Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Ez esteben egy már kihalt berber népcsoportról lehet szó, melynek nincs köze az Etiópiában élő Afarokhoz. Bár végeredményben a dolognak nincs túl sok jelentősége.
Ifriqiya: Is Afer not a Berber word ? Are the Ifri not a Berber tribe? Is Ifri not Africa in Latin? – Aziri 11:30, 15 Jul 2004 (UTC)
No – ''Africa'' is the Latin word for Africa, the ''Afri'' are a Berber tribe, and ''Afer'' may or may not be a Berber word; some scholars say it's from Punic `afar, some say it's from Greek, some say it's from Berber. – Mustafaa 09:12, 24 Jul 2004 (UTC)
Publius_Terentius_Afer …was a comic playwright of the Roman Republic. His comedies were performed for the first time c. 170–160 BCE, and he died young in 159 BCE. He wrote 6 plays, all of which survive. (In comparison, his predecessor Plautus wrote 21 extant plays.)
Terence was a Berber, and was born as a Roman slave, but was later manumitted.
Gazdája, egy Terentius Lucanus nevű senator szabadította fel, ezért hívták Terentiusnak. (A ius patronatus alapján ui. a libertinusok – a felszabadítottak – kötelesek voltak patronusuk nevét viselni.)
He is commonly supposed – based on his approximate age and cognomen, Afer, or "The African" – to have been born in Carthage.
Tekintve, hogy a rómaiak a meghódított Karthágót nevezték Africa provinciának, a vígjátékíró cognomenje nyilván a származására utal, mivel testi tulajdonságot vagy valamely jellegzetes cselekedetet jelöltek rendszerint egy-egy ilyen utónévvel.
Uff. Ehhez azért elékélne valami segítség. Tényleg egyiptominak néz ki a szerkója, de biztosan nem az, mert egyiptomi felfedező nemigen van, csak hadvezér (szerintem III. Thotmesz felülmúlja Ramszeszt), ráadásul nem állítanának neki szobrot - Egyiptomban legalábbis biztosan nem, az az idő már kissé elmúlt.
Lehetne még valami elvadult polinéz felfedező is, akiről senki nem tud semmit.
Máris gond van, ha nem lehet Gugglizni vagy Vikizni :))))
Létezik - tudtommal ma is - a tuníszi partvidéken egy település, amit az európai források hol Africaként, hol Iffriquiyaként neveznek. Van esetleg valami köze az Afer berberekhez?
Egy apró kiegészítés, ha megengeded, a népcsoport "afar" és nem "afer", őket nevezik gyakran "danakiloknak", illetve nem berber, hanem kusita nyelvű népről van szó, akik Etiópiában élnek és nomád pásztorkodással foglalkoznak. A közelmúltban éhínség söpört végig a törzsön...
Afrika nevét egyebek mellett a következő szavakból származtatják:
(1) Az afer berber törzs nevéből, ez utóbbit pedig a 'por' jelentésű föníciai 'afar szóból (amely ugyanezen hangalakkal és jelentéssel a legtöbb sémita nyelvben megtalálható).
(2) A 'napsütötte, verőfényes' jelentésű latin apricus (nn. africa) szóból.
(3) A 'fagy nélküli' jelentésű görög aphrike (αφρίκη) szóból (Leo Africanus, 1495–1554).
Feltehető, hogy a föníciai alak létezett előbb, s az ment át 'napsütéses', illetve 'fagy nélküli' jelentéssel a római és a görög nyelvbe.
"Pothors és Pinning valószínűleg elérte az amerikai partokat 1472-ben. Ugyanez mondható el Jon Skolpról, aki 1476-ban indult nyugatnak."
Valószínűleg igen, de nem biztos.
Én az alábbi megoldásokra gondoltam:
1) Az itáliai Giovanni Caboto és fia, Sebastiano Caboto 1497-ben elérte a labradori partokat.
2) 1500-ban a portugál Gaspar Cortereal adta a félszigetnek a Labrador, azaz 'munkás, dolgozó' nevet.
3) 1501-ben a két Cortereal-testvér, Gaspar és Miguel újabb tengeri útra indult. Különváltak egymástól, Gaspar hajója nem tért vissza Portugáliába. Miguel 1502-ben a bátyja keresésére indult, de neki is nyoma veszett.
