Josoltam...
Mondtam...
A kutya nem volt kivancsi (pontosabban nem a nagykutyak)
Tanulmanyt is keszitettem a temaban...
..................
- II. Tanulmányi és oktatási téma szemelvénye (digest).
HARC A MUZULMÁN TÖRVÉNYENKÍVÜLI FEGYVERES CSOPORTOK ELLEN
Bevezető rész:
A probléma tanulmányi felvezetése………
Általános alaptételek és alapfogalmak…….
1.Rész. Az iszlám. Történelmi összefoglaló.
1.1. Az iszlám vallás. Megjelenése, térhódítása, főbb tantételei.
1.2. Az iszlám törvényhozás és szokásjog.
1.3. Vallási irányzatok és szakadár szekták.
1.4. A muzulmán mint harcos.
2.Rész. Az iszlám világ nem-konvencionális fegyveres küzdelmének története a fejlett társadalmak korában.
2.1. A muzulmán ellenállás kezdete az ipari gyarmatbirodalmak korában.
2.1.1. A Brit Birodalom tapasztalatai Indiában (Szipoj-lázadás), Afganisztánban és Észak-Afrikában (Mahdi).
2.1.2. Az Orosz Birodalom tapasztalatai a Kaukázuson és Turkesztánban.
2.1.3. Hollandia tapasztalatai Indonéziában (az Atcha Szultanátus elleni háború).
2.1.4. Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok tapasztalatai a Fülöp-szigeteken.
2.1.5. Franciaország tapasztalatai Észak-Afrikában.
2.1.6. Olaszország tapasztalatai Észak-Afrikában és az Abeszzíniai hadjáratban.
2.2. A muzulmán fegyveres ellenállás az első világháború éveiben.
2.2.1. Harc a sivatagban (brit, német, osztrák-magyar, francia és török tapasztalatok).
2.2.2. Háború a gyarmatokon.
2.2.3. A modern politikai és katonai elit megjelenése az iszlám radikális mozgalmak élén.
2.3. Muzulmán fegyveres ellenállás a két világháború között.
2.3.1. A török függetlenségi háború.
2.3.2. Lángoló gyarmatok (az angol, francia, olasz, spanyol tapasztalatok).
2.3.3. A muzulmán felkelések szítása (Nagy-Britannia és Franciaország), és Lev Trockij ,,Keleti expressz” hadművelete (Perzsia, Afganisztán, Ujgúria).
2.3.4. A muzulmán felkelők elleni harc szovjet tapasztalatai (Észak-Kaukázus és a ,,baszmacs” mozgalom elleni harc Közép-Ázsiában).
2.3.5. A gépesített háború korának első muzulmán ,,dzsihádja”: Abdel-Kerim és a Rif Emirátus.
2.4. Irreguláris muzulmán erők és törvényen kívüli csoportok a második világháború éveiben, illetve az ellenük folytatott harc példái és tapasztalatai.
2.4.1. A Brit Korona tapasztalatai muzulmán felkelések pacifizálásának terén, illetve a brit hadsereg muzulmán alakulatai.
2.4.2. A náci Németország és szövetségeseinek reguláris és irreguláris egységei; speciális műveletek.
2.4.3. A Szovjetunió muzulmán nemzetiségi alakulatai és tapasztalatai a muzulmán fegyveres csoportok elleni harc terén.
2.5. A muzulmán terrorizmus és fegyveres harc modernkori születése (1940-1960).
2.5.1. Nagy-Britannia harca a Távol-Kelettől Afrikáig.
2.5.2. Izrael állam születése és a palesztin fegyveres ellenállás születése.
2.5.3. Az Algériai háború.
3.Rész. Az iszlám terrorizmus színre lép (1960-1980).
4.Rész. A szovjet hadsereg tapasztalatai Afganisztánban a polgárháború (1976-1979) és a szovjet intervenció éveiben (1979-1989).
4.1. Afganisztán. Rövid történelme, nemzetiségi összetétele, állami berendezkedése, földrajzi és társadalmi sajátosságai.
4.2. Az afgán fegyveres ellenzék erői és fegyveres küzdelmének taktikája.
4.2.1. Ellenzéki pártok, törzsi szövetségek és jelentősebb fegyveres csoportok.
4.2.2. Az államellenes és szovjetellenes propaganda és agitáció.
4.2.3. Az afgán fegyveres ellenzék tervei.
4.2.4. Hadianyag-ellátás és fegyveres csoportok átdobása Pakisztán és Irán területéről.
4.2.5. Az afgán fegyveres ellenzék hadműveleteinek főbb elvei és harcászati fogásai.
4.2.6. A települések, katonai helyőrségek, gazdasági és katonai objektumok, államhatalmi szervek elleni támadások.
4.2.7. Lesállások és diverzáns akciók a kommunikációs (szállítási) útvonalakon.
4.2.8. Aknaháború.
4.2.9. A hadoszlopok elleni rajtaütések és tűztámadások.
4.2.10. Támadások és tűztámadások a kommunikációs (szállítási) útvonalakon lévő őrhelyek és áteresztő-szűrő pontok ellen.
4.2.11. A vezetékhálózat elleni diverziók.
4.2.12. Az ,,útadó” begyűjtése és a finanszírozás egyéb forrásai.
4.2.13. Diverzáns és terrorista tevékenység a nagyvárosokban, állami hivatalokban, gazdasági objektumokon az államhatalom támogatói és képviselői ellen.
4.2.14. A fegyveres ellenzék tevékenységének legaktívabb körzetei, erői, és tevékenységük főbb irányai.
4.2.15. A fegyveres ellenzék csoportjainak képzettségi szintje, kiképzése, létszáma és felépítése.
4.2.16. A fegyveres ellenzék küzdelmének harcászati sajátosságai a reguláris csapatokkal, illetve speciális rendeltetésű erőkkel történő harci érintkezés során.
4.2.17. A fegyveres ellenzék harcászata a légoltalmi és légvédelmi harc, illetve légi célpontok elleni diverzáns-terrorista tevékenység során.
4.3. Különleges alakulatok: szerepük és helyük az afganisztáni harcokban.
4.3.1. A különleges alakulatok feladatai az afganisztáni háborúban.
4.3.2. A különleges rendeltetésű csapatok és felderítő alakulatok eszközei, fegyverzetük, felszerelésük és harci lehetőségeik.
4.3.3. A felderítő-diverzáns, illetve speciális műveletek tervezésének sajátosságai a különleges rendeltetésű erők alakulatainál.
4.3.4. A felderítő és speciális feladatkörök felvázolása, felvezetése a végrehajtó csoportok esetében.
4.3.5. A csoportok (alegységek) feladat végrehajtására történő felkészülése.
4.3.6. A zászlóalj (csoport) parancsnokának tevékenységi sorrendje a felderítő és speciális szervek feladat végrehajtásra történő felkészítése során.
4.3.7. A csoportok irányítása, a harci feladatok minőségi végrehajtásának időszerű biztosítása.
4.4. A különleges alakulatok harctevékenységi fejlődésének tökéletesítésének útjai, a hegységekben és sivatagban vívott műveletek során (a karavánösvények ellenőrzése és felszámolása).
4.5. A különleges rendeltetésű erők ügynöki felderítő hálózattal, légierővel, más katonai alakulatokkal, a helyi hatalmi szervekkel, és az afgán kormányerőkkel történő együttműködésének szervezése, a karavánok és az ellenállás báziskörzeteinek megsemmisítésének érdekében.
4.5.1. A támogató hálózat megszervezése a felelősségi zónákban.
4.5.2. Az alegységek (csoportok) bevetésre történő útnak-indításának és fogadásának rendje.
4.6. A különleges rendeltetésű csapatok felderítő és harci tevékenységének módszerei.
4.6.1. Megfigyelés szervezése.
4.6.2. Lesállások szervezése.
4.6.3. Rajtaütések végrehajtása.
4.6.4. Felderítő-kutató tevékenység.
4.6.5. Légi felderítés földi ellenőrző csoporttal a fedélzeten.
4.6.6. A karavánok ellenőrzésének rendje.
4.6.7. A hadifoglyokkal lefolytatott munka és a helyi lakosság kikérdezése.
4.6.8. A felderítés és harctevékenység ,,felhívjuk magunkra a figyelmet” módszere.
4.7. A speciális híradó-hálózat alkalmazása a különleges rendeltetésű erőknél.
4.7.1. A speciális rádióhálózat által biztosított feladatkörök Afganisztánban.
4.7.2. A speciális híradóhálózat erői és eszközei a különleges feladatok és felderítés végrehajtásának érdekében.
4.7.3. A speciális híradóhálózat kiépítése, szervezése a különleges rendeltetésű erőknél, és annak sajátosságai.
4.7.4. A speciális híradóhálózat kiépítése a különleges rendeltetésű erők alegységeinél.
4.7.5. A speciális híradóhálózat kiépítése a különleges rendeltetésű erők önálló egységeinél (csoportjainál).
4.7.6. A speciális híradóhálózat kiépítése a különleges rendeltetésű erők dandárjainál.
4.7.7. Az Afganisztánban alkalmazott híradási eszközök rövid harcászati és technikai adatai, és a gyakorlati tapasztalatok.
4.7.8. Az Afganisztánban alkalmazott speciális híradóhálózat gyakorlatából fakadó tapasztalatok összegzése.
4.8. A különleges rendeltetésű csapatoknál lefolytatott pártpolitikai és nevelő munka sajátosságai.
4.9. A különleges rendeltetésű egységek Afganisztánban szerzett tapasztalatai, ott kapott leckék, ezek összegzése, és a tapasztalatok gyakorlati alkalmazása a jövőben.
4.5. A légideszant, hegyivadász, határőr csapatok harctevékenységének tapasztalatai.
4.6. A reguláris erők felderítő századainak gyakorlati tapasztalatai.
5. Rész. Az Izraeli Védelmi erők tapasztalatai a Palesztinában és Libanonban végrehajtott hadműveletek során.
6. Rész Az Orosz Szövetségi Haderő tapasztalatai az első és második csecsenföldi hadikampányok (1994-1997; 2000-2004), illetve a ,,Dagesztáni betörés” (1999) példái alapján.
7. Rész. Az Egyesült Államok haderejének tapasztalatai a Szomáliában, Irakban és Afganisztánban vívott hadműveletek példáin.
8. Rész. Összegzés. A muzulmán törvényen-kívüli fegyveres csoportok elleni harc jövője, és az ellenük vívott harcászati módszerek lehetséges fejlődési útjai.
Mellékletek.
Bibliográfia.
A digest nem tartalmazza több rész részletes ismertetését.
A szemelvényben szereplő témakörök önállóan is oktathatóak, illetve képezhetik egy részletes kidolgozásra (megírásra) váró munka vázlattervét.
Minden egyes téma (írásos formátumban – fejezet) tartalmaz végső formájában:
- 1. Konkrét történelmi, illetve harcászati példákat.
- 2. Képanyagot, vázlatokat, térképeket.
- 3. Táblázatokat.
- 4. Dokumentumokat.
- 5. Lábjegyzeteket.
- 6. Felhasznált irodalom jegyzékét, illetve ajánlott irodalom bibliográfiáját.
- 7. Oktatást megkönnyítő összefoglaló kérdéseket.
- 8. Oktatást megkönnyítő, megoldandó feladatokat, műhely-foglalkozásokat.
Oktatás esetén egyes esetekben indokolt:
- 1. a vendégtalálkozó az adott eseményekben érintett, vagy adott témában nagyobb jártassággal bíró személyekkel;
- 2. terepmunka a témában érintett területeken;
- 3. kutatómunka irattárakban és könyvtárakban;
- 4. tábori foglalkozások.
