyt kaptak ügyeik rendezésére, és még a - közülük egyedüliként - túlzottdeficit-eljárás alatt álló Magyarországnak is lényegesen kézzelfoghatóbbá vált a mihamarabbi euróövezeti csatlakozás lehetősége. Az euró gyors átvétele pedig nyilvánvalóan cél, hiszen előnyökkel jár. Ennek belátásához elég a forint és a kamatok elmúlt kétéves hullámvasutazására utalni: a közös pénzzel ezt elkerülhettük volna.
Régóta dédelgetett és a héten beérett vágyunk volt, hogy az unió ismerje el a nyugdíjrendszer reformja miatt keletkező többletköltségeinket. Most ezt megtették nekünk a pénzügyminiszterek (nyilván nem volt mellékes az érdekazonosság a két nagy taggal), így 2009-ig élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy a költségvetésből a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatt hiányzó nyugdíjjárulék (egyre csökkenő részét) levonhassuk a hivatalos hiányból - így könnyítve az euró átvételéhez kapcsolt feltételek (maastrichti kritériumok) teljesítését.
2010-es csatlakozással számolva 2008-ban kell megfelelnünk a kritériumoknak, a jelenlegi szabályozás szerint így a GDP négytized százalékával leszünk könnyebb helyzetben, mint az egy héttel ezelőtti előírások alapján. Vagyis mai árakon számolva mintegy százmilliárd forintos segítséget kaptunk. Ha hozzávesszük ehhez a franciák által kiharcolt könnyítést, amely a kutatás-fejlesztéshez kapcsolható ráfordításokat is a deficitet csökkentő tényezők közé sorolja, akkor már százötvenmilliárdnyi kényszerű intézkedéstől mentesülhet a büdzsé.
Az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítése azonban még így sem lesz sétagalopp. Ha nem nézzük a régóta ígért adóreform hatását (ami, ugye, akkor ér valamit, ha az egyszerűsítés mellett az elvonást is mérsékli), akkor is további négyszázmilliárd forint költségvetési kiadás lefaragásáról kell gondoskodni. Adóreformmal ez az összeg további százmilliárdokkal ugrik. Tekintve az eddigi hozzáállást, közepesen erős mérget vehetünk arra, hogy a kívánatos kiadáslefaragás nem 2006-ban, a választások évében kezdődik el, így a munka dandárját két év költségvetésében, 2007-ben és 2008-ban kell véghezvinni. Hogy érzékeltessük, ez nagyjából annyit tesz, mintha 2007-ben beszüntetnénk mondjuk a teljes középfokú oktatást tanárostul, tornatermestül, plusz az alapkutatások költségvetési támogatását, egy év múlva meg felszámolnánk még a hadsereget is, katonástul, laktanyástul, fegyverestül, mindenestül.
A feladat tehát nem lekicsinylendő: bár mindig lehet számítani a statisztika kifinomult kezelésére (amint azt az elmúlt két év deficitcsökkentései során is láthattuk), a feladat mértéke nem engedi meg, hogy pusztán erre épüljön a várt konszolidáció. Ráadásul a reformnak olyannak kell lennie, amely tartósan képes a hiányt keretek közé szorítani, azt ugyanis nem egy évre kell lecsökkenteni, a korlátok az euró átvétele utám is kötnek, nem beszélve a társadalom elöregedése folytán a következő évtizedre datálható költségvetési tehernövekedésről, amelynek kezeléséről szintén mihamarabb gondoskodni kell. Sokkal inkább szükség van tehát arra, hogy egy közmegegyezésen alapuló államháztartási reform (olyan, amelyet mindkét politikai oldal elfogad, elkerülendő a négyévenkénti visszacsinálást) képezze a deficitcsökkentés alapját, amely végérvényesen kigyomlálja a legkevésbé fontos feladatokat, racionalizálja az állami juttatások mértékét.
Az EU a szabályok könnyítésével most hozzájárult, hogy a szükséges kiigazítást kisebb áldozatokkal lehessen meghozni. A kedvezmények átmeneti jellege pedig a mihamarabbi intézkedésekre ösztönöz. Így a politika kapott egy esélyt, amit nem illik eljátszani. Ha elmarad a szükséges kiigazítás, akkor következő alkalommal már valószínűleg nem kapunk könnyítést, a korrekció még fájdalmasabb lesz, az euró várt bevezetése pedig évekkel kitolódna.
A szerző a Concorde Értékpapír Rt. elemzője
</P>
Fizikai értelemben valóban sínen a gazdaság, csak éppen jön a vonat és fájdalmas lesz az amputálás.
Magyarország azon a pályán halad, amelyet kitűzött magának. E kijelentését Draskovics Tibor pénzügyminiszter azzal erősítette meg a minap, hogy leszögezte: tűzzel-vassal kívánja tartani az európai uniós normák szerint meghatározott idei, GDP-arányosan számítva 3,6 százalékos államháztartási deficitcélt. Ezen nem változtat a stabilitási paktum módosítása sem, legfeljebb biztonságosabbá válik az euró 2010-es magyarországi bevezetése.
A pénzügyminiszter szerint az Európai Unió stabilitási paktumának múlt heti módosításának valódi hatása csupán 2007 és 2009 között érezhető majd. Az új szabályok a Pénzügyminisztérium számításai szerint ugyanis jövőre 0,96, 2007-ben 0,72, 2008-ban viszont - amikor a 2010-es euróövezeti belépéshez el kell érni a GDP 3 százaléka alatti államháztartási deficitküszöböt - már csak 0,48 százalékos államháztartási hiánycsökkentést tesznek lehetővé. A stabilitási paktum változtatása azt jelzi, hogy a 25 tagúra bővült közösség a pénzügyi stabilitást olyan alapvető peremfeltételnek tekinti, amely nélkül nem lehet megalapozott a gazdasági fejlődés. Korábban másfajta értékeket helyezett előtérbe az unió, mára a versenyképesség erősítése vált elsődlegesen fontossá. Draskovics Tibor úgy véli, a Magyarország makrogazdasági mutatóiról kiadott Eurostat-adatok igazolják, hogy a GDP-hez viszonyított államadósságunk alakulásának iránya idén megváltozik, már csak 55,5 százalékos lesz, és 2008-ra 48,3 százalékra mérséklődik, a nyugdíjkorrekciót is figyelembe véve.
A pénzügyminiszter az adóreform kapcsán leszögezte, hogy korábbi álláspontján jottányit sem változtatott, hiszen ő nem ígért egységes áfát erre az évre, csupán a kirívóan magas kulcsok - ha lehetséges, még idei - változtatását pártolja. A mértékek átalakítása is fontos, ám mindenképpen módosítani kell a szabályokon is, hiszen jelenleg például sokkal előnyösebb külföldről behozni országunkba valamilyen árut, vagy szolgáltatást a hazai forgalomba, hiszen míg a magyarországi vételnél azonnal ki kell fizetni az áfát, addig az uniós beszerzésnél hónapokkal később kell rendezni az áfatartozást. A jövőt illetően Draskovics Tibor úgy véli, hogy át lehet szabni az adókat úgy, hogy kedvezőbb elvonási struktúra alakuljon ki. Az iparűzési adót például ki lehetne váltani egy másfajta adótípussal.
Az egyes uniós tagállamok és tagállam-csoportok főbb makrogazdasági mutatói
2001. 2002. 2003. 2004.
Magyarország
GDP (milliárd forintban, folyó áron) 14850 16740 18568 20216
Államháztartási hiány a GDP %-ában -3,7 -8,5 -6,2 -4,5
Államadósság a GDP %-ában 52,2 55,5 56,9 57,6
Cseh Köztársaság
GDP (milliárd cseh koronában, folyó áron) 2315 2415 2551 2751
Államháztartási hiány a GDP %-ában -5,9 -6,8 -11,7 -3,0
Államadósság a GDP %-ában 27,2 30,7 38,3 37,4
Lengyelország
GDP (milliárd zlotyban, folyó áron) 761 781 815 884
Államháztartási hiány a GDP %-ában -3,9 -3,6 -4,5 -4,8
Államadósság a GDP %-ában 36,7 41,2 45,4 43,6
Szlovénia
GDP (milliárd tolárban, folyó áron) 4762 5315 5747 6195
Államháztartási hiány a GDP %-ában -2,8 -2,4 -2,0 -1,9
Államadósság a GDP %-ában 28,1 29,5 29,4 29,4
Szlovákia
GDP (milliárd szlovák koronában, folyó áron) 1010 1099 1201 1326
Államháztartási hiány a GDP %-ában -6,0 -5,7 -3,7 -3,3
Államadósság a GDP %-ában 48,7 43,3 42,6 43,6
EU25
GDP (milliárd euróban) 9289 9626 9754 10210
Államháztartási hiány a GDP %-ában -1,2 -2,3 -2,9 -2,6
Államadósság a GDP %-ában 62,2 61,7 63,3 63,8
EU15
GDP (milliárd euróban) 8867 9180 9312 9734
Államháztartási hiány a GDP %-ában -1,1 -2,2 -2,8 -2,6
Attól tartok, a gazdaság nem fogja kibírni, hogy a "nagy pártok" megtisztulási kisérletei 4 vagy nyolc év múlva fog bekövetkezni. / magánvéleményem, hogy ezzel az "elit"-el soha /
Ezért kell-ene valamit már ma csinálni. / nézzetek át más topicocban, s látjátok mekkora "sötétség" uralkodik sokak fejében.
Ez maga a válság, hogy nem vagyunk képesek, saját értékeinket megvédeni, globalizált világunkban, mert a politikusok, még mindíg magukkal vannak elfoglalva, ahelyett, hogy az ország gondjaival, problémáinak megoldásával foglalkoznának.
A lakásvásárlók 10%-aszintén nemtudjafizetni a részletet,és a szakemberek szerint két éven belül 50%-a lészen fizetőképtelen!!
Ez persze valóban nagy gond, de engem miért nem fenyeget ez? Mert nem vagyok olyan hülye, hogy azt mondjam: a 24 éves lányom elemi joga, hogy 100 nm-es lakásban kezdje az életét.Ha tehettem volna, és én is vettem volna két lakást a qrva kedvező hitelfeltételekkel, hogy majd a bérleti díjból kijönnek a részletek én is szopnék, mert nem jönnek ki.Vehettem volna puccos autót hitelbe, de minek? Jó lesz a régi, rövidesen meg alig használt újat veszek majd készpénzért.
Magyarán szerintem nem csak a Medgyessy hülye költekezése volt a baj ( azt viszonylag egyszerűen (?) le lehet küzdeni, hanem a demagógia csúcsaként elhintett eladósodási program, aminek következménye a nettó hiteltöbblet.Ekkor pedig, -ha
pl CHF- valóban állami gonddá válik. De az sem lényegtelen, hogy gyakorlatilag nincs
hazai forrás ( megtakarítás).Ez persze nem csak nálunk van így, Angliában egyenesen drámai az eladósodottság.
Szóval, kemény lecke lesz ebből kimászni, mert egy autót el lehet venni a pofától,de ugyanez egy lakással már százszor problémásabb.
Látod, ez a probléma. megjelenik egy napilapban a hír, s felszínesen, kimondottan a leírtakon csámcsogunk. / egy átlagembertől ez érthető. a politikustól nem várok mást /
Egy magát gazd. szakembernek valló egyéntől, azonban elvárom, hogy tágabb értelemben lássa a dolgokat. tehát, minimum elvárható, hogy összefüggést lásson, a fzetőképesség csökkenésével, figyelembe vegye, hogy 2004. dec.-ben, a lakosság 6 mrd Huf-ot költött karácsonyi ajándékra hitelkártyával!
tavaly, ha emléxel, milyen nagy ováció volt ezen a topicon, hogy mennyi új autót vesznek az emberek / 2005-ben, eddig 10 000 db. autót foglaltak le a bankok /
beszéltünk ugye az eladósodottságról?
Most is mintha ez lenne a téma.
Magam részéről nem azért vagyok nyugtalan, mert az ÁHt milyen nagy, hanem azért, mert külföldi hitelekből jött össze. / itt van összefüggés az áht és az egyén akárhányas Eduárd eladósodottsága között /
Tehát az állam a kibocsájtott államkötvényeit, nem a hazai lakosság megtakarításaiból fedezi, ergó a kamatot sem a hazai befektetőnek fizeti.
A vállalkozó a hiteleit nem a hazai befektetők pénzéből fedezi, a kamatokat nem a hazai befektetőknek adja / az csak hab a tortán, hogy a Részvényeket nem a hazai befektetők jegyzik, tehát a hozama sem a hazai befektetőnek jelent nyereséget /
Csak emlékeztetőűl: az EU. /15-ök / lakosságának 75 %-a rendelkelkezik
50 000 Euró, vagy annál több, öt évnél hoszabb lekötésű megtakarítással, míg MO. a lakosság 3%-a rendelkezik 25 000 Euró, vagy annál több öt évnél hosszabb lekötésű megtakarítással
Pár kérdést tennk föl, gondolatébresztőnek, a topic címének második részével kapcsolatban.
- melyk gazdaság a stabilabb szerintetek?
- mi lenne, ha az áht hiányt fedező hitelek kamatait, a hazai befektetők kapnák, legalábbis nagy részét?
- milyen összefüggés van a lakosság, a gazdaság és az állami eladósodottság
között?
- mi okozta mindezt?
- mi lehet a megoldás?
- miért sikertörténet a kormány számára az EU. csúcson elfogadott új "szabályzó", mely figyelembe veszi a nyugdíjalapokat öt éven keresztűl?
"Ami persze csak a megcsúfolása a dolognak, mert ugyanakkor ma egy normális, jó minőségű, igazi házimozi rendszert lassan 1 milla alatt nem raksz össze.
De a statisztikában ez is házimozi, meg az is, a jónép meg vásárolja halomra "óccsóér" a gagyit, ami aztán szépen mutat a statisztikai adatokban.
De tóth XXIV eduárd deviza adóssága közvetetten igen is része az államadósságnak,
ugyanis ha az ország összes tót XXIV eduárdának az eladósodása meghaladja a megtakarításaikat, akkor az állam sokkal jobban rá van szorulva külső helyről való finanszírozásra, mintha tót XXIV eduárdok nettó megtakarítók lennének, és így belső forrásból finanszírozhatná magát,
ráadásul a vállati szektor is csak akkor tudja tóth XXIV eduárdék megtakarításáit felhasználni, ha tóthék nettó megtakarítók, és a kerbankokon keresztül ezt "lehívhatják", a gazdaságba becsatolhatják, ha viszont tóthék nettó eladósodottak, akkor a kerbankok is külföldről finanszírozzák magukat (hiszen az állami szektor is nettó eladósodott)
tehát az állam a kiadásainak azt a részét amit az adó és járulékbevételek nem fedez (márpedig az állam többet kült, mint amit adó és járuléék formájában beszed) kénytelen külföldről finanszírozni, hiszen belülről nem tudja, mert mind a gazdasági, mind a lakossági szektor nettó eladósodott
És itt jön be a CHF eladósodás, hogy a lakossági szektor forinteladósodásának veszélyei könnyebben kivédhetők, mert az MNB annyi forintot nyomhat amennyit akar (igen, ennek az ára/következménye az infláció felpörgetése), de CHF-ot az MNB már nem nyomtathat, így ezek tekintetében teljesen kiszolgáltatott
(hiszen a kerbankok a CHF-juket a külföldi pénzpaicról veszik fel, egy speciális bankok közötti tranzakció és elszámolás formájában)
Következtetés, ha csak 1-2 tóth XXIV eduárd van CHF alapon eladósodva az az ő kockázatuk, viszont ha telejes lakossági szektornak egy jelentős része CHF alapú adóssággal rendelkezik (ráadásul a lakossági szektor ezen kívül ráadásul amúgy is nettó eladósodott), akkor az már az egész ország államháztartásának és gazdaságának az ügye (és az MNB mégha megkésve is, de pontosan ezért indította el a devizaalapú lakossági hitelekkel szembeni kampányát*)
*a kampány szó kicsit erős, de burkoltan ez a ki nem mondott cél - szerintem nagyon helyesen
Az ,hogy ennyire sok színes tv, DVD, meg házimozi lett a a háztartásokban az elmúlt két évben, ahhoz az égvilágon semmi köze nincs az emberek jólétének meg fizetésének.
Pusztán egyetlenegy oka van ennek a növekedésnek, hogy a szórakoztató elektronikai cikkek ára és a minősége is az utóbbi években hatalmasat esett.
Például míg 2002-ben 50.000 alatt nem volt DVD lejátszó, ma már 12.000 ezerért is tudsz venni ( noname szart ).
A házimozinál is ugyanez a helyzet, hiszen akkor csak teljesen különálló egységekből lehetett házimozit építeni többszázezerért, ma veszel egy nagy dobozt, meg öt öklömnyi kicsit 50-ért, és kész a "házimozi". Ami persze csak a megcsúfolása a dolognak, mert ugyanakkor ma egy normális, jó minőségű, igazi házimozi rendszert lassan 1 milla alatt nem raksz össze.
De a statisztikában ez is házimozi, meg az is, a jónép meg vásárolja halomra "óccsóér" a gagyit, ami aztán szépen mutat a statisztikai adatokban.
nemtom. mintha lett volna egy ilyen szabaly, hogy az eloleg erkezese onmagaban nem bevetel, csak a kifizetesnel lehet bevetelnek elkonyvelni a kifizetett reszt, de ezek mar technikai finomsagok ;)
De akárhonnan nézem, tóth XXIV. eduárd külföldi pénzben eladósodottsága része az államadósságnak.
Akkor a megfelelő irányt még nem találtad meg. Államadósság az, amit az állam törleszt. Tóth huszonnégy Eduárd adósságát pedig Tóth huszonnégy Eduárd törleszti, vagy ha nem, akkor elviszik az autóját, elárverezik a lakását stb.
kifelé csak egyvalami látszik:Magyarország. Tartozik a külföld felé x milliárd EUR pénzzel
Természetesen van olyan mérőszám, amely Magyarország devizaadósságát viszonyítja például a GDP-hez, export árbevételhez stb. De nem csak ez az egyvalami látszik "kifelé." A devizahitelt folyósító (például svájci) pénzintézetek más feltételekkel adnak hitelt a magyar államnak illetve Tóth huszonnégy Eduárdnak. Pontosabban nem is Eduárd (ha megengeded, csak így keresztnéven) kapja a CHF hitelt, hanem pl. az OTP bankcsoport tagja, és , Eduárd már a Merkantil Car Rt ügyfele. A svájci bank pedig disztingvál, az OTP más kondíciókkal kap hitelt, mint az állam.
ez közvetetten külföldi finanszírozást jelent, hiszen a magyar állam nem állíthat elő devizát
Na ja, csak nem vagyok közgizda, a pontos körülírása sajna nem megy.De akárhonnan nézem, tóth XXIV. eduárd külföldi pénzben eladósodottsága része
az államadósságnak.Azt persze nyilván lehet külön kezelni, hogy ebből mennyi az
állam, mint hatalmi, működtető,pénzpazarló, miegyéb saját része, meg mennyi a vállalatoknak esetleg csak futó pillanatra felvett kölcsöne, kifelé csak egyvalami látszik:Magyarország. Tartozik a külföld felé x milliárd EUR pénzzel( egyszerűség kedvéért).
Engem a sok eduárd része érdekelt.A Járai vonatkozó szövegét én is hallottam, dehát ugye azt elég kevesen fogták(ják) fel, mekkora kockázat is a devizahitel.
...Az Eurostat közzétette az általa megvizsgált és jóváhagyott eredményszemléletű (az ESA ’95-nek megfelelő) államháztartási hiány előzetes adatait. Ezek szerint Magyarországon 2004-ben a hiány az előzetesen a múlt havi jelentésünkben közölt mintegy 4 százalékkal szemben a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki."
Elszomorító, hogy egy olyan hagyományosan kitünő szakmai munkát végző szakmai szervezet mint a KSH, hogyan válik a kormánypropaganda csicskásává.
A KSH közlemény ugyanis elfelejtette megemlíteni hogy a 4,5%-os hiányadatot, ill. az 57,6%os adósságot milyen korrekcióval kell értelmezni, tekintettel arra, hogy a magánynyugdíjrendszer alkalmazása nyomán - hangsúlyozottan átmeneti jelleggel - lehet eltekinteni a nyugdíjpénztári befizetések okozta hiánytól. (lásd: Eurostat News Release 39/2005)
A Eurostat korrekciós tényezője figyelembevételével a 2004-es tényleges hiány 4,5+0,9= 5,4%, a tényleges adósság pedig 57,6+3,1= 60,7%.
Kösz. Szvsz butaság az egész kérdésfelvetés, főleg abból a szempontból, hogy érdemes volt-e belépni az EU-ba. Nem mintha az EU olyan jó lenne, de kint maradni hosszú távon biztos, hogy még nagyobb szívás lenne.
Nem tudom, de nekem 2003 második félévétől kezdve a KSH és MNB jelentésekből az tűnik ki, hogy még mindig magas a folyófizetési mérleg hiánya, magas az áht hiánya, a ktsgvetés hiánya, magas a fogyasztási import, de már kevesebb, mint az előző adatfelvételkor. A negatívumok növekedése 2000 közepetáján kezdődött és 2002-ben érte el a csúcspontját. 2003 közepétől pedig kezd visszaállni a normális pályára. Amit az MNB apparátusa a jelentéseiben megfogalmaz, hogy a lassú irányváltás helyett radikálisat látnának szívesen (ezen lehet és érdemes is vitatkozni*, de a tényeken nem).
*ugyanis a monetáris szempont eltér a fiskálistól, és eltér a szocilástól, és eltér a fejlesztésorientáltól is. az egy érdemi vita, ha arról vitatkozik, hogy melyik szempontot kellene jobban figyelembe venni, és pont azt, és melyik mellett/ellen milyen érvek szólnak
"hazánkban a 2004. IV. negyedévi gazdasági növekedés üteme (az előző év azonos negyedévéhez viszonyított adatok szerint) kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatásokkivitelevolt, amely az év egészét tekintve 15,7%-kal nőtt, vagyis gyorsabban, mint a behozatal (14,0%). A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét. Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, éves szinten 36%-kal, súlya azonban így is csekély, 4–4,5%, ami kb. az 1999–2000. évinek felel meg. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke.
...Az Eurostat közzétette az általa megvizsgált és jóváhagyott eredményszemléletű (az ESA ’95-nek megfelelő) államháztartási hiány előzetes adatait. Ezek szerint Magyarországon 2004-ben a hiány az előzetesen a múlt havi jelentésünkben közölt mintegy 4 százalékkal szemben a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki."
szal a negyparti szakertoi utan - ha jol ertem - az a helyzet, hogy a kincstar szamlajara megerkezett brusszeli eloleggel tenyleg pozitiv az egyenleg, de mivel ezt igazabol semmi masra nem lehet felhasznalni, palyazati vagy kozponti programokhoz kapcsolodo kifizetesekhez meg nem hasznaltak fel, igy kenhetjuk a hajunkra.
de ez tenyleg csak tavalyi jelenseg, iden mar az lesz a gond, hogy most meg elolegeket akar utaltatni a kormany egy resze (a szoci frakcio direktben megprobal beleugatni a programok mukodesebe, ami azert eleg sajatos), eloleget viszont a forrasok egy reszebol nem lehetne utalni, a magyar tarsfinanszirozas csunyan alultervezett a budzseben (meg ha felulrol nyitott is az eloiranyzat), igy azutan a pm-nek megint fohet a feje, hogy mit es kinek hazudjanak a politikai igenyek kielegitese celjabol.
- Állami szektor (ez a legtöbb országban negatív szaldós)
- Piaci szektor (ez is negatív szaldos, hiszen a vállalkozások hitelből ruháznak be és fejlesztenek)
-lakossági szektor (ennek kéne nettó megtakarítónak lenni, de nálunk 2000-óta egyre növekvő mértékben ez is negatív - a MNB apparátusa szerint a lakástámogatási rendszer a legfőbb ludas a fogyasztási import nagysága mellett)
- külföldi finanszírozás (mitán nálunk a másik 3 mind negatív, így ezért ennek aránya nagyaon magas)
De nyugodtan írd azt, hogy a lakosság CHF eladósodása "bizony NEM válik az állam adósságává". Max. mások annyira fognak neked hinni, mint te nekem. tuutuu szerintem azt akarta kihozni, hogy a lakossági eladósodás, ha már megállíthatatlan, akkor nem kellene a CHF alapú (azaz devizában történő) eladósodást erőltetni (de mintha maga a nagy kedvenced, Járai is nyilatkozott volna hasonlót, hogy miért veszélyes az államnak, ha a lakosság devízában adósodik el - és nem az árfolyamveszély miatt, hanem mert ez közvetetten külföldi finanszírozást jelent, hiszen a magyar állam nem állíthat elő devizát)
1. nem. kifizetés még alig volt, csupán tudjuk, hogy megkapjuk :)
2. nem emlékszem, sok helyen olvastam ezt annak idején, úgyhogy elég biztosnak tűnik
Egy másik topikból idemásolok két hozzászólást, ami elég korrekt sztem:
"krz
ez az egesz netto befizeto sztori nem arrol szol, hogy tenyleg tobbet fizetunk be, mint amennyit kapunk, hanem arrol, hogy az intezmenyrendszer koruli benazas ilyen kovetkezmenyekkel jar.
iden mar cash flow alapon is biztos a pozitiv szaldo"
"krz
a rendszer az egesz 5 eves programra allt fel, azt a kb fel-haromnegyed eves kesest, ami benne van, siman be lehet hozni. a lekoteseket figyelve most mar nem az a gond, hogy sikerul-e mindent lehivni, hanem azert faj a politikusok feje, mert 2006-ra elfogyhat minden forras, es pont a valasztasi evben nem lesznek palyazatok..."
"A portfolión kb azt írták, hogy a pénzügyminisztériumot nem kell komolyan venni, magyarországon egyetlen valamirevaló gazdasági adatközlő és előrejelző centrum van, az pedig az MNB."
Akkor szólhatnál a védencednek, Járainak, hogy mielőtt nyilatkozik a templomokban (na jó, csak tavaly ősszel fordult elő hogy templomban tartott "előadást", és később nem ismétlődött meg), vagy a VaU-ban vagy akár külföldön is, előtte olvassa el a szakapparátusa jelentését, előrejelzését
Ezen mit kellene magyarázuni? A cikk szerepelteti a a piackutatók megállapításit. Max. azt lehet kommentálni, hogy a cikkben leírtak és a piackutatók tanulmánya tartalmában megegyezik-e?
Mert azon mit kommentáljak, hogy ami x szempontból jó, az y szempontból nem? Hogy minden éremnek két oldala van? Hogy aki lakáshitelt vesz fel (és abban adósodik el), annak valószínűleg egy darabig nem lesz pénze házimozira? Vagy új lakás vagy házimozi? A kettőt egyszerre csak kevesen engedhetik meg maguknak.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években elektronikai cikkekből rekord mennyiség fogyott, és ugye a TV-t, DVD-t, házimozit nem évente veszi/cseréli le az ember (ne Szaud-Arábiát vegyük etalonnak, ahol fél évente cserélik le, mondván a fél évvel ezelőptti már kiment a divatból).
"Tavalyra ... a háztartások 99 százaléka színesben nézte a műsorokat. Sőt 2003-hoz képest megháromszorozódott azon háztartások száma, ahol minimum két színes tévé működött (33 százalék). Kiugróan magas volt a növekedés a DVD-k terén. A vizsgált időszakban már a háztartások negyede (22 százalék) rendelkezett DVD-lejátszóval, ami az évek óta tartó árcsökkenés következtében egyre szélesebb rétegek számára válik elérhetővé. Rohamosan terjed a házimozi is: 2003-ban még minden száz háztartásból csak kettőben volt megtalálható, 2004-ben ez az arány négyszeresére, nyolc százalékra nőtt. "
