Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A képlet már nem jogi kérdés:-) A kamat mértéke viszont az!:)
232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár.
293. § Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan
301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Sokszor ráfogják, hogy a kamat is már benne van.
A kamat a kár napkjától jár, de ha engedékenyek vagyunk, akkor legalább a 15. nap elteltével.
Nyilván nem sok a kamat, mert az alapkamat 7-8%-on járt.
Üdv! Kérdeztem már itt nemrég biztosítóval kapcsolatban, nem akartak fizetni, húzták az időt... Most végre sikerült kiszámolniuk, és átutalniuk a kár összegét. Viszont a számolt összegnél egy forinttal sem utaltak többet, levelet írtam, hogy késedelmi kamatot is rendezzék, ekkor átutaltak egy nagyonkevéske pénzt.
Hogyan számolhatom ki, hogy valójában mennyi kamat jár? Hány százalék a kamat mértéke, és hogyan függ össze a napok számával? Szóval egy képlet kellene, amiből ismeretlen számomra a kamat mérték százalékban.
Elmosódott fotó, elmosódott jogi környezet Az ombudsman az autópálya-használat pontosabb szabályozását javasolja AJB 5280/2009.
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tekintsen el a pótdíj-követelésétől, ha nem állapítható meg egyértelműen az autópályán matrica nélkül közlekedő gépjármű rendszáma. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás más hiányosságaira is rámutatott. Az autópálya-kezelőtől, mint közszolgáltatótól elvárható, hogy megalapozott bizonyítékok alapján indítson eljárást – figyelmeztetett Szabó Máté egy panaszügy vizsgálatában. Egy autós azért fordult az ombudsmanhoz, mert az ÁAK Zrt. pótdíj fizetésére kötelezte egy olyan elmosódott fényképfelvétel alapján, amelyről egyértelműen nem lehetett leolvasni a rendszámot. A panaszos feljelentésére a debreceni rendőrkapitányságon is eljárás indult, és ez megállapította, hogy a megadott időben és helyen egy hasonló rendszámú jármű közlekedett, érvényes autópálya matricával. Az ÁAK Zrt. ennek ellenére továbbra is igényt tartott a pótdíjra. Az országgyűlési biztos mindezek nyomán kezdeményezte az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, hogy tekintsen el a követeléstől, az ügyet zárja le. Szabó Máté vizsgálata során az is kiderült, hogy az autópálya-használatot szabályozó rendelet nem tartalmazza a pótdíj elengedésének, mérséklésének, részletfizetésének lehetőségét méltányossági eljárás keretében. A szabályozás hiányosságaira visszavezethető visszásság megszüntetésére az ombudsman javasolta a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, hogy módosítsa, egészítse ki rendeletét. A vizsgálat további felismerése volt az is, hogy az autópálya használatának jogi környezete nem tisztázza az autós és az ÁAK Zrt., valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság között keletkező jogviszony közjogi vagy magánjogi jellegét. Ennek a felek egymáshoz viszonyított jogállása (egyenrangúak, vagy alá-fölé rendeltek-e), jogai és kötelezettségei, valamint a jogorvoslati lehetőségek (bírósági vagy közigazgatási út) szempontjából van jelentősége. Ezért az ombudsman javasolta az Országgyűlésnek, hogy pontosítsa a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt.
Hatvan napon túl is kiszabható a közúti bírság – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatban, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A bíróságok eddig eltérően értelmezték azt a szabályt, amely szerint a közúti bírságot az elkövetés után hatvan napon belül ki kell szabni. --- A közúti közlekedésről szóló törvény írja elő a 60 napos bírságkiszabási határidőt. Az egyik megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a hatóság 60 napon belül nem szabja ki a bírságot, akkor ezt később nem teheti meg - a 60 napos határidő tehát jogvesztő. A bíróság azzal érvelt, hogy a nulla-tolerancia csak akkor érvényesülhet, ha a szabályszegők gyorsan elnyerik büntetésüket. Ugyanakkor más bíróságok a 60 napot ügyintézési határidőnek fogták fel, amelyet meg lehet hosszabbítani. A kétféle álláspontot érdekesen közelítette egymáshoz jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság. Először is kimondta, hogy a 60 napos határidő nem jogvesztő, hanem ügyintézési határidő, tehát azon túl is kiszabható a bírság. Ugyanakkor a 60 napos határidő túllépése olyan eljárási szabálysértésnek minősülhet, amely kihat az ügy érdemére is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha túl sok idő telik el a szabálysértési döntés meghozataláig, akkor az sérti a tisztességes ügyintézéshez való jogot. Ekkor hathat ki ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére, vagyis a bírságra. Ennél konkrétabban nem fogalmaz a határozat.
Talán van aki emlékszik arra, hogy a gépjárműlopásnál tisztességtelen szerződési feltétel, hogy a kárrendezés feltétele, az hogy a forgalmi ne legyen a kocsiban. Kicsit más ügy, de a biztosítókkal kapcsolatban a közlekedés terén is hasznos lehet.
Legfelsőbb fokon is tisztességtelen a K&H Biztosító
Index 2010. február 19., péntek 15:28 | Frissítve: 3 órája A K & H Biztosítónak törölnie kell szerződési feltételeiből azt a tisztességtelennek ítélt kikötést, hogy a betörések károsultjainak a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot, vagy jogerős bírósági ítéletet kell beszereznie ahhoz, hogy fizessen a biztosító. Ez a feltétel évekig is meghosszabbított egy-egy kárrendezési eljárást. A jogerős bírósági döntés precedens értékű, így más biztosítók önként törölhetik hasonló passzusaikat.
A Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta azt a jogerős ítéletet, amit még tavaly májusban hozott a Fővárosi Ítélőtábla, de a K&H Biztosító felülvizsgálati kérelmet nyújtott be miatta a Legfelsőbb Bírósához. Első fokon a Fővárosi Bíróság azért utasította el a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) keresetét nem jogerősen, mert úgy foglaltak állást, hogy a fenti feltétel nem vezet egyoldalúan a biztosított jogainak csorbításához.
Évekig húzódó kárrendezés
Ezután a fogyasztóvédő hatóság fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblánál, ahol jogerős ítélet születette arról, hogy a hatóságnak van igaza. Ezután nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet a biztosító, hiába.
Vagyis a Legfelsőbb Bíróság egyetért a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével, és arra kötelezi a K & H Biztosítót, hogy a betöréses lopás és rablás biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételeinek kikötését – ami szerint a károsultnak rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot, vagy jogerős bírósági ítéletet kell beszereznie – törölje. Ez a kikötés tisztességtelen, mert a kárrendezést évekig is elhúzhatja.
A fenti szerződéses kikötést a továbbiakban a K & H Biztosító nem alkalmazhatja, és az összes eddig nem teljesített szerződés esetében is érvénytelen. A jogerős ítélet kimondja azt is, hogy a fenti kikötés a biztosítóval szerződő valamennyi fél esetében érvénytelen.
A felelősség ebből a leírásból önmagában nem egyértelmű, nem lehet ebben igazságot tenn. Gondolom a szabálysértési határozattal szemben nem éltél kifogással, az jogerőre emelkedett. Így elsősorban amit topiktárs mondott: írd meg neki, hogy keresse a biztosítót, vélhetően ismeri a szabályokat, érvényes KGFB-d van miért nem fordul oda? Sajnos a jog e tekintetben hézagos múltkor volt erről egy cikk, hogy elvileg nem kizárt, hogy téged pereljenek be. Persze ha beperel neki kell bizonyítani a te hibásságodat, határozat az egy csak egy szempont, a bíróságot nem köti.
SOS! 2009. szeptemberében volt egy autóbalesetem, melyben az én autóm kevésbé sérült, a másik fél autója totálkáros lett. Előztem volna, amikor hirtelen egy másik autós harmadikként be akart előzni, nekicsapódott a szalagkorlátnak majd nekem. Rendőrséget hívtunk, 2 hónap után engem hoztak ki hibásnak. Mint kiderült, a hapsi ügyvéd, a barátnője, vagy felesége pedig azon a rendőrségen dolgozik, ahol vizsgálták az ügyet. Tegnap kaptam egy levelet, melyet egy ügyvédi iroda küldött a hapsi által, hogy fizessek neki be 15 napon belül több mint 1 millió forintot, mert neki csak a Casco fizetett 800ezret, az autót pedig pont azokban a napokban akarta eladni, amikor történt a baleset. Mit tudok ebben az ügyben tenni???
Változott a helyzet. Január 21 dátummal, de már más rendőrségi ügyszámmal ismét értesítette az Okmányiroda, hogy jogsi bevonva.
A mai napon kapott első levelet a rendőrségtől, melyben tájékoztatták, hogy 2009.december 21-én a kocsi hová került elszállításra. Tehát majdnem 50 nap után. Szállítási költség 17.000,- Ft volt, napi őrzés 2000,- Ft Még jó, hogy kinyomozta, így is 21.000,- Ft -ot fizetett, hogy december 23-án elhozta. Ha holnap menne érte, akkor ez már majdnem 100.000,- Ft lenne. Nem kapkodják el a rendőrségnél....
Amennyiben beazonosítják az ügyfelet az ügyben kell tájékoztatást adni, de ez jellemzően személyesen lehetséges. Mint már mondtam ne várj a csodára, írásban kommunikálj velük.
A gépjármű káromat még mindig nem rendezte a biztosító azóta sem. Telefonon érdeklődtem az ügyfélszolgálaton, mindig azt a választ kaptam, hogy folyamatban van. Mondtam, hogy azt gondoltam, mert még nem csipogott az sms a banktól... De arra válaszolni, hogy mégis mi van folyamatban, nem tudtak.
Egészen tegnapig ez volt a helyzet, de tegnap! Gondoltam megérdeklődöm, hogy mikorra várhatom a kifizetést, november óta nincs autóm, és a jogalapot már többször elismerték.
De tegnap azt a választ kaptam, hogy: "NEM ADHATOK TÁJÉKOZTATÁST AZ ÖN RÉSZÉRE" Ezt még egy párszor elmondta az ügyfélszolgálatos, mert én értetlenkedtem, hogy ugyan már az én autómról van szó, tudnom kellene, hogy szerelő, vagy új autót kell vegyek, vagy egyáltalán. De csak ezt hajtogatta. Kérdésemre, hogy a gépbe ez be van-e írva a nevem mellé, elmondta mégegyszer, hogy nem adhat tájékoztatást, jelezvén, hogy igen, ott van a nevem mellett, hogy nem mondhatnak semmit nekem.
Tehát megtagadták a tájékoztatást is mostmár. Megtehetik ezt??? Miért csinálják? gondolom nem szeretnének fizetni, de vagy így vagy úgy, de fognak, mert levélben a jogalapját már elismerték többször. Több mint egy hónapja adtam le az utolsó papírokat, nesze neked 15 napos kifizetési határidő, nesze neked 2009.évi törvény, 62.paragrafus. Megtagadják a tájékoztatást is. Lehet ilyet???????
megvolt a bírósági tárgyalás /1111 Hsz/ bizonyitottság hiányában megszüntették az eljárást, a szakértő díját az állam fizeti. Indoklásban két kereszteződésnek vették a baleset helyszinét. A helyszin Dunakeszi Reptéri u, Határ u, Fóti u. Ezek után az a utca, amelyik nem teljesen szimmetrikus, az már két kereszteződés?
A szakértő össze-vissza beszélt, "ez is hibás, az is hibás"HA egykereszteződés, HA kettő.
Tisztelt olvasó!
Lehet, hogy nem ide illő de meg kell ragadnom minden lehetőséget ha munkát szeretnék találni!
30 éves jó megjelenésű fiatalember vagyok B kategóriás jogosítvánnyal 12 éves balesetmentes vezetési gyakorlattal! Bármilyen személyautóval vagy kisteherautóval végezhető munkát cégnek vagy magánszemélynek egyaránt elvállalok! Például magán illetve személyi sofőr, ügyintézés, kisebb vagy nagyobb csomagok szállítása! Többnapos távollét sem akadály azt is tudom vállalni! A munkám elvégzéséhez autóra szükségem van! Kérésre fényképes önéletrajzot küldök!
Ha Önnek vagy ismerősének, cégjének vagy ismerőse cégjének szüksége lenne egy ilyen munkaerőre kérem írjon! Nekem már nagyon kéne a munka!
E-mail: b.norbi79@hotmail.com
Üdvözlettel: B. Norbert
A leveelt megkaptad ne tekintsd megnemkapottnak, sőt használd fel. Beismerik, hogy hibáztak. Nem ismerem a pontos tartalmát így csak azt tudom mondani, amit eddig: írásban levelezz velük, ha nem ígértek kifizetést a mostani levélben. Ennek eredménytől függően pereskedj.
1. Tegnap érkezett (nem ajánlottan) levél, hogy "adminisztrációs hiba" történt, és a pénzt nem utalták el. Nyílvánvalóan húzzák még az időt, trükköznek, hogy minél kevesebbet kelljen kifizetniük. - Na most, gondolom a levelet vehetem semmisnek, megnem érkezettnek, hiszen a korábbi levelükben már jogerőre emelkedettnek írják, hogy jár a kártérítés részemre, és meg is történt az. (Majd hülye leszek elfogadni, hogy adminisztrációs hiba történt, és kitalálnak egy sokkal kevesebb összeget).
2. Ugyancsak tegnap próbáltam hivogatni a két kárcsoportvezetőt, sokszori próbálkozás (és médiával való fenyegetés ;) ) után egyikük visszahívott. Viszont, ami a pofátlanság teteje, hogy kérdésemre, mely szerint mikorra várhatom az összeg megérkezését, nem válaszolt, még annyit sem mondott, hogy hány napig vizsgálódnak, vagy kb. hány nap,hét,év... Semmilyen tájékoztatást nem adott, az ügy tisztázására semmilyen hajlandóságot nem mutatott, a beszélgetés során folyamatosan le akarta tenni a telefont, majd végül kérésem ellenére rámcsapta a telefont. Mondtam neki, hogy ugye tudja, hogy ő állítja azt hivatalos levélben, hogy a pénzt kifizették átutalás formájában (ez ugye azt is jelenti, hogy azt állítja én átvettem), és hogy ezt ő aláírta, ezzel a levéllel megyünk a polgárjogi bíróságra... Aztmondta, rendben a bíróságon találkozunk. Pluszba megkérdeztem, hogy mennyi kamat illet meg, mivel a 15nap lejárt, aztmondta nemtudja, de nem járt le, mert az utolsó dokumentum beérkezésétől számítják a 15 napot. Megkérdeztem, hogy részemről ugyan mi nem érkezett be, aztmondta, hogy tőlem minden beérkezett, de tőlük nem... ILYET LEHET??? egy év múlva talán hajlandóak lesznek a sajátmaguktól várandó dokumentumokat beérkezettnek tekinteni, és onnantól 15 nap, míg kifizetik??? Az eszem elmegy.... Ötlet?
A törvény tartalmazza azt is, hogy január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját, valamint az megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.
Ha a károsult számláján az említett tételek nincsenek feltüntetve, csak a helyreállításhoz szükséges költségek nettó összegét, vagy ha az értékcsökkenés feltétele fennáll, az értékcsökkenés összegét térítheti meg a biztosító.
A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők kötelesek két munkanapon belül bejelenteni a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését. A kormány ettől az intézkedéstől a közvetítők hatékonyabb nyomon követését, illetve ismételt elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémák megoldását várja.
A jogszabály emellett kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. A törvényalkotók szándéka szerint ez a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.
Köszönöm a tippeket, a 15 napjuk (2009.LXII.trv.32 par./3bek.) már letelt, úgyhogy kamat. Hétfőn valószínüleg felhívnak, mert már telefonon kerestem a két kárcsoportvezetőt, akik aláírták hogy "jogalap tisztázott, pénzutalás ment". Megpróbálom ezt a két vezetőt jobb belátásra bírni, hiszen ők írták alá, őket vehetik elő... És reménykedem, hogy vannak annyira vezetők, hogy rányomnak az enterre az utaláshoz. Ha fejlemény van, írok! Köszönöm!
Ennek az ügynek nincsen büntetőjogi vonulata, ez egy polgári vitás ügy. Vitatniak, késnek, ez még nem bűncselekmény. A büntetőjoggal hiába fenyegeted őkat, abból nem lesz pénz. A polgári bíróság felé kell tekintened. Én elsőkörben a biztosított ajánlott levélben kérném a helyzet mielőbbi rendezésére, leírva az addig történteket és hogy a késedelmi kamatot vegyék figyelembe, ha a mondjuk 15 napon belül nem fizetnek. Második körben ha nemleges a válasz, akkor elmagyaráznám nekik, hogy a levélben elismertéka követelést és ha nem fizetnek bíróság, akkor célszerű már a károkozót is értesíte, meg a MBISz-szal is lehet kísérletezni. Harmadik lépés: fizetési meghagyás beadása a bíróságra.
Köszönöm a választ, igen, kamatra biztosan számíthatnak... bár, hogy a kamatkövetelésemet hogyan fogom érvényesíteni, azt nemtudom. Azt meg hogy nem vagyon elleni bűncselekmény, elfogadom, viszont az biztosító kis ügyviteli hibája miatt kitudja mikor tudom megcsináltatni az autómat, használhatatlan -> további kárt okoznak.
Felhívnám a biztosító figyelmét arra,hogy január 15.óta késedelemben vannak,így a kárösszeg után kamat jár azóta.Aztán bizonyítsanak ők,hogy miért nem,ezt viszont nehéz lesz. A biztosító belső szervezési hibáira nem hivatkozhat,hiszen elbírálta a kárigényt.
Vagyon elleni büncselekmény nincs csak az ő ügyviteli hibájuk.
akinek már van tapasztalata ilyen téren, vagy ért hozzá, annak véleményét kérném szépen.
Történet röviden (már amennyire lehet): 1. november vége, autóm károsult, károkozó elismerte, biztosítónál bejelentettem. lehet, hogy várni kell rendőrségi határozatra (mentő kint volt, de nem történt sérülés szerencsére) 2. Január 9: telefon biztosítótól, nemkell a rendőrségi határozat, károkozó leadott minden papírt, JOGALAP TISZTÁZOTT, FEDEZET TISZTÁZOTT. hiányzó dokumentumok pótlását kérték, másnap elfaxolva. 3. Január közepe: érdeklődés ügyfélszolgálaton, miért nem jött még tájékoztatás kalkulációról, semmmiről. Válasz: NEKEM kell kérvényeznem (?) írásban, hogy ők írásban tájékoztatást adjanak. Faxon kérelem elküldve nekik… 4. Január 22: levél érkezett biztosítótól, január 15-i keltezéssel, hogy a jogalap, fedezet tisztázott, a biztosító fizet, és „mai napon a megadott számlaszámra átutaltuk x összeget“ (tehát 15-én) két kárcsoportvezető aláírása. Pénz persze nem érkezett számlámra. 5. ugyanaznap: Biztosítót felhívtam, válasz ügyfélszolgálattól: pénz tőlük nem lett utalva nekem, „annak a levélnek nem is lett volna szabad kimennie“, és azért nem, mert az ügy átlett küldve gazdasági totálkár vizsgálatra.
Kérdéseim:
- ha a kárszakértő leadta a kalkulációt, a biztosító azon nem módosíthat, nem vonhatja kétségbe a szakértő hozzáértését (azért alkalmaznak kárSZAKÉRTŐT), akkor a gazdasági totálkár minősítés megléte vagy nemléte sem módosíthat a kalkulált összegen. MILYEN JOGON TARTJÁK VISSZA AZ UTALÁST? Engem ezzel tulajdonképpen megkárosítanak. - Január 15-i levelükben azt írták, hogy átutalták az összeget. Ez nem történt meg. KIMERÍTI-E EZ A CSALÁS, ESETLEG SIKKASZTÁS FOGALMÁT? (Hiszen jogosan jár nekem a pénz, aláírták, azt állítják hogy kifizették. Engem pedig így megkárosítanak.) Ha én nem derítettem volna ki, hogy még nemis utaltak, akkor várnám azt, hibáztatnám, vádolnám a bankot, lobogtatva a levelet. - MILYEN LÉPÉSEKET TUDOK TENNI ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A PÉNZEMET MEGKAPJAM?
Tehát az utolsó hivatalos (írott) konkrétum, hogy azt írják (hazudják) a pénz elutalásra került, azt állítják, hogy ők már kifizették a káromat!
A segítséget, válaszokat, ötleteket előre is köszönöm!
