"Különben nem is az ortodoxoknak kellene valamiféle alternatív egyházkormányzatot felmutatva cáfolniuk Rómát"
Nem. Ha valamit támadsz, akkor elvárható, hogy mutass helyette egy jobbat.
Mert még ha a pápaság a mai dogmatikailag kiforrott formájában az idők során fejlődött ki (ezt nem is tagadta senki, csakúgy mint a Szentháromság, a szentségtan meg úgy általában minden), akkor se járja, hogy csak úgy idézek egy egyházatyát, hogy nála nincs is szó a pápáról, he!
Mutass helyette jobbat! Nos, én nem igen tudok.
A protestánsok (értsd: mindenki aki kereszténynek vallja magát de se nem katolikus, se nem ortodox) között semmi egység nincsen.
Az vita alá vonható, hogy Jézus akarta-e, hogy a pápának a joghatósága mekkora legyen, ortodox értelmű vagy katolikus értelmű, de abban egészen biztos vagyok, hogy amit ezek a neológ közösség csináltak, azt biztosan nem akarta.
Az első évezredig a kereszténység lényegében egységes volt, aztán volt az ortodox skizma (amit megjegyzem az ortodoxok is úgy értékelnek, hogy ők váltak ki, erre bizonyíték, hogy többször úgy volt, hogy visszatérnek), aztán jó a reformációnak csúfolt deformáció, amely után elkezdődött a szabadrablás.
Azóta minden álpróféta kókler egyházat alapít, semmi egység nincsen, mire jó ez? Ezek komolyan vehetetlen bulikeresztények, ennél még a nagyon gonosz pápaság is jobb.
Kend azt sem tudja, hogy én mikor jártam utoljára a BAGY-ben. Különben a BAGY sem amerikai stílusú, így hiába köszörüli kend a nyelvét rajta ahelyett, hogy érvemet cáfolná. A kend válasza egyszerű személyeskedés.
A mondott dokumentum semmi konkrét egyezséget nem tartalmaz erről az "elsőségről." Csak azt ismeri el, amit az ortodoxok mindig is elismertek: hogy a tiszteletbeli sorrendben Róma püspöke az első. Ennél többet itt se mondtak.
"Vagyis az Orthodox Egyház nem rendelkezik rendszeresen kifejtett, dogmákba rendezett tanítással az Egyház kormányzatáról, következésképpen elegendő érvvel sem arra, hogy cáfolja az egyetemes primátus tanítását." - Ez egy siralmas triumfalista idézés etől a jobb sorsra érdemes Afanaszjevtől, és számtalan ortodox szerzőt lehet ellene idézni, akik igenis nekiálltak, és szép hosszú művekben, alapos érvekkel megcáfolták a pápa egyházfőségét - kezdve az V. századtól egészen napjainkig. Különben nem is az ortodoxoknak kellene valamiféle alternatív egyházkormányzatot felmutatva cáfolniuk Rómát: elég, ha rámutatnak, hogy annak álláspontját nem hitte "mindenhol mindenki," sőt igazhitű atyák meg egyetemes zsinatok sora cselekedett úgy, mintha a pápa egyházfősége nem is létezett volna. Tehát ortodox állásponton a római pápa egyházfősége meg van cáfolva mint nyugati újítás.
"Miért nem ismerik el a görögkeletiek a római püspököt pápának?"
Mert az egyenetlenség szelleme és a pártoskodás szenvedélye elvakította őket. Mert politikai ambíciójuk nem engedte, hogy ők, Konstantinápoly népe, a birodalom fővárosának lakosai, a magát mindig kiválóbbnak képzelő Kelet Egyháza alárendeljék magukat a politikailag akkor már jelentéktelen Róma püspökének. Abban tévedtek, hogy azt hitték: az Egyház legfőbb kormányzata csak holmi politikai hatalmasságok függvénye lehet s a szelídség és alázat szelleme helyett a politikai versengés és nagyravágyás szelleméhez igazodtak.
"Kezdettől fogva mutatkozott-e ez az ellentét Kelet és Nyugat között?"Bizonyos külsőségekben, pl. a szertartási életben igen, de hitben s egyházfegyelemben nem. A keletiek hosszú évszázadokon át maguk is elismerték a római püspök főségét. Már az első pápák egyike, Római Kelemen († 97 Kr. u.), teljes felsőbbségi tudattal rendelkezett a korinthusi hívekkel szemben; hasonlókép I. Viktor pápa a húsvét megülésének módját illető vitában. Az első egyetemes zsinaton is (325. Nicea) a pápa követei elnököltek s ezek - egy püspök s három egyszerű pap - első helyen írták alá a zsinati határozatokat, tehát az összes többi püspök előtt. A kalcedóni zsinaton (451) I. Leó pápa levelének felolvasása után a zsinati atyák, csaknem mind görögök s keletiek, felugráltak helyükről s így kiáltottak fel: "Leóban Péter beszélt!" s szót fogadtak a pápának.
Így maradt ez egészen a 9. századig, amikor a konstantinápolyi püspöki székbe a császári szeszély egy nagyravágyó világi hivatalnokot, a tehetséges, de teológiailag járatlan és lelkiismeretlen Photiust ültette, aki tisztán politikai szenvedélyeket vonultatott fel Róma ellen s kimondta az elszakadást. Az elszakadást akkor még visszacsinálták, de két évszázaddal utóbb egy hasonlóképp szenvedélyes és nagyravágyó konstantinápolyi püspök, Cerularis Mihály, újból szakadásba vitte Keletet.
Ez bizony nem Krisztus parancsának teljesítése, hanem az Egyháznak politikai szenvedélyekkel való beszennyezése volt. Attól kezdve pedig oly féktelen izgatás folyt Keleten Róma ellen, hogy egy rövid egyesülési kísérleten kívül (Flórenc, 1439.) a szakadás valósággal belegyökeresedett a keletiek lelkébe.
„Ha általánosságban tanulmányozzuk a primátus problémáját, és speciálisan Róma primátusát, nem szabad, hogy polémikus szenvedélyek irányítsanak bennünket: a probléma abban áll, hogy megnyugtató feleletet adjunk önmagunk és az orthodox theológia számára a kérdésben. A probléma megoldása sürgős, mivel az orthodox theológia nem alkotott semmiféle rendszeres tanítást az egyházkormányzatról. Jóllehet valamiféle tanítással rendelkezünk arról, hogy az Egyetemes Zsinat látható, normatív szerve az Egyház kormányzásának, de azt látjuk jelenleg, hogy e tanításunk nem elegendő, hogy megdöntse a katholikus tanítást a primátusról.”
Nyikolaj Afanassieff, aki a párizsi Orthodox Theológiai Intézet kánonjogi és egyháztörténeti professzora volt
Vagyis az Orthodox Egyház nem rendelkezik rendszeresen kifejtett, dogmákba rendezett tanítással az Egyház kormányzatáról, következésképpen elegendő érvvel sem arra, hogy cáfolja az egyetemes primátus tanítását.
Mt 16,19 -Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."
Mt 18,18 - Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.
Bár hasonlóak, a péteri hatalom mégis más. Több.
Iz 22,22 - Az ő vállára teszem le Dávid házának kulcsát, amit kinyit, azt senki be nem zárja, s amit bezár, azt senki ki nem nyitja.
Egyik kérdés sem áthidalhatatlan, mivel nem dogmatikai kijelentések. Az ortodoxia a VII. ökumenikus zsinat óta hittételt nem mondott ki, és gyakorlatilag elfogadja a katolikus tételeket, csak azt sérelmezi, hogy ezeket nem együtt nyilvánitották ki
Amig a pápa egyben a pápai állam (ez nem azonos a Vatikán Állammmal, hanem még azelőtt létezett, s az olasz állam hóditotta meg), volt koronája. Ezt még XXIII. János beiktatásánál használták, majd múzeumba került -s ha jól tudom, egy amerikai milliomos vette meg. Árát pedig a szokásos segélyezési csatornákon a világ nélkülözői kapták meg.
Tehát 45 éve nár egyáltalán nem használatos a korona, s nincs is már meg, mit használhatnának erre.
The Declaration of Ravenna is a Roman Catholic–Eastern Orthodox document issued in 2007 re-asserting that the bishop of Rome is indeed the Protos, although future discussions are to be held on the concrete ecclesiological exercise of papal primacy.
Valószínűnek tartom, hogy a teológiai kérdések feloldhatók, ha igazán akarnák. Az egyházfő személye körül összpontosul érzésem szerint a legfőbb ellentét - ez pedig jelenleg feloldhatatlannak látszik.
Ez így igaz, ahogy leírod, de az egyház szó alkalmazása többféle értelemben - az szerintem nem szerencsés dolog - az egyházközség pl. az ok. mert eleve jelzi, hogy része az Egyháznak. Én úgy vélem, hogy a kereszténység vezetésének holléte és a legfőbb vezető kiléte okozza a problémát a görögkeleti és a római katolikus közösség között. Elvileg csak egyetlen, egységes keresztény egyház létezhetne.
Jézus csak annyit mond Péternek, hogy őt szólítja fel a keresztény egyház (amely a keresztény hívők összességét jelenti) létrehozására. majd többes számban folytatja: Amit Ti megköttök a Földön, az megköttetik a Mennyben is ....stb. Tehát itt - szerintem - annyi világos, hogy egyetlen, egységes egyházra gondol Jézus, ugyanakkor értelmezhetetlen az utána következő többes szám.....kikre vonatkozik: egyház vezetőire, vagy arra, hogy több keresztény egyház is létrejöhet a területektől függően ?? Az egyház szervezetére, vezetőire, pápára vonatkozóan Jézus nem szólt !
Ezt én is így gondolom. Csak ott látok problémát, hogy Péter ugyan létrehozta (nyilván nem egyedül) a keresztény egyházat - mint tudjuk az egyház az a hívők összessége. A gond a "vezetés" hovaítélésének gondja, nem valóságos, teológiai ellentét. A kérdés tehát az, hogy a keresztény egyház vezetésére joggal tart-e igényt a római Szentszék. Jézus egyházvezetőt, pápát az Újszövetségben nem említ, tehát a halála utáni döntések sugallatra történő döntéseknek minősülnek - amit nyilvánvalóan nem lehet földi értelemben kontrollálni.
Sehol nem mondja, hogy Istentől rendelten egyetlen elöljáró "van" közöttük, hanem az "akar lenni"-vel mindegyikük számára kinyitja a vezető szerepét (és a szolgálatot mint utat). Sok más tévedés is van az írásban (amit ismét forrásmegjelölés nélkül ömleszt be kend), de azok mind erre épülnek, ezért elég, ha ezt kirántom alóluk.
