A gőzgépek (legyen az mozdony, présgép, arató masina, vagy hajó) üzemeltetése :
- drága,
- munkaerő igényes,
- nem létező alkatrész függő, (mindent le lehet hozzá gyártatni, aranyárban)
Nem véletlenül váltották le a XX:század második felében az ilyen eszközöket, az őket követő, korszerűbb, olcsóbban, kevesebb emberrel üzemeltethető új, újabb mozdonyok, hajók, gépek.
Tehát ha van egy politikai akarat ilyen dolog üzemeltetésére akkor a körítést majd a muzeológusok megírják hozzá.
Onnantól csak pénz kérdése az ügy.
Egyben biztos vagyok:
Ha a politika pénzt ad ilyen hajó helyreállítására és éves üzemeltetésére, akkor a hajót igénybe vevő utasok kevesebb mint 0,001% fogja megkérdezni, hogy kazán szegecselt vagy hegesztett ?
Attól szak-ember, hogy megtudja különböztetni a célt az odavezető út költségeitől.
Míg a laikus a maga hurráoptimista lelkesedésével csak a csinálják meg-t tudja harsogni, és ha számokat lát akkor szédülés fogja el és olyan rosszul lesz, hogy mentőt kell hozzá hívni.
Tehát akkor az, hogy maga a kazánkérdés az egész kérdés veleje, akkor adott.
Replika esetében édesmindegy, milyen a kazán, csak jó legyen.
(Teljesítmény, emisszió, fűtőanyag, stb.)
Értelemszeráen a fedélzeti segédüzemet is ezzel kell összhangba hozni. => Turbó-elektromos rendszer.
Utángyártott kazán esetében (Kossuth, Petőfi, Bakony) szerintem a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy hegesztett-e a kazán. A lemezelést sem szegecselt lemezekkel javítják. Akkor ezen a kérdésen felesleges rágódni.
Vajon szegecselt replika kazánra nem futja, vagy hegesztettre?
Szvsz.az elsőt ha vállalja is valaki, legfeljebb csak horror áron. A második nem horror, bár a nosztalgia üzemvitel mellett soha meg nem térülő beruházás. Egy kisebb vároka stadionjának gyepfűtéséből az összes szobormozdony vadonatúj hegesztett kazánt kaphatna.
Készülget a 424-009 is. Aztán van még üzemképes, ami "csökkentett módban" az és csak a Vasúttörpéneti Parkon belül mocoroghat. (Szinte mindnél (és a szobormozdonyoknál is) ugyanaz a probléma: Kazán, kazán, kazán... A többi gubancuk általában kisebb-nagyobb ráfordításokkal helyrehozható volna. De neki sem állnak, mert kazánra "nem fussa".)
"így a szakemberek úgy látják, a már igencsak elöregedett, korszerűtlen vízi járműveken értelmetlen volna költséges felújítást végezni"
Helyes! Szórjuk ki a nosztalgiaflottát! Ja, ne. És ez a szakember? Milyen lehet akkor egy kontár balfék?
folytatódik a Kisfaludy komp felújításának második üteme
Khmmm...
Aztán lejjebb csak kiderül, hogy a nosztalgiaflotta MARAD. De akkor mit fognak kiszórni? A kéttestűeket? Az oroszokat? A törököt? A svájcit? Dehogy. Az igásló vízibuszokat. Hogy aztán nem marad a kisforgalmú járatokra egyetlen ésszerű méretű hajó sem? Kit érdekel? Majd kukázzuk a járatot is. Ostobenkó.
Ha ma gyártana egy kisvállalkozás ennyi mindent egy év alatt, jövő év március 15-én a tulaj megkapná a naaaaagy érdemkeresztet a lombokkal+kardokkal+gyémántokkal.
Mármint normál nyomközűből van három (de inkább négy, csak a 242 001 egyéb okokból nem igen fog már közlekedni). A kisvasútaknál is van néhány üzemképes gőzös, de hogy pontosan mennyi, azt nem tudom.
Egy kis örökzöld frissítés... Helyi kutatásból pár információ:
Mohácsi Gép-és Fémgyár Hajóépítő Részleg 1959-1964 Az 1963-as évvel bezárólag a vállalatnak mûködött egy hajóépítõ részlege is, ahol kishajókat, dunai kompokat, és úszóházakat gyártottak.Javítottak, átépítettek kishajókat, készítettek pontonokat, hajóbejárókat is. 1959-ben gyártottak 4 db pontonhídat, 4 db 30 személyes átkelőhajót, 1960-ban két Mohács 130 típusú vízibuszt-Iluska, János Vitéz-,4 db kikötőpontont és 9 db mentőcsónakot. 1961-ben készült el a harmadik vízibusz-ez volt a Piroska-,majd 1961-1962 az Attila hajó átépítésére került sor. 1962-ben lett legyártva a Szabadság úszóház, amit egy évvel később -1963-ban-követett a Béke úszóház, mindkettő Szegedre került.1963-ban felújították az Ilonka nevű hajót Mohács tanácsának megrendelésére, a Mahajosz Ságvári Endre kotrógépét, a paksiak Katikám kisvontatóját, a Bajai Vízügyi Igazgatóság 220 sz. 190 tonnás uszályát. Paksi megrendelésre készült a Vásárhelyi Pál nevű strandhajó és úszó öntözőmű is készült a Felsőszentmártoni Tsz számára. Az utolsó jelentősebb munka a Gyöngy nevű kishajó javítása volt, ez 1964-ben történt, ezután megszűnt a hajórészleg működése. 1960-1961-ben Burján Ervin volt a hajós részleg vezetője. Jogutód: Mohácsi Vasöntöde Ipari és Kereskedelmi Kft
Mindjárt kitűnik ebből, hogy az Iluska nem 1955-ben készült (Hajóregiszter), és "csak" 88 LE volt az egy motorban.A másik észrevételem-sajnos-, hogy a Gyöngy nem Mohácson készült, javításon volt csak itt.
Viszont felmerültek kérdések is: az egyik régi újságcikkben szerepel egy Kanda nevű (Mohács-sziget része) 40 személyes kishajó neve, egy másik cikkben pedig a Vásárhelyi Pál nevű strandhajó (paksi megrendelésre)-ezekről tudni-e valamit?
Egy újságkép és egy cikk vezérmondata az egyidőben (1960. december 14 szerda) vízre bocsájtott két vízibuszról:
Dunántúli Napló 1960. november 29
János vitéz és Iluska, a Mohácsi Gépgyár újszülöttei
Hogy egy kupacban csámcsogjon rajtuk a rozsda az ég alatt? És hogy megmutassák a nagyközönségnek, mi volt régen a magyar vasúton - de nem egy múzeumi színvonalon?
Félre ne értsd, nagyra értékelem a leletmentő tevékenységet - de ezek a műszaki emlékek többet érdemelnének.
