Hogy a "0001' az melyik, illetve hogy volt-e ilyen számú, azt nem tudom (valószínűleg nem, mert a Mercedesnél más rendszerű a VIN), de az egyik első, 1997-es protó köszöni szépen, a mai napig forgalomban van, épp az idén nyáron váltott tulajdonost:
(A busz életútja itt nyomonkövethető. És akkor még nem tudjuk, hogy korábban nem ezzel teszteltek-e pl Svédországban, még kamuflázzsal...)
Persze vannak olyan járművek is, amiket bezúznak, de ezek általában el se készülnek teljesen, mert pl csak a vázszerkezetét vizsgálják, ahhoz meg felesleges teljesen kiszerelni. Szóval a személygépjármű és a haszongépjármű ipar teljesen más kategória, itt a jóval kisebb darabszámok illetve az eltérő gyártástechnológia miatt takarékosabban kell gazdálkodni.
A vételár legnagyobb hányadát az anyagköltség teszi ki, hogy ez csökkenjen, a beszállítóknak is bizonyos idő, vagy bizonyos beszállított mennyiség után olcsóbban kell adni a beszállított alkatrészt. Mindegy gyártó folyamatosan keresi annak a lehetőségét, hogy olcsóbban tudjon vásárolni alkatrészeket
Pontosan. Ezért van a Skodától az Audiig minden ugyanazokból a cuccokból ;)
Egyébként, az egymillió darab felett értékesített autók anyagköltsége kb. a vételár 10%-a.
Sajnos ez nem igaz! A vételár legnagyobb hányadát az anyagköltség teszi ki, hogy ez csökkenjen, a beszállítóknak is bizonyos idő, vagy bizonyos beszállított mennyiség után olcsóbban kell adni a beszállított alkatrészt. Mindegy gyártó folyamatosan keresi annak a lehetőségét, hogy olcsóbban tudjon vásárolni alkatrészeket, ezt vagy előre fixálják az "egy beszállítós" alapanyagoknál (ezt értsd akár komplett, egyben szállított kormányműre) vagy több beszállítót versenyeztet.
A másik nagy hányad az energia ára. Majd az adók, logisztika és utána a munkabér.
Furcsa kettősség jellemzi ezt a buszt. Néhol nagyon ötletes és igényes, máshol meg olyan, mintha valami afrikai felépítménygyártó csinálta volna a Szaharában! Még két évig nyugodtan dolgozhattak volna rajta. Mindig az a kommentelő ugrik be ilyenkor, akit Mészáros sokat emleget, ő a Modulo első bemutatkozása után csak ennyit írt: A koncepció és a tapasztalatok megvannak, úgyhogy ez így ahogy van mehet is a kukába és lehet újra kezdeni az egészet a tervezéssel.
Ja, szokni azt kell. Az oldalfalai a buszoknak úgy néznek ki, mint egy 27 éves, garázskendácsról épp kiesett busznak, amit 3 hónapig kalapáltak. Az anyósülésen ülő a vezető látóterében ül, ha feláll, akkor abban mozog. A jobb visszapillantó tükör és a sofőr szeme között tisztítatlan üvegfelület van. A kapaszkodók eléréséhez az ülő utasokon át kell esni, stb.
Én is autóipari multinacionális cégnél dolgozom és az általunk gyártott úgynevezett ewak széria még a gyárból sem kerülhet ki, külön fejlesztési költségre kell selejtezni. Az úgy nevezett elő széria adható el, fokozott gyártásközi ellenőrzésekkel, tesztekkel. Én is inkább azt hinném el jobban, hogy egy német cég által gyártott legelső jármű nem kerül kereskedelmi forgalomba, de még lehet hogy közútra sem, csak saját tesztre gyártják, amin megvizsgálnak minden részletet különböző terheléses tesztek, rázó tesztek, hő tesztek után, ami házon belül történik.
Hogy a magyar gyártóknak erre, van-e, lesz-e lehetősége nem hiszem, még abban sem vagyok biztos, hogy a fentebb felsorolt teszteket a beépített alkatrészeken elvégezték-e, kivéve a nevesebb gyártók fő egységeit.
Csak egy példa, a különböző gépek beállításához csak a próba anyagok értéke meghaladta egy európai gyártó által gyártott szóló busz árát, aminek az SAP könyvelését, külön költségre selejtezését én magam könyveltem. Ebben a fázisban még egy termék sem jött le a gyártó sorról, csak a gépek beállítása történt meg az ewak gyártáshoz!
Az ewak széria ára eléri egy újabb szóló busz árát!
Egy autóipari multinál dolgozom, szóval igen, van némi fogalmam róla, hogy zajlik a fejlesztés...
Csak tudod ott a bibi, hogy egy átlagos személyautóból vagy két nagyságrenddel több fogy, mint egy átlagos buszból, illetve egy busz egy nagyságrenddel többe kerül, mint egy autó...
Mint írtam, a tesztnek akkor van értelme, ha van visszacsatolás is. Annó például a "protó" NABI Excel több mint egy évig futott a Hajdú Volánnál tartósteszt céljából, a sofőrök és az üzemeltető be is számolt szépen rendszeresen a gyártó felé a tapasztalatokról, eddig OK. Szó esett többek között arról is, hogy a 2+2 soros ülés túl szűkös utasteret eredményez, az első és a második ajtó túl távol van egymástól, a harmadik keskeny, az LE kialakítást nem szeretik az utasok, a vezetőfülke meg túl szűk. Ehhez képet mit változtattak a típuson? Kb. Semmit, a többi is ugyan olyan lett. Egyébként ne legyenek illúzióid, sehol nem osztogatják ingyen a buszokat, mint ahogy általában azt se hagyják, hogy a protókban álljon a pénz: ezeket pár év múlva vagy eladják (ez a jellemzőbb, például a Solaris is ezt tette az első Urbinókkal, tudtommal még ma is futnak), vagy egyéb fejlesztésekre használják a későbbiekben is.
Pediglen de, elvileg nem szívesen adják el. Annál szívesebben adják oda ingyen, hogy fussanak, tesztelődjenek. itthon is ezt kellene, mert ez, hogy fizetünk 1,5-2milliárdot 20db roncsért, ez nagyon gáz.
Tudtommal a gyárak a protótípusaikakat a széria gyártás megkezdése után általában nem szívesen adják el.
Hát ezt rosszul tudod, csak az a baj, hogy a jelek szerint másokban is ez a hülyeség rögzül :( OK, állítólag az Ikarus 260-280-ból legyárottak egy csomót mire jó lett. Nem tudom, hogy mennyi a valóságalapja, de fogadjuk el, hogy így volt. Hány típusa is volt utána az Ikarusnak? Hányból készült ezek közül 10-15 protó meg több tíz darabos nullszéria? De nyugodtan megvizsgálhatjuk a többi hazai gyártó stratégiáját, sőt kitekinthetünk akár külföldre is, sehol nem engedik meg maguknak azt a luxust, hogy csak úgy legyártsák a buszokat a vakvilágba, aztán majd lesz valami... Ráadásul a megközelítés is hibás, mivel elsősorban nem is a mennyiségen van a hangsúly, hanem a visszacsatoláson, magyarán, hogy a begyűjtött információkat hogyan hasznosítja a cég, beépíti-e a gyártmányfejlesztásbe. Tehát hiába kapna most hirtelen újabb 20 darabra megrendelést az Evopro, azok valószínűleg semmivel nem lennének különbek, mint az első darabok.
Protótípusnak, kísérleti darabnak nevezem az összes olyan elő buszt, melyek valamiért különböznek még egymástól.
Ez - szerintem - teljesen természetes dolog és műszakilag indokolt is.
Ha egyfajta busz készül(pl.dízel) akkor szerintem 5-6 protóból megúszható a dolog.
Természetesen ha töb fajta készül az adott típusból, például, dízel, elektromos, gáz, hibrid, troli, stb. akkor nem szabad elítélni a gyárat ha 8-10 protótípust is gyárt.
A nullszéria vagy előszéria - szerintem - az első 10 db olyan busz, mely már egyforma.
Ezek a kocsik jellemzően tele vannak gyermek betegséggel.
Rendelkezésre állásuk nem 90% vagy több. hanem kevesebb.
Ezért a 15. vagy 16. legyártott busztól számítható az első széria busz.
--------------------
Aktualizálva.
Mivel a MODULO-ból sok fajta készül, minőséget a legyártott 16. busztól várnék el, de ha Mészáros úr csak a 20. legyártott példányról mondaná, hogy széria érett, igazat adnék neki.
