Egy barátnőm szintén kb. 3 hónapja vár a Turkish-től visszatérítést. Már a honlapjukon is jelzik, hogy akkor fognak tudni téríteni, ha visszaál minden a normális kerékvágásba. Az pedig nem tudni mikor lesz.
Ezek valamelyike a Star Alliance szövetségbe tartozott? Ugyanis én 4 hónapja várom a visszatérítést a Brussels Airlines légitársaságtól. De hátha vannak még csodák, amire te vagy az élő példa.
Az van, hogy az összeget nem utalják, hanem a kártyatársaságon (Visa, Mastercard, stb) keresztül helyezik vissza a kártyára. A kialakult helyzet miatt (rengeteg refund, chargeback) a kártyatársaságok is extrém leterheltek, ezért ami normál esetben 5-6 napot vesz ihénybe, most egy hónapig is eltarthat.
május 5-én megkaptam a Lufthansától a refund visszaigazolást és 2 hete az ügyfélszolgálat azt mondta, hogy megtörtént a visszautalás. A kártyámon viszont a mai napig nem jelent meg az összeg.....
Van esetleg hasonló tapasztalata valakinek? Meddig várjak még vajon?
25 percig tartott, amíg élő embert kapcsoltak (10 perc zenehallgatás), megtalálta a refund igényeimet mindhárom jegyhez (a jegy száma alapján neki sem sikerült, elő kellett bányásznom a refund case ID-kat), hozzáadta az utólag felszámolt extrákat (ezekről el is feledkeztem), és útnak indította a pénzemet.
A booking nálam a szállásadóra mutogatott, a szállásadó pedig a bookingra. Közben a booking a force majeure záradékkal kötelezte magát és az összes szállásadóját, hogy a non-refundable szállások díjait is térítsék vissza. A mi esetünkben 7 főről és 2 éjszakáról volt szó.
Mit tudtál 25 percig beszélgetni a "deltás" hölggyel? ;-)
A Booking nálam nagyon nem kavart be. A szállásadók döntésétől függött, hogy visszaadják-e az eredetileg nem visszajáró pénzeket. Két foglalásom volt. Amelyik egy napos volt az nyelte be a pénzt. Egészségér! A többnapos foglalás megértő volt, lemondott a fizetési kötelezettségemről.
Lufthansa-csoportot úgy, ahogy van, hanyagoljuk, a Swiss-szel rendszeresen szívunk. Férjem régebben a Lufthansánál dolgozott, akkoriban szinte ingyen repkedtünk mindenhova, meg akkor még számított valamit a nevük, más idők voltak azok. Mára a minőségből leadtak, az ár maradt, az ügyfélkezelés pedig kritikán aluli.
Jah, nekem az egész június-július erről szólt.. ömlöttek a képek, emlékek. Mi 10 éve mindig ugyanakkor mentünk, és ezt a Google is tudta.
Lufthansával én nem tudtam zöld ágra vergődni sem telefonon, sem mailen, így a héten elindítottam a charge back-et. 10 jegy, egy vagyon.. nem várok tovább rá, látva a leveleiket. (állítják hogy egyet visszaadtak, de nem.. a másik 9-ről meg nem beszélnek. Vicc) Szerencsés vagy, hogy nem velük utaztatok volna.
Holnapután indulnánk Amerikába és tavaly ilyenkor már ott voltunk, így a google photos-tól a facebookig mindenhonnan ömlenek az emlékek. Kicsit el vagyok kenődve, de nincs mit tenni. Viszont gondoltam, mostmár csak utánajárok, mi a helyzet a Delta refunddal. Az oldaluk nem ismerte fel a repjegyeink számát és azt mondta, hívjam fel őket, úgyhogy gondoltam, rászánom az időt és a pénzt. Hát megérte! 34 napja igényeltem refundot, azóta semmi nem történt, ma pedig egy 25 perces hívás mindent megoldott. Nagyon kedves és barátságos volt az ügyintéző és nemcsak utánanézett, hanem elindította a pénzt vissza a kártyámra, innentől a kártyatársaságon fog múlni (tudom, hogy ők is el vannak havazva, mert van függőben egy chargeback-em is és nem győznek bocsánatot kérni).
Részemről kalapemelés az összes légitársaság, szálloda és pénzintézet összes ügyintézője előtt, de komolyan. Nem győztem a deltás nőnek sem hálálkodni, igen, tudom, ez a munkája, de nem ilyen mennyiségben, és el tudom képzelni, hogy az utasok többsége az összes frusztrációját rájuk önti.
Egyedül a booking.com-ot nem sajnálom, ők elég gusztustalanul jártak el, nagyon megcsappant bennük a bizalmam.
Nekünk szerencsénk volt, mindketten dolgoztunk a karanténban végig, így szabink van bőven-bár ez szokott lenni a szűk keresztmetszet. Félek, ősztől megint be leszünk zárva, így kicsit próbálunk kimozdulni.
New-York-i unokatestvérem és férje is, akik egészségügyben ill öregek otthonában dolgoznak elkapták, még áprilisban..írták mindenük fájt, hasmenés, hányás (légúti problémák semmi). A kiskamasz gyerekeik viszont megúszták. Azóta mindenki jól van.
Közben összeraktam a jövő évi végrehajtási tervet.
Ha minden ok, akkor USA. Ha lehet utazni, de az USA még balhézik önmagával, akkor Izland. Ha lehet utazni, de a repülős, előrefoglalós utak még neccesek, akkor saját autóval, kevés előfoglalással Norvégia, Nordkap.
Tudom, hogy nagyon rossz a helyzet Amerikában, de hol van lehetőség a mostani helyzetben bárhol a világban normális életet élmi? Magyarországon? Ugyan már. Az itteni helyzetről nem írom le a véleményem, mert nem szeretném, ha politikai színezete lenne, de annyi azért biztosnak látszik, hogy itt sem lenne olyan fényes minden, ha többet tesztelnének. Azt már sejtem, hogy akár meddig is tart ez a vírus okozta rémálom az életünk soha nem lesz olyan, mint a vírus előtt.
Tegnap beszéltem nagynénémmel Floridában. A falujukban 500 fertőzött van. Unokahúgom osztálytársa (16 éves) is megfertőződött, emiatt unokatesómék családja is karanténban volt, elég durva a helyzet. Náluk nem opció a hazajövés mondjuk, a 70-es években ment ki nagynéném és a gyerekek, unokák már ott születtek.
Mostanában nem érdemes utazni arrafele, az biztos - de hogy tömegesen visszajönnek emberek, azt sem tartom valószínűnek.
egyik ismerösöm ny-europabol 2001-ben ment ki dolgozni, élni; Ö azt irta, hogy ha a mostani szituacioban lenne az akkori döntes/lehetöseg/kerdes elött, akkor nem menne.
...de azert visszajönni nem akar (Washington allam)
"A third of Americans show signs of clinical anxiety or depression, according to the Census Bureau. Suspected drug overdose deaths surged by 42 percent in May. Small businesses, colleges and community hubs will close.
At least Americans are not in denial about the nation’s turmoil of the last three months. According to a Pew survey, 71 percent of Americans are angry about the state of the country right now and 66 percent are fearful. Only 17 percent are proud.
Americans are reacting in two positive ways. We’re seeing incredible shifts in attitudes toward race. Roughly 60 percent of Americans now believe that African-Americans face a great deal or a lot of discrimination.
