Szögezzük le hogy a lehető legnagyobb jóindulattal közelítettem a Cserehát felé, és nagyon jó két túranapot töltöttünk ott barátommal. Várom is már hogy visszamenjünk.
Nagy kalandokra sem szoktam várni, ha esetleg elolvasol pár írásomat megláthatod. Írtam már a Partizánról a Kohászról, Medves-vidékről is, többször.
Kimondva-kimondatlanul is célom felkelteni az érdeklődést elfeledett tájak iránt.
Ami jót láttam, láttunk az mind benne van a cikkben, ha nem érzed a törekvést az a te gondod. Ott ahol kellett megvolt az "ihlet".
De nem tudom jó szívvel ajánlani családoknak, kezdő, vagy nem túl gyakorlott túrázóknak ezt a vidéket, mert egyszerűen szólva hazudnék ha ezt tenném! Járhatatlan utak, alig-jelzések, tömegközlekedés teljes hiánya.
Nem megyünk bele a társadalmi gubancokba? Szegény Cserehát maga a gubanc, Szemerén utánunk szóltak gyerekek többször is fennhangon hogy kik vagytok, Fúlókércsen kutyák tucatjai sétáltak az utcákon, Csenyétén Emir Kusturica is megemelte volna a kalapját, barátom olyan szinten fakadt ki a látottak alapján amilyen szinten még sosem láttam!
Ezeken lépjek túl? Hogyan, és miért? Hozzátartozik, sajnos, nagyon is szorosan! Nem írhatom hogy menjetek, ha szorongva közelítünk egy faluhoz, és fellélegzünk ha már elhagytuk! Az Országos kék nyomvonala picit lejjebb Irota-Nyésta-Rakacaszend vonalon ehhez képest vidámpark.
Gyakorlott, sokat látott, tapasztalt túrázók GPS-szel nekivághatnak, kalandos és tanulságos. De családdal, gyerekkel, tapasztalatlanul felelőtlenség bárkit is a Csereháti pirosra buzdítani.
Nem, ne adjál ötleteket, inkább akkor írd meg magad.
Amit én a témában láttam, és említésre méltó, kedvcsinálónak, és jó szívvel tudtam ajánlani azt mindet beleszőttem az írásomba. Én a családdal, Tavaszi Széll pedig csoporttal valószínűleg ellátogat még Szanticskára.
Ha bejártuk majd a túra második felét is akkor biztosan fogok arról is írni. Lehet hogy gyökeresen más módon, még nem tudom, majd ahogyan hozza az élet.
Igen, ezeket a tapasztalatokat érdemes itt elővezetni, mert ezzel a mögöttünk jövők számára némi segítséget adhatunk.És így mások is részesülhetnek ezen különleges túraélményben.
Az a bizonyos OKT kerülő nekem már az ötlet pillanatában sem tetszett. De egy kevésbé határozott túrázót kértek fel a Kéktúra Bizottságból a régi út módosítására Ez lett belőle. Ez ugye alapból központi hatáskör. Ha most szeretnénk egy változtatást ide, ezen a fórumon azonnal kapnánk a kritikákat a folytonos változtatások ürügyén. De egyébként is van nekünk elég más út, amit rendbe kell tennünk, csak győzzük energiával.
Azért egy jó tollú túrázó megtalálhatja az ihletet erről a tájról is. Az igazolófüzet is tartalmaz több látnivalót, érdekességet. De persze nem csak ezekről lehet írni. Maga a táj itt is meg tudja fogni az embert, ha elvonatkoztat a társadalmi körülményektől. Aki tud az Ó-bükk szinte településmentes vidékéről megemlékezni, annak ez a sok településes túraút azért adhat témát. De maga a bejárás során tapasztalt, átélt élmények is egy lehetőség. Esetleg nem kell mindig a nagy kalandra várni. Talán ha nem megyünk bele a politikai, társadalmi gubancokba, csupán az ott élők reális bemutatására szorítkozunk. De én adjak ötleteket, hisz a több napos túra során biztosan megtalálható a téma, mert az ott is ott hever valahol.
Nem beszélve arról hogy több helyen útvonal módosításra is szükség lenne már, az említett patakmedren kívül a Kányi-csárda nevezetű helynél lévő gazdasági telepnél, Csenyéte mellett is ki kell jönni az aszfaltra a villanypászta helyett, továbbá Felsővadász mellett a gerincről egyszerűen nem lehet lemenni a faluba, mert egy az egyben beszántották az egészet.
egy régi ösvény, régi és új jelekkel Felsővadász felett. Innen lefelé Felsővadász felé nincsen út.
Viszont a Felsővadász-Irota közti új OKT nyomvonalra még nem tették át a pirosat, ez óriási előny, ne is tegyék, véletlenül se, ha esetleg szóba kerülne!
Az új OKT nyomvonal egy tragédia, járhatatlan télen a sár miatt, nyáron meg a fátlan, árnyék nélküli kilométerek fogják elvenni a túrázók kedvét a túrázástól! És ha még be is szántják, amire minden esély megvan...
Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy az MVSC-sek finoman szólva maguk sem egy ifjonc társaság. Az út fenntartására se anyagiak, se erő nem volt már. A kihagyott évek magyarázata az is lehet, hogy korábban elfogytak a plakettek, így leállt a propaganda. Aztán egy haláleset után előkerült egy doboz, benne több plakettel. Ezek után sikerült megegyeznünk a mostani lehetőségről. De ez ugye véges darabszám.
Sajnos maga az út forgalma nem tudta önfenntartóvá tenni a járhatóságot. Az a Szemerei szakasz már a nyáron sem volt egy leányálom. Valóban érdemesebb az eredeti nyomvonal helyett a közeli útra térni. Azt tudom javasolni, hogy csak előzetes szállás és közlekedési előkészületekkel célszerű bevállalni a túrát. A perem városok (Miskolc, Edelény, Encs, Szikszó) mellett Szanticska jó lehetőség, de csak plusz szállítás lehetőségekkel kombinálva, mert Szanticska sem a világ, azaz a Cserehát közepe. Esetleg lehet még lehetőségeket nézni a területen átmenő OKT mentén. De a közlekedés így is korlátos. Én tavaly azért nem tudtam Szemere, Kóny környékén a régi jelzések szürkézését bevállalni, mert egyszerűen nem volt utazási lehetőség érdemleges napi munkák elvégzésére tömegközlekedéses háttérrel.
Megint kajánkodsz a festéssel. Pedig az egy komoly dolog. Itt azonban már ez sem segít. Ugyanis egyszeri alkalommal történő felújítás is egy csapatnak egész nyári munkája lenne, hisz ez több mint 100 km. És nem csak festeni kell, hanem az út járhatóságát is biztosítani. Ez pedig nagyon sok többlet munkával járna. Ráadásul az egyszeri festés mellett annak fenntartását is meg kellene oldani. Ez ekkora távú úton, a helyi körülmények ismeretében (pl. folytonos fakivágások, beszántások...) rendszeres feladatot jelentene. Erre már nincs vállalkozó sajnos.
Kedves Güszi, örömmel olvastam, hogy végig jártad és kellemes emlékeid is maradtak a Cserehátról. Ha nem csak a túraemlékek kerültek elő, hanem az igazolófüzeted is, kérlek nyugodtan küldd el és igérem, megkapod így utólag is a kiérdemelt plakettet. Ennyi legyen egy utólagos emlék innen.
Azon a szakaszon, a Szemere előtti Kánás-völgyben nekünk is komoly gondokat okozott a vegetáció, pedig késő ősszel, lombhullás után mentünk. Az ösvény gyakorlatilag nem létezett, jelzés is talán egy-kettő volt.
Oda nem szabad lemenni, felette nem sokkal fut egy földút, érdemes azon maradni. Mi kitörtünk a patakmederből, és egy mezőn át értük el a domboldalt, majd Szemerét.
Igen, én is így éreztem hogy ez a mozgalom több volt csupán egy mozgalomnál,a Cserehát számára egy újabb, bár pici, de mégis valamiféle biztatást nyújtó reménysugár veszett el a megszűnésével.
A lassan teljesen elfogyó, vagy ha nem akkor szinte 100%-ban cigány lakta falvak közt a tömegközlekedés is egyenlő a nullával, így én két módot látok a bejárásra:
-Vagy egyben, sátorozva, esetleg nagy szerencsével egy-egy szállással, vagy
-Szanticskáról csillagtúrával, a helyi házaspár segítségével. Mi úgy néz ki ez utóbbit választjuk tavasszal is, miután a mozgalom első felét ezzel a módszerrel sikeresen teljesítettük két hónappal ezelőtt.
(Ja, a harmadik verzió, hogy asciimo végigfutja...:-)) )
"...Az külön szomorú, hogy ennek a mozgalomnak volt gazdája, és gondolom a sok néha hiábavalónak látszó küzdésbe belefáradva feladták..."
Figyelj jzp... csoda hogy eddig kitartottak.
Személy szerint én nagyon igyekeztem, hogy írhassak valamiféle pozitívumot a Turista Magazinnak a környékről, mert nagyon szerettem volna, de nem tudtam! Most mondjam azt bárkinek is nyugodt szívvel hogy persze, menjetek, nagyon szép, nagyon jó, mikor tényleg egy tragédia?
Itt tényleg nincsen miről beszélni, sajnos. Vannak szép dolgok, volna még mibe kapaszkodni, de most már nagyon el kéne kezdeni a kapaszkodást...
-Szinte üres faluk, vagy cigány faluk. Mindkettő nyomasztó.
-Vagy gyalog logisztikázol, vagy sehogy. Alternatíva Szanticska, az ő autós segítségük, de hogy Szanticska egyáltalán van az egyelőre óriási, és nagyon gyenge lábakon álló szerencse. Két ember élteti a környéket...
-Vagy GPS-szel mész, vagy sehogy. Senki ne próbáljon meg GPS nélkül elindulni! A festett jelzések is 20-30 évesek, már ahol vannak itt-ott, és van ahol régen benőtt "ösvényekre" vezetnek!
A benőtt ösvényeket, vagy azt amelyik magánterületen vezet már át tudni kell valahogyan kikerülni.
-Folyamatosan figyeltünk kutyákra, egyszer kellett sprintelnünk két komondor elől.
-kastélyok, műemlékek romosan, vagy amelyik nem az funkcionálisan óvoda.
-Csenyéte. Pont.
Egyetlen és tényleg csodaszámba menő pozitívum Szanticska.
Ja, és a Fáy-kastély őre, aki előtt le a kalappal. Mindkettőről írtam, ennyi futotta:
lehet, de a túramozgalom is egy pici lélegeztetőgép volt rajta, talán
(mondjuk elnézve a teljesítői listát, vannak évek amikor nulla darab.. hát igen. persze az oldal alján elolvasva a veszélyforrásokat -pl kóbor kutya- én is megbillentem (gyerekkel mennék))
Az külön szomorú, hogy ennek a mozgalomnak volt gazdája, és gondolom a sok néha hiábavalónak látszó küzdésbe belefáradva feladták. Nem ítélkezésből mondom -majd megint megkapom hogy nem festek jelzést- tényleg őszintén sajnálom.
Nem tudom hogy tudnék segíteni, azon kívül hogy megszállok ott 1-2 napot (ja, igen, fessek jelzést :-)
Amúgy tkp nem is rossz ötlet, mondjuk szanticskai bázissal és egy autóval tkp tök jó nyári jelzésfestő tábort lehetne oda gründolni
Baja – Ósükösd: kb. 12 km aszfaltos töltéskorona, a töltésről letérve füves keréknyom
Ósükösd – Sükösd: Vajas-fok mellett ritkán járt füves keréknyom, utána széles keményre járt homokút
Sükösd – Érsekhalma: először bő kilométernyi aszfalt, utána kijárt homok utak, az erdőkben füves keréknyomok váltogatják egymást. Rém és Érsekhalma között kijárt homok utak.
Érsekhalma – Császártöltés: A Dunavölgyi-főcsatornáig aszfalt, utána mellette Hajósig füves keréknyomok, majd Császártöltésig keményre járt földút, majd aszfalt.
Császártöltés – Kéleshalom: az állattartó telepig keményre járt földút, a fedett gyümölcsösök mellett nincs út, majd Kéleshalomig kijárt homokút. Kéleshalom előtt már futóhomok.
Kéleshalom – Kunfehértó: Kéleshalom után kijárt homokút, egy-két helyen füves keréknyomok. Szárazság idején még gyalog is megszenvedi az ember ezt a szakaszt.
Kunfehértó – Petróczi-iskola: kijárt homokutak, a kelebiai vasútvonal után füves keréknyomok majd újra kijárt homokutak.
Petróczi-iskola – Rúzsa: az 55-ös útig kijárt homokutak, az ásotthalmi erdőben ritkábban járt homokutak váltogatják egymást. Az 55-ös út után kijárt homokutak majd Rúzsa előtt aszfalt
Rúzsa-Bordány: Rúzsától Vágóig kijárt homokút, utána bő kilométernyi aszfalt, majd kijárt homokút Zákányszék előttig. Innentől Bordányig aszfalt.
Bordány – Sándorfalva: egy kis aszfalt, utána kijárt homokút Zsombó előttig, újból aszfalt egészen Zsombó utánig, majd kijárt homokút és a végén aszfalt Sándorfalváig.
Sándorfalva – Ópusztaszer: kijárt homokutak egészen a dóci bekötőútig, innen szűk négy km aszfalt, majd dzsindzsa út nélkül, utána kijárt homokút, majd az Emlékparkig bő két km aszfalt.
Ópusztaszer – Mindszenti-rév: az Emlékpark után a homok feketeföldre vált, a Tisza-töltésig esős és száraz időben is nehezen járható az úz. A töltéstől Mindszentig betonlapok majd aszfalt.
Mindszent-rév – Tompahát: a 45-ös útról történő letérésig bő 13 km aszfalt, majd füves keréknyomok, Ördöngösnél betonlapok, utána járt düllőutak.
Tompahát – Eperjes: jobbára járt földutak, a falvak átkelési szakaszain természetesen aszfalt. Hosszabb aszfaltos rész van Nagymágocs után és Eperjes előtt.
Eperjes – Szarvas: járt földutak, majd a Kákai főmajortól kb. 5 km aszfalt. Bikazugnál földút
Szarvas – Mezőtúr: a Peresi Bemutatóházig jól járható töltéskorona, utána egy kis aszfalt, majd Mezőtúrig újból töltéskorona.
Neked az lenne az ideális ha Bajától-Ópusztaszerig esős napok után tudnál elindulni. Ópusztaszertől pedig egy szárazabb időszakban. Szekszárd és Baja között én nem mennék kerékpárral.
Én a helyedben azért meggondolnám ezt a dolgot. A plakett Neked jár, attól függetlenül, hogy más érdemtelenül megkapta. Ilyen alapon a többi túramozgalmi elismerésedet is visszaadhatnád, hiszen ki tudja mások milyen ügyeskedéssel, esetleg csalással szerezték meg azokat. Ha a Te teljesítményed megérdemli a jutalmat, akkor kár lenne megtagadnod magadtól csak a fenti ok miatt.
Persze ez csak egy vélemény, de legalább gondold át.
Én teljesítettem sok évvel ezelőtt, begyűjtöttem a kódokat és a pecséteket, emlékeim szerint meglehetősen részletes beszámolókat is írtam ide.
Végül nem küldtem el a dokumentumokat, mert volt egy film, mellyel népszerűsíteni akarták a mozgalmat, és én berágtam.
Az borította ki a bilit, hogy annak a "pojácának", akinek a kispárna volt a legfontosabb, és a filmen úgy csinált, mint aki megy túrázni, szóval neki adtak egy plakettet.
Akkor úgy döntöttem, én inkább nem kérem az elismerést.
Pedig a szép kerámia-plakett igen vonzó volt! Na és én teljesítettem!
A túra útvonala csodálatos volt, az Antalmajor "utáni" tölgyfás szakasz (remélem még élnek a fák) meghatóan szép volt.
A jelzések akkor rendben voltak, de metszőolló nélkül nem biztos, hogy célba értem volna.
A somogyi rossz hírek után legyen itt egy talán kedvezőbb információ.
Korábban itt is szóba került, hogy a Cserehát turistája jelvényszerző túramozgalom megszűnik. Egyeztetve a mozgalom kiíróival, ezúton közre adom, hogy - a tapasztalt érdeklődés élénkülésével - a csereháti piros kör teljesítését továbbra is elfogadják és az igazolt teljesítést elbírálva, a sikeres teljesítőknek az azzal járó kerámia emlékplakettet biztosítják. Ez a lehetőség időhatár nélkül, de csak a még meglévő plakettekre érvényes. Azok elfogytával a mozgalom már nem lesz teljesíthető. Ezért a mozgalom iránt érdeklődők felé kérés, hogy annak teljesítését lehetőleg az év elő felében tervezzék.
A Cserehát turistája túramozgalom feltételei a korábbival azonosak, erről ITT lehet tájékozódni, illetve a szükséges igazoló füzetet letölteni.
A csereháti piros körön a túrautak, jelzések állapota elavult, ezek felújítására nem kerül sor. Az útvonalkövetés olykor nehézkes lehet, a tájékozódást segítő lehetőségek és az egyéni készség, felkészültség függvénye. Ezért a pontos útvonalkövetés a továbbiakban nem, csak az érintőpontok felkeresése lesz feltétele a teljesítésnek. Aki ilyen kihívásokkal is vállalják a mintegy 105 km hosszú csereháti piros kör bejárását, azok felé kérés a teljesítést igazoló füzet a fenntartók címére történő megküldése. A sikeres teljesítők számára – 500 Ft postaköltség ellenében - a kerámia plakettet címükre megküldik.
Egy javaslat. Mivel ez a túrakör a megszokottól több nehézséget is tartogathat, használjuk ki e fórum adta lehetőségeket és az időközben teljesítők itt a fórumon - a szerzett élményeken túl - adjanak segítséget mások számára a konkrét tapasztalatok, javaslatok, ötletek leírásával. Ezt előre is köszönjük!
egy régi ösvény, régi és új jelekkel Felsővadász felett. Innen lefelé Felsővadász felé nincsen út.
ezt az útvonalat cserélték...
erre. 
