Úgy látom pontatlanul fogalmaztam, pont nem az érdekel mit kellene látni a relelm szerint, hanem kisérleti eredményeket keresek ahol valóban a gravitációs kékeltolódás látszik ha van ilyen.
A PR kisérletet az előbb kifejtettem, az sebességnövekedést mutatott ki a leeső fénynél, nem kékeltolódást. Amikor pedig a forrást rángatta akkor a közeledő/távolodó csillagnak vagy galaxisnak megfelelő kék/vöröseltolódást mutatta ki ami szintén nem gravitációs blueshift.
A gravitációs vöröseltolódás az ugyebár mérhető csillagokkal (pl fehér törpék) vagy galaxis clusterekkel. De kékeltolódás kimutatására csak a Föld gravitációs ereje jön számításba, már ha van ilyen kék felé tolódás.
Ha a lefelé haladó fény sebessége eltérne a felfelé haladótól, azt függőlegesre állított MM interferométerrel ki lehetne mutatni (ha nem alakulhatnának ki állóhullámok - nem jönne létre határozott fix interferenciakép).
Nyilván már ki is mutatták volna megveszekedett relelm.-tagadók, némi áldozathozatallal.
Ha elovastad volna akkor talán leesik, hogy három különböző helyen levő detektorral és a jel beérkezésének időkülönbségeiből kalkulálták az irányt.
Ha minden jól halad, akkor lesz öt ilyen detektor a Főld jó távoleső pontjain. Ezzel a rendszerrel még tőbb esély van a gravitációs hullámokat kibocsájtó objektum lokalizálására.
A relativitáselméletből következik, hogy gyorsuló űrkabinban - az elejéből hátrafelé világító fehér fényforrás fénye a kabin végében kékes árnyalatúnak adódik (mert "hullámtorlódás" lép fel.). Az ismert ekvivalencia elv alapján állítható, hogy gravitáló testen nyugvó kabinban is hasonlóképpen fellép ez a kékeltolódás.
Ma már léteznek hangolható lézerek. 2 példánnyal, interferométeres vizsgálattal kimutatható kell légyen ez a spektrális eltolódás. Megbízás esetén szerintem egyetemi laborban be tudják mutatni.
A PR kisérlettel tudod csak az a bibi, hogy a hangszóróval a fény megváltozott sebességét lehet kompenzálni és nem a frekvenciáját. Ezzel pedig pont nem a grav blueshiftet mutatták ki hanem a leeső fény sebességnövekedését. A sebességnövekedést kompenzálták a hangszóróval, így pont megdöntötték a relativitáselmélet alapját képező fénysebesség állandóságát.
Valami analógia hasonlat például ha megy egy biciklis után egy autó de elüti. De ha a biciklis észbekap és begyorsít az autó előtt akkor nem üti el, mert a biciklis kompenzálta a kettőjük közötti sebességet. Tudom nem fog tetszeni a hasonlat, de a hangszóróval csak a fény sebességnövekedését kompenzáltad.
Tartok neked posztgrad utánképzést, ha már construct nem hajlandó.
Legyen két megfigyelő A és B, ismert a távolságuk.
Ha csak az időmérésre hagyatkoznak, az időkülönbség milyen geometriai alakzatot határoz meg?
(Szerintem kúpot.)
Legyen egy derékszögű háromszög, amelynek ismert az átfogója (AB szakasz) és az egyik befogója, az időmérésből számolva. Hol helyezkedik el a háromszög csúcsa? Szerintem egy Thalesz-gömbön. (Emil majd biztos rácsodálkozik.)
Az átfogó mint tengely körül megforgatjuk a Talesz-kört.
Ráadásul ha még az időmérés bizonytalanságát is beszámítjuk a buliba, akkor kettős kúpot kapunk.
Tulajdonképpen nem szükséges megvárni a jelet az űrből. Ezt az irányfüggést előre ki lehet számolni. Aztán a megfelelő pillanatban csak azt kell tudni, hogy a csillagokhoz képest merrefelé fordult a sárgolyó.
Az egyik detektált gravitációs hullám forrását optikai távcsővel is megtalálták.
Én meg állítom, hogy nem. Előszöris "egyik"? Miért, volt több is? Ha volt több észlelés akkor a többinél nem találtak semmit? Ja, nem.
Ez olyan kamu, mint a gyorsulva táguló világegyetem. Bekiabálják, besöprik a nóbelt aztán elsunnyognak. Kerestek egy optikai jelet és ráfogták a nyuszira. Egy mérés nem mérés.
Nem emlékszem, hogy '93-ban amikor a mérnökfizikus képzés indult, akkor Félremagyarázás nevű tantárgy is lett volna a hivatalos tantervben. Fakultatív tárgyként vetted fel valahol? ;)
Ha figyelmesen elolvasod, az is ott van, hogy bizonyos irányokból az időmérés is érzéketlen. Érted egyáltalán a háromszögelési problémát?
(Ja és ha éppen három műhold látszik az égen de mind egyvonalban van, abból sem tudsz irányt meghatározni.)
Korrelációval meghatározzák a beérkezési idők különbségét a 3 detektorban. Ezt szorozva c-vel kapnak távolság különbségeket. Ez egyértelműen meghatároz egy síkot, az arra merőleges egyenes pedig a forrás irányát. Ennyi.
A gravitáció sebességét tudtommal még nem mérte meg senki.
Az egyik detektált gravitációs hullám forrását optikai távcsővel is megtalálták. Ebből nagy pontossággal lehet tudni, hogy a hullámcsomag és a fény egyforma sebességgel jött, különben időben nagyon eltérő lett volna a beérkezés.
