Ha 400 kV lenne, az erősen behatárolja a helyszíneket: a mavir térkép szerint a Medvei híd felett, Ercsitől északra vagy az Eötvös gázló alatt, valamint Gerjentől délre metszi 400kV a Dunát. Szerintem egyik sem passzol
Nekem a képen az a furcsa, hogy olyan az oszlop, mintha az oszloplábak síkjait tekintve nem párhuzamos és merőleges a folyásirányhoz képest, hanem ehhez képest ~45°-ban elforgatott lenne. Mintha egy kanyarra, hajlatra fordulna rá az oszlop (és így a vezeték is)
Biztos, hogy Duna? Szeged környékén nincs ilyen oszlop?
(otthon van egy MAVIR-os térképem, azon meg tudom nlzni, hogy van-e bárhol ilyen, hogy a folyópartnál fordulna a vezeték tengelye)
Nem! Hisz már elsőre is csak "talán" volt és jeleztem, a jobbparthoz nem passzol a benapozás. Viszont a kép tükrözése sem valószínű, mert a ladikban az egyik pajtásnak a bal kezén van az óra, ami ugye bevett szokás volt. :-)
Kérdés, hogy hegymenő (esetleg horgonyon áll), vagy völgymenő? Az uszály (szarvasbogár?) faránál levő vízmozgás miatt szerintem inkább hegymenő. Érdekes a háttérben lévő állomás épület-féle előtt lévő kő fal. És az épülettől jobbra lévő kavicsrakás (?). Mohácson akkor is vágányok mentek a parton a Bólyi Szövetkezet kikötőjébe. Azoknál nem álltak ilyen üdülőház-szerűségek, mint itt balra. Honnan vesszük, hogy ez Magyarország? Mahartos ladik másutt is mozoghatott.
Velencei vaporettót fényképeztem ma délben Budapesten. Utánanéztem és megtudtam, hogy 1905-ben épült, Berlinbe tart és át az Adrián, görög szigetek közt, a Fekete tengeren, fel a Dunán, majd a Majnán, Rajnán át éri el a célállomását. Jelenleg az Újpesti öbölben pihen INO:
A nagyfesz oszlop környezete alapján talán Mohács jp., az oszlop konkrétan a jelenlegi határkikötő épülete mellett áll. Csakhogy a napállás nagyon nem passzol hozzá...
Megdöbbentő, hogy a ruszkik tényleg addig használnak valamit, amíg tönkre nem megy.
Aztán megállapítják, hogy mi okozta a gondot (anyagminőség, tervezési problémák (részben még ismeretlen számítási módok), karbantartatlanság), majd utána hagyják az egészet tönkremenni, illetve miután teljesen tönkrement. az egészet hagyják hogy a természet visszafoglalja. Számomra ez a mentalitás egyszerűen kezelhetetlen.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. Mivel találtam olyan képeket, ahol az úsztatott fákat vontató húzza, nem értettem a parti vontatás szükségességét. Olyan nagy hajók meg erre nem járnak, mint a Panama-csatornán, ezek beindíthatják saját gépeiket is. De nyilván kellett ez a vontatás. A meredek szakaszokon igazán érdekes, hogy fel bírnak menni a mozdonyok. Talán rövidségük és némi "nekifutás" miatt.
A műsorban kissé idegenül hat ha a rövid bevágás a Petőfivel. Elképzelhető hogy egy régebbi snittet bevágtak, akár még 1982-nêl is régebbit, a műsort színesítendő.
Kösz, hogy belinkelted, érdekes volt a cikk. Ezek szerint nem a tolatmány ütközött neki a 2-es kapunak, hanem anyagfáradás miatt szakadt ki, amikor még kb 60-65 m-re volt tőle és a zsilip partfala mellett kikötéshez készült. A kiáramló víz leszakította a két bárkát a tolóhajóról, egymás után lesodródtak az alsóbb kamrákba, ahol az átzúduló hullám és az elszabadult bárkák az alsóbb zsilipkapukat is kidöntötték, de végül a biztonsági kaput le tudták zárni. A két bárka félig elsüllyedt, a tolóhajónak nem lett jelentősebb sérülése. Arról nem írtak, hogy a bárkákon tartózkodó, kikötéshez készülő matrózokkal mi lett...
Csak, hogy legyen magyar vonatkozás is: a balesetben részt vevő géphajó, a DUNAYSKIY-31 Óbudán épült 1963-ban, továbbra is hajózik (lsd. hajoregiszter.hu).
A mozdonyok adhéziós üzemmódban működtek, összesen 18 darab volt belőlük. A nem önjáró vízijárműveket vontatták egy csörlőberendezés segítségével (a csörlő a mozdony vezérállása alatt volt), illetve elsődlegesen az úsztatott fát mozgatták ezen a módon. A megoldást a 70-es évekig használták, mert a Kámán csökkent a szállított fa mennyisége, és az úsztatásról is áttértek a vízijárművön való szállításra. Azóta a mozdonyok szét nem vágott példányai csak az ilyen-olyan berendezéseket hordják néhanapján a zsilip területén. Itt egy képes riport (és ez egy másik), itt meg egy korabeli kép az egyik mozdonyról. (A riportok beszámolnak az 1994-es balesetről, ami úgy következett be, hogy egy vontató, három uszállyal bezsilipelt, a vízszint kiegyenlítése előtt kinyílt az alsó zsilipkapu, a víz pedig vitte magával a vontatót és az uszályokat (a kötelek, amelyekkel biztosítva voltak, elszakadtak). És persze dominó-effektusban dőltek ezek után a zsilipkapuk, egészen a legalsóig. Azóta azt az oldalt nem is használják (a mai forgalom egyébként sem indokolná).
fp 
fp 
