Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Mivel a vezetőén, meg a mögötte levő utasablakon átnézve látni vélem a jobboldali utolsó ablak vízszintes osztósínjét, ezért a kétajtós SL11 a tippem. Sok ilyen járt Érd és Budapest között.
Talán pécsi képen láttam háromajtós városi SM11 volánost.
Volt ott egy (AKÖV?, MÁVAUT?, stb.?) járműtelep a vasútállomás mellett (lsd 97031 és 97033 is), az Ikarus pedig az évszám alapján elég új lehetett, talán idehozták ideérkezése után.
Volt olyan IKARUS protótípus busz (idehaza 1 példányban épült) ami kb. 90%-ban hasonlóan megálmodottan, Neoplán név alatt lett odakint sorozat gyártott, pár év múlva.
Farmotoros, négy kereke van - kb. ennyi a hasonlóság. Elég sok megoldásban viszont jelentősen különböznek, mint két olyan konstrukció, amelynek semmi köze nincs egymáshoz azon túl, hogy az egyik a másik tervezői számára már megismerhető volt.
Az 1950-1980 közötti években bármit alkottak a szoci országokban (akár egy evőkanalat is) azonnal kiabált 5-6-16 ember, hogy ez erre hasonlít, vagy arra hasonlít, innen koppintották, onnan koppintották.
Az egyik legklasszikusabb az itt M61-es mozdony kontra M62-es mozdony esete.
A kettőben csak annyi a közös, hogy mindkettő mozdony.
Azon kívül semmi.
De évekig tartotta magát (még vasutas körökben is) az a hamis legenda, hogy mi magyarok Záhonyban adtunk át egy db Nohabot az oroszoknak, hogy megszülethessen a Szergej.
Az nem zavarta a legenda gyártókat, hogy amikor a Nohab hozzánk megérkezett, a Szergej már kész volt.
ON téma.
Minden autógyár mérnökei állandóan tanulmányozzák a konkurencia elkészült új típusait.
Megveszik, szétszedik, átnézik.
Ez így van már vagy 90 éve.
Ha bármit kitalálsz ma, lehet találni olyan előzményt, mely nagyon hasonló lesz az általad kitaláltra.
Onnan kezdve csak habitus kérdése, hogy rád kiabáljam : Koppintottad arról a Te agyszüleményedet.
Amikor megjelent Csehszlovákiában a Skoda 1000 MB, az a pletyka járta, hogy a tervezői alaposan tanulmányozták a Renault Dauphine részleteit, és sok megoldás hasonlít, vagy egyezik azzal. Ez igaz, vagy városi legenda, ki tudja?
Egy ilyen = hasonló Carevelle volt egy magyar színésznőnek.
A folyosón ahol felnőttem az egyik kislány (8-9 éves) színésznő akart lenni és a Képes Újságban meglátta, hogy az a magyar színésznő aki az Ő imádottja egy ilyen autó mellett álldogál, ott fényképezik.
Onnantól két főt birizgált állandóan.
A folyosónkon lakó Örkényi Éva művésznőt, hogy hozza össze az érintett színésznővel.
Ez 1-2 év múlva sikerült.
Meg engem, hogy szerezzek erről az autó típusról poszter nagyságú fotót.
Ez viszont nem sikerült.
Az 1960-as évek közepén/végén tinédzserként ezt nem tudtam neki elintézni.
Ami a színes képen érdekes, hogy már nem az eredeti állapotot mutatja, mert a hátsó lámpák kétszínűek, ami talán 67-től lett ilyen. A magam részéről ennyire sötét kék autóra nem emlékszem a koraiak közül.
A 1310-es Daciák biztosan '84 utániak, és a bal szélen középtájt mintha egy Lada Samara is látszódna (leginkább a teteje, takarásban), ami 1986-ban kezdtek el forgalmazni.
Ez benne van ha átengeded a kocsit,vagy az erőgépet. Apám sem úgy adta hogy hajrá,hanem a tatai VASÉRT telephelyén a felügyelete mellett gyakorolhattam. Imádtam.. Nekem már nem volt ilyen gondom,a két gyerekemet nem érdekli a szállítás nagy bánatomra.
Nagyon betaláltál ezzel az Ikarus fotóval közvetlenül az XX-es Zsiguli képe alatt, mert az egy 1977-es Autó-Motor cikksorozat egyik illusztrációja volt és a történet arról szólt, hogy eladtak 20 db ilyen buszt Iraknak, lábon vitték ki őket és sárga Lada volt a kísérőautójuk.
A tankolós fotó egyébként a cikk szerint Törökországban készült, az iraki határ előtti utolsó Shell kútnál.
Én olyan családban nőttem fel, ahol a rokonságban én voltam a második autótulajdonos (kb. 32 éves koromban, amikor már több, mint egy évtizede sofőrködtem).
Kb. 9 évesen láttam meg először belülről egy teherautó vezetőfülkéjét. Később anyám munkahelyén dolgozó személygépkocsivezetők között tátottam a számat minden szabadidőmben. Ott volt egy néni, aki gépkocsielőadó volt. Elmesélte, hogy az apjának valami autójavító üzeme volt, ő pedig kislány korában nem babákkal játszott, hanem igazi teherautókkal. A gépkocsivezetők szívesen engedték vezetgetni a főnök kislányát. Piszkosul irigyeltem a nénit.
ZIL MMZ 555,valamelyik MN alakulatnál. HP-28-15. Pár éve tettem fel tatai képeket a ZIL billencsekről,szerintem azok is ebből a rendszám sorozatból voltak.
Kb 1974,Apám beszélget a tatai VOLÁN udvarán az igazgatóval. Szólt faternak,szaladjon gurul a kocsija,nem gurul az főnök,a gyerek áll a darabárú rampára. 11 éves voltam. És egy MT 4-es pótkocsis Skodával.
1 km2 100 hektár. A 2 akkor 200 ha. Az komoly terület. Holdban nemtudom, én már hektárban számolok :) :) :) Lehet hogy elmérted :) Hány napig tartott ez? Nagy jelentősége nincsen ám.
Faluhelyen, főleg akinek traktoros volt az apja, gyakran előfordult az ilyen. Ha nemis az, hogy egész nap a gyerek ment reggeltől-estig, de olyan igen, hogy odaadta neki az apa, ő meg addig kiszállt és feküdt egyet a fa alatt, vagy hazament délután.
Apám kombájnozott is a tsz-ben. Arra emlékszem, még a 90-es évek elején is úgy jött haza az aratási szemlét követő munkavédelmi eligazításról, hogy gyerekeknek szigorúan tilos a tarlón lenni, a gépek körül, szóval az aratáson. De persze hogy ezt nem tartották be soha, be-beültek mindig gyerekek IFÁzni, meg a kombájokba.
Egy modellező barátom szeretne több képet (lehetőleg mindkét oldalról és hátulról) kapni ilyen üzemanyagtartályos Csepel D 452-ről. Nekem csak a platósról van méretezett rajzom.
Egy csemege azoknak, akik a 60-as, 70-es években a budapesti ATI-nál tanultak. Őnekik ismerős lehet a fényképet készítő bácsi neve. Azt hiszem, hogy ő látható ezen a képen 220922
Akkoriban még az épeszű paraszti szemlélet urakodott vidéken. A fiúgyerek, ahogy növekedett, egyre komolyabb munkafeladatot látott el eleinte felnőtt férfi felügyelete mellett, később - miután bizonyította a képességét - egyedül.
Egyébként a termőföld nem közút, arra nem vonatkozik a kresz. Ma már oda is betolakodhat mindenféle munkavédelmi hivatalosság. De úgy gondolom, hogy ma sem járhat nagy lebukási veszéllyel az, ha valai Vízvár határában jogosítvány nélkül szánt. Mindenesetre irigyellek ezért az élményedért.
Egy Vízvári nyaraláskor kb. 2 km2-t szántottam DT-54-es lánctalpas traktorral és egy másik táblán kb. egy hét múlva, szintén kb. 2 km2-t tárcsáztam egy Belarus MTZ-45-ös traktorral.
Akkoriban kateszteri holdban mérték, de én most Google Maps-sal mértem ki a két táblát, hogy mekkorák lehettek?
Érdekes, hogy akkoriban azon, hogy egy 13 éves fiú szánt nem akadt fel senki a faluban.
Pedig nyilvánvaló volt, hogy semmilyen jogosítványom nem lehet.
A CB-97-97 képét én posztoltam 1-2 éve. Római part, 1964., Chevrolet Bel Air 1956-os típus, Greguss Zoltán színész tulajdona. Előtte Szegffy Edit operaénekesnő, a színész felesége. (Fortepan 57514 sz. kép)
Ez a 213711 (és 213713) számú Urbán Tamás kép amiatt érdekes, mert talán nincs még egy fotó az egész fortepanon, ahol ennyi VÁM rendszám látható - és mind olvashatatlan :(
Sajnos több részlet nem nyerhető ki a képből, de ott a kipufogó, ahol lennie kell a boxernél és a lámpa, a lámpaüveg mintája, az első teló meg a tank formája a csíkozással eléggé megegyezik az Urallal.
Mintha valahol olvastam volna róla , vagy láttam filmen , hogy az ötvenes évek végén , hatvanas évek elején a ilyen lakókocsikban lehetett nyaralni a Balatonon .
Én a K előtt, egy évfolyamnyi járműgépésszel együtt, akik mind Szolnokra akartak menni gázturbinákat nézni. Aztán 10 körül az éktelenül pipa Pásztor prof. mindenkit hazaküldött.
Én nagyon örültem neki, egyszerre kellett volna műszaki ábrázolásból nagyzárthelyit írnom, és német írásbeli nyelvvizsgán megjelennem. Elmentem a ZH-ra, és a Rigó utcában beadtam egy kérvényt, hogy a taxisblokád miatt nem tudtam elmenni :-)
Érdekes ez az FSO1500, de nem mondanám diszharmonikusnak. Meg kellett volna nézni, végülis, ha a kép pénteken készült, akkor én onnan százméternyire ültem egész délelőtt, várva a különbuszt, ami sosem érkezett meg.
Köszi,lehet. A családban semmilyen ágon nem volt Trabant,egy kollégám megkért hogy vigyem haza az utánfutós 601-es csoda szerelvényét 1995-ben,hát kitapostam a padlólemezét mire megálltam vele a STOP táblánál.
Ha nagyon zavar valakit a 100% OFF nyugodtan töröltesse.
Nem sértődök meg.
1998-ban kerültem ki Brüsszelbe.
1999 májusában a mentorom elvitt egy hétvégi autós találkozóra.
Valahol Vallóniában tartották.
Hivatalosan az ex szocialista autók találkozója volt, a valóságban inkább azoké az autóké melyeket a szocialista ipar, egyenes úton vagy kerülővel, de exportált Belgiumba is.
Volt sok-sok :
- Moszkvics 408/412. Benzines is dízel is.
- kb. 15-20 db Volga M-21, 2-3 db Volga M-22,
- sok-sok Trabant,
- kb. 20-25 Wartburg,
- 30-40 különböző felépítményű BARKAS,
- Skoda 1000 MB, Skoda S-100, Skoda 105/120,
Amiből csak pár db volt:
- P.Fiat-126,
- Dacia 1301,
- Zastava 101,
- Yugo-45,
- P.Fiat-125,
- TATRA-603,
- Volga M-24,
- ARO-10,
- .............?
Amiből a legtöbb volt az a LADA-2102, de azok nem vettek részt a bemutatókon, mert azok 1999-ben még normál utcai autóknak számítottak, igen sok futott még az utcákon.
A LADA-2101 is volt de kevés.
A Kombi 2102-ből viszont minden belga városban láttál tucatszám, napi használatos példányt.
Érdekes. Pedig látszatra az M21-esek úszták meg legkönnyebben az átalakítást, mindenféle buherált megoldások nélkül. Mintha valami ügyes KTSZ ráállt volna a sárga lámpabúrák gyártására ezekhez.
....".....Egyébként a szovjet konstruktőröket az ellenséges suttogó propaganda azzal vádolta, hogy valamelyik amerikai személyautót koppintották le. ........"
A különböző koppintásoknál " termékeny talajra" hullott a mag, hisz ha már volt, nem is egy echte amerikai járműgyár a Szovjetunióban, igazán könnyű volt azoknak a későbbi márkáit helyben gyártani és valami győzedelmes névvel piacra dobni.
Az adóügyi "kiskaput" valamelyik 60-as évekbeli Autó-motor újság írta. A 2001-3000kcm-es autók ereje, ha nem érte el a 100LE-t, az 1301-1500kcm közti adósávba tartoztak. Egy régi főnökömnek volt 21-es Volgája, anyu barátnőjééknek M20-as Warszawája. Ők azért vettek ilyen vállalattól selejtezett kocsit, mert forgalmi szerint 6 személyesek voltak (elöl is osztatlan ülés), befért a család.
E két típuson kívül még befértek a kedvezménybe az 1938-64. közti Opel Kapitän-ok (2473-2605kcm, 54-90LE), némely Ford (pl. az 1951-62. közti Zephyr és Zodiac, 2200-2500kcm, 68-86LE) és az 1948-51. közti Vauxhall Velox (2275kcm, 54LE) is, melyből a 40-es évek végén állami beszerzésként több bejött. Továbbá az 1954-62. közti Simca Vedette variációi is (Ariane 8: Trianon, Versailles, Régence; Beaulieu, Chambord, Marly, 2351kcm, 75LE). Ezek is mind 6 személyesek voltak.
Pedig az M20 a nagyon ritka saját szovjet fejlesztések egyike. Persze az autó előképe a 30-40-es évek fordulójának amerikai fastback autói voltak, amiből mindenki az ipari kémkedés / reverse engineering gyanúját veti fel (különös tekintettel arra, hogy ez a két módszer igen jellemző volt a szovjet iparra).
Én nem imádom, de még csak nem is kedvelem őket. A Pobeda/Warszawa az 1940-es évek konstrukciója. Tehát a többi 80 év körüli típushoz illő hasonlítani őket. Szerintem nem csúnyák, de ízléseken nincs értelme vitatkozni. Egyébként a szovjet konstruktőröket az ellenséges suttogó propaganda azzal vádolta, hogy valamelyik amerikai személyautót koppintották le. Warszawában többször utaztam és egyszer vezettem is egyet (igaz, hogy selejtmenetben vontattak). Nagyon kényelmes volt benne lenni. Persze egy tolatóradar nagyon kellett volna rá. Amikor az állami cégektől tömegesen selejtezték őket, kitaláltak rájuk egy adóügyi kiskaput. Valahogy úgy volt körülírva, hogy a x cm3 lökettérfogat felett, ha a motorteljesítmény y LE-nél nem nagyobb, akkor a kedvezőbb z adókategóriába sorolandó. Az x és y értékei olyanok voltak, hogy csak a Warszawa és az M 21-es Volga felelt meg a feltételeknek.
Imádom a szoci járműveket,de ezek olyan ritka csúf jószágok...Nem véletlen,hogy még az ínséges időkben is a selejtes gépeket java részt beolvasztották.Nyílván szerepet játszott a magas benzin fogyasztás,és kedvezőtlen adóterhek.
Ez annál régebbinek tűnik. Sem a helyszín sem az időpont nem ugrik be, de valamikor 1974-79 között volt egy csúnya eset, amikor a diáklányokat szállító busz oldalát egy szemből érkező teherautó platója hasította végig. Több halott is volt és a perről beszámolt az Autó.motor c. újság. Ezt a képet mintha még nem láttam volna róla, de remélhetőleg nem sok hasonló történt.
A kellékesek (színészek) se sokat törődtek a hitelességgel.
Somogyvári Rudolf volt talán az egyik kivétel, aki mind a 1944 előtti, mind az utáni egyenruhákat jól ismerte, és ha nem jól, nem szabályosan készítették el, szólt érte.
Végignéztem, bár kínszenvedés volt. Rendszám nem nagyon volt benne, de egyéb érdekesség igen.
Kérdés: ez milyen egyenruha?
Az érdekesség a váll-lap. Meg voltam győződve, hogy 1951 és 1993 között rendőrök nem hordtak hatágú csillagot rendfokozati jelzésnek. A filmben a főhadnagy is a szabályos 59M egyenruhát hordja, a kisméretű tiszti csillagokkal.
Lehet. 1977-ben kezdtem a középsulit Tatabányán,a Tata-Tatabánya között közlekedő háromajtós 620-as csuklósok még a régifajta üléssel voltak szerelve. Soha nem felejtem el,ha átment a vértesszőlősi vasúti síneken a busz a szellőző ablakok fele kinyílt. Akár - 15 fokban is. :)
Buszosok biztosan tudják mi ez pontosan,ha tényleg autóbuszba való.Facebookon vitáznak róla mi ez,a kuka mellett találta valaki.Állítólag autóbuszba mikrofon erősítő...
Az első kép az egy Zil 130D rövid tengelytávú (3300 mm) alvázra épített építőipari billencs, a második kép a 3800 mm-es tengelytávolságú 130B alvázra épített ún. mezőgazdasági billenőplatós tgk.
Én is arra tippelek. (ЗиЛ-ММЗ-585) De szerintem a rakfelülete nem eredeti. Legalábbis a csőrös ZIL billencsek között csak puttonyosról találtam eddig képet. De a szovjet járműipar hihetetlen széles gyártmányskálája miatt nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy ez is valamilyen gyári darab.
A nyolcvanas évek végén készülhetett ez a balesetes felvétel, a Hajdú Volán archívumából való. A képen előtérben az IZ-11-17-es VAZ 2101-es, az Ikarus 266-os mögött a TI-72-37 Skoda 105-ös.
Emlékszem,a szüleim mindig 10 év körüli autót vettek,az összes keleti típusból,és gyerek fejjel is,és apám káromkodásaiból is láttam,hallottam,hogy ócskák voltak.Nyílván amire pénzük volt,azt vették.De én azért imádom ezeket a gépeket a mai napig.
A Csikós 500-asa kiemelkedően szar volt,mert kiderítette évtizedekkel később,hogy valami állatorvosé vagy hasonlóé volt,és baromi sok kilométert hajtott bele.Mire hozzá jutott,hulla volt a gép.
"Nem zavart, hogy elöl a régi Polski tömör, kúpos felnije volt, hátul dísztárcsáját vesztett, eredeti Fiat, az sem, hogy az orra az égben volt, a farát a porban húzta. Az üléseken rákötözött, sárga pokrócok rejtették el a szörnyű szakadásokat, a riasztóból csak a négyledes, ide-oda villódzó figyelmeztető valósult meg, ezért azt a tulaj inkább a lámpavisszajelzésre kötötte."
"és ezzel volt egy alig tizenöt éves, piros, vászontetős, olasz kétajtósom"
Most egész sok 15 év feletti autót látni gyak. gyári, közel újszerű állapotban.
Azért a Skoda-Zsiguli- Moszkvics-Wartburg is elment nagyobb gond nélkül 15 évet.
Műszaki tartalom szerint hátrébb voltak a sorban a nyugati tömeg márkákhoz (Renault-Fiat-VW-Opel) jó 5-8 évvel, de a kor színvonalán símán üzemeltethetők voltak.
Mondom a kor színvonalán.
Hisz akkoriban se a keleti se a nyugati tömeg márkákban nem volt :
- szervo kormány,
- légkondícionáló,
- ABS,
- ülésfűtés,
- elektromos ablak,
- évszakos gumi,
- stb.
Igen elterjedt megoldás volt a három évenkénti autócsere.
Valaki vett egy új autót a MERKUR-nál és három év múlva vett egy ugyanolyat a MERKUR-nál.
Régi autóját pedig eladta a másodlagos (magán) piacon.
Régi autójáért - három évesen - pont az új autó árát kapta meg.
A szoci autókat jellemzően 14-17 éves korukban selejtezték/bontották második vagy sokadik tulajdonosuktól.
Ez érdekes,a szoci verdák nagy része 10 évesen már kohó szökevény volt.Manapság azért ez egészen másképpen fest.Azért a minőségtelenség nagyon érezhető volt.
Nagy köszönet , hogy ezt a képet beraktad ! Régebben már raktam be a forgatásról egy képet , és azóta kerestem , hogy melyik film lehetett . A bicikli és a pulóver eloszlat minden kétséget ! :)
A '88-tól kezdődő káoszt szerintem már képtelenség pontos listával lekövetni. Csak a családban volt két autó, ami nem illik bele ebbe a felsorolásba (az én S120-asom 89. márciusból NN-nel, abyám Daciája egy évvel későbből EF-fel). Persze ez nem a lista hibája, hanem az akkori, nehezen rendszerezhető káosz következménye.
Azt el kell ismerni, hogy a mai hirközlési lehetőségek mellett jóval kevésbé zavarérzékenyek a hosszú vonalak, mint amikor egy-egy jármű akár egy órára is kiesett a menetirányítás hatásköréből. Ha ma egy járművezető jelzi, hogy megállásra kényszerült, akkor pillanatok alatt utasíthatók az előtte járók a lassításra és gyorsan kialakítható az új követési időköz.
-----------
A 8-as autóbusz -> 7-es autóbusz -> 23-as, 24-es és 36-os villamosok, vagy 33-as autóbusz nem volt megfelelő? Vagy addigra már legyilkolták a 33-ast?
Mindig jön egy új irányelv, amit mindenáron teljesíteni kell. Vágjuk szét a hosszú viszonylatokat, mert túlzottan zavarérzékenyek. Aztán meg ragasszuk össze őket, mert így lehet az eljutási sebességet növelni. A nyolcvanhármas trolira haragudtam, mert korábban rém kényelmes volt a Duna/Curia utcából közvetlenül utazni a Józsefvárosi pu-ra. Aztán meg végig kellett sétálni a Váci utcát, amitől ugyan az ember lába nem esik le, de mégsem lehet kényelmes átszállásnak nevezni. Mondjuk a mindennapos buszozás időszakában sokat adtam volna a mai 108E, 110, 112 buszok nyújtotta közvetlen kapcsolatért a Keletihez, nomeg korhely ifjú éveimben is jól jött volna a 908-as.
Akkor megkövetem őt. (Tényleg öregszem. Mintha tegnap lett volna, amikor még megvolt a hosszú 4-es)
Egyébként ez a folyamat 4 -> 4 + 105 -> 105 hasonlóképp jellemzi az illetékeseket, mint a korábbi Baross utcában megszűntetett, majd más számon visszacsinált trolibuszvonal. (74-es troli -> 9Y autóbusz -> 83-as troli) Csak az a trolis cirkusz kicsit többe került nekünk.
Hát, szerintem Dávidunk még a csattogós lepkét tologatta (egész pontosan öt éves volt), amikor a régi négyest kettévágták négyesre és százötösre. Aztán 2007-ben ragasztották össze megint, de már az új számon.
Végülis szegről-végről rokonok, mert a Moszkvics 400 tulajdonképpen az elcupfolt Opel Kadett. A rendszám amúgy keletnémet, az átalakítás is az NDK magánautó-tulajdonosok leleményességét idézi.
Jó kis cabrio-limousine , ezt azért érdemes lenne megcsinálni . Volt amúgy itthon is pár darab , a nyolcvanas évek közepén Budafokon is volt egy a hegyen .
Mindazonáltal mérget nem vennék a forrásaimra. Öt különböző orosz forrást néztem át, mindegyik egy kicsit mást ír, amit idehoztam, az körülbelül az, amiben egyetértenek. Én meg azzal értek egyet, hogy az orosz autógyártás modelltörténeteit lehetetlen munka pontosan felderíteni.
Igen. Talán öt éve voltunk Nyíregyházán a nejemmel. Mondtam neki emlékszel mikor az AVIA-val itt parkoltunk a szálló előtt 1987-ben? Most már nem lehet parkolni ott személyautóval sem.
Közben végleg meggyőztem magamat. Az általad betett rajz egy 1966-os kiadású könyvből való. Szóval akkor csak használhatatlanok voltak. Emlékeim szerint először normális ablakmosóval az Ikarus 260-asokon találkoztam.
-----
Hátha nem érdekel senikit. Tegnap ellátogattam a Ludovika parkjába, hogy megnézzem a BKV egykori Mező garázsának a maradványait. A műhelycsarnokot visszaalakították istállóvá. A vele párhuzamos épület is megvan alaposa átalakítva. Az üzemegységvezető hivatalát (vadászház) lebontották. Megközelíteni nem tudtam őket, mert masszívan körül van kerítve az egész.
A háttérben a Korányi Sándor utca házai látszanak.
A 60-as évek második felében, illetve a 70-es évek első felében gyártottakon is? Én 77-79 között dolgoztam ilyenekkel. De nem emlékszem, hogy lett volna rajtuk, vagy ha igen, akkor tökéletesen használhatatlanok voltak. Mert olyasmire viszont jól emlékszem, hogy az eső elállta után sűrűn kellett velük megállni kézi ablaktisztítás céjából.
Eredetileg ez a kép az MTVA archívumban megtalálható nagy méretben is, sajnos valóban csak vízjeles kivitelben, bár ha nagyon-nagyon fontos valakinek valamelyik kép, akkor komolyabb képszerkesztővel és sok idő alatt leszedegethetőek róla a vízjelek.
Nem nagyon értem az üzletpolitikájukat, kétlem, hogy tömegesen vásárolna bárki ezekből a jó képekből 2000/ db áron.
A Karosa buszok (kézi?)fékjének jó hangosan csattanó hangja volt. A XI., Bukarest utca lakói sokat hadakoztak a MÁVAUT-tal emiatt.
Némelyik 200-as Ikarus kézifékjéből pedig hangos tüsszentésre emlékeztető hangot lehetett kicsiholni. Svábhegy oldalában (hol máshol?) valaki gondolom fontos elvtárs odaszólt a BKV fődiszpancser-szolgálatának egy ilyen autóbusz ellen. Mire a végállomást utasították arra, hogy a buszt küldje be emiatt a garázsba. A gkv. igen rosszallta, hogy ezzel a manőverrel kilopták a zsebéből az aznapi prémiumát. Napközben a garázsba beküldött gkv-knak többnyire megengedték, hogy a bent levő kocsik közül válasszanak. Emberünk kikeresett egy olyant, amelynek lehetett hapcizni a kézifékjével. Aztán a műszak hátralevő idejében a vonal villanegyedben levő részén minden megállóban kézifékkel rögzítette a buszt. Esetenként - a biztonság kedvéért - egymás után többször is ki- és bekapcsolva azt.
Az általam már többször emlegetett PÁV-os Ikarus 630 kipuffogóhangját sokáig nem ismertem. A vezetőfülkében a motortól épp elég nagy zaj volt ahhoz, hogy ne hallatszon. Aztán egy alkalommal valami javítás okán egy másvalaki ment vele egy kört és akkor hallottam meg, hogy a nyilván kissé elhasználódott kipuffogóból igen klassz mélyen dübörgő hang jött elő.
Gyermekkoromban szinte tudtam melyik busz óbudai. S a régi kipufogofék hangok, meg utána a megállóban a hosszú féknyikorgások lassan eltüntek a 85 utáni már nem trilexes ikarusokból.
Így ahogy irod. Fülemben cseng. Ahogy motorfékeztek lefelé hűvösvölgyből.
Ez a meleg helyről származó információ végleg meggyőzött. Tanulság a magam számára: A szovjet autógyártás, autó-átbuherálás tekintetében soha sem modható ki az hogy sohasem.
Ahhoz egy olyan kép kellene, amin látszik az eleje a körlámpákkal, de nyitva a van a géptető és látható bent az 1500-ös alublokk, erre nem sok az esély.
Itthon nem nagyon emlékszem ilyesmire, de az összes szakirodalom azt írja, hogy kasztnitól-lámpáktól függetlenül a régi 1300-as a 408, az új 1500-ös a 412.
Jó kis emlék,örülök,hogy ez így megmaradt.Sokunknál csak egy hang,forma,akármi okozza a becsípődést,mivel gyerekként sokszor azt sem tudtuk,hogy mi micsoda...:)
A BV-78-14/ ex GF-50-22 egy közeli tesójáról viszont maradt meg fotó, a helytörténeti fotótárban akadtam rá, GF-50-25, a későbbi BV-78-23, ő kapott új rendszámot is, BPY-128 lett.
A fotó 1981 végén, '82 elején készülhetett, vadonatúj a busz. Ez jobban járt, mint a '78-14, mert kapott egy felújítást 1990-91 körül, és 1996-ig közlekedett.
1981 őszén érkezett 9 új csuklós a 6-os Volánhoz ( GF-50-17-től 50-25-ig), én a 31-essel jártam, mint 11 éves iskolás... A GF-50-22 és 50-23 volt szinte állandó kocsi, nekem az 50-22 - a későbbi BV-78-14 - lett a kedvencem.
Elbűvölt a vadonatúj busz kinézete, illata, hangja. A "B" tengely hangja és a kipufogófék mély dübörgése mai napig a fülemben van. Mint egy szimfónia, csodálatos volt. Jó pár Ikarus életét végigkísértem a Volánnál, de ilyen klassz, élvezetes hanghatásokat egynél sem hallottam viszont, mint a kedvencemnél. Az 1981-82-ben gyártott buszok "B" tengelye produkált egyébként hozzá hasonló hangokat.
Sajnos a '78-14-ről egy fotó sem maradt fent, a gazdájának sem volt róla fotó - nyugodjon békében, pár éve halt meg autó balesetben.
1991 nyarán, 10 évesen selejtezték a buszt, nem érte meg az új rendszámot. Annyira hiányozott, hogy valósággal mániámmá vált ez a kocsi, örök "szerelmem". Szinte nincs nap, hogy ne jutna eszembe.
Két Photoshoppal készített képet sikerült az emlékeim alapján rekonstruálni róla:
Nem emléjszem, hogy láttam volna négylámpás 412-est. De ez önmagában nem meggyőző. Sokminden volt és van, amit nem láttam. De mutatna valaki olyan képet, amelyen bizonyíthatóan négylámpás 412 látszik?
Egy teherautóval ütközhetett valószínűleg - a sérülés nyomokból ítélve - a BV-78-18-as rendszámú '78-as gyártású Ikarus 280-as Debrecenben, 1983-ban. (Korábbi rendszáma GF-22-29 volt, 1991 nyara után BPY-126 lett)
Már csak egy olyan táblázat kellene, ami tartalmazná a sorozatok kiadásához tartozó évszámokat. Érdemes lenne ilyet készíteni a mostani három betű-három számosokról is, mert nemsokára ez is történelem lesz.
A többségét már szépen összeszedegettük itt az évek során, de van azért még érdekesség benne. (MA 19-xx rendszámok, vagy hogy az XS-nél 60-00 volt a választóvonal).
Facebookról van egy régi rendszámos Wartburg 353 W sedan autó ami benne volt kulcs a csomagtér ajtóban volt benne még most meg vette valaki tuningolás céljából.
Köszönöm , szerintem nem volt , úgy van mint a próbánál a teli piros , meg a fekete piros kérdése . Itt csak annyival több az infó , hogy valamikor a hetvenes évek végén válthattak , 1983 as kép szerint már piros , 1972 ben még fekete , a köztes időszakból való évjáratokról még nem találtam fotót .
Szia . Az indamailes régi email címet , valami vírus megtámadta , és se abba , se az ahhoz kapcslt régi fiókba egyenlőre nem tudok belépni sajnos , de talán lesz megoldás. Szerinted , vagy ha valaki más esetleg tudná , 1979-es VÁM rendszám piros vagy fekete betűs lehetett ?
Köszönöm a kiegészítést - pontosítást, Neked is, gumidaninak is.
Az az igazság, hogy élőben én ezeket nem láttam, csak a képeken látható küllemükből következtetek kialakításuk időpontjára.
Díszléceik és tükreik általában olyanok, amilyeneket 1958-tól kezdve alkalmaztak. (Kivétel: a legutóbbi hozzászólásomban említett Ik30-as díszléc.)
Ugyanakkor a háromablakos hátsó kialakítás (mely itt a képen látható, de nem tudom, hogy mindegyiknek ilyen volt-e) 1958 előtti eredetre utal. Ugyanis 1958-tól mind az Ik60-asokat, mind a 602-eseket már egyablakos hátfallal gyártották. (A 601-eseket pedig ekkor már nem gyártották.)
Továbbá figyelemre méltó, hogy az oldalablakok itt teleablakok (nem elhúzhatók), míg az 58-tól gyártott Ik60-asoknak teljes magasságban, a 602-eseknek a felső sávban elhúzható ablakaik voltak.
Érdekes volna tudni, hogy volt-e ezek között olyan, ami egyablakos hátfallal készült.
Ik-601-es átépítések: még nem voltak öregek, amikor átépítették őket.
A Mávautnak 1953-56 között gyártott 601-esei voltak, és a fényképek alapján még a 3 jegyű rendszámok idején megkezdődtek az átépítések (IB 995-ről van kép) feltehetőleg 1958-ban, és - mivel a többi is nagyon hasonló kivitelűnek látszik - feltehetőleg a 60-as évek elejéig készülhettek ezek.
Ugyanakkor a FAÜ-nél 1960-tól kezdték a régebbi Ik-60-asokból a csuklósokat építeni (1952-56 között gyártottakból készültek az 1960-63 évi csuklósok). Ezeket aztán 67-től kezdték selejtezni.
Tehát amint a Mávautnál a 601-esek, a FAÜ-nél a 60-asok - átalakítás után - még elég soká éltek.
Érdekes, hogy az elsőnek és az utolsónak a homlokfalra tették az indexét és sötétebbnek is tűnnek, mint a másik kettő, melyeknek a szokott helyen van az indexük.
Lehet, hogy a sötétebbeket átfestették? Kékre?
A két világosabb pedig Mávaut-drapp lenne? Vagy világoskék?
Ez egy Ik-601-es érdekes, eklektikus átalakítása, különböző korokból származó díszítőelemekkel.
Eredeti típusáról az egybeablak és a homlokviszonylatjelző árulkodik.
Hasonló átalakítással készültek a különböző egészségügyi vizsgáló célokra 1958-60 között átalakított Ik-601-esek is, melyekről már több kép volt itt.
Megtalálhatók rajta a farosról (vagy 620-asról) származó csepp formájú lámpák, de az 51-től 56-ig gyártott Ik-30-as díszlécek is. (Érdekesség: 1960-ban az első FAÜ csuklósra is ilyet tettek felső díszlécnek, és ilyen dísztárcsái is voltak.)
a./ - Pista bácsi aki egy rozzant Roburral megy naponta kétszer 18 km-t a tanyák-majorok- tehén istállók között az ott dolgozókat szállítva.
b/ - Azok a sok jó helyről kikopott buszvezetők akik 15-20 éves nyugati buszokkal naponta kétszer mennek 150 km-t valamelyik üzem, logisztikai központ munkásjárataiban.
c./ - a profibb buszvezetők, volánosok, békávésok, stb.
d./ - nemzetközi buszosok.
2./ Mit néznek?
Mindent nézhetnek.
Joguk van hozzá.
A gépkocsivezető, az utasok és a busz okmányait is ellenőrizhetik.
A busz műszaki állapotát és annak okmányait, forgalmi engedély, műszaki vizsga is ellenőrizhetik.
4./ Igen, azt is. Bármelyik buszvezetőt, bárhol megszondáztathatják.
Jogilag Kovács 26,János rendőr tőőőrzsőőőrmeter nyugodtan leállíthatja a 7-es buszt a Blaha Lujza téren, és teljes kontrollt végezhet.
Mindenre kiterjedőt.
Ez a jog.
Az ellenőrzési jog végrehajtása nem okozhat aránytalan érdeksérelmét.
Itt ugye az aránytalan szó tartalma a kérdéses.
Ha Kovács 26 a Blahán ellenőrzi a 7-es buszt és nem talál semmi kivetni valót akkor aránytalan érdeksérelmet okozott 50-100 utasnak és ennek következményei lesznek rá nézve.
Ha Kovács 26 a Blahán ellenőrzi a 7-es buszt és a buszvezető tajt részeg, akkor Kovács 26-t megdícsérik mert észrevette, kivonta a forgalomból, és nagyobb bajt akadályozott meg.
A rendőr + KPM-s bárhol, bármikor ellenőrizhet bármilyen autóbuszt.
Az ellenőrzés szabályait meg- és betartva.
Egészen más kérdés a szokás:
- Nem szokás városi, közforgalmú autóbuszt járat közben ellenőrizni. Nem szokás de szabad. Ilyen esetekre azt javasolják az ellenőrzőknek, hogy kísérjék el a buszt a végállomásig és ott ellenőrizzék.
- Volt egy rövid időszak a múlt század végén, amikor egyes városi/fővárosi rendőrkapitányok a saját területükön megtiltották saját rendőreik számára, hogy helyi járati buszokat ellenőrizzenek.
Ez elmúlt.
- Sajnos megy műszaki nélkül autóbusz forgalomba.
Még akkor is ment (1989-előtt) amikor az autóbuszok államiak, önkormányzatiak voltak.
Hibák esetén. Hibázott az ügyintéző, hibázott a műszak, st,
Igen ritkán, de előfordult.
1990 óta pedig ha nem is tömegesen fordul elő, igen gyakorivá vált.
Az érvényes műszaki nélkül forgalomba álló autóbuszok kb. 99%-a magán autóbusz.
Csak egy érdeklődés...A rendőrök jellemzően szokták igazoltatni a buszvezetőket?Mit néznek?Pontosabban mit lehet nézni?Talán,hogy ivott-e és van-e jogosítványa?A papírokon mit lehet nézni?Nyílván nem műszaki nélkül megy egy autóbusz...
Úgy tűnik ,ez a rész nagyon népszerű volt az autós turisták körében . A hely ugyanaz , csak egy 100 méterrel feljebb . Sajnos az Opel rendszáma nem olvasható .
Na, hát ezek azok a dolgok, amik nekem mindig is tetszettek és hiányoznak. Én az egyéni ízlésre alakított járműveket szeretem, nem az arctalan tucatárut, ahol minden egyforma.
A lámpamánia pedig nálam is megvan... :-)
A Hajdú Volánnál az egyik kedvenc buszom a BPY-071 volt. A gazdája imádta a járművét, látszott is rajta a törődés. Felújításkor feketére fényezett lökhárítókkal jött vissza a gép, akkoriban ezt találták ki az okosok - elég rosszul, én utáltam a fekete lökhárítókat. Úgy látszik a sofőr is így volt ezzel, mert egy-két hónap után a karosszéria színével megegyező sárgára lettek lefújva a lökhárítók. Nagyon klassz lett.
A ködlámpákat pedig átalakította úgy, hogy nappal is, este is egy plusz helyzetjelző izzót is beépített a foglalatba. Király volt.
A hátsó lámpa foglalatokat is szokás volt krómfóliával "befoncsorozni", csodaszépen ragyogtak tőle a lámpák.
A második, sárga-kék-szürke flotta-színezésre való felújítás után terve volt véve, hogy a srác kékre festi majd a lökhárítókat, de az már elmaradt, sajnos. Azóta pedig már a '071 rég kiskanál...maradtak az emlékek.
Én a honvédségi Ladát egyéniesítettem.(1989-90).A főnököm-ezredes elvtárs-,viszont nemcsak,hogy eltűrte,de még tetszett is neki,pedig épp elegen duruzsoltak neki miatta. 2105-ös kocka Lada,miután megkaptam a legelső dolgom az volt,hogy a lökhárÍtó tetejéről a lökhárító aljára költöztettem a rendszámot,felraktam mellé két NDK-s kocka ködlámpát,az első helyzetjelzőket átköltöztettem az indexbe,így sárgán világítottak,a hátsó lámpákban lévő ködlámpákat átkötöttem féklámpának és mivel reptéren voltunk,így a javítóosztályon felpolíroztam a szelepfedelet és kunyeráltam 4 db Mig 21-es visszajelzőt,két narancsot és két pirosat és azokat belefúrtam a lökhárító oldalsó gumisarkaiba. Semmi köze nem volt az akkori Kreszhez,de a rendőr nem szólt érte,pláne,ha meglátta a "parkettás" vállapot mellettem,a honvédségi "hangokat",meg a főnök kezelte. :-)
Hogy kevésbé off is legyen,a rendszám HA 50-96 volt. Szép időszak volt.....
Igen, ahány ember, annyiféle ízlés. De azért úgy nagyjából lehet érezni, hogy mennyi elég, mennyi a sok.
Aztán az is kiverte a biztosítékot itt Debrecenben a Volánnál, amikor az egyik buszvezető szépen, precízen becsíkozta a 280-as lökhárítóit, nem is volt vele baj, de sajnos egy kollégája lopta az ötletet, és ökörhugyozás módjára, nosza rárittyentett ő is csíkokat a buszára. Erre aztán az üzemegység vezető begerjedt, és leszedette a szépen felrakott csíkokat is...
De van egy ikerlámpás sztori is.
A BPY-128 rendszámú Ikarus 280-asra -mintegy első fecskeként - ikerlámpás hűtőmaszkot szereltetett fel a lelkes és szerető gazdája. Nagyon klasszul nézett ki, királynak érezte magát a sofőr is.
Egy kora reggel, még majd' sötétben, vitte a buszt műszakba a srác, szembejött vele egy autó, gondolta rávillantja az Ikarus 6 lámpáját, mert egye ikerlámpák plusz a 2 ködlámpa...
Nemsokára kiderült, hogy az üzemegység vezető ült az autóban. Az ikerlámpáknak rövid úton belül "lőttek", mert sikerült a főnök urat elvakítani az extra fényekkel...
Jó darabig nem is volt ikerlámpás busz a helyi üzemegységben. 2000 körül csak a GNX-309 gazdájának sikerült ezt meglépnie. Helyköziben viszont jó pár 200-asre szereltek fel ikerlámpás hűtőmaszkot.
Pedig szerintem nem rossz dolog, ha a járművezető - persze a jó ízlés határain belül - olyanná alakítja a rábízott járművet, amelyben otthonosan érzi magát.
Hogy néznivaló is legyen, egy példa a 80-as évekbeli "egyéniesítésre", BX-39-33 (később BPY-101) új állapotában, 1985-ben Debrecenben, a Hajdú Volánnál. Véleményem szerint egy ilyen díszítés mutatós, de nem megy túl a jó ízlés határain sem. Ezt a képet a buszvezető HÖLGYtől kaptam, Elek Györgyi Emma, a mai napig buszvezető, de már Budapesten.
Leginkább a 70-es 80-as években - én csak a 6-os Volánról beszélek, máshol nem tudom mi volt a helyzet - simán eltűrték, a szemléken is ott haladt el a vezetőség a sok kicsicsázott jármű előtt, hagyták.
Aztán a kilencvenes években is tartott még a díszítősdi, de már nem olyan lelkesedéssel. 2000 után pedig már nem nézték jó szemmel a dekorálást. Flotta-egyen fényezés lett, más lett már a vezetőség is, a szemlélet. Néhány régi sofőrnek igen elvették a kedvét, amit még az Aranykorszakból hozott magával. Pedig szerintem nem rossz dolog, ha a járművezető - persze a jó ízlés határain belül - olyanná alakítja a rábízott járművet, amelyben otthonosan érzi magát.
1955 ~ 58 ban készült fotó bányavárosban!Apukám jobb oldalt a magasabb, az akkori esőkabátnak nevezett népszerü kabát van rajta! A mostani buszok őse és a sofőr öltözéke csodálatos volt! Ezt a buszt használták a bányászok is, mert ugye bányavárosban, 5 helyen termelték ki a szenet!KányásTiribesAlsókatalinFelsőkatalinSzorospatak
Köszi Zoli! Ez olyan mint a Velencei Tó. 1977 óta járok le oda,minden évben elsőként Május elsején keszeget enni Agárdra,és minden évben megállapítom hogy festékboltot itt nem kell üzemeltetni. Azt,mármint a festéket nem ismerik ott,szinte skanzen. Minden maradt a régiben. (Kivéve hogy tavaly körbe betonozták a tavat.)
Dehogy szóltam volna érte.Csak érdekes megtudni,hogy anno milyen szemmel nézték és kezelték ezeket a dolgokat.Hogy egy kicsit a gépkocsivezetők sajátjuknak érezték a járműveket.
Ugyanez ment a debreceni helyi buszoknál is, a nyolcvanas években leginkább. Szinte nem volt két egyforma kinézetű Ikarus a sofőrök szorgos kezének és visszafoghatatlan díszítő hajlamának köszönhetően.
Az egyik busz maradt sárga lökhárítós, mint gyárilag, a másiknak fehérre lett festve. Aztán az ütközőbakok...fehér, sárga, piros, kék, bordó, krémszín, csíkos, pettyezett, rendszám-feliratos, amit csak el lehet képzelni. Aztán a szakáll-lemezeken az általában trapéz alakúra festett sávok. A csúcs pedig a becsíkozott lökhárítók voltak. Szerették a magasságjelző lámpákat is a selejt kocsikról oldalra a lökhárítók sarkai alá felszerelni. Csuklósoknál a csukló osztó alsó sarkára szereltek oldalindexet, ami este narancs fénnyel világított. Kiegészítő ködlámpák pluszba...plusz indexek a lökhárítók sarkaira. Beltéri dekorációk, zászlók, matricák, stb...Imádtam azt a korszakot.
Ma már a DKV-nál tilos a járművek egységes arculatán változtatni, semmi dekoráció.
Jobban ide tartozik e topikra, hogy a kilencedik ágazatvezető valahogy megfűzte a TSz elnököt, hogy neki ne vegyen IZS-t, hanem ada oda azt az 50.000 forintot és majd Ő megoldja okosba.
Az elnök (joggal) félt, hogy vmi fekete ügybe keveredik ezért írásos utasításba adta, hogy csak állami cégtől vehet és csak számlára.
Ez az ágazatvezető elég simlis fickó volt, de most kivételesen szabályosan járt el.
Elment az AUTOKER , Bp. XIX.ker Hofher utcai telepére.
Ott vett egy Volga M24 kombit amelyik teherautó volt.
Igen teherautó.
Csak két ülés volt benne és oldalablakai a második üléssortól nem lefestettek, matricázottak voltak mint a mentő változaton hanem be voltak lemezelve.
Valami FS (??) volt a rendszáma.
1978-ban lehetett FES ?
Ilyenből 3-4 db volt Magyarországon.
A Mentőknél láttam egyet, a Tűzoltóknál egyet és ezt pedig a Repülőtéri Igazgatóság használta előzőleg.
Elérte a 150.000 km-t ami akkor az állami Volgák selejtezési határa volt.
Nem volt egyszerű megvenni és levizsgáztatni.
Az új keresztségben SH (??) rendszámot kapott.
1978-ban az SH futott vagy rosszul emlékszem?
S itt jön a képbe Négyesi Pali és az itteni olvtársak tudása ami nekem nincs.
Pali !
Utána tudnál nézni annak, hogy mi lehetett egy teherautó Volga M24 kombinak a rendszáma?
Úgy gondolom 10 alatti azoknak a Volga kombiknak a rendszáma melyek teherautó rendszámmal futottak.
Olvtársak !
Mi lehetett ennek a Volga M24 autónak a típus száma ?
A Moszkvicsnál ugye a Moszkvics 408-nak a teher testvére a Moszkvics 433.
Ok.
Az oroszok minden számoztak.
Tehát biztos volt a Volga M24 kombi teherváltozatának is típus száma.
Életem egy szakaszában (11 hónapig) Szállítási Főágazatvezető voltam egy Budapesttől kb. 45 km-re lévő TSz-ben.
( Tévút volt. Nem az én világom a TSz. Alkalmatlan voltam rá. Felmondtam.)
Kb. 60 teherautó, + 4 busz + egyebek.
Mg gépek nem.
A három falut felölelő TSz-ben volt vagy tizen valamennyi ágazatvezető és kb. 5-6 főágazatvezető.
Az elnök több fizetést már nem tudott adni, ezért vmi pluszt kellett nyújtania.
Kitalálta, hogy minden ágazatvezető kap szolgálati kocsit benne CB rádióval.
Ok.
De akkoriban dúlt a fekete szolgáltatói rendszám, tehát személyautó szóba se jöhetett.
Vetetett velem 8 db IZS-2175 típusú teherautót.
Ilyet :
Csak nem narancssárgában vettük át hanem citromsárgában.
Mind egyforma volt.
A lényeg azon volt, hogy teherautó.
Használatukat nem korlátozta semmi, míg ha személyautó lett volna, akkor millió plusz egy szabály vonatkozott volna rá, ide nem mehet, oda nem mehet és nagy büntetések is jártak volna vele.
Az AUTOKER-nek épp akciója volt, az eredetileg 58.000 Ft.- ba kerülő IZS kisteherautókat 50.000 FT.-ért árulta.
Megvettük.
Kiosztottuk.
Nem telt el kettő hónap a nyolc ágazatvezető aki megkapta, saját pénzéből megpróbálta csicsásítani, saját képére formálni.
Egyik tett rá egy csíkot ide mire a másik oda tett három pöttyöt, a harmadik pedig valahová máshová két csillagot.
Akinek volt fényező ismerőse az fehérre festette a tetőt.
Stb.
Nem akartak egységesek lenni.
A kocsik használatát nem befolyásolták, de egy II. éves szociológus hallgató csillagos ötös évfolyam munkát írt volna a dologról.
Amikor egy faluban van/volt 14 db egyforma Lada-1200, akkor a helyi ifjúság (18-38 év között) mindenáron meg akarta különböztetni magát (költséghatékonyan) a többitől.
Ez sokszor csak plusz matrica volt, máskor a vezető oldali ablakra felaplikált szélfogó, megint máskor egy kicsit más index búra.
Hírek
Hírek
Ilyenből több magyar rendszámúra emlékszem.
MTI-FOTO-867043 CE 78-15 és CE 44-31
Meg is találtam!
(...)
