Ha az állam pl. a jogászképzésben a mainak a felére tart igényt, akkor csak annyi fejkvótát adna. Ha egy egyetem fenn akar maradni, és hiányzik neki még 150 fő, akkor szerezze meg magának fizetős hallgatók felvételével.
Itt a gond az állami helyeknek az intézmények közti elosztásánál van.
Az első időkben ez nem lenne feszültségmentes. De talán ki lehetne találni olyat, hogy a felvételiztetés központi lenne, a felvételt nyert diákok meg szabadon választhatnák meg az intézmény, ahol tanulni szeretnének.
"A közútakat is fenn kell tartani, de annak a költsége nem terheli az üzemeltetőket, "
Én azt mondom, hogy a vasutnál sem kellene. A pályafenntartást megtartanám állami feladatnak, a szárnyvonali vonatokat meg üzemeltessék a helyi önkormányzatok társulásai olyan járatsűrűséggel, ahogy óhajtják.
A pályafenntartás bevételei meg elsősorban az útalapból lennének.
"Az felsőoktatás gondjait az oldaná meg, ha l.....csak olyan szakokon és csak akkora számban hirdetne meg államilag finanszírozott helyeket, amikre valóban szüksége van 5-10 éves távlaton belül a nemzetgazdaságnak/államnak."
Képzeld el magadat, mit tennél, ha a fizetésed egyharmadát lecsapnák.
Ez már soxor megtörtént ebben az országban.
Elsőnek Bokros nyírta le az országot és a kkv-s szektort, jött Orbán a minimálbéres emelgetéssel, Gyurcsány meg egyenes elképesztő és rémálom volt, ő viszi a pálmát, majd jött a válság, megtizedelve a cégeket.
Még egyszer, a gyengébb agyi kapacitással rendelkezők kedvéért.
Nagyon jó összefoglalót adott egy görög szociológus az ide is beidézett cikkban a görög válságról. Megmagyarázta a bürokrácia mértéktelen felduzzasztásának technikáját, mint a válság fő okát. És különös módon a nyugdíjasokat meg se említette.
Ti meg mint a sültbolondok, ettől várjátok minden baj megszüntét.
És vakondok módjára nem veszitek észre, hogy mekkora betli lenne belőle.....a magyar vállalkozóknak. Nektek.
Racionálisan kell gazdálkodni, csak ez az egyetlen megoldás. A nyugdíjak kezelésében is, meg a bürokrácia aprításában is. Ezer közintézmény van ma Magyarországon. Vajon mennyibe kerülnek az országnak? És mennyi hasznunk van belőle?
Megmondom. Annyi, hogy a közvéleményformáló értelmiségnek be van fogva a pofája.
Ennél lényegesen olcsóbb lenne Recskre elhajtani őket:-(((((
És a legjobb az egészben, hogy senki sem venné észre a hiányukat a családjukon kivül.....
"amikor a pofazas elonyei szimpla belpolitikai / hazai partpolitikai termeszetuek a hatranyait meg szivjuk mindannyian mint a torkosborz..."
Egy nagy lófauszt. A pofázás előnye, hogy a nyilvános, és nyilvánvaló hiánycél túllövést még el kell fogadnia az IMF-nek. Ha az IMF-nek halkan a fülibe súgják, hogy van itt még 400 md ft sár, akkor az IMF azt mondja, hogy őt ugyan nem érdekli. Így viszont nem mondhatja. Mert a válasz az, hogy miért nem figyelt oda eddig?
Esetleg a fidesz elleni politikai praktikákban utazott?
Szóval az IMF-fel másképp nem lehet elfogadtatni a reális hiánycélt, ami nem plusz költekezést, hanem csak a romeltakarítást tartalmazza.
És még egy dologra jó a nyilvánosság. Elő lehet rántgatni a felelősöket, és egy mozdulattal el lehet távolítani őket a tűz közeléből. Attól tartok, hogy ezt akár magadra is veheted.
Tulajdonképpen ez mindegy. A lényeg annak a kimondása lenne, hogy hibás volt az a stratégia, amely az amúgy mindig is korlátos forrásokból az egyáltalán és elméletileg lehetséges legszélesebb körű-méretű felsőoktatást akarta létrehozni. Szükségszerűen a béka alá züllesztve a színvonalat - mert ez mást nem is okozhatott. Alkalmasint azt sem ártana belátni, hogy a mindenkori lakosság 10-20%-nál több igazi értelmiségi feladatkörök ellátására soha, semmikor nem volt, és nem is lesz képes, alkalmas. Szalacsikat meg teljesen felesleges filosznak, mérnöknek képezni. Azok jómunkásembernek valók, nem terveztetni kell velük az ojjektumokat, hanem csináltatni. Meg majd hordják a vizet vödörben, kivonni belőlük a zoxigént.
Most ez igen kevéssé népszerű idea, de előbb-utóbb csak ki kell bökni. Azzal egyébként egyetértek, hogy a tanulás alapvetően senkinek kárára nem válhat, és bármilyen rettentő büfé-zoknistoppoló szakról is légyen szó, nem fog hülyébben távozni aki bejött. De alkalmasint azért sok hasznára sem lesz a dolog, és ennyi pazarolni való erőforrásunk nincs. Főleg, hogy ez a fontosabb, hasznosabb dolgok rovására történik.
És vannak területek, ahol a nem rátermett, nem alkalmas emberekkel egyáltalán nem szabad foglalkozni. Inkompetens orvosoknak NEM SZABAD diplomát adni a kezükbe, ahogy mérnök, de még tanár se legyen olyanból, aki ezt nem tudja valóban jól és hasznosan művelni. Magát a szakmát is degradálja vele.
Aki olvasta a kormánypogromot, csak nekem tűnt fel, hogy a közoktatásról egy érdemi szó nem esik? Szakképzésről-felsőoktatásról valamennyi, de a többi?
Egy olyan szisztéma sem lenne teljesen hülyeség, hogy minden egyes képzésre pályáznia kellene az intézményeknek. Mondjuk azt mondja az állam, hogy idén adok pénzt 400 közgizdára, 500 orvosra, ......stb. Az intézmények meg pályáznak azzal, amivel rendelkeznek: infrastruktúrával, eredményekkel, oktatói gárdával. Így tényleg csak a legjobbak taníthatnának állami keretből. A többi képzést meg lehet fizetősre meghirdetni. Akár házon belül is.
Tervezhető, megbecsülhető, hogy a tényleges gazdasági igény az adott területen diplomásból mekkora lesz. Ez alá valamivel kell belőni az államilag finanszírozott keretet.
A többit meg rá lehet bízni a térítéses képzésre, azért onnan is kerülnek ki jó fejek - csak kis arányban. A cucilizmus idején működtetett szisztémának talán ez volt az egyetlen jelentős problémája: nem volt párhuzamosan egy térítéses képzés, ahol a felvételit teljesíteni nem tudó, vagy a keretszámokba be már nem férők is kaphattak volna még egy lehetőséget.
Én a felvételin szűrnék, és utána aki megüti a kettest, az maradjon államin. A kettes és a bukta közt ugyanis komoly helyen nagyobbb a különbség, mint a kettes és az ötös közt. Viszont aki bukik, az fizessen a tantágy újabb felvételéért, aki pedig többet bukik, mint kéne, annak agyő, ő is jobban jár, ha nem pazarol el még X évet az életéből.
A néhány elit egyetemmel az a gond, hogy a gazdaságnak pont üzemgazdászokra/üzemmérnökökre lenne leginkább szüksége, az meg inkább főiskolai szint + szvsz az a néhány elit egyetem is sok esetben túlértékelt. Én alulról kezdeném a ritkítást, azokat az intézményeket/karokat szelektálnám ki a rendszerből, amire nincs szükség vagy kritikán aluli a színvonal.
Egészen addig, amíg az intézmény bevételei bármilyen módon, de az oda járó diákok létszámától függenek - addig az intézmény mindenképpen abban lesz érdekelt, hogy a fizikális lehetőségei felső határáig vegyen fel diákokat.
Ebből a szempontból a régi, porosz szisztéma igenis jobb volt. Ott volt egy felvételi keretszám, amibe statisztikailag már belekalkulálták a korábbi évek-évtizedek tapasztalata alapján várható lemorzsolódást is, aztán felvették a jelentkező diákokból azt a legjobb x-et, aki ezt betöltötte.
Ez egy csapdahelyzet. A térítéses képzés és az államilag finanszírozott fejkvóta-rendszer egyébként az intézmény szempontjából egykutya. Mindkettő esetén abban érdekelt, hogy a csilláron is diákok lógjanak. Az intézmények minősége pedig legfeljebb egy valóban nagy és jól működő munkaerő-piacon tudna - és ott is csak hosszabb távon - egyértelművé és szemponttá válni. Ez még az USA felsőoktatásában is probléma, ott is számolatlan mennyiségben vannak olyan büfé-ruhatár főiskolák, amelyek diplomája nálunk egy régebbi érettségihez mérten is határeset lenne. Nem is becsülik sokra őket a piacon - de lehetőséget adnak a finoman szólva is szerényebb szellemi képességűeknek is ahhoz, hogy a bizonyos pozíciókhoz azért célszerű diplomát valahogy megszerezzék. Ezzel együtt ott meg tudnak élni a valóban elit intézmények - amelyek mellesleg olyan horribilis tandíjat szedhetnek, amely nálunk szóba sem jöhetne.
Mára nyugodtan bevallhatjuk magunknak: ahogy az osztrák vagy éppen olasz, svájci, lengyel, szlovák, úgy a magyar felsőoktatás sem képes piaci alapon jól működni. Annyira kicsi a piac, a merítési lehetőség (jó tanárból és diákból egyaránt), hogy az intézmények piaci alapon kénytelenek a színvonalat drasztikusan rontani. Igazán jó oktatókból és diákokból sok esetben legfeljebb az országban csupán egy-két-három egyetemet, néhány kart lehetne feltölteni - de a jelenlegi mechanizmusok ezek koncentrálását nem teszik lehetővé. Szerintem őszintén ki kellene mondanunk, hogy az ország az adófizetők pénzéből csak a valóban arra érdemesek oktatását szabad, hogy finanszírozza. Azokat, akik a jogi "diplomájukkal" később legfeljebb titkárnőnek válnak be, akik a közgazda diplomájukkal végül autószalonbeli eladók lesznek - azokat nem szabad közpénzen oktatni. Azokat közpénzen vagy egy olyan szakképzettséghez kell juttatni, amely még megfelel a kompetenciájuknak, vagy szerezzenek valami gagyi diplomát saját pénzükből. Az állami finanszírozást le kellene szűkíteni pár elit egyetemre, amelyik nagyon keményen felvételiztet (nem pedig az egyre jobban agyonumbuldált hozott pontokat nézi), majd csuklás nélkül buktat, ha az indokolt - mert az állam az intézményt magát finanszírozza, nem az egyes diákot. A valóban tehetséges és szorgalmas fiatal így minőségi, jó képzéshez juthatna akkor is, ha amúgy templom egere. A többiek meg járhatnának abba az izébe nyugodtan, ami most is megvan már.
Az én felsőoktatási koncepcióm is valami hasonlóra épül. :) Csak részletiben tér el.
Felülről meghatározni egy kvótát, egy szűk kvótát, de igen magas fejpénzzel. Ennyi hallgató után fizet az állam. Csak és kizárólag tanulmányi eredmény alapján lehet bekerülni az ingyenes oktatásba és bent maradni! Ha a szegény ember gyereke tehetséges és jól tanul akkor az ingyenes képzésben részt tud venni. Nem zárunk ki senkit a pénztárcája mérete miatt. Illetve az intézmény e mellé felvehet bármennyi embert aki kifizeti a tandíjat, de a tandíjfizetősök átkerülhetnek az ingyenes részbe, ha jobbak mint az ottaniak és fordítva ingyenesek ha lébecolnak/ még se olyan tehetségesek elvesztik az ingyenes képzés lehetőségét. Félévente/évente felülvizsgálva, hogy ki érdemes az ingyenes képzésre.
Ez is lényegében tandíjas rendszer, de nem olyan durván mint ahogyan tervezve volt és PR tekintetében is jobban eladható hisz nem lesz tandíjas a felsőoktatás ugyanúgy ingyenes marad :)
Ezt a szerepet az ösztöndíj(ösztönző) is betöltheti. Tandíjat szvsz csak annak kéne fizetni, aki mondjuk másodjára/harmadjára vesz fel egy tárgyat, és kreditarányosan kéne megtennie. Aki meg alapból hülye az adott szakhoz, azt már eleve szűrjék ki a felvételinél vagy még az első évfolyamon.
Pont hog yazért pukkantak le a szárnyvonalak, mert nem fordítottak pénzt a pályafenntartásra, és pont azért nem lesz érdemi megtakarítás, mert a vonal személyzetét sem bocsátották el, hanem átvezényelték/átszervezték őket máshová.
A MÁV azért IS van versenyhátrányban a Volánokhoz képest, mert a MÁV fizet a pályahasználatért az államnak, míg a Volán külön nem fizet az úthasználatért + Kóka óta egységes jegyárakkal dolgoznak, vagyis még az alacsonyabb árral sem tud a MÁV utast csábítani.
Tandíjjal is ugyan az lenne az érdek, hogy minél többen legyenek bent. Az intézménynek pénzre van szüksége, az hogy direkt a hallgatótól vagy közvetve az államon keresztül kapja az tökmindegy. Darab-darab. Minél több annál több pénz.
Vagy az intézmény gyakorol önkontrollt a hallgató létszám terén vagy az állam felülről kényszeríti rá az intézményekre kvótákkal a csökkentést. De mindkettőnek az a feltétele, hogy az intézménynek legyen elég pénze hallgató darabszámától függetlenül. S az, hogy ezt a pénzt honnan kapja és milyen arányba kapja (egy alacsonyabb létszám esetén 100%-os tandíj mellett brutál pénzeket kéne beszedni, hogy csak a tandíjból JÓL működjön az intézmény) Lásd USA felsőoktatását. A nevesebb intézményekben egy ottani viszonyok közötti drágább családi ház árát perkálják le a diplomájukért, vagy az átlagos színvonalat nyújtó állami egyetemeken sokkal kevesebbet fizetnek, de a maradékot a közösből megkapja az intézmény.
A tandíjnak bármilyen formában is csak egyetlen egy előnye van, hogy ösztönző erő lehet a hallgató számára, hogy komolyabban vegye a tanulást.
A tandíjbevezetést ki lehet de jure kerülni. A hallgatók jelentős része most is téritéses képzésben van.
Az állami finanszírozású keretszámokat kell megnyesni, főleg a nem reál szakokon.
Aki közgazdász, jogász, bölcsész, szociomókus, etc. akar lenni az fizessen. Alibiből meghagyni párszáz nem fizető helyet összesen ezekre a szakokra, ezt vigyék a tényleg brutálpenge eszűek.
A vizitdíjnak a fölösleges terhelést elkerülő szerepe lett volna a lényeg. Azt fogalmam sincs hogyan lehetne visszahozni, hogy ne lógjon ki a lóláb. Krónikusan alulfinanszírozott az egészségügy, állami forrás meg nem lesz az már most jósolható.
Egy ötletem azért van:) Jelenlegi formájában hagyni menni a dolgokat a maguk csendesen lerohadó útján, s párhuzamosan maszek alapon indítani az újat. Kvázi mint most az orvosok másodállása. A trükk, hogy ne csak készpénzzel, meg önkéntes egészségpénztárból lehessen fizetnil hanemlegyen elszámolható, az egyéni nyilvántartású TB kassza terhére is, megadott kvótákkal, TB pont értékekkel. Akinek nincs TB befizetése az marad a régi rendszerben vagy tejel zsebből, akinek van az kaphat egy magasabb szinvonalú szolgáltatást amire befizetései fedezetet nyújtanak. Vagy működhet klasszikus biztosító módon is a TB befizetés, azaz nem közvetlen az elkölthető pénzmennyiséget, hanem biztosítási szintet fejezi ki a befizetés.
Ez eladható úgy, hogy előre megyünk és bővülnek a lehetőségek.
Pl. szuperbruttó megszüntetése (ha már kiterjeszteni nem lehet), ezzel a mostani adókulcsok bruttóra számolva jelentősen csökkennének. Ugyanakkor a nyugdíjra is vonatkozna.
Zutty, meg is van érzésre csak ebből 3-400 Mrd pozitív szaldó.
A hitelesek (akinek még van munkája) tudnák fizetni a hitelt, a nyugdíjas társadalom pedig beszáll a válság teherviselőinek körébe, visszajuttat valamit abból a sok jóból amit az elmúlt 8 évben fedezetlenül kapott.
Ami a bizonyos vonalakon nincs elég utast illeti, ez egyes napszakokra nyilván sok helyen igaz, de jóval kevesebb ehlyen, mitn ahány helyen vonalbezáárás lett volna. És nagyon nem mindegy, mennyivel tud haladni az a járat és milyen csatlakozásai vannak. Amúgy egy szárnyvonal költségei elenyészőek a MÁV költségvetésén belül, egy Bz sem fogyaszt többet egy autóbusznál (elvileg Rába D10 motor van benn, mint sok Ikarusban). A szárnyvonalak bezárása viszont ténylegesen sok térséget hozott a jelenleginél is rosszabb helyzetbe.
A felsőoktatásban a tandíj semmit nem emelne a színvonalon, a felvételi vélhetően igen.
Ugyan ezen gondolkodtam jómagam is, mikor olvastam ezt a hírt. A másik érdekessége még a vonalnak, a titkosszolgálati eszközök használata. Most lehet aztán igazán félni, már csak a "jelentsd fel a szomszédodat, és részt veszel egy fekete volga sorsolásán" c. darab hiányzik, és végképp kezd ismerős lenni a történet....... Kíváncsi leszek, hány darab uzsorás-drogdíler üzletembert fognak felmutatni. Az eszközök most már adottak hozzá.....
Persze, kitárgyaltuk annak idején. De ez visszanyúlik az alap-problémához, miszerint a maszopszadista társaság alapból volt mindenre alkalmatlan. Így bármihez is nyúlt, abból csak káosz és kár lett.
Ettől még sok alapötlet (a legtöbb amúgy is triviális) helyénvaló volt.
