Igen, egyértelmű, erre keresem a leggyorsabb/olcsóbb megoldást.
Köszönöm mindekinek a segítséget.
Sok lehetőség van (nagy felújítás nélkül), összeszedem:
Ventilátor kifelé
Hőcserélős ventilátor
Páramentesítő gép
Fűtés
Egyéb
És hozzájön a fentiek tetszőleges kombinációja.
A 3-as megy két hete, ez eddig megoldotta a problémát 100kWh/hó áron.
Nomeg ha tönkremegy, akkor a gép 100e. Nem tudom meddig bírjak ezek a 24H munkát. Habár 60%-ot tart, nem tudom mennyit áll / megy naponta hogy ez meglegyen.
Mivel fent van egy fűtő panel, a 4-est is könnyű kipróbálni, de valahogy kétlem hogy az kevesebbet enne mint 100kWh/hó...
" -2 fok. Ennyire kellene hidegnek lennie az ablakodnak/faladnak ahhoz, hogy bepárásodjon/vizesedjen."
Ahol az ablak/fal belső felülete ennél a -2 foknál csak egy icipicivel is melegebb (pl -1,9 fok), ott nem lesz rajta párakicsapódás (magyarul porszáraz marad).
"a légköbméterenként kb 8 gramm vízmenyiséget nem tudod módosítani (hiszen ilyen levegő jön fel folyamatosan alulról a lakásból)"
Pontosabban rohadt könnyű a lakáslevegő jelenlegi 8g/m3 víztartalmát jelentősen csökkenteni olyankor, amikor odakinn a ház körül kb 4 grammos a levegő. Ezt a varázslatot úgy hívják hogy lakás-szellőztetés :)
4 grammos levegő harmatpontja kb -2 fok. Ennyire kellene hidegnek lennie az ablakodnak/faladnak ahhoz, hogy bepárásodjon/vizesedjen.
Plusz üvegréteg felragasztása nem jöhet számításba ? Én még annak idején , amikor nem volt még 3 réteges kivitel , akkor ragasztottam az összes nyílászáróra plusz egy réteget . Egyiken sem párásodik a két réteg köze és a belső oldalon sem csapódik ki a pára .
mindig padlást írsz, de az a műszaki nyelven beépítetlen (üres padlás), itt meg van tetősíkablak, hőszigetelés, stb. igazából egy beépített tetőtered van?
elég zárt lehet, ha megáll bent a pára..
első gondolatom: ha van ingyen kipróbálni gép, akkor próbáld ki aztán írd meg h mi az eredménye.
aztán jöhet egy peterch féle a cső-a-csőben rekuperátoros szellőzés (elég olcsó, biztos h van légcsere, hővisszanyerés és szárítás is) legmagasabb helyen elszívod a levegőt, aztán a beáramlót meg megoldja a légnyomáskülönbség, vagy teszel arra is egy ventilátort.
mi a hosszútávú cél? lakott tetőtér vagy marad minden így lakatlanul?
ha a hőszigetelő burkod a födém magasságában van (és nem a tetősíkon), akkor meg elég lehet a padlás alján egy légbevezető, és felül egy kivezető nyílás, a többit meg megoldja a gravitációs légáramlat = kétszeresen kiszellőztetett tető
2 Vizes felület. Ehhez mi kell? Harmatpont alatti hőmérséklet, ahol, kicsapódhat a levegőből. A harmatpont függ a relatív párától. Ha 100% felett van, akkor kicsapódik. Hogyan lehet relatív párát csökkenteni?
1 abszolut pára csökkentéssel
2 hőmerséklet növeléssel.
Az 1 most csinálom a páramentesítővel.
A 2, amit javasoltál, az a baj, hogy az ablakok felületét kéne leginkább fűteni, mert ott a leghidegebb úgy tünik. De egy 1 rétegű ablaknál es esélytelen, plána a 2 rétegű is kevés.
Az a kérdés, hogy mit szeretnél meváltoztatni. Mert ha relatív páratralmat szeretnéd csökenteni, ahhoz fűteni kell. A grafikonon láthatod, hogy ha a mostani levegőt 6 fokkal, 18 fokosra melegíted, attól a páratartalma 50% körülire süllyed. Ha a helyiség jól van hőszigetelve, akkor 6 foknyi fűtéshez talán elég elég erős lehet mindössze egy 300 wattos filléres mini fűtéske is: https://szonyegarena.hu/mini-hosugarzo-801?utm_source=argep&utm_medium=cpp&utm_campaign=direct_link
Hasonló estben én egy 600 wattos magas hőmérsékletű hősugárzót alkalmaztam, amit egy egyszerű szobatermosztát kapcsolgatott.
Kell egy beszívó nyílást biztosítani, vákuumot nem fog a házban semmi csinálni.
Huzatot nem minden esetben tudsz előállítani, de amúgy simán működhet az is, hogy résnyire van nyitva az ablak.
Valami szabályozás mindenképp szükséges, ha gazdaságosan szeretnéd csinálni. Neked kézenfekvő egy páraérzékelő szenzor, és azzal vezérelni a ventillátort.
Az általad talált venti teljesítménye és térfogatárama meg csak akkor problémás, ha vezérlés/szabályozás nélkül akarod működtetni.
Mindenképp a drágább árammal/gázzal kell számoljak, több a fogyasztás eleve, és olcsóbb ennél már úgysem lesz soha, nem áltatom magam.
"8043Ft az éves spórolásod"
Akkor drágább gázzal, ha jól tudom 7x, tehát kb 50000/év.
Így akkor itt is kijön ez a matek. Persze ez optimális számolás, de 2 év alatt már jók vagyunk.
(amúgy nem rossz hőcserélő, csak nem boltból, hanem egy ismerőstől, neki nem lett végül beépítve)
------------
Nade! Nem is ez a baj sima ventilatorral, hanem az ha fúj ki 24-ben, akkor honnan kapja a friss levegő utánpótlást? Hagyjak nyitva egy ablakot a padláson? Akkor minek a venti, csinálok huzatot, nem?
A hőcserélőben az tetszik, hogy az enged is be friss levegőt.
ezeknek az egycsöves - váltott kétirányú szívásos vackoknak nem sok értelme van egy normál elszívó ventilátorhoz képest ha párátlanítás a cél. mivel képtelen légnyomást létrehozni a ventilátora, ezért azonnal vagy kitolja vagy beszívja máshol a levegőt a lakásba. ezért a hővisszanyerő képessége max 50% akkor, ha a gépen keresztüli 100%. de ez is kizárt.
szerintem egy szakaszos elszívás a nedves helyeken (konyha/fürdő) ugyanolyan hatékony, de töredék áron megvalósítható
Akkor nézzünk egy megtérülést a hőcserélős ventillátorodra, abból számolva amit beszúrtál adatok:
Power input 3/4.5/7 Watt
Air power 16/25/37 m³/h
Mivel ez nonstop pörögne (nincs benne semmi szenzor úgy hiszem, mivel akkor nem ennyi lenne az ára), így 180 napos használat mellett a villamos energia fogyasztása:
13/20/30 kWh/év a 3 fokozat függvényében.
A szellőztetésből adódó kidobott teljesítményed pedig (20 fokos belső 4 fokos külső hőmérséklettel 180 nappal) egy évre vetítve
16m^3/h -> 395 kWh
25m^3/h -> 617kWh
37m^3/h -> 914kWh
Ebből nyernél vissza valamekkora (?) mennyiséget a hőcserélővel, bár annak nevezni az ezekben lévő valamit, az erős túlzás. Valamint az is kizárt, hogy normál körülmények között valóban tudja ezt a térfogatáramot a gép.
Ha azzal számolunk, hogy ezt a csoda hőcserélős ventillátort teszed be, vagy egy sima mezei ventit, akkor az elektromos teljesítmény kiesik (mondjuk hogy hasonló fogyasztású lenne a mezei elszívó ventillátorod is).
Marad a kiszellőztetett teljesítményed, ami 914kWh/év legrosszabb esetben. Legyünk nagylelkűek, és mondjuk 80% hatásfokot, akkor 731kWh-t spórolsz meg egy éveben ezzel a hőcserélőssel.
Ha azt nézzük, hogy gázzal fűtesz ott ~11Ft-ra jön ki egy kWh (normál gázár), vagyis 11*731=8043Ft az éves spórolásod egy mezei ventillátorhoz képest gázzal fütés esetén normál gázáron (~73m^3 gáz/év).
Ez a 8043Ft eléggé optimista becslés, mivel feltételezi hogy maxon járatod, és ott tud 80% hatásfokot, valamint a megadott térfogatáramot is tudja. Nyilván torzít a képen, ha nem normál gázárral számolunk, de ezt rád bízom, az értékek adottak hozzá.
Milyen ventillátor fogyaszt ilyen sokat, nekem ez nagyon sok. Ha azt mondtad volna, hogy egy páramentesítő gép fogyaszt ennyit, azt már inkább elhinném, de a vantillátor nagyon fura. A ventillátor elektromos fogyasztásának csökkentéséhez nem kell neked hőcserélőset venni.
A kidobott hővel sehol sem számolsz (nem is lehet mérések nélkül), és pont erre próbálnál optimalizálni egy hőcserélőssel.
Jelenleg mérem a páraelszívó fogyasztását (60% tart), ami kb 3.5 kWh/nap. Azaz havonta kb 100 kWh. Átlag feletti áram kb 70Ft/kWh, tehát havonta kb +7000 Ft. De az év kb felében kell csak járatni, nyáron melegebb időben már nem csapodik le, szóval így kb évente 40e Ft számolok.
Hőcserélős ventit tudok szerezni 60e Ft-ért, így kb 1.5 év alatt jönne be ára. Annak fogyasztása meg kb 0, elhanyagolható.
C verzió, tojok egészre, marad ahogy most, jár 24H a paraelszivo 60% tartva, ez havi 100kwh most, 7000 ft /hó. Mivel kb fel évig kell egy év alatt , 3500/ho, évi 40000. Mondjuk ezzel még a hőcserélős is 1. 5 ev alatt visszahozná árát.
Nomeg hiába fűteném fel padlást 20 fokra (csökken relatív pára) , az 1 rétegű fenti ablak felülete piszok hideg lenne akkor is, simán maradhat a harmatszint alatt.
Amúgy van itt egy jobb radiális fürdőszoba ventilátorom (januárban lesz beszerelve új tusolóba majd), esetleg azzal ki tudnám próbálni a folyamatos szívást, mi változna. (nem érzékelős, csak sima ki/be, de probanak jó lehet)
Nem 0 fok van fent, most epp 12. Kb ennyi volt (bár pontosan nem emlékszek) akkor is amikor 80+ volt a relatív pára. Node páralecsapódás szempontjából ez számít sajnos. Folyt mind a 3 ablakon a víz fent.
A feljarot xps-ek takarják , köztük van kis rés. Van hol feljutni párának.
Szoval valamit csinálni kell :
Felfutom a padlást is 20 fokra : nem
Ablakokat kinyitom teljesen, szellőzés jó, de lehutom 0 fokra : nem
Venti kifelé : lesz egy folyamatos szívás egész házban felfelé,még több/gyorsabban pára menne oda, több "meleg is". Nomeg, honnan lenne levegő utánpótlás lent? Habár nem hiszem h legtömör a ház, de mégis.
Hőcserélő : elvileg megoldhatja összes fenti problémát: párát kiviszi, nem lesz egész házban húzás felfelé (max nagyon kicsi), és nem hűti le kinti hőmérsékletre sem.
Sokan nem tudják, hogy a pára áramlása kizárólag az abszolút páratartalom KÜLÖNBSÉGTŐL függ, semmi köze a százalékos (relatív) páratartalomhoz. Tehát attól, ha a felső kis szobádat felmelegítenéd 20 fokosra, csakis a hőmérséklet változás miatt a 80% páratatalom lezuhanna kb 12 százalékosra (mert így viselkedik a köbméterenként mindössze 3 gramm víz). lásd a grafikont
Valószínűbbnek tartom, hogy olyan útvonalon jut fel a pára többsége amilyen úton az ember feljut oda (pl lépcsőház + ajtó(rés))
"Lehul 0 fokra, lehuti lakást felülről.... Abszolút párát ki lehet számolni, relatív 80+% volt mikor eszrevettem"
Hiába magas a százalék, ha ugyanakkor alacsony a hőmérséklet, az nem nagyon magas abszolút poáratartalom. Nulla fok mellett 80 százalék relatív páratartalom: ez mindössze kb 3 gramm víztartalom levegő-köbméterenként (normál szobahőmérsékletű szobalevegő kb 8 g/m3!)
Ha alul a lakásban kb 8 g/m3 az abszolút páratartalom (tehát 1500 pascal a páranyomás - lásd a grafikont), felül pedig 3 g/m3 (mindösze kb 700 pascal), akkor a két szint közötti kb 800 pascal páranyomás-különbség folyamatos páraáramlást kényszerít felfelé (az alsó 1500 Pa folyamatosan ki akar egyenlítődni, mint egy "pára-túlnyomás").
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy felül sokkal szárazabb a levegő, csak azért 80 százalékos, mert sokkal hidegebb is.
Igen, alsó szinte (ek) ről jut oda. Alatta van dolgozó, fürdő, tusoló. Onnan juthat fel a pára.
Nincs a födémben párazáró szerintem . De szerintem rendesen hőszigetelő sem. Emiatt nem játszik a nyitott ablak fent. Lehul 0 fokra, lehuti lakást felülről.
Sima ventinek kéne valahonnan kapnia is levegőt.
Abszolút párát ki lehet számolni, relatív 80+% volt mikor eszrevettem, ablakok csupa vizesek, padló is alattuk, csopogott, folyt. Penész is volt ablakok körül. Borzasztó volt. 2 dupla rétegű tetőteri ablak, meg 1 régi egy is a rétegű háromszög ablak.
