"Arthúr halálát illetően is számos legenda van, érdekes lenne ezeket is földolgozni."
Egy valószínű kései legenda szerint Arthur megsebesült ugyan a Merdoddal (a lovagi irodalomban Morded vagy Mordred) vívott párbajban, de sebei nem voltak halálosak. A hős király éppen az elesett vitézei lelki üdvéért imádkozott, amikor egy ifjú lovas tűnt fel vágtázva a csatatéren és szilfa lándzsáját a király combjába dobta.
A lándzsa hegye állítólag viperaméreggel volt bekenve és ebbe halt volna bele Arthur.
Az ifjú lovas kiléte és tettének oka a krónikákban és legendákban sincs kifejtve....
Arthur temetését illetően az alábbi verziók forognak közszájon:
1) Glastonbury katedrálisa alatt temették el
2) A félig-meddig mitikus Avalon szigetén temeték el
3) Holttestét csónakra tették és rábízták az ír-tenger hullámaira (egyes változatokban a csónakon halotti máglya van, amit meggyújtanak)
4) Arthurt a camlani csata helyétől nem messze, Észak-Wales festői szépségű hegyvidékén temették el, de sírjának pontos helyét csak a beavatottak ismerik.
5) Arthur nem halt meg, hanem Észak-Wales egyik barlangjában él és nagy sereggel fog majd honfitársai segítségére sietni, ha Walest nagy veszedelem fenyegeti (ez szinte detto ugyanaz, mint Rőtszakállú Frigyes császár mondája a német nyelvterületen.
A történelmi Arthur életét és tetteit leginkább az Annales Cambriae c.walesi krónikákból lehet kihámozni, persze ezekre is sok legendás elem rakódott rá az idők folyamán.
Ezek szerint Arthur eredetileg maga nem volt király, hanem Dux Bellorum (Háborúk Hercege), azaz aféle legfőbb hadúr volt, aki a britek egyesült haderejét vezethette a hódító szászok ellen.
"... ő maga nem volt király, de együtt harcolt a britek királyaival..."
A krónikák szerint 12 csatát vívott a szászok ellen és valamennyit megnyerte.
A 12. csata volt a legendás Mons Badonicus-i ütközet, ahol a krónika szerint 960 emberrel rohamozta meg a bekerített szászokat és döntő diadalt aratott.
Erre a csatára a walesi krónikák szerint Kr. u. 516-ban került sor.
Ez után néhány évvel Arthurt a britonok királlyá koronázták Caer Wynt városában, a mai Winchesterben. Azt még azonban a walesi krónikák is megjegyzik, hogy ez inkább aféle szimbolikus cím volt Arthur érdemeinek elismerésére, mint valódi királyi hatalom.
Később egy Merdod (welsh nyelven Merdawt) nevű trónkövetelő lépett fel Arthur ellen, ami megosztotta a britonokat. A krónika szerint Merdod óriási sereget gyűjtött össze szászokból, piktekből, skótokból és mindazon népekből, akik gyűlölték Arthurt.
A krónika szerint 60 ezer férfit, de ezt erős fenntartásokkal kell kezelnünk (hatezer szerintem közelebb áll a valósághoz).
Arthur is összeszedte a maga haderejét és Camlan (Camlaun) mellett ütközött meg Merdod óriási seregével. Az összecsapásban Arthur megölte Merdodot (ha nem is vágott rajta akkora lyukat, hogy átsütött rajta a nap), de maga is halálos sebeket szerzett.
Haláláról és temetéséről több legenda is született.
A legvalószínűbb az, hogy Glastonbury (óangolul Glaestingaburh) városában temették el a katedrális alatt.
A camlani csatára a walesi krónikák két különböző változata szerint Kr. u. 539-ben vagy Kr. u. 542-ben került sor.
Egyébként II. Edward angol király 1190 körül felnyitatta Glastonbury katedrálisában azt a sírt, amelyről azt tartották, hogy Arthuré.
A sírban két csontváz volt található, az egyik egy rendkívül magas (közel két méteres) férfié, a másik pedig egy nőé.
II. Edward "szakértői" rögtön kijelentették, hogy ez Arthur és Guinever sírja .
"Arthúr halálát illetően is számos legenda van, érdekes lenne ezeket is földolgozni."
Itt megint előjön az az alapvető kérdés, hogy az V. sz. második felében élt római-briton-szarmata hadvezérről, Artoriusról, vagy pedig a XII-XIII. sz-i lovagregények nemes keresztény lovagkirályáról, Arthurról beszélünk-e?
"Szerintetek a kelta boszorkányság valóban olyan sokáig fönnmaradt a Brit-szigeteken, hogy sokáig versenytársa volt a kereszténységnek?"
Az intézményes pogányságot, a druidizmust Britanniában a rómaiak a Kr. u. I. sz. végére fölszámolták, hogy a saját - jóval idiótább - pogányságukat ültessék a helyébe.
Írországban a druidizmus a keresztény térítésig fönnmaradt, sőt olyait is olvastam már, hogy sok druida egyszerűen átált keresztény szerzetesnek, bár ezt elég nehezen tudom elképzelni.
Britanniában a római bagázs távozása (Kr.u. 410) után nyilván egyes távoli régiókban újjáéledhetett a druidizmus, bár a britonok nagy része ekkor már keresztény volt.
A római kereszténység a Kr.u. 661-es Whitby-ben tartott zsinat után vált dominánssá a kelta kereszténységgel szemben.
A római egyház már sokkal kevésbé volt toleráns a pogánysággal szemben, mint a kelta, de sok pogány szokás, hiedelem és monda a néphit szintjén még évszázadokig fönnmaradhatott.
! Vilmost ne hagyjátok ki a hódítók sorából. És szerintem ebből a szempontból mindegy is,hogy angol-szászok,vagy kelták ellen győzött volna. Esetleg a nyelv lenne kissé másabb.:-) Ami azt illeti a norvég vikingek győztek is ( ha időlegesen is ) a kelta írek ellen.
Akkor ma nem lenne Anglia, sem angolok és valószínűleg nincs angol gyarmatbirodalom sem :
továbbfűzve a gondolatot, akkor nincs százéves háború, nincs a Nagy Armada pusztulása és talán az egész brit szigetvilág spanyol uralom vagy befolyás alá kerül a XVI. században.
Néha elspekulálgatok azon is, hogy vajon hogy alakult volna Britannia további története, ha Arthur és a britonok/szarmaták a tengerbe szorítják vissza a hódító szászokat.
Akkor ma nem lenne Anglia, sem angolok és valószínűleg nincs angol gyarmatbirodalom sem :a keltákból nem nagyon nézem ki, hogy világbirodalmat hozzanak létre:)
Ez esetben Britannia afféle távoli perifériája maradt volna az öreg kontinensnek.
Bár a szászok inkább tűntek benne torzonbonz, szőrös, állatbőrökbe öltözött banditáknak, mint büszke hódítóknak:)
Az Arthur király c. filmben, a Clive Owenesben pl. az Odin éjfekete zászlói alatt menetelő szászok szerintem félelmetesebb látványt nyújtottak, mint ebben.
Szerintetek a kelta boszorkányság valóban olyan sokáig fönnmaradt a Brit-szigeteken, hogy sokáig versenytársa volt a kereszténységnek?
Érdekes volt Mordred szerepe is, főleg, hogy átállt a szászokhoz (pfuj, mocskos hazaáruló).
Egy regényben olyan verziót is olvastam már, ahol a sorsdöntő ütközetben Arthúr akkora lyukat vágott a kardjával Mordred testén, hogy azon átsütött a nap.
Arthúr halálát illetően is számos legenda van, érdekes lenne ezeket is földolgozni.
De ha annyira érdekel valakit, akkor a csataleírás is leírható! De az már a viking topicon,hogy az is kissé fellendüljön. De ha még érdekel valakit a grönlandi stori,akkor ahhoz is van hozzászólásom,kissé részletesebben ( gondolok az elnéptelenedésre ) Egyébként annyit még,hogy a grönlandi két település elnéptelenedése máig a viking relytélyek egyike.
Na utánanéztem és tényleg,Vilmos serege mintegy 7000 főt számlált,akárcsak angol ellenfeléé. De a különbség,hogy Vilmosnak több száz íjásza is volt és több lovascsapata.Míg az angoloknak , csak gyalogosaik voltak,azok is többnyire parasztkatonák.Ezenkívűl még az előző norvégok elleni csatájuktól és a 400 mérföldes gyors meneteléstől ki is voltak merülve. Még utánpótlást sem álltak meg felvenni. Az is igaz,hogy a lovasság volt ami lényegében győzelemre vezette a normannokat.
A beözönlő angolok és szászok elleni küzdelem csúcsán, a 490. évi Mons Badonicus-nál vívott csatában a wales-i legendák szerint Artúr király 1.000 briton harcos élén ütközött meg a szászokkal.
Itt egy nagyobb portyázó szász csapatot kerítettek be, majd módszeresen lemészárolták őket.
A wales-i hagyományok szerint Mons Badonicus a mai Bath (Délnyugat-Anglia) város mellett található.
Egyébként szerintem ezeket a kerek számokat, 400 és 1.000, nem biztos, hogy szó szerint kell érteni.
Az ezer pl. úgy is értelmezhető, hogy "nagyon sok".
Attól függ, hogy melyik Artúrról beszélünk: a római-briton hadvezérről vagy a középkori legendák lovagkirályáról?
Egy internetes lapon olvastam, hogy Britanniában az angolszász kor csatáit meglepően kis létszámú csapatok vívták: sokszor csak száz vagy néhány tucat harcos alkotott egy önálló sereget, a nagyobb királyságok (pl. Wessex vagy Mercia) néhány száz harcost tudtak csatasorba állítani.
Ebben a milióben Artur 400 nehézpáncélos lovasa valósággal legyőzhetetlen armadának számított volna.
Igen tényleg off,de nem én hoztam előszőr fel itt is a magyar népet,mint a világ kulcsfiguráit.:-) Egyébként ez a Ködös Albion magában is ( magyarok nélkül ) elég relytélyes sziget.
Nekem is van egy nagy hazafi barátom, szerinte is a Pilis a Kárpát-medence dobogó szíve (Dobogókő), szakrális középpontja.
Nem azt mondom, hogy én abszolut elvetem ezt, de én nem tulajdonítok különösebb jelentőséget a Pilisnek.
Arról nem is szólva, hogy a XVII. sz. végétől az eredeti, de kipusztult magyar népesség helyére a Pilisbe zömmel sváb és tót eredetű lakosság került.
Egy szép tavaszi napon pedig, amikor állítólag több mint százezer ember túrázik a Pilisben, aligha a Pilis a legmegfelelőbb hely az elmélkedésre, szemlélődésre.
Arra inkább a Bükk-fennsíkot javaslom:-)
Mindenesetre ez az egész Pilis-téma egy kissé OFF ebben a topikban!
Hé azért nem kell leenni a fejem,mert idepofátlankodtam a számomra nem túl jól ismert helyre! :-) Ezt csak feldobtam,hátha megtudok többet erről. Egyébként előszőr ezt egy történészhallgatótól hallottam(mellesleg nagy hazafi ) . Ő biztos ezért is akar hinni ebben. De nekem ez csak érdekesség. Akkor nem fogok többet erről megtudni!?
tegnap bementem a Millenium könyvesboltba, s bár sem időm, sem pénzem nem nagyon volt, elkezdtem csemegézni a polcokon.
Kezembe akadt egy kelta kereszténységről szóló, jónak tűnő kis összefoglaló.
Nem túl vastag, de viszonylag alapos, színes képekkel.
Ha a Gyurcsány Fletó meg a rablóbandája nem venne ki minden hónapban 10 ezer Ft-ot a zsebemből, valószínűleg meg is vettem volna:-((((((
Egyébként a kelta kereszténység liturgiában, naptárban és egyházszervezetben is eltért a rómaitól.
Csak Kr. u. 661-ben, a Whitby városában megtartott szinóduson erőszakolták ki a római egyház legátusai a két egyház unióját, ami lényegében a kelta kereszténység beolvasztását jelentette.
A kelta kereszténység fénykorában nemcsak Írországra, de a Brit-sziget jelentős részére is kiterjedt. Sajátos szerzetesrendek és laza, kevésbé központosított hierarchia jellemezte saját liturgikus naptárral és saját szentekkel.
Róma primátusa tehát - a római katolikus egyház hivatalos tanításával ellentétben - hosszú történelmi folyamat eredménye.
Korábban Don Quixote lovag említette, hogy a történelmi Arthur vagy artorius valószínűleg kelta-keresztény volt.
Nem tudom, hogy mire alapozza ezt a feltevését, szerintem ez nem bizonyítható.
Ha Artorius ősei valóban a szarmata sztyeppékről származtak, akkor legalább ilyen valószínűséggel képzelhető el, hogy a király/vezér/törzsfő Mithrász-hívő vagy zoroasztriánus volt.
Ezek a kultuszok ugyanis nagyon elterjedtek voltak a Római Birodalom utolsó időszakában, főleg a katonáskodó rétegek között.
Tkp. Zoroaszter vallása, a mazdaizmus vagy zoroasztriánizmus volt a forrás, amelynek dualisztikus világnézete a Jó és a Gonosz kozmikus harcára épült.
A Mithrász-kultusz ennek már csupán lebutított, eltorzult változata volt, amely a római hadseregben nagyon népszerű volt a Kr. u. II. századtól.
Katonaemberek körében sokkal népszerűbb, mint Krisztus tanítása...
Állítólag Dobogókőnél dobog a Föld szíve, ami Szent György napján hallható egy sziklánál. Egy egészséges szkepticizmusom van ezzel kapcsolatban. De azért szép történet.
Kedves Bagatur Lovag, szerintem olvasni kell Platont, gnosztikusokat, Dionüszosz istenkultuszát, Porphürosz filozófiáját, különböző szabadkőműves szerzőket, a Nagy Piramisban lévő szertartásokról és beavatásokról, a kumráni barlangokról, Bibliát, kutatni kell a Pilis eredetét, a pálosok pilisi barlangjaiban lévő szertartásokról, Gyöngyösi Gergely művét, aki a pálosok generálisa volt, Kapisztán János írásait stb.
Mint azt mondottam volt, én nem hiszek ezeknek a magyar eredeteknek. A Pilist azonban mint helyet, nagyon-nagyon szeretem. :)
Azért ez a Pilis érdekes egy hely! Már eleinktől fogva,de még előbb is szent hely volt. A világ közepének ( ill. az egyik ilyen helynek ) tekintették. Állítólag elképzelhető,hogy azért nem találunk sok királyunk sírjait,mert valahol itt vannak eltemetve. Érdekes egy hely....
Mint azt már korábban említettem, én csak azt írtam le, amit hallottam, és azt is hozzáfűztem, az eredeti Arthur-mondáknak jobban "hiszek". A Nagy Piramis belsejében lévő szertartásokról is lehetne beszélni, összhasonlítani a többivel. Kapisztrán János is utal Pilisszentkeresztre. Én nem hiszek a magyar vonatkozásnak. A témáról Dzsaffar talán többet tudna mondani. Én maradok Julius Evola könyvénél és a klasszikus történeteknél.
