A VII. kerületi választói jegyzékről van szó. Más bejegyzéseknél nem tűnt úgy, hogy csak a megyét tüntették volna fel. Sajnos magam sem tudom. Csak így nem tudok tovább lépni.
Bereg megyében volt egy Nagybereg (ma Berehy, Ukrajna), de talán inkább Béregről van szó, ami Bács-Bodrog megyében volt, ma Bački Breg, Szerbiában. Gondolom, a sok Bereg- előtagú helységnevet (pl. Beregszászt) már kizártad....
Egy érdekes problémába futottam. Mivel nem tudom a dédnagyapám születési helyét, megpróbáltam a választói névjegyzékben utána nézni. De az egész utca nem szerepel benne, ahol akkor lakott. Van valami ötletelek, mi lehet az oka?
Balkányon 1884-ben az FS keresője szerint 19 Julianna volt keresztelve, de egyik sem Kerekes. Viszont van egy keresztelés, ahol a nap (április elseje) és a szülők keresztnevei (Sámuel, Zsuzsánna) is egyeznek -- de az indexelt vezetéknevek teljesen mások (Ecsedi, Szilágyi). Nem tudom eldönteni, hogy ez csak véletlen egybeesés, vagy valahol valamit nagyon félreírtak. Azt hiszem, ezt csak a református anyakönyv személyes átnézésével lehet eldönteni...
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Az alábbi házassági bejegyzésben szereplő menyasszony, Kerekes Juliannát szeretném megtalálni a FS-ön (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23860-12957-37?cc=1452460&wc=92QS-4W5:40679401,52383801,41370801). Több szempont szerint is állítottam be szűrőket a keresőben, de nem akadtam rá. Van esetleg tippetek, hogy kereshetném meg a családját? Előre is nagyon köszönöm! Adri
Sikerült megrendelnem a mikrofilmeket a mormonok internetes oldalán, utána küldtek egy emailt hogy elfogadták a rendelést. Ezután a következő emailt akkor küldik, ha megjött a mikrofilm a Tihany térre, néhány hét múlva ? Előre köszönöm a választ.
Engem is érdekel ez a MACSE ha tényleg jó dolog mert sokszor az tart sokáig amikor a halálokat meg a házasságokat megtaláljuk mert a születéseket ugye a Fs-en megtaláljuk.
Valaki tudna segíteni vagy küldeni egy linket hogy hogyan tudnék kutatni ?
Egy csomó időt megspórolhatsz vele, mert a házasságok és halálozások között is tudsz keresni és sok olyat felhoz, ami FS-en nem elérhető, vagy csak az anyakönyvek alapos böngészésével. Az éves tagsági díjat mindenképpen megéri.
Ez sem teljes, de folyamatosan bővül és az esetleges elírásokat is javítják, ha szólsz, hogy rossz az adat.
Közben, a mormonoknál a Lvov-i levéltárban készült mikrofilmen megleltem a katolikus anyakönyvben a keresett adatokat. Ez a falu a monarchia, lengyelország, önálló köztársaság. Szovjetunio,és ukrajna fennhatósága alatt leledzett.
Köszönöm a hozáálásodat. Poland Tuliglowy szóra is ennyi találaltot adott ki a gugli. Monarchia beli Rudki járás Tuliglowy faluját keresem. Gyakori falunév lehetett, mert a mai gugli map Ukrajnában és Lengyelországban is ad ki találatot
Igazad van, csak nagyon biztosra akarok menni, és nem nagyon lehet, mert Prelleg-nek is igaza van. A faluban Czibikek vannak sokan, Czirik nincs is, és lehet hogy Czibik volt az eredeti név.
Csatlakozom zerferhez és canonfan_448-hoz, én is elfogadnám, hogy testvérek. A településen rajta kívül egyetlen egy Czirik sincsen, viszont nagyon sok Czibik. A Czirik 'r' betűje fölött van egy ív, ami hasonlít az 'Plebeji' 'l' betűjének szárához, tehát nem kizárt, hogy ő is Czibik. (És ha ők testvérek, akkor nagyon valószínű, hogy a Czibik-Maronka házaspár gyermekei is az ő testvérei.)
Apollónia már eleve ritka keresztnév mint a fehér holló.
Egyébként nem arról van szó, hogy több Joannes Czirik, avagy Apollonia Maron található-e a településen. (ez símán lehetséges, sőt valószínű), hanem arról, hogy mégegy ilyen nevű pár van-e...
Szia! Próbáltam e-mailt küldeni priviben, de visszadobja az e-mail címedről a leveleket. Tudsz megadni másikat, vagy az én mailemre küldeni az említett anyakönyvekről? KÖszi
Viccet félretéve, én nagy eséllyel elfogadnám, mert ezt még nem is tartom olyan nagy elírásnak, az azonos keresztszülők pedig nagy súllyal esenek latba.
A beírt adatokat senki sem ellenőrizte, a szülők esetleg írástudatlanságuk miatt nem is tudták volna. Szóval a plébános vagy a káplán úgy írta, ahogy (nagyot)hallotta, vagy ahogy emlékezett rá amikor leült az anyakönyv mellé hogy beírja a születést.
Tóth László István: Nincsen benne Székesfehérvár, sajnos nem teljes a sorozat. Fehérvár a Városok között lenne (nem a 13. könyv!), ami sohasem készült el. Ha jól látom az MNL OL-nél a B 235 számú mikrofilmen van rajta. Ezen az oldalon meg lehet nézni a városok listáját, mikrofilmszámokkal: http://mikrofilm.uw.hu/projects/census_1828.html
-Tremmel-: Nem a számítógépben van a hiba, tényleg nagyon lassan tölt be.
Megérdeklődöd telefonon vagy emailben, hogy az MNL melyik budapesti kutatótermében (Bécsi kaput tér [sanszos], Hess András tér vagy Lángliliom utca) tudod megnézni a P. szekciós anyagokat.
Ha emailben kérdezed, akkor a pontos jelzet alapján megmondják, s azt is, hogy hány nap alatt készítik elő.Ezután megkéred a neked megfelelő időpontra, felkeresed az adott kutatótermet, beiratkozol az MNL-be és megnézed az iratokat.
Elvileg fotózhatod - de azért kérdezz rá a biztonság kedvéért -, fotójegy megváltása ellenében.
Alsó-Fehér, Temes és Arad ami biztos, Krassó-Szörény esetleges, a fehértemplomi rész meg bizonytalan (a szerbek jól kib... velem, ha nem tudok kikuncsorogni eredményt, akkor az a rész feltehetőleg kuka, max. falu- és temetőlátogatások jöhetnek szóba...
Valle Lunga néven keresd a térképen, de sok helyen az eredeti nevén is megtalálod ( pl: wikipedia, sőt saját honlapjuk is van http://www.langtaufers.com
Felteszem, hogy az olaszoknál kell keresni az anyakönyveket, mert azok a plébánián szoktak maradni az elcsatolgatások után is.
A családfám egyik ága nagy rejtély nekem, gondoltam kérek egy kis segítséget, hátha tud valaki valami ötlettel szolgálni. Az ősöm egy magyar közigazgatási összeírás alapján (amit a korabeli anyakönyvek alapján állítottak össze) Tirolban született, Landeck kerületben, Langtaufers-ben.
Ez ma a google szerint egy síparadicsom Olaszországban, gondolom elcsatolták a területet a háború után az osztrákoktól.
Ennek az ősnek a felmenőit vajon hogyan kereshetném tovább?
Langtaufers mi egyáltalán ma, egy mező, rét, volt-e neki plébániája? Ha nem, melyik városra tippeltek, hol találhatnám meg az anyakönyveket?
A marosvásárhelyiben ugyan még nem voltam, de gondolom nagyjából ott is úgy működik minden, mint máshol. Nem kell előzetes engedély. Ha fotózni akarsz, arra készülj fel, hogy a pénz befizetése nem a levéltárban történik és ha több nap szeretnél fotózni, akkor külön-külön papírra kérjed a befizetési igazolásokat. A levéltár elérhetőségét és nyitvatartását itt láthatod. Amint alább olvasni lehet, van aki arrafelé megy, olcsóbban kijön ha őt kéred meg (persze nem lebeszélni akarlak az utazásról, érdemes ott körülnézni, gyönyörű vidék). Mostanában Robi is arrafelé jár. Ha csak egy-két adat kell és le van már fotózva a település (ez itt meg tudod nézni), akkor Jánost is megkérheted és megnézi neked, az email címét itt találod, a yahoos-ra írj.
Köszi a választ. Az adatok egy részét fénymásolatban már beszereztem, de sajnos néhány lap olvashatatlan, ezért kéne elmenjek a Marosvásárhelyi Levéltárba. Eszerint nem kell előzetesen engedélyt kérni, elég ha odamegyek.
holnap s holnaputan Maros megyeben (szekhely: Marosvasarhely), csutortokon s talan penteken is Also-Feherben (Gyulafehervar), penteken esetleg Krasso-Szorenyben (Karansebes), jovo hetfo-szerda Aradban es Temesben (Arad, Temesvar), jovo csutortok-penteken pedig a vajdasagi Fehertemplomban (kornyeke + Versec es kornyeke van tervben.
aliknek innem kellen adat, kutatas, a koltsegekbe valo beszallas elleneben megprobalhatok keresni neki is. Reszleteket emailben lehet kerni es adni. (gmail)
Elég rég voltam jelen itt, de most szeretnék segítséget kérni, illetve tanácsot. Olyan személyt keresek, vagy eddig számomra ismeretlen rokont, aki a Felvidékről /Bars, Gömör kis hont, ... vár megyékből/ származó Vály, Vályi, Válly...nemes családokat már ábrázolta családfa táblán, vagy éppen ezt kutatja hogy összetudjam vetni az általam eddig ismert adatokkal. Ami által kitudom szűrni az én őseim vonalát megközelítőleg 100% os biztonsággal! Köszönöm a segítséget!
Szolgáltatásként Szlovákiában is működik genealógiai kutatás. Ahogy látom, elég széleskörű lehetőségekkel az egyszerű kalauzolástól- a teljes faállításig.
Keresésre a gugli sok ilyet felad. ( Slovakia genealógia) Láthatóan vannak közöttük akik boldogulnak valamennyire a magyar nyelvvel is. Elérhetőséget adnak. Pl. Kassán: jurajcisarik@hotmail.com . Egy próba e-mailt azért talán megérne, akár neki, akár másnak. Az még ingyen van. Ha csak néhány adatra van szükséged - sosem lehet tudni. Ha meg fizetős, az már tőled függ, hogy mennyire, és hogyan akarsz haladni.
Feltételezem, hogy nem teljes családfát kérnél, mint némely USA-beli megrendelőjük.
Köszönöm szépen! :D Van egy Sedlic Kutna Horában,köze lesz a családfámhoz kicsit később,ott fog születni Joannes Hlawka ,Adalbert fia,de,hogy itt mi a szerepe? Bár az nagyon messze van ,azt sem tudom,hogy ez a bejegyzés lehet-e az az Adalbert akit én keresek? Az apa stimmel,az időbe belefér csak messze van a következő helytől. Bár ők aztán már bejárták a fél világot!
Sziasztok. Kérdezném esetleg járt-e már valaki Marosvásárhelyen, a Maros megyei Levéltárban. Van-e náluk magyarul beszélő levéltáros ill. mennyire bonyolult kutatási engedélyt szerezni. Kösz
Március 3-án kereszteltetett Vojtěch, Bernard Hlavka fia. Anyja Eva. Keresztapa: Vojtěch Krča třeboni(ni) molnár. Tanúk: Jan Černohlavek Lhotából (a "Sedlicz."-cel nem tudok mit kezdeni), Kateřina Taubová tanárnő Lhotecek-ből.
Bal oldalon a legfelső,márc.3.-ai. Azt tudom,hogy Hlawka Wojtech születése,apja Bernard. Érdekelne,hogy mit lehet még tudni,anyja neve stb. Előre is köszönöm!!
kmotrowe P. Samuel Szikel a P. Sigismundus Kux kmotri Pani Dorothea Fistrovitz a P. Eleonora Weiserle.
Skoumi tanácsa mellett még érdemes megnézni a testvérek keresztszüleit is. Ha (nagyjából) végig ugyanazok a személyek, akkor biztosan testvérek. A két legfiatalabb testvérnél már szerepel az anya neve, Zsigmond keresztelésénél, Anna Rozinánál (1771, a túloldalt lévő bejegyzésben), valamint Sámuel fiúk halálánál (1781. jún.) pedig odaírták Hegedüs foglalkozását is. (Vajon Anna Rozinánál miért szerepel a lapon három bejegyzésben is az apa neve?)
Segítséget kérnék egy rutinos filmrendelőtől. Megpróbáltam rendelni filmet a Tihany térre, sikeresen végigmentem minden fázison, beírtam minden adatot és amikor az utolsó lépés is megvolt, akkor azt írta ki, nincs szerencsém, túlléptem az időt. Többször próbálkoztam, ugyanez lett a vége. Mit lehet ilyenkor csinálni ? Előre köszönöm a választ.
az anyák nevét ebben az időszakban általában csak keresztnévvel adták meg. sajnos... :(
keress még gyerekeket ettől a pártól, majd keresd a házasságot a legkorábbi gyerek előtt... ha szerencséd van, nem az lesz, hogy valaki özvegyét vette el, mert akkor kereshetsz még egy házasságot :)
Prelleg, köszönöm a német fórum tippet, pár óra alatt megfejtették a kisszebeni házasságot.
Tehát a következő lépes a menyasszony születése volna, ami a megfejtés szerint Eperjesen illik, hogy legyen. Az FS keresője csak egy olyan Hegedűs Annát talál, aki megfelelő korú, hogy 1784-ben házasodjon, és a szülők nevei is egyeznek (Sámuel, Zsuzsanna). A kép még nagyjából olvasható is -- csak az a baj, hogy szlovákul van:
Baloldalt a harmadik bejegyzés, amit én kb. így olvasok: 1765 Die 27 Aug Pokrstena Aña Dcera Pana Samuele Hegedus Pani matki P. Susani P. komotrowe P. Samuel Bikel a P. Sigismundus Scup kmatri Pani Dorothea Fistkowitz a P. Eleonora Heiserle.
Szlovákul egy szót sem tudok, de azért ebből nagyjából kiveszem, hogy ki a gyerek, kik a szülei, és kik a keresztszülők. Azt viszont nem tudom, hogy megad-e valami foglalkozást az apának -- az "én" Samum (ruha-)festő (Färber) volt Eperjesen. Ja, és jól látom, hogy az anya családnevét kihagyták? (Geithner kéne legyen.)
Segítséget szeretnék kérni, mivel elakadtam a családfakutatásban. A keresett ősök a mai Románia területén Dettán és Gátalján születtek Temes megyében és Arad megyében. Vannak-e a neten olyan elérhetőségek ahol tudok tovább keresgélni, de bármilyen segítséget szívesen fogadok. Az egyik Ősöm állítólag az USA-ba disszidált valamikor a 30-40-es években de a vezetéknevén kívül illetve az apja és anyja nevét tudom csak. Hol találhatok erre vonatkozó anyagokat.
Én nem durrognék - bár én is számolgattam, de ez nyilván nem egyéni kutatókra szabott ár - ha volna olyan közintézmény, ahol elérhető volna. De sajnos nem tudok ilyenről. Pedig biztos van...
Pont ezen durrogtam nemrég, hogy "mindössze 5000 forintért havonta". Ha úgy tetszik 16 EUR. Vagy ami még szebben hangzik, az 60,000 forint per év...
Senki sem vitatja, hogy sok munka van benne, de ezt az árat nagyon túlzónak érzem, főleg mert biztos vagyok benne, kaptak szépen támogatást is. De hát amennyi bőrt lehet, azt le kell húzni.
A vőlegény biztos Soroksáron született és ott is özvegyült meg
Megnéztem azt a bizonyos Hartl Teréziát a Józsefvárosban de ott mindegyik gyereknél Hartl szerepelt és van külön Hartl és Partl nevű családnév lehetséges a Ferencvárosból származik de az is egy érdekes tény hogy ő amikor először házasodott mivel özvegy volt az 1824-ben született az első gyerekük és ha a mostani Férjével lenne egy idős vagy fiatalabb akkor 16 évesen szült volna. Magyarán ha 1808-ban vagy korábban született akkor 1824-ben 16 éves lett volna.
A toberci98 által feltett képpel, illetve az egyik tanú foglalkozásával kapcsolatban lenne egy kérdésem. Mit jelent itt a "vector" szó? A matematikát félretéve, a jelentése "átvivő", amiről - no meg Sorksárról - az ugrott be, hogy talán révész volt. Ez persze csak tipp. Találkozott már valaki ezzel?
Azért érdekes, hogy mind a vőlegénynél, mind a menyasszonynál két helységnév szerepel, ill. a férfinél kétszer Soroksár. Az egyik nyilván a lakhely, a másik az illetőségi (születési) hely. Meg kéne nézned a fejlécet, mi az elvi sorrend.
Tegyük fel, hogy Rákoscsabán lakott (mivel ott nem találtál születési bejegyzés). Ferencvárosban nem keresztelhették, mert akkor még nem volt plébánia. Körül kéne nézned a környéken, hol volt templom akkoriban. Pl. az említett pesti ferencesek, esetleg a belvárosi plébánia, vagy teszem azt a józsefvárosi, ott 1809-ben kereszteltek egy bizonyos Hartl Teréziát...
Annál inkább máshol keresném, mert az elbocsátó kapcsán határozottan sponsi, többesszámban szerepel.
Szóval ne add fel, van még remény a továbblépésre! :)
ilyenről, mint ez, nem tudok - ettől persze még lehet :)
van szlovák genealógiai fórum, ahol szlovák, vagy angol nyelven lehet küzdeni. a magyart szerintem nemigen fogják tolerálni, bár még nem próbáltam. ha érdekel, megpróbálom előkeresni valamikor
Igen igaz hogy születek ott Partl gyerekek de mi megnéztük a levéltárban a rákoscsabai anyakönyveket 1797-1810-ig (a férje 1808-ban született) de nem találtunk még hozzá hasonló nevűet se :/
Az elbocsátó igazolás szerintem inkább a vőlegényre (sponsus, -i, m) vonatkozhat, hiszen ő volt soroksári lakos, az asszony ferencvárosi, már csak azért is mert az első férjétől származó gyermekét is Ferencvárosban keresztelték meg. Nagyon valószínű, hogy tényleg rákoscsabai származású, hiszen az 1800-as évek elején két Partl/Bartl családnak is születtek ott gyermekei.
Az Ancestry.com-ra új rekordok kerültek fel a világ több tájáról - köztük Magyarország és Szlovákia. Az új gyűjtemények szeptember 1. éjfélig ingyen kereshetők. Persze sok adat egyezik a familysearch-ön lévőkkel, de első ránézésre vannak újdonságok is, pl. holokauszttúlélők, zsidó gyűjtemények. Ez itt a magyarországi "akciós" oldal: http://search.ancestry.com/Places/Europe/Hungary/Default.aspx
Az oldalak tetején általában van egy fejléc, ahol megtalálod az egyes rubrikákba írt adatok jelentését (copulati=egybekelők, testes=tanúk, stb).
Igen, mindketten özvegyek voltak, a vőlegény Soroksárról, Pest vármegyéből (cottus Pestiensis), a menyasszony Rákoscsabáról, szintén Pest megyéből.
Nem tudom, hol volt az esküvő, de valószínűleg nem Soroksáron vagy Rákoscsabán, mert az utolsó rubrikában a megjegyzés szerintem azt jelenti, hogy a házasulandók hoztak elbocsátó igazolást a saját plébániájukról, ahol keresztelték őket.
(Éppen ezért azt tippelem, hogy nem Ferencvárosról van szó, hanem a ferencesek templomáról, valószínűleg ott keresztelték a hölgyet)
Lehet, hogy nem is latin, hanem német segítség kell: a bevezető szöveg az latinul van, és azt el tudom olvasni, de a többiből csak a neveket ismerem fel, tehát talán inkább arról a (számomra teljesen olvashatatlan) német kézírásról van szó.
(Mindig elfelejtem, hogy az index.hu-n nem lehet a hozzászólásaimon utólag javítani.)
Odáig kibogoztam, hogy ez Styavniczky (itt inkább Sciavnitzky) András és Hegedűs Anna házassága 1784-ben, Kisszebenben. Azt is látom, hogy vannak szülők: S. Mátyás, König Judit, H. Sámuel, Geithner Zsuzsanna (a keresztnevek latinosan, a vezetéknevek németesen írva). De ennél sokkal több szöveg van, amit egyáltalán nem sikerül elolvasni. Nem segít, hogy latinul kb. annyit tudok, hogy vannak névragozások.
Ha helyesen azonosítottam, akkor ezek dédapám dédszülei.
Kerület: Spiská Nová Ves Róm. kat. plébánia hivatal, Egyházkerület: Spiské Vlachy és Dobrá Voža (ma a következő helységhez tartozik:Spiské Vlachy), Kolinovce
illes1222 13740. hsz.: Ha a Familysearch-ös indexelésre gondolsz, ott a magyar keresztelési anyakönyvek indexelésénél kellett volna indexelni az anya nevét is. Ha jól látom a szabadkai anyakönyveknél is ezt tették. Ha a te ősödnél nincsen feltüntetve, annak több oka is lehet. Az amúgy idegen nyelvű indexelő nem tudta kibogarászni a feleség nevét, vagy tényleg nem volt az anyakönyvben feltüntetve. (Léteznek olyan korai anyakönyvek más településeken, ahol csak az anya keresztnevét, vagy még azt sem írta le az anyakönyvvezető.)
vaclav 13710. hsz.: Péterfalván a nemesi összeírások nem tartalmaznak Sárközyeket, a tivadari nemesek között viszont találunk családtagokat.
Egy ősöm 1845-ben született Szepes olasziban,(ma Szlovákia) azonban 1844 és 1852 között magyarul anyakönyveztek és ezeket az anyakönyveket sehol sem találom.
Szerintetek hol találhatnám meg ezeket az anyakönyveket?
A már indexelt polgári anyakönyvi adatok bárki számára kereshetők, de a hozzájuk tartozó beszkennelt anyakönyvi oldal képe (ami jóval több információt tartalmaz) csak regisztrált felhasználóknak érhető el, ezért kér bejelentkezést.
Kb. 1 perc alatt regisztráltathatod magad, onnantól te is láthatod, természetesen továbbra is ingyen.
familysearch.org oldalon találhtó felvidéki anyakönyvek között nem találom Szutor községét. Esetleg tud valaki segíteni, hogy hol találhatóak meg?
A másik kérdésem, hogy a Magyarországi települések anyakönyvei közül nem mindegyiket engedi megnézni. Bejelentkezést kér hozzá, de hova és miért. Nagyon köszönöm előre is annak aki segíteni tud nekem ezekben a kérdésekben.
Hasonló gonddal küzdök Vízlendva, Rábaszentmárton, stb. esetében. Sajnos a leszakított területek esetében - ahogy Prelleg írta - csak az 1826 (néhol 1828) után kötelezően vezetett másodpéldányok elérhetőek, az eredeti anyakönyvek ott maradtak eredeti helyükön. Naná, hogy több felmenőm 1923-1925 között született, házasodott....
Most várhatunk az osztrákokra, szlovénokra, stb. - vagy meg kell látogatni az ottani plébániát.
"A mi levéltárunk szempontjából jelentősebb változás mégis csak 1826-ban történt a plébániákon vezetett anyakönyvek esetében. Ettől az évtől kezdve minden plébánosnak két példányban kellett az anyakönyveket elkészítenie. Az első példányt továbbra is a plébániájukon őrizték, a másikat pedig évente be kellett küldeniük az érseki központba. ... 1826-tól tehát az érsekségen is megkezdődött a kereszteltek, egybekeltek és meghaltak anyakönyveinek gyűjtése."
Én arra lennék piszokul kíváncsi, hogy lovon vagy kordéban tette meg az utat a Vereckei Hágón át ősöm?? És hogy anyai, vagy apai ágon....bocs ez így buta, mert mindegy:DDD
A FamilySearch-i kereséshez tudni kell, hogy az index is és a kereső is hibás és hiányos.
Az indexelési minőség becslésére érdemes körülnézni a szlovákiai egyházi anyakönyvekben, amik részlegesen ugyan, de fent vannak képben is és indexben is. Én például pont ma reggel küszküdtem a (Vág)farkasdi és negyedi anyakönyvekkel és indexeikkel, ahol egyik ősanyám (dédapám dédanyja) keresztelését végül képenkénti kereséssel megtaláltam -- az indexben csak a neve, apja neve (ami történetesen Szabó János volt), és az évszám szerepel, pedig az anyakönyvben (aránylag) tisztán olvasható a hónap, nap, és anyja neve. A határokon belüli anyakönyvek is pont így néznek ki, és az indexelők pont ugyanúgy nem tudják elolvasni a papok és lelkészek macskakaparásait. (Nem segít, hogy az FS-féle munkamenet majdnem találomra adja a képeket, tehát az indexelő nem tanulhatja meg, hogy a faluban milyen nevek voltak, vagy a pap hogyan írta a T-t és F-t.)
A kereső hiányaihoz ajánlok egy kisérletet: keress először Debrecenit, utána Debreczenit. Panaszkodtam róla a Support-nak, de a válasz értelmetlen: azt írták, hogy a SoundEx algoritmusa szerint a c utáni z-t figyelmen kívül hagyja a kereső, de ez pont az ellenkezője a tapasztalt eredménynek, ahol a Debreceni teljesen más találatokat hoz, mint a Debreczeni. Egyéb általam ismert hibák: a kötőjeleket teljesen értelmetlenül kezelik (a Szent-Györgyire találat a Szent Györgyi, de nem a Szentgyörgyi), a Julianna és a Gyula náluk egyre megy, és a "pontos egyezés" valami általam nem ismert meghatározását használják, főleg a helységneveknél.
Ezek a római kat. és a református egyházi keresők a familysearch-ön mennyire pontosak?
Mármint minden embert kiadnak akik szerepelnek az anyakönyvben?
Pl: ha csak azt adjuk meg hogy rákoscsabai születés és 1808-at adunk meg évkörnek semmi név meg semmi az kiadja az összes gyereket aki rákoscsabán született ekkor?
Mert én nem találom a szépnagyanyámat Partl Teréziát aki rákoscsabán született 1805 és 1810 között de még pestmegyében sem talált ilyen nevű embert. Pedig a férje 1808-ban született.
Sajnos nincs fenn, ahogy a többi, Pest Megyei Levéltárban őrzött állami anyakönyv sem. Sok abonyi lakott Paládics pusztán, ami hol az abonyi, hol pedig a tószegi anyakönyvi kerülethez tartozott, többször is változva, szóval érdemes lehet átnézni a tószegi anyakönyveket, melyek fenn vannak a Familysearch-ön. Nagyjából az 50-es évektől kezdődően a szolnoki halotti anyakönyvekben egyre gyakoribb az abonyi halott bejegyzése. (A ceglédiben is, de az sincs fenn a honlapon.) Szerencsére a PML MNL-ben nem a 130-as, hanem a 100-as szabály él.
Hazafil Gáspár Bence érsekcsanádi segédjegyzőnél látványos vagyongyarapodás jelentkezett. Ezután eltűnt és vele együtt több ezer korona közpénz is. Már keresik.
"A betegség heves volt és gyors. Magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt. A legtöbb beteg néhány nap múlva jobban lett. A legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta."
Van egy család amit most kutatok, a családi mondák szerint a családfő és 2 lánya az 1918-as spanyolnáthában halt meg pár napon belül. Nos a 2 lánynál valóban spanyolláz a halál oka az anyakönyvben, de a családfőnél viszont tüdőgyulladás.
Szívesen. Igen, érdemes megnézni az FS indexelt német adatbázisában, csak ott is sok a névelírás. Nem minden minden német mikrofilmjüket indexelték sajnos, ezért érdemes megnézni hogy megvan e a település mikrofilmen nekik, a Places pont alatt lehet megnézni itt: https://familysearch.org/catalog/search. Azután Budapesten a Tihanyi téren lehet megrendelni megnézésre, ez elég nonyolult eljárás.
A segítségedet szeretném kérni (természetesen másét is, ha tud segíteni!). Amint írod, a közelmúltban jártál az aradi levéltárban. Mivel - jobb híján - én is rákényszerültem, hogy előbb-utóbb elmenjek oda, kérlek, ha van egy kis időd, röviden foglald össze mindazt, amit tudnom kellene a sikeres "vadászathoz" (református anyakönyvekről volna szó). Megközelítés, félfogadási idő, iratkikérés módja, mennyit és mennyi idő alatt hozzák ki, beszélnek-e magyarul, szóval minden érdekelne, már csak azért is, hogy ne hiába utazzak oda és ne hiába költsek szállásra. Mindez nagyon fontos lenne számomra, hiszen ez az egy ága van a családomnak, amelyről csak minimális információim vannak. A szükséges adatok egyébként kivétel nélkül 1895 előttiek, így aligha lesz jogi akadály.
Került már valaki kapcsolatba az Ugocsa vármegyebeli Sárközy családdal? (Tisza)Péterfalva, Tivadarfalva stb. Sajnos az ottani anyakönyvek nehezen illetve elég drágán kutathatók :-(
Az egyetlen utalás amit eddig találtam a Nagy Iván-féle Magyarország családai könyvben néhány sor, ami Tegdes-Sárközy családnál említi, hogy "1750-ben Péterfalvára más családokkal együtt a Sárközy család is nádori új-adományt kapott", illetve, hogy "E század elején Tivadarfalván a közbirtokosok sorában olvassuk : Sárközy Györgyöt, Lászlót, Mihályt, Miklóst és Zsigmondot". De semmilyen konkrét kapcsolatot nem tár fel a tárgyalt Tegdes-Sárközy családdal. Forrásként idézi a Szirmay Antal: Notitia politica, historica, topographica inciiti comitatus Ugochiensis c. művét, ezt megnézem majd, de túl sok pluszt mondjuk nem várok tőle.
Köszönöm szépen! Mondjuk megvan a keresett személy, hogy honnan jött. Megtalálom a betelepített németek között. Hogyan tudok továbblépni? Az FS-en a német adatok között tudok tovább keresni? Elnézést az értetlen kérdésért, de ilyenben semmi tapasztalatom.
Az első három hajózási menetrend indulási és érkezési adatokkal Baja-Érsekcsanád és Pest között folyásirányban és fordítva.
A kép:
Érsekcsanád községben Tanas nevű földműves szörnyű halált halt; megégett saját házában egy tűzesetben melyet saját maga okozott mert ágyában elaludt dohányzás közben
A Kramerius adatbázisában találtam néhány újságcikket, amely a lakóhelyemet, Érsekcsanádot említi. Az egyiket feltették szkennelve (1931-ből, csatolom), viszont a többit szerzői jogok miatt nem lehet megnézni, csak a szkennelt és így torz szöveg egy részét. Íme:
Lidové noviny Periodical Page ISSN: 1802-6265 Volume: 1921 Issue: 31.3.1921 Page: 2 Érsekcsanádu do Báje od- jeli po kadé úterý, čtvrtek a sobotu v 7.-10 hod. ráno. příjezd do Bajo v tý den v 7.50 hod. ráno. Proti proudu: Donnl jízdy z Érsekcsanádu (t. ě. maďař, pohraniční sta- nice) do Poíti: Odjezd z Érsekcsanádu ve 3 hodiny odpol.. příjezd jd. Pe.-sti přítího dne vo
Lidové noviny Periodical Page ISSN: 1802-6265 Volume: 1921 Issue: 31.3.1921 Page: 2 hod. rino. příjezd do Báje v týti den v 7.60 hod. ráno. Proti proudu: Denní jízdy Érsekcsanádu (t. č. maďař, pohraniční sta- nice) do Posti: Odjezd z Ěrsekcsanádu vo 3 hodiny r,<i**-,>i příjezd flo Peti .přítího dne vo 2.*20 hod. ráno. Z liajo do Érsekcsanadu odjídí se kadó úter-č
Národní listy Periodical Page ISSN: 1214-1240 Volume: 1921 Issue: 30.3.1921 Page: 6 třikráte v týdnu pokračující jíz- dou t Érsekcsanádu do Baja, a sice: odjezd z Érsekcsanádu kadé ůtfrý, čtvrtek a sobotu 7.30 ráno. Příjezd do Báje v tých, dnecli 7.50 ráno. Proti proudu: denní jízdy z Érsekcsanádu (L č. maďarské pohraniční stanice) do Peti. a sice: Odjezd z Érsekcaanadu
Az első kettő talán ugyanannak a cikknek az része? Annyit kibogoztam, hogy ez egy hajózási menetrend értesítő amelyben Baja és Érsekcsanád állomásokat említi. A Baja-Pest közötti dunai hajójáratról van szó.
Az 1898-as helységnévtár szerint hét Tompa nevű helység volt Magyarországon, a többi általad felsorolt névből azért valószínűleg ez szűkithető Bács-Bodrog megyére - igaz, ott is két Tompa volt :o)
- Tompa (1) - anyakönyvezés Szabadkán
- Tompa (2) - anyakönyvezés Kis-Szálláson
- Kelebia - anyakönyvezés Szabadkán (csak 1924 óta önálló község)
Ha egyházi anyakönyveket (római katolikus) keresnél, azokat szintén Szabadkán, Kisszállás esetében Jánoshalmán lehet megtalálni (Kelebián 1922, Kisszálláson 1909 óta van önálló plébánia)
Ha nem tudsz angolul, az nem kizáró ok, valóban csak néhány szót, gombot stb. kell megjegyezni, a konkrét indexelésnél aztán már magyar nyelven is megtalálod a kitöltendő mezők neveit. Segítséget itt, illetve a JPmiaou által javasolt FS fórumoldalon tudsz kapni, szerintem sokan szívesen súgnak majd neked.
Ha viszont konkrét helységen szeretnél dolgozni, akkor javaslom a MACSÉ-t, náluk választhatsz falut, várost, születést, házasságot, időszakot, stb., legalább is a polgári anyakönyvek esetében (1895. október 1-től).
Sok sikert, minden egyes kis adat, amit fel fogsz dolgozni, sok segítséget jelenthet másoknak is!
A FamilySearch-féle indexeléshez kell egy kis angoltudás, mert a program (menük, gombok, parancsok, stb.) nincs lefordítva magyarra, de ha sikerül megtanulni a használatát, a magyar projekthez van magyarul utasítás. Segítséget itt vagy a FamilySearch index fórumban (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9217353) kérhetsz.
Az FS-féle felállításban nem lehet települést választani, sőt még megyét sem, mert csak azt lehet indexelni, amit ők éppen felsorakoztattak. Ez jelenleg "Borsod/Abauj-Torna" (végre bevallották, hogy Zemplénből semmijük nincs, és átnevezték a projektet).
Az indexelésnél több pontosságra törekednek a névmezők megjelölésénél: nem "first name" (előnév) és "last name" (utónév) szerepel, hanem "given name" (keresztnév, személynév) és "surname" (vezetéknév, családnév).
1895 előtti indexelés jelenleg a szlovákiai egyházi anyakönyveknél folyik, ami néha magyarul van, de nagyon sok ciril betűs és egyébként olvashatatlan köteget kell visszaküldözgetni, mire néha ad magyart.
Másik kérdésem. Szeretnék részt venni az indexelésben, de nem tudok angolul. Ha elakadok, hol kaphatok segítséget? Választhatok-e települést? Részt lehet venni 1895 előtti időszak indexelésében? A kereszt és vezetékneveket a mormon honlapon fordítva kell beírnom, csak úgy van találat. Ha én indexelek, akkor is fordítva kell beírnom?
Segítsetek. Ha valakinek a születési helyére vagyok kíváncsi, de csak a vidéki lakóhelyét tudom az 1917-33-as évekből, milyen nyilvántartásban lehet keresni?
Az egészben azt nem értem, hogy a családi hagyomány miért csak Sándor Salamont tartja számon, mint meghalt testvért? Még volt utána Lajos, aki négy hónaposan halt meg (a halál okát még nem fejtettem meg: "derme"? https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23431-19101-80?cc=1554443&wc=9PQM-RMZ:107654101,110255601,110255602,120005801), és csak azután a két felnőttkort-megért testvér, Árpád és Miklós -- és utánuk Zoltán és Borbála, akikre Árpád (dédapám) kellett emlékezzen, hiszen majdnem hat éves volt, amikor Borbála született, és Zoltán pont bátyja hetedik születésnapján halt meg, "torok-hurut"-ban.
Három: szerintem mh (meghalt) 1873. július 20. Igen, az évszám elsőre 1870 lenne, de az kizárt, hiszen Salamon 1871-ben született. Ezek után jutottam a 73-hoz (valami kritikán aluli írást emlegettem az előbb is).
meg kellene nézni a halotti anyakönyvet, hátha - vak tyúkként - szemet találtam. :)
Egy: tényleg "túlfolyás", de nem szlovákul van, hanem magyarul, csak a kézírás kritkán aluli... :)
csak félig-meddig silabizáltam ki, ha jól sikerült akkor Zajzon Erzsébet egyrészt férjhez ment, másrészt a Zayzon/Zajzon névváltozat "ehhez képest igazíttatott", a lényeg, hogy nem az általad keresett névhez tartozik a bejegyzés.
A legutóbbi szlovák frissítésnél a FamilySearch-re felraktak egy csomó losonci adatot, és minden félreindexelés dacára találtam dédapámnak három extra testvért -- de nem sikerül elolvasnom néhány dolgot.
Egy: a legkisebb végre lány lett, de mivel senki sem tudott róla, gondolom meghalt. Valami van is az "észrevétel" rovatban, de nem tudom, mi -- és az a gyanúm, hogy nem is oda tartozik, hanem a felette levő sorból túlfolyás (és azt hiszem, szlovákul): https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23397-10974-49?cc=1554443 102. bejegyzés, Borbála Anna, Selmeczy Sándor cukrász és Rőczey Borbála gyermeke.
Kettő: az utolsó előtti gyereknél (Zoltán Jenő: https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23397-10882-54?cc=1554443) a megjegyzés rovatban van egy bejegyzés, amit én "+ 1881 Febr. 26"-nak olvasok -- de a losonci halottikban nem találok 1880-akárhányban Selmeczyt. Félreolvastam a dátumot, vagy a halottiknál hibáztam el valamit?
Három: az elsőszülött Sándor Salamonnál (akiről tudta a család, hogy kétévesen elvitte a cholera-járvány, nagyanyjával együtt) van egy bejegyzés (https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23431-16090-70?cc=1554443), ami azt hiszem, a szülők házassága kell legyen, de nem tudom kibogozni a betűket előtte, és a hónap nem egyezik az unokájuk által feljegyzettel -- de sem júliusban, sem novemberben nem találom őket a losonci házasságot között. Megint félrenézek valamit, vagy talán meg kéne nézzem más felekezetnél? (Tudtommal mind a Rőczeyk, mind a Selmeczyk evangélikusok voltak végig, és unokájuk határozottan úgy tudta, hogy Losoncon házasodtak.)
Szívesen. Nincs ilyen adat Ez Wener Hacker könyve alapján van, aki a kibocsátó sváb uradalmak levéltári anyagait nézte meg. Elnéztem egy adatot, volt még két testvérük Josef és Anton és Anton volt a katona aki meghalt 1778 előtt, ők nem voltak katonák.
Szívesen. Sajnos nincs. Van még két Sentenstein, két testvér Johann és Willibald, ők Rulfingenből jöttek, Sigmaringen mellett fekszik, 1778 előtt Magyarországra, a Savoyai herceg dragonyosezred katonái voltak.
Az Országos Levéltárban megvan, a megyeiekben talán. Nekem van néhány kötet. Találtam egy Hans Sentensteint, 1693.08.01-én jött Völlkofenből - Sigmaringen közelében van. Tudom s helyett itt t van, de hátha.
Az 1768-as urbárium hozzáférhető valahol? Én Fehérváron kutakodom a Sensenstein család után. Érdemes beruházni a Stader-féle kötet valamelyikére? Esetleg valakinek nincs meg valamelyik?
Pár hete voltam utoljára - sajnos igaz. Még mindig ott vannak... ugyanazok, amik 1,5 évvel ezelőtti próbálkozásomkor is ott voltak (s már akkor is évek óta ott voltak...)
Rengeteg anyakönyv van Bukarestben, nincs menetrend, hogy mikor hozzák-viszik őket, a temesvári levéltár sem tudja... a román elnevezés szerint P. R és S kezdőbetűsök üdülnek.
Én is szívok vele...
És nem digitalizálják - információim szerint, hanem csak mikrofilmezik.
Nem a mormonok - a románok. Tehát FS-en nem várható, hogy megjelenik.
A digitalizálásra és online elérhetővé tételre nincs forrásuk, se emberi se technikai kapacitásuk.
Ezt pár hete mondta az aradi levéltáros (oda is átruccantam) - őt kérdeztem arról, hogy náluk is vannak-e Bukarestben pihenő anyagok? S hogy mi ez a tökölés...
Bár ha azt nézem, hogy déli 12 után ott szinte mindenkinek büdös dolgozni, akkor tényleg elég lassan halad a meló...
Ha római katolikus anyakönyveket keresel, akkor javaslom a Katolikus Lexikont (cím: lexikon.katolikus.hu), ahol a helységre rákeresve általában megtalálod, mikor kezdték az anyakönyvezést.
De kereshetsz a mikrofilm.uw.hu címen is, ott megtalálod mindazt, amit lefényképeztek valaha... Aztán FS, vagy levéltár.
Mór (Fejér megye) 1720. évi összeíráson még nem szerepel az őseim családneve, az 1768-as urbáriumban azonban már a legtöbb igen. A legnagyobb telepítési hullám Mária Terézia alatt volt 1740-70 között. Itt érdekelne, honnan is jöttek.
Isztimér (Fejér megye) 1751-ben volt betelepítés katolikus németekkel, 1753-ig felhúzták a templomot onnantól van anyakönyvvezetés is. Valamilyen cikkben olvastam hogy ez az egy település kivétel volt, mivel Tirolból és Bajorországból jöttek ide telepesek (tehát nem svábok voltak), de forrást nem jelölt meg a szerző, hogy honnan van az információ.
Tés (Veszprém megye) itt picit későbbi a telepítés, a fehérvári püspökök telepítettek 1777-1816 között nagyobb mértékben, szintén katolikus németeket. Helytörténeti könyvet olvastam, de ugyanannál a családnévnél hol Badent, hol Bajorországot jelöli meg származási helyül, tehát ellentmondásos.
Ezekkel a településekkel kapcsolatban keresek forrásokat, nagyon érdekelne honnan is jöttek az ősök.
Az Eszterházy és Festetics telepítéseknek kükön irodalma van részletesen, családokra, személyekre lebontva! A családi fondokban pedig a telepítés körülményei vannak dokumentálva! ... és vannak egyéb fondokis nem állami levéltárakban!
Ha német eredetűek, akkor a Stader-féle többkötetes mű (Sammelwerk Donauschwäbischer Kolonisten). Nem teljes, és nem mindenható. Itthon nehezen elérhető.
Ha egyéb, akkor kicsit többet kéne tudni róluk, hogy kik és merre kerültek?
Milyen irodalom, forrás, információ segíthet nekem, ha engem kifejezetten a Magyarországra betelepített családok származása érdekel, hogy milyen területről érkeztek? Különösen az 1750-es években, amikor Magyarország nyugati felében a legnagyobb számú betelepítés történt.
hogy rögtön a fel nem tett kérdés(ek)re is válaszoljak:
nem tudni, mikor fogják.
addig is marad a levéltár és a mikrofilmek tekergetése, vagy ha az MNL már digitalizálta, akkor a számítógépen történő nézegetés - helyben. otthonról nem megy - mert nem akarják.
Görög katolikus nem római katolikus. Két külön tészta.
Ennek megfelelően nincs fent a FS-ön.
A Baptisms jelentése Keresztelések. Ez akár vegyes is lehetne (tehát lehetne benne g.kat. is), de ha emlékeim nem csalnak, csak r.kat van benne. És nem csalnak, zömmel Heves megyei r.kat. kereszteléseket tartalmaz.
Egy kis segítséget szeretnék kérni nem tudjátok hogy, görög katolikus egyházi kereső nincsen fent a familysearch honlapon? Néztem a Katolikus keresőben de ott pl görög katolikus vallású embert nem találtam vagyis a rokonaim közt. Van e egyáltalán görög katolikus külön vagy egyben van a rómaival?
Közben kiokoskodtam magamtól, a biru az bérest (béreslegényt, vagy béresgazdát) jelenthet. A nadničarka pedig bejárónőt jelent. Lehet más is találkozik egyszer hasonló foglalkozásokkal a felmenői közül és akkor ez segítséget nyújthat...
Lehet Bartl is, olyan meg Veszprém megyében van ;-)
A Gartl, Parrl az gyakorlatlan(?) félreolvasás a Bartl és Partl (de lehet az is Bartl, minthogy több B nincs a kivágatban, nem ellenőrizhető) helyett.
A házasságihoz nem tudok hozzászólni, mert ez a három kivágat önmagában kevés: kronológiailag csak egy évszámot ismerek a háromból: Lindwurm Mihály házasságát.
Minthogy Lindwurm Fülöp özvegy állapotában vette el Wohlner Teréziát, ezek alapján lehetne a második felesége Bartl Terézia után. Mikor volt a házasság, mikor született Mihály, hány éves a kapitány?
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni. Sajnos nem tudok horvátul és az egyik felmenőm, Nagy József Horvát területen házasodott. Ott a neve alatt szerepel valószínűleg a foglalkozása, azonban nem tudom ki olvasni, ahogy a menyasszony Tóth Katalin esetében sem. Ha valakinek sikerülne kiolvasni és lefordítania, legyen szíves írja le ide kommentben az eredményt. A képet csatolom: Előre is köszönöm!
Igen köszönöm, ráadásul a Verlustliste valamivel több adattal is szolgál, a Népszava száz évvel ezelőtti számaira csak mint egy másik lehetőségre gondoltam.
Mit jelenthet pl. az oroszországi hadifoglyoknál az S.B.H. rövidítés? Utána egy szám jön.
Az adtplus-os Arcanum adatbázisban mindig ingyenesen megnézhető a száz évvel korábbi az napi napilapok száma. Nagyjából 1914. szeptembere és 1916 kora nyara között a Népszava felsorolta a vh-s elhunytakat. (A keresőjében is meg lehet találni.)
Révész János 1885-ben született, ezért zártam ki lejjebb az 1879-es G. Rozáliát. Ahogy zerfertől megtudhattuk az 1876-os elhunyt, ahogy az azonos nevű lánytestvére is. Ezzel tehát kizártunk minden lehetséges, Alsószentgyörgyön született. G. Rozáliát (törvénytelen születésű nem volt). Besenyszögön Gavaldik nevű személyt nem kereszteltek a Familysearch szerint. Szerintem a következő okok miatt nem találhatjuk: a gyermekük születésijében elírták az anya adatait, nem jegyezték be a keresztelését az anyakönyvbe (nekem is van olyan ősöm), a Familysearch-ön rosszul indexelték a keresztelését, vagy örökbe lett fogadva, és az örökbefogadók neve volt Gavaldik. Szóval csatlakozva zerfer és canonfan_448 és zerfer tanácsaihoz, én is azt mondanám, hogy a feleség halotti bejegyzését, vagy ha az nincs meg a házaspár esküvőjének bejegyzését keresd meg. Bár ez utóbbi nagyon nehéz lesz, ha nem a férj szülőhelyén, vagy Konyáron történt, hanem útközben valamikor, vagy a feleség szülőhelyén. Azt vedd figyelembe, hogy abban az időben, azért mert valaki még nem töltötte be a 18. életévét, nyugodtan házasodhatott.
Van egy rejtélyem is nektek. Én már nem értem ezt a szövevényt. :)
Találtam egy Révész Jánost Konyáron, akinek a szülei Révész Ferencz és Gavaldik Rozália (mint az én Révész Kálmánomnak), ő az 1915-ös halálakor 28 éves volt, tehát 1887-ben született. G. R. ekkor még gyerek volt.
Teljesen igazad van (lenne), de mint emlitettem volt az 1876-os születésű Rozália is meghalt kb. 1 éves korában, ezért javasoltam a 79-est, vagy a nagyon közeli Tápiógyörgyén keresztelt G. Rozáliát. Persze mindkettő csak tipp, több adat kellene a biztosabb meghatározáshoz.
Sziasztok ide is felteszem, mert ezt a fórumot többen olvassák:)))
Sziasztok!
Ismét kiakadtam a csodálatos ellenőrökre, ezért írtam egy levelet a FS supportra.
Ezt a választ kaptam tőlük:
Dear Zoltán,
Thank you for contacting FamilySearch Support about arbitration errors on the Hungarian Project.
We advise our Patrons if they disagree with changes an Arbitrator has made to press the Feedback button which electronically tags the batch and helps us identify the Arbitrator so that we can check their work.
The information you sent us does not help us identify the arbitrator. If you can send us the following information:-
Full name of Project(s)
For example Magyarország, Szabolcspolgári anyakönyvi adatok, 18951978 [6. Rész] Film and Batch number
For example 004531474 [175]
If you can send this information using the reply function of this email, we will investigate further.
Yours sincerely
FamilySearch Support support@familysearch.org
Szerintem akit zavar a hibás ellenőrzés az küldje el a köteg adatait a support@familysearch.org email címre.
A tárgyban a következő megjegyzés szerepeljen:
Re: Foreign, Hungarian (leave in queue) [ ref:_00D301b00H._50030UXHfF:ref ]
nem tudok rájönni mi lehet a neve a szépapám anyjának a születésnél az anya neve inkább Parrl Terézia de a házasságánál pedig Gartl Terézia van feltüntetve megkerestem a testvérének a születését is de ott viszont inkább Barrl-nak hasonlított sokat tanakodtunk a családommal de nem tudtunk rájönni megpróbáltam megkeresni a szülők házasságát de viszont ott a menyasszony neve nem stimmel de a vőlegényé igen Lindwurm Fölüp a menyasszony pedig Wohlner nem tudnátok rájönni mégis melyik lehet az igazi neve?
Ha a kérdés még aktuális, abban vitatkoznék zerferrel, hogy az 1879-ben született Gavaldik Rozália lett volna a keresett ős, ő túlságosan is fiatal lett volna a Révész - Gavaldik házaspár első gyermekéhez. Akkor már valószínűbb az 1876-os.
Nem mindegy, hogy Peidl vagy Piedl. Lehet, hogy valamikor összecserélték a betűket, de a Bakonyban mindkét névváltozat eléggé gyakori volt. Peidl formában Bakonypéterd, Bakonygyirót, Románd térségében láttam, Piedl névvel viszont inkább Bakonynánán és Olaszfaluban találkoztam. A férje neve mi volt, hátha ez ad valami támpontot.
Igen teljesen igaz,rosszul írtam;a korából tudnám meg,hogy kb ,mikor született,ez igaz,ha meg,aki bejelentette,tudta a szülei nevét,akkor abból tudhatom meg,hogy a lehetőségek közül melyik volt ő.
Peidl Máriát keresem hogy hol halt meg.és mikor;mert a halottijában talán megvan,hogy mikor és hol született.
1910-ben még ő jelentette be a férje halálát,de nem ugyanott halt meg,ahogy tudom.
Valószínűleg valamelyik gyerekéhez költözött a férje halála után.Kb.1840 körül születhetett,ha az első gyerekük 1858-ban született,még soká élhetett 1910 után.
Vannak ötleteim,talán nem érdemes mindenkit untatni vele,ha lehet,elküldhetem magánban is.
Amiből még mindenki tanulhat,hogy a nevet írták még a Peidl helyett Piedl-nek is,Pidl-nek is.
Abban szerencsém van,hogy a szóba jöhető helyek mind ma is Magyarországon vannak.Ácsteszér,Súr,Csákberény,Bakonyszombathely,Ete,és környékén;Fejér-Veszprém-Komárom megye sarka környéke.
Az apróbb településeket, pusztákat érdemes a helységnévtárakban (is) keresni. A Központi Statisztikai Hivatal weboldalán lehet kezdeni: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika#kb_statisztika_helysegnevtarak (Sajnos az html-jük hibás, csak Internet Explorer-ben működik -- ott is csak nagyjából -- de jobb, mint a semmi.) Az 1913-as helységnévtár PDF-ként szerepel; ezt érdemes egyszerűen letölteni és megőrizni, mert internetről túl lassú az ezer-néhány oldal nézegetése.
Melyik korszakra gondolsz? Idővel változnak is a települések. Pont a napokban láttam az Arcanum oldalán két nagyon részletes Habsubrg birodalom korabeli térképet. Ezen az oldalon: http://mapire.eu/hu/ a jobb oldali menüben a 2. és 3. katonai felmérés címszó alatt van a mai Magyarországról is nagyon részletes rajzolt térkép. Anyakönybekben keresel? Mert akkor a kis települések is nagyobb anyakönyvi kerületekhez vagy plébániákhoz tartoztak a korszaktól függően.
Van egy kérdésem.Hol van olyan Magyarország térkép,amin a legkisebb település is föl van tüntetve?
Amiket eddig találtam,mindegyik másmilyen,és -bár egymás mellé nem tudtam tenni őket- mindegyiken találtam olyan kis települést,amit nem tüntettek föl.
Azért kellene,mert van egy ősöm,aki úgy néz ki máshol kellett,hogy meghaljon,mint ahol bejelentette a férje halálát.Valószínűleg, egy nem túl messzi környékbeli település lehet,ahol valami családtag élt.
Egy pár falut már megnéztem,de jó lenne tudni az összes közeli helyet,hogy meg tudjam keresni.
Kedves zerfer! Áááá, köszi nagyon, tényleg pásztor lesz az a szó. Szó közben nagyon alacsony t-ket is írt néhol, mindjárt ott van fölötte egy Mátyás nevű apa, ami manyás-nak néz ki. Ilyen felcsapott szóvégi r-t is találtam az oldal más részein, amelyek nincsenek a kivágásban. És még létezik is az erdőőrnek erdőpásztor szinonímája, úgyhogy tökéletes bingó. :-)
Hát kezdőségben én sem maradok le sokkal mögötted :o)
Szerintem ő a szépapád:
https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/X24K-G29 (születési hely, életkor stimmel, szinte biztos hogy ő az).
Alsószentgyörgyön (3 óra gyalog Besenyszögtől, talán közöttük volt Szent-Iván puszta, ezt esetleg egy régi térképen ellenőrizni tudod)) több Gavaldik Rozáliát is kereszteltek (közülük egy Garaldik néven szerepel, de az r-v csere egy tipikus elírás az indexelésnél, használd a "?" ill. "*" karaktereket a keresésnél, hogy megtaláld az elírt névváltozatokat is). Az 1873-ban, ill. 1876-ban született meghalt kiskorában, az 1889-ben született pedig koránál fogva zárható ki. Marad az 1879. június 1-én keresztelt (pont a Garaldiknak írt), akinek később esetleg elírták a korát, mert nem 26 hanem csak 21 éves volt a szülésnél.
Itt megtalálod: https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/239S-F7B
(Halvány lehetőség lehet még az 1868-ban Tápiógyörgyén született Rozália... Az, hogy később mit mondott be születési helyéül a férje, korántsem jelent 100%-os biztonságot. Jó lenne megtalálnod Rozi néni házassági anyakönyvi bejegyzését is, hátha ott is található valami adat: megerősítés, vagy cáfolat)
Szóval van itt még mit nézegetned, további jó kutakodást, sok sikert!
Első körben a konyári halottiakat érdemes átnézni, mert ha ott éltek, valószínűleg ott is haltak meg. Aprólékos munka, de 1900-tól el kell kezdeni végignézni az éveket, és ott ott vannak a szülők nevei. Esélyes, hogy ők azok az fs születési indexek alapján:
Lehet igazad van. Köszönöm. Abban tudnál segíteni hogyan tudom megtalálni az ükszüleim szüleit? Eddig neten kutakodtam de gondolom a korábbi anyakönyvek csak a helyi levéltárakban lesznek meg. Jelen esetben Gavaldik Rozália esetében Szentivánpuszta, a férje Révész Ferencznél pedig Jánoshida levéltárában. Még kezdő családfakutató vagyok minden tipp jól jön. :)
Belinkelem a gyerekük Révész Kálmán anyakönyvét hátha ebből kiderül valami még:
Sziasztok! Tudnátok segíteni, hogy szerintetek ezen a képen mi van a középső bejegyzésnél (Josef) az apa foglalkozásához írva? 1846-ban járunk. Az első szó még oké, hogy erdő, de a második szó rejtély. Ugyanennek az apának 2 évvel azelőtt hajdú, 2 évvel később erdő kerülő volt a foglalkozása. Gondolom, ez a mostani is ezt a foglalkozást akarja jelölni, de nem tudom, milyen szóval. Előre is köszönöm, ha megnézitek, hátha beugrik valami.
Attól félek, rossz nyomon jársz... Alsószentgyörgyön valóban született egy Gavaldik Rozália 1873-ban (apja Gavaldik István, anyja Kerekes Julianna), de mivel ugyanennek a házaspárnak megint született egy Rozália lánya 1876-ban, így valószínűsíthető, hogy az első Rozália ekkor már nem volt életben...
Van egy ükszülőm Gavaldik Rozália, született: 1873 vagy 74-ben Bessenszöghöz tartozó Szentiván pusztán (a gyereke anyakönyvében találtam az adatokat). Interneten találtam egy mostani újságban egy helytörténeti cikket az 1848-as jászalsószentgyörgyi honvédek nyomában. Ebben írnak egy alsószentgyörgyön született Gavaldik István közvitézről. A familysearch-on vissza tudom vezetni az én Rozáliámat egy Gavaldik István apához de az ugye nagyon kérdéses kereső. Tudna ebben segíteni valaki hogyan tudom ezt kideríteni, hogy ő e az én felmenőm?
a) Ahogy nézegetem, Imre bácsinak (aki tényleg juhász volt) és Anna néninek jó eséllyel 6 gyereke lehetett (keresztelési dátumokkal, belevéve a Babusz és Babos névverziókat)):
- Julianna 1838.10.31.
- János 1840.06.17.
- Mária??? 1842.07.18. (bár itt Hamko Katalin az anya neve. Elírás? Volt másik B. Imre is?)
- György 1844.04.26
- Mária 1849.07.27. (meghalt az első Mária? Vagy tényleg nem hibás a korábbi Katalin?)
- József 1856.02.13. (az üknagyapád)
b) Született egész közel egy Babus Imre Tornalján (Tornal'a) 1800.02.25-én, ha későn házasodott, akkor lehet hogy ő a szépapád.
c) Szintén a közelben: Hamko Anna 1807.08.08. Dobóca (Dubovec). Persze nagy kérdés, hogy ebben az esetben Anna néni 49 éves korában szülte ükapádat, de az még talán belefér.
Most jön az a lépés, amit skoumi is javasolt Zaveczki-ügyben: végig kellene nyálaznod Alsóbalog, Dobóca, rossz esetben a többi környékbeli falu anyakönyveit, különös tekintettel a házasságokra ill. a halálozásokra, hogy tovább lehessen szűkíteni a kört, kizárni a lehetetleneket, meghagyni a talánokat...
Nem hinném, hogy készültek jegyzékek a bírókról néhány szerencsés kivételtől eltekintve. Az egyik általam kutatott falu anyakönyvének hátsó lapján pl. majdnem 100 évig vezették a választott bírók, törvénybírók, kisbírók stb. neveit.
A hivatalos iratokon (adásvételi szerződések, igazolások stb.) mindig szerepel a bíró neve, próbálj meg minél többet átnézni az általad keresett időszakból.
A közelmúltban én is családfakutatásba kezdtem, lassan, de haladok...
A családi legendák szerint az elődeim között volt több faluvezetőségi tag is, úgy gondoltam, ennek is utánanéznék. Sajnos a levéltárban nem tudtak segíteni, az erre vonatkozó iratoknak csak töredék része maradt fenn.
Tudna-e valaki segíteni abban, hogy létezik-e 1899-től visszamenőleg bármilyen névjegyzék, ahol feltüntetik a hivatalos tisztségeket - bíró, törvénybíró, faluvezető,... - betöltőket?
A megyei levéltárakban nem adnak semmilyen másolatot az anyakönyvekről, mert azok az önkormányzati másodpéldányok. Nekem még év elején kellett volna feloldani egy UB-t, s az illetékes nagykőrösi jegyzőtől az alábbi választ kaptam:
Az anyakönyvekről a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982.évi 17. törvényerejű rendelet 40. § (1) bekezdése alapján:Az anyakönyv alapján kiállítható közokirat az anyakönyvi kivonat, a másolat,az értesítés és a hatósági bizonyítvány.
(2) Az ügyfél részére anyakönyvi kivonat adható ki...
(3) Ha az ügyfél olyan adat igazolását kéri,amely nem adattartalma az anyakönyvi kivonatnak, hatósági bizonyítvány kiadásának van helye.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003.(III.7.) BM rendelet 85. § ( 1) bekezdése szerint: Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat, nemesi előneveket, ragadványneveket és egyébjelzéseket- a betűjel jogszerű viselését kivéve- az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.
A fentiekre tekintettel Weisz Rózsa 479/1897. fsz.-ú születési , valamint 61/1921 fsz.-ú házassági anyakönyvi bejegyzésének utólagos bejegyzések rovatának adattartalmát az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.
A hatályukat vesztett anyakönyvi jogszabályok több olyan,- ma már nem nyilvántartott adat- bejegyzését írták elő, amelyről az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadását kérheti.
A hatósági bizonyítvány kiállításának illetéke 3.000. Ft.
Az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény ( továbbiakban: Itv.) 73. § (1) bekezdése értelmében: A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakorilletékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni...
Amennyiben igényt tart a hatósági bizonyítvány kiállítására, kérelmét szíveskedjen postai úton, az illeték lerovása mellett hivatalunknak megküldeni.
Mivel időközben sikerült fellelnem a szóban forgó személyunokáját, így nem kértem semmit a jegyzőtől - amúgy az UB a kikeresztelkedésről szólt.
Kedves vadász2,mi van akkor,ha egyáltalán nem fontos a hivatalos másolat,egyszerű fénymásolat is pont jó,csak minden részlet rajtalegyen.KI tudja milyen részlet hova vezet.JObb,ha megvan,nem?
Az egyszerű fénymásolatot megcsinálja a Pest-megyei Levéltár is,akkor?Az azért jobb,mert akkor nem kell az önkormányzathoz -főleg munkaidőben- odautazni.
Ha anyakönyveket szeretnél kutatni, akkor 3 munkanap az előkészítési idő, ha 1-1papírt, akkor 5. Akár be vagy iratkozva, akár nem, előtte jelezni kell a kérésedet telefonon vagy e-mailben. Ha csak úgy odamész,akkor visszahívnak 3-5 nap múlva, amikor is össze lesz készítve az anyag. Fényképezni az anyakönyveket nem lehet, de mást igen (pl. végrendeletek). Rendszeresen járok a Pest Megye Levéltárba, mindig nagyon segítőkészek voltak az ott dolgozók. Polgári anyakönyvekről hivatalos másolatot az önkori tud adni.
hogy lehet valamit venni,hogy fényképezzen az ember?
Meg aztán akkor ,ha fényképezni tilos,akkor mit lehet;ők csinálnak másolatot,ha kér az ember?Az akkor biztos pénzbe kerülhet.
Vagy mi van,ha valaki csak úgy odaállít,be sem engedik?És ha be kell jelentkezni,az névre szól,vagy mondjuk számot adnak,és akárki bemehet a számra hivatkozva.
Olyan esetre gondolok,ha egyébként ilyesmiben tájékozatlan ember menne oda,megnézni egy-két adatot és esetleg másolatot szerezni.
Pest megyeiben gyanítom, nincs változás a fényképezéssel kapcsolatban: anyakönyvet fényképezni TILOS volt, és gondolom most is az.
Az, hogy időpontot kell kérni, nekem új... Én még "a régi rendszerben" (januárban) betelefonáltam, mi kell - 3 nap múlva mehettem megnézni. (ennyi az előkészítési idő, de erre máshol is van példa)
Úgy érzem a minőséggel van csak bajod, pedig szerintem jelenleg a MAGYAR KIRÁLYSÁG EGYHÁZI Bejegyzéseit tekintve huszadrangú problem. :)
Adott 3 mrd HUF, és egy félig beszkennelt állomány, egy ritka ostoba rendszerrel elérhetően.
Kockánként kérik a fizettséget! :-)
Szerintem ez nagyobb baj.
A felekezetek és a magyar állam/MNL között szerintem semmiféle megállapodás nincsen.
Az MNL-nek csak a mikrofilmjei vannak, ezt ugye több évtizeddel ezelőtt filmezték le.
Szerintem nincs lehetőség arra, hogy ismét begyűjtsék az egyházi példányokat - a felekezetek nem adnák rá áldásukat. Ezt akkor kisírták, valószínűleg az amcsik jobban tárgyaltak anno stb.
Az MNL-nek az van ami van, azzal főz és szerintem ezt jól teszi.
Nincs lehetősége újrafotózni az egészet digi technikával, tisztában van ezzel. Sem időben, sem pénzben - és még esélye sem lenne, hogy megkapja.
Illetve meg lehetne csinálni, ha lenne bevétel.
De elképzelni nem tudom, hogy a 6xx Ft/kockánkénti pénz a másolatokért hogyan fog szülni bármiféle értelmes bevételt.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az egész anyakönyvi törvény mizéria erre nem vonatkozik.
Csont nélkül kutatható lenne az egész archívum... helyileg. :-)
SZERINTEM előbb veszed rá pl. a Katolikus Egyházat, hogy egy rendszerben ossza meg az egyházmegyei levéltárak anyakönyveit. Egységes tarifáért. (ha mindenkié készen lesz egyszer)
Nincs ott semmilyen színes mikrofilm, azokat közvetlenül az anyakönyvekről fotózták. Így kellett volna nálunk is digitalizálni, csak ugye az elmúlt ötven évben újabb kötetek tűntek el és rongálódtak tovább.
Vörösvári megoldásjavaslata mellett megnézheted még a Magyarország iparosainak és kereskedőinek címjegyzékében (1891) is, hogy ki volt Bicskén 1890-ben a kocsmáros. Ezután már csak remélned kell, hogy még 1896-ban is ő volt, majd nézd át a bicskei anyakönyveket, hogy van-e valamilyen adat a könyvben közölt személyről. Ha van és túl idős, vagy házas, és a neje éppen várandós volt S. Ignác születésekor, akkor nem valószínű, hogy ő volt az apa. Ha özvegy, vagy nőtlen, akkor van rá egy nagyon halvány esély, hogy ő volt az atyja.
Akkor a bicskei kocsmárosok után kellene nyomoznod 1896-ban. Talán van bicskei adókönyv abból az évből a Fejér megyei levéltárban. A neveket utána összevetni a bicskei anyakönyvvel, a nevek mellett akkoriban ott volt a foglalkozás is.
"Streli Ignácz 1897-05-17 Törökbálint (H) - 1967-04-23" Édesapját szeretném megtalálni. Annyit lehet tudni róla, hogy ő volt Bicskén a kocsmáros 1896 augusztusban -amikor a fogantatás történt-. Sajnos se név se születési se halálozási dátumot nem tudok csak annyit ezen kívül, hogy "Stramm ember volt". A Streli vezetéknév Streli Ignácz anyjától (Streli Rozáliától) van, mivel Streli Rozália leányanyaként szült.
Milyen úton volna érdemes elindulni?
További kinyomozott infóim:
Streli Ignácz Anyja neve: Streli Rozália Streli Ignácz Születési lakhely: Törökbálint 111 Streli Ignácz Megjegyzés Streli Józsefné megjegyzi, hogy ő a gyermeknek nagyanyja, és a születés az ő házában történt.
Stréli Ignácz édesanyja Streli Rozália (1873. március 5. Törökbálint (H)- 1951).
Streli Rozália Anyja neve: Augusztin Rozália Streli Rozália Apja neve: Streli József szőlőműves Streli Rozália Keresztanyja: Mákry Mária Streli Rozália Születési lakhely: Törökbálint 75.
Streli Rozália később Heitzmann József (Született: 1862-3-17, Anyja neve: Richter Anna, Apja neve: Heitzmann György) felesége / élettársa Vértessomlón.
Most éppen a Balatonon lógok, nagyon korlátozott mobil net elérhetőséggel. Azért futólag próbáltan nézelődni az FS-en, találtam egy Babus Imrét (sz: Jászberény, 1834.10.27). Hát nem egy macskaugrás Alsóbalogtól, de talán belefér... Kb. 1 hét múlva jobbak lesznek a hálózati korülményeim, akkor majd jelentkezem. Addig is jó kutatgatást! :-)
Még annyit az egészhez, hogy nyilvánvalóan az EGYHÁZI bejegyzésekre gondolok amikor azt mondom piaci alapon kellene gondolkodni - ha már pénzt kérnek érte.
RENDBEN - úgy tűnik az CIVIL esetében korlátozni akarják a kutathatóságot, és nem cél, hogy ezt minél többen kutassák. OK.
De az EGYHÁZI-nál nem ez látszik, hanem az, hogy mégiscsak pénzt akarnak érte - és nem cél, hogy korlátozzák a kutatásokat.
Viszont aki így ezt kitalálta az rendkívül ostoba és hozzánemértő személy volt.
90-es években egy magyar krémcsaládot ki akartak vinni Amerikába forgalmazni.
Az első kérdésként megkérdezték a magyar gyártótól, hogy mennyit akar havonta eladni, 50 dobozt vagy 10000-et? :)
És annak megfelelően lesz kialakítva a rendszer, ár... stb...
Itt is így kellene... van X 100db vagy X 1000 db kutató aki pénzért igényelné a szolgáltatást.
Éves díj lenne fizetve. Meg lehetne oldani.
Ez így viszont egy végtelenül ostoba és primitív rendszer ahogy most létezik.
Mintha láttam volna, hogy mikrofilm a megnevezés a forrásanyagnál. :)
Csak azért kaptam fel a fejem, mert az kizárt, hogy színes lenne a felvétel. Eleve felesleges.
Viszont a "színeset" mai technikával digitálisan végigfotózták. Ettől lesz a legjobb minőség, hiszen szkennelni sem kell.
De SAVE-funkció nélkül gáz.
100%-os nagyításnál majd készítek egy összehasonlítást a jelenleg elérhető anyagokról. :) Természetesen demózva.
Szerintem masszívan a mormon a legjobb még mindig, de az MNL sem rossz.
Szerintem kijelző gondok vannak, elég a rendszerben 1 gyenge láncszem és megkeseríti a dolgotokat.
TÁRHELY gondok?
Nemá'.
Ha a magyaroknak adtak 3 milliárdot, akkor a csehek is biztosan kaptak ugyanennyit.
A magyar CIVIL és EGYHÁZI bejegyzések tárhelyét egyszemélyben le tudnám finanszírozni, pedig nem vagyok gazdag ember. Saccra 40-50 TB kell, vagy kicsit több.
Ez ma egy drága szerver ára. (1db!!!!)
Még mindig azt mondom, hogy ezt az egészet értelmes piaci alapokra kell helyezni, hasonlóan mint az egyházmegyék kezdeményezése, viszont ha pénzt kérnek érte akkor legyen jó a rendszer.
Annak ahogy most van kezelve ez a hatalamas mennyiségű szkennelt anyag, nincs értelme - nem lesz belőle értelmes bevétel az MNL oldalán sem.
Kizártnak tartom, hogy 6xx forintért itt egymást fogják taposni az emberek másolatokért.
Prága esetében kétlem, hogy mikrofilmről lennének a színes képek.
Nem tudok róla, hogy a cseheknél lettek volna mikrofilmek - én Olmützben anno az anyakönyveket kaptam kézbe kutatásra, nem voltak mikrofilmezve.
Tudtommal a mormonok is Litoměřice anyagaival kezdték a felvételezést, s lehet, már nem is mikrofilmre - de lehet, hogy tévedek e téren.
Brünn esetében valami történt az elmúlt években, mert kezdetben a minőség (felbontás) sokkal jobb volt. Most egy rakat f..s - ha egy apróbba bele akarok nagyítani, szétesik. Mint az MNL képei...
Elképzelhetőnek tartom, hogy tárhelyhiány van, amit anyagi okok miatt nem tudnak orvosolni. Lehet, elfogyott a Zunyiós Pénz, amit a projektre kaptak, s saját forrásból nincs keret további TB-okkal bővíteni a rendszert. De ez megint csak feltételezés részemről.
canonfan: Az MNL-ben található monitorok nem 24"-osak. Inkább hagyjuk... Az e-Levéltár projekt (3 Mrd Ft uniós támogatással) keretében egyébként méregdrágán (piaci ár fölött - közbeszerzés) vásárolt, rosszul specifikált (vagy éppenhogy a 'saját célra' jól specifikált) PC-k-nek csak egy részét rakták ki a kutatóknak. Egy részéből pedig lecserélték a saját irodai gépeiket/monitorjaikat, így nem is tudom, hogy hány, 17 vagy 19 collos monitorokat is volt merszük kirakni... Hadd ne mondjam, mekkora élmény ezeken nézegetni a képeket...
Az ahmp.cz és az actapublica.eu felvételei között is ég és föld a különbség az előbbi javára. Előbbi színes, viszont utóbbi szintén ugyanilyen szürkeárnyalatos és nehezen olvasható.
Nem vagyok teljesen szakmabéli, bár olyan, hogy (csak szkenneres) már nincs is, de...
Ha elfogadsz egy reklámgrafikával foglalkozótól egy véleményt, akkor szívesen megosztom. :)
Ha nem, akkor nem... :)
Szóval.
Gondolom, most a Magyar Királyság egyházi bejegyzéseiről beszélsz, amelyet a mormonok filmeztek és napjainkban az MNL (vagy ki tudja kicsoda) éppen digitalizál(gat)nak.
A jelenleg digitalizált anyagnál nem a felbontással van baj, de még az élességgel sincs.
Valószínűleg egy kontrasztot meghatározó effektet eresztenek rá a beszkennelt kockákra, amelytől majdhogynem csak tökfekete és tökfehér lesz a végtermék.
Tehát nincs az a finom átmenet, (grayscale képekről beszélünk) mint pl. a mormon archívumban.
De...
Szerintem nem szar a minősége.
Majdhogynem tűéles, jól olvasható, nálam 1:1-es méretet tekintve 200 dpi - kb. 60 x 45 cm-es nagysággal.
Az minden csak nem szar.
Poénból pl. belelestem a kalocsai egyh. levéltárának a demójába, (az fentvan a neten). Szép színes, meg minden, csak épp a felbontása fos.
A mormon tényleg jobb, valamiért az MNL egy hülye effektet használ, ezért a végtermék tényleg lehetne tutibb.
Elképzelhető, hogy símán csak annyit kellene tenniük, hogy nem effektezik, csak nyersen beszkennelik.
Abban igazad van, hogy LEHETNE jobbat kihozni belőle. Valószínűleg.
Viszont, mivel nem voltam a levéltárban (nekem a maestro hozta ki ami kellett), így nem tudom mennyire szar az apparát amin nézni lehet a cuccost. A digitalizált anyagra gondolok.
Az biztos, hogy egy 24 colos Apple cinemán nagyon szép és jól olvasható. Teljesen nyilvánvaló, hogy ehhez nagy és kontrasztos kijelző kell amin kutatsz. Lehet nekik nem ilyen van... /majd megmondjátok/. :)
Az apró betűs valóban necces néhol, mert a betük udvara a nagy kontraszt miatt kicsit "hízik/telítődik".
De... de....földhöz verném a seggemet ha ez a minőség online elérhető lenne.
És nem csak ez a baj, hanem hogy a kisbetűs részek kibogarászhatatlanok, olyan gyenge felbontásban digitalizálták, szóval megint ott tartunk, hogy a mikrofilmet kell kikérni, amit viszont többnyire megfelelően lehet nagyítani. Ráadásul a digitalizált oldalak szélei még sötétek is néha, míg a filmen ilyen problémák nincsenek.
Nem tudom hány millióba került ez a projekt, de szinte kidobott pénz az egész. Se otthonról nem használható, se nem nagyítható rendesen. Egyetlen előnye van, hogy nem kell várni az anyagra, mindenki mindent azonnal tud böngészni és egyszerre.
Helló mindenkinek! Egy Csehországi települést keresek. Az egyik ősöm (Hlawka) elméletileg Olsany-ból jött,mert szerintem nem ott született,mint már itt a kutatásaim során kiderült,hogy nem mindig ott születtek ami be van írva a házasságnál. De a KUTNA HORA-i Olsany-ban és a környező települések anyakönyveiben nincs (ahol elméletileg lennie kellene) .Sőt egyáltalán nincs az összes anyakönyvbe egy Hlawka sem,se házasság,se születés,se halál. Az után érdeklődnék,hogy hol érdemes még keresni,van -e még hasonló település?
Adatbazisok online oldalon adott egy latinul íródott címereslevél, melyet szeretnék elolvasni. Ehhez szeretnék segítséget kérni latinul tudó forumozótól, aki segítene lefordítani.
Ennek ellenére hiszem, hogy olyan elindult "folyamatokkal" szemben nem lehet széllel szemben ****ni, mint amit a mormonok művelnek. Vagy ott van a macse projektje is...
Közben a technika is fejlődik.
Össze kell fogni, ha állam bácsi akadályoz és gyökér.
Az elég szomorú műsor volt, dokumentálta az épületeket pusztulásuk előtt, néhány ritka felújítást is bemutatva. Ma sem jobb a helyzet, néhány műemléket felújítanak, a többi pusztul tovább vagy lebontják.
Talán azért egyszer lehet még olyan kormány, aki nem veszi figyelembe a lobbizást és a családfakutatást tartja fontosabbnak. Meg nem akadályozza a családfakutatást elképesztő időhatárokkal néhány ember múltja védelmében.
ha igen, próbáld meg az elérési utat végigkövetni, hogy úgy eléred-e? (ország, forrástípus, megye, település stb.) lehet, hogy átkódolták - szokták néha...
Lányanyák vagy "megesett nők" elég sok esetben 'bújtak el' más településekre szülni. De először azért nézz körül ott, van-e potenciális anya. Ha igen, mennyi. Mi történt velük (házasodtak, meghaltak, eltűntek stb.) Pepecs munka, de enélkül nem fog menni :)
Ha nincs ott, jöhetnek a szomszédos települések...
Ezt hívják úgy, hogy a családfakutatás varázsa :D
Másik ágon - házasság van ott? Környéken? Apa foglalkozása feltételez vándor életmódot (az szívás...) - a környék sugarának kiterjesztése miatt érdekes ez :)
Korábban már segítettél, ám most megint el vagyok akadva. Megtaláltam egyik ükapám születési bejegyzését. Zavaczki József (Josephus) 1867.dec.26 (karácsonyi ajándék volt szépanyámnak :-) )Szül.helye: Uza-panyit. Édesanyja: Susanna Zavaczi. És itt az elakadás. Kedves szépanyámnak ükapám "illegal" gyermek volt. Szóval semmi több nincs. Se szépanyám szül. helye, ideje, de még a kora is hiányzik. Csak a lakhelye van meg: Uza-panyit.
A másik ágon ahol elakadtam (itt korábban segítettél), ükapám: Babus József 1852.02.12. AlsóBalog. Megvannak a testvérei is. Viszont szépamámról annyi van meg, hogy Babus Imre (Emericus). ill. felesége: Anna Hamko. Itt sincs további adat. Hogyan tovább? Köszönök minden tanácsot és segítséget előre.
Vagy elköltözött más elérési útra vagy nem tudom... Mindenesetre mostanában kb. minden második keresésnél error van, lassan azon lepődnék meg, ha rendesen működne az oldal.
Igen, én is erre gondoltam. Közben rájöttem még valamire. A Noszkay Imre 9 éves volt, amikorra meghalt az apja, az anyja és a testvérei (mind járványban, majdnem egyszerre). Csak a nagyapja maradt, aki 1771-ben Noszkay János néven lett bejegyezve, mint elhalt. Ha a nagyapja volt egyszersmind az Ireczky János, akkor érthető, hogy a kis Imrét hívták az apja névváltoztatásánál fogva Noszkay-nak és a nagypapája, aki egyedül nevelte őt után Ireczkynek is. Kiegészítés, hogy az Ireczky János felesége 1757-ben halt meg, Ireczky Ilona bejegyzés van a halotti anyakönyvben. Az öreg esetleg - mivel elhalt mindenkije, csak az Imre maradt - maga is használta végül a Noszkay nevet, és így, mikor meghalt, és Noszkay Imre már felnött volt, családja volt, maga is Noszkay néven lett eltemetve. Vagy csak tévedésből a Noszkay nevet írta be a halotti anyakönyvbe a pap, mert az Imre a saját vezetéknevét diktálta be, stb., stb. Valami ilyesmi áll össze a fejemben a dologról.
A WestEnd City bevásárló központ aluljáró szintjén van egy Emlékmentő Stúdió. Csodákat tesznek a régi képekkel. Megmondják tudnak-e annyit javítani a képen, amennyi Neked szükséges. Egy próbát megér!? A honlapjuk: www.emlekmento.com
e_n_d_r_e: Ha jól gondolom ez a link a szlovákiai anyakönyvek egyik lapjára irányítana. A Familysearch-ön a szlovákiai anyakönyveknek három fajtája létezik. Az első az, amikor a bejegyzés indexelve van, és a képe is elérhető, a második amikor nincs indexelve, de a kép látható, a harmadik pedig (és ilyen lehet a tiéd is), amikor csak az indexelt adat érhető el, a kép nem, hiába van ott a fényképezőgép fotócskája.
pildi68: Attól függ milyen vallású volt a család. Ha római katolikus, akkor Dobócán anyakönyvezték őket, ha evangélikus akkor Pádáron, ha pedig református, akkor helyben. Csakhogy sem a Familysearch katalógus, sem pedig felvidéki egyházi anyakönyvek adatbázisa nem tud a szútori református anyakönyvekről (persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is létezik). A dobócai és pádári anyakönyvek fenn vannak a Familysearch-ön.
Ha az FS-en fent van egy kép, de rákattintva mégsem tölti be és "Error loading image. Please try again later." felirat van már napok óta, van más mód a megszerzésére?
Hát sajnos így sem megy... Ahányszor ránézek, mindig más betűket látok (már ahol látok egyáltalán). Pedig szűrtem, invertáltam, stb. de a pixelszámot nem tudom növelni :o)
Ha az eredetin sem olvasható a felirat, akkor a scanner sem tud csodát tenni....
Pogonyi családot kutatom és a szálak Szlovákiába Szutor községbe vezetnek. Tud esetleg valaki segíteni, hogy hogyan lehetne az itt készült anyakönyveket megtekinteni? Köszönöm!
Tudnál adni egy linket, ahol a kép némileg nagyobb felbontásban látható?
Próbáltam mindenféle képjavító trükköt, de ahhoz valamivel jobb bemenő minőség kellene. Az évszámban sem vagyok biztos, lehet az akár 1915 vagy 1918 is...
Bár nyáron visszafogottabb vagyok családfailag, azért be-benézek ide-oda, így a fórumba is.
Háááát... az elmúlt időben történt szabályozgatás részleteiben elmerülve hol a fejemet, hol a hasamat fogtam (előbbit mérgemben, utóbbit a röhögéstől).
De a csúcs azért ma jött el. Bekukkantottam a BFL által létrehozott fogolytörzskönyvbe és pusztán kíváncsiságból rákerestem, vajh van-e mondjuk 1900-ban született személy (azóta mint tudjuk CSAK 114 év telt el). Hát van. Több, mint háromezerháromszáz. Megadva a név, születési hely és idő, apja és anyja neve, személyleírás, foglalkozás, lakhely (utca házszám), vallás, egészségi állapot, néha a faj, no és természetesen az elkövetett bűncselekmény. Szóval tobzódhattam a tiltott, szupertitkos adatokban! :o)
Egy Rézbányai, (ma Băița, Románia) születési adatot szeretnék megtalálni 1825-ből, római katolikus. A Bihar megyei levéltár átalakítás miatt zárva tart, még kitudja meddig. Elérhető ez az adat valahonnan máshonnan?
Kedves kutatók. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem tudom már tovább kutatni családfámat, elakadtam, hónapok óta nem haladok (részben időhiánymiatt is). Szeretném megkérdezni, hogy tudtok-e ajánlani egy jó családfakutatót. Aki nem gagyi, normális áron dolgozik, és nem veri át a vevőt. A neten nézegettem, de látom, hogy rengetegen vannak, akik hobbi szinten űzik az ipart, és órabérben, km-er pénzben dolgoznak. (a km-ben az nem tetszik, hogy azt mondok amit akarok) Nem a legolcsóbbat keresem, de nem is akarom 3-4 havi vagy fél éves fizumat erre költeni. Lehet, hogy naív vagyok? Tudnátok segíteni javaslatokkal, tanácsokkal? Előre köszönöm!
Annyival egészítem ki, hogy a Noszkay Imrének csecsemő/gyerekkorban meghaltak a testvérei, és az ő gyerekei között is kizárólag János II. érte meg a nagykorúságot. Szóval Imre elhunyta idejében még mindössze Imre és János II. volt Noszkay (pontosabban akkor már élt, de még nem volt 1 éves Noszkay Kata, Noszkay János II. első gyermeke).
Szerintem nem történt névváltoztatás, hanem hogy a sok Noszkay-tól megkülönböztessék, akkor valamiért az Ireczky alias nevet írta be a pap. Hogy az alias nevek anno hogyan születtek, azt ma már nemigen lehet visszafejteni - néhány kivételes, dokumentált esetet kivéve. Lehet, róla is van valami a kinti levéltárban, ami esetleg magyarázza (pl. peres irat, közjegyzői irat stb.)
Ha megmaradt, lehet. Általában közjegyző előtt készültek, így a közjegyzők iratai között maradhatott fenn.
Az iratanyag digitális feldolgozása (ha jól tudom, egyelőre csak névindex készítés) folyik, számos közjegyző iratait megtalálni már névre keresve a Levéltárak Közös Keresőjében.
Már kb. egy éve kutatom a családom és elérkeztem egy nem híres de gazdag családhoz. A rokonaimnak mesélt történetből megtudtam hogy egyik családtagomat kitagadták a családból mert egy szegény lányt vett el feleségül. Így értelem szerűen végrendelet is készült hogy a kitagadt fiú ne örököljön semmit. Az lenne a kérdésem hogy egy 1800-as években kelt budapesti végrendeletet hol lehet kutatni, egyáltalán végrendeleteket lehet e kutatni?
Bocsánat a végén a kérdést valahogy elzagyváltam. Helyesen: Ha valaki tud segíteni, hogy mi lehet a megfejtés, vagy hogy lehetne a végére járni, nagyon megköszönöm!
Szeretnék egy kis segítséget kérni, mert furcsa adatokhoz jutottam el, és nem tudom őket biztosan értelmezni. Családom egyik ágának felfejtése közben ütköztem az esetbe, mégpedig a Noszkay családnál. A család eredetileg Érsekújvárról származik, ezt tudtam a meglévő anyakönyvi kivonatokból. Az itteni anyakönyvekben viszonylag jól haladva, az alábbiakhoz jutottam:
Noszkay János I. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1771.01.12 - eszerint 75 éves volt
Noszkay János II., Noszkay Imre I. fia születési anyakönyvi bejegyzése, 1779.04.21
Noszkay János II. házassági anyakönyvi bejegyzése, 1798.05.28
Noszkay János II. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1830.02.07 - eszerint 51 éves volt
(Még további rengeteg Noszkay anyakönyvi bejegyzés, de azok érdektelenek az ügy szempontjából)
Nincs meg Noszkay János I., Noszkay András I. születési anyakönyvi bejegyzése, hiányzik Noszkay Imre I. halotti anyakönyvi bejegyzése, valamint hiányzik Noszkay János I. házassági anyakönyvi bejegyzése. Nem tudni továbbá, hogy Noszkay János I. hogy viszonyul a többi Noszkay-hoz.
Közben lett egy bejegyzés 1824-ből, István és Pál ikrek, vezetéknév: Noszkay alias Ireczky. Ők Noszkay János II. fiai, de volt neki 2 feleségtől összesen 20, és ez az egyetlen, ahol ilyen bejegyzés szerepelt, ezért nem foglalkoztam vele eddig. Itt végleg elakadtam. Semmi további adat.
Aztán kínomban elkezdtem keresni Ireczky néven a bejegyzéseket, és az alábbit találtam:
Noszkay Imre I. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1800.09.01 - eszerint 53 éves volt, a bejegyzés szerint a neve: "Emericus Iretzky alias Noskaj". Azért nem lett meg eddig, mert az indexben is Ireczky [ott Ireczky, a halotti bejegyzésben Iretzky, de gondolom ez csak az írók különbözőségéből adódik] vezetéknéven volt bejegyezve.
Ireczky András, Ireczky János fia születési anyakönyvi bejegyzése, 1723.07.15
(Még két további Ireczky gyerek, ugyanattól az apától és anyától, 1720 és 1727 évekből).
Az Ireczky vezetéknév se előtte, se utána többet nem bukkan elő semelyik anyakönyvben, kivétel az 1800 és 1824-es Noszkay alias eseteket.
Mindezek alapján a teóriám az, hogy Noszkay János I. valamikor 1727 és 1745 között nevet változtatott Ireczky-ről Noszkay-ra. Az adatok sokasága vág ezzel össze, mint azt láthatjátok. Ami azonban nagyon zavar:
- Noszkay János I. halotti anyakönyvi bejegyzésében miért nincs megemlítve a névváltoztatás? (Ez az egyetlen anyakönyvi bejegyzés, ami hozzá köthető egyébként]
- Noszkay András I. anyakönyvi bejegyzéseiben szintén miért nincs megemlítve a névváltoztatás? Neki számos anyakönyvi bejegyzése van, de nincs utalás erre a névcserére sehol.
- Noszkay Imre I. esetében tengernyi bejegyzés van, mindig Noszkay [ezerféle írásmóddal] vezetéknévvel [csak házassági tanú volt vagy tízszer], de csak a halotti anyakönyvi bejegyzésében lett megemlítve az Ireczky vezetéknév. Ez hogy lehet?
- Noszkay János II. esetében irdatlan sok anyakönyvi bejegyzés van, és csak az az egy árva 1824-es tétel utal erre a kapcsolatra. Ráadásul Noszkay János II. már semmiképpen se születhetett Ireczky néven (mint ahogy feltételezésem szerint Noszkay Imre I. sem). Ez se értem, hogy lehetséges.
Ha valaki tud segíteni, i lehet a megfejtés, vagy hogy lehetne a végére járni, nagyon megköszönöm!
Azért jó, hogy nem kell indexelni a Familysearch-ös és MACSE-s projektekben az anyakönyvvezetőket. A felső képen lévő írásból sohasem jönnék rá, hogy Ignác a keresztneve.
"Egyre viccesebb ez az egész. Mondjuk jó lett volna, ha olyan tervezik a rendszert, akik történelmi háttérismerettel rendelkeznek."
Itthon nem nagyon van erre példa.
Adott 100000 egység buznyák egy munkára (teszemazt úniós forrásból).
Kiadja a pályázatmegnyerő a legolcsóbb ajánlatot adó alvállalkozónak. Az mindegy, hogy ért-e hozzá avagy sem.
Az alvállalkozó megcsinálja 20000 buznyákért (olyan is lesz!), a maradék a pályázatmegnyerő cégé.
(abból 70000 buznyák ki lesz lopva a rendszerből és a pályázatmegnyerő cég tulajdonosai között szét lesz osztva. De kap belőle az is, aki a pályázat kiadásánál döntéshozó volt)
Lehetne úgy is csinálni, hogy a 100000 buznyákból 80000 buznyák menne ténylegesen a munkát végző cégnek, a maradékot meg beosztanák. De nem... az a baj, hogy mohók, egyre mohóbbak.
Biztos ismeritek az EU-s pályázati pénzeket megnyerő beruházások közterületi tábláit.
Elég szigorú az arculati kódexük.
Egyszer egy 120 000 000 buznyákos tendernél kellett volna az adott munka közterületi táblicskuját megcsinálni PVC-táblára, kültéri matricával. Ha jól emlékszem adtam egy 25 000 buznyák + hadisarcos árat rá.
Sokallták. :-))))))))))) :DDDD
(a 25e-ből kb. a fele anyagár, és 2 óra számítógépes munka is lett volna vele)
Ahol ilyen cégek rendelkezhetnek és bírnak ilyen megnyert pályázatokkal, ott szerintem nem lehet arra számítani, hogy lesz NORMÁLIS anyakönyvi rendszer. Mert nem lesz.
Üresen indult el az új anyakönyvi rendszer. 120 év papírmunkáját nem könnyű digitalizálni, de az sem megoldás, ha meg sem próbálják. Elég sok is a gond, rendes tesztelés és oktatás sem volt. Boglárlellén született? Na, az szívás. Tovább »
Egyre viccesebb ez az egész. Mondjuk jó lett volna, ha olyan tervezik a rendszert, akik történelmi háttérismerettel rendelkeznek. Nem tudják megfelelően rögzíteni a születési helyet, mert a település közben megszűnt, szétvált, egybeolvadt stb. és régi formájában nincs betáplálva a listába? Mondjuk hiába születetett valaki Pókafán, Pókaszepetk lesz ezután a születési helye? Feltehetőleg tele lesz elírásokkal is, mert itt-ott nem fogják tudni kiolvasni a kézírást az ügyintézők.
Teszem fel, egy rokon vagy akárki kér tőlem egy házassági bejegyzést 1942-ből, és mondjuk nekem megvan, mert előzőleg kijegyzeteltem, és véletlenül egy nyilvános fórumon osztom ezt meg vele, akkor én törvényt sértek?
Akik évtizedek múlva fognak kutatni, még rosszabb helyzetben lesznek már amiatt is, hogy 1981-től nincs másodpéldány, ergo lassan semmit nem nézhetnek meg, 2014-től pedig a digitális rendszerben végképp nem. Talán a mostani kutatók voltak a legszerencsésebbek, még lehetett kutatni és már volt egy csomó digitalizált anyag, ami megkönnyítette. Talán nem túlzás azt mondani 2009 és 2014 között volt a magyarországi családfakutatás aranykora.
Komolyan mire jó ez? Fél néhány közszereplő, hogy kiderül a felmenője vallása vagy hogy törvénytelen gyerek volt valamelyik őse? (És akkor mi van?) Vagy pénzt akarnak belőle csinálni, fizess az adatért?
Abban szeretném a segítséteket kérni, hogy a zalakoppányi 1935-ös házassági és 1945-ös halotti anyakönyvek ( katolikus ) melyik településhez tartoznak? Hátha valaki találkozott már vele.
ööö... szerintem nem. Tekintve, hogy meghalt, és ismert a halálozás időpontja, 100 év után - 2015-ben - ez adat véleményem szerint megismerhetővé válik. Annak, aki tudja legalább a nevet, évet és anyakönyvező települést/kerületet.
Egyenes ági leszármazott meg eddig is kérhette az infot, védelmi időn belül is - másolatban, díjazás ellenében megkaphatta.
A probléma azzal van, hogy amikor fogalom nélkül keresel valakit, mert csak annyi infod van pl. hogy Budapesten született 1915-1918 között... itt ugye lapozgatni kéne rossz esetben 23 kerület anyakönyveit (sikkadjunk most el afölött a tény fölött, hogy akkor még nem volt annyi)... de az új szabályozás értelmében nem lapozgathatod, hogy netán megtaláld, mert esetleg ott zizeg pár, még védendő (hogy a %&@#>!!) adat - helló, szia, cumi...
@vörösvári
a peticiok.com véleményem szerint maximum kiegészítő eszköz lehet, ha a családfakutatók közössége talált megfelelő embereket a törvénymódosítás benyújtásához, keresztülveréséhez - mutatandó, hogy van társadalmi igény is a kérdés rendezésére... de önmagában az online petíciót szerintem magasról le...ák a képviselő hölgyek és urak...
@vadász
jammm... ez most olyasmi, mint - olvasmányaim szerint - anno az átkosban... akkor sem lehetett családfát kutatni, csak külön engedéllyel... kb. most is ez van, annyi különbséggel, hogy a halotti másodpéldányok (melyek 1895.10.01. és 1980.12.31. közti időszakról léteznek) szabadon kutathatók.
És a legszebb az egészben, hogy azt esetleg soha nem fogod megtudni, hogy az UB. 456/1994 az mit is takar (ha nem tudod, hogy akkor halt meg), mert az UB-k könyve nem kutatható (vagy igen???)
És esetleg nem is azt takarja, hogy mikor halt meg, hanem, hogy az Anyja neve nem Szigeti Borbálya, hanem Szigeti Borbála.
Sokáig töprengtem, hogy egyik rokonomnak mit is írhattak a halotti bejegyzésébe két évvel a halála után? Valószínűleg ott is erről van szó.
Az UB-n nincs semmi védeni való (pláne ha az csak egy szám...)
Tökéletesen megfogalmaztad. Tiltakozni kell, összefogni más családfakutatókkal, egyesületekkel (MACSE), nagyobb tekintélyű emberekkel. Pár éve már ezt meg akarták csinálni, akkor azt értük el, hogy pár évvel kitolják ezt a határidőt. Minden fórumot végig kell járni, minden eszközt megragadni, hogy az alapbejegyzés számítson. Most például ottvan dédapám aki pont 100 éve, 1914-ben született. Eddig tehát meg tudtam nézni a születési bejegyzését, de mivel ott az UB, hogy 1994-ben meghalt, csak 2094-ben fogom tudni megnézni, tehát kb. az unokám vagy a dédunokám tudja majd megnézni. Így teljesen ellehetetlenítik, tönkreteszik a munkánkat, hobbinkat.
Ezért is írtam alább, hogy a tiszta víz beöntése helyett a gyerek (születési bejegyzésének) kiöntése lett...
Igaza van Vörösvárinak, hogy végül csak sikerült elérni, hogy alig legyenek kutathatóak az anyakönyvek (ahogy eredetileg az eredeti elképzelés volt a teljes tiltásról), pl polgári születési anyakönyvet élő ember még 10 évig nem fog látni a levéltárban... :-(
tiltakozni kell, kulturáltan, s el kéne érni, hogy a törvényt legalább úgy módosítsák, hogy az alapbejegyzésre vonatkozzon a korlát...
politikus, vagy politikusi kapcsolatokkal rendelkező ismerősöket lehetne aktivizálni a témában - lehetőleg kormányoldalról, tekintve a képviseleti arányt; de nem baj, ha minden ellenzéki frakcióból és nem frakcióból is lehet támogatókat találni - mert akkor talán minden oldal számára elfogadható...
mondjuk ha szokás (és szopás) szerint salátába teszik be, akkor leginkább a kormánypártiak számítanak majd...
Figyelem! A fenti a sorokat nem azért írtam, hogy bárki is nekiálljon ezen a fórumon politizálni, egyik vagy másik oldal érdemeit és érdemtelenségeit megvitatni! Hanem mert a jogszabályok a Parlamentben "születnek", s így a képviselők által lehet módosítani is ezeket.
Most boldog lehet az a minisztériumi bürokrata aki ezt kilobbizta, sikerült megakadályoznia az állami anyakönyvek kutatását teljesen, évtizedekig nem fog senki ezekből családfakutatást végezni.
A törvényt láthattad az utolsó linkben. A korlát 100-75-30 év, DE a törvény szövege adat keletkezését mond, nem pedig alapbejegyzés keletkezését.
Márpedig adat az UB is, ami később keletkezett, mint az alapbejegyzés, emiatt is UB (utólagos bejegyzés)
A BFL nem az MNL része. Ők deklaráták, hogy a törvény szellemében a 130-86-30-as határt húzzák meg.
Tatabánya konkrétan nem nyilatkozott - nincs is a honlapjukon hírek rovat -, de ők is kb. így fogják értelmezni, ha jól értettem az igazgató szavait (akit mellesleg ismerek, bár 20 éve nem találkoztunk...)
Azt az anyakönyvet, ami a kutatási korláton kívül esik teljes egészében, végiglapozhatod - pl. halottikat teljes egészében, korlátozás nélkül.
A többi esetben nem lapozhatod végig, s nem tudom, ki fogja megcsinálni helyetted... (illetve tudom, ki/kik csinálhatja/'k meg helyetted, de az ugye pénzbe kerül... különösen, hogy azok közül, akik megcsinálhatják, sokan nem fogják vállalni, vagy irgalmatlan határidővel - mert nem fér bele a munkájukba...)
Konkrét adatot kérhetsz, azt megadják, meg anonimizált másolatot, ha más védendő adat is van az adott oldalon, amiről másolatot kérsz - megint csak pénzért.
Most akkor nem értem. Többféle véleményt meg jogszabályt emlegettek különböző fórumokon a kutatótársak. Most ha én holnap elmegyek mondjuk ide Tatabányára a Városi Levéltárba vagy akárhova, mik a korlátok? 100-75-30? Vagy valaki emlegette a 130-86-30- as (egészen abszurd) határokat.
Csak a saját családom adatait kutathatom vagy az engedélyezett időn belül akár egy egész falu adatait feldolgozhatom?
Közzéteszek egy okfejtést, melyet páran biztos olvastak már. Talán segít megérteni (hangsúlyozom, megérteni, és nem elfogadni) a BFL szabályozását... Információim szerint egyébként az MNL, ami alá a megyei levéltárak tartoznak, ennél is keményebb korlátokat tervez hozni... Se az ő, se a szúrópróbaszerűen kiválasztott megyei levéltárak (melyek az MNL alá tartoznak) oldalán nincs egy kukk se arról, hogy holnaptól mi a szívási korlát... :(
A szerzőt nem nevezem meg, mert nem vagyok rá felhatalmazva. Néhány helyen kihagyok, esetleg átírok olyan dolgokat, melyek azonosításra alkalmasak, vagy a téma szempontjából irrelevánsak, vagy "veszélyesek" lehetnek, és a kutatási korlát kutatói szempontból további negatív irányú módosítását eredményezhetik.
Most csak a BFL-szabályozáshoz kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot leírni. 1. Személyes adatainak védelme az élő embert illeti meg. Halála után már ezek az adatok nem védendők. Erre vonatkozik legújabban az Infotv.
2. A levéltári (ott őrzött) anyagok vonatkozásában (és csak azokban!) a levéltári törvény (Ltv.) ezt az adatfajtát további védelemben részesíti, a következők szerint: Az illető halálát követő 30 év, ennek nem ismeretében születésétől számított 90 év, ennek nem ismeretében az irat keletkezésétől számított 60 év múlva lesz egy irat kutatható (itt sem következetes a határidő-számítás, mert a halál évét követő 30 évről beszél, ami ugyanazt a védelmi időt rendeli a január 2-án és december 29-én meghalt személyhez; az iratkeletkezés esetében viszont a dátumhoz adja a 90 évet, tehát a jan. 2. és dec. 29. dátumú irat védelmi ideje nem azonos.)
3. Az Ltv. is meghagyja azonban az eltérés lehetőségét, a védelmi időre vonatkozó előírásait úgy teszi ugyanis meg, hogy hozzáteszi: "ha törvény eltérően nem rendelkezik". Tehát csak törvényi szinten, de ott lehet eltérést csinálni.
4. Ezt az eltérést meg is teszi (régen is megtette a tvr. formában kiadott) anyakönyvi törvény. Ez új védelmi időket vezet be a levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokra vonatkozóan: a személy halálát követő 30, ennek nem ismeretében a születési adat vonatkozásában 100, más adat vonatkozásában 75 év a védelmi idő a keletkezés(i év)től számítva.
5. Mit csináltak a BFL-ben? (feltétezhetően.) Leültek, átrágták magukat az új jogszabályon. [...]
Ezt követően áttekintették az állami anyakönyvek egyes típusainak lehetséges adattartalmait, és abból állapították meg a védelmi időket.
a) Halotti anyakönyveknél ez viszonylag egyszerű, mivel ilyenek legfeljebb 1980. dec. 31-ig készültek másodpéldányban, és ezek kerültek levéltárakba. Ezek védelmi ideje 30 év, mert a halálozás dátuma bizonyosan benne van a kötetben, vagyis már nincsen védendő kötet, ezek maradéktalanul kutathatók.
b) Születési anyakönyveknél a születési adatokat védeni kell 100 évig. Az anyakönyvtípus azonban számos más későbbi bejegyzést is tartalmazhat (névváltoztatás, felekezetváltás, örökbefogadás stb.), ezeket az adatokat 75 évig kellene védeni, az itteni utolsó bejegyzések azok az UB-k (utólagos bejegyzések) lehetnek, sokszor csak folyószám/év alakban, melyek minden bizonnyal a halálozás évét mutatják, amelyet viszont 30 évig kell védeni, és ez a fő szabály. Ezt összeadva jön ki a 100+30 év mint a leghosszabb ideig tartó védelmi idő, amelynek elteltével az anyakönyv úgy kutatható, hogy senki nem kérdez semmit, nem vizsgál semmit, kiadja a könyvet. Az 1895-ben elkezdett születési anyakönyvek sorozata eszerint 2025-től kezd korlátlanul szabaddá válni. [...] c) Házasság: Magam is számolgattam azt, hogy a 86 év hogyan jön ki. Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy a kollégákat itt is a napi tapasztalataik segítették a dátum megállapításában, és arra jutottak, hogy egy személy nem lehetett fiatalabb 14 évesnél, amikor a házassági anyakönyvbe bekerült, esetleg a születési adatával együtt, amelyet 100 évig kell védeni (14+86=100). Az ilyen anyakönyvek adattartalmára nyilván nem jellemző a halálozási dátum bekerülése, ezért csak ezt a 100 éves védelmet kell érvényesíteni az emberekre, amely az eseményre már csak 86 évet irányoz elő. [...]
Bizonyos, hogy nem a rosszindulat vezeti a levéltárosokat, amikor ezt a nem könnyű eszmefuttatást végigvezetve ilyen szabályozást hoztak. Nem őket kell okolni; sőt, meggyőződésem, ha megkérdezték volna őket, akkor is elmondják ezt.
A 30-130-86 év egy kalkulált abszolút védelmi idő tehát (nem a törvényben szerepel, de a törvény előírása és a helyzet elemzése alapján ez vezethető le), amelynek elteltével az anyakönyvek kutathatók. Ezen abszolút védelmi időn belül is van mód kutatni azokban, ennek körülményei azonban álláspontom szerint sem jól nem szabályozottak, sem jól nem kezelni tervezettek.
Kerestem egy 1950-es évek eleji házasságot. Jaj de jó, még pont benne van a (mai nappal bezáródóan érvényes) kutathatósági határban, kikérem, kikeresem, lemásoltatom.
Ahogy azt Móriczka elképzeli: talán év elejétől felemelték csak a házassági kutathatóságát 60-ról 75 évre. Fizess, paraszt fizess!
A törvény is azzal az ígérettel jött, hogy ugyan felemelik, de most már nem lesz össze-visszaértelmezés, mint volt az eddigi levéltári törvénnyel (UB. etc.)
Hívd fel a levéltárat, és kérdezd meg, hogy egyenesági leszármazottként milyen lehetőségeid vannak, és mennyiért...
De mint canonfan is írta elég szívás ennyire nulla infoval nekiugrani a dolognak. Ha jól értem, még az sem biztos, hogy bármilyen eseménye ott történt, csak hátha, talán...
Sziasztok! A segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni. Apai dédnagyapám (Harsányi János) után kutattok, de sajnos nem ismerek erről az ágról senkit, aki pontos adatokat tudna adni. Annyit tudok, hogy nagyon sokáig Debrecenben éltek, és valószínűleg ott házasodott 1954-ben, majd ott is halt meg az 1980-as évek elején (ha jól tudom ezek az évek már nem kutathatók). Sajnos a születéséről sem a helyet, sem az évet nem ismerem, csak annyit hogy valamikor az 1900-as évek elején születhetett.
Van ötletetek, hogy kereshetném meg? Gondoltam, hogy átnézem a környező települések születési anyakönyveit az 1900-as évek elejéről, de ez hatalmas mennyiség/oldalszám az FS-en (főleg, hogy ki tudja meddig elérhető). Esetleg van tapasztalatotok a megyei levéltárral kapcsolatban? Például adnának információt a házassági anyakönyv kapcsán, ha csak az évet tudom? Sajnos nem tudom megoldani, hogy Debrecenbe utazzak személyesen kutatni.
Alaposan elnéztem az évszámot. Nem tudom, hogy mennyire gyakori az apa neve, de ha viszonylag ritka, akkor én a helyedben, megkockáztatva azt, hogy teljesen tévútra visz a kutatásban, annak kérdeznék utána, hogy a településen a korban hány ilyen nevű férfi házasodott meg. (Szokolya nem nagy település, valószínűleg nem sok. De megvan a veszélye annak, hogy egy másik faluban esküdött.) Valószínűleg azt könnyebben kiadnák, mint egy 1931-es születésit. Emailt úgy tudsz küldeni másnak, ha az nyilvánossá teszi az email címét az adatlapján. Rámész az adatlapra, majd a küld szóra kattintasz az egér jobb gombjával. (Én most nem publikussá teszem, de ha írni szeretnél nekem vagy bárki másnak, csak így lehet).
1, Jól vezetted le. De megtaláltam a bejegyzést, és nem, nincs nyoma annak, hogy elváltak volna. Csak azért írtam, hogy nincsen odaírva az állapothoz, mert így nem valószínű, hogy a feleség visszavette volna az előző férje nevét. Az unokák nemcsak arról nem tudtak, hogy összeházasodtak volna, de arról sem, hogy a nagyanyjuknak lett volna ilyen nevű élettársa. A történethez még hozzátartozik az is, hogy az esküvő idején unokák közül az egyik kisgyermek volt, a másik még meg sem született, és a házaspár mindkét tagja húsz év múlva halt meg. Habár az unokák és a nagyanyjuk nem ugyanazon településen éltek, kizártnak tartom, hogy ne tudtak volna a férjről.
Én az alábbi olvasom ki a leírtakból, ignorálva az első tagmondatod 4. és 5. szavát:
Ősöd XX, két férfival élt együtt élete során, Nyilván nem egyszerre, hanem egymás után. Az első YY, a második ZZ.
ZZ-nek, az új férfinak szintén volt korábban felesége, WW.
XX meghalt, anyakönyvi bejegyzése özv. YY-né XX.
ZZ meghalt, anyakönyvi bejegyzése özv. ZZ, egykori házastársa WW.
YY és WW pedig még korábban elhunytak, mint ahogy XX és ZZ, függetlenül attól, hogy elváltak (egyébként van nyoma, hogy elváltak?)
"(Az ős unokái nem tudnak a házasságkötésről)"Talán mert nem történt, csak együtt éltek?
Vagy van házassági bejegyzés a kezedben, és ennek ellenére van a halottikban a fent írt változat?
2, remélhetőleg nem, de ilyen kérdéseket nyilvános helyekre már fel se merek tenni, mert hátha olvassa valami túlbuzgó levéltáros is, aki aztán megy, hogy "főnök, itten még vannak dolgok, amikben anyakönyvi adatok vannak, nem kéne ezeket is lekorlátozni, hogy a kutatók ne is jöjjenek ide?"
3, Erre a kérdésre egzakt választ nagy valószínűséggel az MNL JNSZML tud adni, hívd fel őket munkaidőben :)
magdusis: Kikértem a szokolyai születési anyakönyvet, de nem biztos, hogy kiadják. (Sikerült úgy fogalmazni nekem és a levéltárosnak is, hogy lehet így is, úgy is érteni). Ha még mindig keresed a felmenődet 1923-ból, akkor írd meg az ő és az édesapja nevét, ide, vagy ha jobban szeretnéd, az email címemre. (Tartok tőle, hogy nem fogják kiadni.)
vörösvári: Annyira azért nem vészes a helyzet. Talán egyszer felteszik a halotti anyakönyveket és házasságiakból a szabadon kutathatókat. (Remélhetőleg)
1, Az egyik ősöm ismét megházasodott, azonban a halálakor, az 1950-es években, mint özvegyet (nem mint elváltat) jegyezték be, házastársként pedig a volt férjét, és ugyanez volt a helyzet az új férj halálesetének bejegyzésekor is. Ráadásul csak néhány hónap eltéréssel hunytak el, de a lakhelyük is különböző volt. Van valamilyen ötletetek, hogy hogyan lehetséges ez? (Az ős unokái nem tudnak a házasságkötésről).
2, nem tudjátok véletlenül, hogy a másodanyakönyvek kutathatósági korhatárának szigorítása más anyagokra is ki fog-e hatni, például az iskolai anyakönyvekre stb?
3, A JNSZ megyei levéltár oldalán van egy lista az ott őrzött szakdolgozatokról ami tartalmaz, mások mellett egy, az egyik családomról szóló honismereti pályamunkát is. Szerintetek ezt hol őrizhetik? Esetleg a levéltár könyvtárában? És ha igen lehetséges könyvtárközi kölcsönzéssel elkérni egy másik könyvtárba?
A legnagyobb szívás azoknak lesz, akik most kezdenének családfakutatásba, lehet hogy el sem tudnak indulni, mert a hiányzó adatok miatt nem jutnak vissza 1895-ig, a mikrofilmekig.
nem minisztériumié, a minisztériumi bürokratáé "csak" 100 év és 75 év, de az idióta megfogalmazásnak köszönhetően a levéltárak így is értelmezhetik a dolgot, mint a BFL főigazgatója... mert a védelmi idővel kapcsolatosan nem az "alapbejegyzés" szó szerepel a törvényben :(
és mivel az UB. X/YYYY-t is személyes adatot tartalmazó adatnak tekintik egyesek... --> :@
Tremmel: elképzelhető, de valószínű nem azonnal...
Ezek nem épelméjűek, 86 és 130 év. Ki él 130 évig ? Melyik minisztériumi bürokrata agyréme ez ? Még szerencse hogy minden szükséges adatot megnéztem néhány éve.
kedves amatőr családfakutatók, itt van nekünk a szopóroller Budapestről... Valószínű a megyei levéltáraktól is hasonló "kutatóbarát" hozzáállásra számíthatunk :(
Veinfortner nevű ősömet keresem az anyakönyvekben az 1810-es évekből, azonban csak Veingartnerokat találtam ebben az időszakban a faluban. Elképzelhető, hogy elírás?
myheritage-on rajzol valaki családfát? Olyan fordult elő - most már mindkét ágon van egy-egy ilyen - hogy két testvérpár összeházasodott. Ezt hogyan tudom felrajzolni?
akkor még egyszer - Erdélyi anyagokat a helyi, területileg illetékes levéltárakban lehet kutatni. Esetedben ez a Bihar megyei levéltár. Ami egy kicsit szívás, tekintve, hogy a levéltár évek óta zárva van, költözés miatt. Számos nyitási időpont volt már meghirdetve, egyiket sem tudták tartani. A legújabb október 1, de ez is hiszem ha látom kategória...
A vallás is gondolom megvan, mert ennek függvénye, hogy melyik települést kell kutatni majd.
Az állami anyakönyvek (1895. október 1-től) feltehetően helyben vannak, ami itt a községközpontokat jelentheti, mivel egy község több településből áll a legtöbb esetben. Innen valószínűleg csak anyakönyvi kivonatot tudsz kérni a megfelelő illeték lerovása mellett, és gyaníthatóan román nyelven beadott írásos kérvényt követően, X+X a köbön idő múlva...
A kivonat pedig, bár az anyakönyv magyarul íródott, román nyelvű lesz a tippem szerint...
Igen, az első lépéseken már túl vagyok, nagyszülőkig rendelkezek biztos információkkal, dédszüleim Középesen (Cuzap) vannak eltemetve. Az ottani templom keresztleveleire vagy a másik faluban lévő hivatal/önkormányzat születési anyakönyvi kivonatait gondoltam felkutatni.
Herkutz Zoltán vagyok, és a családfámat szeretném felkutatni, így jutottam el erre a fórumra. Családnevünk folyamatosan változott (előbb Herkucz, majd románosítva Hercut). Családunk eredetileg az erdélyi Középesről (ma: Cuzap) származik. Kérem, ha valaki tud bővebb információval szolgálni a Herkucz/Hercut/Herkutz családról nagyon sokat segítene a kutatásban!
Igen, például az egyik dédapám szülőfalujában is ilyen esettel találkoztam. Az 1862-es tűzvészben leégett a falu, vele együtt az anyakönyvek is megsemmisültek.
Köszönhetően, hogy 1828-tól másodpéldányokat kellett vezetni, ezek alapján csak az 1828 előtti adatok vesztek el. Ez van a neten is, meg szinte mindenki így tudta. Azt azonban elfelejtették, hogy 1788-ban alakult a helyi plébánia, előtte a közeli Súr filiája volt a falu. Ott szépen megtalálhatóak a jásdi anyakönyvi események 1730-1788 között. Így ténylegesen "csak az 1788-1828 közötti adatok semmisültek meg.
Igen, mert általában az önálló anyakönyv vezetését jelzik. Ez általában akkor kezdődött amikor önálló plébánia jött létre ( nem mindig, van hogy évek múlva ). Előtte egy másik település plébániájának filiája voltak. Sajnos van amikor megsemmisült az anyakönyv egy településen és azért nincs meg.
Köszönöm szépen a választ,Prelleg.Megkeresem az ajánlott könyvet,hogy elolvashassam amit ajánlott.
Viszont az időpont akkor még érdekesebb.Hiszen Mányoki apja volt a pap,mégsincs a születése fölírva.
Nem is tudom miért érdekel,de érdekes,nem?
Köszönöm az ötletet is,Tremmel.Gondoltam én is a környező falvakra,de csak 3 van fönn,azok is főleg római katolikusokat,néhány ágostai evangélikust ,egy-egy izraelitát tartalmaznak.
Mégcsak azt sem lehet mondani,hogy a katolikusok fönt vannak,mert még van több főleg katolikus falu a közelben ,amik nincsenek fönn ugyanúgy mint a reformátusok.Mint pl.Márianosztra vagy Kismaros .
Én viszont azt vettem észre, hogy nem mindig kell hinni annak az adatbázisnak, hogy melyik településen mikor kezdtek anyakönyvezni. Nálunk például a két szomszédos faluban az 1780-as évek végén lett önálló plébánia, és az adatbázis szerint is ekkor kezdődött az anyakönyvezés. Ez megtévesztő. Ugyanis a szintén szomszédos nagyobb faluban már 1730-as évektől kezdve anyakönyveznek, és oda szépen be vannak vezetve a kisebb falvak anyakönyvi adatai is. Tehát kutatás előtt érdemes végignézni a környező települések régebben kezdett anyakönyveit is, valószínűleg ott is talál az ember sok adatot.
Van egy könyv (A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa: Tematikus konspektus. Szerk., összeáll.: Kálniczky László Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1998., a Levéltárak közös keresőjében megtalálható) amiben meg lehet nézni, hogy hol mikortól vezették az anyakönyveket. Aszerint Szokolyán 1759-től. (Kezdő családfakutatóknak érdemes elolvasni az első néhány oldalát a könyvnek, nagy segítség.)
elképzelhető, hogy a pap nem foglalkozott vele - bevándorló, német területről, biztos ez is bajor mint a többi... Aztán beírta.
Ha van más német területről is megjelölés, akkor célszerű megnézni, hogy Freising vagy Freyung szóba jöhet-e bajor területről és nem elírás-e a Freiburg.
Hirtelen nem találtam utalást bajor Freiburgra, így a fentiekkel próbálkoznék - vagy még szöszmötölnék a keresőkkel, hátha kibukik egy egykor volt bajor Freiburg is.
A pozsonyi Auer-ágamat kutatom, elérkeztem a városban elsőként megjelenő személyhez, bizonyos Anton Auerhez, aki az anyakönyv szerint idegenből vándorolt be- viszont valamit nem értek a bejegyzésben, ezért kérném a segítségeteket.
Következő: Anton első házasságát Rosalia Schleinitz-cel kötötte 1780-ban, így a bejegyzés:
"Antonius Auer tinctor sodalis, bavarus Friburgensis" - a többi része világos
Kérdés: ha Freiburgból érkezett, akkor miért az van feltüntetve mellette, hogy "bavarus", azaz bajor? Utánanéztem, és nem találtam Freiburg nevű települést Bajorországban. A "bavarus"- jelző egyébként igen gyakori a pozsonyi anyakönyvekben, a többi esetben ez nem mond ellent az adott városnak, pl. Regensburg.
Hú! Előbb kellett volna ez a jó tanács! Sajna sehol nem figyeltük a keresztszülőket és a tanukat csak a lényegre koncentráltunk. Összesen 2 óránk volt kutatni ,gondolhatod ,hogy nem sokra volt elég. Ketten kerestünk és fényképeztünk,más lehetőség nem volt. Azt sem tudtuk,hol kezdjük! Akkor majd talán egyszer vissza megyek még 2 órára. Bár igazság szerint nem éri meg,mert korábbi anyakönyvek nincsenek,tehát a férj előző házassága,ahol a szülők meglennének jelölve nincs meg.Tehát előbbre nem jutnék. De ezentúl odafigyelek! A győri kutatásom alkalmával néztem az összefüggést,de most eszembe sem jutott,csak kapkodtunk. :(
Esküvökön régi jó kivánság volt, esztendőre apróságot. Ha az esküvöi tanú és a kereszt szülök adatai között azonosságot találsz,nagy a valüszinüsége, hogy sikerre leltél.
Köszi! Csak az a gond,hogy mindkettő csákvári volt,tehát ez sajna nem segít. Pontosan ez a baj,hogy rengeteg Mester nevezetű volt és ugyan azokat a keresztneveket adták a gyerekeknek ,ezért nehéz kiszűrni,hogy most melyik melyik. A problémám az,hogy az esküvőn a férj neve mellé volt biggyesztve a Nagy,de a későbbiek folyamán a feleség neve mellé (is) került. (Itt halkan jegyzem meg,hogy más ilyen név kombinációval abban az időszakban(Mester József és Mester Julianna) nem találtam esküvőt,ami nem zárja ki,hogy nem is volt.) Viszont némelyik,de nem mindegyik gyerek születésénél viszont nem volt a szülőknek megkülönböztetett ragadvány név írva. :(
Érdekes,hogy -azt írják- református anyakönyvek 1625-tól vagy hogy lennének,és van mégis ahol 1673-ban vagy mikor született Mányoki még nem volt.A református pap apjának.
És azt lehet tudni,hogy mikor kezdődött ott az anyakönyvezés?Akkor lehet,hogy pl. 1765-nél sem lehet visszább menni? -ami a legkorábbi adat a FS-ön-.Persze ez inkább csak költői kérdés.
Még mindig marad a sírkövek adatainak megnézése,ki tudja,mit találhat az ember,igaz-e?
magdusis: Mányoki születésekor még nem vezették a szokolyai református anyakönyveket. A szülők házassági anyakönyvi kivonatába bevezetnék a születésük évét és a szüleik nevét is, szóval, ha meglesz az anya neve, már könnyebb lesz előre haladni.
mamu66: nem lehet, hogy a Nagy, éppen azért, mert gyakori volt a Mester vezetéknév, ragadványnév volt? (Bár nekem is volt olyan felmenőm, akit két -féle vezetéknévvel jegyeztek be a gyermekei születésekor. Sőt olyannal is találkoztam, hogy kettős vezetékneve volt, de vagy az egyiket, vagy a másikat, esetleg az egyiknek csak a kezdőbetűjét használta a család pl.: Kis Nagy, Nagy, Kis, K. Nagy). Tapasztalatom szerint, ha a két házasuló különböző településen lakott, általában a menyasszony lakhelyén házasodtak.
-Tremmel-: A jelenlegi Pest megyei települések nagy részének azért nincsenek fenn az anyakönyvei, mert a Pest Megyei Levéltárban őrzött anyakönyvek (Szokolya, Cegléd stb.) mind hiányoznak. Hasonló a helyzet a Zemplén megyei anyakönyvekkel. Nem tudom ismered-e, de itt le lehet tölteni az 1828-as cenzus magyar nyelvűre lefordított űrlapját: http://mikrofilm.uw.hu/projects/census_1828.html
Nem tudom milyen logika alapján rakosgatták fel az adatokat.
Megyéken belül is van ami teljesen hiányzik, más falvak meg teljesen fent vannak.
Komárom megye is eléggé hiányos, csak az 1910-es évekig vannak adatok. Veszprém megye viszont elég jó, bár ott is van pár hiányosság. (persze általában ott ahol nekem kellene kutatni)
Győrt, Ceglédet, Tatabányát és elődközségeit még mindig kifelejtették sajnos :(
Bosszantó, hogy van olyan ág, ahol már az 1600-as évek végéig eljutottam, egy másikon meg 1920-nál megrekedtem, mert egy polgári esküvő kellene Ceglédről.
Akkor a kivonat az egy többszörös méretű papírra írt csökkentett adatmennyiség.Az összesen sorszám,dátum,gyerek neve és vallása,apa neve és lakóhelye,anya neve és lakóhelye,szülők vallása,szülők életkora,és megjegyzés rovatokból nem vezetik át az utolsó kettőt a kivonatra.Pedig hely lett volna.Baj.
Van egy másik érdekes dolog.Semmi köze az eddigiekhez,de érdekes.
Mányoki Ádám -aki pl.Rákóczi portréját festette - Szokolyán született,ha igaz.
De nem találtam a FS-ön még a nevét sem.
Ami még érdekesebb,hogy az apja volt a református pap.És az apja nevét sem találtam.
Az anyakönyvben lehet, hogy benne van. Én azt írtam, hogy az anyakönyvi kivonatban nincs benne.
A kettő nem ugyanaz.
Az anyakönyvi kivonat, mint azt a neve is mutatja, egy kivonat az anyakönyvből - nem az összes ott regisztrált, hanem csak néhány kiválasztott adattal.
Nem tudom, a képből mennyi fog látszani, de ezek a rubrikák vannak a kivonatban.
Na! Megejtettem a Csákvári utamat családfa kutatás miatt. Előbbre sajnos nem jutottam! Bár a nagyja meg lett,de a nevek körüli katyvasz nem tisztázódott. Végül is pont ami kellett volna vagyis a dédnagyapám első házassága,ahol a szülők neve is szerepelt volna ,az nincs meg. Ráadásul hol az volt írva,hogy Mester Nagy,hol meg csak sima Mester,de az a gond,hogy ott a fél falut így hívták.Most megint nem tudom,hogy a Nagy jelzővel ellátott személyek ugyan azok-e akinél később nem írták hozzá. Stimmel a házastárs,de,hát ezek szerint ez nem sokat nyom a latba. Szerintem sose fogok rájönni. Már bele bolondulok!
Talán változtak az anyakönyvek,de1908-tól vagy hogy ,ahol már 5 születés van egy lapon,még ott vannak a szülők életkorai,a vallás rubrika mellett;ezért gondoltam,hogy azután már olyanok voltak az anyakönyvek,és akkor biztos ott is ott kell,hogy legyen.
Ha tényleg nincs benne a szülők életkora,akkor igazán csak az anya neve lenne új adat,viszont azt meg lehet tudni a református temetőből is,talán még hamarabb is,igaz?
A születési anyakönyvi adatai valóban csak 1923-ig kutathatók. De a halotti adatok 1980-ig (tekintve, hogy a másodpéldányok vezetését 1980 végén megszüntették). Ha tehát ez idő előtt meghalt, és tudod hol, onnan (ha beírták) megtudhatod az anyja nevét.
A születési anyakönyvi kivonatból, amit 2.000,- Ft illetékbélyeg esetében kapsz meg, nem tudod meg a szülők életkorát. Azt hatósági bizonyítványból tudhatod meg (ez a teljes másolat hivatalos neve) 3.500,- Ft illetékbélyeggel ellátott kérelem fejében.
Ha nem Magyarországon élsz, adhatsz meghatalmazást magyarországi személynek, aki helyetted eljár. Ilyenkor a hivatal neki adja, vagy az ő címére küldi ki az adatokat (külföldre amúgy sem postáznak, csak konzuli úton és díjak fejében tudod saját külföldi címedre megszerezni a dokumentumokat) - és a meghatalmazott fogja neked továbbítani.
Csináltam már ilyet, úgyhogy tudom :) Persze van, ahol egy kicsit gyúrni kellett az anyakönyvvezetőt, de eddig még mindig megkaptam - és rajtam keresztül az illető is -, amire szükség volt. Persze tudni kell a pontos adatokat ehhez, nagyon keresést nem végeznek az anyakönyvvezetők - különösen a városiak elutasítók ilyen tekintetben.
A szokolyai honlapon nem derül ki,hova kéne írnom.Van 3-4 ímélcím,de azok elég általánosak,a jegyző lehet az illetékes személy,de annak nincs.
Már lehet,hogy elegük van belőlem,mert már vagy húsz éve zavarom néhány évente a református papokat,hátha az újabb megszán;de eddig még mindig csak azt írták -kézzel írott leveleimre- ,hogy nincs őnekik éppen akkor idejük a papírok átnézésére,majd esetleg később,egyszer.
Direkt emiatt léptem be a MACSE-ba is,de ott sincs semmi.Esetleg egyszer valaki majd fölteszi a temetőt,és abból kiderülhet néhány adat,ha még ki tudom várni.
magdusis: Ha számításaim jók, akkor a születésiek 1913-ig, a házasságiak 1938-ig, a halottiak pedig 1980-ig lesznek kutathatóak július elsejétől. (Ha Szokolyáról van szó, van anyakönyvvezetője).
vörösvári: Igen az Anno-Suche oldala nagyon jó (és a keresője is). Próbálj meg írni a bécsi kirendeltségnek.
Annyit még God:Boy hsz.-hoz hozzátennék, hogy külön rubrikákban jelezték, ha az adózó családjával éltek a 16-60 év közötti gyermekei (fiúk és lányok külön jelezve, persze nem nevezték meg őket), vagy testvérei (ugyancsak 16-60 év közöttiek).
Igazából az anyakönyv nem is érdekelne,csak az adatok;az anya neve,és a szülők kora,hogy tovább tudjak lépni.És ha esetleg van valami megjegyzés;ki tudja mi,ami számíthat,amit a bejelentő beíratott.
És hogyan tudom igazolni,hogy az apám?Az én szül ak.-ben csak név és foglalkozás van,más helységnévvel.
Odamenni sem tudok,fizikailag sem,még a konzulátusra is csak nehezen és körülményesen,és ki sem tudnám fizetni a 64 dollárt amit akármilyen hazai másolatért kérnek.
A levéltár azt írta,hogy az illetékes anyakönyvi hivatalt kell megkeresnem,de arra nem válaszoltak,hogy az akkor a falué lenne-e -ahol nem hiszem ,hogy lenne a néhány száz emberre- .
Ha vissza tudnék jutni 1895 előttre,ott már csak a néhány lehetőségből kellene megtudnom,hogy melyik ághoz tartozom.Rossz helyen született az apám,hogy pont az a környék nincs meg a FS-ön.
Szívesen. Ez nagyon idegesítő, nálam is van olyan ős akinek a születését, házasságát, halálát emiatt nem találtam meg, ez általában azon ágon a keresés végét jelentette, ha nem készült pont akkor egy lélekösszeírás szerencsés módon.
Köszi szépen! Az is hasznos link nekem, mert Fejér megyében is éltek őseim.
Van még egy "jó" sztorim.
Szülőfalumba 1767-ben új pap érkezett, aki 1776-ig tevékenykedett nálunk.
A keresztelések, bár az előtte és utána következő évekhez képest kevesebb volt bejegyezve az anyakönyvbe, de még elfogadható volt a számuk. A házasságokat már nagyon hanyagul jegyezte be, volt hogy 3 évig egyet sem. Nem hinném hogy nem volt esküvő. Azt meg főleg nem hiszem, hogy 7(!) évig egyetlen ember se idős, se felnőtt, se csecsemő nem halt meg.
Milyen elv szerint anyakönyvezhetett? Csak a keresztelések lehettek szerinte fontosak? Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ. Először megnéztem a Radixindex adatait ott a település nem stimmelt, utána az Anno-Suche oldalát, ott négy azonos nevet találtam, de a település és a születési hely sem volt azonos, utána megnéztem a Krameriust ott ugyanazok az adatok voltak mint az Anno-Suche oldalán. Különben nagyon jó oldal ez az Anno-Suche, településnév szerint kerestem és egész érdekes dolgokat találtam a 19.századi osztrák újságokban.
Van itt valaki Veszprémből vagy a környékéről, aki az Érseki Levéltárból le tudna nekem fényképezni pár lapot az 1769-es Conscriptio Animarumból? Nagyon megköszönném, képtelen vagyok eljutni oda...
Tehát ha mondjuk pl. Szabó István, János, József testvérek éltek egy házban a családjaikkal, akkor lehet, hogy csak mondjuk Istvánt írták össze, mint "kinevezett" családfő, adózó?
Szerintem nem teljes. Én sem találtam meg benne a hadifogoly ükapámat, pedig Bécsben találtak róla adatot. De mivel a Kramerius keresője messze van a tökéletestől, lehet, hogy csak nem listázza ki a neveiket. Úgy tudom, hogy sem a Verlustliste, sem pedig a Nachrichten nem tartalmaz eltűnteket, szóval AnoniMiki nem is fogja benne megtalálni az ősét. Tudom, hogy egyszer már írtam ezt a linket neked, de még itt is lehet keresni a hadifoglyokat: http://kramerius.nkp.cz/kramerius/PShowPeriodical.do?id=23843&it=2
Azért nehéz rájönni, hogy melyik temetőbe temették, mert ahogy andreas19 is írta, Budapest ostromakor megnyitották a Németvölgyi temetőt, ami nagyon közel volt a kórházhoz, de először tényleg a Farkasréti temetőnél kellene utánanézni, már csak azért is, mert valószínűbb, hogy fennmaradtak az iratok.
Még arra gondoltam, hogy házanként talán csak egy jobbágy családfőt írtak össze? Gyakori volt akkoriban, hogy több testvér élt egy házban a családjával.
Azt tudja valaki miért nem szerepel több jobbágy egy adott összeírásban?
Az úrbéri tabellát és az 1828-as jobbágylistát összevetettem az anyakönyvekkel. 1-2 ősöm nem szerepel az összeírásban, pedig az anyakönyvi alapján bizonyíthatóan a faluban élt az összeírások idején.
Köszönöm az információkat! Én is a Farkasréti temetőre gyanakodtam, megkérdezni még nem tudtam.
Milyen oldalon tudom elérni az említett veszteséglistát?
Az az igazság, hogy nemrég merült fel a lehetősége annak, hogy megtaláljuk Apukám nagybátyját, így még nem igazán tudtam magam beleásni /1,5 éves kicsi mellett amúgy sem könnyű/ a keresgélésbe.
Ha esetleg még tudtok hasznos oldalakat ajánlani ebben az ügyben, illetve családfa kutatásban, azt nagyon megköszönném! :-)
Á, közben rájöttem, talán a másik kérdezőnek is segít. Csak 1923-ban jegyezték be, bírósági végzés alapján, vagyis valószínűleg eltűnt, és eddigre vált biztossá, hogy nem várható a felbukkanása.
Hasonló problémával küzdök: dédnagyapámat 1917. dec. 31-ével nyilvánították halottnak, de a veszteség-lajstromban nem szerepel, legalábbis a Cseh Nemzeti Könyvtár (ahol az összes hasonló tárgyú kiadvány elérhető és kereshető) keresője nem hozta ki, csak egy 1915. évi adatot a sebesültek és betegek névsorából. Előre is köszönöm a választ.
Lehetséges még a volt "Németvölgyi temető" az Alkotás út - Csörsz utca - Jagelló út háromszögben, amelyet ugyan 1912-ben bezártak, de ahová Budapest ostroma során újra temettek. A temetőt 1963-ban számolták fel végleg.
Az első világháborús Verlustliste / háborúsveszteséglista mennyire volt teljes ? Én például nem találtam meg rajta az orosz hadifogságba esett dédapámat, pedig elég ritka neve volt. Köszönöm, ha valaki válaszol.
A Farkasréti temető viszonylag közel van, talán oda temethették el. Az viszont nem biztos, hogy még mindig létezik a sír (persze lehet, hogy valamelyik rokon újra megváltotta). Érdeklőd meg a temetőnél.
A 61. oldalon (680. szám alatt) van a Gömbös utcai (ma: Alkotás utca) kórház iratainak jegyzéke. Ha katona volt a nagybácsi esetleg még további adatokkal is tudni fognak szolgálni.
A segítségeteket szeretném kérni a lentiekhez kapcsolódó témakörben.
Édesapám '44. decemberében elhunyt, eddig hiába kerestetett nagybátyjának végső nyughelyét szeretnénk megtalálni. Most felcsillant némi remény, viszont sajnos elakadtam a kutatásban.
Van e esetleg információtok arról, hogy a XI. számú helyőrségi Kórházban /Gömbös Gyula utcai, ha jól tudom/ elhunytakat melyik temetőben temették el.
Illetve abban is kérnék segítséget, ha a familysearch halotti anyakönyvei között nem találtam, vajon hol járhatok sikerrel.
Köszönöm mindenkinek a házzá szólásokat! Miután végigolvastam őket a következő gondolat ugrott ki a fejemből. Szerintem teljesen mindegy ma már hogy akkor milyen szinten voltak nemesek az őseim, lehet hogy csak "7 szilvafások" voltak, teljesen lényegtelen. De ha jók az információim akkor a szóban forgó Vály család nem akárki volt, ha jól tudom ők voltak a MAGYAR SZENT KORONA őrzői, és ez azért nem semmi!
A török időkben (és később) nagyon sok egyszerű parasztember kapott nemesi címet. Ez tulajdonképpen nem volt más, mint adókedvezmény; semmiféle vagyon vagy bevétel nem járt vele, és általában címer se volt. (Vagy ha volt, akkor hetven-nyolcvan társsal együtt: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/389.) 1849 után már nem is mindig jegyezték az anyakönyvekbe, mert akkor már tulajdonképpen semmit sem jelentett -- úgy tudom, még adó alól sem mentett ki.
Nekem Győr környékén majd az összes ősöm nemes volt,de szegények voltak mint a templom egere,legalább is nem tudok róla,hogy bár mi vagyon lett volna. Szlovák (magyar) részen is nagyon sok volt a nemes ős,de vagyon-nagyon ott sem volt! :D
Kinagyitva igy néz ki. 1915 Wien
Régi fénykép témában kérem a segítségeteket. A bescennelt foton lévő feliratot szeretném kibetüzni Wien 1916 amit sikerült kibetüznöm. 
