Ismét rosszul fordítottál, az iránytűt btamas70 barátodnak küldtem(nem kértem), jelezve, ismét feleslegesen akadéskoskodik - valószínüleg értette, amit mondtam neki a nyávogás és a flutter értelmezésének a szemléltetéséhez...
Gyorsíthatsz az ügyön, ha adsz tuti tippeket, hol hallgathatok megy egy PL 1500C-t illetve egy TEAC TN-4Dt, de még nagyobb lenne a segítség, ahol a kettőt egymás után hallgathatnám meg... Óvatosabb vagyok már, btamas70 "kitűnő" hozzászólása után, Bp. "0" kilométer pontjától rajzolt 25km-es sugarú kőrön belül gondolkodom, se Bécsbe se Pécsre nem mennék el az ügy érdekében...:)
iránytűt már kaptál, meg puskát is az együgyű marketing hülyeségek ellen, de nagyon úgy néz ki, egyiket se tudod használni, csak körbe-körbe járkálsz ;)
Barátocskám, ha kb. Japán közepéről, mondjuk Tokióból elindulsz É-Ny-ra (ami nem csak 315 fokot jelent, hanem egy szélesebb szögtartományt pl. Oszaka-Peking kényelmesen belefér ebbe a tartományba), eljutsz Kínába... persze van akinek mindenről az oroszok jutnak az eszébe, s senki nem mondja ne utazz Vlagyivosztokba. De legközelebb mellékelek egy térképet,egy iránytűvel. Érdekes most ez a "precízkedés", a lemezjátszók kiértékelésénél nem ennyire rajongtok a műszeres, egzakt világért...:)
Szerintem pedig vissza kellene térni a konkrét lemezjátszók hangjának az elemzéséhez, mert ez a feleslegesnek tűnő, vég nélküli morfondírozás teljesen elszakadt a valóságtól. Vegyél már meg egy lemezjátszót! :)
"elég határozottan meg lehet külünböztetni a vibrátót/modulációt, mellyel az előadóművész színez, a flutter által okozott IM-től."
Először is, ki beszélt itt konkrétan flutterről??
Másodszor: mindenféle hangmagasság-ingadozás intermodulációt eredményez, ha vele egyidőben másik hang is megszólal, természetesen az ingadozás forrásától függetlenül.
Harmadszor: bizonyítsd be (magadnak), hogy kihallod az IM torzítás flutter-általiságát, tehát duplavakpróbán is képes vagy felismerni, beazonosítani. De ezen a ponton nem szabadna büszkén hátradőlni. Önjelölt fekete öves majszterek állítólag a szögsebesség-ingadozás frekifüggőségét is fel szokták rajzolni:):)) Addig a "határozott megkülönböztezés" részedről csak üres fantáziálás marad! Nevetséges dolog egy zenereprodukáló eszköz kiválasztását absztrakt képzelgésre alapozni...
Ismerem a listát, a CEC mellett a Micro volt kora Hanpin-ja, ha szabad így fogalmazni. Sok mindent gyártottak, de pl direct drive motort nem. Azt mind beszállítóktól vásárolták, leginkább a JVC-től.
Két DD Microm is van, az egyikben JVC, a másikban Technics/Matsushita motor van. Mondjuk ez nem von le az értékükből, de attól még tény marad.
Én sem akarlak elkeseríteni, de elég határozottan meg lehet külünböztetni a vibrátót/modulációt, mellyel az előadóművész színez, a flutter által okozott IM-től. Ha te ezt nem hallod ki, akkor neked is bőven jó az 50-100e HUF os lemezjátszó, függetlenül a zenei anyagtól. Másrészt ezeknél az eszközöknél nem a nyávogás a kérdés - az gyakorlatilag nem probléma, értelmezés szerint az kb. egy fordulatra jutó relatíve lassú frekvencia változás - ebben a mai lemezjátszók, még a kínaiak is - jók. Hanem a flutter, a remegés mely több Hz-es vagy még nagyobb frekvenciájú nem kért modulációt jelent, ami gyakorlatoilag nem kívánt IM torzítás formájában jelentkezik, ettől lesz egy szépen lecsengő zongora hang esetleg grízes stb. - ez viszont a hajtások problémája, ki ezzel, ki azzal védekezik ellene - s egyes esetkben bár rumplit a szíjas hajtás megszünteti, a fluttert nem annyira... Sajnos a két fogalmat egy kalap alá veszik, s egy paraméterben tárgyalják vow and flutter pedig bár mindkettő moduláció, mégis más...
Egy 20-30-40 éves cucc előélete ismeretlen, és mivel mind a mechanika, mind az elektronika, mind az anyagok öregszenek, sanszos, hogy előbb-utóbb kér valamilyen alkatrészt (akkor is, ha eredetileg sokkal minőségibb termék volt, mint a maiak). Ha pedig nem valami népmodellről van szó, akkor ilyenkor bizony szívás van. Nézd csak meg a hirdetéseket, hogy hánynál szerepel, hogy pl. nem megy a hangkarlift.
Egy új cuccra viszont ha vigyáz az ember a kezdetektől, tartósabb lehet, akkor is, ha szarabb.
Közel sem olyan triviális a döntés, mint amilyennek azt te itt beállítani próbálod.
"direct driveot, abból az időből, amikor a többségnek még saját gyártókapacitása volt, és ha ki is szervezték, olyan patinás cégeket kértek fel, mint pl. a Micro Seiki"
Azért ne lepődjél meg, ha a patinás Micro Seiki DD-ben JVC motort találsz, esetleg Technicset...
Egyetértek, az áruháziak - az AT is - ez a világ. Hasonló szempontjaim vannak, bár ingadoztam a szíjon, de nem vagyok mazochista, inkább kényelmes...
A Technics igen komoly egyedi meghajtást tervezett - de a rendszer súlyból is látszik, másképpen közelítették. Ezért a TEAC TN-4D - a kar finom, a beépített RIAA minden bizonnyal használható(JRC), de ki is kapcsolható, lehet játszani kedvedre - és a Technics 1500 C között ingadozok, hangszedők cserélhetőek, a TEAC teljes kényelmet nyújt - féláron, kétségtelen magasabb flutterrel. Mellesleg az "audiofil" gyártók hasonló kategórriás játszói, szíjjal sem tudnak jobbat... A designal egyiknél sincsen gond. Van egy mégjobban preferált új modellje a TEAC-nak a TN-5BB, de az ára megegyezik a Technicsével, sőt kicsit feljebb - kiszórtak belőle mindent (USB, RIAA), hogy audiofilebbnek tünjön - de technikailag nem jobb a 4D-nél. Az 1500C paraméterei jobbak és DD, de akkor már az utóbbi...
Megpróbálom meghallgatni tehát mindkettőt. Még azt lenne jó tudni, vajon a TEAC TN-4D futómű tényleg a TEAC-nál készül-e, avagy É-Ny-abbra...?
A játék kedvéért tf., hogy a Hanpin kvázi monopóliumából adódóan az árkategóriába tartozó direkhajtányok csaknem egyenértékűek lennének. Gondolom hallottál a monopolhelyzet olyan törvényszerű mellékhatásairól, mint az "ár/minőség mutató" folyamatos romlása, álinnováció a valódi fejlesztés helyett, stb. Kifejezetten mókás ötletnek tartom, hogy ennek ellenére mindenképpen új lemezjátszót szeretnétek vásárolni, az egyeduralkodó cég által gyártott lényegileg egyforma direktdrájvokból "válogatva", miközben a garanciaidőn belüli(!) meghibásodás miatt aggódtok:):))
Találkoztam pl. olyan kínai erősítőkkel (s már ipari temékekkel is) melynek egyszerüen köze nem volta az adatlapjához.
A kínai motyóknál ez általános. Én sem sznobizmusból szoktam kidobálni a kínai elkókat, hanem mert az adatlapjuk max klotyópapírnak jó. Míg pl. egy japán gyártó terméke mindig hozza az adatlap értékeit (sőt, általában jobbak, az adatlap csak afféle worst-case-scenario).
Visszatérve a lemezjátszókhoz, ma elég nehéz a választás. Szíjasat azért nem akarok, mert ritkán használom, ami a szíjnak nem tesz jót, és nem akarok folyton a cserével vacakolni. Direct drive esetén a jelenlegi modellek mind a Hanpin legósdobozából építkeznek, igazából mindegy, hogy Denon, Pioneer, vagy Audio Technica felirat van rajtuk. (A Technics is max annyiban jobb, hogy pár dolgot azért átalakítottak, nem egy az egyben vették át a designt.)
A másik opció, hogy veszek egy 20-30-40 éves direct driveot, abból az időből, amikor a többségnek még saját gyártókapacitása volt, és ha ki is szervezték, olyan patinás cégeket kértek fel, mint pl. a Micro Seiki. Abból viszont nehéz szépet kifogni, ami nincs lelakva és még nem látott klubot belülről (értsd: még senki nem öntötte bele a piáját). Ha néha akad ilyen, annak megkérik az árát.
Igen, ez az 50e-100HUF-os kategória. ~50dB zajszint tartozik hozzá, egyszerű műanyag káva, az általuk közölt műszaki paraméterekre nem vennék mérget... Találkoztam pl. olyan kínai erősítőkkel (s már ipari temékekkel is) melynek egyszerüen köze nem volta az adatlapjához. A műszaki teljesítmény sok esetben abban merül ki, hogy tudják, mit kell ráirni az adatlapra, hogy eladható a termék...
No, azért nem. Flutterben, rumpliban is jelentős különbségek vannak, s van az a kategória, ahol nem érdemes a hangszedőket turbóznia későbbiekben sem.... Ha már egyszerüsítünk, (1)50-100e, (2)150-250e, >450e kategóriák, ahol az említett paraméterek tetten érhetőek. S persze a hozzá kapcsolódó + műszaki szolgáltatások is ezzel vannak szinkronban pl. RIAA korrektor, vagy A/D konverter). Az induló kategóriában mintha majdnem egy gyárban készülnének az egyes lemezpörgetők, fe lehet ismerni a részegységeket, még a design is rímel... A háttérben valszeg szorgalmas, low.middle end kínai gyártók... Vannak azért igényes zenék, amelyek dinamikusak, s nem baj, ha egy kitartott saxofon, zongora vagy fovola hang nem citerázik. Azért jó lehallgatási körülmények között ~20dB zajszinten, egy nyugodt estén ezek a dolgok tettenérhetőek.
Ez azért nem egészen így van. A lemezgyalu hangját, pontosabban, annak tónusát, felbontását, hangzási karakterét a meghajtás (feltéve, ha nincs drasztikus hibája) elég áttételesen befolyásolja. Egy lemezjátszót a tányér forgásának stabilitásán kívül még ezer másik helyen el lehet baxni, amivel előszeretettel élnek is a belépő szinten. A hanpin köré épített hajtányok azonban elég sokfélék ahhoz, hogy mindegy legyen mit veszel. A pio500 pl. elég műanyag fílingnek tűnik. (Nincsenek előítéleteim, nekem is volt pio dd-m valamikor, akkori környezetében szerettem is.)
