Ez a kis kapcsolás nagyon teteszetős. Mindössze arra lennék kíváncsi, hogy mennyire lehetne lemenni a bemenő feszültséggel? 1,5V goliát elemről? Mert az csőfűtésnek elegendő lenne, és ha abból megoldható lenne az anódfesz?
Az a "kütyü" amit "oldrad" Barátunk bemutatott a 177-ben, ugyan szintén 9V-os lehet, de ha az egy "békebeli" ASZ, vagy OC teljesítménytranyóval készűlt egyszerű tranzverteres kapcsolás pár passzív alkatrésszel és a trafóval, azt valszeg meg lehet szólaltatni egy góliát elemmel. Legalább is 'annó beindúlt. (Emlékezetem szerint csak a tranyó visszacsatoló tekercsének menetszámát kellett kicsinnyel emelni. De azt akkor is növelni kellett, ha alacsony volt a tranyó bétája.)
Bár az egész mérete nagyon kicsiny, mint ahogy azt "anódtelep" méretével lehet hasonlítani, egy góliát mellé már alig növelné a térfogatot. A kapcsolóüzemű megoldás meg mi sem természetesebb, mint hogy jó(bb) hatásfokú. Engem nagyonis érdekelne, mert ez a méret még megerőltetés és nagyító nélkűl is gyakorolható. Érdekelne, a nyák elkészítéséig, vagy beszerezhetőségéig bezárólag a projekt.
Az időhiányt sikerült olyan tökélyre fejlesztenem, hogy a Puskás-börzén nagyon olcsón vettem egy univerzális kis tápot, kifejezetten csöves rádiókhoz : fűtés: 1,2 V miniatűr csövekhez, 2 V és 4 V a négylábú Európa-csövekhez, előfesz és mindenféle anódfesz. De az általad készített az nagyon király !!!
Köszönöm a rajzot, de már régen felszámoltam a NYÁK-laboromat :-)) Az utolsó nagy projekt a wobblerem volt (korábbi hsz-ben van az előlapképe), a régi dolgokat meg huzalozni kell. Ha tudnál a nyákban segíteni, azt nagyon megköszönném !
Jogos, trimmernél nem kritikus a probléma. Ami a szűrőt illeti, ott arra kell figyelni, nehogy a tápegység kapcsolási frekvenciája vagy annak valamelyik felharmonikusa éppen az LC tag rezonanciájára vagy annak közvetlen közelébe essen, mert akkor inkább kiemelésre kerülhet a zaj.
Köszönöm észrevételeidet. Az induktivitás az egy további LV szűrő, amit a kapcs-rajz elkészülte után editáltam rá a nyákra. Tehát a 1uF 100V-os (nem elkó) kondiból 2 db van, egyik a C3-as, plusz még egy ugyanolyan, köztük a fojtó, ami nem kényes dolog, csak volt vasmagom és hely, tehát rátettem, és tényleg végez lényeges szűrést. Félek ugyanis, hogy a nagyfrekis üzemből következően rászórás lehetséges a rádióvételre. De fándobozban lesz plusz a szűrés. Meglátjuk.
A másik is jogos kérdés, precízebb ha van fix ellenállás is a potinál. De 2 mentésgem van: egyfelől ha majd megállapodom egy végleges fesznél, pl 67V, akkor fix ellenállást rakok a poti helyébe, de ha nem, akkor se nagyon szándékozom tekergetni.
Másik mentség, hogy gyakorlatice akkor se megy nagyon föl a fesz, ha nullára tekerem a potit, mert az egész cucc úgy van méretezve (menetszámok), hogy asszem 120V a max, de tény, hogy az akkor szabályozatlan lenne. De nem tekerem nullára :)
A rajz meg a fénykép összetartozik? Például nem látom a rajzon a fénykép bal alsó sarkában lévő induktivitását. Ezen felül nem veszélyes az, hogy a visszacsatolásban az 500kΩ-os potméterrel nincs sorbakötve ellenállás? Így eltekerhető a potméter 0Ω-ig is akár, s szabályozás nélkül marad a tápegység.
Hát, bevallom, én nem vagyok forgalmazó típus, nincs is komoly gyakorlatom, főleg nem DX. Inkább kontruálok.
Kérded, milyen az a transzverter amit csináltam. Nos, tudom, rengeteg ilyen létezik, én csak kifejezetten csak a telepescső-nosztalgiázásra ütöttem össze, miután egy "anódtelepet" (40x1.5V AAA ceruza) kimerítettem, és nem akarnák folyton telepre költeni. Amellett döntöttem amihez legalább értek (HI) egy kapcsolóüzemű cucc, olcsó egyszerű vezérlőcsippel, ami kapható is: UC3845
Ha valakit érdekel, segítek tanáccsal, de persze közel sem ez ez egyetlen és főleg nem a legegyszerűbb megoldás, viszont előnye hogy tényleg stabil a kimeneti feszültsége, ami azért tényleg segít ha pl audionhoz használjuk. Kimeneti teljesítmény 1-2 W, kim. fesz 30V-110V között állítható, mérete elég kicsi, de ha erőt veszek magamon, lehet még kisebb is. Kapcsrajz és fotó:
Jaaaj, nem akartam én senkit megbántani, csak ami régi cuccom eddig volt, azt mind nekiadtam országos barátomnak, aki viszont csak azért mutatott érdeklődést irántuk, mert passzoltak a gyűjtési célcsoportjába: a háború előtti rádiókéba.
Itt is megemlítem az R30-as rádiómat (magyar, katonai, 50-es évek) ... aminek a vevőjéhez ha van valakinek rajza, azt szívesen vételezném. Szegénykém megadta magát.
Rég nem olvastalak, pedig megpróbálom életre lehelni a régebbi rádiók és a topik címéhez illő elektroncsövek iránti érdeklődést. Ma a PMR és az őskövület múmia CB éli a fénykorát, a többi technikai topik ezektől hangos :-)) A kommented utolsó sorával már ki is zártál a sorból ? :
" hátha lesz egy barátom, aki nem csak a háború előtti csöveseket gyűjti. "
Megnyugtatlak, én " mindenevő" vagyok, végigkövettem a törzsfejődés minden számomra elérhető lépcsőjét, úgy rádiókban mint műszerezettségben :
Jaj de finom, meleg hájjal kenegetitek a szivemet a sok régi cucc képével!
A nosztalgiás tranyósba máris van egy megfelelőm: 1957-es tranyó, még külön-külön csomagolták kis tasakokba, rajta mindenféle tudnivalóval.
Annyira drága és ritka volt, hogy simán belefért az árba.
Én már csak az OC sorozattal kezdtem, de nagyon élveztem az üvegtokos tranyókkal játszadozni.A kedvencem volt nagyapám tranzisztoros asztali telepes rádiója, amibe két laposelem való.A mai napig hibátlanul működik, ott áll húsz éve a konyhában a hűtő tetején, pedig be sem kapcsoltuk kábé azóta.De olyan szentségtörésnek érezzük levenni onnan.Előtte a szobában volt éjjeli rádiója apámnak.De ő meghalt, anyám meg a zsebrádiókat kedvelte mindig is.
Mostanában kerülnek elő régi cuccokból ilyes alkatrészek, és sorban gyüjtöm őket össze, hátha lesz egy barátom, aki nem csak a háború előtti csöveseket gyűjti.
OK, csak poénkodtam, mert nekem az első QRP-rigem valójában elég egyszerű volt: A vevő 955 makkcső audionnak (ld. előbbiekben) + ECC 40 audio Az adó EF 9 oszcillátor + EL 6 PA , oszt' megcsináltam néhány évtized alatt (:-)) kevés kivétellel a DXCC-listát (később jobb rádiókkal) Viszont ami érdekelne, az a "modern" inverter, mert ezekre már nem futotta időből :-)) Az óriási gyűjtemény meg egy virtuális dolog, csupán megőriztem néhány érdekes alkatrészt a múltból, de a nosztalgia-projektjeimhez ez is kevés :-))
A 2SA58 maga az álom volt :) Én csak évtizedekkel később szereztem szemétből, de lássuk be: nem csak csőműzeumnak van jogosultséga, hanem tranzisztormúzeumnak is, sőt ICknek is.
oldrad Nem csináltam QSOkat, úgy értettem, hogy mások QSOit hallgattam. CSak egy audiofokozat és 1 HF erősítő volt.
Én is valahogy ellenérzéssel nézem ha mint a példa muattta SMD alaktrészekkel vesznek körül 50-es évekbeli csöveket, de kétságkívül egyfajta bravúr, vagy mondjuk, balhés :)
Én is eltettem pár régi alkatrészt, de annyim nincs, hogy komplett többcsöves készülékeket azzal építsek, ellenben teneked láthatólag óriási gyűjteményed van.
Anódfesz: világos, hogy annak idején nem is annyira a csövek miatt váltak korszerűtlenné a telepes rádiók, hanem kifejezetten az anódtelep miatt. Nagyon drága volt az akkori keresetek mellett. Tranzisztoroshoz elég volt 2 lapostelep, vagy a 9V-os, de emlékszem, ez utóbbi is relatíve költséges volt.
Most azt látni, hogy nosztalgiázni a következőket lehet tenni:
- rengeteg AAA méretű olcsó szén-cink elem. Most nem tom az árát, de még éppen elmegy 1 teljes doboz: 10x4 db elem, ami 60V-ot ad ha sorbakötjük és nem publikus, de kb 0,5....1Ah a kapacitása
- 12V-os vékony elem, távvezérlőkbe való. Ebből 4-6db sorban okés, de drága és nagyonkicsi kapac.
- gombelemek tömege sorban. Én vettem levélben 10db = 300Ft azaz 30Ft/db ilyet. Ez 100mAh előnye hogy AA ceruzaelem-tartóba téve nem igényel forrasztgatásokat. Fotó a (142)-ben.
- 9V-os kesztyűgombos telepek sorbakapcsolva, előnye hogy szintén nem igényel forrasztást, de drága. Illetve: tegnap látom, hogy az olcsó verzió 179Ft/db, a dárga 1200Ft :)
- transzverterek valamelyike. A vibrátorost csak nosztalgiából, régi tranzosztorokkal még elmegy, mert az 50-60-as években katonáéknál rendszeresített volt.
Én konstruáltam egy "modernet" amit szégyellnék a csöves rádió mellé tenni, viszont elég kicsi ahhoz hogy "eldgjam" egy dobozba egy NIMH telep mellé és azt képzeljem hogy anódtelep :)
Maga a transzverter nagyjából korszerű, nagyfrekvenciás, szóval semmi sípolás, a vasmag is egész kicsi. Viszont árnyékolni is kell, mert kiszökhet a nagyfreki, ami 50kHz-től 200kHz között lehet, szóval hosszúhullám :)
Valahol a rejtekben még lapul az EC 92-es rókavevőm, az Ezermester kittben kapható "lepke"-forgójával, 2 tranyós inverterével..... , ami az antennacsőre volt felszerelve. Kétszer is sikerült nyernem vele, szemben a szupervevőkkel (ECC 85, sok EF 80 KF, ECL82 + fűtéshez Danuvia akksi + R-20 anódtelep) alatt görnyedő sorstársakkal.......
Nos, nagyon tartalmas dolgok jönnek elő a "gondolatmenés" hatására! :-D
Pár hsz. a téma kapcsán. Anódfeszültség ellátás:
Jómagam a "szelektálásban" ma már, csak a tisztán csöves, és semmi egyébb félvezetős házasítás...
No, ezt csak a nosztalgia hozza, mert ha visszaemlékezem egykoron ('60-as évek, elmúlt szd.-ban) pl. a 2 m.-es sávra rókavevőnek a "tömeg-készülék" az EC92(?)-vel készűlt szupreg volt, P6, avagy P13 tranyós HF erősítővel. (Lévén 100 MHz feletti határfrekis tranyó akkor még... Az első 2SA58-am, azt hiszem 60 MHz-ig volt jó. Arról nem is beszélve, hogy ára több havi zsebpénzem volt!) A csőhöz természetesen a góliát-elemekből készűlt fűtés, és a 67V-os anódtelep cipelése "dukált".
Később a fejlődés következő foka volt, hogy az anódtelepet egy tranzverteres kapcsolással (2xP6-tal ellenütemű tranzverteres anódpótló) kiváltották. De láttam vibrátoros megoldásokat is.
De, hát a csúcs az az alacsony feszültségszinten működő, kicsiny tömegű telepekről, szabványos kereskedelemben kapható elemekről működő, elektroncsöves kapcsolások voltak. Már nem emlékezem, hogy egy alkalommal kinek "nagynevű rókás"-nak láttam egy "pillekönnyű" csövesét egy edzőtáborozáskor. Abban egy góliát volt a fűtés, az anódtelep meg asszem pár sorbakapcsolt szovjet, GL-es gombaku-telep volt! És ekkor láttam tranzverteres "anódpótlós" megoldást is. Persze késöbb a magas határfrekijű tranyók már uralták a kapcsolásokat, a csöves megoldások már a kutyát sem érdekelték, korszerűtlenné váltak. Persze volt pár év, amig a félvezetők tömegessé nem lettek.
És ekkor jött a "Kitelepülő GDO" gondolata is. Energiánk az még volt a hegyek magaslatán áramfejlesztő generátorból, de arról "hálózati hosszabbító"... Na, ne má..
Néhány nosztalgiarádiós sikerrel alkalmazta a 21-es sorozatú csövek (EBL-21....) felvágását és hasonló szubmini csövek láthatóvá tátelét a sejtelmes félhomályban. A kosárfoglalatú csövek vékony ballonját eddig nem sikerült ilyen módszerrel felvágni. A foglalatban a felvágatlan cső alatt meg nem igen fér el a kis pótcső, de a kedvenc Jogis honlapján a bal oldali gördülőmenű " Umsockeln von Röhren" fejezetében elképesztő ötleteket találhatsz:
Van néhány rossz EF9-es és hasonló csövem - azon gondolkodtam egy időben, hogy valahogy felnyitom a bakelit-láb alatt, és (pl) egy drótlábú 6Zs10B-V szubmini csövet bele tudok szerelni szemfényvesztés gyanánt ... egy ilyen esős nap mint ma, lehet, hogy meg is próbálom.
A csőfűtés egyedi vagy csoportos beállítása nem új ötlet. Már a 20'-30'-as évek "ládarádióiban" erre a célra építették be a "fűtéspotikat", sőt volt csőfoglalattal egybeépített 30-50 ohmos potméter:
Nemrég került hozzám egy detektoros rádiók kihangosításához használt " lomha rezgésszámú egylámpásos hangnövelő" (hangfrekis erősítő:-)), ami elég gyászos állapotban volt, de nem tudott ellenállni restaurációs szándékomnak:
