A PM miután a kormányzat osztogatásából, ill. saját bénaságából és hozzánemértéséből fakadóan csúnyán bebukta a hivatalos, EU/euró/közgazdasági szempontból releváns hiánycélját, átváltott egy teljesen irreleváns és általa gyakorlatilag tetszőleges mértékben és irányban befolyásolható mutató kommunikálására.
Az hogy ez a mutató hány 100 milliárddal lett jobb a tervezettnél, az égadta világon senkit sem érdekel, leszámítva persze a kognitív disszonanciájukat redukáló MSZP fanatikusokat.
neked kéne elhúznod oda, de sürgősen. Még mindig nem sikerült megértened, hogy mi a különbség a tetszés szerint tologatható pénzforgalmi és az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű hiánymutatók közt.
eléggé szelektív a memóriád. mond neked valamit az, hogy 7,4%-os GDP-arányos eredményszemléletű hiány? vagy az, hogy BA és MOL privatizáció nem tervezett bevételei?
Nem értettem, hogy a kormány miért fekszik rá ennyire a teljesen szétmanipulált, GFS-hiány teljesülésre, azután, hogy szeptemberben nyilvánosan elbukott a teljes büdzsé. Na most már értem: az olyanok miatt, mint te, akiknek elég egy fél hazugság, és boldogan hisznek.
Tedd azért fel magadnak a kérdést: ha most 4,4%-os a hiány, akkor jövőre miért lesz 6,6 a kormány szerint is (mások szerint meg 8 felett), és miért nem arról szól a nóta, hogy hamarosan itt a maastrichti 3%?
Egyáltalán nem rád gondoltam...bár te lennél a legrosszabb...bocs, ha magadra vetted. MeaCulpa... csak én még emlékszem, hogy amikor megvolt április(?) végén a hiány fele, vagy kicsivel több is, mennyien odavoltak, nemzathalált, éhendöglést és társait harsogtak. Most valahogy nem tolonganak sem itt, sem más, ezzel foglalkozó topikokban....igaz, az is lehet, hogy pft-re tartanak...:))
A prognózisnál mintegy 40 milliárd forinttal kisebb hiánnyal zárta a 2005-ös esztendőt az államháztartás. A pénzforgalmi hiány a GDP 4,4 százalékát tette ki a várt 4,6 százalékkal szemben.
A prognózisnak megfelelően kevesebb lett a 2005-ös államháztartás pénzforgalmi deficitje a vártnál.
A múlt évben 984,4 milliárd forintot tett ki az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya. A prognózis 1021,2 milliárd forint, az eredeti törvényi előirányzat pedig 1022,6 milliárd forint volt. A pénzforgalmi hiány a GDP 4,4 százalékát tette ki a várt 4,6 százalékkal szemben. ...
woodland. egy olyan orszagban ahol a k+f tortenelmi melyponton, ahol az oktatasi rendszer eredmeny a PISA tesztek szerint botranyos, ahol a GDP tekintelyes resze segelyezesre megy es meg ez sem eleg es ahol anmzeti toket az elobbi segelyezes elszivja a gazdasagtol es igy nem valik az mukodo tokeve, pont olyanna ami alternativakba ruhazhatna, be... nos ott megis mi a csudat varsz?
2006. január 1-jétől kiegészült az Állami Autópálya Kezelő zrt. tevékenységi köre és ennek megfelelően a finanszírozási struktúrája is. A jövőben a Társaság látja el az Autópálya törvényben meghatározott Program Utak beruházási és üzemeltetési feladatait is. A beruházások költségeinek fedezésére a várhatóan 2006. márciusában esedékes kötvénykibocsátásból származó bevétel szolgál majd. Addig a társaság 90 mrd Ft összegben kíván áthidaló hitelt felvenni.
Az új autópálya-szakaszok beruházójaként az ÁAK zrt.-nek már 2006. első negyedévében fizetési kötelezettsége keletkezik a kivitelezők felé. Az autópálya-építéssel kapcsolatos első számlák ugyanis várhatóan januárban érkeznek be, és februárban válnak esedékessé. A kötvénykibocsátásig terjedő köztes időszak kiadásainak fedezésére a Társaság ezért áthidaló hitelt vesz fel, mely folyamatot közbeszerzési eljárás keretében bonyolít le.
Az áthidaló hitel tervezett összege 90 mrd Ft.
Információink szerint a tavasszal induló kötvénykibocsátási program keretében a társaság összesen 2.4 mrd eurónyi papírt bocsáthat ki, ennek felét az 1. negyedév végén. Ebből az összegből törlesztenék a mostani 90 mrd Ft-os áthidaló hitelt is.
Miért is kell megint bepróbálkozni azzal, ami már tavaly sem jött össze...?
Azt hiszem kb. 60 ezer hallgató jár ingyér' felsőokulni a kb. 200 000-ből. Vihar a biliben, hogy időnként újraosztanak 5 ezer helyet az állami 60-ból, ha a maradék 140e, piaci törvények szerinti szolgáltatásvásárlónak más elképzelése van a jövőjéről.
A munkanélküliség kérdését nem ilyen egyszerűen kell szemlélni.
É-Ny Mo-on a nagyobb cégeknél a munkaerő kb. fele Szlovákiából jár át melózni (Philips, Nokia, Foxconn stb.). Azért, hogy munkát kaptak a csillagot lehozzák az égről. Ezért a pénzért egy itteni "melós" nem megy el dolgozni...
Ugyanakkor egy közgáz diplomával való, képzetségednek megfelelő munkát 0 eséllyel találsz. Szakmunkásból, műszaki mérnökből hiány van, jogásszal, bölcsésszel meg Dunát lehet rekeszteni. Nem 5-10 éve lett elrontva valami?
Kecskemétig elkészült az autópálya, egyből megpezsdült az élet, megjelentek a beruházók.
Reménykedjünk abban, hogy mire az ország déli, keleti fele is megközelíthető lesz autópályán nem leszünk nyakig eladósodva, és fejlődésnek indul ez a térség is. (Nem csak boltok nyílnak, hanem új üzemek is).
Meg 1-2 év eltelik, mire egy autópálya/döntés hatása érvényesül...
Ha pl. 2007-ben csökkeni fog a munkanélküliség, az a 2005-2006-os döntések eredménye.
Mit szóltok a gázválsághoz, és a magyar megoldáshoz? Nem a függőségi arányt akarják csökkenteni alternatív energiaforrások fejlesztésével, hanem körömszakadtáig ragaszkodnak a fosszilisekhez (vajon mennyi régi-új elvtárs érdekei húzódnak meg emögött?????). Kíváncsi vagyok, az EU és külön-külön a többi tagország is így képzeli el a probléma megoldását? A mi "ártunk és ormányunk" nézi-e a többi példát, vagy csak a saját és haveri anyagi érdekeltsége jár (MEGINT) az eszében???
Most "nagyreményű és nagytudású" ipari miniszterünk egyből előállt a tutival: gáztározókat kell építeni, s az lesz a frankó megoldás. Az egész nem kerül többe (első körben) 120 milliárdnál, mi az nekünk (arról nem beszélnek, mi lenne, ha az oroszok TÉNYLEG és VÉGLEG, vagy akár csak egy téli szezonra elzárnák a csapot. Akkor mekkora tározó fedezné a szükségleteket, amíg ki lehetne egy másik gázvezetéket építeni valamelyik másik országból?).
Ha az összes megújulóra ennyit adnának, micsoda fejlesztések lehetnének? De nem, egyetlen szektor (a gáz) visz el ennyi pénzt, csak úgy. S olyan lazán beszélnek róla, ahogyan megújulókról még akkor sem, ha pl. 12 milliót kellene beléjük fektetni. Szűklátókörűség, dilettantizmus, opportunizmus...
Azért ennek is valahol az oka abban a gondolkozásmódban keresendő, ami ezt a "végeredményt " adja. Amit már többször is megemlítettünk, ha egy ország lakosságának több mint 50%-a a létminimum közelében, s alatta kénytelen megélni, ott ez a törvényszerű.
Ugye, soxor emlegettük annak a középrétegnek a hiányát, amely egy ország működésének agyagi fedezetét biztosítja, a befizetett adók formájában.
Ha így folytatjuk, az igazi problémák, még csak eztán következnek. Ugye, hogy elkerűlhetettlenek azok a reformok?!
ebből a cikkből - a vastag demagógiai kéregtartalmat lehántva - csak az derült ki, hogy a kormány az eu-s felvevőpiacok folyamatos gyengélkedése mellett nem tudta óriási állami pénzekkel sem felpezsdíteni a gazdaságot és a káros külső hatásokat semlegesíteni. ez a félperiférikus helyzet adottsága
A munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt a 2005. szeptember-novemberi időszakban, ami 0,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A 2005. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 930 ezer fő, a munkanélküliek száma 305 ezer fő volt. A 2005. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatottak száma pedig elérte a 3,932 millió főt. Egy évvel korábban, 2004 szeptember-novemberében a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer volt, a munkanélkülieké pedig 261 ezer.
A 2005. szeptember-novemberi időszak átlagában a 15-74 éves népesség 54,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállalási korúak 65,3 százaléka minősült gazdaságilag aktívnak. A 3 millió 930 ezres foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakit. Az év eleji, január-márciusi állapothoz viszonyítva a foglalkoztatottak létszáma 59 ezer fővel nőtt, ami a KSH szerint részben a szezonális hatásokra vezethető vissza , részben a foglalkoztatás bővülését mutatja.
Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő októberben az EU-15 tagországában 7,5 százalék, az EU-25-ben 8,3 százalék, Magyarországon 7 százalék volt. A munkanélküliek 21,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,5 százalék volt, szemben az előző évi 17 százalékkal. A munkanélküliek 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez azonos a tavalyi értékkel. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg.
Az Ecostat nagyvállalati TOP-100 indexe a novemberi 53 százalékról 52 százalékra csúszott vissza decemberben, míg a kis- és középvállalati (kkv) index a novemberi 47,9 százalékkal szinte azonos, 47,6 százalék volt.
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a TOP-100 index decemberi 52 százalékos mutatója lényegében az éves átlagnak felel meg, a hazai nagyvállalatok üzleti várakozásait a kiegyensúlyozott derűlátás jellemezte 2005-ben.
A konjunktúrakutató intézet vizsgálata szerint a kkv szektor bizalmi mutatói a második félévben erősödő üzleti várakozásokat tükröznek: a júniusi 43,6 százalékos index augusztusra 50,7 százalékra ugrott fel, majd november-decemberben 48 százalék körüli értékre csúszott vissza. A tavalyi átlag 47 százalék volt, ami 3 százalékponttal alacsonyabb a 2004. évi átlagnál.
A drabálisok !