Itt magas a pH is, a talajok is 7-8,2 ph-sak . Karbonátos réti talaj van ! Általános a magas szénsavas mész miatti hiány tünetek ,magnézium hiány vas hiány ,pedig az ásott kútban a víz vasas, meszes ! Könnyű a talaj minden ki tud belőle mosódni ,nem tartja az elemeket ,még a trágya is csak 1-2 évig található meg max aztán eltűnik ! Itt pedig mindennek ki van nyalva a segge is még is nehézkes a termesztés ,de néha vannak sikerek ,csak a klíma változással nem tudom hogyan birkózok meg a fogyó vegyszerek miatt ,lassan semmi sem lesz a boltban ,vagy ha lesz is nem tudjuk megvenni pl a kilós kiszerelésű vegyszerek 8-10 ezer forintok . Kétféle sárgabarackunk van és a klíma változása miatt a késői többszöri fagy következtében a két barack egyszerre érik . A Gönci magyar kajszi egybe ért a Bergeronnal ,még ilyen sose volt itt ! Mondjuk azt is csodálom hogy lett barackunk 2X3 napig tartó fagyok után ,ilyen mennyiségre abszolút nem is számoltunk és még viszonylag közel voltak a termékenyülések is egymáshoz ,legfeljebb pár nap van köztük egy fán belül nézve . Ma szedtem 60 litert ,de súlyra nem tudom a Bergeronból ! A Gönciből eddig 40 litert sikerült szedni még kb egy 20 liternyi lehet rajta . A poloskák sokat kirágtak, megszúrtak, rengeteg a zölden ledobált termés .30 üveg lekvárt főztünk eddig . 40 liternyit elajándékoztunk ,nem tudtuk feldolgozni . A szilva van, volt még eléggé szépen, de sok lehullt nem tudtam vegyszerezni kéz sérülés miatt .
Elemenként van a lombtrágyám is ,még azokat se szeretem kombinálni ,inkább fújom reggel esete azt a pár elemet ! Egyedül a bort szoktam adagolni valamihez azzal még nem volt bajom . Sose keverem a rezet, egyébként itt a fórumon se kevergetik általában a rezet mással .
A réz készítmények - tapasztalatom szerint szőlőben - csak lombtrágyával lehet inkompatibilis de ezt általában jelzik is illetve mikrobiológiai készítményekkel nem ajánlott használni (sem vele sem előtte sem utána)
A különböző szerek keverhetőségére inkább a pH-nak van jelentősége (és a felhasznált víz "keménységének")
A lisztharmat kezdeti stádiumában szintén látni sárgás foltokat a levélen, amelyek nem olyan "zsíros" megjelenésűek mint a lisztharmat viszont ez avatatlan szemeknek nem annyira megkülönböztethető.
Ilyenkor kell a letépett levelet egy nylon zacskóba rakni és ha 1-2 napon belül a folt másik oldalán a fonákon penészgyep kicsapódás - olyan mint egy dús virág és nem porszerű - látható akkor az peronoszpóra ha nem akkor lisztharmat.
De jobb lenne ezeket megelőzni.
Mivel a lisztharmatot saját magadnak állítottad elő így ha előző évben volt fertőzésed, folyamatosan kell ellene védekezni, míg a peronoszhoz megfelelő körülmények kellenek így az előre jelezhető (persze a pár tőkére a város központban ez nem biztos, hogy járható) és ennek megfelelően kell tevékenykedni.
A leges-legfontosabb, az alapja a fertőzés esélyének csökkentésénél a megfelelő zöldmunka (hajtásválogatás/fésülés/hónaljazás/kilevelezés stb) ami lombozatban lévő párát megakadályozza egy átszellőző lombfallal.
Nem keverném össze a rézféléket én nem szoktam össze keverni . Egyik nap kifújod az egyiket másnap meg a másikat ! A kombinált szerek se az igaziak a keverés miatt . Tapadást fokozót mindenképp alkalmazz máskülönben nem sokat ér a permetezés .
Akkor én már nem tudok semmit ! A peronoszpóra szerintem olyan foltszerű olajos jellegű és nem fehéres akár sok kisfolt is lehet a levél fonákán ,itt errefelé legalább is ! A lisztharmat meg letörölhető fehér száraz por a kezemről is elfújható .
Lisztharmat ott a fehér gyep a levélen ! A fürtön szerintem viszont inkább hiány tünet van magnézium attól vannak a leszáradások rajta ha a lisztharmatos lenne akkor a bogyó felrepedezik és azon is ott a fehéres gyep . Itt kánoán van a lisztharmatnak most ,és kis se tudom irtani újra megjelenik ! Keress egy kontakt és egy felszívódót de ne a Topast ,és keverd össze és egy mentben permetezd ! Adagoljál keserűsót is lombtrágyaként hátha még menthetőek lesznek a fürtök .
Úgy tünik mégsem sikerült megúsznom a szölö lisztharmatot, bár nagyon bizonytalan vagyok, hogy tényleg az-e. Három napja permeteztem Topassal (elötte volt már kétszer Topas, egyszer Thiovit <jet és egyszer lemosó permetezés). Ha az, akkor
most kezdödik a találgatás a sokismeretes egyenlettel: lisztharmat-e ez? Ha igen, miért nem hatott a permetezés? Ha nem hatott, mi volt rossz? Idözítés, adagolás, kezelések száma? Ha ezek közül valamelyik rossz volt, mit tegyek most? Megismételjem a kezelést? Vagy váltsak szert? Ha váltsak, mire? Ezeket találtam: Thiovit Jet, Ridomil Gold, Quadris és Cabrio, de ezutóbbit még sose használtam.
Amúgy nem savanyú a lekvár pedig nekem csak 20 deka cukrot tett bele ,de csak puha, tapintással puha benyomható barackot szedek le neki . Mi több le szoktam rázogatni az a legjobb az már érett akkor !
A Beregeron kötött nekem is eléggé jól ! A göncin is van de az fiatalabb is és nincs is annyi rajta ! A gönci eddig tisztán 15kiló lekvár alapanyagot adott ,ebben már a magmosott felezett barack hús van . Még biztos lesz rajta akár ugyan ennyi alapanyag is ha csak a szél ami állítólag holnap érkezik le nem veri !
Tegnap eszegettem Bergeront, hogy összehasonlítsam az ízét a Bergevallal.
Kellemes konzisztencia, érett zamatos íz viszont a héj savanyúsága durva volt, szóval simán eltudom képzelni, hogy eltávolítva a héjat más ízű lekvárt/dzsemet kapunk.
De akkor úgy nézett ki mint akit leforráztak de valami úton módon túlélte még is ,vagy már a kis barack kezdemény kialakult valamilyen szinten és a virág ahogy ráfagyott megóvta ! Az első fagyot a vízzel elhárítottam de a második sokkal durvább volt és napokig tartott ,na az után nagyon rondán nézett ki ! De ahogy most áll azon én is erősen csodálkozom hogy mi védte meg -3 fokban ! Olyan 18 literes vederrel számolva 4 vedernyi biztos lesz ! Mi több a másikon is van ,bár az sokkal rosszabb állapotot mutat ,rossz helyen maradtak meg a barackok és csomósan állnak ahol van ,mennyiségre hasonló lesz ,csak kérdés a szél mit fog okozni rajta . Nem eloszlottan terheli a fát .
Sárgabarack lekvár főzés lesz ! A szódabikarbónával hogyan lehet játszani hogy a savait közömbösítse ? kb 12 liternyi lesz az első adag valami tipp erre ?
Neked is köszönöm még nem láttam sosem ilyent képen ! Valahogy ezek a gombák nem kerültek még a látókörömbe sosem ! Hogy a valóságban nagyítás alatt hogyan néznek ki !
Ha már így részletezzük, mutatok egy csinos lisztharmat termőtestet, Microsphaera berberidis, borbolyákon él:
A tárgylemezen kipukkadt barna gömböcske a perithecium, kipréselődött belőle egy spórákat tartalmazó tömlő. Láthatók a hozzászólásodban említett micéliumfüggelékek is, ezek ennél a fajnál a végükön elágazók. A tölgy lisztharmat is hasonló, a Microsphaera nemzetségbe tartozik az is. A juharon lévő fajnál (Sawadaea bicornis) pl. ezek a függelékek villásan ágaznak el, és szépen bekunkorodnak. A szőlőén is kunkorodnak, Uncinula necator-ra rá lehet keresni, hogy néz ki. Mikroszkóp alatt nagyon szépek ezek a kis termőtestek az ivaros alakoknál.
Nem tudom, honnan idézted, de a 30 faj nagyon kevésnek tűnik.
"A Lisztharmat gombáknak kb. 30 faja ismeretes Európában, melyek főleg a peritheciumokon található különböző alakú micelium-függelékek (appendiculák vagy suffulcrák) alakjai szerint, majd a peritheciumokban található tömlők s az ezekbe zárt tömlőspórák száma szerint vannak nemekbe foglalva; az Oidium nem alá pedig oly Lisztharmat-gombák soroztatnak, amelyek fejlődésében csupán a conidium alak ismeretes.
A Lisztharmat gombák mind a kultur-, mind a vadon élő növényeken nagyon gyakoriak és többször igen nagy károkat okoznak; némelyik faj (például a szőllőlisztharmat) csak egy-egy gazdanövényre, másik pedig (például a lóherelisztharmat, Erysiphe Martii Lév.) több különböző nemü, sőt családú növényre van utalva.
Említendő Lisztharmat-gombák a Podosphaera tridactyla Lév., mely a szilvafán; a Sphaerotheca pannosa Lév., mely a rózsafán; a Phyllactinia suffulta Sacc., mely a körtén; az Uncinula spiralis Berk. et Curt. (régibb neve Oidium Tuckeri Berk.), mely a szőllőn; a Microsphaera Lycii Lasch, mely a liciumon; az Erysiphe graminis Lév., mely a Gabonafélének és az Oidium Violae Pass., mely az árvácskán élősködik."
De ahogy CBNora írta a megoldás lehet azonos és ez a kén, amit persze a direkt termő szőlőlevél nem tolerál.
A "vizes" környezetet, a nitrogénnel "felvizezett" növényi szöveteket nagyon bírja ez a mocsok...
Én meg úgy gondoltam egy féle van csak több növényt is támad ,külalakra fehér gyepet növesztenek ,a földi epremet igen szeretik . Valószínű a takaróponyva segíti a terjedését . Vizes marad és azon terjed .
