Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Ja, regi lexikonokat olvasni nagyon jo, es erdemes is, meg akkor is ha majd az az egyetlen lehetöseg.
Nekem az nagy örömet es megnagyobb meglepetest okoz hogy vannak itt a forumon nagyon erdekes temak, mint ez is, es ez egy kis vedett - ovott kis sarokban -ha eppen altalam nem off:-)- szakszerüen is
folyik.
Örülnek -habar nem en vagyok itt a hazigazda- ha egy kicsit itt maradnal es nem csak olvasnal hanem irnal is.
Edeklodom hogy van e valakinek szamszeru infoja arrol hogy a Zitadelle hadmuveltben hany menyi szarazfoldi illetve legi technika vett reszt a Lend - Lease szallitasokbol ?
En meg a szetaprozott idömet a het elsö feleben arra fogom hasznalani, hogy atolvassam a teljes topikot, annelkül hogy ezt nem tettem meg, nemigen jo itt ebben a temaban barmit is irni, mert valoszinü Ti mar sok mindent kidolgoztatok, tehat ..
Egyébként veletek párhuzamosan, éppen kardkészítőről értekezem, meg a gladius használatának eredeti dokumentumairől, ill. annak hiányáról, más helyen. Stb...:)
A minta Te vagy itt nekem, amikor en teleoffoltam itt mindent.
Üdv.
PS.: amiket Te irtal azokat nem is olvastam, jövö het közepen lesz megint egy kis össze függö idöm, akkor elöveszem ezeket, bocsass meg a kesedelemert.
Az evezősorok elhelyezése kapcsán – ahogy megszokhattuk – több elképzelés van, a képek jobbra és balra érzékeltetik a koncepcióbeli eltéréseket, bár a kutatók kifogyhatatlanok spekulációból.
Még gondoljunk bele abba, vajon volt-e egészségügyi szünet egy gályán. Bár szemérmes kutatók erre nem térnek ki, de én arra fogadnék, hogy valószínűleg nem. Továbbá gondoljunk bele, hogy az evezős szakemberek részben egymás felett foglaltak helyet, és vessük össze ezt a két információt. Na de ez nem a Fábry show.
A hellenisztikus birodalmak hajófelelőseinél ezután kicsit elgurult a gyógyszer.A triera után jött a négy-, majd ötsorevezős hajó, aztán a 6-7-9-10 .....és végül a 40 evezősoros monstrum. Ezekről kijelenthetjük, hogy az 5-6 sor felettiek lényegében harcászatilag, semmire sem voltak jók, építésüket nevezhetjük presztízs beruházásnak. Több sornyi evezős ugyan gyorsabb sebességet biztosított, de a nagyobb méret nehezebb irányíthatósággal járt.
"En egyebkent bevallom, 40 evezösort egymast fölött -de meg 10-et sem tudok elkepzelni, sehogy sem."
Szüksegesnek tartottam hogy ezt ^ a reszt megegyszer betegyem, es nagyobb tavolsagot tegyek az en kommentarom ("En egyebkent bevallom, 40 evezösort egymast fölött -de meg 10-et sem
tudok elkepzelni, sehogy sem.")meg a cikkböl valo idezet között..
Mert nem mast allit a cikk, hogy a hellen vagyis a görög hajotervezök valoszinü megkukkultak, hogy 40 evezöpadot egymas föle terveztek es kiviteleztek is,
Minek volt -vagy mire vonatkozik a "nagyobb meret"? A hajofal magassagara? Akkor ha egymas fölött volt a 40 evezösor -ugye a triere-röl indulunk- akkor egy evezösor hely- magassaganak minimum 1,80 meter kell, mert mar egy bizonyos ponton alva van az evezö mozgatva, a viztükörtöl akkor kb 40x1,80 meter= vagyis 72 meter magasra van a hajo fölsö fedelzete, es a legfelsö sor milyen hosszu evezövel evezett?
Nött egyaltalan olyan nagy fa aminek egy törzshosszusagabol egy db egesz evezöt ki tudtak hozni? Mekkora egy derekszögü haromszög leghosszabb oldala -ami az evezö minimum hossza lenne a 40. evezöpadon fönnt a magasban- ha az egyik oldala 72 meter?
Es az evezö rudja meg a hajotestbe is benyul, meg a vizbe is bemerül, tehat az evezönek a 72 meternel hosszabbnak kellett lennie.
Nekem egy régi "rossz" szokásom, hogy nem egy, hanem minél több forrást vetek egybe, olvasom el, nézek meg. Így nehezebb mellélőni, akkor is meg kell említeni, hogy csak kevés adat maradt fenn, tehát a hibaszázalék nagyobb lehet...:) De a történelem, nem egzakt tudomány...mint tudjuk:) A Roman Army Talkon, persze inkább ( én legalábbis ), a legiokkal kapcsolatosan értekezem. Megbeszélünk problémás, vagy nem eléggé alátámasztott tételeket, stb...megpróbáljuk, a kísérleti régész szemével nézni. Pl. Egy kedvenc témám, a testudo egymásra rakott pajzsai, előre, vagy hátra voltak egymásra rakva?:) Mi az eredeti adat, mi a gyakorlati megfontolás? Vagy, volt e egyáltalán a signifereknek, jelvényhordozóknak, farkas bunda e a fejükön, vagy sem ? Ugye érdekes, még akkor is, ha a mai filmekben, könyvekben és még a csapatoknál is elterjedt séma, pedig...nincs is konkrét adat róla!!! Meg ilyesmi, a bőrvértekről, stb...
"Valóban hordozta a gályák manőverezési hatékonyságát, de mivel lassabb volt a csatarendekbe nehezn tudták beilleszteni,"
Köszönöm.
Ja, habar link nem volt, de megtalaltam a fenti szövegedett, az en reszletes beirasomra ebben a temaban ismeteltel engem meg, ott van nehany hsz-el az en beirasom fölött.
Most komolyan, tudom hogy időnként kicsit türelmetlen és szűkszavú vagyok,
Hogy türelmetlen vagy, azt nem tudom, hogy szükszavu azt sem -mivel eddig ahol egyetertetteünk ott az en allaspontomon voltal, csak mas fogalmazasban azt altalad megismetelve, ahol meg nem ott meg valoszinü nem is fogunk a szandekom ellenere sem közeledni, mert ha valamibe nem mesz be amit kerdeztem konkretan, akkor nehez allaspontokat közeleiteni.
No de ez nem baj.
Magaban a temaban is sok konroverse diskussio folyik, szakszinten is meg laikus szinten is megy a temazas, mint abban a cikkben amit ide betettel.
de hadd ne kelljen már mindent megmagyarázni-megismételni :)
A hadigályáknak sohasem volt feladatuk a kereskedelmi vitorláshajók kísérete-oltalmazása
Fel kell tenni a kerdest: mihez szükseges egy flotta?
- Hatalom demonstralasahoz. Nezzetek szomszedok ide, mit tudtunk mi megengedni..
- Partvedelem. Az antikban is voltak kalozok, tengeri rablok, akik a parti települeseket megtamadtak. es nem elfelejteni az ellenfel alltali inaziok elleni vedelmet. Az etruszkok is hajozo nep volt ...
- Kikötövedelem. (Ostia kikötöje valamikor 400 v. Ch lett -legalabb is a katonai tabor resz- alapitva.)
- Kereskedelem-vedelem. A sajat kereskedöket a kalozoktol vedeni.
311-ben v. Ch be lett a duumvir tisztseg vezetve (Plinius) es Livius (12.) szerint relative nem sokkal azutan a flottat egy duumvir parancsolta.
Meg emlitenem a 303-ban v. Ch köttött romai-tarentinai megallapodas a tengereszeti hatarvonalat tartalmazo erdekeltseggel, mit mutat ez?
Nekem azt is, hogy pl az egyik ajanlatod itt az alapbetajolodasra nem egeszen üti meg a nivot akkor amikor az elsö pun haborut az azt közvetlenül megelözö idöszakra teszi meg mint egy valaszto vonal.
PS.: de a cikkben levö csöpögtetös meg csomagocskas dolgon tenyleg jot somolyogtam .. >
Az evezősorok elhelyezése kapcsán – ahogy megszokhattuk – több elképzelés van, a képek jobbra és balra érzékeltetik a koncepcióbeli eltéréseket, bár a kutatók kifogyhatatlanok spekulációból.
Még gondoljunk bele abba, vajon volt-e egészségügyi szünet egy gályán. Bár szemérmes kutatók erre nem térnek ki, de én arra fogadnék, hogy valószínűleg nem. Továbbá gondoljunk bele, hogy az evezős szakemberek részben egymás felett foglaltak helyet, és vessük össze ezt a két információt. Na de ez nem a Fábry show.
A hellenisztikus birodalmak hajófelelőseinél ezután kicsit elgurult a gyógyszer.A triera után jött a négy-, majd ötsorevezős hajó, aztán a 6-7-9-10 .....és végül a 40 evezősoros monstrum. Ezekről kijelenthetjük, hogy az 5-6 sor felettiek lényegében harcászatilag, semmire sem voltak jók, építésüket nevezhetjük presztízs beruházásnak. Több sornyi evezős ugyan gyorsabb sebességet biztosított, de a nagyobb méret nehezebb irányíthatósággal járt.
En egyebkent bevallom, 40 evezösort egymast fölött -de meg 10-et sem tudok elkepzelni, sehogy sem.
Erröl mar itt nem olyan regen konsultaltunk.
Ha Te ezt a cikket mint szakanyagot ajanlod, öszinten irom Neked, olvasni erdekes volt, somolyogtam is, de nem a legjobb valasztas volt Töled.
En is melle fogok, neha, sajnos, ebben Neked nincs privilegiumod :-)
Hogy mást ne modjak, a Lepantónál bevetett velencei galeasszok átalakított kereskedő gályák voltak, jellemző a mozgékonyságukra, hogy úgy vontatták be őket a csatarendbe. Erről írtam már én is, meg az összes általam linkelt forrás is, ezért -tüköltem :)
(:-) Ez ^az en szövegem .. :-))
Hol?
Hol irtal erröl Te?
En irtam erröl, espedig az aktualis temaban eleg koran, itt >
nem tartom tul jonak, mert pontosan Lepantonal a Liga nem a Galeere-nak hanem a 6 velencei -hadihajonak atalakitott- Galeasse-nak köszönhette a gyözelmet.
A Galeasse tipus ellentetben a Galeere-vel szemben telen is ment a Földközi Tengeren, valamint oceanjaro kepesseggelis rendelkezett, es csak azert maradt a Földközi Tenger vizein mert oriasi szemelyzete volt, 600 fö fölött, akinek allandoan viz es elelmiszer utanpotlas kellett. (Bocsanat, magyarul nem tudom a neveket, de remelem igy is be lehet azonositani öket.)
Az un 6 Galea Grossa (Galeasse) kereskedö hajoknak -amiknek a hajoteste a 16. szazadi kereskedelmi valsag miatt hasznalatlanul az Arsenal-ban raktaroztak- az elülsö fedelzetere egy toronyszerü bastyat epitettek 9 agyunak, a Bugra egy megvasalt Rammsporn lett felszerelve, az evezösök föle megerösitett ferde fedett korlatokat, es a fedelzet hosszaban Falkonettek lettek felallitva. A mozgatas 3 arbocon levö latin vitorlakkal es az elöarbocon egy Rachsegel-lel, valamint oldalankent 28 evezövel, evezönkent 6 evezös alltal törtent.
A tatfedelzeten is lettek agyuk felallitva, ugyhogy 1 Galeasse a nyolcszoros tüzerövel rendelkezett mint egy normal Galeere, de eleg nehez volt evezökkel mozgatni, igy a harcvonalba muszaly volt több Galeere alltal bevontatni öket.
Igen. tudom. Csak a ti "vitáitokhoz szóltam, mikor a kereskedelmi és kísérő hajóikról lett volna szó. Mellesleg, még mindig nem írtátok, hogy milyen összetételű volt az évenkénti, két nagy búzaflotta! Itt és így talán összhangra is lelhettek, a hajótípusok felhasználásáról!:)
Szoktam visszaolvasgatni az írásaim, csak a rend kedvéért, És itt találtam valamit: Julius Agricola, Tacitus apósa volt! Jav. És amit leírtam a római flotta útját, az Tacitus: Iulius Agricola élete c. munkájában található.
Pontosan nem értem a kérdést. A római keresk. hajók felépítése érdekel? Millió kép-ábra, ismertető van róluk a neten vagy maga a szállítás mikéntje? Erről itt egy jó kis összefoglalás:
Vagy a különbség a gálya-vitorlás "meghajtás" között ill. ezek összehangolása? De ezek meg alapinfók. A gálya csatában kizárólag evezős, azon kívül vegyes meghajtású idő és széljárástól függően. A nyíltvizi kereskedelmi flotta elsősorban vitorlás meghajtásra alapozott, de szinte minden tipuson megtalálható volt segédmeghajtásnak az evező is, kizárólag rövid távra, elsősorban manőverezéshez.
Összhang? Ha szélcsend volt segédevező ki és akár vontathatott is a gálya, ha mindkettőnek jó a szél akkor annyi vitorla, hogy összhangban legyenek, ha meg már nagy irány a védett öböl, part, vitorla le, horgonyzás stb.
Ha azt mondom, hogy a hadigálya nem arra készült, hogy kerekedőhajót oltalmazzon, abból semmilyen módon nem következik, hogy ezzel azt állítanám, hogy nem létezett kereskedelmi célú gálya, nem is tudom honnan jönnek ilyen logikai bakugrások... Hogy mást ne modjak, a Lepantónál bevetett velencei galeasszok átalakított kereskedő gályák voltak, jellemző a mozgékonyságukra, hogy úgy vontatták be őket a csatarendbe. Erről írtam már én is, meg az összes általam linkelt forrás is, ezért -tüköltem :)
Hol voltak hadigályákat kísérő csapatszállító vitorlások vagy fordítva? A legalább 3 ezer éves földközi-tengeri gálya uralta tengeri hadviselés minden hadműveletében, ahol szárazföldi csapatok partraszállítását is tervezték, pláne ha lovasság is volt, elég hosszan sorolhatnánk.
önálló galeasszflották kiállítása azok ember és anyagi igénye miatt már egyre inkább meghaladta a gazdaságilag hanyatló mediterrán államok lehetőségeit
Velence nem alakitotta vissza az eredeti kereskedö hajokat ismet kereskedö hajokka, meghagyta hadihajoknak.
No most akkor tegyétek fel a kérdést, hogy vajon pl. Pompeius, mikor híres mondását kimondta, milyen összetételű ellátó flottát vezetett Rómába? Mint tudjuk, a rómaiak is biztosították a búzát szállító konvojokat. Viszont azt is tudjuk, hogy a búzát szállító hajók, nem a klasszikus gályák voltak, hanem teherszállító, " hasas" hajók, vitorlával, esetleg a pontosabb manőverekhez, pár evezővel. Ezt kifejtnétek?
A hadigályáknak sohasem volt feladatuk a kereskedelmi vitorláshajók kísérete-oltalmazása, és nem is tudták volna megtenni a nyílt vizeken, így lényegtelen volt az egymáshoz viszonyított sebességük.
Ha meg a hadigályákat kísérő csapatszállító hajókra gondolunk, akkor azok értelemszerűen igazodtak a gályákhoz, már ha egyáltalán azonos útvonalon közelítették meg a célállomást, mert ez sem volt szükségszerű.
Kicsit tényleg inkorrekt a a galeasszok tengerállóságát kritizálni 1588 kapcsán, hiszen számos vitorlás sem bírta a brit vizeket, de te is írod, hogy a vitorláskötelékekbe sem igen tudták beilleszteni őket, azt meg már említettük, hogy a gályák közé sem, önálló galeasszflották kiállítása azok ember és anyagi igénye miatt már egyre inkább meghaladta a gazdaságilag hanyatló mediterrán államok lehetőségeit, nem véletlen hogy a franciáknál is XIV.Lajos alatt jött ki az utolsó.
Okay, teljes egyetertes -de talan kapunk kis türelmet a T. topiknyitotol meg.
A hybrid mellet ami nem volt emlitve -amit az elöbb irtam-, azt hianyolom meg egy kicsit, hogy az sem lett emlitve hogy pont az itt eddig temazgatott pontossag, visznylagos függetlenseg a szelviszonyoktol stb-k miatt a kereskedelmi hajok is a Galeeren hybrid mozgatasu tipusbol allt, es nekem logikusnak tünik hogy a 14-15 szazadban, a 16-ban is meg a hadihajok tipusa azokhoz volt megpasszolva a Földközi Tengeren.
Ha a kereskedelmi hajok gyorsabban mentek volna a hybrid mozgatasbol kifolyolag mint a hadihajok, akiknek vedeni kelett volna öket, akkor eleg furcsa helyzet alakult volna ki.
lásd a sapanyol armada galeasszainak sorsát
Hm. A vegyes tipusu hajokbol tengeri csatakhoz össze allitott hajoraj müködese altalaban nagyon problematikus volt, nemigen lehetett itt sok mindent szinkronizalni pl a sebesseg miatt sem, a nemet azt mondja erre hogy ilyen kiserletek többnyire voll in dieHose gegangen :-)
"De hogy visszatérjünk a hajózáshoz, érdekes, hogy a klasszikus időkben elterjedt evezős gályák, egészen az 1571 - es lepantói ütközetig uralkodók voltak a Földközi - tengeren. Érdekes, mivel sok más helyen, már a vitorlások uralkodtak…"
nem tartom tul jonak,
Alapvetöen az is okoz gondot nekem a fogalmazasnal, hogy ezek a Galeere-k nemevezös hajok hanem minden esetben egy un hybrid -különfele celra es feladatra hasznalt- közlekedesi eszközök voltak.
Én itt mint gyűjtőfogalmat használtam, mint már írtam a szél lététől-nemlététől, hiányától-irányától független mozgathatóság, ami olyan cselekvési szabadságot adott a gályaflották irányítóinak, amiről a vitorlás flottáknál nem is álmodhattak. Nem akarom ragozni, szerintem egyyértelműek a részletei - szinte tetszőlegesen felvehető és változtatható alakzatok, mozgási irányok, kiszámíthatóság, tervezhetőség stb. De ide tartozik a merülési előnyei is, amik a sekély mediterrán partvidéken szintén hatalmas előnyt jelentettek.
A galeasszról már linkeltem lejjebb én is, mint minden öszvértipus ez is azt a veszélyt hordozta, hogy nem a csak a két összetevő erősségeit, hanem a gyengeségeit is örökli, itt ez bejött. Valóban hordozta a gályák manőverezési hatékonyságát, de mivel lassabb volt a csatarendekbe nehezn tudták beilleszteni, a hatalmas legénység kiállítása és ellátása is problémás volt. Valóban jobban állta a tengert mint a gálya, de így is elmaradt a vitorlásoktól - lásd a sapanyol armada galeasszainak sorsát - és a tüzérsége ill. teherbíírása sem volt egyenrangú, szóval inkább kényszer szülte kompromisszum volt.
A fa mint stratégiai nyersanyag szerepe eddig sem volt vitatatott, csak azt nem befolyásolta, hogy abból csak vitorlás vagy csak gálya épülhetett, a fontos tengeri hatalmak gond nélkül építették évszázadokig mindkét típust.
De szerintem ne offoljuk szét a topikot, a római korban lőporos tüzérség híján nem is lehetett kérdéses a gálya vs. vitorlás hadihajó vita, pont a fentiek miatt.
Megj.: Furttenbach mint epitömestere Ulm-nak a 17. szazad elejen megnezte es nagyon reszletesen leirta azt a ket Lepanto-Galeasset, ami Velenceben mint emlekmü ki volt allitva.
Ha a föniciaiak alltal Egyiptomba szallitott libanoni cedrust nezed, ott is emiatt alig maradt faallomany, a velenceiek egyebkent rengeteg fat hasznaltak, jo reszüket Dalmaciabol, meg folyami uton pl Trentinobol es Tirolbol az Etsch-es es a Brenta-n, mas területröl a Piave-uton Codore iranyaba, Travisohoz a Rialtomarktol egy direkt napi szallias allt fönnt, ugyanakkor jelentös faszallitas ment Alexandriaba is pl, de ehhez elöször a fanak velencebe kellett beerkeznie.
Velencenek egyszerüen rengeteg fara volt szüksege es nemcsak a hajoepiteshez.
A velencei T. Mocenigo dozse kicsit több mint 100 evvel Lepanto elött a következö keppen adja meg 1423-ban a velencei hajoallomanyt: 45 Galeere, 300 vitorlashajo több mint 120 tonnaval, es 3000 hajo es csonak 6-es 120 tonna között. Tehat a Galeere hadihajok mellett szamtalan hajo a folyokon es a tengeri partok mellett közlekedtek, es 300 vitorlas volt alkalmas oceani (? hochseetauglich) közlekedesre.
Ugyanakkor pl 1472 körül kezdte csak Velence a fahidjait köhidakkal kivaltani, a fa jarolapokat kövel helyettesiteni, vagy pl az Arsenal-ban a 15-16 szazad fordulojan 15 000 tartalek evezöt tarolt, minden egyes evezö keszitesehez egy db fa kellett (es ugye kb 1500-ra Eszak-Istria/Triest-i a hatarvonal megszilardult a Habsburgok alltal valo területmegszerzest követöen, ami az ezen a területet -Dalmacia- erintö reszleges befolyasövezet elveszteset is jelentette egyben).
(Eleg regen volt amikor latinbol ezekkel foglalkoztam, mindenre en sem emlekszem, es egyszerübb neha kerdezni a sarokadatokat, minthogy magam ismer utanna nezzek. Tja, lusta voltam D; Eppen ezert megegyszer halas köszönet az informaciodert. )
A mediterránumban a faanyag biztos nem befolyásolta a "mit építsünk gályát vs. vitorlás hadihajót" kérdést, hiszen a korszak egyik, sőt időnként legnagyobb nyíltvizi vitorlás flottáival rendelkező spanyol és francia tengerészet egészen az 1600-as évek végéig gályákat épít a Földközi-tengerre, ennek biztos nem faanyag vagy technológiai ismerethiány volt az oka, hanem a már említett manőverezési hatékonyság.
(En manöverezes alatt nem egy egyenes uton valo lassabb-gyorsabb elöre vagy hatra haladast ertem, hanem az egyenes vonalu utvonalrol valo leteresi kepesseget is.)
Milyen -konkretan az evezök alltali- manöverezesi hatekonysagot emlitesz itt?
De hogy visszatérjünk a hajózáshoz, érdekes, hogy a klasszikus időkben elterjedt evezős gályák, egészen az 1571 - es lepantói ütközetig uralkodók voltak a Földközi - tengeren. Érdekes, mivel sok más helyen, már a vitorlások uralkodtak…
nem tartom tul jonak, mert pontosan Lepantonal a Liga nem a Galeere-nak hanem a 6 velencei -hadihajonak atalakitott- Galeasse-nak köszönhette a gyözelmet.
A Galeasse tipus ellentetben a Galeere-vel szemben telen is ment a Földközi Tengeren, valamint oceanjaro kepesseggelis rendelkezett, es csak azert maradt a Földközi Tenger vizein mert oriasi szemelyzete volt, 600 fö fölött, akinek allandoan viz es elelmiszer utanpotlas kellett. (Bocsanat, magyarul nem tudom a neveket, de remelem igy is be lehet azonositani öket.)
Az un 6 Galea Grossa (Galeasse) kereskedö hajoknak -amiknek a hajoteste a 16. szazadi kereskedelmi valsag miatt hasznalatlanul az Arsenal-ban raktaroztak- az elülsö fedelzetere egy toronyszerü bastyat epitettek 9 agyunak, a Bugra egy megvasalt Rammsporn lett felszerelve, az evezösök föle megerösitett ferde fedett korlatokat, es a fedelzet hosszaban Falkonettek lettek felallitva. A mozgatas 3 arbocon levö latin vitorlakkal es az elöarbocon egy Rachsegel-lel, valamint oldalankent 28 evezövel, evezönkent 6 evezös alltal törtent.
A tatfedelzeten is lettek agyuk felallitva, ugyhogy 1 Galeasse a nyolcszoros tüzerövel rendelkezett mint egy normal Galeere, de eleg nehez volt evezökkel mozgatni, igy a harcvonalba muszaly volt több Galeere alltal bevontatni öket.
A csata megindulasakor a Galeasse-k fegyverzete az oszman hajok között egy meszarszeket csinalt, mivel azok ilyen fegyverzetre nem szamoltak, mar az elsö percekben több török hajo el lett sülyesztve, vagy mozgaskeptelenne lett löve, es a magas falu Galeasse-kat az oszman alacsonyabb Galeere-k nem tudtak megcsaklyazni.
Ami itt erdekes, hogy az oszmanok a lepantoi vereseg utan a velencei minta utan epitettek Galeassen-eket, a 17. szazadban mar egy hasonlo -az un Mavna/Mahone hajotipussal rendelkezdtek amit 1656-ban a Dardanella-csataban bevetesre kerültek.
A velenceiek es a maltaiak ebben a csataban 7 Galeasse-van, 29 vitorlassal es 61 Galeere-val rendelkeztek, az oszman flotta 28 vitorlasbol, 9 Galeasse-böl es 61 Galeere-böl allt.
De valahogy nem igazan sikerült az oszmanoknak a velencei Galeasse-kat rendesen utanozni, mert a csatat egyetlen egy Mavna/Mahone sem uszta meg, es csak 14 Galeere-ja es 2 vitorlasa menekült meg az oszmanoknak. Velence csak 3 vitorlast vesztett.
Faszükseglet többoldalu kerdese: ezt csak mint meg pl-ul figyelembe veendö tenyezöt emlitettem meg, de az en meglatasom, hogy a fa pl Velencenek evszazadokon keresztül egy alapvetö strategiai jelentöseggel biro anyag volt, ennek tartos biztositasa Velencenek alapkerdes volt több okbol.
PS.: 18 m hosszu evezökkel eveztek a Galeassen-nel a lepantoi csataban, a fogas resznek olommal volt az evezö besulyozva, hogy az vizszintesen alljon, az evezö cca 300 kg volt, a Galeere 12-14 meteres evezökkel ment, ezeket az evezöket nem lehetett behuzni.
Ezert erdekelne a manöverezesi hatekonysag konkret megindoklasa a lepantoi csata idejen.
Sajnos magyarul csak alapszintű anyagok vannak fent a neten, annyira meg nem ástam bele magam, hogy az angol anyagokat is átnézzem, nekem inkább papíranyagaim vannak a témában, de azért körülnézek a gépemen hátha lelek valamit, addig is kezdőknek:
Ezt a képet, újra fel kellett raknom...:)))