Én úgy képzelem el, hogy a forgórészt kéne átalakítani. Csúszógyűrűk és lehetne gerjeszteni. Lekoppintani egy autógenerátort. Csak azt nem tudom, hogy olyan forgórésszel - tehát olyan sokhornyossal, mint ami a villanymotorokban van - működne-e, mert az autógenerátorban simán egy vezeték van a forgótengely köré tekerve és a vaskarmok koncentrálják a mágneses teret. Gondolom nem véletlenül van így kialakítva az autógenerátor. Ez csak a nagy fordulatszám miatt van így és nincs jelentősége? Vagy a sok hornyos állórészben máshogy lennének a mágneses pólusok?
Azt tudom, hogy kis átalakítással lehet 220V 50Hz áramot termelni egy villanymotorral. Csak aszinkronnál gyorsabban kell forgatni az üzemi fordulatszámnál. Ilyen elven akár szabályozni is lehet.
Még régebben lett volna egy ismerősömnek egy kiselejtezett 3 tollú helikopter rotorja aggyal. De sajnos már lekéstem róla. Valaki egy két évvel megelőzött.
Kedves Gyulabá én semmi extrára nem töröm magam, nem akarok fűtőbetéteket még lanygyosítani sem, mert erre a körülmények nem megfelelőek. Senkinek a sok éves munkáját nem akarom 1 nap alatt lekoppintani, de ha érdekel valami, akkor mit csináljak.
Azért kérdeztem Őt mindenről, főleg a Bence féle generátorról, mert nem szeretném a pénzem kidobni, pláne úgy, hogy azt sem láttam, hogy hogy van megcsinálva, megépítve.
Javaslatom az , hogy ne a generátorhoz mérjed a szélerőt- hanem forditva
a szélerőhőz a generátort. / valós időben /
Pár kisérlet után mindenki tudomásul veszi , hogy a megadott széltérképek,
széladatok csak az uborka termesztéshez jók.
A gond az , hogy a problémát nem igazán akarják elismerni.
Ebben a Fórumban is sokan irreálisan nagy célt tűznek maguk elé.
Ez nem lenne nagy baj , de a kudarcot kevés ember ismeri el.
A Fórum hozzászólásait olvasva - sokszor vannak olyan kétségeim. hogy most mi a helyes megoldás- jelezzem, hogy kedves barátom szárnyaid nem ezen földön vannak mert pl. a fűtést nem igazán látom megoldhatónak szélkerékről.
Vagy hagyni kell - mindenki küszködjön és saját kárán tanuljon.
Mások állitása szerint - ez nem az én stilusom - az , hogy információmhoz, tudásomhoz képest ne jelezzem az általam feltételezett problémákat.
Azt hiszem Bence még az aki felhivja a figyelmet, hogy ez azért nem fenékig
A motor úgy van leszabályozva alégcsavarral, hogy ne tudjon 4200 rpm nél többet forogni, és igy a 2.62 lassító áttétellel a légcsavar nem pörög többet 1600 nál.
A három lapátosig a lapátok darabja 30000 Ft az agy is 30000 Ft. Négy toll felett az agy az 45000 Ft. Az én gépemen a LE höz van igazitva az átmérő ill. a lapátok száma. 1560 mm az átmérő.
Ezt csak azért küldtem el hogy megértsed, hogy mit mért szeretnék szétvágni megnézni estleg egy nagyobbat építeni belőle. Semmi más szándékom nem volt ezzel a linkkel. Csak sok dőt töltöttem el a hátam mögött egy forgó légcsavarral. És nagyon érdekelt a szélgenerátor már régóta.
Hát akkor tényleg félre értetted, mert a fő oldalon a repülőre kattintva és azon belülre gondoltam. Én semmi utazásra nem gondoltam, mert nem is lett volna értelme. Bocsánat.
nem kell levágni a vascsövet abba mehet a lapát a csövekre menet a lapátokba szinténcs ő bene menetel vagy pont akkorára esztergálni a lapát csövet hogy éphogyrácsuszon olajozva átfurni mindkét csövet és egy biztositó csapot átdugni rajta .
lényeg itt a lapátok dőlés szögét be kell állitan de lehet nagy dőlés szög mert csak200as fordulat nál kell csucson legyen persze ide kell egy vihar védelem ami fokozatosan csucsközelben tartja a generátort és csak akkor fordulki szélel arányosan
Kedves Gyula pont azt kell majd csinálnom amit Te tettél a generátorral, mert én is vizszintes tengelyüt szeretnék belőle majd csinálni. Csak előszőr eljátszok vele a pincémben.
jól kiegészitjük a dolgokat igyvan pontosan azt akkartam érzékeltetni hogy ekkora generátor bőven elég nem ez a szélgenerátor indulási sebessége ez igy már 3m/s -en ad 99wattot kb 2m/s on add 30wattot lényeg mindent lefele kerekitettem hatásfokot is csak20% ra vettem .
Köszönöm Gyulabá megtaláltam, nagyon jó a kép is, meg a műszer is. Az állandó mágnesek a két nagykerék mögött vannak? Hány darabot kellett a Bencének beépíteni belőle. Amúgy ripityára szedhető? Itt értem dióda csere stb. Szerintem én olyasmi ember lehetek mint Te. Bármit megveszek, érdekel szétszedem összeteszem. Gondolkodok rajta. Ha felmész a www.universum3000.hu oldalra és azonbelül a repülés oldalra, meglátod az én hobbymat is. És akkor megértesz, meg a kérdéseimet Te feléd, ill. a Bence felé mielött én is megveszek egyet és rá egy órára szétvágom.
megvan 10 hejet 500 NA SZÁMOLTAM EGY KICSIT HATÁSFOK 20% ÁTMÉRŐ 6 MÉTER SZÉLSEBESSÉG 5.5 M/S ELEKTROMS TELJESITMÉNY 606 WATT BENCE GENERÁTOR A PONTJÓ EGY 3LAPÁTOS 6MÉTER ÁTMÉRŐJŰ GÉPHEZ EZ A GENERÁTOR 27.2VOLTON 23AMP 625WATT EZT MÉG ELVISELI 500WATT AKÁR TÖBB ORÁN KERESZTÜLIS
Gyulabá segíts visszaröpiteni arra a helyre ahol volt róla kép feltéve. Egy hétig olvasgattam ezt a szép négy év eszmecserét, de komolyan nem emlékszem az 500 w os generátor nyított képére.
Azért használtam a látszólagos kifejezést, mert a diódák miatt nem tudod kimérni a tekercs valódi ellenállását. Igen a tekercsnek nem csak Ohmos ellenállása van, hanem reaktanciája is. A kettőt együtt hívják impedanciának:
Z = R + jX
Ahol R az egyenáramú ellenállás.
Az átfolyó áram hatására ezen keletkezik a rézveszteség.
Ha megnézed az adatlap második karakterisztikáját, az 220 ford/perc-re adja meg a választ. Ha az ott lévő egyenest meghosszabbítod, akkor láthatod, hogy az üresjárati feszültség kb. 46 V (ott metszené az egyenes az Y tengelyt).
Ahol az x tengelyt metszi azt hívják rövidzárási áramnak. Ez az érték számítással meghatározható, mivel ismerjük a látszólagos belső ellenállást (0.404 Ohm) Így a rövidzárási áram kb. 114 A
Maximális teljesítménykicsatolás az üresjárási feszültség és a rövidzárási áram között félúton található.
Ekkor 23V * 57A = 1311 W a maximális kivehető teljesítmény.
Ugyanekkor 1311W veszteség fog hővé alakulni a generátoron.
És természetesen 2622W teljesítmény szükséges a fordulatszám tartásához.
Ekkor a generátor 50%-os hatásfokon működik.
Ez az üzemmód hosszú távon nem tud működni.
Ha 80%-os hatásfokot tűzünk ki célul, akkor a munkapontra 36.8V / 22.8 A jön ki.
Valójában azonban a munkapontot az akkumulátor feszültséggel tűzzük ki.
Innentől kezdve csak a pillanatnyi mechanikai teljesítménytől függ az aktuális áram.
A Bence féle generátorról belső fényképet tud valaki küldeni, vagy feltenni, nagyon szeretném látni a belsejét. Csak úgy vennék generátort ha tudom, hogy nincs kiöntve illetve javítható. Egy dologr nem kaptam a Bencétől sajnos választ, hogy a 200 as rotor fordulatnál mennyi volt mennyi amper jön ki.
Ez is nagyon jó, nem tudja valaki, hogy a képen látható ringgenerátor állórésze miből áll? Vagy hogy lehetne ezt kissebben megcsinálni? Nagyon szép. Remélem ezzel, hogy kérdezősködöm és pár linket idehozok, mert kérdésem lenne, nem zavarok senkit illetve a topikot.
Na szóval ha egy olyan 1500-as fordulatú aszinkron 3 fázisú villanymotort akarnék generátorként használni olyan 100-300-as fordulaton és 12 vagy 24 V egyenáramú feszültséget akarok belőle kiszedni, akkor az állórészt át kell tekercselni vastagabb vezetékkel és kell rá egy szabályzót is építeni? Hogyan gerjesztem a forgórészt? Egyenárammal? Azzal kéne megoldani.
Egy háromfázisu csilagmotort deltába kötsz, rá egy 100mikro 400 V kondi 12 volt egyenárammal megkocogtatod a másik fázis párt és megtekered legalább 900 as fordulaton. Ha begerjedt akkor ott lesz a pólusok között a 220-tól fölfele a feszültség.
tudom hogy nemtetszik de adok mindenkinek két tel számot az első mindösze 8ezer ftér gyárt nektekszéllapátot üvegszálból darabját lapát hosz 1.6méter alul 300cm széles fent 6cm széles a másogik koplett lapátokat agyal együt ad potom pénzér +gyárt mágnes generátorokat is első telszám 06209380068 második 06303988844
A Gyula20 Úrnak minden megszólalása nagyon tettszett. Igazából, lehet, hogy 230 voltos generátort kéne vennem és átalakítanom, nem tudom. Tibennetek van a megoldás, úgy látom.
Azért jöttem erre a helyre, mert már 10 éve repülök egyedi gyártású motoros sárkányrepülővel, mindig ott forog mögöttem a légcsavar. A téli időkben úgysem nagyon tudok repülni, mert hideg van, így gondoltam arra, hogy egy kicsi szélerőművet kéne építeni a téli időszakban. Egy alkatrészem lenne a megépítéshez, még pedig az 1.6 m átmérőjű 4 tollú légcsavarom, ami lehet, hogy nem is alkalmas rá. Ez egy állítható légcsavar, persze sajnos nem menet közben. múlt héten egy suzuki autó generátorba gyártottam egy állandó mágneses forgórész, amihez az euromagnetnél vetem hozzá a gyürű neobdin mágneseket, az állórészt csillagba kötöttem, de az esztergán megforgatva terheletlenül 1250 fordulatnál nem akar belőle kijönni 12 voltnál több sajnos. Igy igazán ezt a generátort elszeretném felejteni a szélkerék építésénél, mert szerintem alkalmatlan. Segítséget szeretnék kérni TŐLETEK. Nem tudom mennyibe kerülne egy jól megépített generátor mint amit a Bence is építet, vagy forgalmaz. Nézegettem a netten, hogy ki az aki például áramfejlesztőbe való generátort forgalmaz, de ilyet nem találtam. Minden forgalmazó csak erőforrásal adja az áramfejlesztőjüket.
"80-as fordulattal működik akkor 80 vagy 240-es frekvenciával működik?" Ha a forgórész kétpólusú, akkor a 80-as percenkénti fordulatnál a 80*1/60 Hz lesz a frekvencia, ha p a póluspárok száma akkor 80* p/60 lesz. Ez mindhárom fázisban azonos.
A gőzzel hajtott gépek ilyenek, a vizzel, széllel hajtottakat sokpólusúra építik.
Tényleg egy 3 fázisú árammal gerjesztett generátor ha mondjuk 80-as fordulattal működik akkor 80 vagy 240-es frekvenciával működik? Vagy a pólusok száma is számít? Mondjuk 6 pólus esetén 6*80*3 ?
Ha annak idején Tesla nem áll ki a váltóáram mellett, akkor ki tudja meddig használtak volna egyenáramot! Úgy hallottam, hogy valami nagy kiállításra csináltak egy erőművet valami iszonyat messze a helyszíntől és Tesla ötletére váltóárammal vitték az áramot. Csak így tudták megoldani a szállítást nagy távolságra és bevilágytani az épületet.
Az elektromosság fejlődésébe akkor mentem bele mélyebben, mikor Zipernowsky-ról kellett esszét írnom. :-)
Igen nehéz volt anno a váltakozó áramosok dolga Edisonnal szemben.
Adott volt a probléma:
Vagy kis feszültséggel dolgoznak, és elosztott áramtermeléssel, ami a fogyasztóhoz a lehető legközelebb van, vagy kis feszültséggel és elviselik a veszteségeket a szállítási úton, vagy nagy feszültséggel, viszont ekkor gond az átalakítás kis feszültséggé, mert azért nem kéne áthúzni, ha közelítünk az elektromos géphez.
Ezeket a problémákat egyszerre oldotta meg a váltakozó áram használata.
Persze hozott újabbakat, de azok nem olyan jelentősek.
Azért lett 3 vezeték, mert minimálisan ennyi kell a forgó mezőhöz, ami motorokat tud hajtani, többnek meg nem volt értelme a költségek miatt.
Ha az erősáramú rendszerhez igazítják a fogyasztókat, akkor a vasaló 20kV-ról menne. Meg kellett oldani az emberbarát feszültség előállítását, ami legkönnyebben váltakozó feszültségről ment.
De végül is egyről beszélünk asszem. :-)
(Mert még az egyenáramú rendszereknél valóban próbálták a rendszerhez igazítani a fogyasztókat. A baj ott volt, hogy a legtöbbször nem igazán ment.)
Üdv, Az egyenáramú betét még UCTPE tagságunk előtt volt, akkor még nagy Orosz medvével voltunk szinronban és csak így volt megoldható a teljesítményátvitel nyugateurópa felé/felől. Viszont újból van létjogosultsága, mert részben meg lehetne akadályozni a használatával a rendszerösszeomlásokat. A nagyfeszültségű egyenáramú energiaátvitelre van pár példa, de elterjedését akadályozza, hogy nem létezik megfelelő magszakítő egyenáramra ekkora feszültségen. Az energiaszállítás veszteségei egyébként egyenfeszültségen kisebbek mint váltón, ahol a szkinhatás mellett a távvezeték soros reaktanciája a mérvadó. A gyakotlatban nagyfesz. távvezetékeknél R=0.1 Ohm/km, X= 0,4 Ohm/km -rel számolunk. Előbbit el is szokás hanyagolni.
Egyen/váltakozó: Abban az időben (XlX sz. vége) még nem voltak gazdaságos egyszerű megoldások az egyenfeszültség fogyasztói szintre alakítására. Motorgenerátor, nagy veszteségű forgógépek. A szállítási veszteségek csökkentésére a váltakozó áram oda-vissza alakítása sokkal célszerűbb volt. Elég hamar fel is mentek akár 700 KV-os nagytávolságú rendszerekig. Már a 60-as évek végén híresztelgették a nagyfeszültségű távvezetékeket, 1500 KV, de néhány kísérleti rövid szakasznál nem jutottak tovább. Igazából a nagyfeszültségű gyors tirisztorok kifejlesztése hozott áttörést. Ennek ellenére még ma sem elsősorban távvezetékekhez, hanem nagyteljesítményű, egymással nem teljesen szinkron hálózatok összekapcsolásához használják őket, pl. az osztrák-magyar határátmenetnél. A sokezer voltos egyenfeszültség váltakozóvá alakítását sok-sok sorbakapcsolt, 1500-2000 volton üzemelő blokk végzi. Hasonló invertereket használnak kisebb szélgenerátoroknál is, mint pl. a kulcsi. Ma már nagyon nagy teljesítményű FET és IGBT félvezetőeszközöket is gyártanak ilyen célra, de ez még nem az a teljesítménykategória.
Bence! Néha úgy érzem magam, mintha született vaknak szeretném elmagyarázni a virágos rét színeit, miközben ő megtapintani és megszagolni se akarja.
