Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Amíg olyan sunyi görények vannak vezető állásokban, akik letilthatnak egy Trianonról szóló filmet, addig semmi jóra nem lehet számítani...
Nem lehet bemutatni Jelenczki István"Trianon"filmjét...
"A letiltott Trianon film – Raffay Ernő nyílt levele a közmédia vezetőjéhez
(...) Sokak nevében is mondhatom, ezek után két tényezőre szeretnénk választ kapni:
1. Név szerint ki az a személy, aki megtiltotta az M5 közszolgálati csatorna igazgatójának a film bemutatását? A pesti verebek azt csiripelik, hogy talán egy olyan ember volt ez, akinek különleges gyűlölet van a fejében a szentkoronás magyar címerrel szemben, még az 1990-es évek elejétől kezdve. Legyen szíves, írja meg nekem ezen személy nevét, hadd hozzam nyilvánosságra. Ha nem teszi, Öné a felelősség. Tudja, Szophoklész szerint „Mindent feltár a hosszú, végtelen idő/s a napfényen levőket elfedi."
2. Mik azok az indokok, tartalmi elemek, amelyekre hivatkozva a film betiltása történt?
Kérdéseim indoklása:
Tény, hogy a Trianoni gyalázat 100. évfordulójára ez az egyetlen film, amely a magyar történelem évezredes-évszázados történeti folyamatában mutatja meg és elemzi a nemzetgyilkossági gyakorlatot, amely elvezetett Trianonig.
A filmben szereplő szakértők egyöntetű véleménye, hogy Jelenczki István filmje nemzettudat formáló alkotás." (...)
Miért lenne nulla? Én is szoktam szavazni, így fontos vagyok a haza számára, hogy az annak politikai irányvonalát meghatározó pártokat ne is említsem.
Egy kődarab önmagában valóban nem sokat ér, de együtt a többivel akár egy kőfal építésére is alkalmassá válik. Így minden kődarab fontos, mert hiánya az épületet gyengíti.
Így van ez a revízió eszméjével, az azt képviselő emberekkel is.
Az én hatásom valóban csekély, viszont a hozzám hasonló gondolkodású magyarok már nem elhanyagolható létszámot tesznek ki.
És bármily fájó nektek tetves... akarom mondani, kedves ballibek és Fidesz-KDNP-sek, a revizionizmus és igaz hazafiság eszméje nem egy pártban képviselve van már.
Csönddel nem lehet meggyőzni a magyar népet, sem felnyitni a szemét, hogy lássa, mi az övé, mit raboltak el tőle, sem pedig felrugdosni a lusta tespedésből és közönyből, hogy tegyen saját szebb jövőjéért.
Persze tudom, a tiféléknek már ez is bántja a fülét, és jobban szeretnétek, ha a magyarság továbbra is egy hallgatásra kényszerített pitiáner kis nemzetecske maradna, de én annál inkább hallatni és képviselni fogom az igaz hazafiságot az országunk és az összmagyarság érdekében.
És ezt bátran nyilvánítsa ki mind a vezető politika, mind a közember szintjén.
Ha már a román pofátlanság odáig terjed, hogy a Tiszántúlunkat is óhajtják, mint ahogy ezt Basescu kinyilvánította, akkor mi is jogosan mondhatjuk, hogy Magyarország az Adriától a Kárpátokig tart.
Eddig még nem említettem volna? Ja, dehogynem és nem is egyszer, csak te voltál figyelmetlen: szinte mindent, amit egy magyar átlagember és szavazópolgár tehet ezügyben!
Megnyilvánulásaimmal, adott esetben megjelenésemmel a revizionista-hazafias eszmét képviselem; lehetőségeimhez mérten segítem az összmagyarságot és ebben nem teszek különbséget határon belüli és azon túli magyar között; következetesen szavazok és kiállok az ezen eszmét képviselő politikai pártok és csoportosulások mellett, akiknek programjában valóban szerepel a revízió, azaz hazánk régi nagyságának, erejének, gazdagságának, jelentőségének minél teljesebb helyreállítása.
Hinni a templomban kell, cselekedni meg itt és most. De ezektől csak annyi telik, hogy még a revíziót jósló képviselőjüket is kirúgták a pártból.
Amúgy az meg kifejezetten vicces (vagy inkább siralmas), hogy a ballibek mindig nacionalizmussal meg a szomszédokkal való konfrontációval vádolják a Fideszt, míg az a tetteivel és megnyilvánulásaival nap mint nap rácáfol erre. A ballibek és a Fidesz-KDNP egyaránt megalkuvó nemzet- és hazaáruló puhapöcs banda etéren.
hu bakker az súlyos hogy azt álmodta hogy 4 tenger mossa a lábát :Dezek tényleg azt hiszik hogy jézus krisztus nevében nagymagyarország a jogos jussa a szent keresztény magyar népnek...
HAVAS MEGMONDJA - G. Fodor Gábor meglepő módon, rajong Orbánért!
Amúgy ha nem tévedek, a MIÉP még ma is létezik, igaz, sajnos egy elfeledett törpepártként. Nem tudom, Csurka nélkül is képviselné-e azt az egykori bátor revizionista irányvonalat, ahogy azt sem, a magyaroknak vajon egy tekintélyes személy kell vezetőnek vagy pártot is elfogadnának különösebben kiemelkedő politikus nélkül?
Egyébként valóban a MIÉP volt az első és utolsó párt, amelyik tovább vitte a kommunista agyhalál előtti külpolitikát, és természetesen irredenta, revizionista álláspontot képviselt.
Ma ez már lekerült a napirendről. Mit tudunk mi itt csinálni fél tucatnyian, nagyjából semmit. A magyaroknak nem kell a magyar föld, jó nekik amit rajzoltak rég halott tömeggyilkosok.
Ennyit is ér ez a nemzet. Főnök mondta mennyé baszni az majd mindent megold. Naná, rég nyugdíjas lesz mire felnőnek a baszásivadékok, azt ha akkor se lesz nagyobb az ország, majd szétteszi a kezét. De most nyert vagy 20 évet ezzel hát nem hülye. A hülye az, aki hisz neki :D
"Ezek után biztosak lehetünk abban, hogy ha ilyen díszes társaság lesz hatalmon 2047-ben is..."
Sajnos ez van!
Az ún. rendszerváltás óta csak a rossz, és a mégrosszabb politika között választhattunk. Nehéz megjósolni, hogy ez az állapot meddig tart, így marad a remény, hogy egyszer már csak vége lesz, és látunk még jobb napokat is...
"Én amióta ezek hatalomra kerültek azt mondom, a határontúli magyarokra csak mint szavazógépekre van szükségük."
Ez sajnos így igaz. Már akkor bemutatták Orbánék, hogy mire számítsunk felőlük, amikor kivonultak az Országgyűlés trianoni megemlékezéséről 1990-ben.
"Amit az ukránokkal szemben csinálnak, az mutatja meg az igazi arcukat."
Pontosabban: amit nem csinálnak. Mert most kellene felvetni a nemzetközi közösségek előtt Kárpátalja visszacsatolásának igényét, amikor a sehonnai ukránok így bánnak az ottani magyarsággal.
Itt van egy Origo-cikk arról, hogy 1999-ben hogyan fogadták a parlamenti pártok Csurka István felvetését a Délvidék magyarlakta részének visszacsatolásáról. Bemásolom ide az egészet, hogy meglegyen itt akkor is, ha netán majd letörölnék, meg nem is olyan hosszú.
Tehát érdemes elolvasni ezeket a reakciókat az MSZP-től kezdve az SZDSZ-en és MDF-en át a FIDESZ-ig - ha rosszul akarunk lenni és szégyellni akarjuk magunkat, hogy ilyenek pártokat és politikusokat küldtünk az Országgyűlésbe:
A MIÉP szerint Magyarországhoz kell tartozniuk a vajdasági magyaroknak
A MIÉP támogatókat keres ahhoz az elképzeléshez, hogy a koszovói válság rendezése után a vajdasági magyarok által lakott területet csatolják Magyarországhoz. A Magyar Igazság és Élet Pártja szerint délen Zombor-Verbász-Szenttamás-Törökbecse-Nagykikinda-vonal által, északon pedig az országhatár által körülfogott területet kellene a koszovói békerendezés után Magyarországhoz csatolni - mondta Csurka István pártelnök-frakcióvezető. Mint mondta, nem az egész, szerb többségű Vajdaság, hanem az annak alig egyharmadát kitevő, egy tömbben élő magyarok által lakott terület visszacsatolása a céljuk. Csurka szerint az ENSZ által felügyelt egy-két éves visszacsatolási folyamatot szintén a világszervezet által ellenőrzött népszavazásnak kell megelőznie. "Nem tudom elképzelni, hogy mindez a vajdasági magyarok túlnyomó többségében ne váltana ki hatalmas örömöt, és ne úgy döntenének, hogy ide tartoznak" - mondta Csurka. Szerinte "egy kis népvándorlás és egy kis áttelepedés" nemcsak Magyarország és Jugoszlávia egymáshoz való viszonyát rendezné, de tartós békeállapotokat is teremtene.
A MIÉP most Magyarországon keres híveket az elképzelésnek, e célt szolgálják majd a hét végén a trianoni "békediktátum" évfordulóján rendezett megemlékezéseik is. "Nem tudom, hogy a nagy meleg, a balatoni bor vagy az a taps ártott-e meg Csurka Istvánnak, amellyel a kormánypárti frakciók a parlamentben felszólalásait üdvözlik" - mondta Juhász Ferenc, a Honvédelmi Bizottság szocialista alelnöke, a MIÉP elnök-frakcióvezetőjének a Vajdaság visszacsatolásával kapcsolatban tett kijelentésére reagálva. Kijelentette: egy ilyen nyilvános bejelentés árt a Magyar Köztársaságnak és az összes határon túl élő magyarnak, ráadásul meg fogja nehezíteni a magyar részvételt a békefenntartásban, a jugoszláviai helyzet megoldásában. Szerinte rendkívül rossz üzenet, ha egy parlamenti párt vezetője ilyen kijelentést tesz, amikor a helyszínen élők mérsékelt magyar álláspontot várnak. "A határon túli magyar nemzeti közösségek autonómiája minden magyar politikai erő által képviselhető közös törekvés" - mondta Csapody Miklós (MDF). A frakcióvezető-helyettes kijelentette: a külügyminiszter által tartott legutóbbi hatpárti tájékoztatáson is nyilvánvalóvá vált, hogy a parlamenti pártok támogatják a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. Az ezzel kapcsolatos koncepciók végleges formába öntése a vajdasági magyarság szervezeteinek feladata, képviselete pedig a magyar kormány dolga - mondta az MDF-es politikus. "Csurka István súlyos kijelentése olaj lehet a tűzre, mert nem csak a vajdasági magyarokat veszélyezteti, de más szomszédos országban élő magyarok számára is veszélyeket rejt magában", mondta Szent-Iványi István (SZDSZ). Sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány nem határolódott el idejében a MIÉP kijelentéseitől, "sőt Orbán Viktor miniszterelnök hatpárti egyetértésről beszélt, amikor ebben nem lehet konszenzus". Szerinte Csurka István bejelentése súlyos következményekkel járhat a magyar külpolitika egészére, hiszen más színben tünteti fel Magyarországot, mint amiért hazánk valóban részt vesz a NATO akciójában. Simicskó István a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: a Fidesz elhatárolódik Csurka István álláspontjától. A Fidesz álláspontja nem változott ebben a kérdésben.
Na, ennyi volt akkor a 2020-as "Trianon-emlékév". Kíváncsi vagyok, mi van azokkal, akik a rablódiktátum 100. évfordulójára annak revízióját jósolták-várták? Mit szólnak ahhoz, hogy nemcsak területvisszacsatolások nem voltak, de még tisztességesen emlékezni és emlékeztetni sem tudott-mert-akart a magyarság, nehogy "konfrontálódjunk az utódállamokkal", ahogy Semjén Zsolt mondta? Így jártunk: Antallék 1991 táján néhány Mig-29-es vadászrepülő meg némi fémhulladék ellenében mondtak le Kárpátaljánkról, 1999-ben az MSZP-SZDSZ a Délvidékünkről, most meg Orbánék mutatták meg, milyen gyáva és megalkuvó banda is ők, ha Trianonról és a revízióról van szó. Ezeket tetszettek hatalomra juttatni - megérte? Ezek után biztosak lehetünk abban, hogy ha ilyen díszes társaság lesz hatalmon 2047-ben is, az 1947-es párizsi rablódiktátum 100. évfordulóján, Magyarország akkortájt is ugyanilyen kicsi marad területileg, etnikailag és a magyar nemzet is erkölcsileg és lelkileg. De talán fórumot lehet még majd nyitni róla. Oszt jónapot.
"Különösen 6 p. 10 mp-nél ajánlom megnézni azoknak, akik eddig azon lelkendeztek, hogy milyen jó volt a kárpátaljaiaknak a cseh uralom..."
Ezt igazolják az alábbiak is:
1928-ban a Svoboda című rutén lap a következőket írta:
"A rutén földön a csehek iránti gyűlölet általános és határtalan."
Ez a gyűlölet napról-napra élesebb lett.
Egyetlen esettel rávilágítok arra, hogy a két "testvérnemzet" milyen halálos küzdelemben él a közös hatzárok között.
A mély vallásosságú rutének a bekebelezés óta a legerősebb vallási üldözésnek vannak kitéve. A cseh légionáriusok – akik a rutén földet éppúgy terrorizálják, mint a Fehér Kéz csetnikjei (a Fekete Kéz betiltása utáni terrorszervezet, megj. tőlem) Macedóniát és Horvátországot – durvaságukban odáig mennek, hogy gúnyolódva vágják le a hitbuzgó falusi emberek melléről a katolikus keresztet. Papjaikat agyonverték, és templomaikat kifosztották. Nem találkoztam ruténnel, aki ne vágyódott volna a felszabadulás után. A csehek iránti gyűlöletük határtalan. Ők is éppúgy, mint a macedónok és a horvátok, lesik az alkalmat...”
Forrás: Henri Pozzi "A háború visszatér..." c. könyve
Különösen 6 p. 10 mp-nél ajánlom megnézni azoknak, akik eddig azon lelkendeztek, hogy milyen jó volt a kárpátaljaiaknak a cseh uralom, mert az ebben a filmben nyilatkozó öreg bácsi azt mondja, hogy a csehek alatt nehéz idők voltak, míg a magyarokhoz való csatlakozás munkát, pénzt, megélhetést hozott nekik.
Az Őrvidékünk már náluk van. De felőlem menj és kezdeményezz róla népszavazást, elvégre mi akadálya lehet az egyesülésnek, ha úgysincsenek határok az egyesülő Európában?
Nézd meg Ausztriát, egykoron uralta Európát, most pedig kicsiny de jól élő állam! Talán lehetne hozzájuk csatlakozni mint keleti megyéjük, ha már a soproniak elkúrták a lehetőséget. Képzeld csak el hogy aktívan beleszólhatnál Ausztria politikai viszonyaiba mint választó, ráadásul az örök béke várna a Magyar nevű megyére is az alkotmányból kifolyólagosan. Nagyobb nehézséget nem okozna, hiszen a közlekedés is jobboldalon történik és a sebességhatárok is nagyjából azonosak, a Karácsonyt is ugyanakkor tartják. Szerintem ha feltennék népszavazásra, 70% felett lenne az igenek aránya.
Kis ország vagyunk. Mert kicsivé tettek bennünket! Sokak szerint az, hogy Trianon minden bajunk forrása, csak ürügy, ami eltereli a figyelmet a valódi okokról. És ez bizonyos fokig így is van, hiszen Trianon csak egy azon okok közül, melyeknek országunk a siralmas állapotát köszönheti. Ám minden bizonnyal az is igaz, hogy Trianon egymaga okozott annyi kárt, mint amennyit a többi együttvéve. Éppezért nem lehet csak úgy elfelejteni és nem beszélni róla. Mit is "köszönhetünk" ennek a békediktátumnak (békeszerződésnek azért nem nevezhetjük, mert egy szerződés a felek kölcsönös megállapodásán alapszik, Trianon pedig egyáltalán nem ilyen volt)? Az ország kétharmad részének elvesztését. És ez miért baj? - kérdezheti sok, hazaszeretettel kevésbé megáldott honfitársunk. Mert ezzel a kétharmaddal gyönyörű tájak vesztek oda; erdők, hegyek, történelmi városaink, amelyek még vonzóbbá tehették volna az országot a turisták szemében; odaveszett a tengerpart, mely az idegenforgalmi vonzerő mellett a kikötők révén egy kapu is lehetett volna a nagyvilág felé a magyar árúk számára; idegen kézre került a bányáink nagy része, melyek hazai nyersanyaggal látták el a gazdaságunkat, ami nem csupán ezeket veszítette el, hanem a gyárak, iparvidékek, termőföldek zömét is. Trianon tönkretette önérzetünket és önbecsülésünket (és ez az érzés -"kicsik vagyunk","nem érünk semmit"- szinte teljesen beleégett a magyar emberek lelkébe); elsorvasztotta olyan ígéretes jövő előtt álló iparágainkat (pl. nehézipar, gépjármű- és repülőgépgyártás, hadiipar), melyek gazdaságunk egészét felpezsdítő húzóágazatokká válhattak volna; számtalan honfitársunkat kényszerítette külföldre, mert ez a kicsivé tett ország egyszerűen képtelen boldogulást, kibontakozási lehetőséget nyújtani sok magyar tehetség számára. És persze elszakították tőlünk "néhány" millió honfitársunkat is, akikkel együtt eltűnt a nagy belső piacunk is (és itt most elnézést is kérek a határon túli magyaroktól, hogy csupán belső piacként írok róluk, de gondolom ebben a pénzéhes világban nem sok mindenkit hatna meg, ha csak annyit írnék, hogy honfitársaink). És ez az, ami azóta is hiányzik a magyar gazdaságnak: a nagy belső piac. Ami az ipart és a mezőgazdaságot fenntartja és (szerencsés esetben) az igények révén fejlődésre ösztönzi (persze a legfontosabb, hogy ez a belső piac, vagyis maga a lakosság, legyen is vevő a saját iparának és mezőgazdaságának termékeire). A minél nagyobb belső piac szükségességének tényét támasztja alá a következő történet. A rendszerváltás után pár évvel néhány külföldi (gondolom vásárlási vagy befektetési szándékkal) látogatta meg a Videoton gyárat és ott el voltak képedve azon, hogy a tévékészülékek gyártása milyen alacsony darabszámú. Hát bizony, a mi kis piacunk csak ennyit igényel. Az alacsony termelékenység pedig nem igazán gazdaságos, nem is csoda, hogy nem a magyar vállalatok törnek be a külföldi piacokra, hanem a külföldiek szorítják ki őket idehaza is. Vajon ez akkor is így alakult volna, ha nem 93030, hanem egy 172000 (1941-45 közötti állapot) vagy éppen 325000 km2 (1920 előtt) területű ország belső piacát kellett volna ellátni ilyen termékekkel? Trianonnak köszönhetően az ország rendkívül sérülékennyé és kiszolgáltatottá vált. Elég csak arra gondolni, hogy a vizeink nagy része a határainkon kívülről jön (és vele néha egészségtelen anyagok, nameg jókora árhullámok az erdők tarvágása miatt) vagy hogy mennyire rá vagyunk utalva, kényszerülve a külföldi nyersanyagokra és energiahordozókra. És vajon a népességfogyáshoz mekkora mértékben járult hozzá Trianon? Mekkora "érvágást" jelent az nekünk, hogy magyarok milliói kerültek a határainkon kívülre, ahol lassan beleolvadnak más nemzetekbe? Bizony a mostani határaink elég szűkre szabják a lehetőségeinket. A határaink, melyek meghúzásában sok mindenki részt vett, csak éppen mi, magyarok nem. Trianonban nem egyszerűen csak országrészeket vettek el tőlünk, hanem a jövőnket is. És végül még egy nyomós indok, amiért nem felejthetjük azt a kétharmad országrészt: egyszerűen azért, mert a miénk. Mert Magyarország megalapításakor is hozzánk tartozott (kivéve a tengerpartot, amely "csak" 1091 óta volt Magyarország része).
Ez Trianon. Nemcsak egy hely; nemcsak egy dátum; nemcsak egy dokumentum; nemcsak egy lap a történelemkönyvben, hanem a szomorú valóság is. Egy olyan dolog, ami így vagy úgy, de mindannyiunkat érint. Éljünk bárhol és bármikor.
