A Viking valamiert keson vette eszre hogy neki nem azon a nyilason kell atmenni , gyorsan raleptek a gazpedalra , jobbra huztak a kormanyt es a nagy sietsegben eltiportak a kis Hableanyt.
Eszerint a Viking 12,4 kmh-val ment a két híd között hegynek.
Árvízben, erős sodrásban ez szerintem eleve nagyon sok... Rá tudsz nézni, hogy az adott időpontban az adott hídtávban lévő sok másik hajó mennyivel ment hegynek?
Mert feltételezem, hogy sokkal lassabban...
És értem én, hogy azok csak városnézve pötyögtek, neki meg időre Passauba kellett volna lennie, na de - ahogy a közúton is - ha egy szereplő sokkal gyorsabb akar lenni a forgalom ritmusánál, ráadásul pont egy olyan szereplő, aki a legnagyobb és legerősebb, az nekem már önmagában nem tetszik, még akkor sem, ha ezzel önmagában nem vét semmit.
"Néhány éve például gyakori volt, hogy olyan magyarok, akik hajós vizsgát akartak szerezni, nem Magyarországon jártak ki tanfolyamot, hanem sok pénzért egy nap alatt megszerezték azt Horvátországban: reggel elutaztak, este már hajóskapitányként tértek vissza, valódi tudás nélkül."
Ez a kedvtelési célú kishajó vezetők esetében volt divat. Köze nincs ehhez az esethez.
Másutt: " A probléma gyökere szerinte az, hogy nemcsak a kisebb sétahajók, de a szállodahajók is csinálnak városnézéseket az utazási irodák nyomására, de ezek a járművek erre nem alkalmasak, nagy a holtterük."
Ezt ragozzák egy napja, van is benne sok igazság, de esetünkben a Viking nem ezt tette, hanem elindult Passauba. Ha sétázott volna, az annyiban különbözött volna, hogy lassabban megy.
A kérdésre meg: igen a szélessége látszik a képen, 11,4 m.
Ez a "befordult" szóhasználat a délelőtti sajtótájékoztatón való pongyola rendőri megfogalmazás újságírói átvétele...
Befordult abban az értelemben, hogy "valamiért" keresztbe fordult előtte. Na de nem "valamiért", ilyen hirtelen egy hajó nem is tud "befordulni" önszántából, hanem azért, mert a Viking meglökte... Ez a videón jól látszik, addig szinte párhuzamosan haladtak.
Mellesleg a Viking hpk. előzetesbe vétele is ezt sugallja...
Tényleg el tudom képzelni, hogy észre sem vette sem a Hableányt, sem magát a legyűrést. Én nem vagyok hajóvezető, de nagyvíznél, ömlő esőben be nem tenném a többi hajónál gyorsabban haladó hajómat egy ilyen szűk hídnyílásba egy másik mellé...
Furcsálom, hogy a sajtóban tényként kezelik, hogy a HABLEÁNY kapitánya a hibás, mert befordult volna a VIKING elé. Ha be is fordult volna, azt okozhatta akár műszaki hiba is (ld. a WIEN gőzhajó 1936-os ütközését a bécsi Reichsbrückével), vagy akár valami uszadék. Ezt egyelőre még senki nem tudhatta megvizsgálni. Ezen a videón azonban:
(az első 10 másodpercben) a hajó csak nagyon enyhén tér el balra a folyásiránytól. Furcsa ugyanakkor, hogy a VIKING teljes sebességgel érkezik, és nem lassul nem hogy az ütközés előtt, de az ütközés során sem. Ezen a nehezen értelmezhető videón (nagy a távolság, ritka a mintavételezés):
nagyon nehéz érzékelni a távolságokat és irányokat, de az ütközésig egyiknél sem tűnik fel irány- és sebességváltozás. Furcsa viszont, az ütközés utáni viselkedés: ha egy hajó kapitánya vagyok, ami éppen legázolt egy kishajót, ami előttem el is sűllyedt, akkor mi a természetes viselkedés: meghátrázom folyásirány szerint, vagy elhajózok a roncs felett? Én valószínűbbnek tartom azt, hogy a VIKING volt figyelmetlen, és az ütközést akár nem is vették észre azonnal (ld. jakyg 128365).
Riversea véleményével (128329) értek egyet, és azt gondolom, hogy a rendelkezésünkre álló (kevés, hiányos és nehezen értelmezhető) információk alapján a VIKING kapitányának felelőssége legalább akkorának tűnik, mint a HABLEÁNY-é. Tisztességtelen dolog tehát a vizsgálati eredmények ismerete előtt kész tényként tálalni egy minden bizonnyal halott kapitány felelősségét.
(1986-ban tűzszerész sorkatonaként a hadihajós dandár laktanyájában alkalmam - mit alkalmam, kötelességem - volt résztvenni egy nyilvános hadbírósági tárgyaláson. A hadihajósok egy kitelepülés részeként valahol Ráckeve alatt a Kis-Dunán horgonyoztak. Éjszaka kimentek piáért és berugtak, aztán a hajóra való visszaevezéskor felborultak, egy vagy két fő meg is halt. A tárgyalás során minden felelősséget sikeresen a halott(ak)ra toltak - ami nyilván jó volt a túlélőknek, és nem volt tisztességes az elhunytakkal szemben.)
Az egy dolog, hogy nincs szóbeli tájékoztatás, de a mentőeszközök helyét az utasok számára feltűnő helyen kéne kiírni. Erről kéne kifüggeszteni szerintem mindenhol tájékoztatót, ahogyan az épületekben is van tűz esetére ilyen kirakva. Valahogy nekem ilyesmi eddig nem tűnt fel a hajókon. Vagy csak eldugva. Tűzvédelmi tervet találtam maximum.
Persze, ha alaposabban körbenéz az ember, akkor találhat ilyen dolgot, de amíg minden oké, addig nem ezzel foglalkozik, ha meg baj van, akkor meg a pánik miatt nem fogja megtalálni. Ezért jó, ötlet lenne egy nagy méretű plakátra minden fontos infót kirakni sok rajzzal, hogy a külföldiek is értsék!
Azért a tűzvédelem terén is találtam már érdekességet, igaz, ezelőtt közel 40 évvel, amikor anyám munkahelyére bementem. Üvegvitrinben egy lezárt borítékban volt a tűzriadó terv, azzal az ukázzal, hogy tűz esetén ki kell venni a borítékot, és kibontani, majd elolvasni a tervezetet. Addig meg füstmérgezést kapok, amíg olvasom.
> Hát persze, most hiányoznak a Margit szigeti halászok...
Már régen nem Bp-en belül keresik a dél-koreai áldozatokat, hanem a fővárostól délre egészen le az országhatárig. És igen, pl. Paks és Mohács környéke híres halászias helyek voltak. Biztos volt a Dunán három tucat halászatból élő család még a 21. század elején is a betiltásig.
(A modern ember azt hisz a műhold, az infra meg a szonár mindent lát...)
Sajnos a Marinetraffic sem a legtökéletesebb. Én előfizuval vissza tudok nézni hetekkel ezelőtti pozíciókat is, de semmi értelme, ha ennyire ritkán rögzít. Amit most mellékelek, az a SIGYN útja indulás után: ez összesen 2 db értékelhető rögzítés - a pontokat egy egyszerű egyenes köti össze a szemléltetés végett, ami a legkevésbé sem azonos a hajó által leírt ívvel. Amit korábban beszúrtam, annak viszont örülök, hogy elkaptam a képernyőképét: a VTS rögzítette a legtovább (és a leggyakrabban!) a HABLEÁNY-t, még a hídban is adott. Csak ugye ott nincs archívum, miután bezárod a progit és újra megnyitod, elveszted az adatokat. Most visszagondolva bánom, hogy a SIGYN-t nem szkríneltem le.
Mindig a legelso hiradasok a mervadoak. Amikor eloszor hallottam akkor ott volt a neve is , aztan mar csak nehezsegek aran sikerult elokaparnom hogy pontosan hogy irjam be a marinetrafficba , de csak a M. Hid utani parszaz meter van feltuntetve rajta , pedig pont az elotte levo percek lennenek az erdekesek.
Nagyon igyekeztek eleinte a kabinos hajó érintettségét, majd később a nevét homályban tartani. A baleset után 3 órával Viking kollegától tudtuk csak meg.
Mindenkit megráz ez a tragédia. A sok vélemény és észrevétel és vélemény között még nem találtam olyant, ami azt feszegette volna, hogy a hatályos vizikresz előírásai szerinti oldalsó 30 és hátulról 60 méteres "követési" távolság be lett volna tartva. Ráadásul a híd két pillérje között ezt az oldalsó távolságot figyelembevéve el sem fért volna biztonságosan a két hajó (van kishajóvezetői vizsgám...)
Azért vigyázzatok, mert az 5000 tonna az valójában 5000 GT, azaz Gross tonne. Ez egy olyan szám, amit a hajó belső köbtartalmából számolnak ki. Személyhajóknál ez jó nagy. De ez nem azonos az 5000 tonnás "haditengerészeti vízkiszorítással". Az Oasis osztály hatalmas személyhajói 260 ezer fölötti GT-vel bírnak, de a displacement az nem sokkal nagyobb, mint egy 100000 tonnás Nimitzé....
Amúgy, a Viking hajó méretei még 12 méter szélesség esetén is egy nagyobb második világháborús rombolóéval vetekszenek. A merülése kisebb, ugye folyami hajó. Viszont egy romboló csak a kéményeknél volt a legszélesebb, olyan volt, mint egy zabszem. Ennek kicsit "párhuzamosabb" az alakja...
Az Auróra sem sokkal hosszabb! A Szent István is csak 152m volt.
Alul, a 29 méteres szélességi adat alatt még az is szerepel, hogy 5000 (ötezer) tonnás. Ha ez így lenne, akkor ő nem kiránduló hajó lenne, hanem az Auróra cirkáló... Szóval szerintem masszívan összekeverték az adatlapot valami tengeri hajóéval.
Nagy gond van a hajó szerencsétlenség eltűntjeinek keresésével, mert a rendőrök néznek, de nem sokat látnak, hiszen ők nem ismerik a víz mozgásának apáról fiúra szálló titkait! Most bűnhődik meg Magyarország azért, hogy az Áder horgászbotja kedvéért pár éve betiltották az élővizekben a halászatot. Pedig a halász emberek ismerték a víz minden apró járását és a hálóikkal mostanára már minden áldozatot vagy majdnem mindenkit kifogtak volna - nem kellene majd szégyen szemre a románoknál kuncsorogni, hogy adják vissza a Vaskapunál fennakadt testeket, amelyek akkorra már olyan állapotban lesznek, hogy csak leforrasztott koporsóban tudják eltemetni őket!
Most már "javították", de rosszul, mert így azt sugallják, hogy a Hableány kapitánya volt ukrán.
"Valószínűleg a Viking kapitánya hibázhatott, aki egyébként rutinos szakember a rendőrök szerint, pont úgy, ahogy a másik hajó ukrán kapitánya is."
Szerintem a Viking kapitanya nem ismerte a helyet , ugy gondolta hogy a harmadik iv alatt fog athaladni , - van egy felvetel ahol nagyon hirtelen jobbra veszi az iranyt , ott latszik ez- , gondolom gyorsitott is , es meg megprobalt atsurranni a kis Hableannyal egyutt.
Lehet hogy nem is latta. Lehet hogy be volt rugva. Vagy csak ukranul ert.
Nem tudom. Szerintem a Viking arra figyelt, hogy jól menjen be a hídba, nem a radart bámulta, a Hableány meg talán holt térben volt.
De nem akarok okoskodni. A rögzített útvonalak méterre pontos elemzése és a rádióforgalmazás hanganyaga vélhetően a hatóságok rendelkezésére áll, akik ebből, meg a szemtanú hajók vallomásaiból talán egészen pontosan rekonstruálnak majd minden másodpercet. Párszor, pár helyen, több kabinos kerékállásában is megkérdeztem, hogy a hajó kameraképei és radarja valóban helyettesítik azt, hogy a hajóvezető körbenéz, s mindent lát? De mindig megmosolyogtak.
