Az egvilagon semmi baja nem lesz mar. Egy het utan mar locsolni sem kell meg a szerkezeti betont sem.
A lenyeg hogy a beton vastagsaga minimum 6 cm legyen, mert onnantol fagyallo. Es termeszetesen a minosege is legyen rendben.
Sziasztok, jó estét! Tanácsot, szakvéleményt szeretnék kérni. Bő három hete készítettünk egy új lépcsőt betonból:
Mivel ez a nyaralónknál van, ahol nem tudjuk folyamatosan locsolni, azóta le van takarva belocsolt régi rongyszőnyegekkel, vastag kartonokkal + fóliával.
Jövő hétre sajnos már írnak talaj menti fagyokat. Ha most hétvégén nem mennénk le, és rajta marad ez a cucc (egy hete locsoltuk meg), lehet ebből gond? Három és fél hetes a beton.
Ha a szarufák nincsenek bevállazva a szelemenekbe, akkor nyikorogni fog mindig. Csavar nem elég.
Vedd vissza az a szarvazatot és dekopírral és vésővel vállazd be 3cm a szelemen helyét, felülről eressz bele egy-egy 8mm szerelocsavart. Az oszlop és a szelemen kapcsolatát is ki kell merevíteni.
Utánna 5x4-es stafli 4ocm osztással, 2x18-as OSB, aztán egy hajópadló, nutból szegezve.
Felújítás, és esővíz elvezetésen gondolkodom. Utcai árok nincs. Azt számolgattam, hogy gyűjteni a vizet (locsoláshoz) nem igazán éri meg - nyaranta kb 140mm eső esik, az én 150nm-es alapterületű házamnál ez kb 20m3 megmenthető vizet jelentene nyaranta, a kiépítés meg bazi drága (3m3 tartály, >400.000 HUF) lenne, normálisan.
A telek kb vízszintes, csak úgy ráengedni a vizet annyira nem hiszem hogy nagy ötlet.
Kavicsos gödörbe lehetne engedni - viszont valahogy jó lenne felhasználni a vizet, és úgy elszivárogtatni, hogy a növények (fű) is profitáljon belőle kb 300nm-en...
Az a baj, hogy a páratartalom ingadozásai eszméletlen feszültséget keltenek majd a lécvázban, az OSB annyi gyantát tartalmaz, hogy ez kevésbé érzékeny, a ragasztást fel fogja tépni, vetemedik és szarabb lesz mint valaha. a lécvázat le kell csavarozni!
Az XPS jó irány, akkor nem kell rá léc, de fele vastag OSB-t használj, tehát 2x12-est és átlapolva, elforgatva rakd le egymáshoz csavarozva. akkor nem huppog és nem mozog el. Amikor megkapja a terhelést néhány hónap alatt beigazodik és úsztatott padlóként jól szuperál.
Esetleg? (_Tudom, belemagyarázás) : A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat. Pl.: a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,
OK, köszi, akkor a 22 mm-es lapot vexzem. Az OSB lemezt ilyen esetekben érdemes lecsavarozni a cseréplécekből készített alátámasztáshoz?
Sajna nálunk is kell az OSB lap alá valamilyen alátámasztás, mert a födém aljzatbetonjában van egy lépcső, a födém egy részén a tetőtér alja lejjebb van a többi rész aljzatához képest.
XPS lapokkal fel lehetne "tölteni" az alacsonyabban lévő részt, de nekem stabilabbnak tűnik, ha a kiegyenlítést párhuzamosan lerakott lécekkel csinálom meg. A lécek alját PUR, vagy STYROPRO habbal leragasztom az aljzatbetonhoz (hogy ne huppogjon), az OSB lapot pedig felülről lecsavarozom a lécekre. Aztán erre a 22 mm-es OSB lapra raknám a laminált parkettát.
Ha így csinálom, akkor milyen sűrűn tegyem a cserépléceket az OSB lapok alá?
Vagy inkább ragasszak le XPS lapokat és arra tegyem az OSB lapokat?
Kénytelen vagyok úgy táncolni, ahogy fütyül, ezt a tudtomra hozta...
(Elmondtam neki azt az ötletemet, hogy hát hiszen a mostani gyári samott nyílásdugó, az pont az a méret, csak azt kellene körberagasztani samotthabarccsal...de azt nem engedte. Vegyek egy külön samottot, kőműves szabja és ragassza be. Aztán "ha átvette, azt csinálok amit akarok".)
Egyébként nem fáj a bedugózás, meg az 500forintos samott, meg a kőműves munka sem, sőt a 4000forintos kiszállási díja sem, csak az idő, ami ezzel telik.
Amíg nem veszi át, addig nincs "használatba vételi."
A kémény pedig csak egy tartalék kémény, készülék rákötés nélküli, egy esetleges későbbi látványkandallónak (ha lesz rá "kedv".)
A házban hőszipka teszi a dolgát...illetve még nem teszi, mert anélkül is 24-25 fok van még....
Élére rakott cserépléc max 20cm osztással és 20mm vastag OSB a nútos fajtából. Sosem lesz olyan atomstabil mint egy monolit vagy gerendás födém, de ennyire rossz sem lesz. a 12mm a legvékonyabb nútos én ide nem raktam volna.
" BKK megyében sehol sem engedik, hogy a felső lakott térben tisztítónyílás legyen a kéményen. Úgyhogy a gyári nyílás befalazását írta elő."
Tehát előírt valamit, ok. De mire hivatkozott ??
Amúgy nekem nem most hanem 25 éve a Székesfővárosban írta elő ,,, szóban nagyjából ezt. Aztán megoldottam, az akkor 10 doboz cigi ára mint jatt és nem látta a nyíílást
A nyílás végül egy pala lemezzel lett lefedve és le tapétázva. Aztán évekig nem engedtem fel a tetőtérbe, ma meg már az egész lakásba sem.
Másutt is rendet lehetne teremteni az ilyen hatóságit játszó társaságok között. Ha gyün alaposan kikérdezni, miért gyütt, aztán rákérdezni mit húz a cipőjére, szóval molesztálni, de mindig tanú jelenlétében. Előbb útóbb visszahúzódnak.
Viszont aki igényli a szolgáltatásukat azokkal a szerint kell bánni.
Részemről nem igénylem !!Újabban nem is próbálkoznak.
tegnap kint járt nálam (új építés családi ház) a katasztófavédelmis, megnézni a kéményem.
szavai szerint BKK megyében sehol sem engedik, hogy a felső lakott térben tisztítónyílás legyen a kéményen. Úgyhogy a gyári nyílás befalazását írta elő. (A többi dolog minden stimmelt).
Két okból is írok, egyik hogy akik szintén megveszik a gyári (Leier) kéményt, és hasonlóan kétszintes épületbe tennék, nehogy betegyék fentre, másik pedig, hogy ha valaki be tudná idézni az ide vonatkozó szabályt, azért hálás lennék (mert én nem találtam).
Most az egyszer tegyed a tölgy színűt, a világoson minden kicsi kosz látszik, kell vegyél tisztitórobotot is mellé, ami +55o euró. :)
Majd megszokod, én ezt az ügyfeleket rábeszélem. Soha nem végeznénk egy munkával, ha elmennének 1o lerakatba válogatni (közben az asszony elvisz 1o szépház folyoíratot magával, de azok belsők 3x annyiba kerültek, mind a családi keret- pont erre játszanak a belső építészeti anyagokkal kereskedők, mivel a család csak most az egyszer épít majd házat, meg fogják venni a szuper prémiumot)- aztán rájönnek a végén, hogy a csak Diegó képes időben leszállítani a padlót. A szuper prémium akkor járja, ha minden a ház belsejében az.
Amúgy a laminált padlót ki lehet cserélni , ha más berendezés (vagy asszony) kerül a házba.:)
Az a baj, hogy nekünk meg nem tetszik a tölgy színű sajnos! :-)
Én ahova eddig raktam oda mindenhova a fehér került de annál most jobb lenne egy kicsit sötétebb. Most a Haro 10mm-es és a Swiss Krono 14mm-es AC5-ös lamináltjait nézzük de ezek "kicsit" drágábbak! :-)
Mindenhova egyforma színűt szerelek. Nekem tetszik a tölgy színű és másnak is tetszeni fog, ezt nem kell túlbonyolítani. Már legalább 2o munkánknál a parketta ugynez, ha nincs keret svédpadlóra vagy az általám gyártott 1omm rétegelt lemezre préselt 8mm tölgyfa blindesre (ami jóval drágább a svédpadlónál).
Az a szín mindenhez talál.
És van egy nagyon fontos részlet, ragasztóval a 9-1omm vastag gresso-gránit padlólap 15mm, ez a 12mm padló a 3mm alátéttel is 15mm, így az aljzatbetont mindenhova ugyanarra a színtre lehet önteni.
Az egy nagyon jó parketta főleg azért az árért! Több szobát is parkettáztam már vele és nagyon jók a hosszú távú tapasztalatok is! Nem nyekereg, nem recseg jól bírja a nagy igénybevételt is és a lerakása ahogy mondod kézzel simán kivitelezhető.
Az épülő házunkba is mindenhova ilyet tennék csak sajnos a színválaszték elég szűkös és ahogy nézem ezen nem is akarnak változtatni! :-(
Partent klick rendszerrel készül a Strong V+, nem szükséeges hozzá szerszám, kézzel bárki leburkolja, azt kell tudni, hogy 3o cm -nél rövidebb darabot nem szabad használni a sorok végeinél.
"Minden barkácsáruházban árulnak lerakó szettet de az nem célszerszám hanem egy marék ék egy ütöfa meg egy z alakra hajlitott fém amivel az utolsó sort tudod lerakni."
ez ugye 3 db + a speciál fűrésszel 4 db.
Anno nem tudtam.
A lényeg, hogy a Diego ahol vettem, küldött 2 fiatal embert, akik bő 2 óra alatt lerakták.
A kezdetekben volt egyébként még nút- féderes laminált is, de az megszünt.
A szalagpanel parkettanál viszont a nút -féderes illesztés van, a lamináltnál a klikkes.
Egy 18 nm -es szoba burkolatáról volt szó.
Korábban a hagyományos vakpadlós tölgy volt, amit melegpadlónak becéztek, de rettentően hideg volt. ' Melegnek ' gondolták az eleink.
Az eredeti :
beton
15 cm-es fa rácsozat - közte homok … ,
rá 2,5 cm -es vakpadló,
rá szegelt tölgy parketta - 2,5 cm.-
Az idők során a külső széleknél korhadás + az a fránya könnyező házi gomba.
Minden kipakolva, kivéve a beton. Ez 2 palack pb gázos perzselővel 'fertőtlenítve'.
Az új rétegrend a beton medencébe ami 20 cm mély :
rácsozat fából / deszka és palló élére állítva 60 cm enként 16 cm kb. / - ez a párnafa rendszer.
Közé hőszigetelés - kemény gyapot meg ami volt.
Rá 18 mm-es nut féderes OSB, rá 1 - 2mm es hab, rá a laminált.
Az OSB először szegelve, de hála ennek a topiknak csavarozni kell. Nyikorgás miatt .
Így csavarozás a szegelés ki. A lerakás kivételével minden sk munka.
Adott egy kocsibejáró 20 méter hosszú 2x0,5 méteres betoncsík nagyságrendileg. Tavasszal lett csinálva, valamit nagyon el***hettek, mert most hogy lett fű is végre és sokat locsolok, a beton meg fehér foltos lett és elkezdett porladni...Ha az ujjammal megdörzsölöm tiszta fehér lesz. Pár helyen már kis lyukacskák is vannak rajta. Mi legyen? Ez a prosfas jó dolog? Ha kenek a tetejére megfogja? Rohadt drága, szóval nem ártana ha jó lenne, ha erre szavaznék... Nem tudom mit lehetne csinálni, nem akarom szétverni most hogy szép zöld már az udvar :(( segítsetek :(
Megvan minden eszköz, már raktam is le 1-2 alkalommal. De azok új lerakások voltak, nem volt velük gond.
Itt gondolom az a hibaforrás, hogy azon a soron, amihez csatlakoznék volt az ágy meg egy szekrény lába, ezek nyilván meghajlították 1-2-3 mm-el az adott darabot, így most nem tudom rendesen összeilleszteni.
Lehet veszek egy dobozzal és felveszem a hajlott sort is és lerakom új elemekből.
Vagy hagyom a pics*ba és megszokja a szemem a kis illesztési hibát.
Kell a fenét! Minden barkácsáruházban árulnak lerakó szettet de az nem célszerszám hanem egy marék ék egy ütöfa meg egy z alakra hajlitott fém amivel az utolsó sort tudod lerakni.
Pedig jó kis házak lehet belőlük sinálni és bővíteni akár merre ,persze kell hozzá pénztára is mert álltalában sak a négy fal marad meg az alap ,viszont szerkezetileg jók legalábbis erre mi felénk Északi part Veszprém megye .Szerintem van bennük fantázia.
Felszedtem egy sor laminált parkettát, faljavítás miatt.
Most meg nem tudom visszarakni! Ha balodalt jó az illesztés, akkor jobboldalt nem és fordítva. Már a beleillesztésnél látszik, hogy nem passzolnak pontosan, de ha lefektetem, még rosszabb. Mintha görbe lenne az éle...
Én vagyok balfasz? Vagy a vékony illesztési felületek csak 1x használatosak?
Budapesten hol lehet ilyen függöny csúszkát kapni? Sajnos a képen szereplő bolt nekem nagyon távol esik, és nem csak erre, de lezáróra is szüskégem lenne.
Tudom, ismerem ezt az oszloptalpat. Azt magyarázom, hogy nehéz ezeket a talpakat vízmértékben állítani és
egyvonalban is. Sokkal ésszerübb, a kivitelezés szemponjából, egy fából készült talpat lefogatni a párkányra (azt kiékelni vízszintbe) és azokba csapolni az oszlopokat.
Írtam, hogy vissza kell tásztani a falhoz az oszlopokat.
Vagy az oszlopok rögzítését így megodani, aztán az alsó kötésre késziteni lemezből egy vizvetőt.
Nekem régóta tetszik fehér ház vörös betonserép tető ,vörös gránit párkányok ,vörös térkő :) szerb salád vagyunk ,montenegró ,Dél Horvátország ,dél szerbia ,mindenhol fehér ház vörös tető ,nekem tetszik :)
Alul csak egy furatba van állítva az oszlop, egy ilyen segítségével: https://www.szerszamtar.hu/items/U_alaku_oszloptarto_egyenes_szarral-7669 felül meg a fogóhoz van csavarozva egyetlen egy csavarral. A fogódeszkát pedig nemcsak a szarufák fogják hanem sok vékony deszkaborítás van hozzászögelve.
A fehér brutálmód bántja a szemet, leginkább nyári napsütésben. Persze ha nem látjátok a saját homlokzatotokat, akkor nem lesz zavaró. Nálam a szomszédé fehér, majd meg bolondulok tőle napsütésben.
Okos, a fehér szint legalább nem szívja ki a UV pár év után.:)
Fel kell szerelni a lapokat eleve síkban, ez időigényes, de megéri (alá kell ducolni 1-2 cm vastag polisztirolt, ahol kéri, mert a vastag ragasztó pogácsa összehúzódik és magára szívja a lapot, attól lesz sakktáblás), akkor nem kell csíszolni, de méteres spaklival (mindenhol kapsz) le kell húzni a második réteget. Jó lesz.
Mi fehérre színezzük a házat nemes vakolattal ,ha telibe süti a nap akkor mindegy milyen színű a hibák ugyan úgy minden szinnél látszik vagy a fehérnél jobban esetleg kevésbé?
Lassan síkolom a falakat nem sak a lapok találkozását fogom siszolni hanem az egész felületet.
Dűbeleket sűrű ragasztóval kell elkenni hálózás előtt ,ha higgal van elkenve akkor látszani fog ,nem tudom már mi a magyarázata ,de így van !Ha a lapok élei is látszanak az gáz annak nem szabadna.
A szomszéd tavasszal szigeteltette a házát. Ami furcsa volt, hogy nem csiszolták meg a felületet hálózás előtt, pedig mindenhol írják, hogy kell. Gondoltam is magamba, hogy fog ez kinézni. Aztán jött a meglepetés. A második réteg ragasztónál jó széles spakli szerű valamivel húzták át az egészet, száradás után csiszoltak és színeztek. Szép lett az eredmény.
Műszaki ok: nincs kiszíntelve (síkolva) a polisztiról tökéletesen és nem húznak rá elég ragasztót.
azon kivül:
- a munkások nm vannak fizetve és sietnek
- nem ez a tanult szakmájuk
vagy
- a megrendelő alkudózótt, így a kivitelezőnek nincs kerete egy tisztességes munkát elvégezni.
Nemtom hogy adja át a kivitelező a munkát, de a kapart nemesvakolat felhúzása után a hibák csak akkor látsznak, ha a homlokzatot telibe kapja a napfény.
Nekünk 12kg fogyott a ragasztóból 1m2-re, duplája mint írják, pedig a fal nagyjából egyenes és sík volt. Hálózás, plusz egy réteg glett ment fel, esztétikailag meg vagyunk vele elégedve.
Úgy értettem a hálózás előtti korong berakást, hogy mikor kenték fogas glettvassal a felületet, akkor rakták be a korongot. Az eredeti terv szerint előre berakták volna és síkra csiszolják. Csiszolni nem is kellett, mert 1-2mm-el a sík alatt volt mind.
Mostanába ezt a módszert használjuk, kőzetgyapotnál is működik, máskülönben muszáj két réteg ragasztót ráhúzni a halóra, akkár milyen jó keze van az embereknek.
A ragasztóval meg az a helyzet, hogy írják a zsákon a fajlagos fogyást, de a két plusz paletta, mindig becsűszik egy 5oonm feletti homlokzatnál. Ha 2x kell ráhúzni, akkor vagy öt.
Nemesvakolattal meg a hibákat eltüntetni nem lehet.
Ilyet nálunk is használtak a dűbelekre. Azzal viszont szívtak, hogy a maró 70mm-t mart ki, a pogácsa meg kisebb volt valamennyivel, így ki akart esni a lyukból. A megoldás az lett, hogy a hálózás előtt tették be a pogácsákat és a ragasztó bent tartotta. A videókban szépen bent marad a lyukban a valóság sajnos nem ez.
Egy 1.5 cm mély lyukat mar az anyagba. Van egy vezetője is, oda kell bedugni a fúrót, hogy a falat is kifúrják. Létezik 1cm vastag korong grafitosból, egy lengyel cég késziti, de nem mindig lehet kapni.
Nade, egy 68-as gipszkaton karotával, ami a szerelődoboz mérete, kivágsz 1cm vastag polisztirénből 10 perc alatt 200 korongot.
Benyomod a maró által készitett lyukba a dübel után és húzod rá a halót telibe, mintha ott se lenne.
Talán, ha a szél nem merőlegesen fújja az ablakot. Ha párhuzamos az ablakkal a szél akkor komoly szívást okoz. A fogópár ilyen szempontból annyit ér mint halottnak a beöntés. Így nehéz megmondani, számolni kéne.
ha a keresztmetszete a faanyagnak 15x15-ös akkor rendbe van, kikéve a bekötése az oszlopoknak, ami nem látszik, csak egy helyen.
Az oszlopok felső végét be kéne körni egy masszív szerkezetbe a tetőnél, két gerendával (tehát kivül is és belül is), az síkba kimerevítené az ablakok tartószekezetét.
Készitettem ilyen szerkezeteket, de ki volt falcolva a gerenda (persze az oszlopok és a kötések csapolva voltak, hogy nem látszodjon a vasalat), azaz ki volt képezve egy spalét, mert sokkal könnyebb úgy szerelni az ablakokat, hogy van minek nekitólni (és az függőbe van).
Ezt lehet olvosolni egy 4x3-as profilos fenyőléccel, ami a gerendákhoz rögzítenek facsavarokkal, a oszlopok és kötések külső elére egyvonalban szerelve.
Ilyen szerkezeteknél szokás szerelni egy talpat a parapetre, azt szépen vízszintesre kiékelni, abba csapolni az oszlopokat, nem vesződni a oszloptalpakkal és azoknak vízmértékbe szerelésével.
Egy tetőtérbeépítéses háznál a teraszt akarják ismerősömék beépíteni, könnyűszerkezettel full telirakva műanyag ablakkal. A kérdés az hogy a rögzítés szerintetek megfelelő-e? Műanyag nyitható ablakok lesznek ide beszerelve: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A rögzítés meg fent a padlástérben történt a fogópárokhoz csavarozással.
Nálam is elsárgult és kicsit porzik (Illbruck FM 343). Ahol levágtam az falsíkból kiálló részt (ablakok ide lettek rakva), ott szép eredeti színe volt.
Én nem aggódok, mikor ráfuttatom a szigetelést az ablaktokra, akkor ott úgyis lesz egy kis rés, az újra ki lesz nyomva dübelezés után.
Megnéztem még egyszer most már számítógépen ezt a stukó ablakpárkányt.
1. Az ablakon ki kell legyen képezbe egy falc, ami alá a párkány bemegy, ez a falc legalább 2cm mély kell legyen.
2. Ha vastag a hőszigetelés szerintem és a külső spalét mély, azaz az ablak mondjuk a fal közepére van szerelve, akkor a stukóra kell szerelni egy diszkért lemezpárkány, natur horganylemezből, mert az szépen patinásodik. Ezt be kell vágni a profilokba az ablak mellett és csak egy 1.5cm széles csepedtetőt tenni, visszaforgatva az stukon. De ezt csak forrasztással tudja megoldani a bádogos, amihez kéne a horganylemez.
3. Ha kiteszed a fal síkjába az ablakot és szerelsz pl. egy 8cm vastag hőszigetelést, akkor a stukó párkány rendbe van lemezpárkány nélkül.
Feltételezve, hogy megvan a stukón az a 1-2 mm vastag érdes és kemény kéreg.
Én szoktam gyártatni 3D polisztirén vágón egyedi homlokzati profilokat, ha ezt a tervező megengedi.
Azt le kell halózni 2x és az íves részekkel sok a munka.
"Egy ember akivel beszéltem, azt mondta csak az alap kiásasa, azok alá újabb cölöpök helyezése oldja meg a gondot véglegesen."
Ez nem igaz (így). Lehet injektálni a falat/falsarkot úgy, hogy ferdén mellette többször lefúrnak is addig nyomják a szilárdító anyagot amig a kérdéses rész megfelelő helyzetű nem lesz. Az injektálások (némileg) cölöphöz hasonló módon működnek. De ez nem olcsó.
Ha az alapokat kiássák annak nem lesz jó vége. Nem köztudott, de itt elmondom sokadszor is, hogy az alap teherbírását az is csökkenti ha mellőle kiássák a földet.
Azaz az osszes tobbi profil a fal sikjara van szerelve es le tud folyni a viz. A csapos eso a parkanyon meg fog allni, hacsak nem adsz neki nagyon nagy esest. A baumitos homlokzati profiloknak olyan eross kerge van, hogy kessel nem lehet vagni.
Ezek az xps stukok egy kemeny es erdes feluletu anyaggal vannak bevonva es csak festeni kell. Ereszprofilt, derekprofilt es ablakkeretre hasznaltam, de ablakparkanyra nem, mert az negativ kava.
A kérdésem a következő vettem egy házat, aminek az egyik sarak kicsit meg van sülyedve, emiatt repedés van a fő falon. Klaszikus sarok sülyedés fajta.
Akitől vettem azt mondta, és képekkel igazolta, hogy ez már több, mint 10 éve így van és a ház mozog, de nem lesz rosszabb a helyzet, rossz volt a tető, azt megcsináltata, azóta
nem ázik a fal töve, stb.
De azért én szeretném megcsináltatni a sarkot, megerősítetni az alapot.
A kérdés az, hogy a műgyanta vagy cement injektálásnak van érteleme?
Egy ember akivel beszéltem, azt mondta csak az alap kiásasa, azok alá újabb cölöpök helyezése oldja meg a gondot véglegesen.
Csak nem tudom kinek van igaza. Az egyik 6-800 ezer Forint lenne a másik meg 1.5-2 millió.
Igazából a drágábbat is ki tudjuk fizteni, csak nem tudom melyik megoldás, ami tényleg jó. Vagy, hogy ez az injektálás ténlyleg ér e valamit?
Kell késziteni egy két fém palucsot, amit bevésel az EPS és arra szereled az oszlopokat.
YTONga is fog egy 2o cm hosszú 16-os menetesz szár beragasztva.
Így a menetesz szár nyírást és valamennyi húzást de csak a felső kötés.
Pár éve készitettem egy rajzot egy ilyen papucsról, azt hiszem, hogy Bastardo nevű fórumtag meg is csináltatta.
Azt felfogod a falra, úgy hogy a talpa a hőszigetelés síkjába essen, és arra rögzíted fel az oszlopkat.
Egyszerű: készitessz egy keretet (ez lehet egy 1oox1oo-as vagy 12ox12o-as vastagfalú zártszelvény is- fémkonfekciós műhelybe ebbe a méretbe van hullás, mondjuk 15omm hosszú kéne). Arra hegesztenek egy 22-os parobólikus betonvasból egy 2oomm szárat, kivésed a polisztirolt lyukat fúrsz és beragasztod (téglának való Fischer pasztával). A szemközti oldalra meg egy menetes szárat, M16-ost. Az tartja majd az oszlopot, úgy, hogy a papucsok rögzítése után odateszed az oszlopot, megjegyzed, kifúrod és felakasztos a menetes szárakra. A keret belét ki lehet tölteni pl. kőzetgyapottal.
Az anya helyét egy fostner fúróval be lehet sűllyesteni az oszlopba és késziteni egy esztrergált sapkát.
A legegyszerübb visszatámasztási megoldás az, hogy felteszel két oszlopot a szelemen alá, amit a falra rögzítesz.
Az két szélső külső oszlopot és a fal melletieket összekötöd fogópárokkal.
Így még azzal sem kell foglalkozni, hogy mibe kötöd be a szelement a fal mellett.
Belinkelek egy képet, ezt a tetőt elhúzta a faltól egy métert, és a tetőt bevittem az ház eresz alá.
Ez egy 36 nm tető egy terasz felett, 6 oszlopon áll csuklósan lekötve az alaphoz, a helyszín nagyon szeles. Az utólsó ház a helységben egy szeles völgyben.
A sarokmerevítést úgy oldottam meg, hogy a oszlop és a honajkötésnél csapfészek és csap van és csavar nincs, a fogópárba meg be van eresztve (vállal) a hónajkötés.
Ezek a 3d rajzok.
Na tehát. Felteszel két oszlopot a fal mellé. Azt nem is muszáj egésszen a padlóig levinni, de akkor két rögzítést kell késziteni a falalba, menetes szár és fischer pasta.
Ez egy másik megoldás, kb. 3.5méteres szarufákat lehet így beépíteni. De ezt ki is kell számolni.
A szakszerű megoldás a kőpárkány (leméri a köves, megcsinálja, bevési és leragasztja- lekezelve háromszor).
Ki lehet önteni műköből is (fele márványszemcse, fele cement- ki kell csíszolni az öntés után 2o nappal teljesen símára- az öntéshez kell egy zsalu a profillal), azt színezni anyagában, de kell legyen legalább 5omm vastag.
Most párkány témában kérném segítségetek / véleményetek:
5 cm vastag XPS-ből készülnek a külső párkányaink, mivel stukkó szerűek lesznek.
Az addig oké, hogy le lesz hálózva és glettelve (egybe mehet a házzal?), majd színezve, a külső sarka pedig kap egy vízorros élvédőt.
De milyen anyaggal kellene ezt glettelni? Jó a homlokzati rendszer ragasztója? A színezés mivel történjen? Attól tartok, hogy ha színezni fogjuk mint a falat (MAPEI Silancolor Tonachino 1,5 mm), akkor a dőlés ellenére a víz kicsit megáll az érdes felületen és penészedni fog. Mi ilyenkor a jó eljárás?
Találtam ezt a StoFlexyl anyagot, aminek alkalmazástechnikai videójában pont egy párkányra kenik (nedvesség ellen véd). Kell ez?
Szépen le van írva, csak a szilárdságtani méretezés hiányzik. Egy terasztető túl nagy ahhoz, hogy hasraütéssel határozzák meg a teherhordó szerkezetek méretét. Lehet jó, de az is lehet, hogy többszörösen túlméretezett, azért áll még. Csak fölösleges anyag van benne. Ez a jobbik eset.
Elől a oszlopokat és a szelemeneket csak a szarufák rögzítik, így ha felrajzolom a nyomatákokat az oszloptalpak csuklóira (a szélnyomás és hóteher figyelembevételével), azok nem lesznek meghatározva staikailag, azaz a oszlopokat egy nyomaték kifele forgatja.
A szelement mindig vissza kell támasztani a falhoz: kell egy rögzítést késziteni vissza a falhoz vízszintesen a szelemen magasságába. Erre elég egy fából készült papucs, amit felfogsz a falra és a visszatámasztás végét két szerelécsavarral rögzited a papucshoz.
Ezen kivül a sarokmerevítést a hónakötések kármizásával (horgolt csapolással) kell megcsinálni, a csavarok csak biztosítanak.
Hát én már láttam párszor ilyet, százezer forintos javítások követték, azóta nem javaslom senkinek hogy régi vascsöves, de akár régi oxigéndiffúz műanyagcsöves rendszerre direktbe feltegye a kondenzációs kazánt.
Akármennyire is ki volt mosva, meg van rajta szűrő vagy akármi.
De akkor te nyilván írásban vállalod, hogy kifizeted zsebből neki ha mégis tönkremegy a kazánban a hőcserélő.
Valahogy nem vagy otthon az ép. gépészeti árakkal.
Lajosunk
a kétszerelő ellentmondásos ajánlata miatt a következő dilemában van.
Lecseréltesse az egész fűtésirendszer víz oldali részét vagy sem. Vagy az egyik felét vagy a másikat, nem tudja.
Át akar térni a fatüzelésről a gázra.
Kell neki egy újgázkazán. Semmi extra 300 eft ből kijön,
Meg kell terveztetni a gázoldali részt 40 eft,
A kazánhoz kell EPH és egy Firelés elektromos betáplálás 50 eft.
Saját szettel 100 eft, kéménybéleléssel 300 eft a kéményt a moderngázkazánokhoz alakítani, legyen a kettő állaga 200 eft,
a kéményseprők, a kémény ellenőrők kimérik a kész rendszer tömörségét, csináltatnak a haveri céggel egy kamú számítást, hogy a laikus ámuljon rajta 4 - 6 oldallal, a végén ráírják, hogy megfelel40 eft,
Ja kell még gázszerelő aki az engedélyes tervek alapján beköti a gázt, a fűtő és meleg víz vezetékeket a kazánba és a meglévő rendszerbe 50 ért baráti áron elvégzi, 5db golyós csap némi vezeték és fitting.
aztán jön /ha hívják az üzembehelyező az ő díja min. egy 20 -as . Ő aki pöcsétel !!
ez eddig annyi mint 700 eft.
A sittet és a faljavításokat még senki sem végezte el, de ezt megcsinálja a tulaj.
Akkor még a két szerelő által ajánlott vízrendszer radiátoraihoz és csöveihez hozzá sem nyúltak.
Lajosunk ez után érdeklődött.
Amúgy olcsó voltam.
Ja a napokban egy ismerős által ajánlott gázszerelő volt karbantartani a kazánomat. Fég pici ,de nekem még így is nagy.
Mit csinált ? Ami a protokolban le van írva. Kitisztította a hőcserélőt, némi porszívózás, némi tanács. És a külön kérésemre levette az általam mért 9 kW teljesítményt 7,5 re... az is elég, bőven.
Mellesleg rátértünk a kondiskazánra is , tavaly még a szomszéd asszonynál 850 eft volt, most nekem 1 millát mondott. Na majd jővő után valamikor.
A vizitért 10 eft kért - egy méltányos ár.
Ja majd elfelejtettem a kéményseprők kérnek még a kibúvó mellé , ami a Lajosunknak is megvan, de a mellé egy lépegetőt is. A legegyszerűbb is na mennyi, nem tudom legyen 15 et . plusz a beépítés ugyan annyi , tehát ez még hozzájön a fenti 700 eft -hoz- hez -höz .
Mit feletettem még el ?
Ja szóba került a radiátorok tisztítása . Nem belülről , az a sok szerelő mániája, hanem kívülről. A sok zegzugban lerakódik a por ( 24 éve funkcionálnak a radiátoraim ). Semmi baj ezzel azonkívül hogy csökken a hőleadás, a nagyok szerint a teljesítmény. Mennyivel ? A fene tudja. Mondjuk 10 % -kal. Nos vasárnap egy régi kémcsőkefét kineveztem poreltávolító célszerszámnak, 2 óra alatt végeztem az összes radiátorral, összegyűlt vagy egy félvödör szössz.
Köszönöm a tanácsokat, megfogadom őket. A radiátorokban csak egy nap volt víz a kiprobalasakor a rendszernek, utánna leletek engedve. Úgy döntöttem, hogy a kazánt és a csorendszer lecserelem, de a radiátorok maradnak.
Jelentem 36 éve van központi fűtésem. Kb. 10 évig koksz -szal ment, aztán gázzal.
Etázsfűtés, a kazánok a pincében fenn a radiátorok. Öntvény radiátorok és a rendszer vastagcsöves.
A mostani gázkazán az első, tehát 26 éves.- Álló, semmi baja.
"Az egyik szerelő az ontvenyradiatorokat és a vastag csöveket is mind kodobatna," vajon miért ?
" a másik szerelő pedig a csöveket lecserelne vekonyakra viszont meghagyna az ontvenyradiatorokat. " és ő miért ?
Pancserok ezek a fűtésszerelők.
Viszont ha átállsz gázra kell tervező és kell gázszerelő.
Tény hogy annó naponta egyszer , nagyobb hidegben kétszer kellett fűteni a koksz -szal, az emlékezetem szerint olyan max - 4 -4 óra a mostani gázkazán pedig - 8 -tól 24 óráig mehet.
"De ilyenkor a vasakat a körülöttük és köztük lévő beton toldja?"
ilyenkor a vasakat a körülöttük és köztük lévő beton toldja, nyíróerő a betonban, azért bordás a vas hogy rövidebb szakaszon is át tudjon menni az erő. Az a vékony kötöződrót nem visz át semmilyen erőt, csak a helyén tartja a vasakat. Ha nem közvetlenül egymás mellé teszem a vasakat az anyagban valamivel spórolósabb, de több munka a kivitelezőnek. Pfúj!
Vasat a vassal nem kell toldani?
Ha ez alatt azt kell érteni, hogy egymáshoz drótozni azokat a vasakat amik egymást toldják akkor nem csak hogy nem kell, hanem káros is. A magasépítési szabvány tűri, de az MSz-ben az volt, hogy ha minden második vasat toldom ugyan abban a keresztmetszetben akkor a toldási hossz a szabványban megadott kétszerese, ha mindegyiket azonos keresztmetszetben toldom akkor háromszorosa legyen.
Önmagában a tény hogy milyen vastag a cső nem befolyásol semmit. Hogy az öntvény radiátor mennyire hatékony alacsonyabb hőfokon ahol a kazán takarékosabb az sokkal fontosabb szempont.
Ha a radiátor marad, és nem zavar a cső látványa, én nem nyúlnék hozzá, hőcserélővel rá kell tenni a kazánt és kész.
(Ha csövet cserélsz és radiátor marad akkor is kell hőcserélő a régi radiátorok miatt.)
Ha radiátorcsere is kell akkor új csövekkel új fűtést készítenék a nulláról.
Eddig fa kazánnal futottam, de most át akarok térni gazfutesre. Az egyik szerelő az ontvenyradiatorokat és a vastag csöveket is mind kodobatna, a másik szerelő pedig a csöveket lecserelne vekonyakra viszont meghagyna az ontvenyradiatorokat.
- szárazpadló 2 réteg gipszrost lemez (rigidur/vidifloor/stb. eltolt rétegben)
- lépés/kopogó hang gátlás (3 cm AT-L zöldcsíkos hab) - 22 mm OSB N+F teherhordó-elosztó réteg
- SŰRÍTETT!! gerendázat ezen a részen és a teteje kiszintezve az OSB alá (gomba és tűzvédelemmel ellátva) - 10 mm OSB N+F a nútokba faipari ragasztó - párazáró fólia az egész plafonon, nem csak itt - gipszkarton váz
- TŰZGÁTLÓS!!! gipszkarton plafon
- lenti lakott légtér
Körben a falaknál 1 cm polifoam szalag >> dilatáció és padlóhang gátlás.
----
A padlás részen nem járható padlás padlóval.
- huzatos padlástér
- páraÁTeresztő fólia takarás (a megfelelő oldala kerüljön a gyapotra!)
- 15 cm gyapot a gerendákon keresztbe - 15-X cm gyapot a gerendák között (kitöltve a gerendaközt) - 10 mm OSB N+F a gerendák alján (a nútokba faipari ragasztó) - párazáró fólia - gipszkarton váz - TŰZGÁTLÓS!!! gipszkarton plafon
- lenti lakott tér
A padlás részen járható padlás padlóval.
- huzatos padlástér - ritkított deszkázat (pár mm-es rések a deszkák között) - 5 cm léc távtartó>>LÉGRÉS!!! - páraÁTeresztő fólia takarás (a megfelelő oldala kerüljön a gyapotra!) - 5x15 cm palló, közte 15 cm gyapottal a gerendákon keresztbe
- 15-X cm gyapot a gerendák között (kitöltve a gerendaközt) - 10 mm OSB N+F a gerendák alján (a nútokba faipari ragasztó) - párazáró fólia - gipszkarton váz - TŰZGÁTLÓS!!! gipszkarton plafon
- lenti lakott tér
Körben a falaknál a párazáró fólia a falhoz ragasztva az erre való fóliaragasztóval.
Van ahol úgy csinálják, hogy 2 hét után kizsaluzzák és sűrűn alátámasztják (kb a póklábak összeérnek távolságra a támaszok) 3 hét után ritkítják az alátámasztásokat. Van aki 3 hét után zsaluzza kis ritkán támasztja alá utána. Ahány ház annyi szokás. Egy biztos, hogy a vízszintes szerkezetnek (födém, gerenda, erkély, stb) az a jó, ha minél tovább bent van a zsaluban.
Így néz ki egy ritkított alátámasztás:
A fal mellett már nem kell támasztani, de legyen minden födém mező alátámasztva, akkor is ha keskenyebb a fesztáv és minden gerendát, erkélylemezt külön is alá kell támasztani. A támaszok 28 napos korig maradjanak, illetve, ha az építés miatt többlet terhet kap a födém, akkor még utána is.
Akárhol is van az anyag a tetőt lehet belülről kifelé és kívülről befelé építeni. Én eddig csak olyat láttam nyeregtetőnél, hogy az egyik végén elkezdték, a másik végén befejezték. Sátortetőnél í belső állásokat építették meg (meg az élszarukat) , utána mentek kifelé.
Min. 2 cm vagy egy vasátmérőnyi távolságnak kell(ett) lennie párhuzamos vasak között. Toldásnál is. Egymásra merőleges vasak pontszerűen összeérhettek.
Nem neki kell fölhordani. A többi nem érdekli. Eddig egy födém sem dőlt össze neki, esetleg egy kis maradandó alakváltozást szenvedett.
Igazából ha a födém elérte a tervezett teherbírását és a fölhordott anyag súlya m2-ként nem nagyobb mint a födémburkolat tervezett súlya és nem egy kupacban rakják föl akkor nincs baj. A kivitelező mindíg azt nézi, hogy neki mi a jó.
Igen most már én is azt gondolom, hogy kivárok még 1 hetet az a 100e Ft nem annyira sok egy 4 milliós födémhez képest! Illetve közben lehet, hogy meghozzák a faanyagot ami reményeim szerint felkerül a födémre akkor viszont már lesz rajta terhelés is. :-)
A szabványban a 28 napos betont tekintik 1oo%-an éretnek.
28 nap múlva kell elvinni az öntési probákat a laborba.
A beton húzó és nyomó szilárdága maximuma egy intervallum, van egy adott érték, amit kell teljesítsen egy
karotált probatest, adott idő múlva.
Az középiskolás padtársam apja főmérnöke volt két völgyzáró gát építésének a Nyugati Érchegységbe, két nyarat töltöttünk el a munkatelepen (egész nap kirándultunk), folyamatosan öntötek 3 évig, léptető zsalukkal, a beton szilárdságát hetente ellenőrizték karotált probatestekkel, de kb. 3 hónap után a nyomási teszt értéke elérte a maximumát és többé nem változott, persze 1-2% -ot nem lehet kimutatni.
Tudtommal a bauxit cementekkel az volt a probléma, hogy gyorsan kötöttek, ezért kötés közben sok hő keletkezett. Ahol locsolták rendesen ott nem melegedett föl (nagyon) a beton, ott sokkal kisebb a betonszilárdság csökkenése.
"Ezeknek az értékeknek 1oo%-át 28 nap elteltével éri el."
Hát nem. Az a 28 napos nyomószilárdság érték csak egy megállapodás alapján vett érték.
A betonoknak van egy kötési ideje, ez általában 6 óra és van egy szilárdulási ideje.
Na ez végtelen. Tény hogy a betonok / a normál betonok / nyomószilárdsága 28 nap alatt eléri a vélt végleges érték legalább 95 % -át. Inkább a 98 % át. A többi szilárdulás pedig évekig tart.
Ja vannak gyors szilárdulású betonok. Másfajta cementtel. Pl. alumínát cementtel.
Aztán voltak ill. készítettek bauxit cementtel is betonokat. Azoknál pedig évekkel később egyszer csak csökken a beton szilárdsága. Hogy mennyit az szerencse kérdése.
Az OTI palota tornyát ezért kellett bontani vagy 40 éve. érdekes a többi rész azóta is áll.
A drótozás azért kell, hogy betonozás közben ne mozduljanak el a vasak. A Vasúti Hídszabályzat tiltja (tiltotta?) toldásoknál a betonvasak egymás mellé helyezését, csak az egymásra merőleges vasak összedrótozását engedi meg.
Ha inkább többet locsolják mint kevesebbet az biztosan nem árt a betonnak. A kevesebb locsolásra már nem merném azt mondani, hogy úgy is ugyan olyan jó.
A gyári beton 2oC fokon eléri a rugalmassági móduluszának 70% -át az öntéstől kb. 24 órára és a húzó és nyomószilárdsága 65%-át a öntéstől kb. 48 órára (de ez függ a cement fajtájától is, léteznek gyorsan kötő és lassan kötő cementek). Ezeknek az értékeknek 1oo%-át 28 nap elteltével éri el.
A rugalalmassági módulusz növekedése az alakváltozási képesség csökken, azaz kb. 36 óra múlva már nem reped.
A hőfejlődésnek van egy maximuma az öntés után 1o-2o perce, aztán még egy 6-8 óra múlva, ezért kell locsólni a betont. Diafragmákba és oszlopkba öntött betont kb. 15 órára az ötéstől ki lehet zsaluzni és kb. 5-7 nap múlva terhelhető is, de ebben az esetben egy nagy térfogatról van szó, ami főleg nyomást kap.
A födémnél más a helyzet, ott húzást és nyirást is kap a beton.
Ki kell várni a 28 napot az alatámasztással. Több emeletes épületeknél 16-2o naponként lehet kiönteni a következő födémet, de kb. 3o-35 napig bent kell hagyni alatta levő födém teljesen alátámasztását és 5o napig az oszlopok és a dorka gerendák egyharmadát.
Remek, nagyon köszi az információt, akkor megnyugodtam.
Vasalást tisztességesen meg fogom oldani, összedrótozok végig minden csatlakozási szálat, illetve lesz mindkét bejárati garázskapura merőlegesen, a kapu fele vonalánál 4db folyóka beállítva (6,5m mély, 1,25 - 1,25 lesz elhagyva a bejárat és a szemközti faltól), annak a sarkainál 45 fokban rakok plusz hálót még a folyókasor 4 sarkára.
Alapvetően csak attól tartottam, hogy terhelés esetén a lábazati szegély és a járólap nem fog-e akkorát "mozogni", hogy még a sziló is elnged.. De így minden világos, köszi még egyszer a háttérinfokat!
Ja, még annyi, hogy 57 nm-en elterülő 8-9 cm vastag betonréteg súlya kb. 7,5-8 tonna. Erre ha rámegy a 2,2 tonna súlyú autó, nem fogja sokkal jobban megnyomni az XPS-t, mint a beton saját súlya. (Persze csak akkor, ha a betonban a vasalás elég erősre van csinálva, hogy eloszlassa a terhelést.)
Benne vagyok 2 éve egy házfelújításban, átépítésben, most a dupla garázs estrich betonozására kerül sor, ami közvetlenül a lakóépülethet csatlakozik, ebből fakadóan onnan is megközelíthető a ház. Tehát, hogy az alapvető komfortja télen is megmaradjon, fűtve is lesz, ebből fakadóan kívülről 10cm grafitos XPS-t rakattam fel, födémre pedig 20cm táblás kőzetgyapotot az aljzatba a lemelegített GV45 rétegre pedig 6cm XPS a terv.
A kérdésem nagyon egyszerű.
A lehelyzett 6cm vastag XPS-re ha 6-os vashálóval be lesz vasalva a 8-9cm vastag estrich az 57 m2-en, az XPS autóval történő rájárás esetén sem fog akár 1mm-t is "megsüllyedni"?
Az autóm 2 tonna önsúlyú, plusz ha benne ülünk, és a csomagok.. tehát ilyenkor nem szoktak valamiféle "távtartó" merevítőket legalább az autók nyomvonala menték lehelyezni a GV lemezre amelyek a nikacell tetejéig érnek, az-az nem engedik a betont semennyire lefelé elmozdulni akár 1mm-t is.
Vagy értelmetlen ezen gondolkodnom és biztosan nem lesz terhelés esetén vertikális mozgása az estrich-nek?
Nem emlékszem az elmúlt 2 hétben olyan napra amikor 5C alá ment volna a hőmérséklet! :-)
Majd csak jövő szombaton szeretnénk kizsaluzni és múlt kedden lett beöntve.
Első héten naponta többször is meg volt locsolva ezen a héten már nem minden nap! Most a héten ha nem esik az eső locsoljam meg minden nap?
28 napnak szokták venni a beton kötési idejét, de a napokba azok nem számítanak bele amikor 5 °C alatt volt a hőmérséklet. Ha ilyen nap nem volt akkor oszlopnál, falnál 14, födémnél és gerendánál 21 nap után ki lehet zsaluzni HA A SAJÁT SÚLYÁN KÍVÜL NEM TART MÁST. Ha igen, akkor 28 nap. Ha nem volt alacsony hőmérsékletű nap. Ha fagypont alatti hőmérséklet is előfordult akkor a helyzet fokozottabb. Remélem, hogy állandóan nedvesen volt tartva.
Köszi az infót!
Pont erről beszéltem. Valaki szerint nyugodtan ki lehet zsaluzni és már 90%-os szilárdságú tehát ha jól értem alá sem kell támasztani. Valaki szerint meg sűrűn alátámasztva lehet csak kizsaluzni.
A beton évekig szilárdul, de 28 naposan eléri a végső szilárdságának a 99 %-át. Viszont amit nem tart meg a beton 20 naposan, azt 28 naposan se fogja megtartani...
20 naposan a szilárdsága már eléri a 28 napos szilárdság 90 %-át.
A statikus meg a műszaki ellenőr is azt mondja, hogy 28 nap az igazi de senki nem szokta megvárni! Beszélnek 14 meg 21 napról is!
Milyen sűrűn legyen alátámasztva? Csak középen vagy a tartófalak mentén is?
Zárófödém nem lesz már csak a tető kerül rá!
19 nap után már kilehet zsaluzni és Doka lábbakkal sűrűn alátámasztani. Viszont az alátámasztás, ne csak néhány lábbal történjen és a beton 28 napos koráig legyen bent. Utána is kell, kevesebb lábbal, ha még terhelitek a födémet, valamilyen felette lévő szerkezet építésével, pl zárófödém.
Monolit födémet 19 nap után ki lehet zsaluzni vagy várjunk még vele?
Mindenki mást mond de a napi 15e Ft-os zsalubérlet ketyeg viszont nem szeretném azt sem ha baja lenne.
Van a kőművesnek néhány doka lába amivel alá lehet támasztani még 1 hétre.
Szeretnék építeni egy féltetős sufnit, aminek az alacsonyabb oldala nyugat fele nézne. Tatai cserepet tennék rá fóliázva. Mekkora legyen legalább a tető hajlásszöge?
Ja, ja, ha valaki egyszer kicsi, mint én, az megtanulja, hogy a gyakran használt dolgok (hűtő is, mosogatógép is ilyen), nem kerülhetnek magasra. :-) És nem egymás főlé gondoltam, hanem a pult két végén két tornyot. Egyikbe a hűtő, másikba a mosogatógép. Azoknál nem vészes, hogy ha messze vannak egymástól.
Ha az ember "tornyozni" akarja a konyhai eszközöket, azzal csak a baj van. A hűtőt nem teheted a mosogatógép fölé, mert akkor a mosogatógép szépen felfűti a hűtőt.
Ha viszont a mosogatógépet teszed fölülre, akkor meg a vizet és a lefolyót kell magasabbra felvezetni, illetve ha meghibásodik a mosogatógép és maga alá ereszti a vizet, akkor szépen eláztatja a hűtőt.
Azt még el tudom képzelni, hogy a sütőt (a főzőlap alól) áttegyem vagy a hőtő, vagy a mosogatógép fölé, de a hűtőnek és a mosogatógépnek alul van a helye.
Ezekből meg ritkán van 80 cm-nél alacsonyabb magasságú verzió, tehát 83 - 85 cm-nél alacsonyabbra nemigen lehet rakni a munkalap magasságát.
Ott lehet, de nálunk nem. Egy hónapja voltam egy újlakás második átadásán. Egyetlen villanyégő , olyan egyszerű csüngő égő sem volt felszerelve. Konyha sehol.
Viszont a bérleményeknél a beépített konyha tartozék.
A mosó, mosogatógép általában nem jár. legalább is nálam.
Kérdi az egyik bérlő jelölt hogy mosó gép , Mondom, majd ha hozza a magáét.
Berendezés minimális van. Fekhely szekrény asztal szék, na meg szőnyeg és függöny.
Egy keményfa, vagy a pult saját anyagából csinált "feltét"? (Viccen kívül.) Valami olyan, ami egy pult darab, két akár lehajtható, akár puhafa talppal, az ember felfordítja a falra, így alig foglal helyet, aztán ha kell, lebillented.
A másik már inkább pénzégetés, és fordított: a párodnak egy, a szokliból kihúzható felálló a nagyobb magasságot igénylő munkákhoz, mint pl. a klopfolás, hátsó lábosok kavargatása, 8 literes befőző, vagy húsleveses fazékkal való munka.
Én a 163 centimmel elvettem egy 162 centis lányt, és... ebből elég rendes szívás lett az egyik bérelt lakásunkban, mert ott a "szabvány" 85 centis pultot ráépítették a "szockocka" társasházakban (70-80-as évek) megszokott beton lábazatra. Így lett egy 95 centis pultunk. Néha lenyúltuk a gyerekeink ikeás felállóját, ha sokat kellett dolgozni. (befőzés, ilyesmi)
Anyámnál (148 centi volt fénykorában, de 82 évesen már ő sem a régi :-) ) meg a gáztűzhely kivételével, ami ugye adott, mindent levittek 75-re. A gyerekeim imádták, hogy a "nagyinál olyan jól lehet főzni".
Én, ha nulláról csinálnék konyhát magunknak, tuti 75-80 centis pultot csinálnék, az adott magasságú gépeket (gyakorlatilag csak a mosogatógép és a hűtő, mert a tűzhely kettébontható) betenném egy-egy "toronyba", oszt' kalap.
Magyarországon a német "szabvány" terjedt el zömében, de az olasz verzió is létezik, talán mára már kezd az olasz méretezés elterjedni.
A német 85 a pult tető, 60 a pult mélység, a felső 60-72-90 magas, és 35 mély szekrény.
A két bútor között 55 cm a méret.
Egyébként a konyhai alapgépeknek is van ilyen szorzójú variánsa. Magyarul a hűtő-, mosó-, mosogatógépek tetővel együtt 85 cm-ek. Amennyiben pl levesszük a mosogatógép, vagy a mosógép tetejét (általában 1-2 kis csavar hátul) akkor szépen éppen be kell hogy férjen a pulttető alá így.
Az olasz az alsó magasságában tér el. Ők a 90-95 cm t preferálják, és erre jön az 55cm utána a felső szekrény.
Egyébként nálunk a "nagyipari" gyártású konyháknál szoktak még 30cm. sőt akár 28 cm mélység (szerintem botrányosan keskeny így... de hát a kedves vásárló csak azt látja, hogy doboz-doboz.. mindegy...)
1. Ha elobb festenek, akkor a festok leglettelik padloig es a jarolap szegely nem fog rendesen odaragadni. Ha elobb burkolnak akkor a festok osszeba....k a jarolapot a letraval. Valaszthatsz :)
(nyilvan mindket sorrend megoldhato, csak oda kell figyelni a masik munkajara is)
2. Teljesen mind1, az csinalja elobb aki pontosabban dolgozik (nalam az asztalosok voltak a pontosabbak. sokkal)
A felso test es a munkalap kozott nem lehet kevesebb mind. 6o cm magass. Egy magasabb ember beveri a fejet, ha eloredol munka kozben. A felso test 4ocm mely.
Érdekes ez a pultmagasság szabvány kérdés. Szerencsére már nem a szociban vagyunk így a pult magasságát a használó kényelmes magasságára célszerű csináltatni. A '80-as években édesapámnak meggyűlt a baja az akkori kivitelezővel, ha agyon lőtte volna se rakta volna magasabbra a konyhai (fali)csapot (nálunk mindenki magas), mert az a "szabvány" ...
Nálunk kb ugyanez :) Mivel nálunk az asszony főz 99%-ban, így az ő magasságára csináltatjuk. Ha mindketten főztök és véletlenül lesz konyhaszigetetek akkor az egyik magasságát erre a másikat arra a magasságra állítanám be. De lehet eltolt szintest is csak kérdés mekkora pult lesz...
Csempe burkolás után festettünk és festés után raktuk a lamináltat. Konyhabútor előtt kellene csempézni, mert mi van ha cseréled a konyhabútort? Cseréled a csempét is? Vagy amit Rudolf ír: mi van ha nem pontos valamelyik akkor az utólagos csempézés elég érdekes lesz... Pl ezért is mi nem csempézünk a konyhabútor mögött, hanem a pult anyaga lesz beszabva oda is, nekünk az tetszik :)
Van egy 1980 kiadású angol tervezési segédleten, a repülőtértől, a parkolóházig benne van minden, onnan soktam kilesni a méretezést. Abba 9ocm a munkalap és 6o cm tőle a felső test alja.
Esetleg megkérdem a megrendelőt, ha nincs egy alacsony családtag, akkor leengedek mindent 85-re.
Rudi lehet hogy nálatok 90 cm Mo.-on viszont 85 - 86 cm a pult magasság / A munkalap 9ocm magass /. Pl. a gáztűzhely mosogató gép magassága is ehhez igazodik
A felső rész mennyi lehet ? Nem tudom nálam + 45 cm.
pont ma telefonált egyik lányom , hogy mennyi legyen ? Az összeszerelő asztalos nem tudja-- szomorú.
Ezeket a bútor magasságokat szabványok írják elő, így az étkező asztalét, a székét , villany kapcsolójét stb.
És az alapelv : a szabványokat az iparosnak be kell tartani, ha a megrendelő mást nem kér.
Mert a megrendelő bármit kérhet ( kivétel az ami a biztonság technikával összefügg )
Már nagyon régen éppen egy villanyszerelővel volt vitám, hogy őt a szabványok kötelezik a villanykapcsoló magasságok tartására ( tán 135 cm ). Igen ,de a tulajt nem, ő mást is kérhet. Speciel a gyerekeim miatt rakattam lejjebb, de lehet pl. mozgássérültek miatt is.
Ha nincs külön kérés, akkor a szabványban előírtak.
A technológiai sorrend a … 23 és a ...26 -os szerint, de itt is a megrendelő kívánsága a mérvadó. ja találkoztam 95 cm magas pulttal is ráadásul bébeadandó lakásnál. A bérlőt azzal szereltem le, hogy skandináv ürge volt aki készítette. Azok magasak !!
Én kimertem az egészet ,betontálákba lépésállót raktunk arra fólia ,vasalás aztán 6 enti beton ,most van egy normális födémem ,amire rakhatok bármit ,14 tonna salakot mertünk le súzdán keresztül ment bele a teraszba,9 tonna beton ment fel ,még könnyítettünk is a födémen .
Ha már elkezdi az ember jobb szerintem lemerni az egészet .
Nem lehet rajta dolgozni, egy rövid idő után mindenki utál bejönni a munkatelepre.
Az baj, hogy a vakpadlón és a hajópadlón keresztűl, + fél évszádon keresztűl bejutott a salakba a por is. Ha azon jársz a por felszáll és összekoszol mindent.
Mi locsóljuk mielőtt a taligágba belapátoljuk és végig ott áll a billencs, ameddig megtelik. Azt is folyamatosan locsoljuk. 5-6 ember kb. 5 nap alatt kiemeli nyugott tempóba 5oonm-ről. Ameddig a billencs megfordul, addig pihennek.
A kollegák azt csinálják, hogy felbontják a finisz padlót és felvágják a vakpadlót a szerelésekhez, zsákos betonnal kiöntik a réseket, homokkal egy kicsit kiszintelik, 3-as polifoam szőnyeg, 12mm melaminált hajópadló.
Az kéderes és jól zár, de pár hónap eltelik és megjelenik a penésszag. És elkezd recsegni az új hajópadló.
Van olyan ügyfél aki lenyeli, van aki cirkuszt csinál, aztán muszáj megmagyarázni neki, hogy mi a helyzet.
Akkor már bánja, hogy nem csináltatta meg. A tisztességes eljárás az lett volna, hogy eleve rászomolni azt a 4o%-ot, amibe az új rétegrend került és alkudózás közben elmagyarázni neki, hogy mi lesz a következménye, ha a salakot otthagyák.
Valamikor régen minden iparosnak kellett rendelkeznie telephellyel , műhellyel cégtáblával ellátva. ma viszont a gépkocsik és a mobilok világában egyre jobban hanyagolják.
Ennek van előnye, de legalább annyi hátulütője is. Pl. egyszer egy iparos azzal utasítottam vissza , hogy nem prezentált se telephelyet, se címet csak egy mobilt. No mondom mester ha reklamáció lesz, akkor hogy intézzük.
Ha jól emlékszem redőnyös volt a jóember.
Ettől függetlenül nem könnyű az un. kijáró munka. Sok a rizikó mind a két fél részére.
Vannak ezek a víz- gáz -fűtésszerelői félcédulák - az A4 nek a negyede A6 félcédulás hirdetés. van a főnök az ügyelete tartó - rendelést felvevő és 2 néha 3 vagy 4 kijáró munkatárs.
Ezek hirdetései majd mindig a dugulás elhárítással kezdődnek. Vigyázni kell igaz a munka volumenét tényleg nagyon nehéz előre megmondani főleg telefonon. de nem reménytelen. nos nekem is volt ilyen vagy 2 éve . Kijön 2 fiatalember, kb. 10 perc után közlik, hogy vállalják és mennyiért Ok. rendben.
Elkezdik csinálják az általuk becsült kb. 2 óra helyett végül 5 óra lett.
a bibi az volt hogy majd a végén talán a befejezés előtt negyed órával közlik mégsem annyi, majd 50 % -kal többet kértek volna. Olyan mese is volt, hogy a főnök itt járt délben ő mondta ,hogy több aza munka. Végig ott voltam nem volt semmi főnöki látogatás. a ló'aszt kaszálni akartak volna.
Nem gyütt be.
Tény ,hogy a vállalkozásnál a munka volumen megállapítás vékony jég. Ha sokat kér, nem lesz munka, ha keveset ráfizethet.
Az embereim nem fizettek azért rá csak nem keresték agyonra magukat- 5 óra 2 x 20 eft azért nem éhbér.
Egyébként mindenki annyit kér amennyit akar, csak legyen aki elfogadja.
Más . az un. kiszállási díj. a munka felvételhez az ajánlat tevéshez nem jár. Persze ezt sok megrendelő nem tudja, meghát a munkát vállaló sem szeret ingyen autókázni, de ennek ellenére nem jár. Ajánlatott ingyér kell adni. Az más ,hogy a komolytalan válogatós ügyfelet a jó vállalkozó hamar kiszúrja és lerázza.
Ha megfelelöen elhelyezett tarto kell, akkor fursz, csavarozol, vagy toldasz-hegesztesz. Aztan lefested a megmunkalt felületeket rozsda ellen.
A ket csatornat összekötni is rutin feladat szakinak, szolj valodi badogosnak, pik-pakk megcsinalja. A felsö csatornahoz egy sima veg kellene, abba köt bele mondjuk oldalrol, megfelelö szögböl egy lefolyocsövel, vagy akar egy masik csatornadarabot is hozzaszab. Aztan forrasztas, esetleg szegecs+tömites, ha igenytelenebb. Inkabb munka, mint anyagigenyes a dolog.
Nálunk olyan klasszikus, vörösesbarna salakkal volt feltöltve a padlástér alja, jó 25 cm vastagságban, Ebből leszedtünk kb 15 cm-nyit, de a gerendák közötti teknőkben meghagytuk.
Ez a salak nem nedvszívó, sötétben nem világít, tehát remélhetőleg nem radioaktív :-).
Ha radioaktív, akkor jól megszívtuk, mert amikor lehordtuk, akkor hiába kötöttünk kendőt a szánk és orrunk elé, beszívtunk egy csomó port :-(
"ezt a munkát soha senkinek sem vagyok hajlandó megismételni"
Ez is egy szempont. De ettől még az a helyes ha az összes salakot kiszedik. Voltak olyan salakok is (úgy dereng, hogy az kohósalak volt) legalább 30 éve, amelyek rádióaktívak voltak. Aztán elhalkult a dolog, nem tudom mi lett a vége.
A képeket elnézve nemnagyon van más választás, mint a vízszintes zártszelvényhez rögzíteni a csatorna tartó vasakat, hiába van magasságkülönbség. Valahogy toldani kell a tartókat és megfelelő formájúra hajtogatni...
A sajátomat csináltuk meg, ezt a munkát soha senkinek sem vagyok hajlandó megismételni. Nem volt eszközünk a beton emeletre való feljuttatására, ezért kötéllel/csigával vödröztünk.
Így is felment 8 köbméter beton, ha kiszedjük teljesen a salakot, akkor vagy 6-7 köbméter betonnal többet kellett volna felvödrözni, vagy 150 ezer Ft árú EPS lapot kellett volna berakni a gerendák közé (ami amúgy felesleges lett volna, mert mint mondtam, a födém alatt végig fűtött tér van).
Az összekötő alsó végén lefolyóidommal, jó ötlet. A rögzítésen gondolkodom még, mert ahogy a képen látható, csak egy függőleges zártszelvény van a közelben. A vízszintesek magasabban vannak.
Oda a hagyományos csatornarögzítő vas nem megfelelő.
Esetleg a csatorna vasat hegeszteni megfelelő idom kialakításához? Gondolom az meg a hegesztésnél könnyen rozsdásodik.
Bocsánat, nem a rajzod, hanem az utolsó képed szerinti elrendezés a nagyjából jó, csak legyen az összekötő elem alsó végén is egy lefolyóidom.
Fontos, hogy lefolyóidomok függőleges alsó szárai legalább 10-15 cm-el legyenek az alattuk lévő ereszcsatornák alsó szintje felett, mert különben eltömődik a rendszer.
OK, korábban nem írtad, hogy csak egy lefolyót szeretnél, csak annyit írtál, hogy a két ereszcsatornát össze akarod kötni, ebből nem jött le az oka.
Ebben az esetben ne bajlódj az ereszcsatornák egybeépítésével, a fenti lefolyóidom függőleges csonkjábólból vágjál le vagy 10 cm-t, tegyél alá egy olyan ereszcsatornát, aminek az alsó végén szintén egy lefolyóidom van (aminek szintén legfeljebb 5 cm-es csonkja), ami beletorkollik a lentebb lévő ereszcsatornába.
Nagyjából a rajzod szerint, azzal a különbséggel, hogy az összekötő csatorna is lefolyóidomban végződik.
Nekem ami bejött az a piszoly végére egy hosszú szívószál és tudod tartani a pisztolyt ahogy kell. Arra figyelj, hogy a szívószálat szigetelőszalaggal jól ragaszd oda, mert különben lelövi. Ha megállsz a munkával pár percnél tovább, akkor szívószál kuka és másikat kell felrakni, mert beleköt a hab.
Szeretném összekötni a két eresz csatornát, mert egy helyen akarom, hogy az eső kifolyjon a csatornából.
A "a víz lefolyásának megelőzése érdekében"nekem ügy hangzik, hogy a két párhuzamos eresz között ne folyjon le a víz a földre. (lehet, hogy rosszul értelmezem)
Mi lenne ha két könyök és egy cső lenne a két eresz közt?
Ekkor ki kellene számítani a könyök szögét, mert nem 90 vagy 72,45 fok lenne.
Lehet, hogy egy ügyesebb bádogos gond nélkül összecinezi a csatornákat, de most ebben az esetben Rudi megoldása (egy sima bádoglemez odarögzítése a tető széléhez a víz lefolyásának megelőzése érdekében) sokkal egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető.
Nekünk is salak volt a gerendák között, mi azt a megoldást alkalmaztuk, hogy nem szedtük ki az összes salakot, hanem csak kb. a gerendák szintjéig (tehát a gerendák közötti "teknő" nem ürült ki).
Ez azzal az előnnyel járt, hogy egyrészt egy konténerrel kevesebb salakot kellett letermelni a tetőtérből és egy konténerrel kevesebb sitt elszállításáért kellett fizetni.
Előnye még a módszernek, hogy így ugyanennyivel kevesebb betont kellett feljuttatni a tetőtérbe, ez egyrészt megkönnyítette a munkát, másrészt ennyivel kevesebb beton súlya terheli a födémet (statikailag szerintem kb. mindegy, mert így is lett a gerendák felett egy 10-12 cm-es vasalt betonréteg).
Részleges hátránya a módszernek, hogy a salak rosszabb hőszigetelő, mint az EPS, de nálunk a tetőtér alatt végig fűtött lakótér van, tehát nagy hőmérséklet különbség nincs a két szint között.
Érdeklődnék, hogy mivel célszerű a homlokzati szigetelés és a szarufák illetve lambéria közötti réseket kitölteni? Simán csak kinyomom purhabbal? Ha igen, valami praktika van esetleg, mivel nem fér oda fejjel lefele a flakon? :-D
Az EPS-et be kell szabni a gerendák közé, aztán a maradó réseket PUR habbal befújni.
Azt le kell hálózni és ragasztóval leglettolni, arra jön ragasztva az XPS, arra a pogyácsás lemez, a csövezés és utánna haló, aminek csak az a szerepe, hogy az aljzat ne repedjen.
Vagy ha nincs pénz pogácsás lemezre, akkor vastagabb XPS szerelsz és arra ráteszel egy hegesztett halót, hogy legyen mihez lekötni a csövezetet, arra még egyet az aljzatnak.
Csak én nem szeretem, hogy járjanak a csöveken, fel kell nyomni vízzel a rendszert (legalább látszik, ha a aljzatbetonozók kiszakítják) és olyan csövet kell használni, ami nehezebben szúródik át.
Még egy kérdés a csatorna esetén gerenda alatt átmehetek 80 mm átmérőjű csővel ? Mosogató/gép és mosógép lenne rá engedve. Személy szerint a gerenda felett jobbnak gondolnám elvinni.
Kettő párhuzamosan futó eresz részt szeretnék öszekötni egymással. Az egyik képen látható, a földön elhelyezve, ahogy én elképzelem. Ha a rövidebb ereszt ráteszem a hosszabikra derékszögben, akkor nagy esőzésekkor lehet, hogy a víz nem bele, hanem felette átfolyik? Esetleg ha a hoszabbik ereszből kivágok egy ívet, és így lejjebb kerül a rövidebb rész?
Így az eső nekimegy és nem átmegy a hoszabbik ereszen.
Egyik tetőről a másikra rávezetni az esőt nem lehet, ahhoz túl kicsi a tető lejtése.
Apósom jót aksrt fel akart rakni egy beltéri hintát. Úgy tudta ahova fúr ott vasbeton áthidaló van, de sajna rosszul tudta. Belefúrt egy szép 12mmes furatot. Bár legalább pont középre.
Amit megfúrt az porotherm áthidaló. A terület 40mm széles és 85mm hosszú így szerintem a két áthidaló csatlakozásához fúrt. Mit okozhat ez? Kell tartanom valamitől?
Egyébként tömör, öntött vasbeton áthidalót lehetne így fúrni? Pici gyereknek lenne hinta, max 15kg ig.
Ezeket a síkracsiszolt téglágat szokás egyszerű, mezei ragasztó pur habbal is rakni, ha elfogy a téglák mellé adott norma dryfix. Nincs vele baj. Kicsit morbid a dolog, de a nyírásnak nincs sok jelentősége. Amennyiben kész a szerkezet, a falra kerülö terhek összenyomják. Amikor tonnák vannak a falon, akkor már teljesen mindegy mennyi a nyírószilárdsága a habnak.
A kezdősort kell nagyon precízen függòbe és vízszintbe rakni, falazóhabarcsba, természetesen.
Láttam elég sok olyan salakot hogy (hol égették el a szenet salakká azt nem tudom, de) maradt benne kén rendesen. Megette a betonvasat is meg a betont is.
De előtte a távozó égéstermékek, amiknek része a kéndioxid is átmegy egy hőcserélőn (cooper ) aminek a belsejét a jó sok tonna tűzállótéglát jól átmelegíti, majd váltanak és jőn a hideg levegő ami átmelegszik és megy a nagyolvasztóba.
többet nem tudok mert régen volt és amúgy is a nyersvasgyártás a múlté . így. A modern technológiát pedig nem ismerem.
Ha a lapok nem mili pontosan vannak leszabva, akkor ezt így, fuga nélkül nem lehet felszerelni.
Vagy a köves vizes vágóval illeszti a lapokat és remélhetőleg vizszintesek maradnak a sorok. A hosszát az tudja vágni, de a szélességét nehezen, mert csak 1ocm hosszú. Vagy ki kell válogatni az egyforma széles darabokat és azt beszerelni egy sorba, de akkor legalább 4o% többet kell vásárolni. Hullásból van készitve.
Nagyon olcsó, de nagyon nehéz feltenni szépen.
A belinkelt képen, mészkővet feldolgozó műhely hullásából készitettük a burkolatot.
De egyforma széles lapokat készitettek nekünk: 1ocm, 15cm és 3ocm széles (a szabad hosszal- szaknyelven LL) és csak a hosszát vágtuk.
A fuga mérete a lapok vágási pontosságának a függvénye.
Ha pontosak, akkor elég egy fél centis fuga, ha nem akkor kell a 1-1.5 cm.
Létezik fugakereszt minden méretben, az indulásnál a falra fel kell szerelni egy vonalzót (vízszintben), kb. 4o cm magassra és az alsó négy sort a végén beszerelni, úgy hogy az legalsó sorból vágunk.
Ha kültérre szerelünk, akkor a klinker lapoknak való földnedves fugát kell használni, az nem fagy ki.
A burkolás legnehezebb fázisa a fugázás, ha a lapok síkja egyenetlen, nem lehet telibe fugázni, aztán letörőlni a lapokat.
És mielőtt a J. aggályoskodna, a kohósalak nem agresszív anyag.
A nyersvas gyártás mellékterméke.
A kohóba - nagyolvasztóba fent kokszot és vasércet adagoltak + némi folyósító szert, pl. mészkövet. ez a massza szép lassan csúszott lefelé, középen forró levegőt is befújtak....majd lent csapoltak.
A folyékony vasat alul, felette a szintén folyós salakot. Ezt néha vizzel hűtötték és keletkezet e gylaza anyag. a kohósalak.
Ezt vagy kidobták... nagy hegyekben tárolták, vagy eladták. Pl. födém feltöltésre vagy cement gyártásra. Az a cement amibe ezt adagolták az volt a kohósalak portlandcement.
Ma viszont már nincs nagy kohó Mo.-on így kohósalak sem... kivéve néhol a régi födémekben.
Ja manapság se koksz, se vasérc se nagyolvasztó nincs.
Új építésnél homlokzati hőszigetelés előtt mivel lenne célszerű a kerámia téglák találkozását kikenni? Vegyek egyszerű zsákos vakolatot vagy eps ragasztót?
Tudom, hogy az igazi az lenne ha be lenne az egész vakolva de talán a semminél ez is jobb!?
Megnéztem a falazóhabnak a bevizsgálási jegyzőkönyvét. Minden rendbe vele, a dryfix technológia műszaki jogosítvánnyal is rendelkezik, csíszolt üreges falazóblokknál alkalmazható, amine az alsó és a felső síkja közötti a tűrése 1mm (sicc). Nyirásra a hab fkvo 0.13 N/mm2 az értéke.
A leggyengébb falazómalteré meg 0.35.
Egyszer kiprobáltuk, de másnap reggel az 5 sor 3o-as téglát ledöltötem.
Nálunk senki nem alkamazza, nincs az a műszaki ellenőr, aki elárná a jegyzőkönyvet a falazásra. Pedig árulja és reklámozza a Wienerberger.
Kiemeled az egész salakot. Mocsok az egész és büdös is, kellemetlen benne dolgozni, meg kell szabadulni tőle, a párnafák elkorhadtak, tele van gombával.
A gerendák magasságáig beépítesz EPS 12o-as polisztirolt, arra azt lehákózod és kihúzod ragasztóval,
majd arra szerelsz egy 2omm vastag XPS polisztirolt leragasztva. Így ez nagyából már sík lesz.
Megcsinálod a padlófűtést, de a pogácsás alátétlemezzel és öntessz rá 6 cm esztrichtet, úgy hogy a csöveken lesz 4cm.
Arra 2cm a finiszburkolat.
Ez a rétegrend befér, mert a gerendák felett is volt salak, párnafa, vakpadló és hajópaldó-parketta. Ez a födém teljes vastagsága kb. 4ocm volt. A gerendál meg vannak vasalva és kell legyen koszorú is, amive be vannak kötve.
Vizes blokkokba is ugyanezt, csak oda tegyél egy 6-os hegesztett hálót, máshova elég a 4-es.
Létezik 12mm vastag gipsz lap, amibe be van marva egy speciális vékony padlófűtés csövezetének a helye, de lapok négyzetmétere 5o euró. Arra csak egy 2-3mm vastag önterülőt kell önteni és lehet rá ragasztani bármilyen finisz padlót. Ezt az száraz aljzatra szokták szerelni, olyan födémeken, amik még a 6-7 cm vastag beton aljzatot sem bírják el. Vagy ha nagyon kell sietni és burkolat bontás után a régi aljzatbetonra szerelik rá, így kb. 1.5 cm emelkedik a padlószint.
Ebben a hozzászólásomban írtam, hogy szeretnék felújítani egy 1950 körül épült 1 emeleti lakást teljesen.
Ebbe beletartozna a meleg vizes padlófűtés kialakítása is.
Amit tudok eddig:
Fekete salak van kb. 25 cm vastagon, ezt kohósalaknak azonosították.
A gerendák között pedig tégla úgy kialakítva, hogy egy beton padon ül a gerenda. Erre azt mondák, hogy olyan mint a poroszsüveg födém csak abba betonacél gerenda van. (ezt nem tudjuk a, fúrás alapján sima beton)
Kb. 10-15 cm játékom van réteg vastagság terén mivel ajtók bekorlátoznak.
Csatoltam pár képet a helyzetről.
Itt a fórumon találtam 2017-es hozzászólásban valahogy így néz ki az Én födémem is.
Kérdésem az lenne, hogy
a salak tartalmazhat azbesztet?
van egyáltalán esély arra, hogy itt padlófűtés legyen? ( vizes helységeket is beleértve)
létezik vékony profilú padlófűtés?
elbírja a kívánt terhelést ? (statikus lesz hívva bármiféle munka előtt csak van-e értelme hívni)
Házbővítés során az aljzatbeton alatti bitumenes lemezt nem olvasztották össze a jómunkásemberek a régi fal vízszigetelésével. Így --gondolom a felszálló talajpára miatt-- a vakolatot alul kb. 10 cm magasságig itt-ott ledobja az érintett falszakasz.
Mielőtt viszont felszedném a laminált padlót, feltörném egy sávban a betont, megkeresném a falban a szigetelést és összemelegíteném őket, kevéssé munkaigényes módszert keresnék.
Valakinek van tippje esetleg? Valami hézagba kinyomható vízszigetelő anyagra gondolok elsősorban.
Nem a precizítás jelképe ez a fal. Az igazán nagy probléma az lenne ha a függőleges fugák egy egyenesbe esnének. Néha egy-egy ha egy egyenesbe esik nem katasztrófa.
Attól függ, hogy alakulnak a viszonyosk, mekkorák amértek aés ahőlépcső....
Rossz esetben a falmentén letördezhet az új réteg, ha nem tud akkorát hőtágulmi minta szeretne és vele együtt a burkolat is. Legrosszabb esetben felugorhat a padlólap a szoba közepén is.
Én inkább végig vágnám a falmentén a réteget egy 4-5 mm-es koronggal >> némi dilatáció utólag. Nem nagy ügy, csak poros meló.
----
A felfűtéssel nem kell már foglalkozni. Az a betonaljzat új korában feladat.
Adott egy 2*2 m-es kerti ház,ami egy beton alapon (2,10*2,10) található. A beton 15 cm vastag és az alsó 5 cm a a talajszint alatt van. Az lenne a kérdésem, hogyha a ház körül kerti murvát szeretnék körbe, akkor azt az adott 5cm ásam ki és annak a helyére kerüljön a kavics,vagy a jelenlegi talajszintre menjen a 5 cm kavics? Lehet hülye kérdés de ha nagyon mélyre teszem a kavicsot azon könnyebben átfolyik az esővíz nem moshatja ki idővel a betonalapot(pluszinfó a beton vasalva van 15*15 rácselosztású 6milis betonráccsal).
Szerintem arról van szó, hogy a betont föl kell fűteni, hogy kitáguljon amennyire akar. Általában az építőanyagok a nyomást jobban szeretik mint a húzást. Ha a beton kedvére kinyújtozhat akkor a dilatációs hézag kevésbé izgalmas. Lehet még tapadási vagy más egyéb oka is a fűtésnek, de azokról nem tudok mit mondani.
Nem tudom, hogy itt kell-e feltennem a kérdést, de hátha tud valaki segíteni. Mi padlófűtéssel ellátott fürdőszobát és WC-t újítunk fel jelenleg. A korábbi burkolatok fel lettek szedve teljesen a padlófűtés betonjáig. Itt látszottak a dilatációs csíkok a falak mentén, amit természetesen meghagytunk. Mivel a padlófűtés betonja nem volt túl vízszintes (90 körül épült a ház) padlófűtésre használható Weber estricht-el egyenlítettük ki az aljzat egyenetlenségét. Volt ahol ezt 1-3 cm vastagságban kellett megtenni (ezért ehhez szimpla önterülős aljzatkiegyenlítőt nem lett volna elég használni), de itt már nem tettek polisztirol csíkot a falakhoz a kőművesek. Nagyon nagy probléma ez?
Valamint olvasom mindenhol, hogy a burkolás előtt fokozatosan ki is kellene fűteni a betont (nyilván itt a padlófűtés betonja 30 éve használatban van, ahhoz nem nyúltunk, csak a plusz aljzatkiegyenlítés új rajta). Ezt meg is próbálhatnám, de mivel ez egy hőcserélős rendszer hagyományos gázkazánnal, nem igazán tudom fokozatosan adagolni neki a hőfokot.
Ha ráengedek 30-40 fokos vizet az kb. fél nap alatt fel fogja fűteni a rendszert. Egyáltalán meddig kellene ezt a felfűtést csinálni?
Kétszer is elolvastam az eredeti kérdését, csakis az aljzattal kapcsolatban tett fel kérdést.
Nem kérdezett se a falakról, se a födémről, se a nyílászárókról, se a homlokzatszigetelésről, se a vakolásról, se a fűtésről, se a lakberendezésről és még rengeteg dolgot lehetne felsorolni, hogy miről nem kérdezett.
Nyilván az idő előrehaladtával a többi dolgot is meg fogja kérdezni, de válaszolni (szerintem) csak arra kell, ami a kérdésben van.
A kérdésben arról kérdezett, hogy mi legyen az aljzat megerősítésével.
Te azt mondtad, hogy lakni a földön is lehet, én meg azt mondtam, hogy tegyen le jó sok (30 cm) betont és szigetelést (ami tényleg sok, különösen annak a függvényében, hogy utólag mondta el, hogy a belmagasság csak 230 cm).
.....….. A ház tényleg jó állapotban van, leszámítva a repedéseket pl. a sarokban, meg pl. az ablaknál. Tényleg nem lehet ilyen sommás ítéletet mondani néhány fénykép alapján, de a külső képek messziről készültek, fene tudja, hogy mekkora repedés látszik meg a képeken. Aki egy jól megépített házra ilyen tetőt rátesz, / azaz egy kis lejtésű hullámpalatetőt -tőlem / attól más egyéb sem meglepő. Én szereztem volna még egy kis pénzt ha elfogyott, hogy ne rontsam le a ház színvonalát. Ha meg jó az így is, akkor máshol is jó......"
Nyilván nekik elfogyott anno, a ház meg nem maradhat tető nélkül, így ilyent rögtönöztek úgy 40 -50 éve.
A rizshéj betonnal pedig ne foglalkozz, ha száraz kibír még 60 évet, vagy ha az új tulaj úgy gondolja, az új fedés ( ami némi ácsszerkezet és valami kis lejtésű héjalás ) előtt tesz a födémre egy modern hőszigetelő anyagot.
Vagy épít egy pofás, csinos magastetőt.
Egyébként a 60 -as 70 -es években divatban voltak ezek a lapostetők. A fene az ilyen izlésbe.
Nyilván a lapostető víz- és hőszigetelését nem tudták /merték / akarták megoldani, így születhetett ez a hullámpalás kislejtésű megoldás, de ez sem tökéletes.
Amúgy nekem egy garázsom és kettő fészerem is van hullámpala fedéssel. Még a 80 -as évek végén készültek... igaz én az összes palát ajándékba kaptam. Bontásból !
ja " Azt viszont mondtam, hogy ennél a tetőnél nem biztos, hogy megvan a szükséges mértékű átfedés vagy/és a szükséges minimális lejtés. Az pedig (ezt más írta) tényleg igazságtalan ócsárlás, hogy"
Ja, naja igazad van, nincs megfelelő lejtés , sőt mivel egy U alakú attika fallal határolt terület közé épült, a hó felgyülemlethetett a falakmentén és olvadásnál leszivároghatott a lé , az aztán megtette a hatását.
Itt valami tévedés van, nem emlékszem arra, hogy olyasmit állítottam, hogy a 60-as években nem épült ház hullámpala fedéssel. Azt viszont mondtam, hogy ennél a tetőnél nem biztos, hogy megvan a szükséges mértékű átfedés vagy/és a szükséges minimális lejtés. Az pedig (ezt más írta) tényleg igazságtalan ócsárlás, hogy legalább egy fal sz..rá van repedve és valami meghúzta a födémet kifelé. Általános emberi tulajdonság, hogy ami az enyém az nem lehet rossz, másnak a szemében. Láttam sokemeletes házat aminek a felét a háborúban elvitte a bomba, más falvastagsággal építették újjá a hiányzó részeket. A lakók mégis aljas hazugságnak tekintették, hogy a ház komolyan sérült a háborúban.
Az áráról annyit, hogy hasonló telek és hely adottságokkal rendelkező pala sátortetős kb. "gyári" kádár kockák (amit szintén teljesen fel kellene újítani)árában van, sőt talán kicsit alatta.
Mindenképp teljes tető csere(födémig le lesz szedve minden és aztán majd látjuk a továbbiakat) és teljes felújítás a terv.
Egyébként 1985 körül épült, azóta nagyrészt lakatlan volt szinte bele se költöztek és csak kisebb szükséges karbantartásokat végeztek el rajta. Családi és egyéb problémák miatt eladni sem tudták, soha nem volt meghirdetve és én vagyok az első vevő. (kis város így a története ismert)
Nos ez a ház valamikor a 60 -as 70 -es években épülhetett. Akkor volt divat a lapostető ( ami amúgy nem az ). Gondolták hogy lapostető beázik, hát kis lejtésű hullámpalával oldják meg.
Az sem vált be . beázik. Ez a födémen bizonyoskárosodást okozott, fagy és más miatt is.
Ha jó helyen van jó az ára, meg kell venni.
A vasbeton födémnek, vb. gerendás födémnek ezek a hatások nem okoznak nagy károkat.
Kell rácsináltatni egy tisztességes beázás nélküli lapos vagy magastetőt és azután gondolkodni hogy hogyan tovább.
Jenő - Jenő. A 70 -es években bizony építettek házakat hullámpala fedéssel, nem másutt mint Budapest külső kerületeiben is. Neves bp.-i tervező műve / legalább is a tervező ezt képzelte magáról /
Az ilyen tetők általában nagyon kicsi lejtéssel készülnek, annyira kicsi a lejtés hogy lentről majdnem nem látszik.
Ha van 50 milliód talán meg is veheted. 95 nm, jó karban lévő épület, készült 78 -ban. Ezért a pénzért bent jó ha kapsz 50 nm -t kert nélkül.
A hullámpala és természetesen a fém ( horgany , horganyzott acél nagyon gazdagoknál a vörösréz ) az a magastető, ami a legkisebb lejtéssel elkészíthető. A lejtés minimális, majdnem vízszintes, de nem az.
a kérdésed :
"A hullámpalát mire rakták?"
Úgy általában stafnikra , másnéven zárlécekre. Ezek a tetőléceknél nagyobb szelvényű általában 5 x 5 cmm szelvényű fenyő fűrészárúk.
A stafnikhoz speciális szerelvényekkel csavarozzák hozzá. De az egyszerűbb helyeken hosszú szeggel rögzítik csak a palát.
ha egy fedett kocsibeállót, … amit lakóhelyiséggé akarsz átalakítani.
Egy kocsi beálló tulajdonképpen egy tető lábakon, néha bizonyos oldalak ról szélfogó, vagy az sem.
Ebből lakóhelyiséget készíteni lehet. Falakat kell húzni, bele minimum egy nyílászáró - bejárat, de egy ablak is el kél. Felső födémet készíteni stb stb.
erre mindenki leragad egy térköves padozaton, holott a csupaszföldön is lehet lakni.
Ha az autó kereke alatt nem (nagyon) nyomódott le a térkő, akkor meg fogja tartani a betont is, de ennek ellenére erre a térkő rétegre raknék egy vasalt szerelőbeton réteget (6-8 cm vastagságban), amire jöhet a hőszigetelés, majd az újabb betonréteg.
Köszönöm szépen, magam csak azért szeretnék "spórolni" a betonnal, mert a tetőt semmiképpen nem akarom bolygatni, tehát minden a belmagasság rovására megy...
Így is csak kb 230 cm-re számíthatok (1 beton réteget feltétezve)...
A térkő ezer éve lett lerakva, és messze nem billiárd asztal simaságú, de már beállt...
krafi110 órája topiktárs bemutatott egy kinézett eladásra kínált házat, ami kapott hideget meleget, jól le lett húzva. Igen ez az általános taktika egy eladandó háznál , le kell húzni amennyire lehet. Jó taktika az árcsökkentésre.
Az esetek 95 % -ában hatásos, bejön.
De van a maradék 5 % . ilyekor a tulaj, az eladó annyira kötödik az ingatlanához, hogy az ócsárólónak azért sem adja, nehogy rossz kezekbe kerüljön az ingatlan.
Mikro környezetemben kettő ilyen eset is előfordult.
Mindkét tulaj nagy lemondással verejtékkel épített e fel ingatlanát. Jöttek az ócsárlók, nem adta nekik, aztán jött a szélhámos aki simán rávette ,hogy neki adja el, nála jó kezekben lesz az ingatlan. Nos ezek a vevők, a mézes mázosak, csak arra vártak, hogy betegyék a lábukat az ingatlanba... a fizetéssel meg vártak, húzták halasztották, végül vagy semmit vagy az eredeti ár töredékét fizették.
Mind a két távoli rokon lépre ment, a szeretett házuk a semmiért vagy bagóért elveszett,.
Aki ingatlant ad el az első az érdeklődő fizetőképességének a kinyomozása , azzal felesleges törődni hogy mit mond. Had ócsárolja, ha neki úgy jó.
Aki nagyon feldicséri a portékát / mint vevő / az gyanús lehet !
Van nekem egy feltételezhetően 1994-ben épített kis házam és mellette egy sufni. (az építés becsült ideje a tulajdoni lapból feltételezett). A sufni teteje hullámpala, a ház teteje rombusz pala (sík pala). Azt szeretném megkérdezni, honnan tudhatom meg, hogy ezek tartalmaznak-e rákkeltő azbesztet?
Bevakolva 43cmX23cm az alapterület. 3 tüzépet is hívtam, ilyen méretben (40X20) nem tudnak adni zsalukövet. Ha zsalukő, honnan szerezhetek ilyet? Téglából sem jön ki a méret, mindet vagdalni kéne 150-200 db téglánál ez dúrva. Most ott tartok, hogy össze kell ütni 40X20X23cm-es zsalut fából és kiönteni szárazbetonból, majd készen az oszlopok tetejére tenni flexibilis csemperagasztóval és bevakolni. A tetejére pedig mehet vissza a régi betonlap. Jobb ötlet?
Hagyd a francba vagy vedd úgy, hogy helyből új födém és tető kell rá... így gondolkodj és alkudj.
Plusz úgy, hogy: még további kibaszottnagy szívások várnak majd a többi szerkezetnél is!
99% az esélyed, hogy csontig le kell majd csupaszítanod mindent és a födémeket megerősíteni-újjáépíteni, rengeteg dolgot átalakítani-megerősíteni.
Vagyis alighanem
csak a reális telekárnál is kevesebb pénzt ér meg igen nagy eséllyel... ... és még így is korlátoz majd az alaprajza-szerkezete-adottsága!!!!
Aki nem keni-vágja az ilyen félig romok újjávarázslását-átalakítását rutinból annak csak az orbitális szívásra van kb. tuti esélye. (legalábbis az első néhány ilyennél biztosan, ha belevág kezdőként)
Dróntól nem kell sokat várni, pláne hullámpala tetőnél. Ha azon látszik valami akkor az már régen rossz. Ha a tető beázik akkor a zárófödémet valószínüleg cserélni kell, esetleg új födémet rátenni, a régit zsaluzatnak használva. A beázás helyét általában nem szokták megtalálni, mert a víz a rétegek között messze elfolyhat.
Lehet félreérthetően magyaráztam a repedés helyét.
Szóval a házzal szemben állban a garázs feletti szoba ablaka fölött van a repedés a zárófödémen.( ez a legmagasabb pontja a tetőnek elvileg innen lejt hátra a telek felé) Ha így nézzük akkor az erkély konzol betonacélja nem számít most ha jól gondolom. A konzol alatti szobában(alsó erkélyes szoba) nincs repedés.
Próbálok hozzáértőt keresni aki megtekinti a házat + drónt is próbálok szerezni, hogy megnézzük a tetővel mi a helyzet.
A rizshéj betonnak nem is kell teherbírónak lenni, ez igaz, de: arra tökéletes, hogy magábaszívja a vizet és meg is tartsa. Ettől rohad az acél, amit nem tudunk, hogy van-e a födémben. Valami kell, hogy tartsa a rizshéjat. A szemre méteres gerenda tengelytáv nem ígér nagy födém teherbírást. Ez sem jó jel. Az sem, hogy a falban van az a függőleges repedés. Akármi is okozza az biztos, hogy a szerkezet nem volt elegendő teherbírású. Valószínűleg az erkély vasai nincsenek eléggé hátrakötve. Ez magyarázat lehet a karnis fölötti födém repedésre. Még hány ilyen probléma lehet a házzal, amit a hozzá nem értő nem vesz észre. A véleményem látatlanba továbbra is az, hogy ez egy Tesco takarékos épület.
De jelen esetben nem is kellett, hogy teherbíró legyen nem igaz? Továbbá nem teljesen tiszta nekem, hogy ilyen tető típusnál hogy csinálták a tető esését? A hullámpalát mire rakták? A 0865 képen látható sarokban a repedés egyébként nem épület sarok hanem a teherhordó fal a fenti erkélyes szoba és a képen látható szoba között ha ez számít valamit.
Olyan mindegy, hogy rizshéj vagy rizsszalma, egyik sem teherbíró. A ház tényleg jó állapotban van, leszámítva a repedéseket pl. a sarokban, meg pl. az ablaknál. Tényleg nem lehet ilyen sommás ítéletet mondani néhány fénykép alapján, de a külső képek messziről készültek, fene tudja, hogy mekkora repedés látszik meg a képeken. Aki egy jól megépített házra ilyen tetőt rátesz, attól más egyéb sem meglepő. Én szereztem volna még egy kis pénzt ha elfogyott, hogy ne rontsam le a ház szinvonalát. Ha meg jó az így is, akkor máshol is jó. Olyan repedés van a födémen amilyet még eddig nem is láttam. Méghozzá nem is hajszálrepedés az illető. Ha az a véleményed, hogy vegye meg a házat akkor írd le.
Nézd meg a 99 -esen feltett linket. Ott írja a leendő vevő, hogy rizshéjbeton és nem rizs szalma.
Nos az egy kitöltő hőszigetelő beton, nincs azzal semmi baj. A rizshéj egy melléktermék, amit itt hőszigetelő beton készítésére használtak anno. A Jenő költötte át rizs szalma betonná.
Igen ez a tető megoldás tántorított el engem is. Függőleges vagy ferde repedés nincs sehol, az egyik ablak feletti repedéstől eltekintve csak a födém hosszirányú repedései vannak. Kívülről a "gyári" 30x éves vakolat meglepően jó állapotban van szinte hibátlan az egész házon egy repedés sincs. Van beépített garázs, erkély, terasz, nagy nyílászárók-terasz ajtó, normális kerítés stb. Ezzel csak arra akartam célozni, hogy a tetőt leszámítva korához képest igényesen lett megépítve a ház. Talán a tetőhöz érve elfogyott a pénz :)
Vasbeton az esőtől nem szokott romlani (kivéve savas eső), de ahol ilyen megoldások vannak (rizsszalma beton) ott mindenféle árulásra kell számítani. A fényképeken látható repedések sem igérnek sok jót (mint írtam), főleg a függőleges repedés(ek) a sar(k)okban. Valószínüleg koszorú sincs - mert, hogy az úri huncutság - ha tetőt leszedik róla akkor a falak állékonysága kétséges. Többek között. Látatlanba annyit ér mint a telekből levonva a szükséges bontás ára.
Ha az autó kereke alatt nem (nagyon) nyomódott le a térkő, akkor meg fogja tartani a betont is, de ennek ellenére erre a térkő rétegre raknék egy vasalt szerelőbeton réteget (6-8 cm vastagságban), amire jöhet a hőszigetelés, majd az újabb betonréteg.
Valami ilyesmi rétegrendben gondolkodj (alulról felfelé):
Igazából ez egy eladó ingatlan amihez elég jó áron tudnék hozzájutni és teljes felújítás lenne a terv.
Tegnap egy kiadós eső után/közben tekintettem meg a házat és bizony beázik mint az várható volt, a zárófödémen lévő hosszirányú repedésből csepegett a víz kb 2-3 ilyen pont volt. Nagy területű ázások nincsenek, szinte pontszerűen ázik be úgy tűnik.
Közben kiderült hogy a "lapostető" igazából egy irányban lejtő hullám pala tető, ami alatt a tulaj szerint rizshéj? könnyű beton található. Szóval van 3 oldalról attika fal és egy irányba lejt és ott eresz van kiépítve.
Van rá esély hogy ettől a vasbeton gerendás födém olyan károkat szenved hogy cserélni kell? Az egész tető felújítása tervben van viszont a födém csere/megerősítés már lehet túlzás lenne. Pár ázásnyomtól és hosszirányú repedéstől eltekintve egyébként nem látszik semmi komoly.
ha egy fedett kocsibeállót, ami egy nagyon csúnya, ellenben nagyon erős, egymásba kötödő (ilyen: http://www.danyibeton.hu/terburkolokovek-uni-coloc/pic_unicoloc_nagy.jpg ) térkővel van burkolva, lakóhelyiségnek akar az ember megcsinálni, akkor a térkő elég megtartani a vízszigetelés + hőszigetelés + szerelőbeton rétegeket, vagy előbb kell még rá jó pár cm teherviselő beton, és csak utána jöhet a fenti többi?
Konyhai lefolyók lesznek macerásak mert azok egy az egybe átkerülnek a másik falra. WC mellett pont egy strang megy az nem lesz kihívás azt mondták. Fürdőben az lefolyók inkább ha fűtés is lesz ott. Közben egy nálam építésben járatosabb illető megnézte mi volt a padló alatt és ő fekete salaknak azonosította a kohókból.
" "és remélem nem találok gerendát" vagy gerenda vagy monolit vasbeton lemez."
Ezt úgy értettem, hogy még van esély, hogy a csatorna elfér és rá a padlófűtés meg a többi.
Hát igyekszem mindent feltárni, de a projekt elején tartok.
Ház építését pontosan nem tudom, az biztos, hogy 1954-ben már állt az épület. '40 '50 évekre teszem az épülését. Levéltár online felületén próbáltam megszerezni a digitális tervrajzot hátha, de nem igazán jártam sikerrel.Abból elég sok minden kiderülne, bár olvastam sokszor nem megbízható még az eredeti forrás sem.
Akkor szerintem 12-20 kerti murva lesz a megoldás! Azon a kerekek nem forognak el, végül tavasszal, ha áthordom a kerítés körül díszítő elemnek is megfelelő nagyságú lesz! Köszönöm a válaszokat.
" Az viszont igaz lehet, hogy bizonyos feltöltő salakok károsak,"
Hát, elég ritka ha nem káros. Párát, nedvességet meg mindig kap. Sokáig őrigette egy átm. 8-as vagy átm. 10-es betonvasat. A salaktól cérnaszál vékonyságúra fogyott. Találtam olyan födémet is ahol a vasból csak a rozsda maradt.
Ami azért sántit, sőt nem igaz. Lehet hogy importáltunk is, de jobbára a hazai gyártás fedezte a szükségletet.
kétféele koksz volt.
Volt a kőszénkoksz amit direkte a vasgyártáshoz gyártottak, konkrétan a nagyolvasztók részére. Ennek voltak a melléktermékei a különféle párlatok gyűjtőnéven a kátrányok.
Aztán a barnaszénből pedig direkte gázt gyártottak Bp.-en Óbudán a gázgyárban. Itt melléktermékként barna szén keletkezett amit a lakosság tehetősebb rétegeinek eladtak fűtésre. További melléktermék a barnaszén kátrány, amit sokmindenre használtak... bambi gyártásra , gyógyszer gyártásra és ezenyi dologra.
Lehet bizonyos mennyiséget importáltak, de a valószinűsége a jelentős mennyiségnek kicsi.
A salak az viszont lehet fekete is, lehet vörös is. a födém feltöltéshez jobbára a fektét használták, a vöröset sport pályák teniszpályák burkolására.
Az viszont igaz lehet, hogy bizonyos feltöltő salakok károsak, de csak akkor hanem kellőideig elmaradt a szellőzés ill. később víz éri. Ha száraz akkor semmi baj vele.
Hogy honnan származik ? Valószinű erőművi kazánok mellékterméke meg sok más.
Szerencsémre - legalább ebben - fekete amit találtunk, de megfelelő statikai elemzés után lehet opció, hogy erre építsünk rá. Ez már fél siker. Köszönöm!
Ötvenes évek első felében semmi sem volt elég, hogy szenet raktak salak helyett azt nem hinném. Bár kizárni nem lehet, de a kokszot úgy importáltuk mindig. Betonvas helyett is növelték a gerenda méretét és nagyon Tescotakarékosan építettek. Tapasztalatból mondom. Ez a padlófűtés rétegrend korrekt, de sokkal nehezebb annál ami volt. Nem véletlenül írtam amiket írtam.
Ha fekete színű a szivacsos-darabos réteg a gerendák közt, akkor koksz, ha vörösbarna, akkor salak.
A padlófűtés rétegrendje (most kivételesen alulról felfelé):
alsó lakás plafon (vakolat),
födém (gerenda béléstestekkel)
az általad talált salak (koksz)
építési fólia (fontos, hogy vízzáró legyen)
szerelőbeton betonhálóval
építési fólia
XPS szigetelés
hőtükör fólia (hővisszaverő réteggel felfelé)
betonháló
rárögzítve gyorskötözővel a padlófűtés cső
erre ráötnve a beton (körben dilatációt biztosító polifoam habcsíkokkal)
A salakrétegre érdemes egy 6-7 cm vastag réteg szerelőbetont önteni (vagyis ennyivel több salakot kitermelni), hogy ez alatt a beton alatt tömörödjön a salak, a megsüllyedése ne a betonhálóra kötött padlófűtés csöveket húzza el.
A felső betonréteg helyettesíthető bármilyen esztrichel, aljzatkiegyenlítővel, de a klasszikus beton a legolcsóbb erre a célra.
Koksz az szén. Gondolom salakból van a feltöltés. A salakfeltöltéssel az a baj, hogy sokszor nem volt jól kiszellőztetve és a híg kén(es)sav megeszi a tartószerkezetet. Sok ilyet láttam. Véleményem szerint ha föl lett szedve a parketta akkor célszerű lenne az egész salakot kiszedni, de legalább minden helységben annyi helyen eltávolítani, hogy ellenőrizni lehessen a gerendák - és ha van - a gerendák között a födém állapotát. A salakot nem szereti sem az acél, sem a beton. Ha mégis koksz (szén) van és nem salak akkor is felettébb ajánlott a födém ellenőrzése. Továbbá nem ártana statikailag ellenőrizni a födémet akkor is ha nincs rossz állapotban. Padlófűtés rétegrendje SOKKAL nehezebb mint a salak, vakpadló és parkette.
Segítséget szeretnék kérni lakásfelújítás kapcsán. Adott egy régi épület ~1954 előtt épült. Akkoriban 2 szintes társasház most már 3 szintes.
Meleg vizes Padlófűtést szeretnék kialakítani, de sok mindent nem tudok.
Felszedtük a régi parkettát és a alatta koxot találtunk.
Úgy megoldható a padlófűtés, hogy kilapátolok annyi rétegvastagságot ami kell nekem és remélem nem találok gerendát. Rá XPS utána vasrács és arra rögzíteném a fűtéscsöveket és arra kéne aljzat beton de azt kiválthatom aljzatkiegyenlítővel vagy mindképpen kéne rá betonréteg?
A jelenlegi földburkolatra szerintetek 10 cm kulé kavics,alá geotextil elegendő ideiglenesen kb. fél évig kocsibeállónak (Swift)? Minél olcsóbban szeretném és csak átmenetileg, jövő tavasszal a kavicsot elhordanám, kerítéshatár köré díszítő elemnek vinném át és végül térkő lenne a végleges megoldás a kocsi alá.
Inkább készits két fagygerendát vasalva- akár a rövidebb oldalon is jó- de persze ez, attól is függ hogy hány oszlop van, 8ocm mélyet (vasalás: két 8-as vashaló távolságratókkal, a gerenda szélessége 2ocm- tehát zsaluzni is kell), a padló alá tegyél jól tömörített tőrt követ, min 25cm vastagon. A padló betonja nem kell 8cm-nél vastagabb legyen és akkor elég egy 5-ös haló is, így nem fog repedni. Talán olcsóbb is, mind 15cm beton. Dupla vasalás nélkül úgyse lesz lemez, ami megtartaná az autó súlyát.
A 16nm-es tárolóhoz a 3ox3o-as alap egy kicsit vékony, az oszlop tartják a tetőt, amin komoly szélnyomás lehet. Ha megcsinálod a fagygerendákat nem kell külön alap a lábaknak.
Nem lehet kihozni mili egyformára a vastagságát és a szélességét a toldásnak és a hiba elég jól látszik.
Vagy egy az illesztésen nutot kell képezni (de ott megáll a víz) vagy nagyobbra kell késziteni a toldást. Ezért esztétikusabb egy más texturájú és színű anyaggal megoldani a toldást.
Készitesz egy zsalut és kiöntöd műköből( egy veder 2mm granulátomó tört kő (mozaik), egy veder cement, két kancsó homok, víz annyi, hogy eppen kiönthető legyen a massza), öntsz bele egy fém csapot (amit befúrsz a meglevő oszlopba) és felragasztod. Meg kell oldalni a csepegést is a zsaluzásnál.
A zsalut szétszethetőre kell késziteni, naponta ki tudsz önteni kettőt.
Kerítésfelújítás során 43cmX23cm alapterületű és 23 cm magas kockát/hasábot kéne emelnem a meglévő oszlopokon. Hogy a legegyszerűbb és költséghatékony 11 oszlop tekintetében? (Amik eszembe jutottak: előre kiönteni betonból és csak flexibilissel ráragasztani a tetejére, vagy simán ráépíteni a tetejükre téglából és bevakolni, vagy betongrillek kéményéhez használnak ilyen előre legyártott elemet, a neve sajnos nem jut eszembe, ha lenne ilyesmi méret, akkor ráragasztani, a közepét kiönteni, oldalait kihozni méretre...Köszi!
Nem értjük egymást. Ha ásunk lefele akkor először vagy a föld jön föl vagy a víz. Hogy milyen messze okoz süllyedést az a belső súrlódási szögtől függ elsősorban, talajtól függ.
"Ha a szarufák fölött nincs más szigetelés, akkor a fémsínek közé is tegyél, hogy kitöltse a sín síkjáig mert ez nem sok. (Esetleg xps lapot, az nem veszi magába a párát.)"
Persze ez még csak egy réteg gyapot a második réteg fedésbe megy a fém profilok közé.
"És ami még nagyn fontos: szellőztetés. Neked itt lesznek hőhídjaid elég rendesen, úgyhogy a pára lecsapódik ahol hidegebb a fal, és penészedés lesz.
Ezt szellőztetéssel tudod kiküszöbölni, és amire elsőre gondolsz, annak kb a háromszorosa az, ami elég elég lehet."
Itt mire gondolsz a benti fürdőt ablak nyitással sűrűn szellőztetést vagy a dobozon belül a térdfalra szellőző rácsok beszerelését ,amin keresztül kijut a levegő a térdfal mögötti huzatos "szerelő folyosóra" és ott a páraáteresztő fólián keresztül a szellőző cserepeken át távozik?
Új felületre, de csak egy nap után úgy ahogy utánad is ajánlották, cement lé tejföl vagy egy kicsit sűrűbbre keverve. Ezt glett vassal rá kell dolgozni a friss
betonra kb. 1 - 2 mm vastagságban. Ezt lehet színezni is.
Régi betonfelületre 2 komponensű műgyanta anyaggal szintén glett vassal rádolgozva.
Ha a szarufák fölött nincs más szigetelés, akkor a fémsínek közé is tegyél, hogy kitöltse a sín síkjáig mert ez nem sok. (Esetleg xps lapot, az nem veszi magába a párát.)
Párazárás nagyon fontos, ahogy korábban is írták, hogy a lakótérből ne jusson be pára a szerkezetbe.
És ami még nagyn fontos: szellőztetés. Neked itt lesznek hőhídjaid elég rendesen, úgyhogy a pára lecsapódik ahol hidegebb a fal, és penészedés lesz.
Ezt szellőztetéssel tudod kiküszöbölni, és amire elsőre gondolsz, annak kb a háromszorosa az, ami elég elég lehet.
"A gipszkarton falakat a mosdóba, kend be rendesen vísszigetelővel, fele egészen a mennyezetig.
Folyékony fóliának nevezik. "
Persze ez mindenképpen tervbe van ,megcsináljuk ,hiába a zöld karton ,azt mondta festő azt átfúrjuk csavarokkal plussz illesztéseknél glettelve van a gipsz meg szívja a vizet ,szerinte a zöld lapnak semmi értelme ,mert így is úgy is le lesz kezelve vízszigetelővel.
A CD-k alatt kellett volna a párazaró fóliat felszerelni.
Így a gk lapok szerelésénél a fóliát átfogod lyukasztani.
Rettenetesen nehéz megoldani a tökéletes párazárast, írtam róla. Persze mindenki hülyének tart, mert azt biza meg lehet oldani könnyen.
Amikor legalább 3o fok különbség van a belső és a külső tér hőmérséklete között, a legkisebb résen is viszonylag sok pára képes távozni, mert nagy a nyomása. Csak elég hosszú ideig kell legyen folyamatosan hideg a külső térben, hogy telitődjön a hőszigetelés és kondenz keletkezzen.
A tető irányából remélem szereltetek párateresztő fóliát, mert az is segít az kiszabadult párának, hogy kiszellőzőn.
Kék penész védelem: nehéz ügy. Amit a kiskereskedelembe lehet kapni az piswasser.
Az faablakok van egy alapózója ami elég sok kék penész elleni szert tartalmaz. Ez az első rétege a felületkezelési rendszernek. Műemléképületek tetőszerkezetéhez rendelek az olaszoktól ilyen alapózót, amibe 5x több kék penész elleni szert kevertettek. Azt fel lehet vinni szórással. Aztán arra egy szakcég rátesz egy tűzvédelmi szert.
Elvileg a szakcég olyan anyagot használ, amiben van kék penész elleni szer, csak kevés.
Ez a olasz szer, kiöli a szúvasodást okozó bogarakat is.
Ameddig a fenyő nem éri el a 18-20%- rel nedvességet, nem fog gombásodni.
A gipszkarton falakat a mosdóba, kend be rendesen vísszigetelővel, fele egészen a mennyezetig.
Pontosan erről a sarokról lenne szó,fürdőszoba lesz így fóliával védem a párától a fürdő felől ,csak ha teljesen lezárom és nem szellőzik akkor az nem jó a fának :/
A térdfal mögött ilyen "huzatos" a hely körbe .
Hogy szigeteljem hogy a középszék lába nehogy be gombásodjon,vagy elég ha jól lekezelem és festem ,akkor bezárhatom!
Tetőteret szigeteljük 15 cm kőzetgyapot gerendák közé ,utána fém profil és fedésben 5 cm kőzetgyapot ,tükörfólia,gipszkarton
Kívül
Betoncserép,léc ellen léc páraáteresztő fólia.
Adott egy fürdőszoba aminek a sarkába bele esik a középszék lába 15x15 ös 25 éves teljesen kiszáradt gerenda.
Amit be fogunk dobozolni fürdő felöl
Gipszkarton ,párazáró fólia ,10 cm kőzetgyapot,gipszkarton ..... a dobozban a láb ami 1.5 nm üres tér .
Mögötte gipszkarton ,tükörfólia ,5 cm gyapot átfedésben,térdfal gerendák között 15 cm ,12 cm OSB lap ,mögötte 1 méter széles " folyosó,pára áteresztő fólia ,léc betoncserép ,elég sűrűn szellőző cserepekkel.
Így be gombásodhat a fa mert nincsen szellőzés,jól gondolom ?
Mit hadjak el hogy szellözzön a láb ?Tükör fóliát ? Vagy tegyek szellőzőket a térdfalba,mert a mögötte lévó "szerelő"folyosón huzat van .
10 centis aljzatbetonhoz nem is kell erősítő szál, de amikor vékonyabb réteget kell csinálni, akkor már kell bele.
Van aki 7 centinél vékonyabbat nem is vállal el, és a 7 centit is "lószőrrel" csinálja.
( Amúgy meg a hazánkban alkalmazott technológiai elmaradás miatt mindig van valami kis eltérés amit az aljzattal ki kell egyenlíteni, úgyhogy nagyon ritkán lesz egyenletes x cm vastag aljzatbeton.)
Én havi 5-6 ezer eurót kerestem havi 164 órával ,bányában 8 általános + 3 év szakma ( hegesztő ) ,de lehet te 10 évvel többet fogsz élni mint én ,van haszna a diplomának szerintem.
"23onm átlag 6cm számolva az csak 14 köbméter homok."
Meg vagy 2-2,5 tonna cement és a hozzávaló víz. Ezt is be kell termelni a gépbe. Ha 35C van és tűző nap, akkor úgy kell dolgoznia, annak aki a gépet tölti. Időnként meg lehet csinálni, de folyamatosan nem megy, mindenki elfárad előbb-utóbb.
Főiskola alatt dolgoztam aljzatbetonos cégnél, volt 6 brigádjuk teljesítmény bérezésben, én csináltam az elszámolásaikat. Jellemzően társasházak, irodaházak, stb volt. Nagy épületen sincs mindig akkora munkaterület, amekkorát szeretne az esztriches. Azóta generálba is csináltam már sok ezer m2-t. Vannak nagy teljesítmények, de nagy átlagban 80-120m2 lesz. A mostani munkámon 600m2 volt, majdnem az egész összefüggő felület. Az aljzatbetonos 2 nap alatt akarta megcsinálni, lett belőle 5.
Olvashattad, egy jó fizikumú betonozó munkás meg tud keresni tisztán zsebbe 3000 eurót havonta. Én ennek kb. a 70-75 %-át keresem meg nettóban. Ha ezt nézem, akkor kár volt tanulni.
Igaz, hogy én csak heti 168 órát dolgozom, valamint a nyugdíjam is rendben lesz. Ha ezt nézem, akkor nem biztos, hogy érdemes lenne a diplomát kívánó irodai munkát fizikai munkára cserélni...
Azt mindenestre jó tudni, hogy a saját kezűleg végzett falbontással, téglapucolással, sitthordással, betonozással, ablakbeépítéssel, szigetelés felrakással, stb stb. mekkora összeget takarít meg az ember.
Nehéz munka, az én embereim nem csinálnák, ha csinálnák már rég vettem volna szivattyút, mert mindig várni kell a szakvállalkozóra.
23onm átlag 6cm számolva az csak 14 köbméter homok.
Azt könnyen be lehet termelni a gép által húzott tálcával a szívattyúba, ha elég nagy a halom, a végén kell csak lapátolni.
Ezek nem csinálnak 90nm-es házakat. Tömbházakat és irodaházakat csinálnak.
Nekem megcsináltak 51onm két nap alatt, igaz, hogy szobák nagyok voltak. A második este 11-kor szedték össze a szerszámaikat- muszáj volt másnap reggel felvonulni a következő munkára.
Azért ez egy kicsit túlzás. Egy 3 fős brigád normája egy napra 80-120m2. Van amikor több is megy, a munka nehézségtől függően. De van amikor ennyi sem. Egy 90m2-es házon elég nehéz egy nap alatt 200m2-t megcsinálni. A való életben is többször van, hogy nincs annyi munkaterület, mint amennyi az elméleti kapacitás lenne, mert egyszerűen nem akkora a épület, az építési sorrend miatt valami kisebb felületért vissza kell menni, vagy a gépész-elektromos nem végzett időben, stb, stb.
Azért van ott költség is. Az Esztrich boy nem volt ingyen, időnként szervizelni is kell + 1 nap alatt 20-30-40 liter gázolajat is megeszik. A mostani díjak mellett tisztes megélhetést biztosít, ez az amúgy rohadt nehéz és az embert leamortizáló munka.
A korábban emlegetett leégéssel súlytott ház kapcsán talán lassan a végére ér - 1 év alatt - a tárgyalási folyamat. Alapvetően, mivel a használt ház fél újraépítésére a jelen építőipari helyzetben nem igazán lehetett generálkivitelezőt találni, akinek az egyetlen darab számláját be lehetne nyújtani az újjáépítés legvégén, ezért maradt a külön megegyezéses, kárszakértős egyeztetős módszer: árajánlatok és szakvélemények alapján huza-vona. Talán nem jut igazságügyi kárszakértős bírósági fázisba, ez már "hamar" kiderül.
Egy dolog merült fel még, amiben segítséget kérnék. Az, hogy a tartószerkezet támaszköze 5,4m-nél nagyobb (6,6m E-gerenda, a korábban említett problémákkal megspékelve), az nem fog extra költségeket okozni, ahhoz képest, mintha ez nem így lenne? Bizonyos munkák esetében (hiába azok nem engedélykötelesek) ilyen helyzetben "kivitelezési dokumentáció" kell, nemde? E-napló, meg minden jön ezzel gondolom (mondjuk az lehet amúgy is kell és a TERC-es "ársaccok" azok úgyis ilyen módon lehetnek megadva). Ez a jelenlegi teljes árkalkulációban nem nagyon van figyelembe véve sajnos, bár több kárszakértő is látta már a dokumentumot.
Akik esztrichet húznak (3 ember kell hozzá, az egyik tőlti a szívattyút, a másik teszi ide-oda a cső végét + lábbal vagy lapáttal terít és helikopterez, a harmadik lehúzza a felületet) összesen 8lej munkadíjat kapnak kézbe négyzetméterenként.
Hetente (6 nap) lehúznak min. 1400nm, havonta 5600nm, az 44.800lej, ami durván 9.500 Euró.
Osztva 3 fele 3150 euró. Kézbe. Nem viccelek, most a szezonba (augusztus-december) min. ennyit keresnek, igaz napi +12 órával. Ha a munka nagy és a szivattyút nem kell naponta költöztetni, akkor hetente megcsinálják az 1800nm is. Nem dolgoznak folyamatosan, meg-meg állnak, nyugis egy órás ebédszünet, kávészünet, még az is benne van, hogy esetleg elfogy a homok és kell egy órát várni, stb.
Azért megpróbálnám hátha mégis belefér nekik Fejér megye is!
Az ár nagyon jó szerintem legalábbis ahhoz képest amit én kaptam. Nálunk csak 117 m2 lenne és 8 cm vastagság és erre kaptam bruttó 764000.- Ft-os anyagos ajánlatot!
A helyedben beraknék 1 - 1 darab 40 x 60 cm méretű műanyag gyeprácsot az emelkedő rész fenti végéhez, a kocsi nyomtávjának megfelelő távolságra egymástól. Kemény 2 eFt-os beruházás lenne és 2 - 3 évre tutira megoldaná a problémát...
Alulról fölnyomja a földet mint a vizet . Saját szememmel még nem láttam, de félni szoktak tőle. Ha a víznyomás nagyobb mint a fölötte lévő föld súlya akkor fölemeli. Némileg egyszerűsítve, mert a vízáteresztési együttható befolyásolja.
Sziasztok, útépítéssel kapcsolatban kérnék tanácsot.
Adott egy Társasházi lejtős udvar felső szintjén lévő garázsbehajtó ami egy beton rampás emelkedő tetején van.
A rendszeres feljárás miatt a füves-homokos rész teljesen ki van már kopva, egy 10-15 centis süllyedések vannak, amitől folyamatosan fennakad a kocsim alja.
A közös képviselő jövőre akarja megcsináltatni (lebetonozni vagy térkövezni ezt részt) ezt így meg is szavazták, de addig kellene valami hathatós megoldás, hogy ne akadjak fel rajta.
Mi lenne a javaslat, mivel tudnám feltölteni ezt a homokos talajt, hogy szintbe ki tudjam hozni a burkolattal?
1.)
Arra gondoltam hogy veszek egy 20 db 40x40-es betonlapot és azt valahogy bele-berhelem (csak ugye se alapja nincs semmi, nem tudom hogy kibírja-e a napi 20 autónyi forgalmat.
2.)
Másik terv, hogy veszek murvát és feltöltöm vele. De az mennyire tartós, gondolom kellene valami szegély is, hogy ne menjen szét a murva (de túl nagy beruházást nem akarnék.)
Bocs csak most kerültem net közelbe! (Egész nap monolit födém vasszerelése volt a program :-( )
Amennyiben dolgoznak Fejér megyében is akkor megköszönném!
Hány m2-t csináltak nálatok? Anyagot intézik Ők vagy minden képen a megrendelőnek kell? Mennyi volt az össz költség?
Ahogy értelmeztem, ebben a beton keverése és terítése van benne, tehát én hozatnám az anyagot, én csinálnám meg a tükröt, és a sóderágyat, ők meg hoznák a keverőt és betonoznának.
Csak a betonozás tiszta munkadíja? (Vagyis a te betonkeverőddel keverik meg a betont, amit a te talicskáddal hordanak be a garázsba, a te általad lerakott kavicságyra, szigetelőfóliára és vashálóra?)
Vagy benne van az árban, hogy hoznak betonkeverőt, talicskát és ők teszik le a kavicsot, meg a hálót is?
Szakik, ismerős kőműves 2500ft/m2 áron betonozna nekem. Ez egy "garázs" lenne, azt mondta minimum 10 centi beton kell, és vasháló, és 5 cm kavicságy. Ez így OK? Az ár jónak számít? Ja, földmunka ebben nincs benne, tehát a kiásás ás a tükör elkészítése. De azt talán meg tudom oldani. Sztem az anyag kiszállítás sincs benne, de azt is intézném én.
Csak egy tipp: Kevés lehet a szellőzés a padláson és beszorul a párásabb levegő így nem tudott kiszáradni a fa a tetőszerkezetben, valószínűleg hamar elkészült a tető lezárása (fólia+cserép). Egyébként milyen fólia van a cserép alatt a szarufákon? Van elég cserépszellőző?
A napokban felmentem a padlasra es azt lattam hogy nehany szarufa (2-3db) peneszedik, gyakorlatilag teljes hosszaban. 3 eve koltoztunk be, szoval szinte uj a haz...
25 év fűtetlenül ázás az nagyon sanszosan tud végzetes következménnyel járni. Ami nem beton, annak kampec, ami beton, ott meg kérdés, hogy milyen beton.
Kölcsönözni ilyesmit pl. az M3 kivezető szakaszán lévő Fétis szerszámgép áruházban tudsz, de ha rákeresel a guglin a vésőkalapács kölcsönzés kifejezésre, akkor több lehetőséget is találhatsz.
Sziasztok! Meg szeretném kérdezni, mi a neve annak a szerszámnak, amellyel fel lehet törni betont (a régi lépcsőt szeretnénk elbontani), és hol lehetne ilyet kölcsönözni Budapesten (Észak-Pesten) vagy Gödöllő–Hatvan vonalában?
Nincs függőleges repedés sehol, raktam fel még egy képet a mappába amin látszik az alsó rész is.
Igazából attól félek, hogy a lapostető régi tönkrement szigetelése és a 25 év lakatlanság közben a víz esetleg szét fagyaszthatta a födémet. De ha nagy lenne a baj akkor gondolom más nyomai is lennének.
"Az alap alátámasztás nélkül marad és megsűllyedhet."
Így igaz. Ha a talaj súlya kisebb lesz mint a víznyomás akkor fölnyomja a földet. A talajvíz általában nyomás alatt van, a megütött vízszint (ahol megtaláljuk) az lejjebb van mint a nyugalmi vízszint. A kettő különbsége nyomja föl a talajt. Ez ellen nagy kutaknál és szekrényeknél vízBEszivattyúzással szoktak védekezni vízalatti kotrás mellett. Utána vízalatti betonozással zárják alulról ha zárni kell. Ilyet kis kúttal mint ami ide kell még nem volt dolgom.
A kúttal kiemeled a talajvízet, belülről. A víz lassan pótlódik, mert olyan a talaj rétegződése.
Az alap alátámasztás nélkül marad és megsűllyedhet.
Tipikus eset: van egy épület egy szép nagy telken, ami jóval magassabra van építve, mind az utca járdaszintje. Támfal van készitve, a háta mögött drénnel, átvezetve a támfalon. A támfal mögötti területet a megépítés után visszatőltik a szintre ugyanazzal a földdel, amit kiástak.
Egy-két év múlva megjelenik pár kisebb-nagyobb bemélyedés a gyepen, de lehet akár 1 méter mély is.
E gerendás lehet betontálcákkal ,mozognak ezért elrepedt a vakolat ahol futnak a gerendák,ha 60-80 cm ként vannak a repedések akkor 60 cm ként van E gerenda ,lehet hogy a tálcákban salak van ,mivel nem volt fűtve ,gondolom nagy volt a mozgás...... az enyémen E gerendáknál hajszálrepedések futottak gerendánként a vakolatban E gerendák 60 cm ként közte bt tálca abban salak ..... volt
Szerintem is gerendás födém. A repedések távolsága alapján BH tálcák lehetnek a gerendák között. A repedések nem tünnek veszélyesnek, csak az ablak melletti ami a karnisnál van szokatlan. A repedésnél lehet egy furat, de szokatlan, hogy így reped. Kérdés: Abban a sarokban nincs egy függőleges repedés?
Elég erősen gerendás födém gyanús. Monolit födém ritkán szokott ilyen repedéseket produkálni.
Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Attól, hogy nem néz ki bizalomgerjesztően, még egyáltalán nem biztos, hogy komoly probléma állna a hátterében. Gerendák, meg béléstestek találkozásának tűnnek a repedések.
" A zárófödémről viszont nem tudunk egyelőre semmit, hogy monolit vagy E gerenda."
Erre találták ki a feltárást. Nem egy nagy ügy. A meglévő repedésekre merőlegesen vésni kell. Az se nagy művelet, csak a vakolatba egy keskeny árok és kiderülhet minden. Egy vasfűrész is megteszi elsőre.
Egy kis "kép alapján távszakértés" című témával fordulnék hozzátok. Tudom, hogy sokat ez alapján nem lehet megállapítani de azért kihasználnám a lehetőséget :)
Szóval adott egy régi (kb 198x) kocka emeletes lapostetős családi ház amit kb. 20-25 éve nem laknak.
A földszintes a födém E gerendás, semmi repedés sehol. A zárófödémről viszont nem tudunk egyelőre semmit, hogy monolit vagy E gerenda. Itt már vannak hossz irányú repedések amig végig futnak a falig és valószínű beázik stb.
Az egyik ablak fölött vannak még aggasztó repedések és a lépcső fölött talán beázás nyoma látható (0859 kép).
Aggodalomra adhat okot a látvány? kívülről egyébként teljesen rendeben van a kőporos vakolaton az ablak körül sincs repedés.
vegyél a pipeliftól egy modulális PVC aknát, 8oo-ast, 8ocm a magassága a modulnak. Garniturák vannak a modulok között, teljesen vízzáró. Az akna fenekét kivágod.
Kiásod, a megfelelő szintre, teszel 3o cm mosott kavicsot, és az egész gödröt visszatöltöd homokkal.
A tetejére öntesz egy beton gyűrűt, amire felfalazod a kút oldalát.
Ezt hívják kútsüllyesztésnek. Megépítem az első ütemet a felszínen, a vasak kilógnak fölfelé, majd belül kiásom a földet, mire a cső lemegy a szükséges mértékben. Megépítem a második ütemet, vasak fölül kilógnak. ások lefele. Annyiszor ismétlem ahányszor kell.
Éppen a súly miatt gondolkozom, hogy 25 cm magas gyűrűket öntenék esetleg. Kútásáshoz kellenek majd, maximum 1,5 m mélységig, de olyan pincerészben, ahova a kész gyűrűket nem lehet lejuttatni.
két lyukat kell zsaluzni a köpenybe, azon át lehet húzni egy spanifer és a buldóexkavátor beemeli.
Kézi erővel az ilyesmi felejtős. Régebben csigasorral és kötéllel emelték be, egy háromlábú bakkot ácsoltak össze a gödör felé, de akkor még voltak mesteremberek, amik ezzel foglalkoztak.
"Az alsó és fölső lépcsős (nutos) peremnek van jelentősége?"
Egy kevés. Attól nem csúszik le egyik a másikról. A perembe is kell vas, ha biztosra akarsz menni. Ha elég ügyesen tudod egymásra tenni a gyűrűket akkor nem kell a perembe vas. Azonban jól meg kell gondolni, hogy hogyan lesznek emelve és szállítva. Összeroppanhat, vagy elszakadhat. egy 80 cm átmérőjű 60 cm magas, 12 cm vastag gyűrű súlya több m9nt 400kg.
