Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Hát nincs feltétlen jól, ez a magyar közigazgatási rendze, nincs egységes szabályozás. A szabálysértési bírságot kellett volna feleemelni. Mondok egy példát: aha bliccelek, az nem lehet szabálysértéssé nyilvánítani, mert magánjogi (polgárjogi) viszony a szolgáltató és az utazó között-mondta az Alkotmánybíróság.
Nos itt is egy magánjogi viszonyról van szó: ha jogtalanul használom a közutat a tulajdonosa pótdíjat szab ki. Ha viszonnt a KRESZ szabályait nem tartom be, akkor pedig szabálysértést követek el, ezért bírságot szabnak ki.
A kettő más, egyik jogtalan használat a másik meg szabályszegés. Az AB tudná eldönteni, hogy a kettő összefér-e. Az önkormányzati rendelet összességében alkotmányellenes, így azt újra kell írni, mert hiányoznak a garanciák, de arról nem mondott semmit még az AB, hogy ez így helyes-e. Érdemes megtámadni az AB előtt majd az új rendeletet.
Üdv! A következő lenne a kérdésem: adott a KRESZ, ami kormányrendelet, és adott a 24/2009. (V.11.) fővárosi önkormányzati rendelet. Mindkettő szerint ejnye-bejnye a mozgáskorlátozott-helyen való parkolás.
Kérdés: ez így jól van? Megbírságol a rendőr, majd jön a közterületis, és megbírságol a parkolási pótdíjjal (ami az önk. rendelet szerint az óradíj 300x-osa)? Tehát ugyanazt a cselekményt mindkét rendelet szankcionálja?
Avagy a KRESZ-tiltást nem az szankcionálja? Hogy van ez? :)))
Megmondom oszinten, a helyszint megnezve, hogy te voltal a hibas. Ez ranezesre ketto db keresztezodes( a Repuloteri ut bal szegelye egyvonalban van a Hatar utca bal szegelyevel) Ergo amikor a Hatar utcarol az ellenfeled kikanyarodott balra, akkor o mar vedett uton volt.
A KRESZ bizottsági értelmezése nincs most nálam, de a szakirodalom is hallgat róla. Problematikus, mert minden helyzetre nincs szabály. A szabálysértés szemponjából mindegy már, ha polgári pert szeretnél, akkor lesz majd jelentősége.
Megírtam nekik most, határozottan, felsoroltam mind a 14 hirdetés kb. 50 bakiját (valótlanságát), és hogy kb. "ejnye-bejnye nemszépdolog, utánuknéztem ám a használtautón a kódok alapján..., és lementettem ám az eredeti hirdetéseket" Felajánlottam a lehetőséget az egyezségre, <-> és utaltam rá, hogy meghamisított hirdetéseket küldeni és félrevezetni rosszhiszemű magatartás részükről, és jogi úton is eljárhatunk (mint második lehetőség). Remélem megteszi a hatását, és ők is érzik majd, hogy ezt elk..ták. Eurotax sajnos nem segít, sajnos öreg autókra nem számol... A pszáf-nál már akkor elindult az ügyem velük, amikor még megtagadták a tájékoztatásadást, és a legpofátlanabbul húzták az időt. Sajnos a pszáf annyira lassú, hogy egy hónap múlva jött egy levél tőlük, hogy iktatták a bejelentésemet. Most max az iktatószám mellé odabiggyesztem nekik, hogy a kifizetés megtörtént, de hogyan... és mit csinálnak most...
Ha eszedbejut amit akartál, írd meg, lehet segít. Köszönöm: Péter
Érdekes történet, meglepő, hogy egyáltalán et elküldte a biztosító, mert ez jó jel lenne, ha nem csalnának. Egyértelműen rosszhiszemű magatartás. _Mindent_ amit itt leírtál, azt írd le nekik is. Talán a szégyen használ.
Mindazonáltal tudni kell, hogy a jármű kárkori értéke vita esetén szakértői kérdés, amiben persze sokat nyom a kárkori piaci szokásos érték. A szakértő meg nem olcsó. Ezt megelőzendő a biztosítok egységes eljárás érdekében Eurotax számítási módszert alkalmazzák, amit általában mindenki elfogad, mert a legtöbb kocsira igaz, ott a spéciket is be lehet állítani, igaz állítólag ez sem pontos, mert kereskedői ár felé húz. A neten megtalálható, pár euróért kitöltheted, ill. van pár jószándékú kereskedő (nem is tudom melyik Fiat de nekem telón megcsinálta), aki szívesen kiszámolja. Ennek eredménye alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy érdemes-e pereskedni. A pereskedést megelőzheti egyközvetítői eljárás, illetve ha Békéltető Testület befogadja egy békéltető eljárás, ahol az ilyen újség cikkek sokat számítanak. Végső út a per (persze ez is először csak először fizetési meghagyás lehet, ha nem milliókról van szó). Még valamit akartam de nem jut eszembe:(
Kaptam itt már tanácsot biztosítóval kapcsolatban, (húzták a kifizetést), mégegyszer köszönöm.
Fel is tenném a következő kérdésemet, amihez én nem értek:
A biztosító ugyebár gtk-ra vette autómat (mercedes w124 e300td, kombi, automata, bőrkárpit, tempomat, 4elektromos ablak, ülésfűtés, állófűtés, kutyafüle, stb. - fullextra.)
Megreklamáltam az általuk kalkulált káridőponti értéket, mert természetesen kevesebbet számoltak, mint amennyit valójában ért. Ezt ajánlott levélben tettem, mellékelve kinyomtatott hirdetéseket ugyanilyen paraméterű autókról. Erre azt válaszolták, hogy márpedig szerintük ennyit ér, én pedig erre azt írtam, hogy rendben, akkor küldjenek már el egy pár hirdetést, hogy akkor ennyiből tudjak ilyen autót venni. Megtették, e-mailben, összesen 14db hirdetés le-feketefehérített. lerontott képminőséggel, hatszor átfaxolva, épphogy látszik mindegyikhez az 1-1 db képen, hogy autóról van szó. MINDEGYIKHEZ ODAÍRVA (látszik,hogy utólag), hogy automata,bőrkárpit,tempomat,stb. (FONTOS) Viszont amit szerintem elfelejtettek levenni, az a használtauto.hu hirdetésazonosítója, amivel sikerült megnéznem az eredeti hirdetéseket. A 14 hirdetésből 9(!) db sedan, ami ugye százezrekkel kevesebbet érhet, mint egy kombi. EGYIK SEM bőrkárpitos, van közte manuális váltós, és leharcolt, bontószökevény autók, szakadtan. Arról nem is beszélve, hogy a 14ből kb. a fele már nem is létező hirdetés, a gugli tárolt változatában sikerült megtalálnom.
Lényeg a lényeg, meghamisított hirdetéseket küldtek nekem, hogy bizonyítsák (megtévesszenek) hogy az általuk kalkulált összeg elég lesz. Az emailt, a hamis hirdetéseket, az eredeti hirdetéseket lementettem.
Nem azt mondja, hogy nincs elsőbbség, hanem cselese úgy oldotta meg, hogy mivel nem egyértelmű, hogy ki mikor jött, ezért nem is tudja eldönteni a kérdést.
Antalll vagyok, megjött a bíróságról az itélet írásban.A bíróság NEM irja az itéletben, hogy két kereszteződés. " A bíróság megállapította, hogy annak a kérdése, hogy ki hajtott előbb a kereszteződésbe nem tisztázható, amely kérdés az elsőbbségi pozíció megállapításához elengedhetettlen.
Minderre tekintettel a bíróság a Szabs.tv.101§(1) bekezdése és a 84.§(1)bekezdés b)pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A fellebbezési jog a Szabs. tv. 102§-a alapján kizárt."
Ezek szerint Dunakeszin nincs elsőbbsége a főútvonalat keresztező egyenesen áthaladó autónak a szemből érkező balra kanyarodóval szemben.
A balra kanyanyarodó az útkereszteződés teljes egészében köteles elsőbbséget adni
Megtudná nekem irni a paragrafusok tartalmát?
Az eljárás megszüntetve, 115340.- eljárási költséget az állam viseli
Áprilistól a biztosítónak műszaki vizsgálatra kell küldenie a károsult járművet, amennyiben a tulajdonos nem kívánja azt megjavíttatni; a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény kiegészítése nemcsak nehezítést jelent, hanem jelentős anyagi terhet is róhat a balesetet szenvedett autósokra, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vitatott rendelkezés megsemmisítését – közölte a MABISZ. Tavaly decemberben, a még hatályba sem lépett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb-) törvényhez egy kiegészítő paragrafust csatolt a parlament. Ennek lényege, hogy 2010. április 1-jétől ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgálatra kell küldenie.
Egy kisebb sérülés (például: törött lámpa) is alkalmatlanná teheti a járművet a közlekedésre. Napjainkban a műszaki vizsga díja 16-25 ezer forint, amit a vétlen autós állhat, vagy esetleg a károkozó ellen érvényesíthet. Ugyanakkor az, hogy kell-e vizsgára menni, az esetek egy részében a kárszakértő döntésén múlik, így teret engedhet a szubjektív megítélésnek – véli Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára.
A még életbe sem lépett szabályozás legújabb, februári módosítása akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy a kárfelvételt követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra küldje a járművet, ha a jármű tulajdonosa arról nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművét. Trunkó Barnabás elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze a 48 százalékát! A biztosítósok úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat.
Elég tútlterheltek, de lassan le keleltt írni a határozatot. Ha igaz visszaküldik az iratokat a szabálysértési hatósgnak, ott érdemes tudakozódni, de én múltkor a kijavító végzést (elírás miatt) a bíróságtól kértem és kaptam.
A képlet már nem jogi kérdés:-) A kamat mértéke viszont az!:)
232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár.
293. § Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan
301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Sokszor ráfogják, hogy a kamat is már benne van.
A kamat a kár napkjától jár, de ha engedékenyek vagyunk, akkor legalább a 15. nap elteltével.
Nyilván nem sok a kamat, mert az alapkamat 7-8%-on járt.
Üdv! Kérdeztem már itt nemrég biztosítóval kapcsolatban, nem akartak fizetni, húzták az időt... Most végre sikerült kiszámolniuk, és átutalniuk a kár összegét. Viszont a számolt összegnél egy forinttal sem utaltak többet, levelet írtam, hogy késedelmi kamatot is rendezzék, ekkor átutaltak egy nagyonkevéske pénzt.
Hogyan számolhatom ki, hogy valójában mennyi kamat jár? Hány százalék a kamat mértéke, és hogyan függ össze a napok számával? Szóval egy képlet kellene, amiből ismeretlen számomra a kamat mérték százalékban.
Elmosódott fotó, elmosódott jogi környezet Az ombudsman az autópálya-használat pontosabb szabályozását javasolja AJB 5280/2009.
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tekintsen el a pótdíj-követelésétől, ha nem állapítható meg egyértelműen az autópályán matrica nélkül közlekedő gépjármű rendszáma. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás más hiányosságaira is rámutatott. Az autópálya-kezelőtől, mint közszolgáltatótól elvárható, hogy megalapozott bizonyítékok alapján indítson eljárást – figyelmeztetett Szabó Máté egy panaszügy vizsgálatában. Egy autós azért fordult az ombudsmanhoz, mert az ÁAK Zrt. pótdíj fizetésére kötelezte egy olyan elmosódott fényképfelvétel alapján, amelyről egyértelműen nem lehetett leolvasni a rendszámot. A panaszos feljelentésére a debreceni rendőrkapitányságon is eljárás indult, és ez megállapította, hogy a megadott időben és helyen egy hasonló rendszámú jármű közlekedett, érvényes autópálya matricával. Az ÁAK Zrt. ennek ellenére továbbra is igényt tartott a pótdíjra. Az országgyűlési biztos mindezek nyomán kezdeményezte az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, hogy tekintsen el a követeléstől, az ügyet zárja le. Szabó Máté vizsgálata során az is kiderült, hogy az autópálya-használatot szabályozó rendelet nem tartalmazza a pótdíj elengedésének, mérséklésének, részletfizetésének lehetőségét méltányossági eljárás keretében. A szabályozás hiányosságaira visszavezethető visszásság megszüntetésére az ombudsman javasolta a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, hogy módosítsa, egészítse ki rendeletét. A vizsgálat további felismerése volt az is, hogy az autópálya használatának jogi környezete nem tisztázza az autós és az ÁAK Zrt., valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság között keletkező jogviszony közjogi vagy magánjogi jellegét. Ennek a felek egymáshoz viszonyított jogállása (egyenrangúak, vagy alá-fölé rendeltek-e), jogai és kötelezettségei, valamint a jogorvoslati lehetőségek (bírósági vagy közigazgatási út) szempontjából van jelentősége. Ezért az ombudsman javasolta az Országgyűlésnek, hogy pontosítsa a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt.
Hatvan napon túl is kiszabható a közúti bírság – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatban, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A bíróságok eddig eltérően értelmezték azt a szabályt, amely szerint a közúti bírságot az elkövetés után hatvan napon belül ki kell szabni. --- A közúti közlekedésről szóló törvény írja elő a 60 napos bírságkiszabási határidőt. Az egyik megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a hatóság 60 napon belül nem szabja ki a bírságot, akkor ezt később nem teheti meg - a 60 napos határidő tehát jogvesztő. A bíróság azzal érvelt, hogy a nulla-tolerancia csak akkor érvényesülhet, ha a szabályszegők gyorsan elnyerik büntetésüket. Ugyanakkor más bíróságok a 60 napot ügyintézési határidőnek fogták fel, amelyet meg lehet hosszabbítani. A kétféle álláspontot érdekesen közelítette egymáshoz jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság. Először is kimondta, hogy a 60 napos határidő nem jogvesztő, hanem ügyintézési határidő, tehát azon túl is kiszabható a bírság. Ugyanakkor a 60 napos határidő túllépése olyan eljárási szabálysértésnek minősülhet, amely kihat az ügy érdemére is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha túl sok idő telik el a szabálysértési döntés meghozataláig, akkor az sérti a tisztességes ügyintézéshez való jogot. Ekkor hathat ki ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére, vagyis a bírságra. Ennél konkrétabban nem fogalmaz a határozat.
Talán van aki emlékszik arra, hogy a gépjárműlopásnál tisztességtelen szerződési feltétel, hogy a kárrendezés feltétele, az hogy a forgalmi ne legyen a kocsiban. Kicsit más ügy, de a biztosítókkal kapcsolatban a közlekedés terén is hasznos lehet.
Legfelsőbb fokon is tisztességtelen a K&H Biztosító
Index 2010. február 19., péntek 15:28 | Frissítve: 3 órája A K & H Biztosítónak törölnie kell szerződési feltételeiből azt a tisztességtelennek ítélt kikötést, hogy a betörések károsultjainak a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot, vagy jogerős bírósági ítéletet kell beszereznie ahhoz, hogy fizessen a biztosító. Ez a feltétel évekig is meghosszabbított egy-egy kárrendezési eljárást. A jogerős bírósági döntés precedens értékű, így más biztosítók önként törölhetik hasonló passzusaikat.
A Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta azt a jogerős ítéletet, amit még tavaly májusban hozott a Fővárosi Ítélőtábla, de a K&H Biztosító felülvizsgálati kérelmet nyújtott be miatta a Legfelsőbb Bírósához. Első fokon a Fővárosi Bíróság azért utasította el a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) keresetét nem jogerősen, mert úgy foglaltak állást, hogy a fenti feltétel nem vezet egyoldalúan a biztosított jogainak csorbításához.
Évekig húzódó kárrendezés
Ezután a fogyasztóvédő hatóság fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblánál, ahol jogerős ítélet születette arról, hogy a hatóságnak van igaza. Ezután nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet a biztosító, hiába.
Vagyis a Legfelsőbb Bíróság egyetért a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével, és arra kötelezi a K & H Biztosítót, hogy a betöréses lopás és rablás biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételeinek kikötését – ami szerint a károsultnak rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot, vagy jogerős bírósági ítéletet kell beszereznie – törölje. Ez a kikötés tisztességtelen, mert a kárrendezést évekig is elhúzhatja.
A fenti szerződéses kikötést a továbbiakban a K & H Biztosító nem alkalmazhatja, és az összes eddig nem teljesített szerződés esetében is érvénytelen. A jogerős ítélet kimondja azt is, hogy a fenti kikötés a biztosítóval szerződő valamennyi fél esetében érvénytelen.
A felelősség ebből a leírásból önmagában nem egyértelmű, nem lehet ebben igazságot tenn. Gondolom a szabálysértési határozattal szemben nem éltél kifogással, az jogerőre emelkedett. Így elsősorban amit topiktárs mondott: írd meg neki, hogy keresse a biztosítót, vélhetően ismeri a szabályokat, érvényes KGFB-d van miért nem fordul oda? Sajnos a jog e tekintetben hézagos múltkor volt erről egy cikk, hogy elvileg nem kizárt, hogy téged pereljenek be. Persze ha beperel neki kell bizonyítani a te hibásságodat, határozat az egy csak egy szempont, a bíróságot nem köti.
SOS! 2009. szeptemberében volt egy autóbalesetem, melyben az én autóm kevésbé sérült, a másik fél autója totálkáros lett. Előztem volna, amikor hirtelen egy másik autós harmadikként be akart előzni, nekicsapódott a szalagkorlátnak majd nekem. Rendőrséget hívtunk, 2 hónap után engem hoztak ki hibásnak. Mint kiderült, a hapsi ügyvéd, a barátnője, vagy felesége pedig azon a rendőrségen dolgozik, ahol vizsgálták az ügyet. Tegnap kaptam egy levelet, melyet egy ügyvédi iroda küldött a hapsi által, hogy fizessek neki be 15 napon belül több mint 1 millió forintot, mert neki csak a Casco fizetett 800ezret, az autót pedig pont azokban a napokban akarta eladni, amikor történt a baleset. Mit tudok ebben az ügyben tenni???
