Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Mihez milyen robbanóanyagokat használnak? a. Amit a katona használ például műtárgyak rongálásához (híd; épület; ajtózár és zsanér; stb). b. "Gyárilag" elkészített robbanó szerkezetekben (aknákban; gránátokban; bombákban).
Asszem az a gond, hogy nem tudja senki mi is a célja a jelenlétnek? Talán a fedőnek a fazékon tartása az ami legjobban kifejezi, hogy miért vagyunk ott? amint kitalálták a nagyok, hogy mit csinálnak ott, akkor lehetne azon gondolkozni hogy hogyan.
Mit értesz a a tábori erődök rendszerén? Ellenőrző pontokat? A jelenlegi szituban, attól tartok ez csak logisztikai nehézségeket és áldozatokat jelentene. Ez a rendszer nem igazán vált be a Szovjeteknek sem, igaz, ők sem tudták miért is vannak ott.
Így elképzelve milyen lehet az a hegyvidék télen - van némi tapasztalatom milyen egy másik hegyvidék télen:), nem hozható összefüggésbe az aktivizálódás a következőkkel?
-hagyományos mezőgazdaság leáll: méteres hóban nem legeltetsz, a máktól a manduláig minden hó alatt
-a helyi vallási vezetőknek több idő jut a hívek megdolgozására/ideológiai felkészítésére , úgysincs más elfoglaltságuk
-a megszálló mozgási lehetőségei korlátozottak, van hely ahova helikopteren kívül mással el nem jutsz, a saját erők viszont szépen gyalogolhatnak a hóban
Háááát... Nem tudom. Én itt nézegetem a helyiek által elért komolyabb eredményeket 8a Durani dinasztia és az Afgá állam megteremtéséig visszamenőleg). SZinte minden komolyabb akció és rajtaütés, hadművelet a hideg szezonban lett végrehajtva. A meleg szezonban nem a felkelők aktivizálódnak, hanem az intervenciós erők, mivel télen nem tudnak közlekedni a terepen, mivel nem ismerik sem a barlangrendszereket, sem a hegyi átjárókat, amin a felkelők télen is közlekednek, ráadásul ekkor jut tudomásukra a legtöbb végrehajtott, végrehajtás alatt álló, vagy készülő akció. Így az intervenciós erők aktivitása szüli azt a téves elképzelést, hogy a felkelők aktivizálódnak. Volt kivel itt megbezélni az elképzelésemet: pár helyi lakossal (M.Zoli szerintem tudja, hogy kikről beszélek), akik első kézből ismerik ezt a jelenséget.
Nem hiszem, hogy megoldható lenne. Egy. Ha civil alkalmazottakat hoznának oda a bázisországokból, akkor a helyiek - mivel elesnének a plussz-jövedelemtől - elkezdenének panaszkodni és hőbörögni, és úton-útfélen azt hangoztatnák, hogy: ,,Hát ennyire nm bíztok bennünk?! Hát ennyit ér nektek a barátságunk?! Hátígy csak a megszállók viselednek! Bezzeg a *** idejében (tetszés szerint bepótolható). Találnának egy rakat újságírót és európai polgárjogi nyavajgót, akiknek halvány fingjuk a Kelet idegőrlő ,,diplomáciájához". Kettő. Ha a helyieknek fizetnének többet, legalább a felük ezt úgy fogja venni, hogy: ,,Többet fizetnek - tehát félnek és tartanak tőlünk. Ez azt jelenti, hogy gyengék." Afganisztán történelmét már csak azért is érdemes megismerni apróbb részleteiben, mert ott az idegenek mindig akkor igyekeztek többet fizetni a helyi bennszülötteknek, amikor szarban voltak (és szinte mindig ezek az idegenpártiak kezdték a felkeléseket). A magyarázat roppant egyszerű - akinek többje van Keleten, az soha sem a pénzadó iránt lesz nagyobb hűséggel, hanem az idegenek ellenségei iránt. A magyarázat roppant egyszerű - a helyi hadúrral szemben van vezteni valója. Így akarva-akaratlanul is - nyugati mentalitás által hajtva - a koalíciós erők hatalmas hibát követnének el a pénzdotációk és fizetések növelésével, bármennyire is paradoxon módon hangzik a dolog. Három. Amíg legalább EGY helyinek lesz szabad bejárása a támaszpontokra - mindig lesz információ szivárgás. Egyedüli megoldás - kitermelni saját ,,janicsárokat" arrafelé.
Nekem eddig az jött le, hogy télen az aktivitás csökken Afganisztánban. Egyrészt az utánpótlás is nehezebben jut át a hó által elzárt hegyi hágókon, másrészt mindkét fél mozgása csökken. Odakint a felderítő jelentések is ezt támasztották alá. Persze a valóság időnként rácáfolt ezekre a jelentésekre, de a trend valóban az volt, hogy tavasztól élénkült meg az ellenállók tevékenysége.
Semmi gond, a lónak is 4 lába van és mégis elbotlik:)
A belgák amolyan mostohagyerekei a hadtörténelemnek. Az 1839-1914 közötti semlegességüket 4 hatalom garantálta: Franciaország, Oroszország, Németország, Anglia. Az 1914-es angol hadbalépés hivatalos oka éppen a belga semlegesség Németország általi megsértése volt:)
A kis Belgium meg szép csendben gyarmatositott Kongóban -komoly kis népirtással, aztán az első Vh után megkapták Ruanda és Burundi német gyarmatokat.:)
De a belgák ott voltak Waterloo-nál is, mindkét oldalon:)
Most meg igy állnak katonailag, ez csak a szárazföldi rész:)
Ha tévedek akkor majd István kijavitja. Az első szovjet hangtompitó 1929-1931-között lett tervezve, a Nagant revolverhez, tervezők a Mitin testvérek voltak. Ők követték el később a Moszin-Nagant hangtompitott változatát is, ha jól tudom 1940-ben.
A németek egy a partizánlőszerhez hasonló megoldást alkalmaztak, volt egy SD T3-nevű hangtompitójuk a K98-ra, illetve a P08-ra is alkalmaztak hangtompitót, az SDK-t.
Az ilyen cuccokat az SD, Gestapo, Brandenburg, stb. alkalmazta.
Ha az első vh-ról van szó, Rotterdam holland város, akkor a hollandok semlegesek maradtak.A belga sereg 1914-ben 6 gyalog+1 lovashadosztályból állt, 1910-ben alakitották meg a vezérkarát, 1913-ban vezették be a sorozást. És anyagi okokból heti 2 töltényt kaptak hetenként lövészetre, nehéztüzérségük nem volt , ugyanis a Krupp-nál rendelték meg.:)
Ellenük 34 német hadosztály támadott. És nem omlottak össze, lásd Anvers, Liége, Naumur-Charleroi-i csatákat.
A lakosság meg elviselte a gerillaháborúval járó megtorlásokat, már 14-től: Tamines, Visé, Auerschot, Louvain.
Szép hosszú sorok a temetőkben: Fusillé par les Allemands...
Röhögni fogz, de az I.VH előtt Belgiumban a gerilla hadviselés a nemzeti stratégia része volt. A mai napig elég sok belga puska kerül az aukciós házakba, amelyeken a tusán számok vannak. Ez onnan van, hogy a hadsereg mellett ott intenzíven működött a tartalékosok és fiatalság képzése, illetve minden férfi tudta, hogy a városi kapitányságon lévő fegyverlerakatban melyik az ő puskája - minden belga állapolgár, aki elérte a nagykorúságot(20-ik életév), vagy tagja volt valamely ifjúsági lövészklubnak, kapott két bronzlapocskát, amelyen rajta volt a neve, a kapitányság címe és a puskája száma. Ennek köszönhető az, hogy a hadsereg viszonylag gyors összeomlása után (mindössze Rotterdam környékén védekezett a belga hadsereg, illetve Franciaországban harcolt), rendkívül intenzív partizán és városi partizán mozgalom alakult ki a németek hátában (franc-tireur-ök). Ami az öregeket illeti - van elég sok feljegyzés német részről, hogy a gerillaháborúban az öregek is igen intenzíven részt vettek. Például a legidősebb franc-tireur, akit a háború után kitüntettek a francia Becsület Renddel - 101 éves volt (a nevére most nem emlékszem). Fel van jegyezve egy másik eset is, ahol két émet katonát lőttek le egy épületből. Az oda betörő német katonák csak egy agg rokkantat találtak, tolószékben, így békén hagyták. Nem hitték el, hogy köze lenne a lövöldözéshez. Amikor kiléptek az utcára - az öreg ismét lelőtt egy katonát. A búroknál a commando-ban történő szolgálatra 60 éves koráig volt kötelezve az ember. Ettől függetlenül nem egy példát ismerünk, amikor is jóval idősebb búrok is harcoltak (meg jóval fiatalabbak is - lásd p.l. Danie Theron felderítő századát, amely kamaszkölykökből állt; ez a csapat ihlette később Baden-Powell-t a cserkész-szervezet felállítására). Több parancsnok is túl volt a 60-on (p.l. Marthinus Prinsloo, vagy a legöregebb tiszt, Snyman tábornok (1828-ban született)). Tegyük hozzá, hogy arrafelé a tábornokokat VÁLASZTOTTÁK, és nemigen volt harcálláspontjuk - mindig a csapatokkal együtt tartózkodtak (mondjuk a búrok külön tészta - náluk még az államügyészek, államtitkárok, miniszterek és elnökök is EGYSZERŰ BURGER-ként (azaz közlegényként) vonultak hadba, gyermekeikkel együtt, és már a harctéren szereztek maguknak tiszti rangot (p.l.Hertzog államügyész, Steyn oranjei elnök, Viljoen, a rendőrfőnök, a két Smuts tábornok (az egyik bíró, a másik a Volksraad népi képviselője, stb.). Sőt, talán a búrok az egyetlen olyan nép, amelynél még a köztörvényes bűnözők is kérték, hogy adjanak nekik fegyvert, és EGYETLEN olyan esetet sem ismerünk, hogy a háború alatt ezek megfutamodtak volna, vagy bűncselekményeket követtek volna el! A SzU-ban a II.VH alatt sem volt ritkaság, hogy nagyon öregek jelentkeztek volna népfelkelőnek vagy partizánnak (számtalan fotó és feljegyzés maradt ránk). A legérdekesebb talán Daniil Jakovlevics Ivanov népfelkelő, aki 93 éves korában állt be a moszkvai népfelkelő ezredbe. Az öregen nem kicsit ámultak, amikor beállított a sorozó bizottsághoz a teljes, még cári hadseregben kapott kitüntetéseivel. Kiderült róla, hogy még az 1877-78-as orosz háborúban kezdte, utána harcolt Hiva megvívásánál, a Boxer-lázadás leverésében, az orosz-japán háborúban, majd önkéntes-ként jelentkezett előbb a Nagy háborúba, majd a polgárháborúban s harcolt. (Az öregnek külön helyet szenteltek az Orosz Állami Központi Hadtörténeti múzeumban.) Az öregeket korai leírni. Némelyik komoly furt adhat bármely fiatalnak vagy ,,harcedzett" bakának.
Szia! ma a leendő nejem családján kellett kiütéses győzelmet aratnom karácsonyi menü harcmodorban (sikerrel)! Semmi sem garantálta, hogy feljutok ide. Viszont mai nap tanulsága: remegő kezű, bottal járó nagypapa is sikerrel győzte le a célokat légpuskával ebéd (meg célzóvíz) után! kellemesen meglepett! Katonai aspektus, hogy ontopik legyek: lehet hogy nem fognak falakon átugrálni az öregek, de adott esetben, egy jó lesállásból még tudnak kellemetlenséget okozni az ellennek (akár egy AK-val, SVD-vel, bármivel). Ha meg a katonák látják: keze komolyan reszket, s mankóval is csak szép lassacskán...
Tél van. Afganisztánban télen mindig megnő az aktivitás (lásd: a perzsa-afgán, három angol-afgán háború, a brit Határháborúk, és szovjet-afgán háború, plussz afgán polgárháború tapasztalatai). Ráadásul mivel a Balkánon és Oroszországban nem sikerült az iszlám ,,forradalom" exportja, most megnő az ,,önkéntesek" száma az irakiaknál és afgánoknál... Ráadásul pár év alatt az afgánoknak sikerült teljesen feltérképezni a külföldi csapatok diszlokációs helyeit és mozgását. Ez ellen van egy megoldás, de az viszont költséges - időközönként változtatni a támaszpontok helyét, illetve bevezetni a tábori erődök (más néven kirendelt vagy előretolt helyőrségek, hágó-bázisok) rendszerét, illetve a mélységi járőröket és rajdoló (portyázó) egységeket. Költséges, több szakmailag kifogástalanul képzett katonát és tisztet, illetve nagyobb veszélyt jelent, de hatásos. Néha a katonai jelenlét is sokat jelent, nem feltétlenül kell harcra gondolni.
Kaptam nevnapra meg az unnepekre par szines repulogepes tipuskonyvet ajandekba, meg egy repulogep modellt (jo kis I-16 Rata).
Nagy meghokkenesemre a lanyom lapozgatja mar masodik napja a konyveket, uvoltve koveteli, hogy a neten nezzunk repulogepes snitteket, rohangal a rataval a lakasban (szerencsere fembol van a modell, es tegnap eleteben eloszor nezett VEGIG egy masfeloras filmet - Richthoffenrol (,,Die rotte Baron").
Szoval - az unnepek repulogepes hangulatban tellnek. Hatalmas tapsvihart kap minden legiharc felvetel, meg takargatjuk izgalomtol a szemunket, amikor legiharc jelenetek vannak...
