a jelen elhasználódott, elhasználódó termékei az újrahasznosítás alapanygai. mai állapotok szerint ez kiválthatja a bányászott nyersanyagigények több mint felét.
Vagyis a cikk megint úgy tagadja le a dolgokat, hogy voltaképpen beismeri, hogy vannak gondok....
QRVÁRA édesmindegy, hogy az elásott széllapátok hányfelé vannak vágva és hogy melyik generációba tartoznak, merthogy ha kettőfelé vágják és nem háromba, meg 1-generációs lapátok és nem harmadik, akkor már nem is létezik a probléma ???
Szóval ezzel az álságos magyarázgatással akarják a lényegről terelni a szót ???
És qrvára édesmindegy, hogy 5 évre ássák -e el őket, vagy 50 évre !!!!
ELÁSSÁK őket ??
IGEN , elássák őket.
Akkor nem kell azt hazudni, hogy nem történik ilyesmi !!!!
Nem úgy, nem most
Az eredeti Bloomberg cikk tengeri (offshore) szélparkok leszerelt turbináinak elhelyezési és feldolgozási problémáját taglalta, a fotókon viszont egy Wyoming-i hulladéklerakóba ideiglenes engedéllyel szállított, jóval kisebb méretű turbinalapátok voltak látható, melyek ráadásul a közeli, még első generációs amerikai szélpark lapátcseréje utáni helyzetet mutatták be. Arról viszont a szöveg nem szólt, hogy a bemutatott lapáttorzók feldolgozására van már végleges megoldás, és a hulladéklerakóban e terhet csupán pihentetik.
Veszélyhelyzet nincs, de az igaz, hogy helyzet van, hiszen Európában, a kiöregedő 20-25 évnél idősebb szárazföldi szélfarmokról 3-5 éven belül több mint 14 ezer öreg turbinalapátot szerelnek le, és ezekkel kell majd valamit kezdeni. Ez szám a 2030-as darabra, méretre egyaránt nőni fog, így a kérdés kezelését rendszerszinten is meg kell majd oldani. De a tengeri szélturbináknál ez a kérdés még hosszú ideig nem napi szinten aktuális, mivel az offshore szélfarmok terjedése éppen csak megkezdődött az utóbbi évtizedben a világon. Ráadásul a Bloomberg cikke bár megírta, hogy az amerikai példa Európában ismeretlen, a cikket szemléző európai sajtó ezt is lefelejtette.
újabb kérdés; - van egy 10kW-os elektromos motor. mikor adja le teljesítményét, mennyi időt vesz igénybe teljesítmény képességének leadása, mennyi ideig képes azt leadni és mennyi a fogyasztása?
ne feledd, ha van 5 lovad és azokat befogod a mozgatni kívánt teher elé, már az 5 ló ereje adott. ha elindítod lovaid 5 ló erejétől mozdul a teher, függetlenül sebességüktől. sebességük növelése erejük kihasználhatóságának idejére hat.
[A "zúdulat" kifejezés most napokra belém égett. Ha láttok embert az utcán véletlenszerűen fel-fel nevetni, az én vagyok, mert éppen akkor jutott eszembe a "zúdulat".]
:)) nyomornya, zúdulat ... vannak szavak.
"Tudod erre van célszerűbb mértékegység is, a [Coulomb]=As"
igaz, de az As még nem érzékelteti az elektronok mennyiségének számát. az A az elektronok határozott mennyisége, ami ugye a C. a C pedig a már írt mennyiség. ha ezt 100A akkor 100 szoros mennyiség. ha ez 1s alatt áramlik, akkor elég vastag vezető kell, hogy ne égjen el.
"1,4 * 40 = 56 Ft. (Ha nem számolunk a veszteséggel.)"
na de ez csak 1s alatt kivett haszon. feltéve ha nem a töltés költségét írtad. ez az aksi ugye nem galván elem, amelyhez nem kell töltő feszültség elektronjainak előállításához.
a legfőbb kérdés az, működtethetsz e egy generátort kevesebb, abból nyert energiával, mint amennyi energiát képes vagy kivenni abból?
erre voltak egyszerű példák. ha megnézzük a már bemutatott pl. 10kW energiát adó generátor motorját, biztos nem 10kW energiát igénylő volt. kétségtelen a terhelés nem volt a végpontig hajszolva.
de, vanak lehetőségek az áramerősség és a feszültség változtatására is, adott lehetőségek mellett. vagyis a generátor által előállított bizonyos energiát képes az ember változtatni. természetesen minden fogyasztó, de egy összekapcsolt rendszer egységként működik, mint ahogy ma folyik. ha pedig változtathatom az áram erősségét, akkor képes vagyok erősebb gépet használni az adott keretek mellett.
nem értem hogyan kerül ez ide, hiszen a galvánelem kémiai működése révén állít elő elektromos áramot, ami az elektronok áramlásával jön létre. nincs akksi töltővel töltve, amely ugye a töltés révén áramot használ. a galvánelem működése közben valóban kilépnek a fémből ionok, viszont addig működik, amíg nem fogy el az elektront leadó fém. az elektronleadása miatt atomjai töltött részecskékké válnak, ezért elhagyják egymást. magyarul lebomlik a fém. ha elfogy a fém, lemerült az elem, nem újratölthető. legalábbis akkumulátor töltővel nem.
"kérdés; - ha egy akksiból 100A vagy képes kivenni 14V feszültségen 1órán körösztül,akkor az 1400W/s. ez ugye azt jelentené, hogy bevittél az akksiba 3600*1,4kW energiát. ha ez igaz, akkor mennyi akksi töltésére fordított elektromos költséged, ha 1kW áram ára pl. 40Ft.?"
Ezen a "körösztül"-ön külön röhögtem, a teljes hozzászólásodnak szóló röhögésen kívül.
Nos, ha a "3600*1,4kW" kifejezést úgy arról tévesztetted el, hogy az eredeti 3600*1,4KW/s volt akkor:
1,4 * 40 = 56 Ft. (Ha nem számolunk a veszteséggel.)
"ugye nem mindegy, hogy 1s alatt áramlik 1400W energia,v. 1h alatt? a gk-ban képesek a vezetékek a hatalmas mennyiségű,1A=(kb)6,24*1018 elektron áramlás, akár 50-60, némelyik 100A elektron zúdulat szállítására 1s alatt. van is vezeték vastagság ugye az 5kW villanytűzhelyed vezetékeihez képest."
A "zúdulat" kifejezés most napokra belém égett. Ha láttok embert az utcán véletlenszerűen fel-fel nevetni, az én vagyok, mert éppen akkor jutott eszembe a "zúdulat".
Mindegy-e? Attól függ mi a kérdés.
Dícséretes, hogy az elektron elemi töltéséből kitudod számolni 1A erősségű áram másodpercenkénti elektron áramlás darabszámát. Tudod erre van célszerűbb mértékegység is, a [Coulomb]=As. Ez pont ezt jelenti, de nem kell küzdeni ilyen furcsa számokkal.
"töltéskor az akksiba ugye nem viszel elektrontöbbletet, hanem az abban lévő anyagok révén állítasz elő elektrontöbbletet. "
Hacsak nem nukleáris reakcióról van szó és itt nem arról van szó, akkor soha, de soha nem állítasz elő sehol elektrontöbbletet. Ha valahol elektron többlet keletkezik, akkor máshol elektron hiány áll elő, pl. klasszikusan elektrosztatikus feltöltődéskor.
"de csak a töltőd töltőárama erősségének előállításához képest. mennyit fogyaszt egy átlag akksitöltő? mondjuk ha 10h töltöd. jah, 220V be kb. 14 ki."
Ezt a zagyvaságot!
"hová lesz akksidból a többletelektron? pl. hővé alakul."
Milyen többlet elektron? Nem alakul az hővé! Itt nincs nukleáris reakció!
" vagyis nincs nyomás az áramláshoz, akkor lemerült. mi az áramlás? hát az elektrontöbblet miatt létrejött taszigálás. tudod, a negatív elektronok taszítják egymást és képesek az atomok közt a helyváltoztatásra."
Könyörgöm! Itt nics elektrontöbblet! A reakció elején és a végén is darabra annyi elektron van.
Tehát az áramhoz nyomás szükséges. Tőled hallottuk először, ezt jegyezzük fel!
Ebben az esetben az áram pont nem az elektronok egymás közti "taszigálása" miatt jön létre, meg sohasem amiatt jön létre. Itt az áramot az hozza létre, hogy az anódból pozitív töltésű ionok lépnek ki az elektrolitba, mert a katód negatívabb töltésű tere jobban vonzza őket, mint hogy a helyükön maradjanak. Ez minden elem és áramot termelő akkumulátor alapjelensége. Külön felhívnám figyelmedet, hogy pozitív töltésű ionok lépnek ki az elektrolitba, ami egy elektronhiányos atomot(!) jelent és nem elektront!
Igen, delokalizált elektronok képesek atomok között a helyváltoztatásra fémekben, szénben és még pár speciális esetben. De itt, az elktrolitban ionkristályos anyagok oldatáról, elktrolitról beszélünk, és ebben nincs elektron átlépés egyik atomról a másikra, hanem a teljes ionok mozgása vezeti az áramot.
Az elektrokémia csodálatos terület, de ehhez nem értesz, mint ahogy nem értesz a fizikai részéhez sem. Ne beszélj sokat, mert mennél többet beszélsz, annál hülyébbnek néznek.
Ha egy fém saját sójának az oldatába merül akkor abból fém ionok lépnek ki. Mivel ionok lesznek az atomokból, ez a kilépés feltétele, elektront hagynak a fémben, a fém tehát negatív lesz és vonzani fogja a pozitív fém ionokat, így beáll egy egyensúly, mindég lesz atom ami kilép ionnak és mindég lesz ion ami belép a fémbe és semleges atom lesz belőle.
"az elektron többlet miatt ami abból adódik mert ionok lépnek ki belőle az elektrolitba tehát mivel az elektron ott marad az elkezdi visszavonzani a pozitív ionokat."
abszolute. a mozgó atomok az elektroliból a fémeken át az elektrolitba jutnak. így zárul a kör?
Bocs, pontatlan voltam. A katód negatív lesz az elektron többlet miatt ami abból adódik mert ionok lépnek ki belőle az elektrolitba tehát mivel az elektron ott marad az elkezdi visszavonzani a pozitív ionokat. Az anód lesz a pozitív mert abból negatív ionok lépnek ki amik elektront visznek magukkal. Ez a galván elem hajtó, az elektromotoros ereje.