Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Miért ne lenne alkalmas? Ez a 700 fok nyilván egy hőszigetelt tartályban lenne, csak fenn kell tartani, és arra elég lehet a töltés/kisütés hulladékhője, ha a folyamat elég intenzív. Csak hordozható aksit nem lehet belőle csinálni, mert ahoz veszélyes.
A benzin kb 10 kWh/l (vagy 11kWh/kg inkább, ami 8-9 kWh/l?) 1 m3 vezetékes fölgáz szintén 10 kWh. Ezt egyszerű fejben tartani (ha az ember a tízes számrendszert és a CGS-t / MKSA-t szokta meg)
Ebből minden számolható Akkor a Li-ion 55 -ször annyi tömegben (0.2 kWh/kg a 11-hez) és 25-ször annyi térfogatban (0.4 kWh/kg a 10-hez), esetleg 20 -szoros.
Szóval a Li jobb, mint az antimon akku. Viszont drágább legyártani? (kísérleti technológiánál még nemigen van gyártási ár). Vagy valami elírás van a cikkben.
Padisah: A hőmérséklet, antimon ár aggályaidat osztom, mint látod alant. Az erőmű szintén jogos (plusz, hogy van hulladékhő, csak esetleg nem 700 celsiuson)
"1 konténer = 100l benzin, az energiasűrűséget tekintve. mondjuk 6x1.5x2m, ami 18 m3 osztva 0.1 m3 -rel. térfogat 180 szoros. Semmi ok nincs feltételezni, hogy az akku sűrűsége 3 kg/l alatt lenne, a benziné kb. 0.7 kg/l. A súlyarány eszerint kb 700-szoros"
A dolog - bármennyire is ideális lenne, hogy a benzin vetélytársává váljék - jelenleg legfeljebb az akkumulátorok vetélytársa lehet.
Jelenleg a Litium-ion-polimer akksik energiasűrűsége 200Wh/kg és 400Wh/l körül mozog.
Ez számításaid szerint mennyi lenne?
És akkkor már nézzünk meg egy még relevánsabb adatot: wh/dollár. Ebben hogy áll ez és a Li-ion-polimer?
A 700 fokos üzemi hőmérséklet nyilván alkalmazhatatlanná teszi, de ezt próbálják leszorítani. A harmada már nem okozna komoly gondot.
A másik, hogy nem tiszta, minek kell 700 fokosnak lennie? Nem hiszem, hogy az egész tanknak egyszerre... Ha így vesszük, a benzin is nagyon magas hőmérsékleten adja le az energiáját, de a normál működés során nem lángol egyszerre az egész benzintank, csak elenyészően kevés benzin. :-))
ilyen olcsó az antimon? elég ritka anyagnak tűnik így első hallásra ez az aksitípus járműhajtásra alkalmatlan, a magas hőmérséklet olyan baleseti kockázatot jelent, amit nem lehet megengedni, viszont teljesen alkalmas ingadozó termelők, vagy völgyidőszaki termelés kiegyenlítésére, statikusan telepítve, erőművek mellé, vagy akár teljesen független áram-tárolással foglalkozó cégek formájában
Tehát jelenleg: 1 konténer = 100l benzin, az energiasűrűséget tekintve. mondjuk 6x1.5x2m, ami 18 m3 osztva 0.1 m3 -rel. térfogat 180 szoros. Semmi ok nincs feltételezni, hogy az akku sűrűsége 3 kg/l alatt lenne, a benziné kb. 0.7 kg/l. A súlyarány eszerint kb 700-szoros
Jól értem, hogy az áramleadáshoz IS kell a 700 celsius üzemi hőm? Bár töltésnél sem piskóta a felmelegítési energia, ráadásul megy a szemétbe.
Ez még nem mobil energia. Viszont sok hulladékhővel bíró erőművekhez jó lehet. Mondjuk Paks 2 GW-jához, napi 1 óra puffert alapul véve 2000 konténer kell.
(Már csak két kérdéscsoport marad: Mennyibe kerül a cucc most - tömeggyártást feltéve? Mennyi a világ antimontermelése, készlete? (1 konténerbe, ami mondjuk 50 tonna, mennyi antimon kell? 1 tonna? 20 tonna?)
Nem számoltam el valamit? :)
Egyébként a leírásból ilyen "óriás kapacitás-dióda" féleségnek tűnik a dolog. (Magnézium-antimonid ról az Indium-antimonid jut eszembe, meg határréteg a diódában is van, stb.)
Csodaakku 700 fokon
A MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói egy szokatlan akkumulátor típust fejlesztettek ki, amely sokkal jobb hatásfokkal és olcsóbban tárolja az elektromos energiát.
Kocza Zoltán| Népszabadság| 2010. május 4. |19 komment
Donald Sadoway és diákja, David Bradwell a laboratóriumban a tesztelés alatt álló akkuval
MIT News
A szokatlan az, hogy a berendezés üzemi hőmérséklete 700 °C. Ezen a hőmérsékleten mennek végbe azok az elektrokémiai folyamatok, amelyek a tárolt energiát felszabadítják, illetve feltöltik az akkumulátort. A reverzibilis kémiai átalakulás nagyon egyszerű: két komponens egyesülése és fordítva, a vegyület felbontása alkotóelemeire.
A csodaakku szerkezete nagyon egyszerű. Egy kémiailag rendkívül ellenálló tartályba antimont és rá magnéziumot rétegeztek. Feltöltéskor üzemi hőmérsékletre emelik a tartály tartalmát és megolvasztják a két elemet. Felhasználáskor ugyancsak üzemi hőmérsékleten a határrétegnél magnézium antimonid és szabad elektronok keletkeznek, és a rendszer így nagy kapacitású akkumulátorként használható. Újratöltéskor a középső réteget bontják ismét komponensekre.
Az eddigi mérések alapján az új rendszer áramleadása egy lítiumion akku húszszorosa, ugyanakkor harmadannyiba kerül. Egy kamionnal szállítható konténer méretű akkumulátor 1 megawattórányi elektromos energiát képvisel, vagyis ezer 100 W-os izzót képes egy éjszakán keresztül üzemeltetni. A másik nagy előnye, hogy a lítiumhoz képes sokkal olcsóbb komponensekből épül fel, hátránya viszont, hogy az egyik komponens rendkívül gyúlékony, a másik pedig mérgező. A fejlesztő 4–6 évre becsüli az élettartamát, ami után természetesen teljes egészében szét kell szedni és a töltet újrahasznosítható.
Az amerikai kormány kiemelt fontossággal kezeli a Donald Sadoway vezette csoport munkáját és hétmillió dollárral támogatja a kutatást. Egy francia vállalat négymillió dollárt adott azért, hogy a csapat házi körülmények között is használható változatot dolgozzon ki. Becslések szerint egy pizzásdoboz méretű eszköz napi feltöltéssel képes lenne ellátni egy családi ház folyamatos áramellátását.
Beírom ide is, amit a Peak-Oilba (amire dajtás olvtárssal jutottunk)
Jártam egy (topic szempontból) érdekes helyen. A dombrádi (volt?) TSZ helyén biogázüzem épül. 4-5 db, 20m átmérőjű, kb 6-8 m magas tartály (benne keverőmotorok).
A tulaj német, a vezérlés (mármint az informatika-technika) Németországból fog menni. Állítólag néhány ezer tagú hálózat (és egy központ piszkálja).
Nem értettük, mi lesz a kész gázzal. Láttunk ugyan keskeny nyomközű vasútvonalat, de nem úgy tűnt, mintha ezt be akarná üzemelni valaki. A kamion butaságnak tűnik. Privát csőhálózatnak nincs nyoma (Németo.-ba meg butaság lenne) Hozzákeverik a "vezetékesgázhoz"?
Ha: fogják a tisztítatlan biogázt és elégetik natúrban egy gázmotorral. Vellanyt eladják, hőt felhasználják a reaktorhoz és a környező gazdasági épületekben. (mint dajtás gondolta)
Akkor minek a vezérlés, német központból? Max. az MAVIR-ig kell menni. S időközönként jelentés a forgalomról, excelben, SAP-ban, meg kiolvasni a gázmotor fordulatszámlálóját és villanyóráját (dajtás szt. esetleg virtuális erőmű Mo. 4-5 ilyen objektuma, meg németes túlbonyolítás)
Az a tartaly üvegszalas/szenszalas müanyagbol keszül. Meg soha nem robbant fel egy se. Nem is tud, mert lassan kinyilik es szepen leereszt. A gaz meg elillan.
Ha meg szetmorzsolodsz egy tölgyfan, akkor nem ez a legföbb gondod.
A karosanyagkibocsatasa kb. a negyede a benzinesenek. Az ara sokkal alacsonyabb kb. 1 €/kg a benzin 1,3-1,4 €-ja helyett.
És, ha pl. nem lenne benzin (vagy nagyon draga lenne), de gáz meg lenne, akkor kivaloan lehet hasznalni Semmi fel se tünik. Ha csak az nem, hogy a többiek meg acsorognak.
A CNG kompresszió tűrése olyan,mint a dízelé,vagyis nagyon jó hatásfokú motorok készíthetőek. Másrészt a földgáz könnyebb,mint a levegő,tehát a tartály sérülése esetén a gáz egyszerűen eltűnik az atmoszférában.
Egy ismerösöm szakertö atomerömüügyileg. Szerinte a finn erömü epitesztechnikaja nem jo. A betonozashoz nem megfelelö minösegü "sóder"-t hasznaltak (nem elég kerek kövekkel, hanem valami töröttel is benne) es ennek következteben nem jok a szilardsagi tenyezök. Oszt ezen folyik a veszekedes.
Nagyjából ugyanezt csinálták az amiknál is,ez volt az oka a költségek eszakálodásának.
Folyamatosan változtatták a követelményeket,az előírásokat,aminek következtében újra és újra szét kellett szedni és összerakni másképp az erőműveket.
A szerencse itt,hogy ez nem egyedi,hanem standard konstrukció,tehát a következőknél már rengeteg kifogás idejétmúlt lesz(nagyjából a 4. környékére fognak a dolgok simán menni)
Nemetorszagban gyakorlatilag nincs semmi akadalya. Magyarorszagon sajnos csupan ket "kut" van (tan Györben es Szegeden). Tehat Mo.-on nem müködik a mutatvany.
Pl. a VW Passat-ja, Touran-ja pont erre van csinalva. A Passat EcoFuel pedig meg a Priusnal is jobb eco-ertekekkel rendelkezik.
Ha erdekel:
Passat EcoFuel (benzin+CNG). 150 LE, a fogyasztasa 4,6 kg/100 km, 124g/km CO2:
Nos, amellett hogy akarok ilyen autót,nem lehet kapni,és a választéka is kívánni valót hagy maga után.
A helyzet az,hogy kb. 6-7 éve már foglalkoztat a CNG-s autók gondolata,de valahogy nem akar senki ilyet venni,és nincs is CNG-re tervezett autó a piacon (jobb a hatásfoka,mint a benzines autóknak a nagyobb kompresszió viszony miatt)
A másik az, hogy a csak csővezetékekre alapozott gázszállítási rendszer nagyon rugalmatlan. Egy közepes gazdaságú ország fogyasztásnak megfelelő gázt fáklyáznak el vagy emgednek ki a levegőbe évente, csak azért, mert a csővezeték túlsó végén éppen nincs rá szükség, vagy nincs is csővezeték.
"Az LNG (cseppfolyositott metan) segitsegevel pedig a gaz ugyanugy, mint a köolaj, hajokkal szallithatova valt, ugyhogy konkurrál a vezetekes gazzal is. A piac nyilik, ugyhogy az arak is szabalyozodnak"
"Nem vagyok nagyon ismerős a témában, de úgy tudom, hogy a komoly oljatársaságok már azzal a szcenárióval (is?) foglalkoznak, hogy nem az olajkészletek merülnek ki, hanem az igény fog radikálisan csökkenni - ezért pl. azt vizsgálják, hogyan tudják minél könnyebben kiegészíteni/átalakítani a töltőállomásokat "feltöltő" és akkucserélő állomásokká."
Igen, az olajat már nem használnánk szinte semmire, ha nem azt töltenénk a tankba. A bökkenő csak az, hogy ez esetben valahonnan pótolni kell ezt az energiát, azaz visszajutottunk a gáz/szén/atom/nap/szél felskálázhatóságához.
Ez igy van. Én mindig is azt hajtogattam, hogy az olaj es gaz összessege szamit. Nos, amennyiben az olajtermeles tetözik, esetleg csökken is, akkor a gaz veszi/veheti at a szerepet.
Kevesen tudjak, de az üzemanyag 10%-a mar ma is gazbol keszül (~8 mbpd). Ny-Europaban mindenütt lehet valasztani, hogy valaki "eredeti" dieselt tankol, ill. "synfuel"-t, amely teljesen kenmentes, gazbol keszült (igaz kicsit dragabb), ...
Ny-Europaban mar eleg jol kiepitett gazos infrastruktura van autok szamara (LPG, CNG). Az elterjedtebb LPG (ami ugye megiscsak olajfüggö, annak a "mellektermeke") az EU-ban 2018-ig adomentes.
De, ha gazrol beszelünk, akkor a CNG (Compressed Natural gas), a komprimalt (~200 bar) methant ertjük. Jelenleg kb. 20-30 féle gazos autot lehet a piacon kapni.
Az LNG (cseppfolyositott metan) segitsegevel pedig a gaz ugyanugy, mint a köolaj, hajokkal szallithatova valt, ugyhogy konkurrál a vezetekes gazzal is. A piac nyilik, ugyhogy az arak is szabalyozodnak, ...
AZ utobbi idökben (3 ev) hihetetlen sikereket ertek el a shale-gas (az az olajpalaba zart metangaz) kitermelesevel. Olyannyira, hogy pl. az USA-ban mar többet termelnek, mint amennyire szüksegük van.
Es teljesen meglepö modon Europa alatt is valszeg hihetetlen tartalekok vannak. Ezt a "köbezart" gazt csak a nehany eve letezö hidraulikus repesztesi eljarassal lehet kitermelni. Remelhetöleg a makoi gazra is valamikor sor kerül. Ez, a gazellatas önallosagat illetöne Mo. nagy eselye lenne.
ez a klasszikus mezok eseteben igy van, de a nonconvetionalnal addig jon a agazod, amig fursz es torsz odalent. tehat a kimerules fogalma relativ, leven, hogy a conventional gas bolcsojerol beszelunk, nagysagrendekkel ntobb kozetreteggel, lelohellyel.
