Újabb kérdés: régen a kántor (evangélikus egyház) az tulajdonképpen a pap volt, vagy ahogy ma értelmezik, csupán egyházzenész? Két pap (már ha a fenti is az) is volt a családomban, akik neve mellett az iskola (ill. Ludirector) szó is feltűnik. Ők mindig tanítottak is egyben? Illetve a kántor szó előtt használt Humani/Humanisimi pontosan mit jelent?
Egy kis megerősítést várnék. Kutatok egy családot 1700-1800 között.
Dietrich Györgynek (aki egyébként a helyi kántor volt) született egy György nevű fia, aki 2 héten belül meghalt. Az ő neve mellett nem volt + (vagyis kereszt), pedig használták itt is arra, hogy jelöljék hamar meghalt a gyermek. 2 év múlva született egy Lukács nevű gyermeke, aki elméletileg az ősöm lenne, az időben is teljesen pontos a születése (a családban nagyon sok volt ekkoriban az írástudó, ha ők adták meg az életkort, akkor nem csak az évet, de a hónapot és napot is szinte pontosan jegyezték be). Na már most Lukács neve mellett ott szerepelt a +, pedig nem találtam utána a halálát. Szerintetek lehetséges, hogy a + ellenére mégis ő az aki kell nekem?
1649-től vannak meg az anyakönyvek (már ott is megtalálható ez a vezetéknév), gyönyörűen olvashatók is, jó lenne visszavezetni őket.
Másik kérdés: tudnátok magyar értelmezést a 'pellionis' szóra? Egy-egy név mögött írták.
Ez így igaz. A mi falunkban nincs sírhelymegváltás, itt a szó szoros értelmében örök nyugalomra helyezik az elhunytat. Az új temető 1904-ben nyílt, a régi temető helyén most erdő van, tele 1800-as évek második feléből származó sírkövekkel. Ezekről jegyzéket is írtam. A szomszéd faluban is ugyanez a helyzet, ott a legrégebbi olvasható síremlék 1770-es.
Megpróbálok majd írni az egyházmegyei levéltárnak, ott szerintem meg kell lennie papír alapon is a másodpéldányoknak, és meg lesz a hiányzó időszak is. A plébánost nem szívesen zargatnám ezzel.
Mi azt tapasztaltuk, hogy mennél kisebb egy település, annál nagyobb a valószínűsége, hogy vannak régi síremlékek. Mind az egyházi, mind az önkormányzati temetőkben láttunk-találtunk olyan (még olvasható) sírköveket is, amelyek már nem eredeti helyükön voltak, hanem gondosan csoportba, vagy sorba rendezve, a temető széle, kerítése mentén.
Csak példának írom, hogy a pázmándi helyben lakó késői leszármazottak, az igen távoli rokonok, szomszédok, ismerősök szinte a temető valamennyi síremléket gondozzák.
oka előttem is ismeretlen, de feltételezem, hogy a mikrofilmezésből valamiért kimaradt - lehet, épp akkor, amikor beszállították a filmeket a felvételezőhelyre, az az anyakönyv nem ott volt, ahol a többi, és csak később került vissza...
én is találkoztam ilyennel - 10 év hiányzott. felhívtam a lelkészt: 5000,-Ft-ért nézett meg két adatot - viszont ez kellett ahhoz, hogy tovább tudjak lépni. így ha kicsit szájhúzva is, de kifizettem neki a pénzt - és elvileg a helyes úton ment tovább a családfa...
Az érdekelne foglalkozott e közületek valaki a Tuchner családfával,esetleg bukkant e valaki erre a névre kutatásai során. Próbálok utána járni az őseimnek,de ez a név nagyon ritka Mo.-n én pedig külföldön tartózkodom,szóval a levéltár látogatás nehézkes. Annyit találtam hogy eredetileg német eredetű, a középkorra nyúlik vissza és hogy rengeteg Tuchner él az USA-ban. Ennek az ágnak utána járva kiderült hogy sokan közülük zsidó származásúak voltak. De hogy hogy került Mo.-ra a név,az zsidó e vagy német,nem tudom. Ha valakinek van bármi információja azt megköszönöm.
"szülőfalumban" pl. 3 temető van - 2 "öreg" és egy új. Évtizedek óta az újba temetnek, de az öregekben lévő sírok megvannak. Sokszor már alig olvasható feliratokkal. Van, amit gondoznak, van, amit nem.
Azt tudom, hogy úgy 25-30 évvel ezelőtt már dzsungel volt mindkettő, egy-egy ösvénnyel, amin azok jártak , akik gondozták az ott nyugvó szeretteik sírját. Aztán úgy 6-8 éve az önkormányzat mindkét temetőt dzsungelmentesítette, így most viszonylag normális környezet fogadja az embert. Persze a gondozatlan sírok kövei, hantjai porladnak, de senki nem háborgatja őket...
De jártam olyan helyen is, ahol a régi, gondozatlan sírokat felszámolták, és zömében csak új, pár évtizedes sírok vannak.
Javaslom, érdeklődj az adott önkormányzatnál, vagy temetőgondnoknál, hátha tudnak segíteni...
Egy másik kérdés: Van-e értelme ellátogatni az őseim születési falujába annak reményében, hogy meglelem a sírjukat? Pár száz, ezer fős falvakról van szó zömében, de az őseim már min 120 éve halottak, de van aki 250.
Ilyenkor esélytelen, hogy megleljem a sírjukat, mert senki nem gondozza, fizeti azokat?
Az állami anyakönyvek (tehát 1895 utániak) alapból a szolnoki könyvtárban vannak Jászdózsára nézve, bár van fenn a mormonok oldalán is belőle neten. Az 1895 előtti egyházi aynakönyvek vannak Petsen, azokat kell esetleg lekérni szolnokra, ha nem akarsz Pestre menni. Felhatalmazás nem kell , ezek az adatok szabadon kutathatóak. A dózsai fényképekre nézve nincs ismeretem.
