Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A keresztezodes es a velemenyem nem valtozott, akkor finoman azt mondtam, hogy nem egyertelmu a helyzet. Ezt ugy ertettem, hogy nem olyan egyertelmu, mint ahogy te leirtad.
Az Első autó durván fékez a gyalogátkelőhelynél, mert eléfut egy gyerek a reggeli csúcsban (a gyerek nem sérül, elfut). A Második autó nekimegy az Elsőnek hátulról, a Harmadik autó nekimegy a Másodiknak hátulról. A második vezetője fájlalja a nyakát, mentő, rendőr, stb...
A Második arra hivatkozik, hogy a Harmadik tolta bele az elsőbe.
A Harmadik azt mondja, hogy először az Első ment bele a Másodikba, és ő Harmadikként, bár betartotta a követési távolságot, de a Második mögött nem tudott megállni, mert a Második belement az Elsőbe és ez miatt a Második fékútja lerövidült, (nem fékezve, hanem ütközve állt meg) ezért nem tudott megállni.
Kinek kell bizonyítani az ütközés sorrendjét, vagy hogyan lehet azt megállapítani?
Április 1-jei hatállyal módosította a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendeletet a kabinet; a közlekedési szabálysértések esetén az ügyben eljáró hatóságnak hatvan napja van arra, hogy a bírságról szóló jogerős határozatot kézbesítse.
Amennyiben a kézbesítés nem történik meg ez idő alatt, akkor a hatóság a büntetést nem fizettetheti ki a szabálysértés elkövetőjével - ismertette a kormányszóvivő az MTI-vel szombaton. Szollár Domokos emlékeztetett arra, hogy a 60 napos határidő már 2008 óta szerepel a jogszabályban, korábban azonban csupán ügyintézési határidő volt, tehát a hatóságnak ennyi ideje volt a határozat meghozatalára. A határozat kézbesítése gyakran elhúzódott, a gyakorlatban akár 100 napnál több is eltelt amíg a szabálysértést elkövető kézhez kapta az értesítést.
Hangsúlyozta: a módosítás eredményeképpen javul az állampolgárok jogbiztonsága, kiszámíthatóbbá válik és jelentősen lerövidül a szabályszegéssel kapcsolatos ügyintézés. „Az állam mindig szigorúan betartatja az állampolgárokkal az ügyintézési határidőket, ezért úgy igazságos és fair, hogyha ez visszafelé is igaz. Ha például a rendőrség nem tudja tartani a 60 napos határidőt, akkor a bírságot nem lehet kivetni” –
Ez csak részben közlekedésjogi kérdés. Jogszabály határozza meg, hogy mi minősül közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek.
A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Így ez elég gumiszabály, de ha úgy ítéled hogy az elkobzás, járműkutatás jogtalan, akkor egyrészt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjénél, illetve a Független Rendőri Panasztestületnél tehetsz panaszt.
Harmadrészt pedig az elkobzott tárgyak tekintetében az illetékes szabálysértési hatóság fog döntést hozni, ha parancsnok úgy dönt, hogy feljelentést tesznek. Az eljárás során lehetőséged van észrevételt, nyilatkozatot tenni, iratokat megtekinteni ill. később a határozatot megkifogásolni.
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).
Sziasztok! A napokban esett meg egy ismerősőmmel a következő: éjszaka hazafelé tartottak (hétközben, üzleti megbeszélésről, nem fogyasztottak alkoholt), mikor autójukat megállították és igazoltatták őket. Minden papír rendben van, teljesen átlagos az autó, a sofőr és társa 40-es éveiben jár, teljesen átlagos külső (tehát nem kigyúrt nagydarab kopasz pénzbehajtók). A rendőr az iratok ellenőrzése után rögtön nekiállt átvizsgálni az autót (indokát nem közölte), kesztyűtartót, mindent. A csomagtartóban talált egy golfütőt és egy baseball ütőt melyet a sofőr nyilván nem sportcélból hanem önvédekezésből tartott ott, de ilyen irányú kérdés nem merült fel. A rendőr ezeket az eszközöket elkobozta (jegyzőkönyvet adott), mondván, hogy ezek a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök. A sofőr kiváncsiságból megkérdezte, hogy most ő ezekkel sportolni szokott akkor mi van, vagy ha éppen most vett egy baltát ami ott van a kocsiban akkor azt is elveszi a rendőr? A válasz az volt, hogy elveszi sőt akár elő is állíthatja. Kérdésem: - a rendőr különösebb indok nélkül átkutathatja-e az autót (ha jól tudom ehhez azért kell valamilyen vélelmezett vagy alapos indok)? - elveheti ezeket az eszközöket (pl van az autóban egy kisbalta mert sokat járok az erdőbe és ha elakadok jól jöhet. És van egy töltött gázpisztoly is. A baltát elveheti, a gázpisztolyt (aminek a felhasználási területe eléggé egyértelmű) pedig nem? Ez érdekes számomra. -Ha nem volt indokolt az intézkedés érdemes panaszt tenni és a lefoglalt eszközöket visszakövetelni?
Sziasztok! Kaptam egy kerékbilincset, egy olyan helyen való parkolásét ahol nem tiltotta semmi azt. Felhivtam őket, hog hogy is van ez, ere azt a választ kaptam, hogy ez van, nem tudnak mit csinálni. Kihez tudnék fordulni ezzel a problémával, mert ezt nem szeretném annyibahagyni. Nem is a pénz, inkább az elv. Nehogy már mindent megtehessenek...
Igen... a két jogalkotó szerv (kormány, önkormányzat) önálló életet él. De van példa amikor ezt rendezik: pl. az objektív felelősség megállapítása esetén nem lehet pluszba kiszabni szabálysértési bírságot, csak büntetőpontot.
Tehát, végülis, jelenleg, a jogszabályok szerint kétszer is meg lehet az illetőt bírságolni, egyszer a szabálysértés miatt közjogilag, másodszor pedig magánjogilag a pótdíjjal, jól értem? Félretéve, hogy ez alkotmányellenes-e vagy sem. :)
Hát nincs feltétlen jól, ez a magyar közigazgatási rendze, nincs egységes szabályozás. A szabálysértési bírságot kellett volna feleemelni. Mondok egy példát: aha bliccelek, az nem lehet szabálysértéssé nyilvánítani, mert magánjogi (polgárjogi) viszony a szolgáltató és az utazó között-mondta az Alkotmánybíróság.
Nos itt is egy magánjogi viszonyról van szó: ha jogtalanul használom a közutat a tulajdonosa pótdíjat szab ki. Ha viszonnt a KRESZ szabályait nem tartom be, akkor pedig szabálysértést követek el, ezért bírságot szabnak ki.
A kettő más, egyik jogtalan használat a másik meg szabályszegés. Az AB tudná eldönteni, hogy a kettő összefér-e. Az önkormányzati rendelet összességében alkotmányellenes, így azt újra kell írni, mert hiányoznak a garanciák, de arról nem mondott semmit még az AB, hogy ez így helyes-e. Érdemes megtámadni az AB előtt majd az új rendeletet.
Üdv! A következő lenne a kérdésem: adott a KRESZ, ami kormányrendelet, és adott a 24/2009. (V.11.) fővárosi önkormányzati rendelet. Mindkettő szerint ejnye-bejnye a mozgáskorlátozott-helyen való parkolás.
Kérdés: ez így jól van? Megbírságol a rendőr, majd jön a közterületis, és megbírságol a parkolási pótdíjjal (ami az önk. rendelet szerint az óradíj 300x-osa)? Tehát ugyanazt a cselekményt mindkét rendelet szankcionálja?
Avagy a KRESZ-tiltást nem az szankcionálja? Hogy van ez? :)))
Megmondom oszinten, a helyszint megnezve, hogy te voltal a hibas. Ez ranezesre ketto db keresztezodes( a Repuloteri ut bal szegelye egyvonalban van a Hatar utca bal szegelyevel) Ergo amikor a Hatar utcarol az ellenfeled kikanyarodott balra, akkor o mar vedett uton volt.
A KRESZ bizottsági értelmezése nincs most nálam, de a szakirodalom is hallgat róla. Problematikus, mert minden helyzetre nincs szabály. A szabálysértés szemponjából mindegy már, ha polgári pert szeretnél, akkor lesz majd jelentősége.
Megírtam nekik most, határozottan, felsoroltam mind a 14 hirdetés kb. 50 bakiját (valótlanságát), és hogy kb. "ejnye-bejnye nemszépdolog, utánuknéztem ám a használtautón a kódok alapján..., és lementettem ám az eredeti hirdetéseket" Felajánlottam a lehetőséget az egyezségre, <-> és utaltam rá, hogy meghamisított hirdetéseket küldeni és félrevezetni rosszhiszemű magatartás részükről, és jogi úton is eljárhatunk (mint második lehetőség). Remélem megteszi a hatását, és ők is érzik majd, hogy ezt elk..ták. Eurotax sajnos nem segít, sajnos öreg autókra nem számol... A pszáf-nál már akkor elindult az ügyem velük, amikor még megtagadták a tájékoztatásadást, és a legpofátlanabbul húzták az időt. Sajnos a pszáf annyira lassú, hogy egy hónap múlva jött egy levél tőlük, hogy iktatták a bejelentésemet. Most max az iktatószám mellé odabiggyesztem nekik, hogy a kifizetés megtörtént, de hogyan... és mit csinálnak most...
Ha eszedbejut amit akartál, írd meg, lehet segít. Köszönöm: Péter
Érdekes történet, meglepő, hogy egyáltalán et elküldte a biztosító, mert ez jó jel lenne, ha nem csalnának. Egyértelműen rosszhiszemű magatartás. _Mindent_ amit itt leírtál, azt írd le nekik is. Talán a szégyen használ.
Mindazonáltal tudni kell, hogy a jármű kárkori értéke vita esetén szakértői kérdés, amiben persze sokat nyom a kárkori piaci szokásos érték. A szakértő meg nem olcsó. Ezt megelőzendő a biztosítok egységes eljárás érdekében Eurotax számítási módszert alkalmazzák, amit általában mindenki elfogad, mert a legtöbb kocsira igaz, ott a spéciket is be lehet állítani, igaz állítólag ez sem pontos, mert kereskedői ár felé húz. A neten megtalálható, pár euróért kitöltheted, ill. van pár jószándékú kereskedő (nem is tudom melyik Fiat de nekem telón megcsinálta), aki szívesen kiszámolja. Ennek eredménye alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy érdemes-e pereskedni. A pereskedést megelőzheti egyközvetítői eljárás, illetve ha Békéltető Testület befogadja egy békéltető eljárás, ahol az ilyen újség cikkek sokat számítanak. Végső út a per (persze ez is először csak először fizetési meghagyás lehet, ha nem milliókról van szó). Még valamit akartam de nem jut eszembe:(
Kaptam itt már tanácsot biztosítóval kapcsolatban, (húzták a kifizetést), mégegyszer köszönöm.
Fel is tenném a következő kérdésemet, amihez én nem értek:
A biztosító ugyebár gtk-ra vette autómat (mercedes w124 e300td, kombi, automata, bőrkárpit, tempomat, 4elektromos ablak, ülésfűtés, állófűtés, kutyafüle, stb. - fullextra.)
Megreklamáltam az általuk kalkulált káridőponti értéket, mert természetesen kevesebbet számoltak, mint amennyit valójában ért. Ezt ajánlott levélben tettem, mellékelve kinyomtatott hirdetéseket ugyanilyen paraméterű autókról. Erre azt válaszolták, hogy márpedig szerintük ennyit ér, én pedig erre azt írtam, hogy rendben, akkor küldjenek már el egy pár hirdetést, hogy akkor ennyiből tudjak ilyen autót venni. Megtették, e-mailben, összesen 14db hirdetés le-feketefehérített. lerontott képminőséggel, hatszor átfaxolva, épphogy látszik mindegyikhez az 1-1 db képen, hogy autóról van szó. MINDEGYIKHEZ ODAÍRVA (látszik,hogy utólag), hogy automata,bőrkárpit,tempomat,stb. (FONTOS) Viszont amit szerintem elfelejtettek levenni, az a használtauto.hu hirdetésazonosítója, amivel sikerült megnéznem az eredeti hirdetéseket. A 14 hirdetésből 9(!) db sedan, ami ugye százezrekkel kevesebbet érhet, mint egy kombi. EGYIK SEM bőrkárpitos, van közte manuális váltós, és leharcolt, bontószökevény autók, szakadtan. Arról nem is beszélve, hogy a 14ből kb. a fele már nem is létező hirdetés, a gugli tárolt változatában sikerült megtalálnom.
Lényeg a lényeg, meghamisított hirdetéseket küldtek nekem, hogy bizonyítsák (megtévesszenek) hogy az általuk kalkulált összeg elég lesz. Az emailt, a hamis hirdetéseket, az eredeti hirdetéseket lementettem.
Nem azt mondja, hogy nincs elsőbbség, hanem cselese úgy oldotta meg, hogy mivel nem egyértelmű, hogy ki mikor jött, ezért nem is tudja eldönteni a kérdést.
Antalll vagyok, megjött a bíróságról az itélet írásban.A bíróság NEM irja az itéletben, hogy két kereszteződés. " A bíróság megállapította, hogy annak a kérdése, hogy ki hajtott előbb a kereszteződésbe nem tisztázható, amely kérdés az elsőbbségi pozíció megállapításához elengedhetettlen.
Minderre tekintettel a bíróság a Szabs.tv.101§(1) bekezdése és a 84.§(1)bekezdés b)pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A fellebbezési jog a Szabs. tv. 102§-a alapján kizárt."
Ezek szerint Dunakeszin nincs elsőbbsége a főútvonalat keresztező egyenesen áthaladó autónak a szemből érkező balra kanyarodóval szemben.
A balra kanyanyarodó az útkereszteződés teljes egészében köteles elsőbbséget adni
Megtudná nekem irni a paragrafusok tartalmát?
Az eljárás megszüntetve, 115340.- eljárási költséget az állam viseli
Áprilistól a biztosítónak műszaki vizsgálatra kell küldenie a károsult járművet, amennyiben a tulajdonos nem kívánja azt megjavíttatni; a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény kiegészítése nemcsak nehezítést jelent, hanem jelentős anyagi terhet is róhat a balesetet szenvedett autósokra, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vitatott rendelkezés megsemmisítését – közölte a MABISZ. Tavaly decemberben, a még hatályba sem lépett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb-) törvényhez egy kiegészítő paragrafust csatolt a parlament. Ennek lényege, hogy 2010. április 1-jétől ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgálatra kell küldenie.
Egy kisebb sérülés (például: törött lámpa) is alkalmatlanná teheti a járművet a közlekedésre. Napjainkban a műszaki vizsga díja 16-25 ezer forint, amit a vétlen autós állhat, vagy esetleg a károkozó ellen érvényesíthet. Ugyanakkor az, hogy kell-e vizsgára menni, az esetek egy részében a kárszakértő döntésén múlik, így teret engedhet a szubjektív megítélésnek – véli Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára.
A még életbe sem lépett szabályozás legújabb, februári módosítása akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy a kárfelvételt követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra küldje a járművet, ha a jármű tulajdonosa arról nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművét. Trunkó Barnabás elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze a 48 százalékát! A biztosítósok úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat.
Elég tútlterheltek, de lassan le keleltt írni a határozatot. Ha igaz visszaküldik az iratokat a szabálysértési hatósgnak, ott érdemes tudakozódni, de én múltkor a kijavító végzést (elírás miatt) a bíróságtól kértem és kaptam.
