A pap és a fél citrom esete
>>
>> Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni.
>> Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti
>> kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk
>> nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak
>> templomba.
>>
>> A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu
>> férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve
>> minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és
>> mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így.
>>
>> Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap
>> délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta
>> volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi.
>> Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:
>>
>> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>>
>> A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot.
>> Hátrament a paplakba, elő vett egy citromot, félbe vágta, majd
>> kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá.
>> Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
>>
>> - Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?
>>
>> A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót
>> szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
>>
>> Egy héttel késő bb, megint csak kifele jövet a templomból a pap
>> megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így
>> szólt:
>>
>> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>>
>> A pap meglepő dött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb,
>> furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta
>> a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérdezett:
>>
>> - Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél
>> citrom?
>>
>> A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem
>> volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még
>> sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt,
>> és csaknem elájult.
>>
>> Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és
>> akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést.
>> Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte.
>> Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a
>> templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó
>> volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
>>
>> - Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
>>
>> - Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap de kérlek, áruld el, miért
>> kell neked ...
>>
>> A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt.
>> Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles,
>> sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette
>> magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta
>> követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
>>
>> A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a
>> 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni, sőt, ha már ott
>> volt, Arena márkájú úszónadrágot, és Nike futócipő t is vett magának.
>> Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a
>> fura szerzet újra ellátogat hozzá.
>>
>> Vasárnap, ahogy bezárta a templomot,
>> megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
>>
>> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>>
>> A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipő t
>> is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
>>
>> - Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked?
>>
>> A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána.
>> Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott
>> tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas
>> fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem
>> tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy
>> baktatott hazafele.
>>
>> A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden
>> nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében
>> véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan
>> gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette
>> reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipő t. Sőt, jó
>> volt, és még a fél citromot is
>> > elő re a
>> zsebébe tette.
>>
>> Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett,
>> megszabadult a gyülekezettő l, és bemelegítésbe kezdett. Pontban,
>> amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun
>> belépett az idegen férfi.
>>
>> - Pap, kérlek, légy jó, és ...
>>
>> A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
>>
>> - Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?
>>
>> A férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig,
>> átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá.
>> Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy
>> indát, és átlendült a szakadék túlsó oldalára.
>> A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik
>> indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott
>> azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülő gép-temető volt ott,
>> ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta
>> többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül
>> nem talált bejáratot; azt kellet valahogyan kinyitnia.
>>
>> Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu
>> lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges
>> módját. Vasárnap futócipő ben, úszónadrágban, hátán vízhatlan
>> hátizsákba rejtett feszítő vassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és
>> fúrógéppel tartotta a misét, majd kiállt a templom elé, várva az
>> idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
>>
>> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>>
>> - Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen
>> megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó
>> szemmel kérdezte: de mire kell ez neked?
>>
>> A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és
>> elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak
>> a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig,
>> nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon,
>> a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap elő tt. ő
>> > azonban nem
>> állt meg, lekapta hátizsákját, elő varázsolta a szerszámokat, és
>> ügyködni kezdett a zárral.
>>
>> Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az
>> idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas
>> tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és
>> nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte:
>>
>> - Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap.
>> Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet
>> kérem tő led, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
>>
>> - Rendben van, pap ... érkezett a remegő hangú felelet.
>> Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!
>>
>> A pap jó volt, és nem mondta el...
>
