A képeket egy 3D-s modelező szoftverrel készítettem, ingyenes, Gmax néven fut. Alapvetően játékfejlesztéshez való, renderelni nem tud, de korlátozottan ilyesmire is használható.
Kedves mdss
Köszönöm a választ. Sztem jól értelmezted, a födém látható gerendás, rém egyszerű lapolt deszkázással. Végülis a topik azért indult, mert ez a födém kissé mozog mikor a gyerekek ugrálnak rajta, és ez nem volt túl bizalomgerjesztő számomra.
Még azt nem írtam, hogy az oszlopok mögött téglafal is van, ez is fogja szerintem a gerendákat. Az alsó szerkezetet így már kezdem fogni, amit viszont még mindíg nem értek, hogy az emeleti szintnél -inkább tetőtérnél-, mi merevíti hosszirányban a szerkezetet?
Ha hátulról megfújja a szél, nem értem, mi tartja meg? Csatolok 2 képet, mire gondolok. Az egyiken a jelenlegi állapot van. A másikon meg betettem merevítőket, és kérdezném, hogy ebben az irányban miért nem építenek be ilyeneket? pl. beépített teraszoknál látni, hogy az oszlopoknál minden irányban vannak 45fokos merevítők, itt meg csak az egyik irányban.
Tényleg bocs, ha nagyon gáz a kérdés, de érdekel.:-)
Az egyik irányban jol látszik 5db szelemen van ezekre fekszik a szarufa vápa+ácskapocs kötéssel ez nagyon erös a másik irányban derékban ott a fogopár plusz lent amire ráfekszik a talpszelemen az a gerenda (egyik képen rozsaszin a másikon vörös) ez megvan támaszva (konzol feles lapolással) és nem is kell több egyébként ezt a gerendát szokták láthatová tenni fafödémnél.Remélem jol értelmeztem a képet.
Hi! Az U-vas amire gondolsz a fedélszékben az oszlop+a derék szelemennél van,ács kapocsra gondolsz talán?Egyébként ha megnéztek egy templom tetöszerkezetétt az elég régen készült talán és láthatjátok se egy szeg se egy ácskapocs nincs benne semmi ami össze tartja,legalábbis látszatra de ha jobban megnézitek keményfa ,,szegekkel" van összefogatva.Semmi baj az új dolgokkal se a régiekkel mindent az dönt el hogy milyen ember rakja össze kokler vagy olyan aki add arra hogy szép és jó dolgot adjon ki a kezéböl és akkor hivják legközelebb is és ajánlják másoknak is!
Nem 100% akkurátus, de nagyjából így néz ki + a födémek, borítások stb..
Kérdésem, ha ezt megfújja a szél, akkor ez hogy-hogy nem dől össze? A szerkezeten csak két oldalt látok merevítést, a másik két irányban sehol egy fogópár vagy valami. Annyi, hogy a padláson van még a szerkezeten átívelően, átlósan 1-1 léc, ezt nem rajzoltam be. A látható szerkezetek alapján tudtam csak modelezni, lehet, hogy van még valahol valami, de nem hinném, nem egy bonyolult szerkezet.
De akkor gondolom azért kerülhetik, mert valamiért nem volt ez így jó, vagy már vannak sokkal jobb kötések is. Még azt figyeltem meg, hogy a függőleges oszlopok és a vízszintes gerendák találkozásánál a facsapoláson kívül van még valami U vas szerűség, valami kapocsnak nézem azt is. Bele van verve tövig a fába. Az mi lehet?
Bocs, ha sok sületlenséget kérdezek, de nem értek a témához, viszont érdekel.
Az épülő házamnál nem ilyet látok, ott hosszú csavarokkal operálnak ha jól láttam. Ez a csavaros megoldás biztosabbnak tűnik, mert itt nem sérülhet a faanyag, de ez a vas akármi elég masszív darab, még csoda, hogy nem repesztette ketté az anyagot mikor beütötték. Vagy utána, mikor száradt az anyag.
Nálam meg valami olyan van, ami elrendezésre kb. ilyen mint a képen, de se nem kétoldali, se nem egyoldali, hanem a szarufákkal azonos méretű gerenda?? megy keresztbe. Ott 45fokban levágva kapcsolódik a szarufához, valamiféle fából kialakított csapolással -a szarufán egy lyukba illeszkedik a vízszintes gerendából kifaragott csap-, + még néhány szög, aztán kész. Nyeregtető.
Nem is értem, mi tartja ezt össze, nagyobb viharoknál recseg az egész, de már 30éves, és még nem dőlt össze. Igazából azt nem tudtam megfejteni, hogy a nyeregre merőleges oldalon ha szelet kap, akkor mi tartja vissza a szerkezetet attól, hogy eldőljön?
Az oromfal emlékezetem szerint, csak föl lett falazva, de oda már sem pillér, sem beton koszorú nem került.
Akkor az oromfal repedéseinek valószínűleg ez lehet az oka. A szélnyomást nem tudja felvenni önmagában a fal és ugyan nem dől fel, de a fugáknál megrepedezik, mivel nincs kellő húzófeszöltsége a habarcsnak. Nem az uralkodó szélirány felöli falon jelentkeztek a repedések? A válszfalaknál kérdés, hogy ki vannak-e ékelve, illetve vakolva, vagy csak glettelve vannak, illetve nem ázott-e meg esetleg a tégla beépítés előtt, mert akkor nagyobb a zsugorodása az YTONG-nak.
Ha OSB van a tetőn, akkor az rendesen megmerevíti a szaruzatot szélnyomás ellen. Ha nem nútféderes az OSB, illett volna alá tenni átlapolást, hogy ne tudjon elhajolni egymás mellől a két tábla. (Én anno bátyám tetőtérbeépítésekor, fa födém felett ezt csináltam az OSB-vel és azóta is műxik, már 9 éve)
A menetes szár az egy sima rúd, amin menet van. A csavar lényege, hogy tudod csavarni szerszámmal. A menetes szárat nemigen tudod, mert nincs minél fogva (max. egy kombinált fogóval lehetne, de az ugye tönkreteszi a menetet, ahol megfogod).
Létezik olyan csavar, ami majdnem olyan, mint egy menetes szár, csak van az egyik végén egy horony rajta, aminél fogva csavarni is lehet.
Nincs egy padlásfeljáró? Akkor mindenféleképpen nézz ennek utána pl a tetőn felszeded a cserepet ott ahol a két fólia találkozik és bedugod a fényképezőgépet és vadul ide oda kattingatsz, egyszer csak eltalálod amit leakartál fényképezni.:-))
A tető valszeg tolja ki a két falat, meg kell nézni ,hogy az a 45fokban lévő valszeg az lesz a fogópár szegelve van e vagy pedig átmenő csavarral ( ez lenne a szakszerű) van rögzítve a szarufához. A képek segítenének de a padlásteret is és a csatlakozási pontokat közelről is.
Ilyen nálam is volt az egyik falnál. Bár nem igazán értem, hogy mit nem értettek rajta a fiúk, hogy a madzag mellett egyenesen ássanak? De a csúcs a főnökük volt, aki azt mondta, hogy nem baj az a 30 centis has, majd kihozzák valahogy. Bár azt csak akkor tudta volna, ha egy darabon csak a földre teszi le a téglákat.
Ez a kezdet volt. Aztán jött a többi. A kivitelezők akiknek bármit mondtam, az lett a vége, mint az anyós kontra csákány, egészen a szimpla letojástól, a lehúzáson át, a veleszületett rosszindulatig, és ezek folyományainak gazdag tárháza. Egyszerűen rémület. Hányszor fohászkodtam, hogy egyszer én dolgozhassak nekik. De imáim nem találtak meghallgatásra.
Ez egy fsz.+ tetőtér beépítéses ház. Az alsó szinten sem a főfalakon, sem a födémen semmi baj, ezért, no meg az erőteljes alapozás miatt is kizártam, a süllyedést mint okot. A födém, monolit vasbeton födém, (c-20-s?) mixer betonnal készítve. Így koszorú mint olyan elmaradt, hiszen egybe lett öntve at egész. Erre jött körbe a két tégla magas térdfal, úgy 2-2,5méterenként belekötve a födémbe, igaz ez már helyszínen kevert betonnal (ami szvsz jóval gyengébb mint a mixeres), erre jött a koszorú körbe szintén helyszíni betonnal. Természetesen a födémmel annak rendje-és módja szerint össze lett vasalva. A koszorúba lettek beöntve a tetőt tartó csavarok. Ez a koszorú nem fut teljesen körbe mivel az erkély ajtóknál az egyik oldalon megszakad. De ezzel sincs gond. Amivel gond van, az az oromfal koszorú fölötti része, ahol az ablaktól indulmindkét irányba a ház széle felé repedés (de csak az erkélyes oldalon, ahol ajtó is van) , a ház másik (csak ablakos oldal) ilyet nem tapasztaltunk. Az oromfal emlékezetem szerint, csak föl lett falazva, de oda már sem pillér, sem beton koszorú nem került. A másik amivel gond van, a tetőtér ytong válaszfalai. Azokon keletkeztek nagy számban hosszú vízszintes repedések. A válaszfalak egymással vannak kapcsolatban, illetve a térdfalakba, és az oromfalakba lettek bekötve. A térdfalakba értelemszerűen csak alacsonyan. A falakat, ahogy én meg tudtam állapítani, többnyire szabályosan, saját ragasztóval, bár így utólag visszatekintve elég gyorsan rakták. Ami kimaradt, az előtte felporszívózás (csak söprés), a két soronkénti dróthuzal, és az első, a "durva gletteléskori" üvegháló. Bár ezek nem tudom mennyire számítanak. Az első repedezős időszak után nyugalom következett. Legalábbis ezt bizonyította az, hogy a repedésekre kent 1-1 csík stukatúrgipsz nem vált el, és nem repedt el. Ekkor mivel úgy látszott, megáll a dolog kifesttettünk, az ytongos repedésre üvegszövetet raktak, az oromfalit csak áthúzták glettel. Egy ideig nyugalom is volt, de beköltözés után újraindult a folyamat, új repedések jöttek, és a régiek is tovább szélesedtek. Az „indikátor” gipsz mellett is reped. A harmadik ami problémás, a tetőt belül borító gipszkarton táblák, ill ezek a tetőzugban a szelement takaró gipszkarton, közötti repedés, valamint e szelementakaró, és a térdfal közötti repedések. A gipszkarton táblákat megfelelő profilokra lettek felerősítve. A profilok a gerendázathoz rugalmas fülekkel, a köz, és oromfalakhoz pedig közvetlenül csatlakoznak. A táblák csatlakozásánál üvegszalagot használtak. Na, ezek a szalagok „unták meg”, és válnak el. Gondolom, okkal.
A tetőzet, két végén kontyolt nyeregtető. Zsindely borítással, ami 18-az nem nútféderes osb-re lett fölrakva. (Erre még visszatérek!) A szarufák 7,5x15-ösök (asszem), és a szarufázat között azzal 45° fokban felszegezett deszkák merevítik. (Erre az ácsok külön felhívták a figyelmet, hogy le ne próbálja venni soha, senki.) Ami viszont nem tetszik a tetővel kapcsolatban, hogy a zsindelyezés szabályos térközönként a hossztengellyel merőleges csíkokban láthatóan felpúposodott. Gondoltam arra, hogy mivel nem nútféderes az osb, ez alátámaszthatja a „tető mozgás” elméletet. Viszont (szabad szemmel) látni nem láttuk mozogni, pedig mostanság voltak viharok rendesen, itt pedig kimondottan van helye vágtatni a szélnek, mert semmi sincs ami akadályozná. Az még fontos lehet, hogy a kivitelezés késő ősszel, ill télen történt, és ha igazi fagyok nincsenek is mostanában, azért nem volt az a banánérlelő hőség.
Alkalmasint megpróbálok képet is föltenni, mivel az gyakran többet mond minden szónál, csak még nem tudom, hogy is oldom meg, mert ha ide kicsiben teszem fel, akkor semmit nem ér. Ha viszont nagy méretben, akkor meglincselnek. Bár még egy ilyen hosszú hozzászólás, és valszeg így sem kerülöm el a sorsomat. :-)
Jó, ebben van igazságod. De a lösz az másképpen rossz mint a többi. Itt a fenekem alatt a fél város löszre épült, ez a ház is, amelyben püfölöm a billentyűket, de nem ezekkel vannak a nagyobb gondok, hanem a város másik felével, amely az agyaggal keveredett másodlagos lösz-üledéken, az egykori Duna-ártéren épült. Ott is vannak stabil házak, de azok érdekesen vannak alapozva.
Ezt a jó Magyar építőipar kitűzési pontatlansága miatt szokták így tanítani az egyetemen, hogy ha egy sörrel többet ivott esetleg a kőmíves mester és elméri egy kicsit a derékszöget, legyen hely korrigálni rajta. Láttam már olyan építkezést (egy iskola volt) ahol képesek voltak 30 cm hasat betonozni egy hosszú falszakasz alaptestébe és az 50 cm széles sávalap mellé még 20 cm-t kellett mellébetopnozni, hogy egyenes lehessen a fal
