Az elmúlt évek balatoni "nyaralásai" során többször belefutottam az alábbi SZIP jelű téglába.
A fórumon, és a III. kiadványban is szerepel, mely utóbbi szerint a Szentbékkállához köthető, ahol a téglaégető a püspökségé volt amit Takács Gyula később bérelt (TGY és TGY évszámos téglák).
Az lenne a meglátásom, hogy a SZIP téglajel a "Szent István Puszta" vagy a "Szent Imre Puszta" rövidítést takarja.
Ha a 3. katonai felmérés, és az 1941-es térképeit nézzük a téglaégető helyileg pont az említett puszta felett (közelében) található, a kataszteri térképen nincs jelölve a terület.
Bár hogy mitől lett Istvánból Imre, és mikor a cirka 50-70 év alatt az jó kérdés.
Oltárczi Ferenc tanár úrral sikerült beszélnem a témában (ő írta 2004-ben Szentbékkálla monográfiáját), elmondása szerint emberemlékezet óta a terület "Szent Imre Puszta".
Az Alsó-ausztriai származású Dr. Floch Henrik János birodalmi lovag (élt: 1924-1904) 1871-ben vásárolt Sződön birtokot és 1878-ban megvásárolta a Sződ-rákosi Téglagyár Társulat gyárát.
Azt sem tartom kizártnak, hogy Floch Henrik 1871 és 1878 között is gyártott már téglát a monogramjával, mert ezeknek más a méretük, mint az "SzR" (Sződrákos) tégláknak.
AC 30x20 cm méretű (2 féle van belőle) egri padlástéglát szeretnék cserélni lehetőség szerint hasonló méretű padlástéglára. Nagyon szép állapotúak, egyenlőre magasnyomásúval lemosva. Fotót egyenlőre nem tudok küldeni a túl nagy méret miatt. Privátban viszont emailon vagy facebookon van lehetőségem.
Lehet hogy a sztármegfejtők eltűntek, de szerencsére az empatikus, közös tudásanyagot gyarapító, emberi kapcsolatokat értékelő hozzászólások nem tűntek el.
Azért ez is valami. Mégha csak apró morzsácska is.
2022-ben még mindig ott tartanak egyesek, hogy a "B" a Feiglstock fivérek (Benjamin és Mihály) téglája.
Soha nem gondoltam, hogy Celticus légbőlkapott ötletei ilyen hatással lesznek egyesekre.
Ezt a logikát követve az "F" jelentése Ferenc? (Balogh Ferenc)
99%, hogy a "B" - ahogy a "BF" különböző változatai is - Balogh Ferenc, büki téglagyáros monogramja.
Érvek:
1. Logikátlan lenne, hogy a téglán "Benő", vagyis a keresztnév kezdőbetűje szerepeljen. Erről 5 éve (62999hsz) már írtam.
2. V.M. elmélete is életképtelen, hogy a "B" valójában "FB" ligatúra, mert akkor a második (fotón) téglán már "FBF" lenne olvasható.
3. A cégnév (Feiglstock fivérek) alapján is logikátlan, hogy csak az egyikük beceneve szerepeljen a téglán. Miért maradt le Misi?
4. Miután tudjuk, hogy Bükön Balogh Ferenc is gyártott téglát - ráadásul pár évvel korábban kezdte (Balogh 1892-es címtárban már szerepel, a Feiglstock fivérek állítólag 1896-tól gyártottak.) - kézenfekvő, hogy a "B" és a stílusával megegyező "BF", már a betűk sorrendje alapján is, Balogh téglája.
5. Kicsi az esélye, hogy a Feiglstock fivérek Benő monogramját használták fordított betűsorrenddel! Sokkal logikusabb, hogy vezetéknevük kezdőbetűje, azaz szimpla "F", került a tégláikra, megkülönböztetve ezzel termékeiket a konkurrencia monogramjától.
Aztán persze lehet cáfolni, de ne azzal, hogy a B = Feiglstock, mert ez akkor sem érv, ha valakit sikerült vele meggyőzni.
A Schmiedegg Frigyesnek tulajdonított téglák sorából kilóg a cikkben egyébként első helyen szereplő fotó. Ez az egy nem tükrös.
És ha még nem is egy helyen találták, egymás mellé rakva nyilvánvalóvá válik, hogy ugyanaz faragta a vetőládát, aki 100 évvel később Schmiedegg János vetőládáját is.
A másik - és sokkal logikusabb - feltételezés, hogy ez az "S" is János téglája.
Nem mellesleg a két téglát ugyanott találtam, azonos a méretük, és eltér a többi (Frigyes-féle?) "S koronás" téglától.
Némi korrekció egy 2019-ben megjelent cikkhez, mely a nádasdladányi Schmiedegg és Nádasdy téglákat mutatta be.
A korrekció alapja az akkori ismereteink!
Ezt azért jegyzem meg, mert amíg a Láng-villa végnapjai kezdő téglajel-kutató, első cikke volt, addig az évtizedek óta kutató sztármegfejtő páros odaáig jutott,... idézem:
„Az épületrészben és a településen több helyen találni S betűvel és 3 osztatú koronával és SU betűkkel jelzett téglákat, melyek Frigyeshez, illetve fiához, Tamáshoz köthetőek”
SU, mint Schmiedegg Uradalom! (Ne használd adatgyűjtésre!)
És ez a "megfejtés-tipp" valamiért Murmi ingerküszöbét sem érte el!
Amíg a Láng-villánál a "perdöntő" helyszínrajz korábban nem volt ismert, addig a "SU" úgy született meg, hogy közben még le is írták: Tamáshoz köthető.
Nos a téglán - mint ahogy a korábban "őzike", "ágaskodó őzike" fantázianévvel közzétett, de a cikkből kimaradt téglán is - tükrös CTS monogram látható!
Comes Thomas Schmiedegg.
A cikkből:
„1768-ban Schmiedegg Tamás volt Sárladány birtokosa. A kastély szomszédságában álló magtár részben JS, továbbá JS és korona bélyegű téglákból épült. Ez a jel valószínűleg Schmiedegg János (Johann Schmiedegg), Tamás fia monogramja. (12-14. kép) Közel 100 év múlva, 1851-ben...”
Feltűnés nélkül ugrálunk generációkat, századokat!
Ennek oka az lehet, hogy a szerzőpáros Nagy Iván: Magyarország családai c. kiadványának hiányos családfáját használta a kutatáshoz, amit korábban itt a fórumon is megosztottak.
(Ne használd adatgyűjtésre!)
A valós családfa idevonatkozó része:
I. Tamás (élt: ….-1726) 1689-től báró
Frigyes (élt: 1704-1758) 1736-tól Sárladány birtokosa, 1738-tól gróf
II. Tamás (élt: ….-1788) Ő az akit 1768-ban bitokosként említenek
III. Tamás (róla nem találtam adatot)
IV. Tamás (élt: 1785-1831) Ő van a családfán Frigyes fiaként feltüntetve. Na az ő fia:
János (élt: 1824-1907)
Nem is kérdés, hogy annak a Tamásnak, aki 1768-ban birtokos, nem születhetett 1824-ben fia.
Viszont innen kezdve csak tippelgetni lehet, hogy melyik Tamás téglái az "uradalom" meg az "őzike". :)
10.45 dr. Lővei Pál Tudományos tanácsadó, az MTA tagja : A műemléki kutatások és a téglatanulmányok kapcsolata Győrben és környékén
11.20 Balogh László Podmaniczky-díjas helytörténeti kutató : A cívisházak archaikus „építőkockái” - avagy a Debreceni téglakészítés és téglagyártás története
11.50 Sági Csaba - Egyesületünk tagja : Szolnok „titkai”
12.10 Csorba Gábor dr. – Egyesületünk tagja. : Tégla digitálisan
A közgyűlés zártkörű, az előadások és a kiállítás nyilvánosak, azokra szeretettel várunk mindenkit!
A Ceglédi Termálfürdő gyalog kb. 3 percre van a Diáktáborhoz. Csoportos, kedvezményes belépést biztosítanak számunkra az általunk kibocsájtott kuponnal. Ezt a kupont regisztrációnál megvásárolhatjátok 1500 ft/darabos egységáron majd egyénileg is használhatjátok az adott nap folyamán.
Tombola: ismét megtartjuk a tombolasorsolást, amelyre szép téglákat várunk tőletek! Olyan téglát ajánlj fel, amit te magad is szívesen megnyernél!!! (én többek között ebből a településemen készített téglából ajánlok tombolára és viszek vagy 10 cseredarabot)
Előadások: aki figyelemmel olvasta a programot, érdekes előadások várnak ránk. Kérek minden tagunkat, hogy mind a közgyűlést, mind az előadőkat tisztelje meg jelenlétével!
Hétvégi ceglédfürdői találkozónkra egy előzetes lista. Nyilván lehetnek benne hibák, pontatlanságok, kérlek privátban jelezzétek, ne kommentekben! Ugyanakkor tudom, hogy vannak olyanok is, akik nagy valószínűséggel jönnek a találkozóra, (mert a beszélgetésekből úgy veszem észre, hogy tervezik vagy tervezték,) de ennyi. Nem vagyok gondolatolvasó. (szerencsére)
Némi korrekció a 2015-ben megjelent "A Láng-villa végnapjai" című cikkhez, jelenlegi ismereteink alapján.
Láng László 1868-ban alapította vállalkozását, de csak 1873-ban költözött a Külső Váczi útra. (ma Váci út 152-156)
"A családi villa a gyár területén, a csarnokok tőszomszédságában épült fel" olvasható a cikkben.
Ez a mondat így önmagában igaz, de semmi köze Láng Lászlóhoz!
Az 1860-as években ezen a területen Fleischmann Vilmos és Wéber Gusztáv kukorica-keményítőgyára működött.
A Láng-villaként ismert épület már ekkor is lakóház (lásd: az 1868-as helyszínrajzon wohnhaus) volt.
Összehasonlításnak 1800-as évek végi térképen a Láng-gépgyár épületei lényegében megegyeznek az 1868-as állapottal.
Láng László valószínűleg Fleischmannéktól vásárolta meg a területet az épületekkel együtt. Így a cikkben említett feltételezés is megdőlt, hogy az "UJPEST" feliratú téglák Újpest várossá alakulása (1907. aug.) után készülhettek.
Újpest 1840-től önálló község, de ekkor még új Megyer néven szerepelt, a következő évben már Újpestként említik. Az "UJPEST" feliratú téglák az épület pincéjének főfalaiból kerültek elő, következésképpen valamikor 1841-1868 között készültek!
A cikkből: "Az építés pontos dátuma nem ismert, de a bontás során előkerült téglajelek alapján az századforduló tájára tehető"
Ma már egyértelmű: építés nem, viszont nagyobb átalakítás történt valamikor 1895 után.
"Mikosdy, Mikospuszta"
"Kőbányai Téglagyár Társulat Pesten"
"Herceg Batthyány Ferenc, Nagytótfalu"
