Annak örülök, hogy azt már elismered,hogy nagyon sok oltvány pusztul el,de a fagytűrő képesség
hiánya okozza-okozhatja.Akkor, mégsem annyira ellenálló-mivel elpusztul. Drága oltványárak mellett
nem mindegy. Kérdezem,azt mivel magyarázod,hogy több éves káki tele gyümölccsel,egyik napról
a másik napra elhal-elszárad. Több éves cseresznyefa ugyan abban az időben,szintén elpusztul.Szilva
fa ugyanabban az időben, hasonló tünetekkel,szintén elpusztul. Termő lótus szilva fa, szintén elpusztul. Több éves homoktövis fa, ugyanazzal a tünetekkel elpusztul. Naívan savas esőre gondoltam
mivel akkor esett az eső és utána, kénes illatot éreztem. Igen ám, de miért,csak egy- egy fa pusztult
el
a többinek kutya baja. Azt hiszem, hogy helyemben lennél, Te is keresnéd az okát-vagy elfogadnám,
hogy lesz másik, a természet már,csak ilyen. NEM! Továbbra is keresem az okát,hogy mi okozhatja.
Különben a tűzelhalás tüneteihez tudnám hasonlítani.A hozzászólásommal,senkit nem akarok elriasztani a káki tartásától. Nekem is van és nem vágom ki,azért,hogy elkerüljem az újabb problémát. Vagy igaz az közmondás- ahol falu van,ott van temető is. Szerintem, megváltozott a világ.
Megváltozott a természet. Megváltoztunk, mi is, emberek. Már nem igaz az a feltevés,ha valamiről
nem beszélünk,az már nem is létezik. Szerintem,eddig soha nem látott természeti változásoknak
Annak örülök, hogy azt már elismered,hogy nagyon sok oltvány pusztul el,de a fagytűrő képesség
hiánya okozza-okozhatja.Akkor, mégsem annyira ellenálló-mivel elpusztul. Drága oltványárak mellett
nem mindegy. Kérdezem,azt mivel magyarázod,hogy több éves káki tele gyümölccsel,egyik napról
a másik napra elhal-elszárad. Több éves cseresznyefa ugyan abban az időben,szintén elpusztul.Szilva
fa ugyanabban az időben, hasonló tünetekkel,szintén elpusztul. Termő lótus szilva fa, szintén elpusztul. Több éves homoktövis fa, ugyanazzal a tünetekkel elpusztul. Naívan savas esőre gondoltam
mivel akkor esett az eső és utána, kénes illatot éreztem. Igen ám, de miért,csak egy- egy fa pusztult
el
a többinek kutya baja. Azt hiszem, hogy helyemben lennél, Te is keresnéd az okát-vagy elfogadnám,
hogy lesz másik, a természet már,csak ilyen. NEM! Továbbra is keresem az okát,hogy mi okozhatja.
Különben a tűzelhalás tüneteihez tudnám hasonlítani.A hozzászólásommal,senkit nem akarok elriasztani a káki tartásától. Nekem is van és nem vágom ki,azért,hogy elkerüljem az újabb problémát. Vagy igaz az közmondás- ahol falu van,ott van temető is. Szerintem, megváltozott a világ.
Megváltozott a természet. Megváltoztunk, mi is, emberek. Már nem igaz az a feltevés,ha valamiről
nem beszélünk,az már nem is létezik. Szerintem,eddig soha nem látott természeti változásoknak
Már értem a gondolat menetedet, nincsen semmi érthetetlen vagy megmagyarázhatatlan, ha datolyaszilva fák pusztulásának okát keressük.
Eddigi tapasztalatom szerint nagyon egészséges a datolyaszilva, betegségek kártevők messze elkerülik. Ennek ellenére nagyon sok oltvány pusztult el az évek során, de mindez inkább a téli téltűrő képesség korlátozottsága miatt történt. Nem minden gyümölcs termő faj hirtelennek tűnő pusztulása magyarárható a tűzelhalással, mert mint említettem csak az alma termésűek végzetes betegsége a tűzelhalás. Ebben a formában kár is volt feltenni a kérdést, mert csak zavart okoz.
A káki vagy datolyaszilva ébenfa félék családjába tartozik, ezért nem kell tartani attól, hogy a datolyaszilvát megtámadja az alma félékre veszélyes kórokozó.
Valóban igaz, hogy a datolyaszilvának alig van betegsége. Mediterrán vidéken elterjedt egy fajta pajzstetű, de Magyarországon még nem jelent problémát. Többen beszámoltak arról, hogy magról ültetett fák 20-25 éves korban hirtelen elpusztulnak, de ez sem tűzelhalás. Az okokat lehet keresni, de nekem nincsen használható ötletem. Legjobb megoldás, ha oltványokat ültetünk. Az oltványok nagyon hosszú életű fákat eredményeznek és gyorsabb a termőre fordulás. Az élettartam több száz év is lehet a faj számára ideális helyen. Magyarország klímája még mindig nem elég enyhe a datolyaszilva számára. Betegségtől nem kell tartani, elfagyás vagy részleges fagykár sajnos valós veszélyt jelent. Megengedtem magamnak, hogy viccesnek nevezzem a kérdést, mert ha elolvasod a válaszom, akkor annak fogod tartani.
Köszönöm a válasz és az oltóvessző félajánlást ,vannak magoncaim, csak akarok egy anya-apa fát oltani hogy legyek önellátó a magok szempontjából. Van egy 3 éves magoncom, nagyon fejlett, annak a koronájába oltok majd tavasszal 5-6 különböző magoncból random módon , egy csak lesz talán ellenkező nemű mint az alany .Csak biztosra akartam menni.
Magonc korában szerintem nem lehet megkülönböztetni, termő korúaknál viszont azt figyeltem meg, hogy a nőivarú erőteljesebben fejlődik, a törzse és az ágrendszere is vastagabb.
Szeretném megkérdezni azoktól, akiknek már van termőkorban lévő lótusza, hogy meg lehet -e különböztetni a magoncokat neműk szerint (még mielőtt virágoznának ) levél forma vagy a kéreg színe alapján stb ? Megfigyeltem hogy vannak amelyeknek sötétebb- barnás és vannak amelyeknek világos- zöldebb a kérge nyugalmi időszakban ,fejlettségtől függetlenül. Ugyan is szeretnék oltani egy kombifát mert két példányhoz már nincs helyem .
Állítólag TIPO-nak lett rendelve. ÉNY -i megyében még nem fagyott el eddig. Viszonylag kis telkek/beépítve melléképületekkel/fa tárolókkal veszik körül, így lett felparcellázva vagy kb 50 éve.
A lotus és virginiai magoncok valóban korábban teremnek, a lotusz 5-6 éves korában is terem. A porzós virágai szinte teljesen egyformák, de a levél és a fa habitusa alapján jól elkülöníthetők. A termő példányoknál a lotus jóval kisebb gyümölcsű.
Szeged belterületén van a kertem, itt általában 2 fok különbség van a városon kívüli területekhez viszonyítva. Tegnap 3 fokkal volt kevesebb a városon kívül, ma csak 0,5 fok.
A Rojo Brillante a Tipo rügymutációja, ezért valószínűleg hasonló a fagytűrése. A 70-es évektől termesztik Spanyolországban , Olaszországban is nagy területeken van belőle. A fagyérzékenyebb fajták közé tartozik, -12 és -17 között írják a fagytűrését.
Saját fám nincs, de az idei tél után Szegeden több Tipot láttam károsodni, még korosabb fát is , ezek külterületen voltak. Egy Rojo Brillante amely a Tipo mellett volt, tövig fagyott, alig hajtott néhány ágat őszig.
Saját fáimat rendszeresem metszem , nem engedem elnyúlni az ágakat.
Üdvözöllek! Szeretném megkérdezni, hogy a Rojo Brillante-val van-e tapasztalatod? Itt a téltűrésre és a koronakialakításra gondolok. Védett helyen vannak a datolyaszilváid? ("Hőszennyezés"-re gondolok).
A datolyaszilva magoncok 10-12 évre teremnek. Nekem egy magvas fajtából van termő magoncom. Costata terem már 20 éve, de abban még soha nem volt mag, pedig egymás mellett van a porzós fával. Az újabb fajtáim nem régen vannak, azokban van mag, ( Sharon, Tipo)
A dokumentálás nálam a következő :
Egy vastag kemény fedeles füzet a mediterrán növényeknek, amiben a téli hőmérsékletek, a teleltetés , a nővények viselkedése, fajták eredete, jellemzői vannak.
Egy füzet a szaporítás dokumentálására, oltási, szemzési idők felírására.. Minden oltás kap egy jelzést, így tudom milyen az alany, a nemes ,
a magvetések is kapnak egy számot.
Egy füzet a növényvédelem pontos dokumentálására, felírom a időpontot, szereket, az aktuális fenológiai stádiumot.
Ezek hosszú évekig elegendőek, és soha nem vesznek el.
Nem akarok itt kampányolni, de pont az ilyen jegyzeteket érné meg felhőben tárolni. :) Semmi "titkos", nincs bennük, viszont így nem vesznének el. (A külön merevlemez is múlandó, illetve elromolhat).
A kísérleteid valóban bizonyítják, hogy nem kell hideg hatás a diospyros fajok keléséhez.
A használatos módszerek, amelyekkel tároljuk tavaszig a magokat, ezek szerint csak arra szolgálnak, hogy ne száradjanak ki, nedvesen tartsuk, de a hideg csak arra jó, hogy ne csírázzanak ki tavasz előtt.
A hűtőben tartás nagy odafigyelést igényel, sokkal egyszerűbb amit én alkalmazok. A friss magokat összekeverem durva homokkal, egy cserépben kiteszem a kertbe, majd április elején kiöntöm, kiválogatom a csírázásnak indulókat. Ekkor még szelektálni is lehet a ki nem csírázottakat. A csírás magok kerülnek a földbe.
A fagyállóság javítására gondolom azt, hogy semmilyen hajtatást nem alkalmazok sem a csemeték felnevelésekor, sem az oltáskor.
Nagyon fontos a dokumentálás ,jó visszaolvasni, és az eredményeket látni. Nekem több mint 30 éves jegyzeteim vannak a telekről, a mediterrán növényeim viselkedéséről.
Kérlek, hogy majd számolj be hogyan fejlődnek a kikelt növények.
Ejj ejj Gyula! Te forradalmár...előbb a jujuba dugványozás, most meg ez? :D Az mondjuk jó kérdés, h mennyire fogják szeretni a téli növekedést, illetve a fagytűrésük is kétséges számomra, de úgy tűnik tényleg nem szükséges a hideghatás. Bár lehetséges, hogy növeli a csirázási arányt ha megkapják.
Megkaptam a toldacuccot platformon küldött üzeneted, már csak az a kérdés, hogy te megkaptad e a válaszom! :)
