A legrangosabban is sikerült ilyen magyarosan ahogy írtam is, csak annak már lassan 25 éve.
Ogu most is nálunk van, Buli is csak ő már más minőségben.
"Hát, nem ez a legsikeresebb évtizede a magyar női kézinek, amit a válogatotton kívül a magyarokra épülő klubjaink nemzetközi eredményei (annak hiánya) is alátámasztanak."
Ezzel nem tudok vitatkozni, sajnos ez így van. Válogatott szinten az utolsó nk-i sikerünk meg ugye már több mint 10 éves (2012. december 16. Belgrád, még őrzöm a belépőjegyem).
Sikerült megtalálnod a kivételeket, bár még ebbe is bele lehet kötni. Mit értesz sikeres szereplésen? (Az nem volt siker, hogy a 2018/2019 idényben EHF-kupát nyerő Siófok KC csapatát a Vác a bajnokiságban oda-vissza legyőzte? Az FTC-nél a női kézi csak egy a jónéhány szakosztályból...)
A labdajátékban elért BL-győzelmek listája pedig egyenesen nevetségessé teszi az efféle okoskodást... a "TAO-rendszer" első 10 évében nyolcat jegyezhettek magyar csapatok, míg az azt megelőző tízéves időszakban mindössze egyet.
Jogos. Valójában az egy korszak egyik utolsó eredménye volt, ha nem is a legrangosabb kupában (bocs:) ).
Szóval, Bulath, Kovács Anna, Triscsuk, Vincze Melinda, Triffa, Oguntoye stb. Ha nem is az első vonal volt mindegyikük itthon sem, de azért mégis.
Egyébként a Fradi utolsó nemzetközi sikereihez is kb ez a generáció kellett, Szucsánszki, Tomori, Zácsik, anno Szamoránsky, Kovacsicz stb. A vicc, hogy az első három még a tavalyi BL döntőben is ott volt (meg a hasonló generáció Janurik, Kisfaludy - Misi sérült volt - és a valamivel fiatalabb Bíró), külföldiekkel, plusz 1-2 fiatalabbal (Klujber, Márton) kiegészülve.
Hát, nem ez a legsikeresebb évtizede a magyar női kézinek, amit a válogatotton kívül a magyarokra épülő klubjaink nemzetközi eredményei (annak hiánya) is alátámasztanak.
Hátha a Móvár kivétel lesz, és talán mások is el tudnak tőlük lesni dolgokat.
Az utolsó magyar sikertörténet a nk-i szintéren 2016. májusában ért a csúcsra egy EHF kupa győzelemmel. Érdekes, hogy az utolsó magyar BL sikertörténet szintén hozzánk kötődik. Ami nemsokára negyedszázados lesz... Úgy fest ezek egyelőre mind nekünk jutottak, amit nagy duzzogva de elviseltünk :)
Hú, ez a NER, milyen egy jó dolog! :-) Előtte is volt magyar sport, magyar kézilabda, és volt Vác is. Meg utána is lesz. Emlékeim szerint a Vác története legjobb bajnoki helyezése sem a Ner-korszakra tehető. Ahogy az FTC is sikeresebb volt a NER előtt mint után. Akkor is volt BL-döntős, -elődöntős, nemzetközi kupagyőztes, kupadöntős, és több bajnoki címe, kupagyőzelme volt.
NER-ezhetsz, de ha nem lenne a NER a váci kézilabda már régen megszűnt volna. Neb tegyünk úgy, mintha a Vác handball nem a NER-es, a sportba feleslegesen beleöntött pénzből működne.
Egyszerűen égés a köbön, ahogy évek óta égetitek a magyar kézilabdát a nemzetközi kupákban. Jobb lenne, ha el sem indulnátok..ja akkor kevesebbet lehetne kaszálni az adófizetők pénzéből.
Herbert meg az egyik legnagyobb kókler, szánalmas edzőként.
Nekünk egyetlen vállalhatatlan meccsünk volt (amit a kolléga láthatóan kéjes örömmel emleget), a Vácnak meg az összes nemzetközi szereplése, amit fel tudok idézni, tartalmazott csúfos, megalázó vereségeket.
OK, hogy a Vác lehetőségei szerényebbek, de akkor nem kell nemzetköziben indulni, ha ez meghaladja a klub erejét. Akkor el lehet lenni a magyar bajnokságban, és nem ilyen lelombozó produkciókat hozni időről időre, a magyar színeket képviselve.
Olyan a váci női kézilabda, mint az Idétlen időkig című film, mindig ugyanarra a napra ébredünk.
Mondjuk szerintem ezt már mindenki elfogadta, beárazta, így már ügy sincs belőle.
A válogatott tizedik, a Vácot agyonverik, a BL klubokban egyre több a külföldi, mindenki elfogadta ezeket a dolgokat. Aki meg nem, az nem nézi. (Mint én sem néztem a Vácot.)
Az egyetlen, magyarokra épülő sikertörténet az elmúlt években a mostani Móvár lehet, ha összejön nekik.
Meg részben a tavalyi BL döntős Fradi, de az is inkább "vegyes modell" volt már.
Kritikát kapott. Lemondani nem mondott le (ahogy kábé senki sem, legyen az bármilyen eredmény, max. leváltásra került sor).
Egyébként lehet hasonlítani az almát a körtével, csak sok értelme nincs. Kifutott eredményekkel is lehet dicsekedni, csak csöppet égő, sok-sok év korai kiesése után. Majd ha összejön még egy FF a NERencvárosnak, lehet arcoskodni (mondjuk ennyiből ennyi légióssal jövőre már igencsak égő lenne, ha nem sikerülne).
Szerintem velük IS volt, de ez tyúk-tojás probléma. Nem jók a beállóink, ezért nem játsszuk meg őket, vagy nem játsszuk meg őket, ezért nem tűnnek jónak. :)
Én úgy emlékszem, Danick az elején jó volt, utána volt egy súlyos sérülése (porckorong), és később máshol sem villogott már annyira. Behnke meg inkább egy Kisfaludy-típusú játékos a német válogatottban is (valamivel jobb, de nagy különbség nincs).
Pásztornak amúgy örülnék, de szerintem inkább külföldre megy.
Szerintem nincs rejtély. Egyrészt nincs irányítója a válogatottnak, másrészt nem is akarták megjátszani a beállóst (ahogy olvashattad). Ha nem kap labdát, senki se tud gólt lőni.
Pásztor hibát követne el ha esetleg vissza menne a Fradiba,ahol jövőre ott lesz Cvijics Edwige minek menne 3-ik beállósnak,ezt már egyszer befigyelte.....még egyszer biztosan nem fogja.
Érdekes lesz Bordás helyzete jövőre is. Ha idén nem bíztak benne egyáltalán, akkor jövőre egy all-star csapatban mennyire reális, hogy ő lesz a második számú beálló? Harmadik számúnak meg ne maradjon egy magyar válogatott játékos. Nagyon itthon nem tudna sehova menni (max. ha Pásztor távozik Óvárról), így lehet megint lesz egy játékosunk, aki rákényszerül a külföldre.
Mondjuk egy Pásztor-Bordás csere nekem az álomigazolás lenne, de már nem reménykedek ilyenekben.
