Keresés

Részletes keresés

Kvász Ivor Creative Commons License 2009.09.16 0 0 1185
Szia, szerintem rakd föl a listát valami tárhelyre, aztán oszd meg velünk a linket:)
Előzmény: MFTK (1184)
MFTK Creative Commons License 2009.09.16 0 0 1184
Sziasztok, van jó pár régi nyelvészettel foglalkozó könyvem, füzetem eladó. Ezek többnyire nagyon idősek, körülbelül 1870-1920 közöttiek, vannak közötte igazi ritkaságok is. El szeretném adni őket, 1000-4000ft /db áron. Érdeklődni emailben a zomby16@freemail.hu címen.
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1183
Köszönöm az utalást, komolyan érdekel. Ebből vagy könyvtárközi lesz, vagy egy szombati szülő-látogatásom alkalmából kellően korán kell majd kelnem, hogy 12 előtt odaérjek :-)
Előzmény: rumci (1182)
rumci Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1182
A három megjelenés:
3. Villanyspenót
2. A magyar irodalom történetei
1. Horváth Iván: Gépeskönyv – csak ebben a kiadásban található meg a statisztikai elemzést kifejtő függelék
Előzmény: scasc (1180)
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1181
Egyébként végső megállapításaival zömében egyet lehet érteni:

1. Az ótörök rovásírásnak a székely rovásírással való összefüggése egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.

Ha úgy írná, nem tekinthető *kellően* bizonyítottnak, aláírom. Sajnos nincs tudományos szinen megfelelően kidolgozva. Lehet, hogy meg kéne tennem :o)

2. Lehetséges, hogy a Kelet-Európában és a Kárpát-medencében előkerült, népvándorlás kori rovásírásos leletek némelyike magyarul olvasandó, lehetséges, hogy a – talán több hullámban érkező – honfoglaló magyaroknak volt valamilyen írásuk, ám e feliratok olvasása kétséges. Összefüggésük a székely rovásírással egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.

Teljes mértékben egyet értek. Az egyéb, honfoglaláskori és azelőtti kárpátmedencei írásoknak a székely íráshoz közvetlen kapcsolata határozottan nincs! A "lehetségesként" megfogalmazott állításai valóban... lehetségesek.

3. A székely rovásírás legkorábbi hiteles emlékei a reneszánszból származnak, és jól értelmezhetők az egykorú szellemi áramlatok összefüggésében. Egyelőre nincs kétségtelen nyoma annak, hogy a székely rovásírást a reneszánsz előtt is használták volna.

Első állítása igaz. legkorábbi hiteles emlékei a reneszánszból származnak. A második állítással, hogy egyet lehet-e érteni, attól függ, mit értesz "nyomai" alatt. Sz.v.sz. a türk írással való összefüggése kellő "nyoma" neki, hisz elképzelhetetlen, hogy 500 év nemhasználat után az ujjukból szopták volna ki.

Egyébként míg idézi "Sándor, Klára (szerk.) Rovásírás a Kárpát-medencében, Szeged: A József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja"-t, meglep, hogy Sándor 1991-et nem használta föl. (A Bolognai rovásemlék).
Róna-Tas kiváló kutató, és ő is kritikusan szemléli a témát. Idézett "Róna-Tas, András (1985–1986) „A magyar rovásírás és a Mátyás-kori humanizmus”, Néprajz és Nyelvtudomány 29–30: 173–179. "-ja tőle szokatlanul megengedő cikk, hogy a legkevesebbet mondjam.


De azt teljes mértékben értem, hogy idevetett véleményem nem fogja megrendíteni Horváth Iván jónak tartott érvelése alapján képzett hited. Nem is célom... Lehet, hogy az első pont alatt beharangozott fenyegetésem valóra kéne váltanom... :D
Előzmény: rumci (1179)
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1180
A három megjelenésből melyik az idézted "eredeti"?
A cikkjének csak az online elérhető változatát ismerem régről.
Előzmény: rumci (1179)
rumci Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1179
„Horváth Iván ezen cikkje sajnos igen elhibázott.”
Szerintem meg igen kiváló. Nagyon erős érvelést használ, többször elolvastam, mindhárom megjelenési helyén, és ez a meggyőződésem erősödött.
Külön örömmel töltött el, hogy ezzel az erős érvelésével nem mond többet annál, amit biztosan tud mondani, valamint az, hogy korábban már nekem is hasonló elképzeléseim voltak, csak nem tudtam ilyen erősen megtámogatni.
Amúgy Horváth Iván sosem volt egy beszűkült irodalomtörténész, sokkal inkább nevezném polihisztornak, aki például a nyelvészet környékére kiruccant nemegyszer.

(A második felvetésedre meg ott van az eredeti megjelenési helyen a statisztikai elemzés, ami kimutatja, hogy ez az összefüggés messze gyengébb, mint szeretik hinni.)
Előzmény: scasc (1176)
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1178
A webről veszed az infóid — pont egy ilyen témánál óvatosabbnak illene lenned.

A (délamerikai!) magyar pálos rovásírás egy fantazmagória.
Egyes "nemzeti érzelmű" Argentinába emigrált magyar honfitársaink "leltek" rá. Magyaroroszágon, még a lelkes, laikus "rovásíráskutatók" körében sem népszerű, csak Hosszú G. vesszőparipája...

A székely írást hívják magyar, székely-magyar (rovás)írásnak is.
Egyik nevét az motiválja, hogy csak székelyföldről származnak _biztos_ emlékei. A másikat, hogy csak a magyar nyelvet írták vele. Persze, vannak, akik ideológiai okokból csak magyar (rovás)írásnak hívják, és váltig állítják, hogy az a két–három kétes magyarországi ill. felvidéki lelet ebbe a körbe tartozik.

Van azonkívül még "egyéb" 'rovás'-írás a Kárpátmedencében, ezek általában későnépvándorláskoriak ill. honfoglaláskoriak. Ezek az írások azonban a székely írással _szorosan_ és közvetlenül biztos hogy nem függenek össze (a jelkészletük alapján), de megintcsak ezt szeretik a megélhetési rovásíráskutatók népszerű művei összemostni.

Ez utóbbi okból nem szerencsés a székely (magyar) írást "rovásírásnak" nevezni. Persze, hogy technikáját illetően az, de hát azt sem mondjuk, hogy latin lúdtollírás vagy latin ólombetűs írás, vagy latin fényszedésű írás vagy latin LCD írás, mert ez alapján ötszáz év múlva biztos lenne, aki összemostná az előbbi és a cirill LCD írás fogalmát ;-)
Előzmény: Kis Ádám (1158)
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1177
Ádám, "A magyar rovásírás nyilvánvaló rokonságban van a germán runaírással." — ezt meg honnan veszed?!
Legfeljebb a főniciai, igen távoli ősön keresztül. Egy két jel összefügg. De hát ez olyan, mintha azt mondanám, a "német fraktúr 'nyilvánvaló' rokonságban van a devanagari írással".
Előzmény: Kis Ádám (1150)
scasc Creative Commons License 2009.09.14 0 0 1176
Horváth Iván ezen cikkje sajnos igen elhibázott. De hát minden tiszteletem mellett, suszter maradj a kaptafádnál, mit várhat az ember egy irodalomtörténésztől, aki nyelvészet-írástörténet területére téved?
A székely írás jelei határozottan a ótürk írással mutatnak rokonságot (méghozzá genetikusan: hangértéket és alakot együtt vizsgálva). Az igen meglepő lenne, ha a magyarországi humanisták egyik expedíciója megtalálta volna az Orhon-völgyi türk írást Mongóliában, megfejtette volna őket, mindezt 400 évvel Thomsen előtt, és az alapján koholt volna egy humanista titkosírást...
Előzmény: rumci (1145)
hopplaho Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1175
Kösz.
Előzmény: rumci (1174)
rumci Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1174
Meg még ez, szintén intézeti:
http://fgrtort.nytud.hu/index.php/Table/Nyelvrokons%C3%A1g/
Előzmény: rumci (1173)
rumci Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1173
A kiegyensúlyozottság jegyében, hogy ne csak ELTE legyen: http://fu.nytud.hu/
Előzmény: hive (1171)
rumci Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1172
A kérdéseid kezdenek obstruktívak lenni. Ezekre ugyanis – mint már leírtam – nem lehet válaszolni. Azt tudom tanácsolni, hogy kezdjél el nyelvészetet tanulni vagy legalábbis mértékadó szakkönyveket olvasni. Gyors sikert ne várjál, több évbe kerül, amíg alapszintre eljutsz – miként bármely más szakmával így van ez.
Marcantonióról elemző kritikát ne várj tőlem, mivel a téma nem a szakterületem. Bakró-Nagy Marianne azonban komoly szakember, úgyhogy ajánlom a recenzióját:
http://www.nytud.hu/nyk/100/bakro.pdf
Előzmény: hopplaho (1170)
hive Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1171

itt olvasgass egy kicsit, szerintem sok mindenre választ fogsz kapni

 

Előzmény: hopplaho (1170)
hopplaho Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1170

Köszönöm a lelkiismeretes választ. Értem azt, hogy a nyelvészet inkább kavlitatív, mint kvantitatív tudomány, de mégiscsak van benne kvantitatív elem. Ha azt mondom, hogy megvizsgálok egy nyelv alapszókészletéből (még mindig nem tudom mely szavak ezek) 20 szót, akkor erre a komparatív nyelvészet v.szeg azt mondja kevés a genetikus rokonság bizonyításához, ha azt mondom 10000-et, akkor az túlzás. Tehát hol a határ? Valahol csak van, nem hasraütős. És ha valahol van, akkor miért ott? EZek érdekelnének.

De kösz a linket is.

Te egyébként mit gondolsz Marcantonióról?

Előzmény: rumci (1169)
rumci Creative Commons License 2009.07.21 0 0 1169
Úgy látom, túlzottan bele vagy ragadva a kvantitatív szemléletbe. Tőlem (mint valaha matematikusnak készülő embertől) nem idegen ez, de nincs mit tenni, a nyelvészet legtöbb részterülete nem ilyen. Magyarán a kérdésfelvetéseiddel nem nagyon lehet mit kezdeni. Ilyenkor szokás azt mondani, hogy érdemes beiratkozni valamilyen nyelvészeti kurzusra, illetve elolvasni mértékadó bevezetőket, és utána visszatérni a konkrétumokra.
A dolog pikantériája, hogy a témában egyetlen szigorúan kvantitatív módszertannal próbálkoztak, az ún. glottokronológiával, az viszont csúfosan megbukott – akármilyen szép elméletnek is látszott.

„Mekkora a magyarban az alapszókészlet? (számszerűen)”
Az alapszókészlet nem egy szigorúan, éles vonallal elhatárolt része a szókészletnek.

„Milyen tudományos elvek alapján lettek pont ezek a szavak kiválasztva?”
Természetesen konkrét vizsgálatokra lehet gyártani százas, kétszázas, akármekkora listákat (akár gyakorisági, akár fogalomköri alapon), számos ilyen lista van forgalomban, de épp a fentiek miatt nincs nagy jelentőségük.

„A »bombabiztos« helyett kérhetnék egy számszerű adatot? Mármint az x számú kiválasztott magyar alapszóból mennyi a finnugor?”
A fentiek alapján most már számodra is biztos világos, hogy maga a kérdésfelvetés is teljességgel idegen a történeti-összehasonlító nyelvtudomány módszertanától.

„A TESZ (nem ismerem behatóan még) sok ritka, de új jövevényszót tartalmaz?”
11-12 ezer címszó van a TESz.-ben, összetételek alig lettek címszóvá, képzett szavak inkább. De 11-12 ezer gyakori szó nincs egyetlen nyelvben sem.

„A Zaicz Gábor féle (ha jól tudom frissen kiadott) etim. szótár sok ilyet tartalmaz?”
A Zaich Gábor nevén megjelent munka nem tudományos szótár, hanem népszerűsítő kompilátum, elsősorban a TESz., másodsorban az EWUng. alapján. Annak a végén vannak mindenféle statisztikák. Nekem ez a szótár nincs birtokomban, a fentiek okán.

„Milyen az az átlagos szöveg? Ezt hogyan állapítják meg róla?”
A statisztika alapjául a Magyar nemzeti szövegtár szolgált, ez (akkori állapotában) 150 millió szövegszavas reprezentatív korpusz. Ilyen méreteknél bőven elég, ha aránylag vegyes a szöveg, az értékek kiátlagolódnak.

A kérdezted adatok:

Szótári értékek:
belső keletkezésű szavak: 61 057
ősi (uráli+finnugor+ugor) örökség: 582
ismeretlen eredetű szavak: 594

Szövegbeli értékek:
belső keletkezésű szavak: 76 985 401
ősi (uráli+finnugor+ugor) örökség: 36 507 542
ismeretlen eredetű szavak: 2 665 317

Vogul és osztják, vagy ha jobban tetszik, manysi és hanti szójegyzékről nem tudok a neten, de hát ne feledjük, hogy ezeknek a nyelveknek nincs sztenderdizált változatuk sem, csak nyelvjárásokban léteznek, tehát nehéz is lenne efféle szójegyzékeket összeállítani (természetesen papírszótárak vannak a különféle nyelvjárásokról). A legjobban tán az UEW.-vel (Uralisches etymologisches Wörterbuch) járnál, igaz, az alapnyelvi alakok szerint van betűrendbe sorolva, viszont vannak hozzá mutatók.

Amíg nem tudsz hozzájutni ilyen forrásokhoz, nagyon javaslom ezt a szórakoztató, mégis abszolút komoly tudományos háttérrel megalapozott ismeretterjesztő blogot:
http://renhirek.blogspot.com/
Előzmény: hopplaho (1162)
hopplaho Creative Commons License 2009.07.18 0 0 1168
Tud valaki a neten Vogul és Osztják szólistát? Legalább alapszavak listáját.
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.07.17 0 0 1166
(És az általam is belinkelt Spenót-fejezet kapcsán azért szögezzük le, hogy a reneszánsz tudósi eredet a reneszánsz filológus Horváth Iván tetszetős elmélete, de - amint az írás elején ő is elmondja - a tudomány konszenzusa elfogadja a Telegdi által ismertetett vagy egy azzal rokon ábécé honfoglalás előtti eredetét és ótörök kapcsolatát.)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.07.17 0 0 1165
A fenti vita kapcsán érdemes eltűnődni azon, etikus-e a kiadó eljárása, amikor nem tudatosítja, hogy a aicz-féle szótár anyaga nem korszerűbb, és kevésbé ellenőrzött, mint a TESZ, ráadásul, hogy létezik - bár nem kapható - az EWUng, amely későbbi, korszerűbb és ellenőrzöttebb mindkettőnél.
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.07.17 0 0 1164
Azért általában a nyelvtan is különös súllyal esik latba a nyelvek genetikus besorolásánál. Azzal a megszorítással, hogy ahol az alapszókincs és a nyelvtan eltérő eredetűek - kreol nyelvek, AngloRomani, franciával lecserélt szókincsű wolof diáknyelv -, ott a nyelvészek már simán nemgenetikus eredetű nyelvekről beszélnek. Továbbá nyilván nehezebb összevetni nagyon régen szétvált nyelvek nyelvtanát, amelyek esetleg már tipológiailag is megváltoztak. De nem hiszem, hogy ahol két nyelv toldalékmorfémái (stb.) strukturális egyezést mutatnak, ott ezt a genetikai rokonságról nyilatkozó nyelvész ne említené meg.
Előzmény: rumci (1161)
hopplaho Creative Commons License 2009.07.17 0 0 1163

A "bombabiztos" dologra vonatkozó részt pontosítanám:

 

A szó, mait használsz mindenképpen azt implikálja, hogy van egy határ amin túl ez a szó használható és nyilván a határ másik felén meg nem. Ez a határ nyilván nyelvtől függetlenül ugyanaz, a nyelvrokonítás folymatában.

 

Mi ez a határ? Milyen tudományos elvek szerint határozták meg?

Előzmény: hopplaho (1162)
hopplaho Creative Commons License 2009.07.17 0 0 1162

Mivel szinte biztosan nyelvész vagy, de én nem, elnézést amennyiben túl egyszerűeket és túl sokat kérdezek.

 

"hanem az ún. alapszókészlet"

 

Mekkora a magyarban az alapszókészlet? (számszerűen)

Milyen tudományos elvek alapján lettek pont ezek a szavak kiválasztva?

Milyen tudományos elvek alapján lett pont ennyi kiválasztva?

 

"Márpedig a magyar nyelv ezen az alapon tisztán, egyértelműen és bombabiztosan a finnugor nyelvcsaládba tartozik."

 

A "bombabiztos" helyett kérhetnék egy számszerű adatot? Mármint az x számú kiválasztott magyar alapszóból mennyi a finnugor?

 

"Az előbbi nem sokat mond a nyelvről, hiszen ha egy szótárat sok ritka, de új jövevényszóval dúsítunk fel, akkor a szókészlet masszív törzsállománya szinte elvész ezek között."

 

A TESZ (nem ismerem behatóan még) sok ritka, de új jövevényszót tartalmaz? 

A Zaicz Gábor féle (ha jól tudom frissen kiadott) etim. szótár sok ilyet tartalmaz? Ebben mekkora a finnugor szavak aránya?

 

Milyen az az átlagos szöveg? Ezt hogyan állapítják meg róla?

 

A táblázatról picit nehézkes pontosan leolvasni az adatokat. Meg tudod mondani, hogy számszerűen mennyien vannak a :

 

belső keletkezésű szavak:

ismeretlen ereetű szavak:

finnugor szavak:

 

a két táblázatban?

 


 

Előzmény: rumci (1161)
rumci Creative Commons License 2009.07.17 0 0 1161
A történeti-összehasonlító nyelvtudomány foglalkozik a nyelvek rokonításával, de – miként a bölcsészettudományok általában – az objektivitás itt semmiképp sem jelent számszerűséget.
A TESz.-ben való számolgatás módszertanilag teljesen hibás, ráadásul az illetőnek láthatólag fogalma sem volt az alapvető etimológiai kategóriákról. (Arról nem beszélve, hogy negyvenéves etimológiai szótárat egy ilyen vizsgálat alapjává tenni is elég furcsa.)
Az alapvető módszertani hiba, hogy a szótári szógyakoriság egyszerűen semmit nem mond el semmiről, és ezt statisztikázni ugyan lehet, de az se fog semmiről semmit elmondani. A nyelvtípusok idekavarása (pl. agglutináció) szintén ide nem való dolog, hiszen közeli rokon nyelvek tartozhatnak különböző típusba (német: flektáló, angol: izoláló), és olyan nyelvek, amelyeknek semmi közük egymáshoz, tartozhatnak ugyanabba a típusba (6-7 ezer nyelvről szokás beszélni, és 3-4 alapvető nyelvtípusról, ebből logikusan következik, hogy teljesen más ügy).
Nyelvek rokonságában nem a nyelvtan, hanem mindig a lexikai állomány a perdöntő. De nem a lexikai állomány egésze, hanem az ún. alapszókészlet, valamint a grammatikai morfémák teste. Ha ezekről ki lehet mutatni, hogy közös ős leszármazottai, akkor ezek a nyelvek rokonok. Márpedig a magyar nyelv ezen az alapon tisztán, egyértelműen és bombabiztosan a finnugor nyelvcsaládba tartozik.
Ha már mindenáron statisztikázni akarunk, akkor viszont csináljunk értelmes statisztikát. Én ezt egyszer meg is tettem. A Magyar értelmező kéziszótár 2003-ban megjelent, 2. kiadása ugyanis tartalmaz egyrészt gyakorisági adatokat (a megjelent változat csak 5 osztályba sorolja a Magyar nemzeti szövegtár-beli gyakoriságokat, de nekem a vizsgálathoz rendelkezésemre álltak a pontos értékek), másrészt a szócikkek végén közül nagyon korszerű, igaz tökéletesen zanzás etimológiai információt is (a transzparens felépítésű belső keletkezésű szavak esetében ez elmarad, de ezek is könnyen besorolhatók a belső keletkezésűek felvázolt etimológiái közé.
No hát egyebek mellett egy kutatásban feldolgoztam ezeket az adatsorokat. Alább látható lesz tehát az etimológiai kategóriák type-gyakorisága (tehát hány szótári tétel tartozik az egyes kategóriákhoz), valamint a tokengyakoriságuk (ez tehát azt emulálja, hogy egy átlagos szövegben milyen gyakoriak az egyes etimológiai kategóriákba tartozó szóelőfordulások). Az előbbi nem sokat mond a nyelvről, hiszen ha egy szótárat sok ritka, de új jövevényszóval dúsítunk fel, akkor a szókészlet masszív törzsállománya szinte elvész ezek között. Sokat mond viszont a szöveggyakoriság (amit igen jól közelít a gyakorisági értékekkel való számolás). És ott már azt láthatjuk, hogy a belső keletkezésű szavak után már az fgr-rel jelölt ősi szavak vannak legtöbben. Ha az egyes belső keletkezésű szavak szóelemeit (összetételi tagjait, töveit, képzőit) a maguk etimológiai kategóriájával helyettesítettem volna, akkor még nagyon lenne a kontraszt, ugyanis közhely, hogy az ősi, tehát az ugor, finnugor, uráli korból hozott magyar szavak a legproduktívabbak a szóképzés, összetétel-alkotás bemeneteként.
Természetesen aránylag sok, még a szöveggyakoriságot tekintve is, az ismeretlen eredetű szó a magyarban, de ha arra gondolunk, hogy milyen rég szakadt ki a magyar az ugor egységből, ráadásul azt is hozzávesszük, hogy mennyire későiek a finnugor nyelvek írásos emlékei, törvényszerű, hogy egy csomó ősi szó csak a magyarban élt tovább mindmáig, tehát a rokon szavak kihalván, nincs mivel összevetni őket.

(Az összekötő vonal természetesen csalás, hiszen nincsenek köztes értékek, pusztán a látást segítik.)

A különféle etimológiájú szavak szótári gyakorisága (logaritmikus skálán)
1. A különféle etimológiájú szavak szótári gyakorisága (logaritmikus skálán)

A különféle etimológiájú szavak szöveggyakorisága (logaritmikus skálán)
2. A különféle etimológiájú szavak szöveggyakorisága (logaritmikus skálán)
Előzmény: hopplaho (1160)
hopplaho Creative Commons License 2009.07.16 0 0 1160

Nem vagyok nyelvész, de itt gondolom többen azok, vagy annak tanulnak.

 

Már más topikban próbáltam választ találni arra, hogy mi is az a határvonal, ahonnan a magyar nyelv bizonyossággal a finnugor nyelvcsalád tagjaként deklarálható. Mivel a finnugrisztika tudomány ezért nyilván vannak neki erre konkrét mérhető adatai. (gondolom én, hogy a tudományosság egyik ismérve a mérhetőség, számszerűsíthetőség, azaz objektivitás)

Valaki vette a fáradtságot és  a TESZ-ben megszámolta a különböző eredetű szavak %-os arányát a szótárban. A finnugor eredetű szavakra 7.3 % adódott. A magyar és az ismeretlen eredetű szavakra több, mint 70 %.

Ha jól tudom a grammatikai markerek közül sok eltérés is van a finnugor nyelvekhez képest, és az egyik legfontosabb, az agglutináció megléte, sem tűnik perdöntőnek, mivel a basz, török, sumer stb nyelvek is agglutinálnak. A történelmi hagyományok, mítoszok, a régészet szintén nem úgy tűnik, hogy szilárdan aládúcolnák a finnugrista tudományt.

Tagadhatatlanok a közös vonások, de nekem úgy tűnik, mintha kissé tulzóak lennének a következtetések. Van tehát egy pontosan számszerűsíthető, kritériumegyüttes, mely alapján besorolták a magyart?

 

 

 

Előzmény: rumci (1152)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.07.16 0 0 1159
Monumentum jellegű szövegeket rögzítettek vele. A MEK-en viszont többek közt már kilenc Rejtő-regény is olvasható rovásírással:) Később visszanézve jellegzetesen 20-21. századi dolognak fog tűnni.
Előzmény: Kis Ádám (1158)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.07.16 0 0 1158

Nem is neked írtam az inkriminált válasz, hiszed-e?

 

NB. Ahogy néztem a webet, a székely és a magyar rovásírás nem azonos, ezen belül valamiképp még megjelenik a pálos rovásírás is.

 

 

Az egész rovásírásos tematikában nekem a elgnagyobb gondom - mivel az utóbbi időben a narratív szövegek foglalkoztatnak - hogy a rovásírás igazából nem olvasnivaló. Egyrészt, mert nem "könnyű hordozóra" írták, másrészt, merft állítólag nem készültek vele nagyobb szövegek. Úgyhogy a felelevenítésével van némi funkcionális zavar is: a rovásírás lényege az volt, hogy róták, vésték, tehát nem festették, írták.

Előzmény: Kvász Ivor (1157)
Kvász Ivor Creative Commons License 2009.07.16 0 0 1157
Természetesen nem gondolom, hogy a magyar nyelvészek finnugristák lennének, csak a szó kérdező által vélelmezett értelmét próbáltam kibontani hermeneutikailag:) És az értelmezést pont azzal terelte ebbe az irányba a kérdező, hogy a "székely" rovásírás kérdésének nyilvánvalóan semmi köze a finnugor nyelvészethez. Magyarázzam-e tovább?
Előzmény: Kis Ádám (1150)
Kis Ádám Creative Commons License 2009.07.16 0 0 1156
Várjuk ki a folytatást, ha nekem lenne - ne adja isten - igazam, még ez is megeshet.
Előzmény: rumci (1155)
rumci Creative Commons License 2009.07.16 0 0 1155
Erről biztos nem lehet szó, hiszen ha erről lett volna szó, a moderátorok biztos törölték volna ezt a Magyarulezben offtopik hozzászólást.
Előzmény: Kis Ádám (1154)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!