Az a helyzet, hogy gáz mellett lenne a vegyes kazán, az előzőt sem fűtöttem soha 60 foknál többre, mert padlófűtés van puffer nélkül. Emiatt még néha kevertem hozzá a visszatérőből.
Az a helyzet, ha már press idomban kell gondolkodnom, akkor nem tudom elkerülni a vizesmestert, akkor meg már hegeszteni is tud. (gondolom)
Nem ajánlott vegyeskazánt ötrétegűvel szerelni, mert nem bírják a magas hőmérsékletet. És ha megszalad a vegyeskazán akkor ott bizony közel 100 fok is van, de ha nincs szerencséje a tulajnak akkor még magasabb is.
1 biztos, nálam direktbe van kötve a vegyeskazánra 1 db radiátor, ötrétegűvel, kulcsos idommal, és bizony mikor megkapta a közel 90 fokos vizet, megfolyósodott. Ki kellett cserélni press idomra. Mondjuk azóta nincs baj vele, bár nagyon ritkán van ráengedve a melegvíz.
A gáz, vagy a vegyes tüzelésű kazán előremenőjébe lenne jobb bekötni?
Nyilván a vegyes lenne többet használva, meg annak melegebb az előremenője.
A vegyes és az egyik puffertartály között 2" cső van, egy mágnesszeleppel zárva tartva, direkt azért, hogy áramszünet esetén a szelep kinyit és így az addig hideg tartály meg a kazán között gravitációsan is be tudjon indulni a keringés. Egymás mellett állnak, magasságkülönbség csak kb. 1 méter.
A kérdés az, hogy a 2" bubileválasztó jelenthet akadályt ennek a termoszifonos keringésnek?
Ha 120 centi széles "szobából" elveszek 25-30 centit a kerti öntöző számára, akor még midig marad 90-100 centi széles terület a vízóra számára. De még az is lehet,. hogy nem is 120 centi, hanem több.
Gondolok búvárszivattyúra is, de akkor is a vízóra aknában szeretném elhelyezni az öntöző rendszer vezérlését + vízelosztóját, amibe szintén beleköthet a Hatóság Embere, ha kenőpénzt akar (vagy jogosan, nem lehet tudni ugyebár).
"nem egy fenti műanyag dobozba állványon,"
Ez egy "erdei tisztás" hangulatú díszkert lesz (rejtett föld alatti öntözőrendszerrel), nem szeretnék semmiféle ocsmány építményt a növények közé, éppen elég bajom lesz a kerítéssel meg a házhoz vezető úttal (hogyan fogan fogom öregnek/kopottnak álcázni).
Ne harcolj (akár elvben is), alkalmazkodj, ez a mi életünkben nem fog megváltozni... Bürokrácia országa vagyunk 6elemis, max 8elemis szintű bólogató emberekkel teletömve.
"két szögvasat rögzítettem kétoldalt a falra, majd fogtam egy méretre szabott betonyp lapot,"
Persze egy vízóra akna 60x60 centis bejáratatán max 80 centi széles betonyp lap fér át, ezért vízóra aknában a két vasat a padlóra és a plafonra rögzíteném és a "mágneses falat" több (max 80 centi széles) darabból hoznám össze.
"majd 5x20x60 Ytonggal felfalaznám... Esetleg vízálló gipszkarton is jó lehet... természetesen szerelőajtóval, akár többel."
Hasomló estben én két szögvasat rögzítettem kétoldalt a falra, majd fogtam egy méretre szabott betonyp lapot, a lap két szélére rögzítettem egy marék ajtómágnest... szerelés esetén ezt az egész "falat" egyszerűen el lehet távolítani.
De én pont az efféle felesleges munkákat szeretném megspórolni.
Rohadtul unom már, hogy olyan országban lakom, ahol a jogbiztonság ismeretlen fogalom, ahol minden második "hatósági" nyikhaj bárkitől megpróbálhat félrevezetéssel kenőpénzt zsarolni, azért, mert a munkaadója (pl víz- gáz- villany stb szolgáltató) nem védi meg tőle az ügyfeleit korrekt tájékoztatással.
Beszerelnék minden cullangot a vízórától távolabbi falazatra, majd 5x20x60 Ytonggal felfalaznám (szabad részeken tartókat is tennék, ami falazatra támaszkodik) , természetesen szerelőajtóval, akár többel.
Esetleg vízálló gipszkarton is jó lehet, én nem bízok benne, de hátha. Mondjuk azt is darabokban kell levinni, utána illeszteni/toldani, nem fér le egyben.
Sziasztok, hátha van valakinek tippje: Wilo Yonos Pico keringetőszivattyúim közül a kazántól nézve a középső nem hajlandó lelégtelenedni, tizedszerre sem... Mit lehet tenni? Új kazánt kipróbáltuk velük, akkor minden OK volt, most újraindítanám és egy sztrájkol...
Azt az egyet letudod csavarni ? Ha igen , akkor mindegyik radiátoron leellenörzöd vele , hogy passzol-e . Ha igen , akkor azt az egyet elviszed magaddal a szaküzletbe és veszel annyit , amennyi kell . Vagy benyúlsz a fiókba , elöveszel egy métert , vagy tolómércét ha van és azzal megméred a kör átméröjét .
Én abban reménykedtem, hogy egy 10 milliós országban az elmúlt 100 év alatt már másvalaki fejében is felbukkant ez a kérdés, ezért egy ilyen nagymúltú internetes fórumban kapásból többen is tudni fogják a választ.
Pl a Vízművek honlapján 2850 db pdf található, összesen talán egy milliónál is több sornyi szöveggel, magyarul több ezer órányi görgetnivalót adtál nekem. Tehát ha a fenti két mondattal akartál segíteni nekem, akkor nem sikerült :)
Ez egy magánvélemény, ami nem válasz a kérdésemre.
Megpróbálom megfogalmazni harmadszorra is:
Ha odajön a Vízművektől egy hivatalos ember a túlméretezett vízóra aknámhoz és rámutat az akna sarkában heverő krumplira/törpevízműre és azt mondja, hogy azt tilos ott tartani, akkor elküldhetem-e a jó édes anyjába (kenőpénz zsarolási kísérlet?), mivel ezt valójában semmilyen HIVATALOS szabály nem tiltja?
Sziasztok! Komplett fűtéskorszerűsítést tervezek. Kondenzációs kazán - 5 rétegű műanyag cső - lapradiátor kombinációval. Arról találtam infót hogy a kazán és a radiátorok teljesítményét hogyan számoljam ki. Viszont arról eddig nem találtam megbízható infót a Googlön hogy melyik lapradiátor márka a legmegbízhatóbb. A víz szerelő azt mondta hogy török márkájút ne vegyek. A boltba törököt Airfelt vagy Airfer-t ajánlották (van hozzá 10 év garancia), de nyilván nem szeretném ha 10 év után kilyukadna. Jó lenne ha vagy min 20 évig bírná a radiátor. Vagy manapság ez felejtős? A Dunaradot találtam még, azt javasoljátk? Olvastam hogy érdemes olyat venni ami belülről is festve van ahol a vízzel találkozik a fém, mert tovább bírja. Melyik márka tudja ezt? Valamint kondenzációsból melyiket ajánljátok? Melyik a legkevésbé kényesebb? És 5 rétegűből melyiket érdemes? A falba fognak lenni, szóval fontos hogy bírja, nem akarok 10 év múlva bontani mert kilyukadt a cső valahol. Vegyestüzelésűt lehet és érdemes a rendszerre csatlakoztatni, mint biztonsági tartalékot? Abból melyiket ajánljátok? Több kérdés nincs:))) Köszi a válaszokat és a segítséget. Szép napot!
Szabad-e Tóra olvasása közben dohányozni / szabad-e dohányzás közben Tórát olvasni?
Szerintem az ég világon senkit sem zavar, ha a vízóraaknába leteszed a télire eltett krumplit. Évente egyszer jön a leolvasó, semmit nem fog szólni érte.
Nem tudok róla, hogy bármi is tiltaná, nyilván egy józan határig.
Itt valami félreértés van. Én nem azt kérdeztem, hogy hogy néz ki egy szabványos akna (az akna már kész van és a minimálisan szabványosnál sokkal nagyobb). A kérdés az volt, hogy ugyanabban az aknában tilos-e bármi mást is elhelyezni is, (pl egy zsák krumplit vagy egy kis házi vízműt), ha az nem zavarja a vízóra leolvasását/megközelítését/szerelését stb. Nem találtam semmi ilyen irányú hivatalos tájékoztató szöveget (a gugli sem volt a barátom).
3. 35 fm , 0.8 m mély - 40 cm széles csőfektető árok , 4 db. aknafal + 1 db. pince fal áttöréssel 100 000 Ft,
4.. vízakna át alakítás / mélyítés 15 cm -rel, hátsó mellfal bontás és újra építés, vakolás 10 cm -rel távolabb, / 50 000 ft
5. vízakna födém kialakítás vb. - ból / zsaluzás, vasszerelés, beton kiöntés és fagymentesítő takarás / munkadíj 55 000 ft anyag 7 000 ft, -/ cement, sóder, akna fedél kerettel (8 500 ft),falazó habarcs , csemperagasztó vakoláshoz faanyag, /
6. aknaajtó átalakítás anyag + munkadíj 4 000 ft, lakatos munka 7. meglévő vízcső becsatlakozás áthelyezése az oldalfalról a végfalra , az új vezeték csatlakozó csonk kiépítése a végfalon munkadíj 30 000 ft, anyag fittigek, könyök, elzárócsap 2 db. mlntavételi helyekhez 6 000 ft 8. vízmű szelelési díja 61 545 ft , 9. a beépített iker vízmérőtől a 2. lakás fogyasztóiig a vezeték építése + kerti csap kiépítése , 1. lakás leválasztása .... záróidommal munkadíj 90 000 ft, anyagok /35 fm KPE 25 -ös cső, fittingek,, meglévő szennyvíz vezetékbe 1 db tisztító nyílás építése / Y elágazó, áttolóidomok, fedőkupak, kerticsap elzáró, feljövőcső , tömlős csap 1/2 " méretben / 60 000 ft, 10 . fektetőárok betemetése tömörítéssel 35 fm munkadíj 28 000 ft Összes költség : 502 000 Ft, azaz ötszázkettőezer forint Ezen tételek közül indokolatlan volt az akna hosszabbítás 105 cm -ről 120 cm -re ... 4. tétel fele kb. 25 eft, új födém készítése ---- 5. tétel 55 000 ft munkadíj és 15500 ft anyag költség. Ugyan így indokolatlan volt a 7. tétel--- meglévő vízcső akna szélről akna végen történő kiállása kb. 36 eft eft költséggel.Összesen 135 eft. az indokolatlan munkák költsége. Bp. 2021 márc. hó
Pl. a 4 -es tétel abszolute felesleges volt. Na meg egyebek is.
Csakhogy a szolgáltató és a fogyasztó nem azonos súlycsoportba tartozik ... így kénytelen bizonyos kéréseit parancsnak venni.
Ha valamit akar.
Így van ez a gáz és az elektromos szolgáltatóknál is. Nincs versenytárs, így bizonyos előírásokat sajátosan értelmeznek.
Viszont felénk az interntes , telefon, tv kábelszolgáltatók már teljesen másként működnek.
Kilyukadt a régi vegyes kazánom, most keresek egy jó állapotú használtat.
A piacon általában Totyákat találok, az a kérdés, hogy ezt össze tudnám-e hozni hegesztés nélkül, mert vizes embert nem, vagy csak aranyáron találok. Most, hogy levágtam a régit, a fűtésből 1"-os vas csöveim állnak ki, a Totyák meg úgy tudom, 2" karimás kötésüek. Odáig eljutottam, hogy létezik menetes karima is, de a kazán más tipus lesz, és kellene esetleg 1-2 könyök is . a menetvágást meg tudom oldani 1"-ig.
Vagy át kéne állni a bekötésnél valami újabb technológiára?
1 éve vagyok túl egy vízprojekten ( un. ikervízmérő telepítés ) de erre a kérdésre a választ nem tudom.
' Tuja-e valaki, hogy ez hol van leírva hivatalos helyen/honlapon az interneten valahol? '
Részemről kaptam a szolgáltatótól egy A4 móricka rajzot, amin azért a méretek (nem méret hanem többféle akna méretei ) rajta vannak.
rajz címe lent alaplján :
Kismérős / 13 mm - 25mm átmérőig / akna kialakítása
A székes nagyváros szolgáltatói területén elfogadott akna.
majd a jobb sarokban
alul :
3 mérőig meglévő akna esetén 1000 x800
2-3 mérőig új akna esetén 1200 x800
4 mérő esetén 1200 x 1200
a kijött instruktor annyira nem volt a képben, hogy nem tudta a meglévő akna méreteit nem vette figyelembe az elsőt így nekem az eredetileg 1100 x 800-as aknát 1200 -asra akarta átalakítani. A fenti rajzot is csak a végén adta oda így ott reklamálni sem tudtam. Sőt sehol ( covid és a bürokrácia - senki nem állt szóba velem ) a lényeg átalakítottam az ürge kérésének megfelelően.
És hogy mi van mögötte.... majd a következőben felteendő költségvetésen meglátod.
"ezért szeretném olvasni valamiféle hivatalos helyen." - Például írásban megkérdezed a szolgáltatót, amire hivatalos írásos választ fogsz kapni. Aztán ha nem tetszik, akkor a válaszodban (szintén írásban) rákérdezel a válaszuk alapját képező szabályozás elérhetőségére.
Tuja-e valaki, hogy ez hol van leírva hivatalos helyen/honlapon az interneten valahol?
Mert nekem már sokszor mondott szóban "hivatalos ember" olyasmit, aminek sehol nem volt írásos nyoma, tehát kiderült, hogy valójában ő találta ki kenőpénz zsarolás céljából. Sok ember elhiszi ezeket az aljas kitalációkat és szorgalmasan terjezti az interneten anélkül, hogy tudná, hogy valójában őt is átverték.
Persze ettől még lehet, hogy valóban létezik ilyen előírás, ezért szeretném olvasni valamiféle hivatalos helyen.
A halogatáson nem csodálkozom .A nálam járt 4 vizesből 3 úgy nyilatkozott,hogy akkor csinál bármit is ,ha leszerelek mindent .(viztisztitó, bidé , elektromos szelepek )
Ezért magamnak kellett kivitelezni.
Nálam is kábelcsatornába van szerelve minden (panellakás, 2,5cm betonfal)
A csap rögzitését azért valami tartóval intézném . A csap zárás/nyitáskori erőhatásait a csatorna fedele nem birja.
Lehet,hogy nem néztem alaposan , remélem kevert vizzel gondoltad az üzemeltetést ?
Mert a hideg viz "túl sportos" ott a végbél tájékon.
Előre is elnézést kérek, hogy egyáltalán nem értek a vízszereléshez, de meg szeretnék már régóta csináltatni egy WC-bidé bekötést, csak nem találok vízszerelőt, illetve, aki lenne, eddig mindig csak halogatja nyár eleje óta. Amit szeretnék kérdezni, hogy az alább felvázolt egyszerű ötletem egyáltalán járható út-e. A rajzon, a két kiállás közé kerülne a bidés WC, amelyről két képet is küldök. Ez egy spéci WC-kagyló, nem az ülőke bidés, hanem, mint látszik, a WC-csésze karimájába lesz becsavarva a bidé fúvóka. Az ötlet az, hogy vennék egy 120 x 80 mm-es kábelcsatornát, amelyben el lehet rejteni a csöveket és a csatlakozásokat. A WC mögött elfér, megmértem és egy falsíkba építhető csapot is, amelyet a kábelcsatornára lehet felszerelni. A rajzon látszik a jelenlegi és az elképzelt állapot. Ezeket gondoltam:
A kábelcsatorna felső nyílását majd eltakarom valamivel, az nem gond. Ami a kérdés, hogy valóban biztonságosan fel lehet-e szerelni a kábelcsatornára a csapot és hogy elég-e a 120 x 80 mm a csövek és a csatlakozások eltakarásához. Ha ez így járható, akkor ez így egyszerű, szerelhető is és nem kell még külön burkolni.
Van egy "kissé" túlméretezett vízóra akna, sacc 120 x 120 x 120 centi belmérettel.
Létezik-e olyan szabály, ami megtiltja, hogy ezt az aknát a vízóra mellett valami másra is használjuk?
Ilyesmire gondolok: a fal mellé egy kis méretű szivattyú (mini házi vízmű) + kerti automata locsoló rendszer elosztója + vezérlője a falon.
Az elhelyezés természetesen a vízóra leolvasását ne zavarná és felülről is jól látható lenne, hogy a két vízrendszer semmiféle összeköttetésben nincs egymással.
Üdv!Ha csak régi le,új kazán fel ,akkor rohadt drága és töröld a telefonkönyvből IS az elérhetőséget,de ha .....,na többet nem tudunk így nehéz "5 literes" átlag fogyasztású autót találni,persze ez sem igaz ,mert "mindig"lejtőn lefelé kijöhet !:-)
Ismét leírtad a nagy semmit ..mint az előzőekben...
Persze mindenki hűlye még a VGF szaklap is hülyeségeket ír csak te vagy a sztár...ugye...
Szerintem ne égesd magad tovább ,így is égsz már mint a Reichstag
Az összefüggéstelen katyvasz reagálásaid előadhatnád máshol...tudod lehet,hogy egy laikust egyből megetetsz a 99%-ban baromságaiddal,de azok sem értik a 2 szavas összefüggéstelen mondataid,de egy szakmabelinek egyből lejön,hogy nem nagyon megy ez neked.....nézegettem más fórumokon a jelenlétedet,de ott is ezt látom ,amint vki mond egy szakmailag "JÓT" azt egyből betámadod ,hogy hülye....és nehogy má ...
Amit meg végképp nem értesz ,hogy arra irányult a hozzászólásom az elején,hogy felhívjam a figyelmét a szerencsétlennek,hogy a többszörösen biztosított "rendszerében" : 1.biztonsági szelep,2.gravitációs keringés.3 szünetmentes táp,4 visszahűtő egység.....jó esetben csak a 3-4 fog működni..az 1.lsd VGF szaklap is _ nem úgy fog" muzsikálni" ,2.ha az általa belinkelt képek alapján csinálja..szintén kilőve....3,szünetmentes ,táp: ha beszarik a román hamisitvány szivattyú-- szintén mit érünk a szünetmentes táppal ....tehát marad jó esetben a 4.ami önmagában jó ,de nem bolondbiztos....mint a nyitott rendszer
Az Otthon felújítási támogatást a legalább egy gyereket nevelő családoknak adják. Hogyan kaphatja azt meg két nyugdíjas néni? Nekem is kéne ilyen támogatás, de én sem nevelek gyereket, így jól jönne az infó :)
A földszinten lakik két nyugdíjas néni, 1000éves FÉG cirkóval.
Ha.az elromlik, nem tudom, mihez kezdenek.
(Otthonfelújítási pályázattal együtt, azt mondjuk segítek nekik intézni, de így is ki kell fizetni előre az egy milliót, aminek aztán a felét visszakapják.)
Nemes a cél, csak bő egy millió Ft lenne a kéménybélelés, és a kondenzációs kazán.. na most ezt told le egy nyugdíjas torkán, akinek 85700,-Ft a havi nyugdíja.
Tehát ha nyílt égésterű van az egyéni kéményre kötve, akkor azt javítgathatom, kicserélhetek benne alkatrészt (bármilyet), de egy másik, ugyanolyan tipusra nem cserélhetem le, mert az egyéni kéménynél megvan a lehetőség a kondenzációsra?
Ismerősnél társasházi lakásban fel van szerelve egy nyílt égésterű kombi cirkó, egyedi kéménybe kötve.
Elég régi már, ezért lecserélné egy ugyanolyan nyílt égésterűre (nem akarja a turbós miatt béleltetni a kéményt, 1M Ft-ért), de a kazán leírásában az szerepel, hogy
"813/2013 -as EU rendelet alapján a készülék beszerelése csak gyűjtő kéménybe lehetséges!"
Régi fűtésrendszerem van, hőterm es 35 kazán, 3/4 csövek, régi tagos radiátorok, összesen 10db radiátor. Két éve cseréltem az egyik radiátornál a régi csapot egy új termosztátos herz csapra, és a gondom az, hogy ez a radiátor sokkal hidegebb mint a többi. Ez egy 30 tagos radiátor, és a bemenő oldalon a legelső tagnál 52 fokot mértem tegnap, viszont a szomszéd szobában ahol ugyanilyen radiátor van, ugyanazon a helyen 74 fokos volt a radiátor. Az összes többi radiátor 74-76 fokos volt, csak ez az egy 52!
Én arra gondoltam valami gond lehet azzal a herz csappal. Ja, a termosztát 6-osra (maximumra) van állítva.
Mi lehet a gond? Rossz a csap vagy ezek ilyenek?
Még egy kérdés, hogy a csapon van egy "fésű szerű" piktogram a 6-os fokozat után, de oda nem tudom tekerni a termosztátot, mert a 6-osnál megakad. Mit jelent az a fésú piktorgram?
Tényleg úgy gondolod, hogy a gépiparban mindenki minden szakterülethez ért?
Te nyilván mindenhez értesz, ezért írsz olyan sok okosságot a felrobbanó kazánokról!
Egy forgácsolás és alakítás technológiával foglalkozó gépészmérnök nem foglalkozik az anyagok korróziójával ilyen mélységig, és nem is tanítják, van hegesztő mérnöki szakirány, ahol ezzel jobban foglalkoznak, mert ott lényeges, lényeges a vízhálózatoknál, én azzal sem foglalkoztam, nem a szakirányom!
Nekem azért tart ennyi ideig megcsinálni, mert először csinálom, nincs rutinom benne, nem igen van szükségem M12-nél nagyobb menet kézi elkészítésére, nincsenek szerszámaim sem hozzá!
A csősatu meg egy 50 éves darab, az öntvény mindenhol szét van erőltetve, ráadásul kiderült, hogy a letört szem fele is hiányzott, amit vissza kellett építeni rá, és azóta jó!
Bírom, a hozzád hasonló emberekben, hogy egyből megszóljátok a hülye főiskolát végzett mérnököket, ha valamit nem tudnak, hogy milyen hülyék, de lehet, hogy azéért kérdezik azokat, akik tapasztaltabbak, mert tudják, hogy mihez nem értenek!
Te viszont teljes magabiztossággal állítod a téveszméidet, mert meg vagy győződve arról, hogy tévedhetetlen vagy, csak sajnos ahhoz, hogy tudjad, hogy miért alapvető marhaság, amit állítasz, ahhoz tisztában kéne lenned pár alapvető fizikai dologgal!
Mekkora összeget mernél tenni arra, hogy mutatok neked egy gépipari főiskolai végzettséget igazoló dokumentumot ami nem csőszerelésről szól?
Kedves 4x éves GÉPÉSZMÉRNŐK úr :-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Szerinted ezt ki fogja neked elhinni...akkor tudnod kéne mindazt amit itt kérdezgetsz-nem gondolod....??
amíg nincs logikus magyarázattal valami alátámasztva---kb 4-szer próbáltam ,a valóságot ,abszolút logikus magyarázattal alátámasztva megértetni veled ----ha már gépészmérnők :-))))) létedre nem tudod,nem érted.....de hiába,sebaj...mondtam addig jó amig jó messze laksz tőlem...
"tapasztalat van, meg a tanult dolgok"---ez még viccnek is rossz pajtás:Szóval hol van itt a tapasztalat amikor egy menetvágást nem tudsz megcsinálni elsőre csak kb 5. nekifutásra és akkor is úgy hogy közben eltöröd még a satut is...1 hétig sakkozol,hogy hogy hozz össze pár db csatlakozást, ez egy tapasztalt szakembernek menetvágással együtt max 2 óra......ha te gépészmérnök lennél akkor lenne fogalmad a hga csövek idomok által a fűtésrendszerben okozott károkról...de saját bevallásod szerint most hallasz róla először...szóval ha lenne tapasztalatod ,meg tanult dolgod a víz gáz fűtéstechnológia terén akkor el se jutottál volna odáig ,hogy megvedd ezeket fűtési rendszerbe ,ha lenne tapasztalat ,ami NINCS akkor nem vennél meg egy Román hamisítvány szivattyút ,amiről egy tapasztalt szaki v.laikus is 3 méterről megmondja ,hogy hamisítvány.......összekevered a sárga KG könyököt a sárgaréz könyökkel,amiről viszont megállapítod ,hogy alapjaiban szar mert a kemény víz kikoptatja...és kilyukad.....mert nem elég íves :-)))))...akkor büszkén mondod,hogy szétszedted a szolár kört ,valamiért és aztán feltöltötted adalékolt vízzel....ügyes ...a fagyálló helyett:-)...hát nagyon megy ez neked,hiába a sok tapasztalat......de a non plusz ultra,hogy szidod az előző tulajt,hogy kemény fával fűtött és a kéményt kikoptatta a "kemény fa füstje"...és még sorolhatnám
"valószínűleg nem rendelkeztek semmiféle lefúvószeleppel, és ezért amikor eléri a rendszer a 100°C-t, akkor a víz nem kezd el forrni, hanem elkezdi megemelni a nyomást a zárt rendszerben, és mivel nem tud hová tágulni,"---ezt azért a vízzel is megbeszélted,hogy így kell viselkedjen?????---szóval ezekben a rendszerekben még akkor tágulási tartály sincs ?nemcsak lefúvószelep?És 100 fokig mit csinál a víz addig csak úgy ott van és addig nem emelkedik a nyomása ,csak 100 fok után,amikoris nem forr...úgye?
"Kicsit nézz utána a termodinamikának, hogy mennyi hőt kell közölni ahhoz egy kg vízzel, hogy 1 kg gőzt kapjál, ezért nem megy ez olyan gyorsan, mint ahogyan te azt elképzeled." Szóval ,ha ismernéd gépészmérnök létedre:-))) a képleteket,akkor kiszámolhatnád,hogy 1L víz 1C fokkal történő hőm.emeléséhez 4.2Kj energiára van szükség....ez annyit tesz,hogy egy pl 30 Kw-os vegyeskazán ,ha megpakolod és 30 kw-on üzemel akkor 1 Liter víznek kb 7,5 C fokkal emeli meg a hőmérsékletét 1 másodperc alatt..a folytatást rád bízom a képzelőerődre...bár végül is a víz szerinted 100 fokon és felette sem forr ,tehát gőz sem lesz.
Szóval összesítve kb olyan sötétség van nálad a fűtéstechnológia terén mint a varjú seggibe! Olyan messze vagy a fűtéstechnológiától mint Makó Jeruzaálemtől ...ha gépészmérnök vagy ha nem ...de ha az vagy akkor miért égeted itt szarrá magad olyannal amit tudnod kéne....
Nem tudom mihez kell, ( gondolom nem a hátsó kertben lévő kolonna búvónyílását akarod bontani ) de a nagyobb 300 mm es állítható villáskulcsok kinyílnak 41mm ig. De érdemes azért a kezedbe fogni és rámérni mert nem minden darabra igaz ez.
Nekem nincs szent meggyőződésem, tapasztalat van, meg a tanult dolgok. Nem hiszem, hogy én írom a szentírást, de amíg nincs logikus magyarázattal valami alátámasztva, az csak mítosz.
4x és gépészmérnök.
Amiről te írsz az az az eset, amikor a kohóban rácsapolják a forró vasat a vízre, majd a gőztől minden felrobban, de érzed a hőmérséklet és a tömegek közti különbséget!?
Kicsit nézz utána a termodinamikának, hogy mennyi hőt kell közölni ahhoz egy kg vízzel, hogy 1 kg gőzt kapjál, ezért nem megy ez olyan gyorsan, mint ahogyan te azt elképzeled.
Mondjuk ha tényleg ennyire egyszerű lenne véletlenül felrobbantani egy szakszerűen bekötött vegyestüzelésű kazánt, szerintem külön engedélyhez kötnék a kezelését. Tudtommal még direkt gőzfejlesztésre való kazánoknál is többszörösen hibázni kell ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű víz hirtelen gőzzé váljon és szétvigyen mindent.
Szerintem te ott vagy tévedésben, hogy azok a kazánok, amikről te beszélsz, valószínűleg nem rendelkeztek semmiféle lefúvószeleppel, és ezért amikor eléri a rendszer a 100°C-t, akkor a víz nem kezd el forrni, hanem elkezdi megemelni a nyomást a zárt rendszerben, és mivel nem tud hová tágulni, ez addig fokozódik, amíg eléri azt a nyomást, ami szétfeszíti a rendszer leggyengébb pontját.
Én ilyen képeket lemezkazánokról láttam, ahol nincsenek a tagok tömítve egymáshoz, és teljesen zárt lehegesztett lufi tud képződni a kazántestből.
Ha ez valahol felreped, amit nem tudok még csak megsaccolni sem, hogy mikor történik, 30-200bar?
Akkor van valóban repülő kazán, meg százszoros térfogat növekedés másodperc alatt.
Viszont ha azokban a rendszerekben lett volna egy vagy két lefúvó szelep, akkor a nyomás nem tud megnövekedni, mert 2.5 bar nyomásnál kinyit a szelep, és elengedi az akkor még csak 2.5 bar nyomást, és nem lesz 30-200-bar.
Nem fog a rendszeredben felforrni a kazán, a puffertartály, és a csövekben lévő víz egyszerre, azért mert rátettél 20kg kokszot. Ami elég nagy baromság lenne amúgy is, hogy egy forrás közeli állapotnál ilyet csinálna valaki!
Szóval van az az emberi hülyeség, és rossz rendszer, ahol el tud szállni egy kazán, de abban biztos vagyok, hogy egy olyan rendszer, ahol van két lefúvó szelep, van egy huzatszabályozó, van egy vész visszahűtő, van szünetmentes tápegység, a pufferen megoldott a gravitációs keringetés lehetősége, ott egy normál tüzelőanyaggal megrakott kazán nem fog felrobbanni, max gőzfürdőt csinál a helységből.
Szóval te még nem láttál ,hallottál olyat,hogy egy több száz kilós vegyes kazán szó szerint kirepült a háztetőn a födémet,gerendákat mindent átszakítva....na ez is azért történt amit írtam. Lehet hogy extrém,de amig sok esetben abszolut tudatlanok kezelnek ilyet addig "bolondbiztosra" kell tervezni,csinálni az ilyet ..ezért nem szabadna soha zárttá tenni egy vegyest.
"Elkezd forrni a víz, elindul a nyomás felfelé, de a kazánban lévő víz a nyomás alatt nem fog gőzzé válni, akkor lesz belőle gőz, mikor kinyit a biztonsági szelep, és kilép az alacsonyabb nyomású környezetbe.
Az egész vízmenyiséget el kell forralni, hogy gőzzé váljon, ez nem megy másodpercek alatt, és nem fog a kazánban hirtelen 10-20 bar nyomásnövekedés bekövetkezni, főleg nem akkor, amikor a biztonsági szelep elkezd muzsikálni 2.5 bar nyomásnál." --Ne egy újabb TOTÁLIS tévedés részedről....mert:A biztonsági szeleped NEM fog muzsikálni 2.5 bár nyomásnál mert ahogy melegíted a vizet a rendszeredben lévő zárt tágulási tartály "elnyeli" a növekedő nyomást és 100 fokig nem fogja elérni a rendszernyomás a 2.3-2.5 bárt hogy nyisson, az általad elképzelt nyitás csak akkor lenne lehetséges ,ha nem lenne zárt tágulási tartályod a rendszerben,mert akkor a melegedő víz már pl 60-70 fokon is nyitná a szelepet,mert nincs hova táguljon.Szóval 100 fokig ezért nem fog nyitni,utána meg azé mert nincs rá ideje.
"és nem fog a kazánban hirtelen 10-20 bar nyomásnövekedés bekövetkezni, " --ennyi valóban nem de tőbb ezer bár IGEN:-)
Egész egyszerűen csak azt gondold végig .mekkora energia kell ,mekkora energia szabadul fel ahhoz ,hogy egy 4-500 kg-os kazánt a földszintről rakétaként kilőjön a tetőn.....és azt nem dinamittal lőtték ki,hanem a GŐZ hihetetlen energiája tette..
De nem kivánlak kapocskával egyetemben titeket győzködni...addig jó amig nem a környékemen laksz.
Azért kiváncsi lennék a te végzettségedre...márcsak azért is mert aki a sárga KG lefolyó cső idom esetén sárgaréz könyökről beszél egy korábbi hozzászólásában .....vagy úgy áruld már el,hogy kb hány felest kell meginni ahhoz a kocsmában,hogy eljuss a 121045 hozzászólásodig...
Amit te leírtál, az egyrészről egy igen extrém fűtési megoldás lenne, ilyet szándékosan csinál valaki.
Milyen végzettséged van, ha szabad indiszkrétnek lennem?
Az összes víz adott nyomáson akkor sem válik egy szempillantás alatt gőzzé a kazánban, ha elkezded extrém módon fűteni!
Nem tudom, ismerős e neked a rózsaszín hő és áramlástechnika könyv, abban van egy jó diagram arról, hogy milyen összefüggés alapján változik a nyomás, hőmérséklet alapján a víz, a nedves gőz és a szárazgőz a rendszerben.
A víz 100°C-ra melegítéséhez viszonylag egyenes arányosságban van a szükséges energia, ahhoz, viszont, hogy a vízből gőz halmazállapot legyen lényegesen több energiára van szükség.
Nem úgy történik az állapotváltozás, hogy egyik pillanatban van 25l forró víz a kazánban, 1bar-on, majd a következő pillanatban van 100 m3 gőz 1-bar nyomáson.
Elkezd forrni a víz, elindul a nyomás felfelé, de a kazánban lévő víz a nyomás alatt nem fog gőzzé válni, akkor lesz belőle gőz, mikor kinyit a biztonsági szelep, és kilép az alacsonyabb nyomású környezetbe.
Az egész vízmenyiséget el kell forralni, hogy gőzzé váljon, ez nem megy másodpercek alatt, és nem fog a kazánban hirtelen 10-20 bar nyomásnövekedés bekövetkezni, főleg nem akkor, amikor a biztonsági szelep elkezd muzsikálni 2.5 bar nyomásnál.
Olyan ez, mint ha a kompresszor tartályán feltöltés közben kinyitod a víztelenítőt, nem fog tudni feltölteni, hacsak nem egy nagyon túlméretezett töltőegység van rajta.
Egy 3/4-es biztonsági szelepnek már elég nagy áteresztőképessége van ahhoz, hogy el tudjon engedni ennyi gőzt, ráadásul nem is egy biztonsági szelepet ajánlanak a rendszerekbe, a redundancia miatt!
Nem volt a kedvenc tárgyam, nem is vagyok a szakértője, de azért az világos lett a számomra, hogy nem szublimál el egyszerre egyetlen pillanat alatt egy fűtési rendszer összes víz halmazállapotú H2O-ja.
Sajnos sok szerelő és laikus sem érti mit csinál, és miért csak szereli....sokan azt hiszik ez csak egy legó amit össze kell rakosgatni.....
És a kuktádat a konyhában ,dugig töltöd vízzel és 1Bár nyomás alá helyezed hideg állapotban???
...majd elkezded melegíteni valamennyi x kw-al (azaz begyújtasz a vegyesbe..) majd amikor már majdnem forr (rádobsz egy jó adag kokszot a vegyesre) hirtelen 30 kw-al elkezded még melegíteni (ha lenne ilyen villany vagy gáztűzhely pl) az eddigi pl 10 kw helyett...akkor mi történne szerinted?
A hirtelen bekövetkező 1000 szeres térfogat ,és hatalmas nyomásnövekedést kéne megérteni .....
és a kazánban nem 1 liter víz fog -baj esetén- hirtelen gőzzé válni hanem pl 10-20 liter ...hova tud az tágulni egy zárt rendszerben egy szempillantás alatt, 10-20 EZER -szeres térfogatnövekedés esetén.
Nem lenne jobb , ha a kazán indításával a szivattyú is indulna ? Jelenleg mint lentebb írtam , a kazán 55°C - 45°C között dolgozik . Miután a termosztát kikapcsolja a kazánt , akkor az elöremenön lévö termosztát kapcsolná le a szivattyút a beállított hömérséklet elérése után .
A keringetöszivattyút nem gond késleltetett leállításúra átcsinálni .:-)
Amikor a termosztát leállítja a kazánt , akkor hömérsékletre , vagy konkrét idö után kapcsoljon le a szivattyú ? Mert ugye jó lenne a kazánból azt a melegvizet még felhasználni ( sok liter melegvíz van a kazánban ) , hogy ne a kémény hütse le , hanem inkább a házba jusson a meleg . Lehetne elöremenöre vezérelni , amikor már a kazánból csak beállított benti hömérséklet plusz mondjuk 4 °C , akkor álljon le a szivattyú.
Igen , igazad van , hogy a kémény hüti a rendszert és ott is szökik az energia . Mivel a kazán már 37 éves , így várható , hogy mindenhogyan idövel tönkremegy a mechanika . A fiam óhaja volt , hogy amíg müködik a kazán , addíg nem cseréli le . Az egész fütésrendszer új , csak a kazán és a szobatermosztát a régi . Én csak a hömérséklet túllengést akarom kicsit normális határok közé szorítani . Egy régi mechanikus termosztát van jelenleg , azt akarom lecserélni .
Mint írtam , a fütésszezon egész ideje alatt üzemel a Wilo Yonos Pico keringetöszivattyú . Annak a pár Wattos fogyasztása nem zavar . Viszont a hömérséklet túllendülést szeretném kiküszöbölni , amennyire lehet . Elöször egy kis hiszterézisü termosztátra gondoltam . Utánna jött ez az ötlet az öntanulós termosztáttal . Azért is tettem fel a kérdést . Jelenleg a kazán 55°C-os elöremenövel füt . Amikor eléri ezt a höfokot , akkor a kazán leáll , a keringtetés müködik , majd 45°C-nál újra indul a felfütés , ha a termosztát kéri . Tehát elég gyakori a ki-be kapcsolás ( 10 perc felfütés , utánna keringtetés ) . Ami tönkremehet a kazánban , az a mágnes tekercse a gáznál . Lehet , hogy megmaradok a 0,1°C-os hiszterézisü termosztátnál . :-)
Volna egy kérdésem . Régebben írtam , hogy a fiaméknál még egy régi álló gázkazán Gasex 25 ( cseh gyártmány ) üzemel . Ezen a kazánon csak az elöremenö hömérséklete választható . Magyarul még on-off kazán , vagy üzemel 25kW-al , vagy nem üzemel . A fütéskörben egy keringetöszivattyú fütésszezonban folyamatosan keringeti a vizet függetlenül attól , hogy a kazán füt-e. Az a kérdésem , hogy van öntanulós Siemens REV 13 ( 13DC ) szobatermosztát . Ezt szeretném használni a kazánhoz . A leírásában szerepel , hogy ilyen régi kazánokhoz van tervezve .
Szerintetek ? Komfortosabban fogja vezérelni a kazánt mint a ki-be kapcsoló szobatermosztát ? Esetleg tapasztalata valakinek hasonló fütésnél a termosztáttal ?
A szakik véleményére én is kíváncsi vagyok, mert acéllal szerelt nyaralóban gondolkodok egy motoros szelepet berakni, hogy ne kelljen minden alkalommal a pincébe lemenni vizet elzárni, és amit láttam, az teljes egészében rézből van.
Urak , kérdésem van a távolabbi jövőre vonatkozóan.
A rendszeremben ki van építve a HMV cirkuláció, de szivattyú nincs benne. (le van dugózva, korábban egy flexi csővel volt összekötve) Vagy nem is volt, vagy elvitte az előző tulaj. (a kazán indirekt tárolós)
Grundfos fűtés keringetőm van egy néhány korábbi bontásokból, mi van, ha a csőcsatlakozások átalakításával beteszem HMV cirkulációs szivattyúnak?
Azt gondolom, hogy többet szállít, meg fogyaszt a szükségesnél, de ezenkívül lehet-e más gond?
Azt meg majd még kitalálom, hogy időre vezérelném, vagy mozgásérzékelővel.
Hmm, hát azt nem szívesen szedném ki a falból, de a kérdés egyébként is inkább arra vonatkozott, hogy rézcsövekből kéne összeforrasztani ide a megfelelő alakzatot, vagy menetes idomokból (esetleg flexibilis csővel) érdemes csinálni.
Ha jól értem (bár nem vagyok szakértő) ez a cirkóban belül van, a borítás alatt. Nem akarom szétszedni. Ez az, ami vált, hogy a melegvizet melegítse vagy a fűtést. De ismétlem, feltételezem, hogy van ilyen benne, de egyszer a melegvizet, egyszer meg a fűtést melegíti.
Ez a kazán: Buderus Logamax U012-24K cirkó.
"Esetleg, mit honnan-hová kötöttek!?"
A kötések jók, amiket kötöttek, ezt leellenőriztem.
A kazán alján 6 csatlakozás van (HMV előre, HMV vissza, fűtés előre, fűtés vissza, víz töltőcsap, gáz) és mind jól van bekötve,, ezt ellenőriztem de ezekhez nem is nyúltak, a szerelés távolabb a lakásban történt.
Egy zárt égésterű buderus kombi cirkó tulajdonosa vagyok, ami a fűtést is adja és a melegvizet egy különálló tartályban melegíti. Nemrég volt nálunk egy fűtésszerelés, ahol is pár fűtéscsövet áthelyeztek, beraktak a falba. A cirkóhoz nem nyúltak.
Viszont azt a hibajelenséget vettem észre, hogy most a HMV melegítésekor melegíti a a HMV tartályhoz vezető csöveken kívül a fűtéscsöveket is a cirkó, így a legközelebbi fürdőszoba radiátor valamennyire fel is melegszik.
A rendszerben a nyomás 1.5 bar körül van. Próbáltam kis vizet leengedni majd tölteni rá még, hátha mozdul valami de nem történt változás.
Gondolom a váltókapcsoló vagy váltószelep lehet hibás. Azt szeretném kérdezni, hogy van valami házilagos módszer a javításra, amivel érdemes megpróbálkoznom vagy ez mindenképpen szerelő? A házilagos módszer alatt azt értem, hogy a cirkó burkolatát nem kell levenni, mert nyilván nem vagyok szerelő.
Tudna valaki a grundfos Alpha PWM vezérlős szivattyúról valami konkrétabb megoldást, hogy mire van szükség hozzá pontosan, mi alapján vezérli a PWM jelet a rendszer, stb?
Hol lehet kábelt beszerezni, meg vezérlőt, mire kell esetleg odafigyelni?
A mellékelt képen látható kazánhoz szerelnék fel egy tágulási tartályt a piros téglalappal jelölt helyre (a termosztát dobozát el fogom onnan rakni máshova). A fűtés visszatérő ága a sárga nyíllal jelölt flexibilis csővel csatlakozik a szivattíú alján lévő idomhoz. A kérdés az, hogy a csövezést hogy lehet viszonylag egyszerűen megoldani?
Nekem olyan problémám volt, hogy az egyik télen keményfával fűtöttek, és a füst miatt 160-as kémény kikopott 200-asra. Lehet, hogy rossz minőségű volt a samót béléstest, és a kemény füst elkoptatta a puha kerámiát!
Mit lehet tenni ilyen esetben, mert most sokkal több fát kell rakni a tűzre, hogy legyen elég füst a többlet átmérőbe?
Nálam úgy 28 - 30 év után lyukadt ki egy szennyvíz elvezető pont a könyöknél. Egy vízszintes egyenes szakasz után egy 2,5 m-es függőlegesnél az alsó könyök kilyukadt.
Sziasztok, Elkészült a télikertem. Az asszony utólag kitalálta, hogy fűteni szeretné olyan 18-20 fokra. 80m3 -ról lenne szó. Mivel tudnám legegyszerűbben kifűteni? Alul (14cm) - felül (20cm) szigetelve van, 3rétrgű az üveg.
A télikert a ház felől találkozik egy gardrobbal, egy szobával és egy háztartási helyiséggel. A falon 15cm szigetelés van. Felmerült bennem a kérdés, hogy ha a gardrob 15m3 -s és van benne egy 1méteres radiátor akkor azzal fel tudnám-e fűteni a télikertet, ha egy olyan fali ventilátorral fújom be a levegőt a gardrobból ami oránként 80-90m3 levegőt bir megmozgatni?
A háztartási helyiség felől tudnám ugyan igy nyomni (esetleg szivni - hogy valamilyen levegő mozgás legyen) a levegőt.
Én még nem láttam réz könyökidomot, aminek vastagabb bárhol is a fala, ez valami újdonság, mert van pár idomom a megmaradt dobozban, de azoknak egységes a falvastagsága?
Egyértelmű igen csak azt nem tudom mivel lenne legegyszerűbben mivel réz csövekkel nem dolgoztam sosem. Ezért gondoltam 5 retegűre vagy rézcsővel de vágógyűrűs toldóval.
Sziasztok! A kazánból a pufferbe vezető cső keringető és puffer közötti szakaszán sérülés keletkezett. Nem lyukadt csak élesen behorpadt és elhajlott a cső. Szerintetek ezt a szakasz mindenképp csakis rézcsővel javítható vagy egyéb lehetőség is van amelynél nem kell forrasztani préselni stb. és amivel megfelelően tartósan helyettesíthető javítható adott szakasz. pl. ötrétegű cső kulcsot fitinggel? Előre is köszönöm a válaszokat.
Van az oxidáción kívül más korrózió is, az anód esetében elektrolitikus korrózióról
beszélünk (galvánelem).
"amit a HMV rendszerbe beszerelek és nem korrodál"
Örök élet meg egy nap? mert az querva ritka és drága.
Gondolod,hogy a tartály zománcozása ide tartozik a szinte állandó hőtágulások miatt (gyártásról nem beszélünk,hajszál rep. , rézbevonatos fűtőtest .......)?
Az a baj , hogy Te abból indulsz ki , hogy ma miböl készülhetnek a HMV rendszerek , közben az így készültek a meglévöknek a legoptimistább saccolással is durván úgy 30% körül van , tehát még mindíg többségben vannak a régebben épült rendszerek .
Valamint :
" Ellentétben egy HMV rendszerben lévő friss víznek maximálisan magas az oxigén tartalma ami nyilván korróziós szempontból a lehető legrosszabb---De pont ezért vannak a HMV csövek nem sima vasból:-) -hanem hga csövek,vagy rézcsövek ,vagy műanyag csövek,vagy rozsdamentes acélcsövek,vagy a zománcozott hmv tárolók Mg anóddal. Ezek kiküszöbölik a HMV korrózió lehetőségét .Tehát pont ezért nem is értem milyen korróziós lehetőségről beszélsz HMV esetén "
Ha az egész rendszer olyan anyagokból készül , ami ellenáll a korróziónak , akkor az általam vastagabban szedett részben említett anód mitöl fogy el , mert ha csak azért , mert beszerelték a tartályba és ha már ott van , akkor az oxigén beleharap , mert elvégre azért tették oda. A Te leírásod szerint felesleges is a tárolóban , ha az egész rendszer az általad említett anyagokból készül . :-)
Off-topic gőzmozdonyok direkt gőzfejlesztésre való kazánjainál tudtommal a biztonsági szelep mellett még a tűzszekrény menyezetében olvadó dugók is voltak, ennek ellenére is előfordult kazánrobbanás (bár ehhez a mozdonyszemélyzet súlyos mulasztása kellett). Minden esetre arra tippelnék, hogy a "lakossági" kazánokban is van hasonló, a kazán egészénél kisebb nyomást/hőmérsékletet elviselő biztosító elem.
Bocs, de ezzel, amit írtál nem igazán tudok egyetérteni!
"A védő szelepről (ha így hívod a biztonsági szelepet)-egy zárttá tett vegyes tűzelésű kazán esetén:gyakorlatilag semmit nem ér....mert a nyitási reakcióideje nagyobb mint -baj esetén -a gőzképződés ideje. 1Liter vízből a másodperc töredéke alatt lesz 1000 Liter GŐZ ...egész egyszerűen ilyenkor nincs ideje a szelepnek nyitni...és robban minden."
A kazánban a nyomás nem egyszer csak felugrik 0.5-ről 20-ra, azért ott időre van szükség, a buborékok ugyanúgy jönnek létre, mint egy kuktában, elég nagy baj lenne, ha a kukta is felrobbanna a konyhában, mielőtt lefúj a szelep rajta!
Ezt azért látja az ember, hogy elindul a forrás, és a szelep egyszer csak megnyit, majd fokozatosan nyílik tovább és egyre nagyobb mennyiséget enged el, ha.
Persze más a helyzet, ha nem egy 1.5 bar-2,5 bar lefúvási értékről beszélünk, hanem nincs lefúvó szelep és felnyílik a nyomástól valahol a rendszer.
Nem tudom, hogy egy öntvény kazán ha 3.5 bar a gyártói megengedett nyomás értéke, hol robbanhat fel, de gyanítom, hogy a mérnökök minimum a triplájával kalkuláltak és először a csavarok megnyúlnak és kitolja a tömítőpasztát a tagok közül. Én arra tennék fogadást, hogy még 20 bar nyomásnál sem fog felrobbanni.
Ki nem próbálnám, úgy, hogy a házban vagyok!
A mythbusters-ben szórakoztak azzal, hogy lezártak egy villanybojlert teljesen, és elkezdték felfűteni.
Na ott volt rendes indítófokozat, amikor levágta az alját, de ott azért amikor a csavarok leszakadnak már, az nem 5-6 bar nyomás, hanem annak sokszorosa.
Az lenne a lényeg ,hogy vassal ez lehet hegeszthető ,lehet hagyományos vastag falú vascső préseléssel (Viega Megapressz) ,vagy vékony falú szénacél cső préskötéssel... (a szénacél cső is amit FŰTÉSRE használnak csak KÍVŰl horganyzott belűl nem-belűl sima vas---csak azért írom mert sokan nem tudják,csak azt hiszik,hogy belűl ugyan olyan mint kívűl...hát nem)
Vegyes kazánt műanyag csővel bekötni kb felér egy harakirivel....csak egyszer kűld meg a rendszert és annyi neki.
Mi legyen a sárgaréz idomokkal, visszacsapóval, meg a vörösréz vészhűtővel, védő szeleppel, azokat is cserélni kellene.--Törekedni kell a homogén rendszer kialakítására,de nyilván ez nem mindig megvalósítható...de a felűletarány is számít. De pl egy zárt rendszerben lévő "vörösrézzel"is kevesebb "problémát " okozol ,mint a horganyzott cuccokkal.
A védő szelepről (ha így hívod a biztonsági szelepet)-egy zárttá tett vegyes tűzelésű kazán esetén:gyakorlatilag semmit nem ér....mert a nyitási reakcióideje nagyobb mint -baj esetén -a gőzképződés ideje. 1Liter vízből a másodperc töredéke alatt lesz 1000 Liter GŐZ ...egész egyszerűen ilyenkor nincs ideje a szelepnek nyitni...és robban minden.
A gravitációs keringésről: Kicsit visszaolvastam és úgy értelmezem,hogy fal és padlófűtéseid vannak,meg a pincében egy vegyes kazán és mellette a puffer egy szinten.Konkrétan milyen gravitációs keringésre számítasz ez esetben? Fal és padlófűtés esetén szerinted hogy fog megfordulni a víz gravitációsan kisújjnyi vastag csövekben??? De ha arra számítasz ,hogy majd a puffer és kazán közt létrejön a grav.fűtés az sem fog működni,ha egy magasságban van a kazán és a puffer alja... Összekötheted akár 2 collos csövel is a kazánt a pufferrel gravitációs keringés nem fog kialakúlni....ahhoz a kazánnak lejebb kéne lennie kb fél méterrel mint a puffer alja.
A baj ott kezdődik, hogy mérnök létére általános iskolás anyagot ad elő.
Persze jelen esetben nem foglalkozom a víz nem megfelelő pH értékével, a vízlágyítás szerepével, az inhibitorok szerepével, stb.
Amikor az oldott oxigén elfogy, vagy nem kielégítő az oxigén diffúziója a katódos reakció fenntartásához, hidrogénfejlődés indul meg, és ez lesz a további katódos reakció
savas közegben .
8,5-10,5 pH tartományban a felületen cink-hidroxid film képződik. Ez a filmréteg inhibeálja a cink további oldódását. A cink-oxidok és cink-hidroxidok stabilitása vizes oldatokban pH-függő. A cink-oxidok és -hidroxidok amfoterek. Savas közegben Zn2+ ionként, lúgos oldatban −2HZnO és −22ZnO alakban fordulnak elő.
Nem mondom,hogy nincs veszélye a homogén rendszerhez képest, de kb. annyi
lehet mint a páromnál réz hcs.-lős kazán, vascső ,vas és alu radiátor nyitott rendszeren, pH ismeretlen (nyitott kb. 15éve).
"A nyilt fütési rendszerben , ahol a friss oxigén utánpótlásnak nincs gát szabva , ugyan úgy viselkedik , mint egy HMV rendszer"
-Hát ez nagyon nem így van ám:-)
"Mindkettöben az oxigén utánpótlás adott , így a rendszerekben a korrózió lehetösége is . :-)"
Csak nem egyforma mértékben!!!! Mert ha megnézed a nyílt fűtési rendszerekben mi volt annó: vas cső, vas radiátor,vas tágulási tartály,vas kazán --minden vasból összehegesztve,tökéletes homogén rendszer...elektro potenciál különbség :0 Csak a nyilt tágulásin tudott bejutni minimális friss oxigén a korrózióhoz...de mégis 30-40 éves ,jelenleg is működő ilyen rendszert tudnék neked mutatni,akár hármat is amiben semmi nem lett cserélve ,még a radiátorok sem.
Ellentétben egy HMV rendszerben lévő friss víznek maximálisan magas az oxigén tartalma ami nyilván korróziós szempontból a lehető legrosszabb---De pont ezért vannak a HMV csövek nem sima vasból:-) -hanem hga csövek,vagy rézcsövek ,vagy műanyag csövek,vagy rozsdamentes acélcsövek,vagy a zománcozott hmv tárolók Mg anóddal. Ezek kiküszöbölik a HMV korrózió lehetőségét .Tehát pont ezért nem is értem milyen korróziós lehetőségről beszélsz HMV esetén
"Nemrég szét kellett szednem, de én nem láttam benne olyan korróziót, ami nagyon szembetűnő lett volna." --és hogy néztél bele a csőkígyó belsejébe? Hogy ezt lásd???
"Raktam bele víz kezelő anyagot."---A fagyálló helyett????? Nem igazán értem
Nem a fogalom megléte , vagy hiánya a fontos , hanem a lejátszódó oxidációs folyamat . A nyilt fütési rendszerben , ahol a friss oxigén utánpótlásnak nincs gát szabva , ugyan úgy viselkedik , mint egy HMV rendszer . Mindkettöben az oxigén utánpótlás adott , így a rendszerekben a korrózió lehetösége is . :-)
Köszi, elolvastam az irományt, szuper, a napkollektor rézből van, a bojler hőcserélője meg vas, és horganyzott idomokkal van összekötve! Mondjuk ott legalább 5 rétegű csővel van összekötve a két egység.
Nemrég szét kellett szednem, de én nem láttam benne olyan korróziót, ami nagyon szembetűnő lett volna.
Ott megy 80°C-os víz, de ezek szerint ha lelégtelenedett, akkor már nem megy olyan vészes a korrózió.
Megpróbálom a legegyszerűbb hétköznapi nyelven hátha így a legérthetőbb:
A cink a vashoz képest anódként viselkedik 60 ºC alatt azaz a cink megy tönkre előbb, de e feletti ºC-on lassan megfordul a helyzet és a vas lesz az anód a cinkhez képest ,azaz a vas megy előbb tönkre minél inkább növelik a cink körűli víz hőmérsékletét annál inkább felerősődik azaz gyorsabb lefolyású lesz a vas korróziója.
"Kapocska kolléga lentebb írta, hogy az első felfűtés alkalmával mi a módja az oldott oxigén eltávolításának, ha ez megtörtént, és nincs további betöltögetés, nem nyitott a rendszer, és a maradék oxigén a vízben elvégezte oxidáló hatását, akkor milyen reakció tud még végbemenni?"
-Hiába csinálod ezt meg,a fentebb említett hőfok felett hidrogén termelődik cink -oxid kiséretében
Mellékelek egy jól ősszefoglalt írást a témában...itt szinte mindent megtalálsz:-)
Miért raktak régen a fűtési rendszer vizébe trisót?
Én eddig abban a tévhitben éltem, hogy savanyítani akarják vele a vizet, mert ahol láttam, ott adtak neki rendesen, de nem mértek PH-t.
De ezek szerint amit Kapocska is mondott, 8 alatt kell tartani, de 7 felett, ez lesz az optimális érték, a semlegeset az öntöttvas kazán szereti, a vas csövek meg enyhén lúgosat.
Az eső meg 5, 6, akkor azzal magában pont rosszat tennék a rendszernek!
Ezt még itt tanácsolta valaki, de ezek szerint ez is csak akkor igaz, ha alumíniumot akarunk védeni, oda jó az enyhén savas!
Csak a villanybojlerekről.... más néven az elektromos forróvíz tárolókról.
Nagyjából 60 -65 éve jelent meg nálunk.
A Hajdúsági Iparművekben gyártották. Kezdeteben csak horgany bevonatú acél lemez tartályokkal. Ezek a tartályok 5 -8 évet bírtak. Aztán az Európa szerte elterjedt zománcos tartályok jöttek, amit később aktív anóddal is védtek a korróziótól. Ezek élettartalma nagyjából a duplája , néha a triplája.
Ezenkívül gyártanak még vörösrézből és műagyagból is bojler tartályokat.
Jellemzőjük a majd örök élet.
De ezek a bojlerek nem nyomás alattiak, hanem un. szabad kifolyásúak.
Az is egy téves elképzelés hogy a lúgos közeg korródálja a vasat, az acélt.
Pont fordítva a savas közeg az ami elektrokémiai korroziót okoz.
Én abból indultam ki, a saját logikám szerint, hogy a villanybojlerben régebben a horgany bevonatot alkalmazták, és azokban a bojlerekben nem 60°C, hanem 90°C volt a hőmérséklet, kemény átáramló oxigéndús vízzel! És 20 éveket lógtak a falon, a mai zománcozott szarokkal szemben, aminek 2 év után már rozsdafoltok vannak a belsejében.
Ezt a HMV, meg Fűtési , zárt, meg nyitott rendszert szerintem lépjük át, mert nem ez a lényeg szerintem, ezzel valószínűleg képben vagyunk.
Nekem nem az a lényeg, hogy HMV, vagy zárt fűtési rendszer, hanem az, hogy melyiknek mi a kémiai reakcióképessége.
A HMV oxigéndús, lúgos kémhatású, szerintem ez az ami miatt korrodálja a vezetékeket, vasat, cinket, sárgarezet.
A fűtési víz lágy víz, minimális reakció képes oxigénnel, ami ugye szükséges a korrózióhoz.
Oldott ásványi sók nincsenek a vízben ha esővíz van betöltve.
Én ebből kiindulva nem értem a te érvelésedet, hogy a meleg hatására mi fog oxidálni és mit?
Kapocska kolléga lentebb írta, hogy az első felfűtés alkalmával mi a módja az oldott oxigén eltávolításának, ha ez megtörtént, és nincs további betöltögetés, nem nyitott a rendszer, és a maradék oxigén a vízben elvégezte oxidáló hatását, akkor milyen reakció tud még végbemenni?
Erre keresném a választ, és nem kötekedni szeretnék, csak nem tudom, hogy ki mivel foglalkozik itt és milyen végzettséggel, más egy szakember, egy mérnök egy kémikus, meg egy minőségügyi szakember szempontja!
Szerintem nem olvastál figyelmesen ! :-) Én ezt írtam :
" Egy HMV tárolóban azért van az anód , hogy az kösse le a szabad oxigént a vízben . Mivel ott van állandó fogyasztás , így frissvíz utánpótlás , amiben van oxigén . "
Te meg ezt írtad : " HMV eseten nincs olyan hogy nyitott meg zárt rendszer!!!! "
Ahol állandó a frissvíz utánpótlás , az olyan mint egy nyitott rendszer , ami az oxigén utánpótlást illeti . Úgy tudom ,hogy azért teszik az anódot a HMV tartályba , hogy azt oxidálja a friss vízben található oxigén és ne a rendszer fém elemeit . Nyitott rendszernél a szakiktól azt olvastam , hogy olajréteget hoznak létre a nyitott rendszer kiegyenlítötartályában lévö víz felületén . Állítólag az is meggátolja az oxigén bejutását a vízbe . Csak úgy mellékesen , a hajók oldalán is láthatsz cinkböl készült téglatesteket felerösítve , ami a hajókat védi a gyors rozsdásodás ellen .
A wellnes cikkben szerintem a keringtetett medencevízről volt szó, a mit valószínű melegítenek is és kemény víz.
Nem számoltam pontosan ki az árakat, én nem nagykerből tudok vásárolni, attól meg jóval drágább.
Egy hollander 1" 1500-2000Fr, ívek is kb 1200Ft, de vannak speckó idomok is a kazánnál, a 2" kereszt idom a kimenet, bemenet, azok még drágábbak, lehet csak 30000Ft a teljes összeg.
Teljesen összekeveritek a dolgokat....nem összekeverendő a HMV (használati meleg víz) és a fűtés .Két külön történet....Az emlitett szállodádban ott a HMV csövek voltak horganyzott csövekből (NEM a fűtési csövek) .HMV eseten nincs olyan hogy nyitott meg zárt rendszer!!!!
Azt irtad hogy : kicsi szakaszt érint részedről ez a horganyzott átkötés (3-4) méter+ pár db idom : ez még a vas 150% os áremelkedését követően sincs 40 ezer Ft ,,,amit írtál...sőt még a fele sem...vagy akkor most hány db horganyzott idomról beszélünk,mert a csövet már tudjuk 3-4 méter...de ha nálad valóban 40 ezer ft-nyi (ez kb 100 db horg idom ) horganyzott idom van akkor gondolkodás nélkül csere minden....sima vasra.
Ha 60 fok alatt tudod tartani a fűtővized---akkor sem túl jó---de akkor talán maradhat ....
Bocs, de néha nem értem amiről írsz, mert nem vagyok képben a csővezetékekkel kapcsolatos neked alapvető dolgokkal. Összefűzöl dolgokat, meg a zárójelbe tett részek, nem világosak az összefüggések, meg a problémák.
Az esővíz elég lágy víz, de ha teszel hozzá adalékot (80-120 ppm legyen)+ a pH-t 8 körül tartod és az
inhibitor szabad oxigén lekötő (jó ha plusz szén-dioxidot is)akkor az segít.
(A ppm milliomod részt jelent, vagy nem? Minek a milliomod része?)
(Mivel kell beállítanom a ph-t?)
(jó ha plusz szén-dioxidot is)
Ezt nem tudom ott a helyén értelmezni, mi a jó a plusz széndioxiddal? Le kellene azt is kötni, karbonátot képezve?
A magnézium- és kalcium -kation mint adalék(anód +kalcium) hasznos, mert reagál a horganyozással, és védőréteget képez a cső belső felületén, védi a cinket és a vasat.
(Ez van a vízkezelő szerekben, magnézium, meg kalcium?)
Nem akarok szórakozni, meg félreérteni sem a dolgokat!
Az esővíz elég lágy víz, de ha teszel hozzá adalékot (80-120 ppm legyen)+ a pH-t 8 körül tartod és az
inhibitor szabad oxigén lekötő (jó ha plusz szén-dioxidot is)akkor az segít.
A magnézium- és kalcium -kation mint adalék(anód +kalcium) hasznos, mert reagál a horganyozással, és védőréteget képez a cső belső felületén, védi a cinket és a vasat.
A vörösréznek nincs helye a rendszerben ( hacsak nem elkerülhetetlen) és a fagyálló sem
Olvasgattam még régen a témában, és voltak panaszok a horganyzott rendszerekre, főleg wellnes szállók keringetett rendszereivel kapcsolatban jeleztek panaszokat, hogy lyukadnak a horganyzott csövek.
Szintén laikusként én gondoltam, hogy ezek nyitott rendszerek lehetnek, amikről beszélnek, különben nem csak a wellnes lenne különösen érintett!
A hiba okának a nyitott rendszert, a hőmérsékletet tették kezdetben felelősség.
Aztán vizsgálták a csövek gyártóit, akik nagyrészt kínából szállították a termékeket és kiderült, hogy az EU szabványhoz képest fele sem volt a horgany vastagsága, talán 50u mm volt az előírás, ezek a csövek pedig 20u mm körül voltak.
Ezen kívül a nyitott rendszert a szakértők és a kivitelezők is problémásnak látták, a hőmérsékletről már megoszló volt a vélemény.
Kicsit felverte a pulzusomat Unicalfan kolléga elmondása a dologról, mert ha az derül ki, hogy mindenben neki lesz helytálló az elképzelése, akkor jó nagy szar van.
Be kéne még idén üzemelnem, és nem haladok jól vele, mert ezer más megoldandó dolog is van, meg csak körülményes is vagyok ezek miatt. Arról nem beszélve, hogy jó sok pénzt kibattam az ablakon.
Kíváncsian várom a probléma feloldását, hogy mi legyen!?
Ha most azt beszéljük, hogy a horganyzott idomok húsz év múlva kilyukadnak, akkor pont nem érdekel a dolog, mert szerintem ennyi idő alatt valószínű lesz más probléma is a rendszerrel, ami miatt hozzá kell nyúlni. és ez a rész igazából kicsi szakaszt érint, nagyjából a kazán és a puffer összekötését, ami az elkészült szivattyú átkötés, meg kb összesen még 3-4m csőszakasz.
Laikusként az a véleményem , amennyiben zárt rendszer van , ahol csak az a mennyiségü víz van a fütésrendszerben amit beletöltöttél , akkor a cink csak addig tud oxidálódni , ameddig van szabad oxigén a vízben . Nyitott rendszerben valós a folyamat , az oxidáció . Egy HMV tárolóban azért van az anód , hogy az kösse le a szabad oxigént a vízben . Mivel ott van állandó fogyasztás , így frissvíz utánpótlás , amiben van oxigén .
Lehet , hogy nem jól tudom , akkor elnézést kérek !
Én megértettem, amit mondtál, és elfogadom, nem vettem kötekedésnek, érdekel a szakmai véleményed.
Azt szeretném megtudni, hogy ezt már kész van, összeraktam, innen még elmegy a pufferbe, kb még két három méter cső összesen. A többi része a fűtésnek műanyag cső falfűtés meg padló. Van két osztó-gyűjtő.
Az idomokat megvettem hozzá, meg a csövet is.
Szedjem szét, és kezdjem előröl, akkora a probléma, vagy ha már ez így van, akkor hagyjam így, és ha kilyukadt, akkor foglalkozzak majd vele?
Sajnos nem tudtam, amit leírtál, ha most kezdeném, akkor megfogadnám a tanácsodat.
Amikor elkezdtem gondolkodni rajta, hogy megcsinálom, még nem volt co gépem, még tervben sem.
Tehát az a kérdés, hogy ha ez ilyen állapotban van, akkor is érdemesebb előröl kezdeni, vagy így már inkább maradjon így?
Szerintem van vagy 40e Ft-nyi idom, amiket most át kellene gondolnom, hogy mi legyen velük!?
"Ha most azt vesszük alapul, hogy a cink reakcióba lép a vassal, akkor az aktív anódos védelemhez hasonlóan eloxidálódik és közben a vas nem korrodál," -nagyon tévhitben vagy, de igenis korrodálodni fog a vas a rendszeredben ,méghozzá fokozott sebességgel . Cink-oxid= a cink oxigénnel alkotott vegyülete.A folyamatos oxigén utánpótlás hatására mindig oxigéndús fűtővized lesz ami rohadtúl nem tesz jót a "vasnak"
Ha azt látod megoldásnak,hogy majd te légtelenítesz gyakran,vagy autómata légtelenítőt nyitva hagysz----(egy újabb oriási tévhit ,hogy a nyitva hagyása jó=legrosszabb mert azon keresztűl is folyamatos az oxigén utánpótlás-de ebbe ne menjünk bele ) ---csak azon eseti problémát hárítod el,hogy helyreálljon a megfelelő keringés a rendszerben,de ettől még az oxigéndús fűtővíz jelen van-ami hidd el nem jó!
"Ha elfogyott a cink a cső belsejéből, akkor ott tartunk, mint ha sima vascsőből csináltam volna" ---Hát addigra már vascsöved sem lesz kb
Szóval nem értem,ha már magadnak csinálod ,és rendelkezel Co hegesztővel,és gondolom akkor hegeszteni is tudsz akkor miért nem csinálod meg magadnak JÓL,ami fűtéstechnológiai szemmel is "átmegy" a vizsgán....lehet kapni mindent:hegeszthető menetvégeket, iveket, hollandereket...minden van ami kell.És még a menetvágással se kéne bajlódj ami sose lesz olyan mint egy gyári menetvég...Amennyi ideig kinlódtál a menetvágással,satuval stb...már rég összehegesztetted volna,és az egytengelyűsg is jobban (könnyebben ) kijött volna mert a gyári hegeszthető 90 fokos ívek kb harmad akkorák mint a horganyzott iveid.
És azt az ESBE szelepet,na azt végképp hollanderrel kéne bekötni....ha felkócolod,vagy loctite zsinórozod,a megfogásnál deformálódhat az erők hatására..és akár észre sem veszed és ovalitása lesz...és akár szorulni fog a belseje..
Hidd el nem kötekedés ,csak segíteni szeretnék,ha már csinálod magadnak akkor csináld jól!
Lágy vízzel töltöm fel a rendszert, inhibitorral, megpróbáltam annyira lecsökkenteni a sárgaréz alkatrészek mennyiségét, amennyire csak lehet, vörös réz sem sok van, talán egy csonk a kazánban.
Ha most azt vesszük alapul, hogy a cink reakcióba lép a vassal, akkor az aktív anódos védelemhez hasonlóan eloxidálódik és közben a vas nem korrodál, a csapadék meg leülepszik a puffertartály aljában, amit fűtési szezononként kiengedek.
Időnként légtelenítem a rendszert, vagy automata légtelenítőt nyitva hagyom.
Ha elfogyott a cink a cső belsejéből, akkor ott tartunk, mint ha sima vascsőből csináltam volna.
De a csonkok mérete 3/4-es. Ez okozza a fő gondot ---Ilyen esetben keress egy használt wilót 5-10e ft ért pl a jófogáson , hasonló paraméterekkel ,tök mindegy mekkora a sziv.ház lehet 180-as 130-as és mindegy mekkora a csatlakozása.(1' ,5/4,6/4) mert arra a részére nem lesz szűkséged....szereld át csak a motor egységet a kazánodba
1.elektrokémiai korrózió:. Eltérő elekrtódpotenciálú fémekből épített fűtési rendszerek nemkívánatos galvánelem kialakulásához vezetnek. A pozitívabb potenciálú fém az elektroliton keresztül, (ami jelen esetben a fűtővíz), korrodálja a negatívabb potenciálú fémet . A korrózió akkor gyorsabb, ha a két csőszakasz közvetlen fémes kapcsolatban van, de akkor is létrejön, ha csak az elektroliton keresztül van köztük kapcsolat.De jelen esetedben ez okozza a kisebb gondot mert kicsi a különbség -0.44 V és -0.94 V és akár 10 évekről beszélhetünk.mire kilyukad.
2.Ha horganyzott cuccokat építesz be egy fűtési rendszerbe ,akkor ott a fűtővíz alacsonyabb hőmérsékleten alig hat rá, de magasabb pl 60 fok feletti hőmérsékleten már hidrogént fejleszt, miközben cink-oxid keletkezik. Egyik sem kívánatos egy fűtési rendszeren belűl.Ezért írtam a folyamatos "gázképződést"-azaz megállás nélkül ,folyamatosan "levegős-igazándiból gázos") lesz a rendszered.Azaz hiába légtelenítesz (gáztalanítasz) újra és újra ott lesz a probléma.
Fűtésszezon vége felé egyik napról a másikra lecsökkent a fűtés teljesítménye. A láng magasság szemmel láthatóan alacsonyabb volt a megszokottnál. A vizet hosszas órák után kb. 40 fokra melegíti.
A láng magasságot növelni nem tudom, de csökkenteni igen. Tehát minimálisra le tudom venni a láng magasságot, de amikor fullra rátekerem, akkor csak a mostani, nem elégséges lángmagasságig jön a gáz.
Amit linkeltem típust, azon passzol, de nem, szerintem nem kell stimmelnie. A szivattyú kimenet ezeken még biztosan relés. Kapcsolja a 230V-ot, vagy nem. Slussz. A többit a szivattyú intézi.
Egy kérdést megér. A csatlakozó csonkok mérete és távolsága alapján szerintem lehet találni kiváltó típust. Esélyes, hogy a kiváltó esetleg teljesítményben ennek feléből megáll.
A hagyományos fűtési szivattyúk talán 180 mm hosszúak, a gázkazánban pedig általában 130 mm, de javítsatok ki, ha tévedek.
Ha minden igaz, típus alapján ez is 130 mm hosszú.
Legrosszabb esetben is egy Wilo vagy egy Grundfos a teljes hossz, csonkméret és emelési magasság alapján tud kiváltót javasolni. Ez még békebeli, nem egy űrhajó alkatrész.
Ugyanúgy csinálhatod ahogy most csak ne horganyzott cuccokból,,hanem sima vasból.
A horganyzott vascsöveket idomokat használati hideg/meleg (oxigéndús) vízre találták ki.
Fűtési rendszerekben nincs helye a horganyzott idomoknak csöveknek, folyamatos gázképződés alapja egy fűtési rendszeren belűl..főleg 60 fok feletti fűtővíz esetén tud csodákat tenni:-)
2000 literes puffertartaly csatlakozo csonkjai 1 collosak. Az elosztoig 1 coollal van elvive. Onnan ha leszukitem a fürdő és a konyhait 3/4 collra az rendben lesz?
Meg annyit, hogy saját vízművunk van, 200 literes nyomotartallyal.
Új cucc, esővíz gyűjtés folyamatban, és mindenképpen lesz adalékolva a víz. Cink anódnak nem lenne értelme?
Hőcserélő benne van, ezzel nem tudok mit csinálni!
Nem ilyet akartam, de az első rendelést visszadobták, hogy majd valamikor, alsó hőcserélős van jelenleg. Aludtam rá egyet, az sem volt már! Így lett két hőcserélős.
Kivegyem belőle a hőcserélőt, vagy ha benne van már, kössem rá az alsó szintet?
Azért is kérdezem, mert a felső szint az nagyon távoli jövő, és nem tudom, hogy mit akarnak majd a gyerekek!
Egyelőre lentre szeretném megvenni a szelepet, és ha esetleg fentre is lesz valami csinálva, akkor veszek még egyet, és külön lehet üzemeltetni a szinteket. Ott még majd lesz egy olyan kérdés, hogy az egyik szintet a puffer felső hőcserélőjére kössem, a másikat meg közvetlenül a pufferbe, vagy elmegy a két szint a hőcserélőről is? Szerintem nem, 1nm a hőátadó felülete a felső hőcserélőnek.
Azt én nem érzem problémának, hogy az 500l-es puffer hamar leürül, most puffer sincsen, és nem érzem igazán hiányát, az inkább a kazán hatásfokának a növelésére kell, hogy ne legyen nagy huzatszabályozás.
Ha estére melegek a falak, plusz van még 500l meleg víz, az reggelig kitart, napközben meg nem kell fűtés, amikor dolgozunk.
Ilyen házvízmü van a fiaméknál is és volt szerencsém gyerekkoromban a keresztszüleimnél is hozzá . Jogos volt a megállapítás , hogy nem kell kizárni a tartályt öntözéskor .:-) Túlbonyolítottam a dolgot .:-(
Mint írtam én azért gondoltam , hogy ki-be kapcsolgat a szivattyú , mert mint már idéztem a topiktárstól : " mert locsoláskor érezni hogy hamar elmegy a nyomás. " . Itt arra gondoltam , hogy a locsolásnál ingadozik a nyomás , a nyomáskapcsoló ki-be kapcsol ahogyan a tartályban változik a víz nyomása ( feltöltés - ürítés ) .
Mint Te is írtad : " Az természetes v. azzá kell tenni,hogy a sziv. kapacitása (akár beszabályozás után) egyensúlyban legyen a fogyasztással öntözés esetén. "
Azért érdekelne , hogy akkor ez mit jelent , hogyan kell érteni !
" mert locsoláskor érezni hogy hamar elmegy a nyomás. "
Nekem ez azt sugalja , hogy több vizet tud a szivattyú a rendszerbe pumpálni , mint amennyit öntözéskor vételeznek . Ezért ki-be kapcsolgat a nyomáskapcsoló .
Egy oldalon azt tanácsolták ha nincs elég levegő a hidroforban elég ha kinyitunk 2 csapot miközben a szivattyú ki van kapcsolva, és így eljut oda is a levegő.
Ennyi tényleg elég nem kell leengedni az összes vizet belőle?
Tudom , mindjárt megkapom , hogy nekotyogjak bele ! :-)
Ha csak az a gondod , hogy öntözéskor állandóan változó a nyomás , akkor oda a tartály elé szerelj be egy motoros szelepet , aminek a kapcsolóját az összetekert slág közelébe felszereled. Amikor mész öntözni , akkor bekapcsolod . Így a tartályt kizárod a körböl , a nyomás egyenletes lesz .Természetesen az öntözésnek olyan intenzívnek kell lennie , hogy a nyomáskapcsoló ne aktíválódjon , tehát ne kapcsolgassa a szivattyút ! Mielött befejezed az öntözést , lekapcsolod a motoros szelepet , az kinyit és így normális üzemben fog leállni a szivattyú . Minden úgy müködik , ahogyan kell .
OK de szerintem eltévesztetted a címzettet,ami nem én lennék:-)))) ha visszaolvasod a fórumot......amúgy a VIEGA MEGAPRESST tartják raktáron akár vízhez akár gázhoz ,több száz db van raktáron minden idomból itt Budapesten pl a Benedek és tsa. szerelvénynél...
Hidd el,Ausztriában megfelelő szerszámmal és idomokkal a sima fekete,horganyzott acélcső és PE cső is presszelhető.Persze Magyarországon is,ha előre leadod az anyagrendelést ami akár pár hónapon belül is megérkezhet... Úgy megy mint a karikacsapás!:)
Van egy elég régi házi vízmű rendszer, amit még a tél előtt gondoltam nem ártana felújítani de nem tudom mit kellene rajta kicserélni.
Volt egy piros kis hidrofor tartály az le lett pár éve kötve mert kilyukadt, most csak a nagy kék van. Gond nincs vele működik rendesen, de azt például nem tudom hogy mi adja a víznyomást mert a kék tartályon nincs szelep vagy nyomásmérő.
Balra menő vezeték a kerti csap, jobbra ívelő megy a házba.
Ha nem akarod a horganyréteget leszedni , akkor próbáld meg egy smirgli segítségével . Vászonalapú finomszemcsés smirglivel körbetekered a csövet két rétegben . A vászon legyen a pofa felé , a finomszemcsék meg a csö felé . Jól megszorítod a csövet , vágod a menetet és kész is . :-)
Azt kell mérlegelni, hogy ha a két helységben egyszerre vannak használva a vízelvételi helyek, akkor lehet e probléma abból, hogy az egyik kinyitásakor a másik helyen leesik a nyomás, zuhanyzó, mosógép amit én tapasztalok, hogy macerás ilyen szempontból.
A keresztmetszet állandóságát érdemes alapul venni, hogy az osztásnál a két cső keresztmetszet összege ne legyen nagyobb, mint a gerinc vezeték.
Én fa struktúrába csinálnám meg, felesleges mindenhová elvinni a vastag vezetékeket, amikor a végén meg egy 8-10mm-es furat van a csapokban, de a nyomás csökkentőben is, sarokszelepekben, stb.
Sok felesleges többlet munka, nehezebb dolgozni vele, alapanyag pazarlás.
Nem szeretném a horganyt sem lebaszni a csövekről, és hiába húzom meg, csak megforog, de tegnap el is tört a szem rajta, ami a csapnál volt. Megpróbálom meghegeszteni, de ez is valami öntvény, nem fűzök sok reményt hozzá!
Valószínű vásárlás lesz!
Ezekből melyiket érdemes, van tapasztalat esetleg?
Közben voltam szakboltban venni idomokat meg 5rétegűt.
Mondtam, hogy panel fszt, 5/4-es strang, 22-es átkötő, amit le akarok cserélni kisebbre, de még a 18-ast is sokalták. Azt mondták 15-öst tegyek átkötőnek, mert eleve 3/8-dal szokták.
Azt nem tudom, hogy mi ment tönkre benne, nem szedtük szét. A panelnál örültem, hogy kibírta a metszést, és tudtam csapokat tenni a csőre, még a feltöltés előtt. Érzésre is gyenge a racsnis rész a nagy metszőkhöz, szerintem a félcoloshoz való inkább. Legtöbbet azt vágtam vele. Majd meglátod, hogyha megveszed, annyit a metszők is megérnek, amennyi az ára. Amennyiben nem beépített csőre vágnál menetet, pl: egy kinti csősatus vágás esetén, akkor jó lenne egy fix (nem racsnis) hajtókar is. Az jobban bírná a gyűrődést.
Átverlek a sakkozással, hogy a képen nem teljesen az szerepel, mint amit leírok! :) Bocs!
A két fekete csövet felejtsd el, az nem fog beépülni, a szerepe csak annyi, hogy szemléltesse a két cső pozíció eltérését, hogy nem futnak egy tengelyen!
Az esbe szelep és a két ív mérete fix, ezt kell alul is kiraknom. Ott hiányzik 55mm, amihez a két közcsavar a karmantyúval hosszú lenne már, de mint demonstrációként odaraktam ezen a képen a hollandert, már az sem férne be, de kellene még egy közcsavar is hozzá.
Ide kell legyártanom a közcsavart méretre kb menetekkel 95mm hosszúnak kell lennie, ez lesz a kérdéses a metsző szempontjából, hogy ha kész az első menet, le van vágva a teljes hossz, a másik menet vágásához bedugom a metsző vezető részébe, akkor lesz e még annyi hely a kész menet mellet, hogy be tudjam fogni a csősatuba, legalább a bekezdés erejéig, aztán metsző kések kifordít, és a másik irányból, ahol nincs vezetőrész, befejezem a metszést. Ez a terv, amiben nincs hegesztgetés.
A piros körben lévő csőhiányról beszélünk:
Viszont jó, hogy mondtad az elképzelésedet, mert a két fekete cső helyére én egy darab méretes cső közdarabot akartam eredetileg rakni, de beteszem lentre azt a KB-s hollandert, és akkor a szerelésnél sokkal egyszerűbb dolgom lesz a kazán mögött!
Ebben nincs vita köztünk. Én is így csinálom. Van egy kis "olajos kannám", azzal szoktam mindig olajozni a metszést. Néha már tócsa van a metszések alatt.
Unokatesómnál szerettünk volna 2 db. colos csőmetszést csinálni a fűtésre. A másodikat már nem bírta a racsnis szerszám, az enyémmel fejeztük be a metszést. Két egyforma készletünk van. A menetmetsző fejek azok nagyon jók, szerintem a racsnis része a legnagyobb metszőkhöz alul van méretezve. Mivel én is otthoni hobbi szerelésre használom, ezért legtöbbször a félcolos metszővel használom, esetleg a háromnegyedessel. Kellene hozzá venni, valami jófajta racsnis részt. Akkor nem lenne vele probléma. Én még az enyémmel egy panelba csináltam 6 db colos metszést vele, azt még bírta.
Igen, de mivel a javaslataidat megfogadva kivettem a nyelves visszacsapót, meg beraktam a két ívet a könyök helyett, így a kiadódó távolság nem rakható ki két közcsavar és egy karmantyú segítségével.
A két fekete cső közti távolságot kellene még összehoznom, de nincs már ötletem rá, hogy fittingekből azt hogyan tudnám kirakni!?
Még a hollandert majd odapróbálom, de szerintem az sem fog összejönni a plusz közcsavarral az is hosszú lenne.
Van valami ötlet az egyedi közcsavart leszámítva?
A menetmetszőt így is, úgy is meg kell vennem, mert horganyzott szál anyagból dolgozom, a közcsavarhoz meg, van elképzelésem, hogy tudom megoldani majd, de kiderül, hogy mégsem úgy van az!
Közben még azon jár az agyam, hogy iszap leszedőt, meg azt a mikrobuborék kiszedőt csak berakjam e, nem akarom utólag basztatni már többet, ha lehet, és nem tudom, hogy eljön e az a pillanat, hogy azt mondom majd, hogy bassza meg, csak be kellett volna raknom!? A sárga téglalapba, talán beférne a buborék leszedő is.
Hely már nem nagyon van, a 2" szűkítő a kazánnál van, a másik végén az 1"-os ív meg már a faltól 30-50mm-re.
Ennél nem tudsz rövid közcsavart készíteni, csak akkorát amelyik a csősatu+2 menet+menetmetsző hossz. Nekem is ilyen készletem van, nem rossz, de mondom, hogy a colos metszések már nagyon megterhelik a racsnis fejet. Inkább csak félcolos, háromnegyedes metszésekre való. Az a baj, hogy a racsnis fej külön nagyon drága, vagy nem kapható.
Nem használtam még ilyet, és a lehetőségek miatt kérdeztem, mert kell majd csinálnom közcsavart is, annál meg majd kell ügyeskedni a második menet rávágásánál, mert nem lesz mit megfogni a rövid darabból, ha bedugom a megvezető részbe.
Vagy meg kell rápöttyölni valami csődarabot a megfogáshoz, vagy meg kell fordítanom a késeket, hogy a másik oldalról tudjam vágni, ebben az esetben meg kell valami vállas dugó, ami megvezeti az indulásnál.
Amibe kést kerestem, ott úgy működik, hogy fellazítom a csavarokat, és átmenet nélkül lehet állítani 1/2 és 3/4 között ezekkel a késekkel. Természetesen nekem 1"-s kellett volna, de az meg nincs meg a gazdájának!
Ennél a készletnél a leggyengébb láncszem a racsnis szerszám. 1/2, 3/4-es metszéseket még elég jól bírja, de egypár darab colos metszésnél már megszakadt unokatesóm készletébe. A menetmetsző fejekkel nincs gond, kúpos metszést készít. Azokat miért szeretnéd állítani? Teljesen jól be vannak állítva.
Ezeknél a metszőknél a pontos méretet lehet finomhangolni, vagy be vannak fixen rakva a kések és akkorát visz és kész? Nincs bennük ferdepályás állítási lehetőség?
Írtam, hogy nem ezt a szivattyút teszem oda, inverter van.
Úgy gondoltam én is, hogy a gravitációs keringés az az akku kimerülése és a huzatszabályozó lezáródása utáni biztonsági lépcső a visszahűtő és a biztonsági szelep előtt.
A mikrobuborék leválasztót azért kérdeztem, mert elég húzós az ára, és nem tudom, hogy egy amúgy jól légtelenedő rendszerben, ahol lágy víz van korrózió gátlóval, ott kifizetődik e a beépítése?
A visszacsapó szelepet meg egyszerűen szeretném értelmezni, hogy miben van a különbség a lezárása és ezáltal a rendszerben a működéseik különbségei miből adódnak?
Nyilván neked van tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy a 1"-os csőben, ha nincs szigetelés rajta, akkor megindulhat a keringés, és a csőszakasz hűti a puffert, viszont azt még nem sikerült összeraknom , hogy ha az esbe szelep mellet van, akkor mitől lesz kevésbé hatékony, mint a rugós?
A rugós esetén is meg fog fordulni a kazánig a víz ezzel a logikával az 1"-os csőben, vagy nem?
OFF: A főzőt úgy tessék a tűzhelyre rakni, hogy a szelep "befelé", azaz ne a véletlenül vagy szándékosan :) ott tartózkodó(k) felé nézzen. Mondjuk ha már ott jön ki a tartályból bármi is, akkor mindegy - ha van lélekjelenlét, akkor be a mosogatóba a hideg víz alá.
Meddig szabad a mokkás, gázra rakható kávéfőzőt vízzel tölteni? Ugye a "jelig". De most kazánszemmel nézve, a jel miért ott van ahol van? Tételezzük fel, hogy jó nagy a kifolyótartály, tehát nem ahhoz kell nézni.
Az lenne a lényeg, hogy amikor a kávét tartó szűrős-csöves bilit belesüllyesztjük, akkor a cső belesüllyesztésével megemelődő vízszint se érje el a biztonsági szelep nyílását? Tehát a szelepnek mindenképpen levegőben kell lennie, hogy ha úgy adódik akkor gőzt lőjön ki az oldalán, ne vizet?
Miért teszik a bekötési sémában a szivattyú után a rugós visszacsapót, ráadásul ott 5/4-es cső van, ha nálam megfordul a 1" csőben, akkor ott még jobban igaz ez, nem.
Lehet, a második bekötés félreérthetően volt megadva, így nézne ki azzal a megoldással. Így már a felső ágban van a visszacsapó, és ott lenne lehetőségem egyszerűen beépíteni. Így is meg tud fordulni ??
Másik kérdésem, hogy akkor ez szerinted meg fog fordulni gravitációsan, ha áramszünet miatt áll a szivattyú?
Melyik gravitációs áramlásnak kisebb az esélye, ha közel van a pufferhez? Annak, amit szeretnék elérni, hogy áram szünet alkalmával forogjon a víz, vagy annak, hogy a kazán lehűlése után visszaáramoljon a melegvíz a kazánba!?
A képen amit csináltam, balra fent van egy könyök, onnan szeretném fokban felvinni a puffer felső betápcsonkjához a csövet, így kicsit jobb lehetne a gravitációs áramlás esélye, ezért oda nem tudom már betenni a szelepet.
Ez az elrendezés lenne, a zöld nyílhoz kellene raknom a visszacsapó szelepet?
Jelöltem az irányokat, hogy egyértelmű legyen, mi hová megy.
Ez így jó lesz, nincs elvi hiba benne?
Nem tudom, hogy a szivattyú ágban lévőt nyelvessel, vagy rugóssal oldjam meg?
Ezt a lentit szeretném kivitelezni, csak nálam ez a hosszú megoldás nem fér el, és a szivattyú ágban lévő szelep a szivattyú utánról nálam a szivattyú elé kerülne, gondolom ez nem okoz problémát a működés szempontjából!? Meg a rugós visszacsapót lecserélném nyelvesre, hogy ne terhelje a szivattyút.
De van aki szerint az meg nem fog jó lezárni gravitációsan!
Mint tudod én is csak laikus vagyok , ezért az én véleményem is csak egy a sok közül !
Ha nem lesz látható az a nagy ív , akkor szerintem jó . Ahhoz a nagy ívhez nem is kell rugó . Csöhéjat azért tegyél a csöre , ha elfér a falban . Szerintem néha majd elöfordulhat olyan esetben , ha több helyen lesz a hidegvíz vételezve egyidöben , hogy esetleg zuhanyozáskor , vagy mosdáskor , mosogatáskor a víz hömérséklete ingadozni fog a két csöben lévö nyomáskülönbség végett ( az idomok szük keresztmetszetére gondolok , mint okot elöidézö ).
Tanácsot kérnék egy családi ház vízhálózatának tervezéséhez, felújításához.
25-ös kpe csővel jön be a hidegvíz, főelzáró, vízszűrő, osztó, 20-as ötrétegű csővel tovább a szükséges helyekre.
Kondezációs kazán szolgáltatja a melegvizet, szintén osztóval.
Az osztó helységenként lesz különszedve, utána T-idom, pl tusoló, mellette kézmosó.
A kérdésem az lenne, hogy kell-e a rendszerbe beépíteni egy zárt tágulási tartály a hirtelen nyomásingadozás mérséklésére, pl egy hirtelen elzárt csap..
Esetleg a hideg szakaszra egy nyomáscsökkentős vízszűrő, vagy biztonsági szelep? Szükségesek ezek a rendszerbe?
Amennyiben a bal oldal ( hollander meg a könyök a darabka csövel ) a vegyes - puffer elöremenö oldal plusz a radiátor visszatérö , akkor a visszacsapószelepet a szivattyú után tenném . A gázkazán oldalon nem tudom minek az az alsó T idom ? Az a gyüjtö - visszatérö oldala felöl a vegyes és a gázkazán közé kell mint elágazás .
A ház régi, 130 nm-es, négy szobás (+ folyosó, fürdőszoba konyha).
A ház nagy része régi tömör téglából van, aminek a hőszigetelése kb. 0, de vagy 10 éve leszigeteltük 10 cm vastag nikecellel, és rá nemesvakolat került, + műanyag ajtók ablakok, + a födém le van szigetelve nagyon alaposan. (2 db helyiség ytongból van, mert az utólagos hozzáépítés).
Az aljzat viszont nem szigetelt, csak a 2 utólag hozzáépített kisebb helyiségben. (Amikor ezeket a szigeteléseket megcsináltuk, kb. 35%-al csökkent a fűtésszámla.)
5 régi 20-30 éves konvektor adja a fűtést (már amúgy is cserélni kellene őket), és egy átfolyós gázos vízmelegítő a melegvizet.
Az 1 m3/nap kb megállja a helyét őrláng fogyasztásban, mert kimértem (1 konvektornak 3 ágú kb. 2-2,5 cm magas őrlángja van, ami nem szabályozható lángmagasságú, mert furatos (fúvókás) beállítása van.
Az átfolyós vízmelegítővel nem is számoltam, pedig annak az őrlángfogyasztása (szintén kb. 3000 ft/hó) már kiadná egy villanybojler áramfogyasztása árának a felét....
Hajjaj..
A padlófűtés nem megvalósítható, mert arra már tényleg nincs elég pénzem, valamint mivel itt lakunk, nem is tudnánk megcsinálni, csak nagy bontások, és hosszú építési munkák, valamint nagy összezártságok árán, de -főleg a pénz hiánya miatt- ez inkább nem opció.
És az egyik szoba alatt pince is van, annak a födémét újabb betonrétegekkel nem is terhelném inkább.
2 szobában volt kémény, az egyikban még van is, de nem használjuk, a másikban a födémig vissza lettbontva.
Nem vagyunktúl tehetősek, bár átlag jövedelem alján keresünk, de főleg a nagy család és más kiadások elviszik a pénzt...
Lenne egy elég kezdő kérdésem, lehet-e a termosztatikus radiátor szelepet lefelé fordítva használni? Sehol se találok róla infót. Lehet-e, miért/miért nem? Befolyásolja-e a működést, miért és hogyan?
Egy lapos lemezradiátor mellett nagyon útban van oldalra kiállva a termofej, ezért gondoltam lefelé elfordítanám. Olyat már láttam hogy felfelé állították.
Nekem azért volt szimpatikusabb a hajligatás , mert a rugókkal kényelmesen olyanra formáztam a csövet , amilyenre akartam . Valamint falban nem akartam kötést , hogy a jövöben ne legyen gond . Azt figyelembe kell venned , hogy a melegvizes ág azért tágul és összehúzódik a hömérséklettöl függöen . Igaz ez akkor nem nagyon zavar , ha csak 1-2 méter hosszúak a csövek . Viszont én mindegyik csöre 6mm-es csöhéjat tettem , ezzel a gyors lehülést is kivéded és az esetleges " mozgását " a csöveknek . A falba miért vésni akarsz ? Falhoronymarógéppel gyorsabb , pontosabb és kényelmesebb . Igaz kell hozzá porszívó is . Kölcsönzöböl pár órára is kilehet kölcsönözni . Én elöre mindent felrajzoltam a falra , utánna már nagyon gyorsan megy a munka , a mélységet állítsd be optimálisra , hogy utólag ne kelljen még vésni .
20-as csövel indulok. Nekem is szimpatikusabb a könyökmentes megoldás, viszont valamiért a barátom (aki vizes) könyökökkel akarja megoldani, csak most nem érem el telefonon, hogy miért is gondolta igy.
A másik kérdés, hogy az ötrétegűt ugye be lehet rakni szigetelés nélkül ? Vékony a fal, próbálom minél kevésbé szétvésni. Annak nincs jelentősége, hogy felmelegszik a hideg stb. mert a 40 fokos strangban jön fel a horganyzott acélcső 10 cm-re a melegviztől :D .
Ha lehet , akkor minden kanyart , könyököt inkább külsö - belsö rúgó segítségével alakítsd ki . Idomokat csak azon a helyen használd , ahol muszály. Az órától milyen vastag csövel indulsz ? Hány elvételi helyet kell kiszolgálni ?
Cseréld le új típusú konvektorra a régieket és a HMV-t meg old meg villanybojlerral ! Az örláng fogyasztásáról csak annyit , hogy a fiam kazánja is még örlánggal van . Annak a fogyasztása napi 0,6 m3 gáz . Ha ebböl indulok ki , akkor nálad 5x0,6m3= 3m3 naponta . A fütésszezon hossza egyeseknél 180 nap , de inkább számolj 200 nappal , mert átmeneti idöben is néha jól jön egy kis meleg és ilyenkor az ember már lusta kikapcsolni az örlángot . Tehát 200x3=600m3 gáz . Ezt szorozd be a gáz árával . Valamint ha mindenki külön helyiségben tartózkodik-alszik , akkor így a legegyszerübb mindenhol a megfelelö hömérsékletet beállítani . :-)
Sziasztok, ötrétegű csővel vinnék hideg-meleg vizet, van arra valami szabály, hogy hol kell rakni idomot és hol pedig a csövet hajlitom ? Elindulok a vízórától, hollander-inditó-könyök-könyök-könyök vagy egyszerűen hagyjam ki a könyököket és hajtsam meg a csövet ? Az első könyök látszik, azt szépen meg tudom hajtani , van rugóm.
5 db hagyományos konvektorom van. Itt olvastam, hogy konvektoronként az őrláng napi 1 m3 a régi fajtáknál.
(Ez ha így van akkor kb. 3000 ft/hó/ konvektor, tehát 5*3= 15000 ft/hó/házűtés nálam.)
Lehet ez? Hogy az évi 300E ft gázszámlámból csak 200E a fűtés, és 100E az őrláng?
Tehát lehet évi 200E-ből is ki tudnám fűteni a házat?
Cserélni kellene őket, de..
Újfajta A+ (őrláng nélküli) konvektor vs. kondenzációs kazán.
Ár: 5 db A+-os őrláng nélküli konvektor 5*200= kb. 1M ft.
Ár: kondenzációs kazán kb. 5-600E, + radiátorok 5*75E=375E, csövek, telepítés, kéménykiépítés stb még kb 4-500E ft Összesen kb=1450E ft.
Melyiket válasszam? (Érvek-ellenérvek)
1. Nálam padlófűtés kiépítésére nincs mód, régi a ház, így lehet nagy lapradiátorok kellenek, különben nem 35-40 fokos víz kell, hanem 60-70, aminél a kondenzációs hő már nem hasznosul. (A+-os konvektor javára 1 pont)
2.A kondenzációs kazánnal a melegvíz ellátást is megoldhatnánk (kondenzációs kazán javára 1 pont)
3.A kondenzációs kazán hasznosítja a kondenzációs hőt is, //bár ennek egy kis része elveszik, a kazán/fűtővíz, fűtővíz/ lapradiátor hőátadásoknál
(Kondenzációs kazán javára 1 pont)
4. A kondenzációs kazánhoz áram, ventillátor és lehet vízszivattyú is kell (A+-os konvektor javára 1 pont)
5. A kondenzációs kazán bonyolult felépítésű, karbantartása éves költséget jelent, szerelő kell hozzá. Munkatársam 7 napot várt 1 szerelőre, addig fűtés nélkül volt a ház. A konvektorok egyszerűek, átlag gázszerelő is tudja javítani, és ha egy el is romlik, a ház többi része még fűtve van.
(A+-os konvektor javára 1 pont)
6. A kondenzációs kazán és fűtésrendszere drágább kiépítésű, és szét is kell vésni hozzá a házat, míg a konvektorok cserélhetőek átalakítás nélkül .(A+-os konvektor +1pont)
Olvastam még: kondenzációssal megtakarítás még + 10-15%.
De: régi házaknál, ahol rosszul lettek méretezve (alá lettek méretezve) a lapradiátorok, és padlófűtés sincs, volt (nem is kevés helyen) ahol még fogyasztás növekedést is mértek. Meg a szobákat sem nagyon lehet különböző hőmérsékleten tartani, pedig nálunk 5 ember lakik, mind külön szobában külön hőérzettel és hőigénnyel.
Szóval... mit javasoltok? Aki elolvasta eddig, írjon is már pár sort. Köszönöm!!!
Ha szabályosan ki lett építve a gázvezeték -és nem oda húzva- akkor már csak az égéstermék elvezetését kell megoldani. Van-e ott erre a célra alkalmas kémény, vagy a falon át lesz kivezetve, azaz parapetest gondolsz oda tenni?
A kondenzációs kazánnak nem alternatívája a nyílt égésterű, nem tudom ezt miért írtad...
Ha nem tudsz kondenzációsat felszerelni, akkor egy hagyományos, zárt égésterűt szereltess fel.
Keress valakit aki megbízható, érti a dolgát és felszereli neked. Talán még a meo-t is elintézi...
Ne csinálj bolhából elefántot. Ha korábban készült terv, akkor csak meg kell valósítani.
Az a nyomáscsökkentö milyen nyomásra van állítva ? Gondolom 3bárra van állítva , mert a tágulásit is annyira fújtad fel . Az elsö alkalommal amikor a szeleptüt cserélted , akkor az elöfeszítéshez 3bárra a vízvezetékben a nyomást megszüntetted ? Utánna minden alkalommal amikor elöfeszítetted a tágulásit levegövel a vízvezetékben nem volt nyomás ? Ha nyomás alatt volt a vízvezeték , akkor csak ez a gond . Amennyiben nem volt nyomás alatt és úgy csináltad az elöfeszítést , akkor ahogyan márt írtuk , vagy a szelep , vagy a membrán . Megcsinálod a próbát a szelepen , amiröl írtunk és meglátod , hogy melyik hibalehetöség marad . Ha még garis , akkor megreklamálod , ha nem , akkor sajnos csere egy újra .
Ha a szelepnél semmi mozgás , akkor valóban már csak a membrán van hátra . Nekem a gázkazánban , a szoláron és a fütéskörön van tágulási . Egyikkel sincs gond , pedig 23 , 15 , 15 év van bennük . Megkérdezhetem , hogy mekkora a vízvezetékben a nyomás ? Mert a boyleron lévö biztonságicsap ha jól tudom 6 bár fölött nyit .
Nem konkrétan arra gondoltam, hogy habot ver benne, hanem arra, hogy ha a ráhúzok egy uborékot a végére, akkor ott növekszik majd egy kicsit, de meg sem mozdul.
nagyon minimális mennyiséget is észre lehet így venni, és azért 3bar-ra felfújva egy 18l-es tartályban elég sok levegő van.
Lehet, hogy nem tart ki valóban két hónapig, de már raktam rá fém zárt gumitömítéses szelepsapkát, úgy is elszökik.
Az érdekelt volna igazából, hogy ha a membránt vesszük alapul, akkor ott járhat e át magán az anyagon diffuziósan levegő? Gondolnám, hogy nem vagy csak nagyon minimálisan és évekig kéne jól tartaniuk a nyomást, de ki tudja, sok érdekes dolgot hallottam már, amire nem gondoltam!
Ja és van egy a padlófűtés körben is, az hagyományos piros, annál is ez van, ott a szelep fújta a buborékot, mert a tömítés valami rossz műanyagból van már ezeken a kínai csodákon. Benne maradt a fészekben a kiszedés után, csak a szeleptest jött ki.
A szerelői munkalapon volt egy olyan szöveg, hogy a " Hálózati nyomás 30 mbar, javasoljuk a nyomáscsökkentő beépítését "
A mérő előtt van egy szerkentyű / szerelvény, most az nyomás csökkentő vagy nyomás szabályozó ?
Annyira gyorsak voltak, hogy erre rákérdezni sem lehetett. Amúgy a mérő egy másik helyiségben van.
A munkalapon volt 5 kitétel ami mind úgy kezdődik, hogy Hozzájárulok....
pl. a 3. :
"Hozzájárulok, hogy a BMW I Mennyei csoport kft személyes adataim felhasználásával e- mailben marketting tartalmú hírlevelet küldjön........ aktuális promocióról "
Amúgy felhívták a figyelmemet az 5 évenként felülvizsgálatra.
Ez is ok.
Na de a többi szerelő. Úgy átlag 2 évente találkozok ilyen olyan ügyben.
Ariston one system 18 kw kazán esetén, ha teszek fel rádiós termosztátot , akkor a termosztátot a legnagyobb szobába kell elhelyezni és ebben szobában a radiátoron nincs termosztatikus fej csak egy szelep. A többi szobában viszont minden radiátoron van termosztatikus fej. Jó az elgondolás?
A szerelő azt mondja, hogy minden szobába kell termosztatikus fej, akkor mi az igazság? Én azt gondolom, ha a legnagyobb szobában, ha eléri a hőmérséklet a beállított értéket, akkor kazán kikapcsol vagy ezek a legújabb kazánok már nem így működnek????
Nézd meg mekkora radiátort tett fel. Oké, ez nem 33K-s, hanem csak 22K-s valszeg, de ez is olyan 1400-s lehet. Plusz beépített erkély, és őt alulról is fűtik. Oké, felette ohne lakás.
ez egy 3. emeleti új nyílászárókkal. itt nincs költségosztó.
Két könyök egymásba téve pont annyit csal a kötéstávolságon, amekkora a különbség a 600 magas lemez, meg a 600-as kötéstávolságú radal között???
Amúgy a radiátorhoz és az átkötőhöz menő, 5/4"-es vagy a 3/4-es vízszintes csövet meg lehet/szabad hajlítani? Mármint egy kis emelkedést/lejtést tenni bele?
A február közepi nagy hidegben olyan 22,5C volt úgy, hogy nyitott szelepnél ventivel fújtam le a meleget a radiátorrol (nem, nem azért volt hideg, még mielőtt...). kb 1 m magasan, belső fal mellett mérve. Venti kikapcsolása után esik is 0,6-0,8 fokot.
Valszeg a ház/lakás adottságaiból is, de itt a 22,5C sokkal hidegebbnek érzem, mint a másik lakásunkban (szintén panel, szintén földszint, 15 évvel később épült, ohne oldalfal, szigetelt pince), mert van egy 11m2-es szigeteletlen oldalfalam + a fasza tessaueres erkélyfal + a szigeteletlen pince alattam. A lakóközösségnek hála szigetelés soha nem lesz, pedig itt-ott málik a beton a panelekből, több helyen van utólagos javítás, elemek sarka letörve pár helyen. A sok proli csak azt látja, hogy jajj, drága, és engem nem érdekel, mert én középen lakok, alacsony a számlám. azt nem tudja, de valszeg le is szarja, hogy a szélen, a felső szinten és a földszinten lakók fizetik ki a fűtése egy részét. Az, hogy a szigeteléssel a ház és így a lakása élettartama is meghosszabbodik, az már magas neki.
Olvastam másik fórumban, hogy csávókám a hetediken leszerelte a radiátort a szobában, mert így is fasza. Mindenhol a 70-30-as aránnyal hülyítették be a lakókat anno erre a költségosztós rablásra, így fizet a 30%-ból a ráeső részt, oszt jónapot. De ez nem ide tartozik :)
Azért ha csak két hónap alatt szökik el a levegö , akkor nem akarhatod , hogy a szelep vízalá helyezésekor buborékokat láss , mert akkor nem tartana két hónapig , maximum 1-2 napig .
Amikor elereszti a levegöt és benyomod a szeleptüskét víz folyik ki ? Ha igen , akkor lyukas a membrán . Ha nem folyik víz , akkor csak a szelep rossz . Mint laikus azt csinálnám , hogy felfújnám a tágulásit a meghatározott nyomásra , majd egy müanyag zacsit felragasztanák a szelep köré légmentesen és kisajtolva belöle a levegöt . Ha pár napon belül felfújódna a zacsi , akkor a szeleptest van rosszul beszerelve , vagy a szeleptüske nem jól zár .
A tíz emeleten , ha minden szinten egyenlö 2 kW-os teljesítménnyel, akarok füteni , akkor kell bizonyos mennyiségü víz percenként , bizonyos hömérséklettel .
90°C az elöremenö és 7,6 liter / perc , valamint delta 20°C-al számolunk radiátoronként .
10-ik emeleten kezdve 90°C az elöremenö , minden átkötésen 6,1l/perc , a gerincen 7,6 l/perc a tömegáram és a radiátoron minden szinten 1,5 l/perc .
9-ik emeleten 86°C az elöremenö
8-ik emeleten 82°C az elöremenö
7-ik emeleten 78°C az elöremenö
6-ik emeleten 74°C az elöremenö
-
-
-
elsö emeleten 54°C a radiátorból visszatérö és a gerincböl keveredö víz hömérséklete , ami a Távhö felé veszi útját . Itt elméletben a gerincen fellépö veszteséget nem vesszük figyelembe , mert minden helyiségben durván egyforma mennyiségü höt ad le .
Tehát soros-párhuzamos a gerinc és radiátor kötési módja . Átkötésen 6,1 liter az átfolyás percenként , míg a radiátoron 1,5 liter .
Amilyen arányban csökken a hömérséklet , olyan arányban kell a radiátorok felületét növelni .
Nem értem, mit kérdezel? A levegőt ereszti valahol el, ezért a víz oldal telenyomja, a ballont és amikor a bojler felfűt, akkor nincs hová tágulnia már a víznek, és elkezd a biztonsági szelep csöpögni.
"Optimálisan szerelt és megválasztott radiátornál egyenletes lenne a radiátor felületén a lehülés fentröl lefelé haladva"
MINDEN radiátornál nagyjából egyenletes a felület hűlése felülről lefelé.
Csak a laikus gazdi kérges tenyere hiszi azt, hogy felülről a 15 centinél 50 fokos, de 16. centinél már csak 25 fokos, ezt a fizika törvényei nem teszik lehetővé.
A legtöbb radiátor (leegyszerűsítve) egy rakás függőleges vékony cső,
- mindegyik kis csőben a víz egyenletes sebességgel ereszkedik lefelé (nem is tud máshogyan, ha egy bedugult autópályán mindenki 90-nel megy, akkor senki sem tud 100-zal menni (sőt 80-nal sem ;)
- és ez a víz a cső minden centiméterén kb pont ugyanannyi hőt ad át a lakásnak, mint az előző centiméteren (hiszen a radiátor 15. és 16. centije között nincs különbség)
Tehát olyan nem létezik, hogy az egyenletes sebességgel áramló fűtővíz egyszer csak gondol egyet és, NEM egyenletes sebességgel kezd el hűlni, hanem egyik centin alig hűl, a a következő centin meg kétszer annyit :)
"mindíg " csak " a kinti hömérsékletnek megfelelö hömérsékletü vizet készítenék , akkor nem kellenének a termofejek "
A termofej úgy működik, mint egy szobatermosztát: a rajta átáramló szobalevegő hőmérsékletétől függően zárja/nyitja a radiátor csapot. Aki szeret hűvösebben lenni (mert pl Grönlandon született), az lejjebb tekeri. Vagy aki inkább vastagabb pulcsit visel, hogy cserébe kisebb legyen a fűtésköltsége.
A műszer nem a radiátor tetejénél van, hanem egy harmaddal lejjebb, ahová elérve már hűlt a víz egy kicsit. Ezért ha tömegáramot megemeli (pl egy keringető szivattyúval), akkor meg fog emelkedni a radiátor hőmérséklet a műszer magasságában (is), ezért a műszer számlálója is jobban fog pörögni. Persze valószínűleg nem aránytalanul többet, csak annyival többet, amennyivel tényleg több hőt kap a lakás. Persze mivel így már 26 fok lesz a hőmérséklet, ami már túl sok, ezért lejjebb fogja venni a radiátor csapját, hogy újra csak 23 fok legyen. Ezzel sikerül előállítani UGYANAZT a fűtési állapotot, amit ma van, csak közben sikerült ráköltenie 200 ezer forintot :) mert amit ma a teljesen kinyitott radiátor csap csinál, UGYANAZT a végeredményt az átalakítás utána a félig lezárt csap PLUSZ egy keringető szivattyú csinálja majd ;)
És még az is kérdés, hogy mit fog majd szólni a távhő embere az ellenőrzéskor a radiátor köré barkácsolt atomreaktor láttán...
"Én itt mindenhol csak 1 csövet látok lejönni a felettem lakótól, és egy is megy le a pincébe. Ha olyan lenne, mint amit írtál, akkor kéne még 1 csövet látnom,"
Lehet, hogy pl a 6. emeleti radiátor aljától a cső nem lefelé megy, hanem pl kimegy a lécsőházba,
az 5. emeleten meg nem a felső lakásból jön le, hanem a lépcsőházból jön be egy (másik) cső.
"Nem is úgy gondolok rá , hanem úgy mint soros -párhuzamos kötésre . Soros a gerinc és párhuzamosak a radiátorok .:-) "
Ez csak részben jó hasonlat, mert elektromos ellenállások esetén a nulla ohm az alsó határ, fűtővíz esetén viszont NEM a nulla fokos, hanem a szobahőmérsékletű fűtővíz az, ami már "nem csinál semmit".
Tehát ha a számításaid előtt minden vízhőmérsékletből levonsz pl 23 fokot, akkor az elektromos számítási módszerrel is jó eredmények jöhetnek ki.
Viszont , ha mindíg " csak " a kinti hömérsékletnek megfelelö hömérsékletü vizet készítenék , akkor nem kellenének a termofejek ( ha a höleadó felületek is optimálisan megválasztott teljesítményüek lennének ). :-) A fütövíz hömérséklete ha változik is , a tömegárama talán nem . Optimálisan szerelt és megválasztott radiátornál egyenletes lenne a radiátor felületén a lehülés fentröl lefelé haladva .
Elöírás az elfogadott kinti - benti hömérsékletet adja meg , amit a számításoknál kell figyelembe venni . Ezért írtam , hogy ritkán van huzamosan -15°C kint . Ezért a fütésszezon nagy részében röhögve magasabb hömérséklet érhetö el a helyiségben , ha a fütövíz hömérséklete , tömegárama és a radiátor teljesítménye megfelelö . -15°C esetében nem csak a topiktársunk lakásában lenne alacsonyabb a hömérséklet , mert minden lakásnál , ha az elöírásnak megfelelöen számoltak és az szerint tervezték meg a höleadófelületek teljesítményét , akkor ez normális eset . A fütésszezon átlaghömérséklete 4-5°C között mozog M. o.-on . Ezért kell a termofej a radiátorhoz , hogy ne fütse fel a helyiséget akár 26°C-ra is , mert a radiátor képes lenne .
Amikor tartósan -5°C van kint , akkor a radiátorod képes a helyiséget kifüteni magasabb hömérsékletre , ha a többi követelmény teljesítve van . Egy példa : -15°C-nál a tervezett teljesítmény 2100Watt , benti 20°C nál bent , ilyenkor a termofej teljesen nyitva marad , maximális nyitásnál . Kinti -5°C-nál már +580Watt van arra , hogy emelje a helyiség hömérsékletét .
A 23°C-t tudnia kell a radiátornak a fütésszezon döntö részében .
Jelenleg a felső bekötés nem vízszintes, tehát a radiátor emelhető (alsó cső emelkedik a rad. felé)
Igen, mert ugye a kötéstáv különbözik a radalnál és a lemeznél, és átmenetileg így lett megoldva. szerencsésebb lenne, ha a felső bekötő lenne vízszintes,nem?
"Az átkötés, ha átkerül akkor, a radiátor közelebb kerülhet az 5/4-es csőhöz"
ezt még mindig nem tudom elképzelni, hogy az átkötő a radiátor másik oldalára kerüljön. a cső menjen el a radiátor felett, vagy hogy kell ezt elképzelni? átkötést csak a radiátor előtt tartom elképzelhetőnek, legfeljebb lerövídítem a bekötést amennyire csak lehet.
kb 3-4 cm volt a szelep előtt és 2-3cm a szelep után. (ez a konyhai, de a szobai is ilyen csak 5/4"-es strangon és 22-es átkötővel)
Pont a kötéstáv változás miatt kellett nagyobb helyet hagyni a T idom és a szelep között, hogy legyen hely az 5 rétegűvel elcsalni a különbséget (akkor ez volt a leggyorsabb megoldás)
Vagy esetleg alulra dupla könyökkel korrigálhatnám a kötéstáv-különbséget, csak nem tudom mennyit hoz egy 3/4" BB+KK-s könyök-kombó, lehet, hogy az már túl sok.
"a radiátor közelebb kerül az 5/4-eshez 26-os csővel(nem a cső a lényeg, hanem az idomainak az átmérőnövekedése a 20-hoz képest, írtam)."
a probléma az, hogy az idomok adottak. 5/4 csak maga a cső, a vége le van szűkítve 1"-ra (hegesztett), és arra vannak rátéve az 1"-os MOFÉM átkötő szett T idomai, aminek a bekötő felé eső szárai 3/4" KM, így 3/4"-20-as idomokkal van rátéve. 3/4"-ből 26-os még lenne ugyebár.
a radiátorcserével nem csak a kötéstáv változott, hanem a bekötés faltól mért távolsága is, ezért lett 5rétegűvel szerelve anno - időhiány, egyszerűség. nyilván a legjobb az lenne, ha magát az 5/4-es csövet lehetne levágni, és olyan ívben/magasságban újat hegeszteni, ami pont jó lenne.
már látom, hiába drágább, a legjobb megoldás egy kompatibilis alu radiátor lett volna a legjobb, csak 1 sem volt olyan, ami névleges teljesítményben ugyanazt tudja, amit a 24 tagú radal, de lehet nem is kellett volna, mert már nem sorba kötött rendszer van, mint amikor építették a házat, hanem átkötős.
A strang és a radiátor párhuzamos kötésben van , mivel van átkötöcsö .Gondolj bele , ha a termofej nála lezár , akkor nem lenne senkinél fütés , ha nem lenne az átkötöcsö . Viszont ahhoz , hogy optimális legyen a tömegáram , úgy kell megválasztani az átkötöcsö méretét és a radiátor bekötéséhez alkalmazott alkatrészeket , hogy az elvárt kinti -15°C és a benti +20°C létrejöhessen . Természetesen a megfelelö hömérsékletü fütövíz és a strangbana megfelelö tömegáram a 10 radiátor részére is szükséges .
"Esztétika szempontból azért hagy némi kritikát a szerelés.
Muszáj egy háziasszonynak azt a ronda sárga csövet nézegetni ??"
Nem, nem muszáj. Acél cső a csap után maradhatott volna, ami a pult alá ér. Onnantól mehet a sárga flexi bekötő.
A csapot mindenképpen cserélni kellett! Ha máshol is ilyen van akkor azokat is cserélni kell!
"Tiszteletteljes kérésem : mikortól vált szét a MOFÉM gömbcsapjainak a típusa vizre és gázra ?
Vannak berendezéseim ahol még a kékjelű de már gázra való gömbcsapok vannak."
Kb 2000 -ben. Azok a csapok sose voltak gázra valók, csak lehetett használni gázra anno. Volt ilyen átmeneti időszak hogy pentán álló tömítés volt bennük/cseréltek bennük, de utána kizárólag a nikkelezett sárga csapok voltak, ami még csavaros volt, csak a csavar slicce ki volt marva, hogy kifele ne tudd tekerni. Majd jöttek a teljesen zárt házas gázcsapok, de azok is már min 12éve forgalomban vannak.
a középső szinten a "lefelé" irány szépen visszafordul az "előremenő" mellé, illetve az előremenőről egy másik kör indul ugyanezen a szinten az onnan lefelé lévő radiátorok megtáplálására.
A szállító- eladó a Media Mark volt Megrendeléstől az üzembe helyezésig 6 nap/ nem munkanap, hanem tényleges nap / telt el.
A beüzemelés konkrét díja 14 999- ft volt --- áfával. Mindenről előzetesen értesítettek... nagyjából 2 órás intervallumban.
Szépséghibája azért akadt.
Korábban az 1,6 m magasan lévő golyóscsaptól a tűhelyig a következő szerelvények voltak :
golyóscsap -gázra, de kék (valószinű MOFÉM ) ehhez egy un. leszálló cső - acél gázcső csatlakozott egy hollandival - ( kb. 80 cm a vége enyhén hajlítva )
a leszálló cső alsó végéhez a flexi cső. Ez korábban úgy 60 -70 cm volt.
Az ürge, ok. a szakember ellentmondást nem tűrően közölte hogy az nem jó. Feltett egy sárga gázcsapoz és onnan jött le egy kb. 1,2 1,4 m hosszú sárga csővel. Azt még nyújtogatták.
Az ára az anyagnak 9800,- ft volt.
Esztétika szempontból azért hagy némi kritikát a szerelés.
Muszáj egy háziasszonynak azt a ronda sárga csövet nézegetni ??
A szerelést egy betűneves kft szakemberei végezték.
Tiszteletteljes kérésem : mikortól vált szét a MOFÉM gömbcsapjainak a típusa vizre és gázra ?
Vannak berendezéseim ahol még a kékjelű de már gázra való gömbcsapok vannak.
Tűzhely másutt - konvektorok.
ja a tűzhely 5 -6 másodperc alatt begyújtható. A korábbiaknál volt úhy hogy már fél - 3/4 perc kellett.
De ez nem a szerelők érdeme, ez a gyártóé.
Más szállítók ,
Hát ment a mellébeszélés. Volt aki 3 hétre szállította volna a hires mórát. A beüzemelés ? Arra azt mondta nem tudja !
Pontosan azért van a 12 tagú a 10-en , mert a számolt teljesítmény ( 2100 Watt ) 90/70/20 -ra van . Nála a legmelegebb a víz , tehát elméletileg 90°C . Mire hozzád leér , lehet , hogy már csak 50/30/20 °C , ezért van 24 tagú . Nálad nagyobb tömegáramot kell elérni , vastagabb átméröjü bekötéssel .
"Én itt mindenhol csak 1 csövet látok lejönni a felettem lakótól, és egy is megy le a pincébe. Ha olyan lenne, mint amit írtál, akkor kéne még 1 csövet látnom, ami nem csatlakozik az én léakásomban sehova. Rosszul gondolom?"
Van egy cső a hőközponttól (jellemzően pince) a legfelső szintig, és onnan indul el lefelé a víz ténylegesen fűteni abban, illetve azokban a csőben/csövekben, amit a lakásban lát. Ezt lehet "egyben" is csinálni, tehát az összes szint egymás fölötti radiátorai lehetnek felfűzve egymás után, meg lehet úgy is, hogy a középső szinten a "lefelé" irány szépen visszafordul az "előremenő" mellé, illetve az előremenőről egy másik kör indul ugyanezen a szinten az onnan lefelé lévő radiátorok megtáplálására.
peterch: az csak egy szimuláció, nem az itteni helyzet, de azt azért látni belőle, hogy sehol nem lehet 20C a radiátorból elfolyó víz hőmérséklete.
nálam eredetileg egy 24 tagú radal (4200W 90/70/20-ra) volt beépítve, míg a 7.-en ugyanitt már csak 16 tagú, a legfelső szinten (9.-en) meg 12 tagú. szóval soha nem volt tervbe véve, hogy ez valósan 4200W-ot adjon le. valszeg az átalakításnak úgy lett volna értelme, ha strangot és/vagy legalább radiátorokat is cserélnek. a 12 vs 24 tag pont a sorba kötés miatt erősen lehűlt fűtőközeg miatt volt. de átkötősnél nincs ilyen mértékű lehűlés.
vég
kapocska:
"Szövegkörnyezetből kiragadott képek, önkényesen megválasztott értékekkel,". Nem, ezek mind a MOFÉM átkötőszettjeinek BME általi beméréséből vannak. Ez alapján állították össze ezeket a csomagokat, amiket 2009 tájékán elég sok helyen felszereltek,
"-az átkötő szakaszt áttenni a rad. másik oldalára "
ezt nem értem. nem tudom, hogy lenne kivitelezhető. másik oldalán az erkélyajtó van.
"(a radiátort megemelve, hogy lejtése legyen, meleg víz és a gravitáció mindig ott van (alulról fűt))"
szerintem ezek felső elosztású rendszerek, a felső szintről jön lefelé a fűtővíz. a radal radiátorok gyárilag mind lejtősen voltak építve, mert nem volt rajtuk légtelenítő.
most ez van:
5/4"-es strang csővégen van leszűkítve 1" KM-re
speciális T idom 1" BM-ről 1" KM az átkötő felé, és 3/4" KM a radiátor felé
DN20-as szelep mindkét végén 1"KM-mel, 1"->1/2" szűkítővel radiátorba szerelve, illetve 1"->3/4" szűkítővel + 20-as 5rétegűvel T idomra
lent DN 20-as Flexum gömbcsap ugyanígy, de annak csak a radiátor felöli oldala 1"KM, másik fele elve 3/4" KM
22x1-es átkötő cső 22-es (1")szorítógyűrűs hollandival a 2 T idom közé.
Amit lehet/tudok
22x1-es átkötő cső helyett 18-as (ehhez vagy másik T idom kell, de ilyen speciális nem nagyon lesz, vagy kell 2db 1"->3/4" szűkítő, és olyan lesz az átkötő, mint egy lego-készlet.
bekötés szelepekig 22x1-es vagy 26-os 5 rétegű
új Heimeier vagy Danfoss szelepek magasabb KVs értékkel
esetleg keresztkötés
_ZE
Én itt mindenhol csak 1 csövet látok lejönni a felettem lakótól, és egy is megy le a pincébe. Ha olyan lenne, mint amit írtál, akkor kéne még 1 csövet látnom, ami nem csatlakozik az én léakásomban sehova. Rosszul gondolom?
Ez eredeti de esztétikai hibás, vagy kínai grundfos gyártósoron készült műszak után, vagy "C"
Nekem a minősége, a műanyagon sorja, a festés, meg stb közel sem a 10 évvel ezelőtti grundfost idézi.
Aki látott mostanában eredetit, az meg tudja mondani, hogy a sárgaréz csavar az elején az eredeti grundfos, lement a minőség, vagy csak eladták a leselejtezett szerszámokat és valaki még gyárt vele??
Nekem is ezt a válast adtad , csak ugye a topiktársnál a hivatalos adatoknál szerepel a 10 darab radiátor , konkrétan emeletenkénti méréssel . Egyik dolog az elmélet , hogy hogyan kellene és másik a valóság , amit létrehoztak a szerelök . :-(
"még a 10 emeletesben is teljesen általános az egy körös fűtés." - Az egy csöves igen, de jellemzően két részre (5+6 szint) bontva, ha jól emlékszem a Menyhárt féle könyvre...
még a 10 emeletesben is teljesen általános az egy körös fűtés.
"AMÍG EZ A FELTÉTEL TELJESÜL"
nem, nem teljesül. ez a probléma.
"Én sejtem, hogy mit szeretnél elérni: a te fűtés számlálód kevesebbet számoljon a szomszédokénál ugyanakkor, amikor te pont ugyanannyi hőt használsz fel, mint a szomszédok. Magyarul a te fűtésköltségeid egy részét fizessee a többi lakó ;)"
látom, költségosztókkal kapcsolatos anomáliákról sincs fogalmad - de ez nem is tartozik szorosan ehhez a problémához. pont az a lényeg, hogy ne én fizessek a szomszédok helyett is.
vannak olyan házak, ahol pl szigetelés után 6-7.-en lakók leszereltek radiátorokat, mert faszán körbefűtik őket a szomszédok. azt is utólag vezették be, hogy az átlag fogyasztás max 2.5X-ét lehet kiszámlázni valakinek, miután jó néhány helyen az történt, hogy valakik jóváírást kaptak, míg valakinek kijött egy 5-600.000-es elszámoló számla. Amikor nálam a légköbméter arány (0,46%) helyett 1,1%-nyi elfogyasztott hőmennyiséget számláznak ki (80 garzon, 80 3 szobás lakás) 2 lakóval, és még mindig hideg van, ott valami nincs rendben. Ezért lett radiátorcsere + ablak szigetelés, de még így is hideg van.
nem lenne baj a költségosztóval, pontosan ugyanennyit mérne akkor is, ha a radiátoron max 20C lenne a hőmérsékletesés, mert az a pontja, ahol a mérő van, az forró.
"a radiátor nem pont úgy viselkeik, ahogy azt te azt eddig elképzelted a hiányos fizikai ismereteiddel"
a radiátornak az nem üzemszerű működése, hogy 40-50C rajta a hőmérsékletesés. na told el a biciklit máshova trollkodni, női szabónak hátha jó vagy.
" Egy ilyen rendszert ne sorba kötött radiátorokként képzelj el, "
Nem is úgy gondolok rá , hanem úgy mint soros -párhuzamos kötésre . Soros a gerinc és párhuzamosak a radiátorok .:-)
Krampli topiktárs által betett információk : " Méretezés , kiindulási adatok : Fütötestek száma 10 , kiindulási hömérséklet 90°C , tervezett összes lehülés 16,5°C , összekötövezeték tömegárama 0,275kg/sec . " Nekem ebböl az jön le , hogy durván a 10 radiátorra van 18kW teljesítmény tervezve a megadott értékek alapján . Tehát 1 radiátorra terveztek durván 1,8 kW-al . Amit múltkor írtam , hogy más méretü radiátor kell a jelenlegi helyett és nagyobbra kell cserélni a bekötö csövek átméröjét , hogy az egész felület meleg legyen és valóban annyi víz kerüljön a radiátorba , amennyivel az elméleti számításban van .
Most már konkrét számokkal rendelkezel . Leírhatod , hogy akkor miért is nem meleg az egész radiátor , szerinted .
"de annyit én is tudok, hogy nem így kéne működjön."
Tételezzük fel, hogy a távfűtő cég a lakásodban 150 centi magasságban 23 fokot vállalt, feltéve, hogy a radiátorod csapja maximunra ki van nyitva.
AMÍG EZ A FELTÉTEL TELJESÜL, addig mit érdekel téged, hogy ők ezt hogyan oldják meg, nálad hideg radiátorral, a szomszédban meleg radiátorral, vagy akár el is vihetik az összes radiátorot a vastelepre és onnantól UFO hősugárzrással fűtik a lakásokat az űrből. Amíg jó meleg van a lakásban, addig mit érdekel téged, hogy a radiátor nem pont úgy viselkeik, ahogy azt te azt eddig elképzelted a hiányos fizikai ismereteiddel.
Én sejtem, hogy mit szeretnél elérni: a te fűtés számlálód kevesebbet számoljon a szomszédokénál ugyanakkor, amikor te pont ugyanannyi hőt használsz fel, mint a szomszédok. Magyarul a te fűtésköltségeid egy részét fizessee a többi lakó ;)
"Nem a csö hossza a lényeg és a rajta keletkezö höveszteség , hanem a radiátorok által leadott hömennyiség , ami biztosan lehüti az elöremenöt jó pár fokkal ."
Egy ilyen rendszert ne sorba kötött radiátorokként képzelj el,
hanem valahogy így:
- egy függőleges csőben mondjuk 40 fokos meleg víz áramlik lefelé
- eree a csőre oldalról radiátorok csatlakoznak,
- a radiátor kivesz magának a vízáramból pl 10%-nyi vizet, ezt a vizet lehűti 35 fokosra (a hőt átadja a szobának), majd ezt a 35 fokos vizet visszateszi a csőbe, ahol újra összekeveredik a 90%-nyi 40 fokos vízzel. Hány fokos lesz a 40 fokos víz, ha mindössze 10 százalékát hűtöttük 35 fokosra? Beláthatod, hogy egy radiátortól valójában csak egy icipicit lesz hidegebb a fő-csőben áramló 90% víz.
Úgy tudom, hogy egy-egy ilyen körre nem szokás 5-nél több radiátort felfűzni (tehát pl egy 10 emeletes ház két független radiátor-kör), magyarul a leghidegebb vizet kapó radiátor vize valójában alig hidegebb a legmelegebbnél.
"de annyit én is tudok, hogy nem így kéne működjön"
Lehet, hogy ezt a tudásodat olyanoktól szerezed be, akik a szamát1970-ben tanulták és azóta nem is próbálták követni a fejlődést.
"Másik lakásban a radiátor alja is érezhetően meleg,"
- Mindkét radiátor csapja koppanásig ki van nyitva legalább 24 órája
- Mindkét radiátorban azonos a víz tömegárama (azonos idő alatt ugyananyi víz folyik át).
- Mindkét radiátor hőleadó felülete is azonos és nincs korlátozva a levegő áramlása
- Mindkét radiátorba azonos hőmérsékletű víz lép be felül.
Tehát ha minden azonos, enek ellenére a szomszéd radiátorának alja mégis jelentősen melegebb, annak csak két fizikai magyarázata lehet:
- a fenti négy pontból valamelyik mégsem igaz
- ugyanannyi, ugyanolyan fűtővízből ugyanakkora radiátorban tenálad SOKKAL több/gyorsabb a hőelvétel, pl nálad nyitva van az ablak, a szomszédnál meg nincs :)
Azért a 2. képen látható, hogy a terv szerint nem hidegnek kéne lennie a radiátor aljának, hanem dT=15-20C.
A beömlési tényezőt még értem, de az ellenállási tényező, meg nyomásesés stb nekem már magas :)
Hát még az előbeállítás a szelepnél (kv2).
Az is felmerült bennem, hogy bár a két szelep szemre ugyanúgy néz ki (még a belseje is), de a leírások szerint a 3/4"os stranghoz FVXE 20-t, az 1"-oshoz(ami nálam 5/4) FVX 20-at adtak. A radiátor cserénél simán lehet, hogy összecseréltem a kettőt, és bár kvs kb ugyanannyi, a kv2 érték 0,8 vs 1,4. És azt se tudom, hogy van-e bármilyen előbeállítás ezeken.
Ilyen MMG AM termosztátfeje, mint ebben a korábbi hozzászólásban ami van, esetleg van valakinek? (Amiről nincsenek a műanyag lábak letörve.)
Másik kérdés:
Ez szerintem egy új szelep lehet, viszont a tömszelencében nincs semmi tömítőanyag... Ebbe volt valami speciális betét, vagy megfelelő egy kis Chetralon teflonzsinórt tenni bele és úgy összecsavarva az jó lehet?
A távhő szolgáltató nem csak fűt, de fürdővizet is melegít, ami nem lehet kevesebb kb 45 foknál, tehát (a hőcserélők hőlépcsője miatt) 50 fok alá nem mehet a szolgáltatásával.
Egy távfűtő erőmű valakije mondta egyszer nekem, hogy a legtávolabbi ház közel 5 kilométerre van az erőműtől és az erőműtől odáig mindössze 8 fok a hőmérséklet esés.
Igen, lehetséges, csak azt nem mondta, hogy ezt hogy érik el.
" Szóval egy 10 emeletes ház 40 méternyi függőleges csövén sem valószínű túl nagy hőmérséklet-esés "
Nem a csö hossza a lényeg és a rajta keletkezö höveszteség , hanem a radiátorok által leadott hömennyiség , ami biztosan lehüti az elöremenöt jó pár fokkal .
A fal és padló fűtésre egy vta 572 mire lesz elég? Van jelenleg 9 kör, falban 10-es csövek, 3db körönként, kb 30m minden kör 6kör, 3 padló 18-as cső kb 40nm-en. Kvs4.5 ezt meg tudja oldani?
Majd lesz egyszer emelet is, az valamivel kevesebb lesz, gondolom, oda már kell egy másik is!?
"Azt nem tudom, hogy ki ajánlotta számította ki neked, hogy a Radal helyett DKEK kell neked"
Nixon kolléga tavaly júliusban. 24 tagú radal teljesítménye 90/70/20-ra kb 4200W, és az 1400-es 33K-s szintén ekörül van.
"és azt a kötségosztón beállították e nálad a radiátor változást?"
tavaly volt költségosztó csere, tehát be. a másik problémám pont az, hogy a költségosztó cég egy rossz teljesítménytábla alapján dolgozik, amelyik szerint a radal teljesítménye a tagszámmal nem egyenesen arányosan nő, hanem a 24 tagú csak vmi 3600W.
-10C kinti hőmérséklet esetén, tűzforró csőnél is hideg a radiátor alja és a visszatérő ág. Érzésre hidegebb, mint pl most nyáron 25C-os szobahőmérsékletnél, de valóban nem mértem pontosan, de annyit én is tudok, hogy nem így kéne működjön.
Másik lakásban a radiátor alja is érezhetően meleg, másik 3/4"-es strangon lévő konyhai radiátornál is meleg az alja (ugyanígy van kötve, de ott kisebb az átkötő is), olyan nincs, hogy alul kézzel tapogatva érezhetően hideg. Nem, nem langyos. A radiátor közepén langyos, mert ott sincs már 40C.
Nem mondtam, hogy a költségosztó ne legyen a felső harmadban, de az nem hőmennyiséget mér, hanem egy arányszámot állít elő, amit a szoba levegőjének, és a radiátornak az adott pontján mért hőmérsékletnek a különbségéből számol. Ha a radiátor felé nem megy elég víz és kevesebb hőt ad le, de azon a ponton még forró a radiátor, akkor ugyanúgy számol, mintha több víz jutna oda, és alul is melegebb lenne. Ehhez analóg, ha mondjuk levegős a radiátor és a távolabbi fele nem melegszik rendesen, de középen még fasza - a költségosztó ezt az anomáliát nem tudja kezelni. Magyarul kevesebb hőmennyiség felhasználásánál is képes ugyanannyit mérni.
Azzal is tisztában vagyok, hogy amikor télen 10-15C van kint, akkor nem akkora az előremenő víz hőmérséklete, mint a -10C-ban, de másik lakásban, vagy ugyanebben a lakásban, de a másik strangon lévő radiátornál nincs ilyen probléma. Ha kint +15 van, és alacsonyabb hőmérsékletű víz jön a főtávtól, azoknak a radiátoroknak az alja akkor is legalább kézmeleg. Melegebb, mint ennek amikor -10C van, és forró a cső.
Tehát nem, nem ez az üzemszerű működés, valami baj van, mert nem jut elég víz a radiátoromba. Ami nem csoda, ha ez az átkötő szett anno 8%-os beömlési tényezővel számolt 1"-os strangra és radalra, itt meg eleve 5/4"-os strang an, és 1/2-os csatlakozású lemez.
"a magasabb hőmérséklet miatt magasabb lenne a ház fűtésrendszerének hővesztesége, tehát magasabb lenne a ház gázszámlája, tehát (az arányos elosztás után) mindenkinek több lenne az éves fűtésköltsége."
Magyarul igazságosabb költségelosztás mellett lenne meg nekem is ugyanaz a komfortérzetem, mint a felettem lévő 9 lakónak. (a ház 9 emeletes, 10 szintes, egy körös fűtés, utólag beépített átkötőkkel.)
De a lényeg nem ez, hanem az, hogy a beömlési tényező ne 6-8% legyen, hanem mondjuk 10-12%, és a radiátoron max 20C legyen a hőmérsékletesés.
"Nem írta, hogy fázik, ha teljesen kinyitja a csapot, tehát a vízhőmérséklet megfelelő, tehát a panasza nem jogos."
De. A probléma onnan ered, hogy fázom. Ha kint -10C van, akkor teljesen nyitott szelepnél sem lesz soha a büdös életben 22C a lakásban. 10-15C-os enyhe időben talán felmegy 22,8-23C-ra.
Zárásként itt a BME által írt következtetés
" MOFÉM átkötőszakaszos szett vizsgálatánál a beömlési tényező a vártnál alacsonyabb volt, ezért kibővítettük a vizsgálatokat az FVX 20 nagykapacitású szelepekre is. Ez a szelep már jó hőtechnikai eredményeket adott a laboratóriumi méréseknél és a szimulációs számításoknál is. Ugyanakkor a nyomásveszteség az 1-os kötéseknél túl nagynak bizonyult. Ezért az 1-os szettek alkalmazhatóságát korlátozottnak tekinthetjük.A ritkán előforduló 1-os strangoknál szivattyúcsere és esetleges zajproblémák jelentkezhetnek. Ezeket a vizsgálatokat a szóba jöhető legkedvezőtlenebb fűtőtest típussal végeztük. A gyakorlatban lapradiátorok előfordulása nem várható, ill. cseréje nem javasolandó. Az 1-os strangokhoz a Csőszer féle hegesztett csomópontnál a fűtőtest bekötés is 1-os. "
Tehát tudták, hogy szar, mégis mindenhova felszerelték. Még 5/4"-es strangra is. Lapradiátorok előfordulása nem várható? :) Ezek hol éltek 2009-ben? Gondolták, hogy mindenki a hányadék radallal akarja leélni az életetét? Nyilván, a megoldás az egész strang cseréje lenne kisebb keresztmetszetűre, mert már nem átkötés nélküli rendszer van, de szerinted ezt megszavazná a lakóközösség? Amikor a szigetelést sem szavazták meg még a régi U értékekre, amikor olcsóbb lett volna.
" tehát a panasza nem jogos."
Köszönjük elvtárs :D A tanács utalja ki a lakásomat egy 5 tagú gyári munkáscsaládnak, akik nem ilyen kényesek, és 19-20C-al is beérik arra a pár órára, amit nem a terv 200%-os túlteljesítésére fordítanak.
"Laktam 15 évet panelban . Langyosvizet nem forgattak ."
Csak a legutóbbi években váltak megfizethetővé ezek az okos rendszerek: a számítástechnika filléres tétel lett, az energia meg ezzel egyidőben szépen megdrágult.
Régebben az energia fillérekbe került és egy olyan számítástechnikai teljesítményt, amit ma bármelyik okostelefon tud, csak a Pentagon tudott megfizetni.
Az volt a legolcsóbb megoldás, hogy a fűtővizet beállították 80 fokosra, hogy -20 fokban se legyen panasz, oszt akinek melege volt, az kinyitotta az az ablakot :)
"Kérdezd meg egy Távhöszolgáltatótól , hogy mikor keringetnek 33°C-os vizet a rendszerben"
A távhő szolgáltató nem csak fűt, de fürdővizet is melegít, ami nem lehet kevesebb kb 45 foknál, tehát (a hőcserélők hőlépcsője miatt) 50 fok alá nem mehet a szolgáltatásával. Persze a házakban helyben ebből lehet akár 33 fokos fűtővizet is keverni.
"A topiktárs felett még 9 lakás van"
Természetesen mindig a leghidegebb pont a számítás/méretezés alapja. De a víz a világ egyik legjobb hőtároló/hőszállító anyaga, hatékonysága döbbenetes. Egy távfűtő erőmű valakije mondta egyszer nekem, hogy a legtávolabbi ház közel 5 kilométerre van az erőműtől és az erőműtől odáig mindössze 8 fok a hőmérséklet esés. Szóval egy 10 emeletes ház 40 méternyi függőleges csövén sem valószínű túl nagy hőmérséklet-esés, de ha van is, azt valószínűleg kompenzálni tudják az áramlások elosztásával, vagy eltérő radiátor méretekkel.
Kérdezd meg egy Távhöszolgáltatótól , hogy mikor keringetnek 33°C-os vizet a rendszerben . A topiktárs felett még 9 lakás van . Gondolom , a Távhö sem a pincében a ház alatt állítja elö a fütövizet .
Olyan ez, amikor valaki azon csodálkozik, hogy hogyan lehet "hideg" padófűtéssel meleget csinálni egy házban. Hát úgy, hogy egy pl 27 fokos padló a 30 fokos talpadnak valóban hideg, de a 23 fokos szobahőmérsékletet könnyedén tudja tartani egy marhajól hőszigetelt házban. A jelenség ma még azért furcvsa sokakmak, mert a legtöbb ember még soha életében nem volt marhajól hőszigetelt családi házban (vagy volt, de nem vette észre :)
"Ha folyna , akkor a radiátor fentröl lefelé haladva lenne a forrótól egészen a melegig"
Ha radiátorba csak 33 fokos víz megy be, akkor ne várj sehol forró felületet.
És már egyszer írtam: ha a lakások kifűtéséhez jelen pillanatban elég a 33 fokos víz, akkor hülye (=pazarló) lenne az a kazán, aki ennél melegebb fűtővizet készít.
"feltételezve , hogy az elöremenö legalább 70-80°C-os"
Lásd az előző mondatomat: hülye az a kazán, aki 70-80 fokos fűtővizet készít olyan időben, amikor a ház fűtéséhez SOKKAL alacsonyabb hőmérsékletű víz is elég.
"Mert ugye illene a radiátornak tudnia felfüteni és höntartania a helyiséget még kinti -15°C-ban is , ha jól van méretezve"
Ez pontosan így van. És amikor odakinn recsegnek a mínuszok, akkor a fűtővíz hőmérséklete is sokkal magasabb lesz, ezért olyankor a radiátor alja is melegebb lesz. De ezt is írtam már.
Régen a fűtőberendezések csak egyféle hőmérsékletű fűtővizet tudtak előállítani, amit természetesen a tél leghidegebb óráira kellett beállítani.
Régen a lakások hőmérséklet szabályozása időalapú volt: amikor enyhe volt a tél, akkor a szobatermosztát naponta csak 2 órán át engedte a 60 fokos vizet a radiátorokra, amikor meg mínusz marhasok volt odakinn, akkor napi 20 órán át ment a 60 fokos fűtés.
De ez a rendszer (mindig 60 fokosra felfűteni a vizet) rettentő energiapazarló, ezért ma már pontosan ki tudják számolni, hogy pl
- ha a lakásban 23 fokot akarsz,
- ÉS odakinn mondjuk éppen nulla fok van
- ahhoz neked napi 24 órában éppen pont 35 fokos radiátorok kellenek
ezért a kazán PONTOSAN 35 fokos vizet fog neked gyártani.
És aki egy így működő fűtésrendszernél hiányolja a rendszeresen 60 fokosra felforrósodott (emiatt alul is jó meleg) radiátort, az olyan, mint aki azon csodálkozik, hogy a villamos mitől megy, amikor nincsenek lovak elé befogva :)
Eztet írtad: "ha 0-24-ben teljesen nyitott állapotban megy, akkor talán 23C, de akkor pörög a költségosztó"
Ezek a költségelosztók úgy működnek, hogy folyamatosan mérik a szobalevegő és a radiátor közötti hőmérséklet különbséget és azt is, hogy ez a különbség mennyi ideig állt fenn. Tehát: a szobalevegőnél hány fokkal melegebb radiátorral fűtöttél és azt mennyi ideig.
Tehát ha a radiátorod pl 10 fokkal melegebb a levegőnél (mondjuk33 fokos) és ez az állapot 24 órán át állt fenn, az a számlálón pont ugyanannyi egységet pörget, mintha 10 helyett 30 fokkal lenne forróbb lenne a víz (mondjuk 53 fokos), de naponta 24 helyett csak 8 órán át menne (háromszor akkora hőmérséklet különbség harmad annyi ideig = ugyanannyi hő ment be a lakásba, tehát ugyanannyi lesz a a szobahőmérséklet).
A 33 fokos helyett 53 fokos fűtővíznek két eredménye lenne:
1: te megnyugodnál, mert a radiátor alja is jó meleg lenne (abban a napi 8 órában, amikor éppen engeded fűteni)
2: a magasabb hőmérséklet miatt magasabb lenne a ház fűtésrendszerének hővesztesége, tehát magasabb lenne a ház gázszámlája, tehát (az arányos elosztás után) mindenkinek több lenne az éves fűtésköltsége.
" Teljesen nyitva (9-es állás) és leszedett termofejjel is csak a felső 1/3 meleg. " Miért is ? Mert nem folyik kellö mennyiségü víz át a radiátoron . Ha folyna , akkor a radiátor fentröl lefelé haladva lenne a forrótól egészen a melegig . Azt , hogy éppen mennyi víz jusson a radiátorba a kinti hömérséklet és az elvárt benti hömérséklet esetében , arra hivatott a termofej . Idézem a gyártó leírását , hogy milyen hömérséklettartományban szabályoz : "Folyadéktöltetű érzékelővel, beállítási tartomány 6-28 °C , automatikus fagyvédelem kb. 6 °C-nál. "
Topiktársunk ezt írja : " ha 0-24-ben teljesen nyitott állapotban megy, akkor talán 23C, "
Ha ez igaz , akkor ez is csak azt bizonyítja , hogy nem elegendö a radiátoron átfolyó víz mennyisége , feltételezve , hogy az elöremenö legalább 70-80°C-os . Mert ugye illene a radiátornak tudnia felfüteni és höntartania a helyiséget még kinti -15°C-ban is , ha jól van méretezve .
"Ha meglenne a radiátor elöírt hömérséklete az aljánál"
Nincs olyan, hogy "előírt hőmérséklet". A gyári értékek csak a számítást, méretezést segítik (komolyabb termékeknél akár több hőmérséklet/watt párost is megad a gyártó).
"Optimális" vízhőmérséklet van: ez az a legalacsonyabb hőmérséklet, ami éppen biztosítani tudja az elvárt szobahőmérsékletet. Ez felet minden plusz fok energiapazarlás mert a csőrendszer+fűtőberendezés felületi veszteséghőjét növeli.
Ha egyetlen fokkal is melegebb a szobahőmérsékletnél, askor az alja is fűt. De van egy olyan gyanúm, hogy nem csak egy fokkal melegebb még alul sem. Knkrét hőmérséklet értékek nélkül, a "hideg" szó semmit nem jelent.
"A gyártó meg ugye 80/60°C-ra adja meg a teljesítményt"
Ha alacsonyabb a vízhőmérséklet, akkor a radiátor természetesen kevesebb wattal fűt. De mivel nincs hideg a lakásban, ez azt jelenti, hogy a kevesebb watt is elég, tehát ennél több watt a kazán részéről energiapazarlás lenne. Amikor hideg az idő odakinn, akkor a kazán automatikusan megemeli a vízhőmérsékletet (tehát emeli a radiátor-wattokat), lehet, hogy -15 fokos időben megvan a 80/60 fok is.
"Tehát kevés víz jut a radiátorba"
Nem írta, hogy fázik, ha teljesen kinyitja a csapot, tehát a vízhőmérséklet megfelelő, tehát a panasza nem jogos.
Ha meglenne a radiátor elöírt hömérséklete az aljánál , akkor azt még Te sem tapogatnád meg huzamosabb ideig . Ha jól emlékszem az iskolában azt tanították , hogy az elsöfokú égéshez legalább 65°C-os felület és legalább 5 másodperces kontaktus a börfelülettel szükséges .
Az ember tenyere kb 30 fokos, ezért 30 foknál melegebb felületek megérintése "jó meleg", 30 fokosnál alacsonyabb hőmérsékletű felülete megérintése "kellemetlenül hűvös". DE egy 22 fokos szobalevegőt egy 27 fokos radiátor AKKOR IS fűt, ha azt a radiátort a tenyered hidegnek érzi.
Egy radiátor akkor "hideg" valóban, ha felületi hőmérséklete semmivel sem magasabb a szobalevegőnél, aki ezt a tenyerével akarja megállapítani, az már az óvodában megbukott fizikából :)
Felületi hőmérsékletek mérésre jó és gyors pl az infra hőmérő:
Viszont a 15mm-es lyuk az csak 5/8 col . Tudom Kapocska leírta , hogy Ti szakik ezt hogyan értitek . :-) Viszont nekem mint laikusnak kicsinek tünik a 15mm-es lyuk .:-(
Csak egy baj van , hogy a radiátor alja hideg . A gyártó meg ugye 80/60°C-ra adja meg a teljesítményt . Tehát kevés víz jut a radiátorba . Ezért szerintem jogos a topiktárs panasza !
Ha azt szeretnéd, hogy a radiátor alja is forró legyen (sőt a műszer se mérjen fogyasztást), arra van egy szuper megoldás: a radiátort burkold körbe valami jóvastag hőszigetelő anyaggal.
Ezután nem lesz hőelvétel a vízből, ezért a radiátor aljára érve a víz ugyanolyan meleg lesz mint a tetején. Persze a fizikai törvényeket nem lehet megkeülni, ezért hőszigetelt radiátor esetén rohadt hideg lesz a szobában :)
"Ezért lenne fontos, hogy a radiátor az egész felületén adjon le hőt"
A radiátorodba felül bemegy a meleg víz, bene lefelé ereszkedés közben FOLYAMATOSAN hőt ad le, hiszen még a radiátor alja is melegebb, mint OTT MELLETTE (abban a magasságban) a szoba levegője. Tehát a radiátorod az egész felületén ad le hőt.
Mivel a radiátor belsejében lefelé ereszkedő fűtővíz folyamatosan hőt ad le, ezért a víz hőmérséklete ereszkedés közben folyamatosan csökken. Az lenne a csoda,ha a víz hőt adna le a levegőnek és közben végig ugyanolyan meleg maradna :)
Szerezz be egy infra hőmérőt, amivel tudod mérni a radiátor felszínének hőmérsékletét KÜLÖNBÖZŐ MAGASSÁGOKBAN és egy levegő hőmérőt, amivel tudod mérni a levegőket UGYANAZOKBAN A MAGASSÁGOKBAN. És azt fogod észrevenni, hogy a radiátor bármelyik pontján melegebb, mint a levegő UGYANOTT, tehát a radiátorod az egész felületen fűt.
"úgy tervezték, hogy 1" strangnál, ezzel a szeleppel a víz 8%-a jut a radiátorba, 92% megy az átkötőn (beömlési tényező 0,08). De a strang eleve 5/4" és a radiátor már nem radal, hanem 1/2"-os csatlakozású lemez."
Ha minden lakásban egyformák a cső-keresztmetszetek, a hő akkor is egyenlő arányban fog eloszlani.
Miért nem fogalmazol egyértelműen: "kedves szakemberek, azt kellene valahogy megoldani nálam, hogy az én radiátoromba a számomra kijelöltnél több hő jusson, tehát a többi lakás radiátoraiba kevesebb hő jusson"?
"örög a költségosztó, mivel az ugye a felső harmadra van hegesztve ahol forró a radiátor"
Hova kellene tenni szerinted, ha a műszer arra kíváncsi, hogy mennyi hő lett elfogyasztva (vagy elpazarolva) nálad?
Tehát lényegében kifüti a helyiséget , csak neked ez a gondod : "Az 1400-es 33K-s radiátornak csak a felső 1/3 meleg, középen már langyos, alul teljesen hideg. "
" mivel az ugye a felső harmadra van hegesztve ahol forró a radiátor, és az elszámolásnál kijön, hogy a rám eső légköbméter arány több, mint dupláját én fogyasztottam el.... "
Megoldás az lenne , ha lecserélnéd a radiátort 22K-ra olyan mérettel , ami a jelenlegi radiátorod valóban höleadó részének a térfogata vízmennyiségre értve . Feltételezzük , hogy valóban az egyharmada forró és a másik egyharmada meg langyos . Akkor az az egyharmad ami csak van ( hideg ) , azt kell kihagyni . Így a 22K 600x1400 egész felületén melegítene ( Ugyanannyi víz folyna át rajta mint a 33K-n, csak kisebb felületen , ezért lassabban hülne a fütövíz , így az egész felület meleg lenne ) . Viszont elszámoláskor kisebb lenne az összeg teljes 9-es nyitottságnál is , mert kisebb a radiátor teljesítménye ( szorzó ), amivel számolnak .
Hivatalosan un. kapcsolt szerelő. Az ár elfogadható, de pl. igaz csak telefonba ajánlották, hogy cserélnék az elzárót és a flexi csövet.
Aminek az ára boltban 2400 -2600 ft azt ők 6200 ft ért adnák.
Ok. ez lesz a borravaló.
Az egész móka ha a végére érek nem lesz egy hét.
Korábban a neten egy cs.tag megrendelt egy másik márkát... nem titok, móra. Csak a szállítás lett volna 2 hét.. a szerelés még sehol. Megérdeklődtem a szerelési árat.. 30 % kal több mint ennek a márkának.
De a kérdésedre, hogy mennyi lesz a válasz a következő :
Készítesz - készíttetsz egy költségvetést és beáraztatod azzal aki szimpatikus neked.
A főbb tételek :
1 tervezés... megáll úgy 50 -60 eft nál,
2. a szerelési díj
ok. de mit kell szerelni ?
"A gázvezeték a földben megy 4 métert majd a falakon 25 métert." és mi van a végén ? Csap vagy több pl. egy gázmérő ? Érthetőbben : működő gázvezeték fogyasztóval méréssel vagy egy félbehagyott valami.
Tovább.
A kazán ma már csak kondis lehet. Az ok. hogy fűtő kazán.
De ennek és más kazánnak is kell égéslevegő hozzávezetés és égéstermék elvezetés. Ami első ránézésre lehet az az 1 m -es cső oldalra kivezetve. De nem az.
Hogy milyen azt a szakember állapítja meg.... elsőre egy tervező.
Árajánlat is lehet sokféle. Kérdés mi van benne.
Járulékos költség az elektromos munka. EPH, fi relés áramkör stb
De hogy a kérdésedre s legyen válsz : szánj rá egy milliót... jut is marad is.
Árajánlat : írásban vagy szóban.. teljesen más.
Tehát terv , részletes költségvetés és akkor azt felrakod ide. Kiderül melyik az irreálisan magas tétel.
most kezdek elveszni :) de nem azt kéne, hogy az átkötő kisebb keresztmetszetű legyen, hogy a radiátor felé több víz menjen? MMúltkor te írtad, hogy "Az átkötő méretének csökkentésével tudsz vizet kényszeríteni a radiátor felé."
Ha megcsinálom 22-es szénacéllal és egy 3/4-es új szeleppel a bekötést, és az átkötőt kicserélem 18-asra, azzal több víz fog jutni a radiátoromba, igaz? Tudok azzal galibát okozni a felettem lévő 9 lakásban?
"Magamnak úgy csinálnám, hogy a"
És vállalnád esetleg? 10-én töltik fel a rendszert :)
kapocska & peterch
ha 0-24-ben teljesen nyitott állapotban megy, akkor talán 23C, de akkor pörög a költségosztó, mivel az ugye a felső harmadra van hegesztve ahol forró a radiátor, és az elszámolásnál kijön, hogy a rám eső légköbméter arány több, mint dupláját én fogyasztottam el....
Ezért lenne fontos, hogy a radiátor az egész felületén adjon le hőt. Ha nem lenne költségosztó, akkor nem érdekelne. 6-os állásban 20C körül van, nekem az hideg, főleg ha a hőérzetet rontja az, hogy van egy fűtetlen oldalfalam, és egy nem szigetelt pince alattam (földszinti lakás).
Abban igazad van, hogy a stranghoz miattam nem fognak nyúlni.
A BME mérése szerint ezt a MOFÉM átkötőt úgy tervezték, hogy 1" strangnál, ezzel a szeleppel a víz 8%-a jut a radiátorba, 92% megy az átkötőn (beömlési tényező 0,08). De a strang eleve 5/4" és a radiátor már nem radal, hanem 1/2"-os csatlakozású lemez.
hobby 66:
Hol láttál te itt parancsolgatást? :facepalm Máskor ne felületes tájékozódás és egy fél mondat alapján szólj hozzá valamihez, ha már segíteni akarsz. Így nem írsz le olyat, hogy a kis ellenállású szelep helyett kis ellenállású szelep kell.
Bár látszólag a csövekben nincs levegő, a legmagasabb csőponton van oda-vissza ágon is automata légtelenítő, de ennek ellenére a 2 álló radiátorban állandóan csobog a víz.
Mindezt úgy, hogy nem érezni hidegnek a radiátor felületet sehol. Valahol közvetlenül a bemenő csőnél/csatlakozásnál lehet a levegő, ahogy bebukik a víz a radiátorba.
Melegítés hatására víz kb 50-65fok már elhalkul, 60 fok körül már egészen halk.
Víz nyomás: ~20 fok -> 0,7-0,8bar 63-65fok -> 1,9-2.0bar 2.1-nél már le-letilt.
Az álló radiátor végén van légtelenítő (a gyári) hiába nyitom, csak víz jön, nagyritkán egy kicsi kijön prüszkölés formájában, de vagy 1 liter víz is lejön mellé.
(ez kissé problémás mert megy ki vele a fernox oldat is..ami meg nem olcsó literje..hígul a vízfeltöltéstől)
A radiátor kialakítása a csövek rövidsége miatt nem mozgatható. (nem billenthető, de kb tök vízszintben van, még azt se lehet mondani hogy lejtene)
Szóval arra gondoltam, hogy a radiátor végére sarok automata légtelenítőt tennék, hogy ha összegyűlik valamennyi az ott tudna távozni.
Mennyire lehet hatásos így?
És melyiket ajánljátok?
A legjobb talán a fehér színű Flamco Flexvent H lenne az esztétika miatt.
A strang 5/4 col, amin 2893 liter fütövíz képes 1 óra alatt 1m/sec. sebességnél átfolyni . Ha 15 mm-es lyuk lesz , annál viszont csak 637 liter folyna át elméletileg , a 19 mm-esnél 1019 liter . Természetesen azon a szakaszon felgyorsul az áramlás , ami növeli a hidraulikus ellenállást , esetleg zajkeltést is elöidézhet . Ilyen átkötöböl van minden radiátornál .
Adott egy családi ház a csonk a telken belül van a háztól 4m-re.
A gázvezeték a földben megy 4 métert majd a falakon 25 métert.
Egy 18 kw-os fűtőkazán lesz beépítve és a fűtés egy hőcserélő primer körére lesz rákötve. 1 méteres füstcsővel lesz vízszintesen kivezetve az égéstermék.
Szerintetek ennek mennyi a reális szerelési díja? (vidéken)
Ehhez, hozzá jön még a tervezés + a kazán beüzemelés stb....
Azért kérdezem, ha adnak árajánlatot, tudjak mihez tartani.
Természetesen az , hogy a radiátorba is jusson elegendö vízmennyiség teljesen nyitott állapotban . Ezért is írtam amit írtam . Én mint laikus , ha nem is veszem figyelembe esetleg a különbséget ( ami nem elhanyagolható ) , de egy szaki az gondolom más téma , nála azért a méret legyen pontos a col és mm-es átváltásban . :-)
Magamnak úgy csinálnám, hogy az 5/4"-ost elvágnám a vízszintes részben, 1"al elmennék a radiátorig, oda egy rövid 3/4"-ost menetes vég és arra az elzáró.
Az átkötőnek kifúrnám 15-ös fúróval és 3/4"-os lenne.
Van jelentőssége hogy átlósan, vagy alul fölül megy -e el és rá a melegvíz?
tinggel? Előre is köszönöm a válaszokat.
:
Másik kérdésem, hogy akkor ez szerinted meg fog fordulni gravitációsan, ha áramszünet miatt áll a szivattyú?
