Engem is nagyon érdekel a mesterséges pótfény a növényeim részére. Igyekeztem nagyon utánajárni a témának, amennyire egy laikusnak csak lehetséges. A legtöbben othon akvárium fénycsövekkel világítanak.
Igazából nem tudom eldönteni, hogy a Philips és OSRAM akvárium csöve elegendő-e magában. (?)
Egy svéd barátomat faggatva, kiderült, hogy ő is akvárium csöveket használ otthon, ezekben a fényszegény svéd időkben. Igen ám, de speckó akvárium csöveket! Megnéztem a gyártó honlapját és nem csak egyféle csövük van, mint a Philipsnek és az OSRAMnak, hanem legalább 6 féle. A hazai ára pedig kb négyszerese az említett standard márkáéknak.
Vajon pénzkidobás ilyet venni? Jobb tényleg? Tud többet adni a növénynek?
Sera márkéju csövek: http://www.tropus-szeged.hu/sera_fcso.html
Énmár mindennel probálkoztam, de komolyan:)))
Az energiatakarékos csővel szerintem nem lehet túlsokra menni (nálam nem jött be, de attól másnak sikerülhet persze).
A fluorának furcsa lilás szine van, úgyhogy valószínű hogy egyre gondolunk. Énis úgyhallottam hogy akváriumokhoz lett kitalálva eredetileg, de egy akváriumi növény is ugyanazt a fényösszetételt igényli, mint pl.pálma, vagy kaktusz...csak van aminek kevesebb, van aminek több világításra van szüksége, de azmár egy időkapcsolóval könnyen megoldható (nálam álltalába 9-18ig megy, és megvannak érte bolondúlva a növények).
Ez az általad ajánlott csőnek milyen a szine? Ez azonos-e az akváriumok megvilágitására használt lilás csövekkel?
Mi a véleményed az energiatakarékos lámpákhoz?
Nem próbálkoztál velük?
hi emberek! némi info:
a növények a kék és vörös fényspektrumot használják fel a fotoszintézishez, hagyományos világítótesteket kölcségtakarékosság miatt az emberi szemnek legmegfelelőbb sárga és zöld spektrumokra élezik ki, tehát ezek csak nagyon kevés a növények számára megfelelő fényt bocsátanak ki.
Ebből következik h alkalmatlanok a növények megvilágítására. Kaphatóak ellenben kifejezetten
erregyártott fénycsövek is, pl OSRAM FLUORA (nem reklámnak szánom, de én régóta ezt a típust használom, és NAGYON bevált!)
Viszonylag kevés helyen lehet kapni, ezért az érdemes osram-márkaboltban keresni, mert ott biztosan van. (nememléxem a címekre, de többis van Bp.-en)
Fontos h lehetőleg 50cm-nél ne legyen távolabb a fénycső a növényektől, mert ellenben nem ér túl sokat..
Kaphatóak erre a célra gyártott izzók is, ezek
annyiból tényleg rosszabbak hogy könnyen megégetik a növényt, de kis odafigyeléssel ezek is használhatóak.
Sajnálatosan kell közölnöm veletek, hogy bár a fénycsövek energiatakarékosak,és nem okoznak a növényeknek égési sérüléseket, viszont két problémát észleltem!
Az egyik az ,hogy a banánok leveleinél nem jelentkezik a náluk megszokott barnás folt-melyek napfénynél előtűnnek.
A másik, hogy a levelek sokkal fakóbbak a kelleténél. Ami pedig csúnya.
Úgyhogy arra gondoltam, beszerzek néhány lejárt óraszámú szoláriumcsövet, és azt teszem a növények fölé!!!!
HA a banán levelei visszaszerzik a barna foltjukat, akkor ez lesz a tuti világitási technika. Ez néhány hét múlva kiderül.
Nem tudom, de szerintem nem megoldható égőben.Túl meleg lenne.
Egyébként ez a "cső" mint mondtam H alakú volt, és olyan 15x15 centis.Egy növényre pont jó...
És nagyságrendekkel kevesebbet fogyaszt, mint egy izzó.Ez pedig fontos...
És semmi meleg nem volt, mert nem elektronikus előtéttel, hanem sima tekercsessel ment.(megy.mert még megvan)
Szerintem ha nem találsz mást, akkor valamelyik energiatakarékos égőt vedd meg. 12-15 W. Ha működteted akkor nézd meg, hogy nem melegiti-e a virágod, nehogy túl közel legeyen. Irj az eredményről.
Évekkel ezelőtt az IKEA árult olyan 13 wattos fénycsövet, ami kifejezetten nővénylámpa volt.
A színösszetétele valami olyan összetett, ami jó.
Az alakja nagy H alak, de nem tudom van-e még ilyen.
Én akkor vettem, és szerintem jó volt.Elég erős fénye volt.
Jó lenne ha az akinek van ilyen tapasztalata az megirná. Sajnos ezek meghatározások "természetes fehér" vagy "meleg fehér" ez komolytalan. Kellene a szinhőmérséklet vagy a használt cső adata. Kapni akvarium megvilágitására lilás fényű fénycsövet amit ajánlanak de senkitől nem hallottam ennek hatásáról. Ugyanigy ki kellene próbálni az energiatakarékos lámpákat is.
Fontos, hogy legyen fölötte fényvisszaverő ernyő mert a hatásfok igy majd a duplájára nő.
No, ezt se gondoltam volna, hogy talán még én is tudok segíteni, s nemcsak élősködöm az okosabbak tudományán.
Dr. D. G. Hessayon Szobanövények c. opusából való a következő idézet. (Park Kiadó, nyolcadik kiadás, 103. oldal.)
"Mesterséges fény
A világítótest alatti szobakertészkedés két irányban tágítja a lehetőségeket. Egyrészt homályos, sőt ablaktalan helyiségben is nevelhetünk így virágos vagy levéldísznövényeket. Másrészt télen a természetes fény időtartamát és erősségét meghosszabbíthatjuk, illetve növelhetjük, s így a növények aktív növekedési szakasza meghosszabbodik: az afrikaiibolya pl. egész éven át virágozhat.
Erre a célra a közönséges villanyégő nem alkalmas, mert a belőle áradó hő megperzseli a leveleket. Világítótesteket, általában hosszú világítócsövet szokás használni. Az alkalmas világítóegységekből sok típus kapható, legalábbis azokban az országokban, ahol elterjedt a mesterséges fény melletti kertészkedés. Nagy-Britanniában a hozzávalókat otthon szokták elkészíteni.
Az egység alapját egy reflektor (azaz fényvisszaverő felület, b. megj.) alá felszerelt egy vagy több fénycső képezi. Ezt rögzíthetük is a növények fölött, de úgy is felfüggeszthetjük, hogy kívánság szerint lehessen le s fel húzni. A növényeket egy kavicsos tálcára helyezzük. 0,1 nm terület megfelelő megvilágításához mintegy 20 Watt teljesítményű fényforrás szükséges. Ha fényerősségmérővel dolgozunk, úgy a leolvasott érték a nyáron, szabadban, árnyékos helyen mért értéknek kell, hogy megfeleljen. Figyeljünk a veszély jeleire! A megperzselt levél a fényforrás túlzott közelségére utal, a túlságosan nyurga növés és a fakó levelek pedig arra, hogy távol van a fényforrás. Évente egyszer cseréljünk fénycsövet, de ne egyszerre az összeset.
A mesterségesen megvilágított szobakertek legnépszerűbb fajai rendszerint színesek és zömök növésűek. Ilyenek pl. a begónia, a broméliák, a cinerária, a gloxinia, az orchideák, a Peperomia és a Saintpaulia."
Mellette van egy illusztráció is, amelyen a reflektor széle lefelé hajlik, hogy kímélje a szemet és a virágokra irányítsa a fényt. A virágos növények 15-30 cm-re, a levéldísznövények 30-60 cm-re vannak a fényforrástól. A fénycsövekről pedig nemcsak azt tudjuk meg, hogy rendszerint 2 db 40 Wattos cső, hanem azt is, hogy használjunk egy "nappali" és egy "természetes fehér" csövet, vagy a "természetes fehér"-"meleg fehér" kombinációit.
sajnos a nevét most kapásból nem tudom megmondani, de én Bp-en az I. kerben kakom és közelünkben szoktam vásárolni kifejezetten növények megvilágítására alkalmas körtét. én is azt használom a pincében telelő növényeimnek.
Tudna valaki segíteni, abban az ügyben, hogy mivel világítsam meg a növényeimet, amik jelenleg nagyon sötét helyre kényszerültek.
Azt olvastam, hogy a sima izzólámpa nem alkalmas.
