Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szigorúan titkos kormányzati "atombunkerek" Átalakult az állam irányításának vészhelyzeti rendszere - Megszűntek a korábbi védelmi hálózatok. Megváltoztatta a kormány a titkos, úgynevezett "K vezetési rendszer" működését. A köznyelven csak atombunkereknek nevezett létesítmények, illetve kommunikációs rendszerek átalakításáról, illetve kiváltásáról csak egy kormányrendelet mellékletének módosításából értesült a Népszava. Az objektumok, rendszerek további sorsa államtitok. Valamennyi ország fenntart különlegesen védett titkos objektumokat, melyek alkalmasak arra, hogy úgynevezett minősített időszakban - szükség esetén - onnan irányíthassák az állam alapvető működését. Itt olyan, a hétköznapi használatot leképező "párhuzamosan felépített" rendszerek működnek, melyek akár egy atomcsapás esetén is alkalmasak arra, hogy az ország belső és külső kapcsolatai ne sérüljenek, illetve a védekezést, kárelhárítást szervezhessék. Ilyen létesítmények Magyarország különböző pontjain is évtizedek óta működnek, bár valós körülmények közti használatukra eddig - szerencsére - nem volt szükség. Ennek ellenére rendszeresen gyakorlatokat tartanak annak érdekében, hogy adott esetben a központi kormányzat, a közszolgálati hír- és műsorszolgáltatás, a katasztrófa- és rendvédelem, illetve a honvédelem haladéktalanul át tudjon települni a "bunkerekbe". Ide menekítenék a köztársasági elnököt is. Ezen létesítmények helye, illetve minden adata államtitok. 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium (HM) feladatkörébe tartozott a "K vezetési rendszerek" védelme, ekkor azonban az Orbán-kormány a rendőrséghez, egészen pontosan a Köztársasági Őrezredhez telepítette a védelmi feladatokat. Úgy tudjuk, e különösen bizalmas munkakört ellátó, viszonylag szűk létszámú személyi állomány lényegében nem változott, csak foglalkoztatójuk lett más. A kormány ez év áprilisában módosította a "védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről" szóló rendeletét. Ennek mellékletében észlelte lapunk, hogy a "K vezetési rendszerek" védelme kikerült az őrezred hatásköréből. Arra a kérdésünkre azonban, hogy a létesítmények védelme visszakerült-e a honvédséghez, a HM kitérő tájékoztatást adott. Érdeklődésünkre küldött válaszukból kiderült: a rendszer a hagyományos értelemben lényegében már nem is létezik, ám további sorsának valamennyi részlete szigorúan titkos. Ezzel szemben a Népszava úgy tudja, hogy az "atombunkerek" objektumai továbbra is léteznek, működőképesek, és azokat katonák védik. (Népszava 11. old)
Fantasztikusan sikerült túra volt!A Runa-hegy nincs nagyon messze a határtól /úgy 70-80km/,de néha mégis olyan érzésünk volt mintha lemennénk a térképről.A "főútvonalról" letérve mintegy 17-18km-es erősen döcögős út vezet a csúcsra,kb féltávnál van még az utolsó,falunak csak jóindulattal nevezhető néhány házból álló kis település.A falutól az út már a jellegzetes 2.5x1m-es vasbetonelemekből van kirakva 3 sorban./Az utolsó néhány km-en már csak a két keréknyom sávban./
Úgy 1200-1300m-es magasságtól eltűnik az erdő,innen gyakorlatilag teljesen kopár a felszín,csak fű borítja a talajt.Szinte holdbéli a táj...
Nagyon érdekes volt látni a félkész állapotban maradt BARS állomást.Teljesen úgy tűnt,mintha /kis túlzással/ egyik napról a másikra hagyták volna abba a munkát.Az objektum valószinűleg működhetett,mert két ideiglenes torony állt ott még néhány hónappal ezelőtt is.Igaz ezek a bunkertől kissé távolabb voltak,és a mellettük lévő barakkokban volt a technika.Sajnos most már csak a lerombolt maradványokat találtuk...A bunker szinte egy az egyben megegyezik a hajagival,mindkét szint elrendezése stimmel.Egyetlen kis eltérés van,mivel itt csak két torony csatlakozott volna a bunkerhez.Tökéletesen látható az egész komplexum szerkezete,felépítése.A Hajagon is meglévő különálló fő hűtőegység kisebb bunkere itt még nem épült meg,csak a becsatlakozó szerelvények,csövek és a kis páncélajtó látható a főfalon.A kisebb rakodóakna is kezdeti állapotban van,csak néhány betonelemet állítottak fel,mögötte viszont ott van a nagy rakodónyilás.Ezen keresztül lehet legegyszerűbben bejutni a bunkerbe.Belül tulajdonképpen csak a falak állnak,sőt vannak olyan szakaszok ahol még azok sem,csak az elemek vannak betámasztva.A nyilászáróknak a keretei vannak felszerelve,a lépcsőházban is csak a tartókonzolok levágott csonkjait találtuk...A bunker körül kisebb-nagyobb foltokban még hó van,ez egyes részeken akár több méter vastag.Belül szintén található hó és néhol vastag jégréteg.Olvad folyamatosan,ezért aztán több helyen csöpög a víz a felső szintről,így volt olyan rész az alsó szinten ahová csak gumicsizmában lehetett volna,de az nem volt nálunk... : )
A garázsoknál hasonló a helyzet,hó és jég a bejáratoknál,a kapuk levágva - bár abban sem vagyunk teljesen biztosak,hogy valaha fel voltak szerelve.
A kilátás minden irányban pazar,több túrázóval találkoztunk,valamint a garázsok tetején egy amatőr rádió klub? működött.
Azt tudtam én is, hogy mobil BARS állomás volt. Szentesen ha jól vettem észre - a google-s képen még látszik is talán - R-420 Atlet-D volt. A műholdkép amúgy bulgáriai...
Had ajánljak figyelmetekbe egy cikket a pápai Mig-21-es keszi szolgálatról: http://www.kerozingozos.hu/2010/04/25/elet-a-papai-mig-21-esek-mellett-ejjel-nappal-harci-keszultsegben/
Rég jártam fent a Mátyás templom körül, de mintha emlékeznék egy fehér színű üveges lejáróra, a téren amin vmi plakát II. Vh. bunkert ill. kiállítást hirdet, sosem láttam még nyitva. A többiek biztosan kijavítanak, ha nem ez lesz.
Nem ide tartozik de hátha tud valaki segíteni: A Budapesten /vár alatt/ lévő P/50 -es objektumról tud valaki valamit? Hol van pontosan ,hogy néz ki? /állítólag az állami vezetők, HM vezérkar elhelyezésére szolgált/.
A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park kellős közepén van, autóval behajtani csak az az engedéllyel és a jó kapcsolatokkal rendelkezőknek szabad. Én a hétvégére tervezek egy holdfényes fotóstúrát az objektumba és mivel a sorompókhoz nincs kulcsom és a bünti sem hiányzik, biciklivel fogom megközelíteni a helyet. Van még ilyen bázis könnyebben megközelíthető helyen pl. Fóton, a központi épület ugyan egy "kicsit" romosabb, de a vasbeton fedezékek betonja jól bírja. Ami nem betonból volt kiöntve azt már ellopták vagy szétverték szinte mindenhol.
A szóbanforgó létesítmény a hegy tetején van, az erdő kellős közepén, ahol legfeljebb az esővíz be és elvezetés valósítható meg árok által. És az elmúlt cirka másfél évtizedben az épületek is szétrohadtak, tehát nemigazán tudom ott elképzelni a jelzett alkotóbázist. Hacsak nem nomád szinten, sátorokkal. De ettől még lehet arra túrázni.
Érdekes a cikk:) Elég egyoldalú. Körmendi Lajos, Isten nyugosztalja, rendszeresen publikált ilyen hangvételű cikkeket a lőtérről, tele fél-információkkal.
A cikkből úgy tűnik, mintha minden csupa rémálom lett volna, s mintha a helyiek nem oda jártak volna kaszálni (!), legeltetni, illetve az ejtőernyőket összeszedni (akkor még jó anyagból voltak). A bombákat meg eleve nem szedték össze (minek szedték volna?!), egyedül az imitációs atombombákat ill. az új, épp rendszerbe állított típusokat (az álcázás miatt).
Valójában a területet 1951-től használták. Az 1942 óta való használat téves. 1942-től valóban bombáztak magyar és német repülők a vidéken, de innen kb. másfél kilométerre észak-keletre volt a régi lőtér.
aztán 1951-től 56-ig magyar lőtér volt.
És mindenki úgy járt a lőtérre, mintha haza menne. A helyiek nem féltek. Persze volt pár "okos", aki előadta az újságírónak a hülyeségeit.
Az eset, amit leír, hogy majdnem Nagyivánba csapódott a gép a bombájával együtt, az egy 1965-ös eset, már a Légierő társbérlet I. kötetében le is írtam, de a másodikban még írok róla. A gépen nem volt bomba, csak lőszerek. És tényleg hajszálon múlott.
Háborús föld alatti alagutak nyílnak meg a közönség előtt Berlinben
Három hatalmas föld alatti folyosót nyitottak meg a nagyközönség számára Berlinben ebben a hónapban, melyek Adolf Hitler megalomán építkezései nyomán születtek Berlin központjában. A 16 m mélységben készült alagutak 1938 során épültek a közlekedési hálózat részeként, számos hatalmas épülettel egyetemben. Köztük a föld legnagyobb kupolájú épületével, mely azonban csak papíron készült el. Az impozáns tervek azonban nem kerültek megvalósításra a második világháború kitörése miatt a Nagycsarnok, mely 290 m magas lett volna és 180.000 embert tudott volna befogadni. Az egész komplexumnak Hitler elképzelése szerint a Harmadik Birodalom erejét kellett volna szimbolizálni. A három alagút 90 és 220 m közötti hosszúságban készültek el, és a mai Tiergarten park alatt. Egykoron vasútvonalnak és autóútnak épültek, de sosem fejezték be őket. Az alagutak Albert Speer elképzelései alapján készültek és meglepően jó állapotban maradtak fent. Az alagutak a nagyközönség számára zárva voltak mindeddig biztonsági okokból. A háború után a brit megszállási zónába kerültek az alagutak, és a britek le is zárták azokat és idővel pedig elfeledték őket az emberek. 1969-ben fedezték fel őket ismét, de akkor még zárva tartották őket. 1990-ben a Berlini város kezelésébe kerültek. 1997-ben alakult meg a Berlin Föld Alatti Egyesülete, melynek célja, hogy bemutassa Berlin föld alatti világát. Habár a közel 1000 db második világháborús óvóhely és bunker többsége, mely Berlinben épült mára már elpusztult, számos még mindig látogatható állapotban maradt fent (köztük a most megnyitásra kerülő három alagút is). Néhány bunkert berendeztek korabeli tárgyakkal, plakátokkal, felszerelésekkel az egyesület tagjai. Berlin föld alatti világa iránti érdeklődés pedig évről-évre fokozatosan nő, tavaly már mintegy 150.000 látogató tekintette meg a föld alatti komplexumokat. A bunkerek szerves részét képezték a berlini polgárok életének és a háború végére már 800.000 embert tudtak a német hatóságok elhelyezni föld alatti bunkerekben. Ezért is fontos ezek a emlékeknek a megőrzése.
