Szerintem a Certina kvarc ugyananak a fióknak a mélyén fog lakni 20 év múlva, mint a Seiko 5, csak az egyik állni fog, zag són. Én 30+ éves koromig pont leszartam az órákat, csak kívülről mutasson (mármint nem az időt), meg is van mindegyik, mennek is a szekrényben, de kit érdekel?
Egyszerűen most jobban esik valamilyen analóg szerkezetet hordanom, még ha 5-10 év múlva nem is lesz meg (ami a 2-300 EUR kategóriánál nem is szempont), ennyi. A drága, amit csak néha veszek fel, az meg minek van? Ebből a szempontból is pont jó nekem a japó. Az emberek 95 %-nak ez is magas, a maradék 5%-nak meg alacsony, de azokkal nem is barátkozom. ))
Nekem nem igazi óra, ezt jelezte a szmájli. Valahogy én nem szívesen adnék annyi pénzt egy kvarcóráért, ha a tengeri játszós-fürdős Timex is van egy percen belül, az évi két óraállítással meg főleg.
A 4R36 nekem újan +5 másodpercet tudott, majd egy kis leejtés után még közelebb került a nullához és hónapok múlva is tartja.
Félig OFF: A seikodat 5 év múltán a használpiaci értéke 80-100%-áért fogod szervizeltetni, miközben a Certina kvarc elműködik mondjuk 20 évig ( vagy akár tovább ), háromezres elemcserékkel.
Ez a Seikodnak 4 szervízciklus. Kíváncsi leszek a négy full szervízt megélt órád mutatóira, számlapjára, és a belsejében uralkodó állapotokra. Biztosan rózsás lesz, tudván, hogy még milliós órák mutatói sem élik túl az első szervízt. Másrészt a 4 szervíz árából vehetsz vidáman egy újabb kvarcot.
Valahol még mindig él a mechanikus órák azon varázsa a kvarcokkal szemben, hogy örökké működtethetőek-javíthatóak ( Bár a márkaszervízlés és a nanometrikus izék ezt szép lassan csak megtorpedózzák ). De amíg ez egy szép Rolexnél vagy régi Nicole & Nielsennél stb. érdekes szempont, a 4R36 meg a 7S26 esetében nem olyan izgalmas.
És már páran leírták itt, hogy az órák történetében az egyik, ha nem a legnagyobb mérföldkő az elmúlt 150 évben a kvarc technológia, akkor is ha sokszor tikotime szemetek képében rombolja a közízlést ( bár Mechanikus topiktársnak abból is volt kronométer pontosságú :) )...
Azt hogy érted, hogy mégiscsak egy igazi óra? Akkor most a 27 köves Certina kvarcórám már nem is igazi óra? A gyártó szerint éves 10 mp járáseltéréssel?
A 4R36 szerkezetes 24 köves Seikom pedig igazi óra? Napi 10 mp-t téved out of the box. És nem is Japánban gyártották.
Érdeklődve hallgatom az álláspontod részletesebb kifejtését, mert most megleptél.
Bocsánat, most látom, hogy mechanikus a Certina, amit néztél. Mondjuk jól is néz ki, de annyira nem egyedi, hogy ne találnál kísértetiesen hasonló Seiko-t is akár. Ha számít az ár.
Nem itt kellene reklámozni, de szerintem jobban jársz egy 4R36-os béllel készült Seiko-val egy olcsó kvarc szerkezetes (de ahhoz képest meg drága) Certina-hoz képest. Fél- vagy harmad áron. És az mégiscsak egy igazi óra. ))
Saját magam Hamilton, Certina és Tissot tulajdonosként nem írnám le őket.Nem tudom, mennyit olvastál vissza a topicon, az ETA/Valjoux óraszerkezeteket a Swatch-csoport gyártja, nagyon sokan az ő szerkezeteiket tokozták/tokozzák a mai napig a csoporton kívüli presztízsmárkák között is. Még akár a híres IWC Schaffhausen is.
Ugyan volt arról szó, hogy korlátozzák a szerkezetek eladását, ezzel színesítve a piacot, de ez nem annyira valósult meg végül, mert megjelentek az alternatív szerkezetgyártók mögött a befektetők, így pl. a Sellita méretpontos, tökéletesen csereszabatos szerkezeteket készít, amiket már nem véd a rég lejárt szabadalom.
Szóval szerintem vegyél bátran a saját ízlésednek és pénztárcádnak megfelelő órát, de nem érdemes annyira hasra esni a swiss made felirat láttán, mert jó eséllyel egy Swatch-group ETA szerkezetet kapsz.
Köszönöm a választ. Esetleg van még olyan márka (a Swatch Groupon kívüli márkák között), amelyiknek van automata modellje hasonló árban, és forgalmazzák hazánkban? Akkor céltudatosabban választanék üzletet.
Megkérdezem a T.fórumozók véleményét,hogy mit szólnak a Certina DS Action C013.407.44.081.00 ! Megéri -e az árát?valamint ha minőségi spotórát akarok ebben az árkategóriában akkor jó választás-e ez a márka??
Amúgy eszembe jutott erről a rázkódásról valami. Lehet, hogy butaságnak hangzik, de a taps akkor nem árt az automata óráknak? Én például hangversenyekre szeretném felvenni, ez nálam elég rendszeres elfoglaltság és nem szoktam magam visszafogni taps közben. Külföldi fórumokon körülnéztem és nem egyértelmű erről a vélekedés.
Az a rázogatás elsősorban a Seiko 5-ökre vonatkozik, amiknek csak kicsiny hányada húzható koronáról; maga a Seiko is így ajánlja az életre keltésüket. (Bár pont a WC részt kihagyták, nem is értem, miért :) A világban ketyegő automata óráknak igen jelentős része ez.
Aha, így értem. Igazából nekem csak az jutott eszembe, hogy egy ilyen órával kapcsolatban az ember egy kis életérzést is táplál. És nekem az, hogy esetleg reggel felhúzom (ha leállt) és beállítom az időt, ad egyfajta szertartást az egésznek. Míg a WC-n vagy TV előtt való lengetés hát... nekem egy kicsit röhejes. Nyilván ez utóbbi szélsőséges példa, de szerintem értitek, mit akarok mondani. De így, hogy egyes automatákat is fel lehet húzni, ezzel nincs gond.
Egy automata óra - amennyiben egészséges és jól karbantartott - még teljesen lejárt állapotból is nagyon gyorsan elindul, gyakorlatilag egy-két kézmozdulat után húz annyit a rotor, hogy legyen elég energia a mp mutató látható megmozdításához. A fél perc rázogatás (ami egyébként közel ugyanannyi időben mint kézihúzósnál a felhúzás), az pont arra kell, hogy az időalap pontossága az elvárható napi járáseltérésen belüli részre kerüljön. Szóval ha van kedved a korona forgatásához fél percig a teljes felhúzáshoz, az ugyanannyi vagy valamivel több időt vesz igénybe mint amíg a szerkezet a rugókarakterisztika mentén normális munkapontba kerül egy automatánál. A különbség annyi, hogy egy automatánál onnantól nem kell ráhúzni, ha minden nap hordod, akkor a járástartalék a kezed mozgásából visszaépül. Így akár hónapokig használhatod úgy, hogy esténként leteszed, reggel felveszed.
A kézihúzós ha lejárt, akkor viszont mindenképp fel kell húznod, tehát a napod azzal indul, hogy a kötelező órafelhúzás és a pontos idő beállítása az első napirendi pont.
Nem véletlenül találták ki az automata szerkezeteket, a kézi húzásnak is megvan a maga varázsa de ha egyszer kimarad, akkor akár nap közben is úgy leáll az óra mint a cövek.
Amúgy meg megnéztem a Tissot használati útmutatóját és az is írja, hogy valóban fel lehet húzni az automata órát is. Ja, meg ezt is írja: "Az automata karóra felhúzásához ne rázza szándékosan az órát, mivel ez hatástalan, és az órát is károsíthatja."
Ja, értem. Bevallom, én úgy gondoltam, hogy az automata óra nem húzható fel, de akkor ezek szerint van, ami igen. Ez az elindulás előtti 2 perc rázogatás, hát nem az én stílusom... Meg az sem, hogy veszek egy mechanikus órát, aztán meg hozzá egy elektromos óraforgatót...
"Mi van, ha az automata lejár, aztán hirtelen fel akarom venni valahová?"
Ha nem koronáról húzható, akkor 2-3 percig rázogatod indulás előtt, mint egy jégkockás italt. (Amíg megnézed a tévében a híreket, ülsz a WC-n, stb. :) Utána felcsatolod és a karodon már nem fog leállni.
Több lehetőség is előfordulhat egy automatánál. Ha egyben kézihúzós is, azaz a korona mozgatásával felhúzza a szerkezetet, akkor nincs kérdés, simán csak rá kell húzni. Koronazáras automatáknál előfordul, hogy a szerkezet a gyakori kézihúzástól és a koronazár a gyakori oldásától sérül, de ez sem általános.
A legegyszerűbb megoldás az automatikát (a felhúzó rotort) húzás irányba átmozgatni, itt nyilván előnyös lehet a mindkét irányba húzó szerkezet. Ezt úgy képzeld el, hogy fél-egy percig jobbra-balra mozgatod. Ilyenkor érezni lehet (nyitott hátlaposoknál látni is) a rotor mozgását.
Ugyan itt a topicon már többször oda-vissza megvitattuk pro és kontra az óraforgató használatának szükségességét, de ha nincs napi használatban az óra, akkor az is hasznos lehet.
Nekem sem tűnik vészesnek a karbantartás. Viszont jó, hogy mondod a méretét, mert nekem is eszembe jutott. Meg fogok nézni élőben is ilyen kategóriájú órát, hogy mennyire kicsi. Amúgy nekem sokkal szimpatikusabb lenne egy mechanikus (felhúzós), mint az automata. Mi van, ha az automata lejár, aztán hirtelen fel akarom venni valahová?
a karcba is kell elem , az mondjuk 2k , tomites csere legyen az is 2 es 20 ev utan valoszinuleg el is lehet dobni , egy jo ETAnal azert nem ennyire szomoru a heyzet.
Nem is vészes a karbantartás. Nekem van Hamiltonom, egy kaucsukszíjas limitált Khaki Poseidon még 2006-ból. Az aktuális szervize Budapesten 15e Ft volt tavaly. Automata, GMT kiskomplikációval a 2893 szerkezettel. Szóval ez szerintem ne tartson vissza, egy nem túl egyszerű vintage női kézihúzóst 10e Ft-ért szervizeltettünk le.
A Khaki Field a military retro vonalat képviseli, én inkább nem erőltetném a gyári szövet szíjat, főleg világos színben nem, mert nagyon csúnyán tud koszolódni és nehezen tisztítható. Gondolj pl. egy világos Converse tornacipőre, nincs olyan megoldás, amivel a sarkokból ki lehetne pucolni a dzsuvát. Akkor már inkább a NATO-szíj, az ha koszos, eldobod és teszel fel újat.
Ez a Khaki Field "csak" 38 mm, ami manapság már inkább női órának számít méretben.
Hasonló modell ugyanott, 42 mm méretben, 2824 automata szerkezettel, de bőr szíjjal (amit bármikor lecserélhetsz NATO-szíjra) :
Viszont ahogy én elnéztem, a gyártók úgy különböztetik meg ezeket, hogy "Mechanical" és "Automatic". A külföldi keresőkben is így láttam, a gyártók honlapján is meg magukra az órákra is így van ráírva.
Igen, ezzel tisztában vagyok, hogy karbantartást is fizetni kell, de ez jelen pillanatban nem tűnik annyira vészesnek. Persze lehet, a vége az lesz, hogy lebeszélem magam az egészről. :-)
Én nagy Tissot "rajongó" vagyok. Az is köthető F1-hez, ha úgy akarom és árfekvésben az alsó szegmens, mondom abszolute laikusként.
Viszont, ha nincs Tag Heuer-re pénzed, akkor a mechanikus óravásárlást átgondolnám. 150 ezret viszonylag egyszerű összekalapálni egy fizikai melósnak is, de a karbantartásokra 5 évente ~20 ezert kifizetni ugyan lehet, de fájni fog. Szintén az én egyéni véleményem szerint. Míg vásárláskor kézzel foghatót kapok, karbantartáskor csak előfizetek a következő öt évre.
Egy pár napja beütött nálam, hogy új órát szeretnék venni, mégpedig mechanikusat vagy automatikusat. Nem nagyon foglalkoztam eddig ezekkel, mert mindig digitális Casio-im voltak, de valahogy most tetszik a svájci órák világa. A max. 150ezres kategóriában nézelődtem. (Gyerekkoromban a Forma 1 közvetítésekből beleégett a tudatomba a Tag Heuer név, úgyhogy az volt eredetileg az álmom, de annyi pénzem nincs egy órára.)
Valami különlegeset szerettem volna, de éjszakába nyúló nézelődések és fórumolvasás után rájöttem (amit látom, itt mindenki tud), hogy gyakorlatilag itt arról van szó még jóval magasabb árkategóriákig is, hogy minden órába ugyanazt az egy-kétféle szerkezetet teszik be, a különböző márkák csak különböző tokozást jelentenek. Ez elsőre kiábrándítónak tűnt, de végülis lehet előnye is.
Összeírtam (főként az itteni hozzászólások és személyes szimpátia alapján), hogy milyen márkák érdekelnek és mik nem. Szeretem a lehető legegyszerűbb és sallangmentesebb dolgokat, úgyhogy végül maradtak a sima mechanikus modellek. Ezekből jelenleg ahogy elnézem elég kevés van. Nekem fontos a bőr vagy szövet szíj és hogy mutassa a dátumot. Ezek alapján gyakorlatilag egy modell elérhető errefelé:
Ahogy itt olvastam, a Hamilton elég megbízható, az ETA 2804-2 is jó, nem is drága, valószínűleg megnézem valahol élőben is. Tudtok még mechanikus szerkezetű más órákról is ebben a kategóriában?
Persze látható a tendencia már amennyire, de kihagyni az év legerősebb hónapját? A forgalom jelentős része ebben az egy hónapban teljesül. Körülbelül olyan mint a balatoni szezonból kihagyni az augusztust.
miért lenne fals? ott van felül, hogy a 2014-es adatok mire vonatkoznak. gondolom a decemberi számokat még nem publikálták. a tendeciák pontosan láthatóak, még ha az év/év változások nem is pontosak - szerintem.
Valóban érdekes bár abból a szempontból. hogy a 2014.01.-2014.11. időszak kimutatása kissé fals. Mert pont a 12. hónapot kihagyni a bevételből tényleg érdekes. Kivéve amennyiben az azt megelőző két év is hasonló lenne, de ezt nem hinném.
nincs ebben semmi fura. a hong-kongba exportalt orak nagyreszet nem a helyi piac veszi fel, hanem egyszeruen tovabb exportaljak azokat pl. kinaba. hong-kong kina eloszobaja minden kinai uzlet eseten. nagy, tokeeros cegek innen intezik az export-import ugyeket, specialis torvenyek, szabalyok ...
3 mutatós, dátumos órából annyi van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. A 2824 és 2836 (day-date) szerkezetek hosszú ideje bizonyítottak, nagyon nem lehet velük mellényúlni. A Swatch groupon belül pl. a Certina, Tissot és Hamilton márkák képviselik a pénztárcabarátabb árszintet.
A Tissot Luxury Automatic mellett szól mondjuk a COSC minősítés, szerintem talán a legolcsóbb COSC automaták egyike. És azt se felejtsük el, hogy a Powermatic 80 a közel kétszeres járástartalékkal hirdetődik, a hagyományos ETA szerkezetek 38-42 órás szokásos értékéhez képest az pont annyi kényelmet ad, hogy a hétvégére letett órát hétfőn nem kell újra beállítani.
Szóval ha tetszik és jó áron van, akkor nyugodtan vedd meg.
A véleményetekre lennék kiváncsi. Egy Tissot Luxury Automatic órát néztem ki, de itt többen is írták, hogy az óra szerkezete műanyag gátszerkezettel rendelkezik, és hogy ez az árához képest gyenge minőségű. A kérdésem az lenne, hogy milyen automata órát ajánlanátok hasonló árfekvésben? A Tissot-hoz hasonló kinézetű órák tetszenek.
Szia. Koszi szepen a bo infot. Frederique Constant, Maurice Lacroix, es Aerowatch orakat nezegettem. A neten rengeteg fele van, de ahova bementem uzletbe ott vagy keves volt a valasztek, vagy ami tetszett az draga volt. Aztan megakadt a szemem, egy aerowatch oran, 1980rol 1250 eurora volt lelertekelve. Eloben nagyon szep. Lefoglaloztam, jovoheten megyek erte. Azert erdeklodtem itt, mert keves infot talaltam a neten. Koszi mindenkinek aki irt.
bocsánat hogy kicsit offtopik, de szerintem tudtok segíteni;)
Egy Citizen ECO-drive órának mennyi időt kellene kihúznia a gyári akkumulátorral? Az enyém kb 8 éves lehet, de meg-megáll. Igaz, keveset használom és nem túl világos a polc ahol tárolom, lehet hogy nem kap elég fényt?!
Ha esetleg abban is tudtok segíteni mennyibe kerülhet egy ilyen akksi csere, azt is köszönöm!
Az Aerowatch a közelmúltig egy svájci, tisztán családi vállalkozás volt. És, mivel 2001-ig csak zsebórákat készítettek, a mi itteni szokásunkhoz nem sok minden jutott el tőlük, kvázi ismeretlen a legtöbbünknek.
Aztán új - szintén svájci - tulaja lett, Ő már húzott felfelé a márkán, újabb, méltó központtal és karórák bevezetésével. Nem is kispályáztak, kapásból egy régi szerkezetekre épülő sorozattal, Valjoux kronográffal indítottak, aztán egy tourbillonnal folytatták (ami Techno Time alapú). És ezek mellett elkezdték szerelni a köznapibbnak szánt darabjaikat Peseux 7001-gyel, meg ETA 2824-gyel és 7750-esek különböző verzióival.
Szerintem az azonos alapok ellenére külömebb dolog egy ilyen óra, mint a Certina/Tissot/Hamilton vonal, mert legalább egy kis egyediség is jár hozzá.
Aztán persze az még nem tudható előre, hogyha esetleg nem szárnyalna kellőképpen majd a márka és tiszavirágéletűvé válna, akkor mennyire értéktelen, lebecsülendő darabokká válhatnának az utódaink szemében. Ez is benne lehet a pakliban. Ilyen szempontból: kétesélyes.
(De ez utóbbi a Frederique Constant-ra is elmondható volt pár éve, ám mégis jó lóra tett az, aki akkor bízott abban a márkában.)
Valamelyik fórumon olvastam pár éve, hogy szétboncolták a Sea-Gull ST16-ot ha jól emlékszem és megtalálták a svájci gyártású klónját, ami swiss made órákba kerül. Tehát annyira mégsem offtopic. :)
Nagy különbség nem volt, nagyjából annyi, hogy a kínai változatban krómozással próbálták elfedni a kidolgozás hiányosságait.
Nem néztem utána az órának, nem ismerem a paramétereit. Gondolkodtam/gondolkodok kínai órában, de
még nem találtam megnyugtató választ a caliber élettartama/karbantarthatósága vonatkozásában. A külföldi fórumok nem írnak rosszakat a SeaGull caliber-ekről, a járáseltérés is lett tesztelve és nem lett rossz az eredmény - persze ez mindig caliber függő... A Timex is vásárol tőlük, meg még boldog-boldogtalan, jópár
gyártónál láttam már nevesítve, gyanítom, hogy legalább ennyi fut névtelenül, vagy átnevezve, pl. a CL.
Adnak garanciát és szervizhátteret is - annyira rossz nem lehet.
Hogy mit lehet 100 USD árért gyártani, az meg Kína vonatkozásában erősen az értékesített mennyiségtől függ. Nem merném alapból leírni...
"AEROWATCH SA is an independent family-owned company that has been producing famous high-quality timepieces since 1910. Located at the heart of the Jura mountain region,"
A Steinhart - svájci órákat gyártó német cég - honlapján ott a "swissmade in Jura" :
Szeretik ezt a régiót mások is...Lehet, hogy tényleg német cég gyártja, de van olyan svájci óra, aminek meg pl. arab a tulajdonosi köre. Nem ez számít, hanem hogy rá tudják tenni a "swiss made"-et, tehát megfelelnek a követelményeknek. Korrekt svájci caliber ketyeg az órában, zafíros, igényesnek látszik a tokozása. Bárki gyártja is, ez egy szó szoros értelmében vett svájci óra. Olyan meg nem létezik, hogy
Nem a CNC gyártott plusz két fogaskerék anyagárban a drága (már ezen az árszinten is tökmindegy, hogy réz vagy műanyag), hanem az időalap, azaz a rugó és a szabályozó. Napi 30 mp járáseltérés felett semmi értelme az éves naptárnak, az nagyjából 3 nap csúszás.
Nekem volt hodfázismutatós órám. Azon a korona dátumállításra kihúzott állapotában lehetett a holdfázist is állítani. Annyi különbséggel, hogy a megfelelő helyre kihúzott korona egyik irányba tekergetése esetén a dátum volt előre állítható, míg ellentétes irányú tekerése vitte a holdfázis tárcsáját egy-egy napi lépéssel előbbre.
A kvarc Certinámban a 'gyors' dátumváltás úgy néz ki, hogy annyiszor kell körbeforgatni a kismutatót, ahány napot állítani akarsz. Vicces lesz pl. február végén. :)
Ebből a szempontból a legjobb talán az OFFtopic öröknaptáras Kinetic Seiko-m (abban ugye elemet se kell cserélni - hacsak az ember nem hagyja totál lemerülni a kapacitort), illetve pályázok egy szintén nagyonOFF automata annual calendar Sea-Gull-ra. Na arra én is kíváncsi leszek, hogy mit tudhat 100 dollárért.
5 évente mindenképp kell egy nagyszerviz, hacsak az óra papírjaiban nincs rövidebb intervallum,
pl. a holdfázis miatt - nem hinném. Azt még érdemes tudni, hogy gyors dátumállítás mintájára
gyors holdfázis állítás nincs - én legalább is nem halottam még róla-, tehát nem szerencsés,
ha megáll az óra, már ha vki nem szeret sokat tekergetni. Ha van rá esély - hétvégén nem hordod, tengerpari nyaralásra nem ezt viszed stb. -, akkor érdemes meggondolni egy óraforgatót...
Szia. Koszi a valaszod. Tegnap voltam az uzletben ismet, megneztem megegyszer. 2ev jotallast adnak hozza. Mikor, ill. Milyen gyakran kell elvinni, megnezetni, karbantartattni az orat.
Fáj a szívem. Nagyon megvenném, de ennyi pénz a világon nincs egy hasonló technológiai zsákutcáért. Remélem, jó kezekbe kerül, mert ez az eredeti és nem a vastagított hátlapos modell.
Elhiheted ha én lettem volna ott kicsaptam volna a balhét. Nem vártam el, hogy térden csússzanak csak legalább ne én mutassak fel 5 perc google után leírást a hibáról - amit nem mondok biztosra, nem lehet 100%-ig biztosnak venni, de azért... hogy mondjam ők hozzáférnek minden adathoz én nem. Most ott tartunk, hogy szólt a szerelő megcsinálta az elektromos szakember az ecu-t a váltóhoz, működik. Úgy álltak hozzá ha előjön a hiba akkor a javítási költséget visszaadják - ami jelen esetben 50.000 forint. Hol van ez a szakszervizes 150.000-hez meg a hozzáálláshoz képest? Na most már tényleg befejeztem :)
Én meglehetősen Rolex-párti szoktam lenni, sőt, a diszkrétebb méretű órákat szeretem, de ez a JLC szerintem a cég egyik legjobban beleérzett órája, így inkább erre beszélnék rá bárkit, aki ez a dilemma sújt. (Már, ha a 42-es méretet jónak tartod.)
Kiváncsi lennék a véleményetekre, mivel már korábban is kaptam jó észrevételeket, tanácsokat óravásárlás előtt (mindig elfelejtem a logint, ezért már párszor újra regisztráltam...)
Új óra vásárláson gondolkodok a kollekciómba, két modell között hezitálok (árban ugyanott vannak kb):
- Rolex Sea-Dweller 4000
- Jaeger-Lecoultre Deep Sea Chronograph
Ha a kettő közül kellene választanotok, melyikre szavaznátok és miért?
Említenék egy másik aspektust is. Ugyan nem tudom, hogy milyen Certina óráról szólt a citált Homár bejegyzés, de 170e Ft-ért már egész tisztességes kvarc kronókat lehetett kapni.
Egy 27 köves ETA kvarc szerkezet 100 dollár körül van 1 egységnyi tételben.
Azt azért nem hinném, hogy meghúznák azt egy márkaszervizben, hogy a működő, de lemerült elemű órára rámondják, hogy rossz. Mindig áll a zászló, hogy elviszik egy másik helyre és kiderül a turpisság. Ha kicsit
vehemensebb a tulaj, akkor megkeresi az importőrt, esetleg közvetlenül a gyártót, ha pedig több hasonló
történet jön össze, akkor ugorhat a márkaszerviz státusz, ami meg komoly anyagi érvágás lehet...
Annyiban biztosan "hanyagnak" érzem a márkaszervizt, hogy nem mutatták meg az ügyfélnek, hogy jó elemmel sem működik az óra. Amikor apám ezeréves quartz órája állt meg, a "mezei" órás a szemem előtt kimérte, majd beletette uazt az elemet egy másik órába hogy bizonyítsa a kapacitását, majd újra megtisztította előttem az érintkezőket és úgy prezentálta, hogy a szerkezettel van baj. OK, hogy pl. a Pesti Barnabásban szeparált munkatér van, de azért megoldhatták volna vhogy...
Rendben, nem kell mindjárt csalónak nézni a szervizt, de a szerviznek meg illik ismerni az ügyfelek
lelki életét annyira, hogy egy garanciaidőt épp átlépett, nem filléres, nem gyenge minőségű óránál a
lehető legprofibb módon bizonyítsák, ha szerintük a legrosszabb történt meg.
A DD9000 kőszám alapján 2824 alapú lehet - a base caliber eléggé kiforrott és üzembiztos, ebben az "átépítésben" meg elég sokan használják, valószínűsíthető, hogy alapból nem problémás.
A periodikus karbantartás drágább lesz, illetve a hibalehetőség is nagyobb egy szimpla 3 mutatóshoz
képest, de vmit vmiért...
Árban van ennél olcsóbb és drágább hasonló moon phase-es svájci automata is, érdemes lehet keresgélni, de az 1250 EUR sem tűnik rossz árnak érte, ha pont ez tetszik.
Off: előre is bocs. Ha már autós téma, és japán autó tehát nagyon off... ez viszont velünk történt meg.
Adott egy Toyota Rav 4, automata 2 literes, 2000-es évjáratú. ~150.000 km van benne, check engine felvillant össze-vissza vált, néha induláskor 3-ba majd hirtelen 1-be vált és nagyot ránt az autón. Nem akarom előre felszopni a szervizt de a reálszisztéma toyota / lexus szervizről ami budaörsön van úgy gondoltunk nem lövünk mellé. Elvittük, megjavítottuk ~150.000 huf. Hazavittük mondván jó, 1 km alatt megint felvillant a lámpa és a hiba is előjött. Visszavittük, majd a közlik: Ők akkor nem tudják mi a hiba, nem tudják megjavítani.
Időközben persze volt egy gyors netes keresés, a váltó vezérlő CPU a ludas és egy sorozatban ez gyári hiba volt, usában minden vezérlő egységet cseréltek garancia időn túl is. Itt fel sem merült a csere, sőt azt se mondták, hogy igen lekértük a Toyotától és tényleg volt ilyen sorozat és sajnos az Önöké ebbe a sorozatba esik bele. Talán egy új egység megrendelésével orvosolható a hiba. Még akkor lehet azt is mondjuk, hogy rendben, akkor be tudják-e szerezni az alkatrészt, építsék be, stb. Semmi. A 150.000-et se adták vissza mert hát munkadíj meg valami alkatrész csere - amit nem kértünk azt ők mondták, hogy kell. Ha én lettem volna ott mosolyogva közöltem volna, hogy rendben de ez így egy szar. Már itt azt hiszem abba kéne hagyjam, de mondják ha szeretném új váltót és új vezérlőt lehet hozzá rendelni ~ 2.000.000 forintért. Ami ha őszinte vagyok kicsit az autó értékén túllő :) Kaptunk egy független szervizes elérhetőséget, aki épp váltókat javít. Megkérdeztünk és ő egyből mondta, hogy igen tud erről a hibáról. Most nála van. Korrekten annyit mondott, hogy megpróbálja megcsinálni, ha nem sikerül a pénzt nem kéri, viszont akkor biztos cpu csere amit csak a Toyotánál lehet megrendelni.
Az egészen nyilvánvaló, hogy a szervizek hozzáállásával valami nem volt rendben. Ilyen értelemben a kritikát teljesen meg is érdemlik. Az is valahol elvi kérdés, hogy egy ilyen óra pár nappal lejárt garanciája miatt nem húzhatják le ilyen mértékben a tulajt - ez valahol szavatossági kérdés is, hiszen a szerkezet fődarabnak minősül, olyan ez, mint ha egy autó (amúgy normál futás és használat mellett) a mondjuk kétéves garancia lejárta utáni héten kap főtengelytörést. Ilyenkor bizony szavatosságban szokás motort cserélni, mert ilyen nem fordulhat egyszerűen elő, ha mégis, akkor az a főtengely már eleve nem volt megfelelő állapotú, gyárilag hibás volt.
A szervizek védelmében viszont annyit hozzátennék, hogy saját magam is találkoztam több (no jó, kettő - de akkor sem egyedi) esetben is olyannal, hogy modern ETA kvarcwerk megállt, elemcsere után sem indult, mérve sem volt áramfelvétele és nem indult be a kvarc rezgése sem. Többszöri próbálkozásra sem, az érintkezők megtisztítására sem - és félretettem, hogy ez bedöglött. Aztán később "próbálkozzunk még egyszer" alapon bedugtam újra egy elemet, mire rögtön elindult, és utána rendesen járt is. Hozzátenném, hogy ebből a kettőből egynek láttam az utóéletét, és az a werk kb: egy év múlva újra megállt, és utána már soha többé nem is indult el (egy Tissot PR50 volt egyébként), ki kellett a werket cserélni.
Szóval, még az sem kizárt, hogy nem is verték át a delikvenst, az a werk tényleg problémás volt.
A kettő manapság nem feltétlenül zárja ki egymást :-) Amiket én néztem, abban ETA automata, illetve Ronda quartz caliber-eket láttam a site-on feltüntetve - ezekből azért már össze lehet rakni egy normális órát... Szvsz ha a net-en
nem találsz vmi elrettentő dolgot a kiválasztott modellről és az ár is megfelelő, vedd meg nyugodtan, ha tetszik. Az árakat nem ismerem, az esetleg előfordulhat, hogy uannyi pénzzért lehetne jobbat is kapni, érdemes lehet összehasonlítani Tissot, Hamilton, Certina, Doxa árakkal. Némi szerencsével utolsó darabokat, régebbi modelleket elég jó áron is lehet találni év elején, amik nem mentek el karácsonykor.
Az Aerowatch egy kevéssé ismert svájci márka volt, többnyire zsebórákat készítettek; manapság max. beépítésként futhatsz össze vele. Ezen a néven aztán egy német "gyár" kezdett órákat készíteni, olcsó kínai werkekkel. Később ez lehet változott; pár éve utánanéztem, mikor akartam egy Nav-B uhrt. Az oldalon most más a portfólió, első blikkre nem csúnyák, de a belbecsben nem vagyok biztos.
Mert most nagyon földhöz vágná őket, ha cc. 100 EUR önköltségen beleraknák a pellaton-t egy olyan órába, aminek az önköltsége caliber-t és nemesfémet leszámítva olyan 300-500 EUR.... Te meg 3e-t szurkolsz le érte alsó hangon.
Amikor ment itt a disputa az ETA-hoz kísértetiesen hasonló caliber-rel szerelt IWC-kről, linkeltem a saját fórumukat a témában, ott is feszegették a témát, hogy az "ETA" cseréje inkább a SW group politikája - amiben én még most sem teljesen hiszek - miatt lenne célszerű, illetve van napirenden. A Rolex 6e EUR-ért ugyanolyan príma caliber-t ad - DE főképp sportos stílusban van több modell -, mint a duplájáért, ha nála is lenne akkora stílus-választék "olcsón", mint az IWC-nél, némi túlzással a kutya nem venné meg a drágább óráikat.
Sziasztok! Kb. 2 héten belül hagyatéki tárgyalás keretében lesz egy Breitling A 44355, Crosswind Special modell. Mindenhol 700 körül találtam, de én 600 körül gondoltam eladni. Szerintetek mennyit érhet? A válaszokat előre is köszönöm! :)
"...IWCs desire to produce movements that will also enable the brand to equip its entry-level models with in-house calibers. But this is still very much a thing of the future, as the brand hopes to equip all its models with its own movements by 2018, the year of its 150th anniversary."
Sziasztok ! Nagyon megtetszett a Meistersinger egymutatós karóra fílingje. Tudnátok ajánlani egymutatós rendszerüt más márkában is? Válaszokat előre is köszönöm. Péter
Sziasztok. Aerowatch markarol hallottatok mar? A neten talaltam par infot, esetleg valakinek van tapasztalata, velemenye errol a markarol? Tetszik egy darab, csak nem tudom megeri-e az arat. Udv Josko
Mármint a 14060-hoz mérten? Gyakorlatilag megcsinálták a 116610-et dátum nélkül. Ugyanaz a tok, ugyanaz a szíj, ugyanaz a számlap (dátumablak helyén indexszel), ugyanaz a zafír (mínusz küklopsz), szerkezet ugyanúgy megkapta a parachrome-ot. Túl sokba tényleg nem kerülhetett a fejlesztés. :)
Csupan par nappal a BaselWorld elott kerul fel az oldalra egy kedvcsinalo video vagy foto, de az alapjan mar az elozo evekben sem igazan lehetett kitalalni, pontosan mi erkezik. Aztan ahogy BaselWorld megnyit, del korul (helyi ido szerint) szoktak leleplezni az ujdonsagokat, es a rolex.com-ra is akkor kerul fel minden anyag az uj modellekrol.
Az az. Gondolom, azért találták ki ezt a szabályt "1. 1. Különösen tiltott: D. A kifejezetten erre a célra létrehozott alfórumokon kívüli, a moderálással vagy a moderátorokkal foglalkozó hozzászólások."
, hogyha valaki indokolatlannak érzi pl. a moderációt, akkor ne a cserepes virágok topikban vitassa meg 20 hozzászólásban. :-D
Közben a gondos moderátor meg kitörölte oys... írását, hogy az üzenőablakban válaszoljon a kérdéseire. :D Máskor nyomjátok ide a moderációs témákat: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9111391 Köszi
Nekem egy olyan kérdésem lenne hogy nemrégiben örököltem egy órát nagyapámtól, ami nekem nagyon tetszik minden nap használom viszont érdekelne hogy menyit érhet nem szeretném eladni de azért érdekelne. Az óra egy Certina DS Action bővebb információt nem tudok nagyon jó állapotba van szinte hibátlan egy két hajszálkarc található a szíjon. Előre is köszönöm a válaszokat.
Nem igazán jók a tapasztalataim. Röviden, ötödik nekifutásra sem sikerült javítani az órát, teljesen lehetetlen állapotban került vissza. Semmilyen határidőt tartani nem tudnak. Cég tulajdonos, telefonon nem elérhető soha nem hív vissza, vagy amikor igen akkor konkrétan maga az ígéret földje...
"Kinyomoztam" hogy az Its time shop (sic!) 1067 Budapest Teréz Krt. 31. a hivatalos Vostok Europe szervíz, remélem tudnak gyári üveget szerezni, mert az törött el.
Nekem volt velük gondom. Egy k3 submarine-t vittem hozzájuk koronacserére amiből aztán az lett hogy 3hét után visszakértem tőlük az órát mert nem tudtak alkatrészt szerezni,amivel nem is lenne gond ha megmondták volna az elején. Mindenesetre nekem ennyi bőven elég ahhoz hogy többet be ne tegyem a lábam oda.
Igazad lehet, én nem váltottam valutát az elmúlt időszakban. Igaz van itthon még 280-as euróból meg kb 220 Ft-os dolcsiból egy kevés. Igaz ezzel nem tudok fizetni a neten :)
Ezek általában megbízható oldalak, megbízható fizetési módokkal (paypal)
A gond nem ez, hanem hogy mo-n ez a modell 499ezeres brutto áron van kínálva.
USA ár 2200 USD, angol ár 1590 Gbp. Mindkettő magasabb mint a hazai ha a jelenlegi árfolyamon számolsz. (162 Ft a dolcsi ... plusz a paypal átváltási pár százaléka)
És ahogy írták. Ilyen terméket csak megbízható postával célszerű szállíttatni. Az pedig automatice vámkezelést jelent. És nem a VÁM tarifa pár százaléka a sok, hanem az Áfa ami 27%.
Az esetleges garanciális problémáról nem is beszélve.
Ha valakinek privát üzenetet szeretnél írni, akkor ráklikkelsz a nevére (y78) és ott az adatlapjára kerülsz. Az email címe ilyenkor láthatóvá válik (hacsak nem rejtett, de az Ő esetében látható) Ott azonnal tudsz levelezni vele.
Mivel EU-n kívüli országból, az USA-ból érkezne a csomag, vámot és áfát pluszban rá kell számolni a vételár+szállítási díjra. (A vám kb. 8%, az áfa 27%).
Bár van hogy átcsúszik, volt már csomagom Japánból amivel megúsztam ezeket, de nem ez a jellemző...
Én is a Jomashop.com oldalon találtam az általam keresett órát! Mennyire megbizható ez az oldal,mennyire pontosak a szállítással ?? Vásároltál már esetleg tőlük??
Segítséget szeretnék kérni ! A közeljövőben venni szeretnék egy Tag Heuer Aquaracer WAY111Z.BA0910 típusú karórát!
A neten körbenézve Amerikában sokkal olcsobb mint itt Európában !Valakinek esetleg van-e már tapasztalata Amerikából való vásárlás esetén???Nagyon megköszönném ha a tapasztalatát megosztaná valaki!(pL.A FIZETÉSRE VAGY A SZÁLLÍTÁSRA GONDOLOK!!)
No azért a svájciakat sem becsülném le, a hőkompenzált Thermoline ETA szerkezetek felveszik a versenyt az elérhető árú HAQ japánokkal. Az éves 20 mp alatti járáseltérés jó eséllyel meglehet egy Certina DS-2 Precidrive hárommutatósnál is.
szerintem 100 ezer felett egy jóféle kvarccal nehéz mellé fogni. Válaszd azt ami a legjobban tetszik. de előtte azért nézz körbe a neten is mielőtt a boltba rohansz.
"...vagy a hasonló árkategóriában lévők ugyanolyan megbízhatóan, tartósak, stb?"
Ebben az ársávban nagyjából igen - kerülendő márkák/típusproblémák lehetnek, a konkrét modell kiválasztása után túrni kell a net-et. A felsoroltak jók, de van aki nem szereti a Doxa-t, szvsz az sem
rosszabb, mint a másik három.
"Kicsit sportosabb stílusú lenne a kiszemelt, fémszíjas, dátumon kívül nincs nagyon szükségem másra. Költségvetés kb. 150 ezerig.?"
"...a Patekhez hasonloan -- amellett, hogy barmilyen idos szerkezetet le tudnak a gyarban szervizelni, ..."
A PP azért másképp működött/működik, mint egy SW group - még ha Omega-nak is nevezzük - "óragyár".
Az eladási volumenük alapján - még ha az áraik jóval borosabbak is - akár statisztikai hibának is lehetne
tekinteni őket a listavezetők, vagy a középmezőny mellett. Náluk az egy példányban 100 éve gyártott órát
is lehet szervizeltetni - ezt az eladásnál is beárazzák és persze a szervizelésnél is be fogják.
"Kereskedelmi mennyiségben" eladott komolyabb caliber-nél - volt itt szó arról is, hogy pl. egy 2824 valószínűleg az idők végezetéig szervizelhető lesz, ellentétben a drágább/bonyultabbaknál - a mai piaci viszonyok mellett ez horror ár lenne - maga az ügyfél mondaná jó eséllyel, hogy inkább vesz egy új órát. Ahol meg nagy a kötődés és van pénz, ott ma is meg lehet oldani a szervizt.
Volt mar szazezer euros Moon Watch, nem lenne az akkora ujdonsag :) De teny, hogy nem lenne tul sok ertelme ezzel foglalkozni. Me'g ugy sem, hogy a Cal.321 es 1861 kozott vannak atfedesek, es velhetoen kizarolag NOS alkatreszbol is ossze lehetne legozni 20-30 komplett szerkezetet, gond nelkul.
Amugy meg, azzal nem ertek egyet, hogy ugyanaz lenne ez, mint egy uj szerkezet gyartasba vitele. Egy uj szerkezetnel rengeteg a kockazat, ismeretlen teruletre kell lepni, kibuknak olyan problemak, amikre nem szamitottak elozoleg, a tervezes es teszteles soran. Mig egy regi szerkezetnel minden gyartasi tapasztalat rendelkezesre all, csupan a gepeket kellene atallitani a papirrol beszkennelt CAD abrak alapjan :)) (tudom, szakbarbar szoveg, meg tulzo is) Plusz, ha az Omega elkotelezi magat -- a Patekhez hasonloan -- amellett, hogy barmilyen idos szerkezetet le tudnak a gyarban szervizelni, a regi alkatreszek esetleges utangyartasaval, akkor onnantol mar egy uj szeria nyomasa egy regi szerkezetbol sem lenne tul nagy feladat, legfeljebb sok penzbe kerulne.
De hidd el, csak almodozok... Tul sokat ugysem lehetne egy ilyen orabol eladni. Az Omega egyszerubben meguszhatja az ilyen limitalt szerias Speedmaster bulikat egy zold vagy piros szamlappal, (sajnos) nem kell hozza a szerkezettel szorakoznia, nem Patekrol van szo.
Nem, ez nem így működik... Nagyon-nagyon más dolog egy folyamatos gyártást fenntartani vagy átvenni - és megint más egy leszerelt, jó eséllyel nagyrészt meg is semmisült (vagy már előtte leamortizálódott) felszerszámozású szerkezetet újra gyártásba venni. Ez technikai értelemben azzal egyenértékű, mint egy teljesen új werk gyártásba vétele.
És pont az ilyen, pár tízes széria az, ahol a gyártás felszerszámozása még annál is drágább lenne, mint ha ezt a pár tucat darabot kézzel, egyedileg gyártanák le. Azt viszont már tudjuk, hogy a mai svájci (bér)viszonyok és hozzáállás mellett mibe kerül az ilyen "haute couture" óragyártás... Százezer eurós Moonwatch lenne belőle...
Ami egyébként azért abszurd, mert amúgy az eredeti Moonwatch és az ő Lemania 321-es werkje nem valami különleges egyedi csúcsteljesítmény, hanem egy akkor jó felső-középkategóriás ipari tömegtermék volt. Olyan ez, mint egyedi gyártásban, kézzel kalapálva, gépműhelyben öntögetve-forgácsolva utángyártani egy régi Volkswagen Golfot, maximum Passatot - Bugatti Veyron árban... Pár darabot megfelelő marketingeléssel talán így is el lehetne adni pár dúsgazdag és bolond olajsejknek - de biztos, hogy van ennek értelme..?..
Minden megoldhato, ha van ra megfelelo szandek. A JLC 920 jogait is meg tudta vasarolni (licencelni) az AP, es tovabb tudjak gyartani a szerkezetet. Ugyanigy megoldhato lenne a Cal.321-bol is nyomni me'g nehany szazat (ezret), ha megfelelo erdeklodes lenne ra, es ha eleg magas aron el lehetne passzolni a limitalt szerias modellt. Extrem esetben, ha rengeteg plusz alkatresz van az Omeganak (amit ketlek), akkor lehetne NOS alkatreszekbol is komplett szerkezeteket epiteni, persze akkor inkabb 20-30 darabra kellene limitalni a gyartast, mondjuk platina tokban.
Viszont, nem hiszem, hogy valaha is lesz ilyen szandek az Omega reszerol. Ahhoz ugyanis az kellene, hogy elismerjek, az "igazi" Moon Watch a Cal.321 alapu, es a mostani (1861 alapu) valojaban nem is igazi Moon Watch. Ezzel viszont szembekopnek magukat, es tonkretennek a multbeli es a jovobeni marketing erofesziteseiket is.
A tartós igénybevételi (rugalmassági) határon belül terhelve egy anyagot, az sosem fog kifáradni. És egy hajszálrugó messze ezen belül dolgozik, általában egy nagyságrenddel beljebb... A korrózió, a szennyeződések és a szakszerűtlen beavatkozások azok, amelyek ártani szoktak neki.
És a Hold-Föld kommunikáció időszükségletét is egy Accutron-nal mérték meg. Az Accutron-ok a legpontosabb karóra
szerkezetek voltak egészen addig, míg a Seiko a quartz Anstron-nal le nem nyomta. Egy ideig a Pentagon a műholdjaiban is használta - tiltva is volt az exportja.
Az Apollo urhajosok nem az urhajoban toltottek az osszes idot. Amikor pedig elhagytak az urhajot igy vagy ugy (EVA), akkor szukseg volt egy ruhan kivul hordhato orara. Arra a celra teljesen jo volt a Speedmaster, es ha lehet hinni a kulonfele forrasoknak, akkor nem az Omega tukmalta ra a NASA-ra, hanem a NASA valasztotta ki maganak a celra leginkabb megfelelo karorat. Azt pedig tobb helyen is dokumentaltak, hogy a Speedmaster segitette az Apollo 13 hazatereset, tehat en nem irnam le csak ugy egy Accutron kedveert ;)
Megint mas kerdes, hogy az Omega nehol atverte a Speedmaster vasarlokat, pl. a "The first and only watch worn on the Moon" szoveggel; es SZVSZ az sem szep dolog, hogy a 1861-es szerkezetet elohuztak a kalapbol. Titkon me'g remenykedek abban, hogy egyszer megjon az eszuk, es visszaternek a 321-es szerkezethez meg a pre-moon tok dizajnhoz, ha mashogy nem, akkor legalabb egy limitalt sorozat erejeig :) Abbol vennék tobb darabot is, befektetesnek...
Ez egy Zenith Rainbow Elite. Klassz kis óra, zafír üveggel és Diver (200m) órához mérten Ultra-thin mérettel. Ha jól emlékszem valami 7mm körüli a vastagsága.
Amennyiben valóban régóta a kirakatban áll és ki lehetne alkudni rá egy jó árat, szerintem nem lenne rossz vétel.
"egy hozzá nemértőnek ezt mondja az se oké. De ha konkrétan ezzel a kérdéssel megyek be (plexis vs zafír), tehát talán van némi fogalmam arról, hogy mit akarok akkor ne nézzen már hülyének."
Neked van neki nincs.annyira xar eladokkal beszelgetni mert az esetek 98%ban ket mondat utan kiderul ,hogy lovese sincs az orakrol .
"Bár simához képest 3x áron nyilván elég kevés embert érdekelhet"
Igen, az eleg jellemzo az Omegara, hogy tulbecsuli a limitalt modellek gyartasi peldanyszamat es/vagy az arcedulat az ilyen modelleknel. Nem is ertem, miert csinaljak ezt, mar boven kellene hogy legyen gyakorlatuk az LE modellek kesziteseben. De persze nem kotelezo oket megvenni, az "alap" modellek sokszor lenyegesen jobb ar/ertek arannyal rendelkeznek.
Ennel a konkret LE modellnel (311.33.42.50.01.001) csak azert ugrott be egybol az ora, mert anno mar 2009-ben, amikor az elso oramat vettem a Markas Orak Uzleteben, sem volt uj modell ez az 50.evfordulos manualis ko-axialis darab, mar akkor is sohajtoztak az eladok, hogy nem viszi el senki, pedig csak 1 db-ot kaptak, es mar akkor is tukmaltak ezerrel :)) SZVSZ ennel a konkret peldanynal az a legnagyobb baj, hogy csak egesz kozelrol latszik, hogy ez nem a "sima" Speedy. Oke, hogy porcelan a szamlapja, meg a szerkezet tok mas, de legalabb egy plecsnit vagy valamit rakhattak volna a szamlapra (pl. Apollo 11 40.evfordulos LE modell), hogy megse nezzen ki teljesen ugy, mint a sima Speedy. Ehhez a modellhez kepest ezerszer izgalmasabbnak tunik (elso ranezesre legalabbis) az Apollo 11 35.evfordulos "Panda" LE vagy a Gemini IV 40.evfordulos metalkek szamlapos LE. Snoopyrol meg ne is beszeljunk :)
Na igen, én is néztem, hogy 7 éve ott áll. Bár simához képest 3x áron nyilván elég kevés embert érdekelhet...
Jelenleg jegeltem a témát, de arra jutottam, hogy plexi kell, jobb fémszíj miatt aránylag újabb darab érdekel. A fém hátlap bár eredeti, de nekem leginkább a 3572.50 ami tetszene...
Még annyit, hogy ha még mindig nem dontottel a Speedmaster kerdesben, akkor termeszetesen plexi, fem hatlap, manualis szerkezet (Cal.321 vagy 861), es semmikeppen sem ujonnan. A Speedmaster (3570.50, vagy amire epp az iden atneveztek az aremelessel egy idoben) talan az egyetlen ora, ami ugyanazt kinalja most, ujonnan, mint 40-50 evvel ezelott, ugyhogy erdemesebb venni egy jo allapotu 40-50 eveset :) Egyedul talan a femszij az a resze az oranak, ami korrektebb, modernebb, adott esetben kenyelmesebb az ujnal, de en azt is csak akkor valasztanam a klasszikus acelszijak (pl. 1171/633) helyett, ha lenne a csatban mikro-allitas, mint az uj Seamaster 300-nal.
*facepalm* En azert visszakerdeztem volna, hogy miert nem sikerult me'g eladni a 2007-ben, azaz 7 evvel ezelott kijott limitalt modellbol 1957 darabot, ennyire sz*r? :)))
Hasonló élményem volt Andrássy úton Omega butikban nyáron, csak én a klasszikus speedmastert akartam élőben megnézni/próbálni, illetve egymás mellett plexist és zafírost.
Erre kezembenyomott egy 3x árú limitált (kézihúzós coaxial, 1957 darabos) darabot, azzal a szöveggel hogy ez ugyanaz (aha...), sima nincs raktáron és a plexist különben is felejtsem el, mert az szar.
Na most komolyan, pont az egyik legalapabb, órájuk a moonwatch nincs raktáron?
Ha egy hozzá nemértőnek ezt mondja az se oké. De ha konkrétan ezzel a kérdéssel megyek be (plexis vs zafír), tehát talán van némi fogalmam arról, hogy mit akarok akkor ne nézzen már hülyének.
"az a gond, hogy a konstrukció vagy nagyon magas lesz (nagy térközzel a két rugó között) - vagy viszonylag kis rezgésekre-lökésekre is a két hajszálrugó 'összecsókol' egy-egy pillanatra"
Nos, ebben igazad van!
A H. Moser & Cie. által, ilyen dupla hajszálrugóval épített szerkezet, az bizony 4,8 mm vastag, még kézihúzós volta ellenére is. (Kis híján kétszerese a Peseux-féle 7001-esnek.) És ráadásul a magasságát szinte teljesen kitölti az egyben cserélhető, billegő-hajszálrugók-horgony alkotta egység, amiről tettem ide képet a 156919 alatt.
A WDL-ben velem mindig nagyon kedvesek voltak, egyedul a Rolexek iranti mely ellenszenv nem tetszik OG-ben. Az is nagyon szimpatikus bennuk, hogy szivesen beszamitanak (persze nem tul jo aron) meglevo orakat, ha valami ujat vasarolok naluk -- csak epp sokat lehet igy bukni, hiszen akkor az uj orara nincs kedvezmeny...
A B betus intezmenyben nekem mindig az az erzesem volt, hogy ez egy igen jol meno penzmosoda. Nem allitom, hogy az is, csak hogy az "ambience" bennem ezt az erzest valtotta ki. Anno egy AP Royal Oak 15300ST-re kertem arajanlatot, amire egy listaarnal magasabb (!) CHF arat vettek alapul, majd abbol probaltak meg 30% kedvezmenyt bekinalni. Az emeleten, az Hublot valasztek meg kimerult a noi modellekbol, ezen megint nagyot csodalkoztam. Sz'al reszemrol nem vágyok vissza hozzajuk, mondjuk nincs is miert arra menni. Az AP-ket mashol mar mindet korbeneztem, foleg a pragai AP butikban (ahol brutal kedvesek voltak, es me'g kedvezmenyt is ajanlottak, 15%, hiaba butik); az Hublot meg tovabbra sem gyart "emberi" meretben (es relative szolid aron) in-house orat, ugyhogy felejtos reszemrol a marka tovabbra is.
Amióta a Petrovics család megvette őket valamivel másképpen mennek már a dolgok, többek között magyar nyelvű katalógus is van. Nem mintha ez olyan nagyon számítana, de azért mégiscsak van valami üzenet értéke.
LBS korszakban nekem is volt egy esetem velük. A Tudor Heritage Chrono ára iránt érdeklődtem mire közölték, hogy ez egy Rolex bolt. Azért próbáltam megvilágítani, hogy a két márka között csak van valami összefüggés és láss csudát a végén csak előkerült egy Tudor árlista is.
Szóval érdekes volt nagyon.
;-)
Aztán más alkalommal kérés nélkül előszedték a fél kollekciót.
Tulajdonképpen a kristóf téri WDL-ről sem tudok rosszat mondani O.G szakmai felkészültségéhez nem férhet kétség viszont valahogy mindig az volt az érzésem , hogy túlzottan látható az ahogyan viszket a tenyerük, hogy jól rám sózzanak valamit...
;-)
Egyébként kíváncsi vagyok, hogy a Barakával van-e tapasztalata valakinek?
A "tegnap eladtuk"-hoz egy kis adalek. Jartam bent par hete a Vorosmarty teren is, es az uj Pepsi GMT-t szerettem volna megnezni. Az elado kedvesen eloadta, hogy mar eladtak az utolso darabot, me'g nem jott erte a vevo, de hat ez van. Aztan szinte sajat magat meggyozte arrol, hogy azert egy eladott folias orat me'g meg lehet mutatni egy masik vevo(jelolt)nek is, ugyhogy elohozta a szefbol es meg tudtam sasolni kozelrol. Ez sokkal szimpatikusabb hozzaallas, es most tenyleg nem a markakat probalom szembeallitani, hanem a kiszolgalas szinvonalat. Teny persze az is, hogy nem volt mindig igy ebben az uzletben sem, kaptam mar hideget, meleget naluk. Most egy uj, altalam me'g nem latott ficko volt az elado, lehet hogy uj sepru jol seper... Mindenesetre ugy volt full kedves es abszolut segitokesz, hogy nem is lathatta, milyen ora van rajtam. Mig elozoleg, az LBS-es idokben, mindig, minden elado azonnal a csuklomat vizslatta, amikor beleptem, jopofa reakciokat valtottak ki az oraim beloluk :)
Mondjuk úgy, hogy velük /másokkal nem kevésbé/ nekem is kissé vegyesek a tapasztalataim, de sajnos ez itt még Magyarország mindig. Viszont egy AD-nek azt gondolom mindenképpen teljes kollekciót kellene tartania.
Az pedig, hogy "éppen tegnap adtuk el" nyilvánvalóan a mese része. Mi mást mondott volna?
Idehaza azt hiszem talán ha két órát vettem és nem csak az árkülönbség miatt. Valahogy mindig meggyőztek, hogy náluk ne vegyek semmit. Bár talán mintha az utóbbi időben változna a tendencia és természetesen találkoztam minden téren korrekt szolgáltatással is.
Nem jellemző a rugók kifáradása-öregedése, egyáltalán nem - a hajszálrugók még 300 éves szerkezetben is rendben szoktak lenni (ha amúgy nem tették tönkre őket, meg a rozsda sem intézte el azokat).
A gond inkább tényleg az, hogy egy jól kialakított Breguet/Phillips véggörbéjű rugóhoz mérten valójában nincs már gyakorlati előnye a megoldásnak. Műszeren még kimutatható egy kis előny - de ez a gyakorlati hordásban jó eséllyel egyáltalán nem fog jelentkezni. Viszont jelentkezni fog az a probléma, hogy a rugók síkja könnyen összeérhet, nagyon szerencsétlen helyzetben akár össze is akadhat (elvileg akár át is fűződhet egymáson a két rugó egy rosszkor érkező nagy lökésnél).
Nincs a megoldásban valójában semmi innovatív (akármilyen keményen is hangzik ez így leírva...), már 200 éve és készítettek ilyen megoldású órákat, és nem véletlenül nem terjedtek el.
Eddig masbol se eltek, mint az El Primero, most mar ideje lenne valami ujat mutatni :) Persze azt is meg lehetne csinalni, hogy szinte kizarolag krono alapra epitett kulonfele komplikaciokat meg modelleket tartanak, de ahhoz me'g jobban bele kellene huznia a dizajnereknek. Jo uton haladnak, a mostani kinalatbol en is tudnek vagy 4-5 darabot valasztani magamnak, de persze kizarolag hasznaltban, tul nagy az ertekvesztesuk egyelore. SZVSZ a kovetkezo "titkos favorit" lehet a Zenith, az a marka, ami a legerosebben fejlodhet az elkovetkezo evekben. Az Omega (csak hogy visszakanyarodjunk hozzajuk) hamarosan falba fog utkozni, ha igy folytatja, ugyanis ha utol is erik a Rolexet arban, minosegben es valamilyen szinten presztizsben is, azzal fognak szembesulni, hogy pont ott erik utol a Rolexet, ahonnan a Rolex epp egyre erosebben kivonja a fokuszt, azaz a megfizetheto acel orak szegmenseben. Az arany-acel es nemesfem orak piacan pedig az Omega nagyjabol sehol sincs egyelore, es nem latszik az sem, hogy mi modon akarnanak ott is sikereket elerni. Mire egy acel Omegat egy acel Rolex mellé lehet majd tenni egy-egyben, addigra a Rolexet mar inkabb az arany es platina sportoraikrol fogjak ismerni az emberek :)) Az Omega meg tok egyszeru ballepeseket csinal a nemesfem orainal; olyanokat, amiket egy hetkoznapi orarajongo is azonnal kiszur, hogy hulyeseg, pl. szinte azonos szamlappal+lunettaval gyartani egy acel (titan) es egy platina modellt ugyanabbol az orabol :>
"WDL mit akar a 3db IWC vagy 4db Panerai készletével"
Mondjuk nem sokkal jobb a helyzet az (Andrassy uti) Omega butikban sem. A feher 42 mm-es Planet Ocean-t szerettuk volna a felesegemmel megnezni, nem akkor jott ki, de epp ki volt rakva egy bazinagy plakat, amin az az ora szerepelt. Mutatom a fickonak a butikban, hogy az ott erdekelne minket, fel lehet-e probalni. Mondja, hogy nincs raktaron, majd talan valamikor kapnak, de meg lehet rendelni, es mondja a listaarat. Nezek ra, mint a suger, hogy ezt megis hogy gondolja? Mondom neki, hogy megrendelnenk, persze, szivesen, csak elobb jo lenne eloben megnezni, mert me'g csak foton lattuk. Es mivel ez kvazi butik modell, igy esely sincs arra, hogy mashol meg tudjuk sasolni kis hazankban. Mondja, hogy ott van a foton, elozo nap vittek el az utolso darabot, es meg lehet rendelni. En meg csak neztem nagyokat, aztan gyorsan el is hagytuk a butikot. Egyreszt mi az, hogy nincs raktaron elegendo mennyiseg, ha ilyen nepszeru darab? Vagy ha tenyleg elozo nap vittek el, akkor miert nem mondja azt, hogy X nap/het mulva kapnak uj arut, abban lesz majd egy ilyen is, es felhiv telefonon vagy kuld emailt, hogy mikor lehet bejonni megnezni az orat? Ertem en, hogy ez egy mas kategoria, mint amikor a Westendben, a Markas orak uzleteben is lehettt me'g Omegat kapni, de anno abban az uzletben ezerszer normalisabbak voltak, pedig tul sok orat naluk se vettem, leginkabb csak nezelodni meg dumalni jartam be :)
Egyébként nekem nagyon tetszenek a mostani Zenithek. Pont tegnapelőtt néztem meg őket az Orexnél. Elképesztő minőség érzetet, kifinomultságot és eleganciát sugároznak. Sokkal különlegesebbnek hatnak mint egy Rolex vagy egy Omega. Az árak viszont elég húzósak.
Én pedig a Zenith helyében pont az El primero alapokon ütném tovább a vasat. Bár hozzá kell tenni, hogy nem is olyan rég még volt egy arany-acél primerom ami szépnek ugyan szép volt, de pont a szerkezet az ami nem nagyon hozott izgalomba...
Szerintem pedig teljesen hasonló okból választják szét az autóknál is...
és mint mondottam nincs bajom a multibranddel /főleg ha ruha divatáru/ és persze valóban lehetne jól is csinálni, de például akkor nem értem, hogy például a WDL mit akar a 3db IWC vagy 4db Panerai készletével? Persze O.K, hogy nem ad a gyár/ bár ezt azért kétlem/ meg, hogy drága lenne és a többi...
,de mondjuk azért az érdekes lenne ha csak SS Submarinert és Datejustot akarnék tartani, WG Daytonát pedig nem mert az drága és évenként lehet belőle eladni egyet...
Nem csoda. Ennel tobb fantazia, tobb egyediseg kellene a Zenith ujgeneracios buvarorajaba. Valami olyasmi lenne jo, mint a Stratos, csak 3 mutatosban, 42 mm koruli meretben. Persze az nagyon ingovanyos terulet, hiszen a Zenith kronokat meghatarozo 3 szinu segedszamlaprol le kellene mondani, onnantol pedig nehez egyediseget vinni az oraba a meglevo alapokra epitkezve...
Szerintem az autokat ne keverjuk ide, az teljesen mas tema. A multibrand uzletek kapcsan is lehetne erveket es ellenerveket felhozni, alapvetoen azonban az a problema, hogy lehet ezt rendesen, korrekt modon, izlesesen, szinvonalasan csinalni, meg ugy is, ahogy nalunk sok uzlet csinalja :( Ha van elegendo terulet, rendesen kulon vannak valasztva a markak, akkor en nem latok semmi rosszat abban, ha egy boltban lehet Breitlinget, Bulgarit, Chanelt, Hamiltont, IWC-t, Panerait, Pateket, Rolexet es VC-t is kapni, mint ahogy Pragaban jol mukodik ez a Carollinum uzleteben az o Andrassy utjukon. Ami, mellesleg, sokkal inkabb klasszikus luxus bevasarlo utca, mint nalunk az Andrassy ut. Nalunk szerintem az is a problema, hogy szet van minden toredezve, nincs egyetlen, egyenes, konnyen bejarhato, hangulatos utca, ahova koncentralodhatna az osszes ilyen uzlet. Van a Vaci utca, a fashion street, az Andrassy ut -- ez utobbi raadasul bazi hosszu is, plusz az ezekbol nyilo kisebb utcak es terek.
Nem is tudom, szerintem pedig pont a multibrand ellen megy a játék.
Persze tény az is, hogy bizonyos fokig nem vet túl jó fényt egy gyártóra ha túlzottan nagy árengedménnyel lehet megkapni a termékeit.
Lehet, hogy már elhangzott itt, de az érdekesség kedvéért mégis megemlíteném, hogy a 2008-as crisis idején amikor kicsit beszakadtak az eladások a Rolex a hongkongi dealerektől elkezdte visszavásárolni a megmaradt készletei, mielőtt azokat még túlzott módon elkezdték volna akciózni.
Létezik hasonló megoldás a hi-fi elektronikában is, amikor pl. két párba válogatott pnp és npn tranzisztort kapcsolnak egymással "szembe", hogy a B-osztályú kapcsolásban kiegyenlítsék egymás hibáit. Valamiért viszont az audiofilek az A-osztályú, egy tranzisztoros (az igazán vájt fülűek pedig a single-ended triódás elektroncsöves) kapcsolásokat részesítik előnyben.
Nem alkotható két, egymást tökéletesen kompenzáló mechanikus szerkezet egymás hibáinak kiegyenlítésére. A pozicionálási hiba kétségkívül fontos és érdekes a mechanikus karóráknál, de a lenti diagram csak az X-Y irányú statikus pozicionálási hibát ábrázolja, a Z irány mellőzésével. Ami egyetlen rugónál jogos, de ha két rugó egymással szemben dolgozik, akkor ha közel vannak összeérhetnek, ha távol vannak, akkor pedig a tengely torziós lengése is megjelenik hibaként.
Ertem az allaspontodat, de erre megoldas lehetne az is, hogy pl. csak az Orex Vaci utcai uzleteben ill. a WDL Kristof teri uzleteben lehetne kapni Omegat. Azokban az uzletekben nem nagyon vannak filleres orak.
Amugy meg, az Omega szerintem nem elsosorban a multibrand ellen csinalja a butikosodat, hanem inkabb a kedvezmenyek megvagasaert. Ez persze csak elvben mukodokepes modell, a Rolexnel is jol lathato, hogy a neppereken keresztul ugyanugy be lehet szerezni kedvezmennyel az orakat, nem kell feltetlenul listaaron vasarolni a butikokban.
Azért én az új andrássy úti Omega szalont nem nevezném a "klasszikus magyar" értelemben vett butiknak. Sőt inkább azt mondanám, hogy a megfelelő helyére került a dolog. Az Omega álláspontja pedig teljes mértékben érthető. Egy luxus hajón, vagy szállodában sem ugyanazon a lépcsőn közlekedik a személyzet mint ahol a vendégek. Magyarán ha én Omega lennék én sem nagyon repesnék az örömtől ha a milliós óráim mellett néhány száz vagy akár tízezer forintos holmikat is árulnának. Egy saját butik pedig azért mindenképpen exkluzívabb mint egy "szedett vedett" multibrand.
Egyébként pedig a multibranddel sincs bajom, bár adott esetben teljes kollekciót soha egyikük sem tartott.
Ezt en is felvetettem az eladonak, de nem tudott ra mit mondani. Latszott rajta, hogy baromira nem orul a dolognak. En ugy altalaban a butikosodast utalom, szornyu, hogy lekorlatozzak a helyeket, ahol ilyen orakat meg lehet tekinteni, fel lehet probalni. Nem lenne gond, ha hirtelen nyilna az orszagban me'g vagy 5-10 Omega butik, de erre semmi esely, hosszutavon sem.
Szvsz ennél húzósabb probléma, hogy az egymást "kioltó" hibák csak egy ideig mozognak együtt - biztosat csak a kiválasztás pillanatában lehet mondani. Semmi garancia sincs rá, hogy az idő előrehaladtával különböző irányban és ugyanolyan mértékben fog változni a rugók állapota, hogy fennmaradjon a kezdeti állapot. Kérdés, hogy mennyi használat után kezdenek el "külön életet élni" a rugók...
Az éves naptárt azért már rendszertanilag öröknaptárnak tekintjük - a négy évente nem kezelt szökőnap problematikája aligha számottevő. Ráadásul, mint tudjuk, az évet/szökőévet kezelő öröknaptár mechanizmusok sem szoktak tökéletesek lenni, hiszen a 400 évente extra szökőnapot azt sem kezeli egyik sem... ;-)))
Kérdés, ki mit ért bevásárlóközpont alatt. Ha a magyar "plázák" színvonalát tekintjük, úgy érthető. De kétlem, hogy ebbe a kategóriába tartoznának Dubai, KL vagy Szingapúr (sorolhatnék még a városokat / országokat a végtelenségig) luxus malljai.
Hát, az a helyzet, hogy mint annyi minden mást, igazándiból ezt is anno Breguet találta ki.. ;-)))
A megoldással egyébként alapvetően az a gond, hogy a konstrukció vagy nagyon magas lesz (nagy térközzel a két rugó között) - vagy viszonylag kis rezgésekre-lökésekre is a két hajszálrugó "összecsókol" egy-egy pillanatra, és rettenetesen összevissza járást eredményez. Miközben a jól kivitelezett Breguet véggörbéjű rugóhoz képest már csak nagyon kis előrelépést jelent a pozicionális hibát illetően - ami annak tükrében, hogy a helyzetét folyton változtató karóránál ez a hiba amúgy sem szokott nagyon problémás lenni, a rezgésérzékenység viszont komoly hátrány...
Ez megint csak egy olyan érdekesség, ami elterjedni aligha fog, a gyakorlatban ugyanis egyértelműen több a hátránya, mint az előnye....
Szó se róla, nekem is nagyon tetszik. Valószínű tényleg nem egy eget rengető dolog az, hogy nem öröknaptáras... :)
Visszatérve, a dátumra, még az elrendezése is ízléses. Talán egy központi másodperc mutató és 6 óránál levő járástartalék jelző segédszámlapos verzióban tudnám még elképzelni.
GO-t irtam, hogy van egy modell toluk, ami szimpatikus, a tobbi emlitett gyarto meg szamomra tul szurke es erdektelen. A Sinn ha jol tudom, svajci szerkezetet hasznal, az meg nalam mar eleve negativum. Nemet gyarto hasznaljon nemet szerkezetet, ugy az igazi ;)
Mas: lehet, hogy mar volt szo rola a topicban, de mindenesetre nekem uj info volt ez, gondoltam megosztom. Ma voltam WDL-ben, az Arena Plazaban, meg akartam nezni az uj Seamaster 300-at, ill. ha nincs raktaron -- erre tippeltem --, akkor megkerdezni, hogy mikor erkeznek. Az elado holgytol azt az infot kaptam, hogy az Omega felmondta az ertekesitesi szerzodest az osszes kereskedessel, es marciustol kizarolag az Omega butikban lehet majd kis hazankban Omegat vasarolni :> Seamaster 300 nem volt, csak egy csomo Planet Ocean meg Aqua Terra, ezek le is voltak arazva 20%-kal, mivel most mar kiaruljak a keszleteket. Velhetoen a Kristof teri WDL es az Orex is igy csinal, ugyhogy ha van valamilyen regebbi modell, ami szimpatikus, akkor most lehet szemezgetni. Velhetoen a 20%-bol is engednek me'g, ha kicsit eroskodik az ember, vagy nepszerutlen modellrol van szo. Az elado egyebkent azt is mondta, hogy a Breitlinget is mar csak 3 helyen aruljak az orszagban, mivel a Breitling megtiltotta a bevasarlo kozpontokban valo arusitast. Kerdeztem tole, hogy kapnak-e helyette masik markat a meglevo Longines, Frederique Constant es Tag melle, de nem tunt optimistanak. Mondtam neki, hogy a Zenith jopofa lenne az Omega helyett, de a reakcioja alapjan nem lat erre sok eselyt.
Szerintem elég nagy durranás már a modulárisan egyben csereberélhető horgony-gát-billegő együttes is. Sok-sok órásnak megkönnyítené az életét, ha széles körben elterjedne ez a fejlesztés. :D
"tökéletesen homogén, abszolút hibátlan kivitelű hajszálrugót egyszerűen nem lehet gyártani. Legfeljebb nagyon jót - de tökéleteset sosem"
Ez a dupla hajszálrugós megoldás nem is erről szól, de ezt úgy gondolom, hogy Te úgyis ismered részletesen...
Inkább a Többiek kedvéért:
Az a slusszpoén az egészben, hogy nem is gyártástechnológiailag próbálják meg a hajszálrugó legkisebb hibáit kiküszöbölni, hanem a felhasználás módjában. Sőt ennek során a pozícionális hibákat is igyekeznek kiküszöbölni, sokkal egyszerűbben, mint a tourbillon esetében.
A lényeg a lényegben, hogy a hajszálrugókat összeválogatják, közel azonosak (hibáikban is nagyon hasonlóak) kerülnek egy-egy párba. Aztán ezeket egymással szembefordítva építik be a billegő mozgatására.
Azaz az egyik kifelé rugózik, amikor a másik épp befelé. Így az ellentétes lélegzéssel az adott hibák is kiegyenlítődnek, de még a súlypont eltolódás pozícionális hibája is a billegőtengely környékén marad. (Ez a pozícionális hiba mentesség állandóan igaz, tehát nem egy körülfordulásnyi idő alatt egyenlítődően, mint az állandó helyzetben lévő régi órák tourbillonjainál - mai karórákkal meg már hadonászunk, tehát azokon még a fix idő alatt sem egyenlítődnek ki a helyzeti hibák, még tourbillon esetében sem.)
Szóval szerintem ez egy rém egyszerű, de zseniális ötlet!
A hajszálrugókulcsos szabályozása persze hamvába holt ötlet lehetne csak, az ilyet csak finomszabályozni lehet, azt is max. a billegőkoszorú súlyaival (á la Gyromax vs. Microstella).
Azért abban egyetérthetünk, hogy ez a kettős hajszálrugós különlegesség is lehetett volna nagy gyártó által annyira marketingelhető egyediség, hogy jól használhatták volna fel az egybeszürkült sokaság közüli kitűnésre? (Mint amire az Ω a Coax-ot használta fel.)
Háááát ez az annual kalendár egy perpetualhoz képest... vagy itt kap nagy szerepet az APT által is mondott felesleges komplikáció nélkülözése? Mondjuk egy tripla dátum szerkezet is komplikáció :) de valahogy nekem annyira nem tetszik a tudat, hogy állítgassam... valahogy ez nehezen csúszna le a torkomon.
A svajci orak forumaban gondoltam, nem eroltetem a nemet es japan karorakat :) Engem szemely szerint hidegen hagy a Seiko (es osszes tobbi tavol-keleti gyarto is), persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy remek gyarto remek termekekkel. A nemet markakat figyelemmel kiserem, de egyelore nem tudtak olyat letenni az asztalra, ami szimpatikusabb lenne, mint a svajciak felhozatala. Illetve egyetlen nemet ora van, amire rakivantam, a GO Seventies Panorama Date, azt szivesen hordanam. Meg persze elkepeszto dolgokat csinal az ALS is, csak en a sportosabb orak hive vagyok.
Azt azért nem árt észben tartani, hogy nem az Omega és tsai tartják el SW group-ot, hanem a középkategória - meg talán
az egyre jobban és jobban felkapott Longines...
Hogy mivel szeretne "robbantani" az Omega, azt már itt is tárgyaltuk - hiper-szuper antimagnetikus modellek, meg saját COSC. Szvsz abban is "megegyeztünk", hogy azért ezek inkább marketing szagú dolgok, mintsem a piac igényének kielégítése. Nem gondolnám, hogy mostanság az Omega a caliber-ek terén akarna nagy dobással kijönni - másnál is uborkaszezon van már jó ideje, meg szvsz úsznak a boldogságban, hogy nem fürödtek be a 8500/9300 párossal.
Veszik így is az Omega-kat, minek vagyonokat ölni kockázatos fejlesztésekbe?
"Ebből a szempontból a potenciális megoldást azok a kísérleti konstrukciók jelenthetik, ahol a billegő torziós felfüggesztést kap, tulajdonképpen a szilícium-lemezből kimart kereszt-karos felfüggesztésen lóg, és nincs kent csapágya."
No de a billegő tengelye pozicionál is, nehezen tudom elképzelni, hogyan valósulna meg ez egy torziós felfüggesztéssel,
Szerntem ez nem így van. A Zenith markánsan jelen van egyes területeken. Pl. Németországban. Mi az elérhető reklámokra támaszkodunk, plusz a fórumalapvetésekre. Ehhez képest a világ kicsit más...
Abban abszolut igazad van, hogy ha kivesszuk az in-house szerkezet kozul a dragabb savban focizo versenyzoket (kihagytam egyebkent a listabol a Cartiert es az Hublot UNICO-t, sorry), akkor valoban olyanok maradnak (tobbnyire), akik elegge "egybeszurkulnek", nincs igazan kiugro termek a Breitling - Tag Heuer - Omega kategoriaban. Es ha csak ezeket nezzuk, akkor tenyleg jol megkulonbozteto tulajdonsag a ko-axialis szerkezet az Omega reszerol. Mondjuk ezert is erthetetlen kicsit a Zenith benazasa: naluk igenis lehetne marketinget epiteni arra, hogy a legelso, legtobb pedigrevel rendelkezo, mondhatni legjobban bevalt, legkiforrottabb in-house automata kronoval versenyeznek. Probalkoznak is ezzel (a weblapjukon lathato), de valahogy megsem jon ez at, az Omega es Breitling (meg persze a Rolex) marketing gepezetehez kepest a Zenith valahogy me'g nem tudott berobbanni. Siman lehet persze, hogy az LVMH csoporton belul eddig aranytalanul sok penzt toltak bele az Hublot-ba es a Tagba, es a Zenith-nek nem jutott eleg penz a marketingre -- de talan ez most valtozik JC Biver regnalasa alatt.
Az a léptető karom. Az a kis kerék, amit ott látsz, az egy ovális furatban a nyomaték függvényében el tud mozdulni, és ha a koronát kihúzod gyors dátumállításra, középhelyzetbe, és elkezded a megfelelő irányba tekerni, akkor ez a kerék "lejön", és fordulatonként az a karom vált egyet a dátumtárcsán. Viszont a másik irányba meg szabadon elmozdulhat, üresen forog. Ez a manuális gyors dátumváltó megoldása ennél a werknél.
Ez magával az óraművel nincs semmiféle összeköttetésben, egyébként nem ez váltja a dátumot.
Lehet, hogy én kérdeztem rosszul, elnézést. Egy tengelyen van egy léptető csap, alatta egy láthatóan egy irányba karmos tárcsa és egy normál fogaskerék. A tárcsa a tengely harmad fordulatára faragott. Mi a funkciója, úgy értem miért épp harmadolt?
Ez megint egy nagyon érdekes kérdés, és igazándiból a gyakorlat ezt a XX. század elejére letisztázta...
A pőre valóság az, hogy például tökéletesen homogén, abszolút hibátlan kivitelű hajszálrugót egyszerűen nem lehet gyártani. Legfeljebb nagyon jót - de tökéleteset sosem. Ahogy nincs tökéletesen, 100%-ig kiegyensúlyozott billegőkoszorú sem, stb...
Ennek a következménye az, hogy például az ilyen kettős hajszálrugós megoldások a gyakorlatban nem jobbak a szimplánál - hanem rosszabbak.. Emiatt rosszabb a tourbillonok pontossága is - pedig elméletileg azoknak kellene pontosabbnak lennie...
Ezért van az, hogy a ténylegesen legpontosabb órák a lehető leges-legegyszerűbb és az adott méretben még megoldható legrobusztusabb kialakításúak, semmiféle fölösleges sallang és csicsamicsa sincs rajtuk.
Nézz meg egy hajókronót - no az a lénia... Annak tényleg pontosnak és megbízhatónak kell lennie, nem csap papíron, hanem ténylegesen. És milyen is? Masszív, magas, nehéz, a végletekig finoman kidolgozott - ugyanakkor a lehető legegyszerűbb. Nem, hogy dátum, meg komplikációk - de még felhúzó-állító szerkezet sincs benne, kulccsal kell húzni-állítani, ugyanakkor járástartalék-kijelző az van, mert az fontos - de a kiegyenlítő csiga, tehát az álló rugómagos megoldás okán ez egyetlen egy fogaskerékkel megoldható (a csiga mindig ugyanazt az utat járja be oda-vissza).
Úgy rémlik, hogy az A.P. is foglalkozott ezzel a kettős-tükörszimmetrikus hajszálrugóval, de a lehetőségeik ellenére Ők nem hype-olták úgy, mint az Ω a Coax-ot, így aztán elmaradt a piaci visszhang.
A a marketing természetesen ezt fogja mondani véleményekhez kapcsolódóan én továbbra is amondó vagyok, hogyha valamelyik nagy gyár karolta volna fel a "straumann double hairspring"-et (és nem a Moser & Cie.) és hasonló marketinggel nyomta volna, akkor ugyanezt a luxus-érzettséget, felülemelkedést, különlegességtudatot adhatta volna a vevőinek, mint amiképp az Ω koaxozgat manapság.
Ez a párhuzam nálam annyiban nem állja meg a helyét, hogy az Omegámat én igenis mindennapi használatra vettem, és a technológia korlátain belül elvárom a pontosságot és a strapabírást. Ilyen szempontból inkább a Focusomhoz hasonlítanám, a Ferrarit meg a Patekkel tenném egy polcra. :)
"Mondjuk nem kötelezö nálunk venni. Ha máshol olcsobb, akkor vedd meg ott."
Ezt nem igazán értem mire írtad...?! Nem láttam ilyen se olcsóbban, se drágábban, nem írtam ilyet, azzal is teljes mértékben tisztában vagyok hogy nem kötelező megvenni. :-) Hmmm...
Ha most ebből a felsorolásból kivesszük azokat a gyártókat, akik más kategóriában játszanak, mint az Omega, akkor marad a Tag meg a Bretyó. Mit lehet tudni a szerkezeteikről? Én mondjuk azon kívül, hogy vannak, semmit. Ha - ahogy pár hozzászólással lejjebb írtad - az Omega is csinált volna egy hagyományos in-house szerkezetet, közel sem ütött volna akkorát, mint a koax a köré épített marketinggel. Azért az nem hangzik rosszul, ahogy egy lágyan búgó bariton azt mondja, hogy "the best perfect mechanical watch movement in the world", még ha ennek se értelme, se igazsága nincsen. :)
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy mivel az autóiparban nem babra megy a játék (fék-futómű problémák halálos veszélyt jelentenek), és azért a menet közben alattad megálló autó sem analóg azzal, mint ha az órád megadja magát - ezért ott kiforratlan, kipróbálatlan dolgok bizonyosan nem kerülnek gyártásba. Inkább az a jellemző, hogy az egyre komplexebb rendszerek integrálásánál benéznek valamit.
Az óraiparnál bizony belefér, hogy "félkész" dolog is piacra kerüljön, az egyedi különlegességeknél meg magától értetődő, hogy eleve nem is beszélhetünk kiforrottságról, széles körben történő tesztelésről. Amikor a Patek 5-10 példányban készít egy szuperkomplikált csodawerket - akkor valójában a vásárlók a bétatesztelők - és ez nem is lehet másképpen...
Mint írtam: ez már rég nem arról szól, hogy ennek tökéletesen kell működnie (bár a marketing természetesen ezt fogja mondani), "ez valami más"...
Az autógyártókban is meg van a megfelelő kurázsi nem hiszem, hogy félteni kellene őket és egyébként is kicsit más dolog mint az óraipar...
Lehet, hogy tévedek, de az utóbbi egy-két évtizedben én nem tudok gyár bezárásról. Sőt ehhez hasonlóról sem. Az inkriminált, igazán nagyra fújt esetek nagy része fake gyanús, gyakran a konkurencia áll mögötte. Bár természetesen vannak hibák és kártérítések is, de ezeket a mellényúlásokat azért annyira ebben a műfajban sem reklámozzák. A valamikori jávorszarvas vagy valami ehhez hasonló nevű teszten a későbbiek folyamán az utcai autók nagy része, főleg a hasonló felépítésűek, mind megbuktak, konkrétan az A Mercedeshez hasonlóan felborultak. / érdekes módon a 911 pont nem / Az egész dolog arra volt jó, hogy valamilyen szinten megakassza az új modell bevezetését. Mert hát akkor az MB egy számára addig teljesen új szegmensben lépett a piacra. Aztán ezt persze egy huszár vágással megoldották, azóta minden Mercedesben széria a menetstabilizáló rendszer, tehát a fogyasztók még nyertek is vele.
A legutóbbi nagy Toyota visszahívásnak /gázpedál hézagoló/ is inkább nagyobb volt a füstje, média által keltett negatív visszhangja mint a tényleges valóság alapja. Nem kétlem, hogy Amerikában előfordult néhány eset, de Európában képzelt betegeken kívül egy sem. A visszahívási akciókat gyakran marketing célokra, márka imázs erősítésre használják, szükségből erényt kovácsolnak sőt üzletileg is hozhat némi hasznot. Több ezer vagy tízezer vagy akár még több autó is visszakerülhet a márkaszervizekbe. Elhárítják a valós vagy annak vélt hibát, aztán még eladnak valamit, olajcserét, téli gumit, ablakmosót ésatöbbit. Szóval nem fáj ez nekik annyira és az eladásokat is maximum rövid időre és kis mértékben akasztja meg...
Valamint egy autó azért egy kicsit bonyolultabb szerkezet mint mondjuk egy dátumos Doxa... Tehát mondhatjuk, hogy ebben az iparban teljesen természetesek, gyakoriak ezek az 'apró" bakik, de az esetek nagy részében ezt a gyártók egyszerűen" elsumákolják", garanciától mereven elzárkóznak és itt akár gondolhatunk a BMW-re, VW-re vagy akárki másra is...
Persze tény az is, hogy Észak-Amerikában a Fordnak az Explorer miatt fizetnie kellett nem is keveset, de hogy bezártak vagy tönkre mentek volna...
Egyetlen egy kő sincs a dátumszerkezetben. Egyetlen darab sem. Az összes csapágykő a járatban és az automatikában dolgozik. A dátumszerkezet egyébként áll a dátumtárcsából, két leszorító lemezből (amelyek egyike egyben pozicionáló rugó is), meg a dátumváltó kerékből.
Erről beszélek pontosan én is - ez egy olyan sajátságos piaci szegmens, ahol valójában nem is kell a terméknek tényleg jónak, tökéletesnek lenni - elég, ha ezt elképzeli-gondolja-hiszi róla a vásárló...
Mint a méregdrága designer cipők és ruhák, amelyekben nem lehet járni, és néhány (keserves) hordás után tönkre is mennek - de mégis megveszik őket. Vagy, mint egyik-másik bűndrága szupersportkocsi, ami kész műszaki problémahalmaz (mint a hétköznapi közlekedésben előszeretettel spontán leégő Lamborghinik, Ferrarik...) - de ezt, ahogy a Lambo egyik marketingese mondotta volt, "nem azért veszik, hogy hétköznap járjanak vele, hanem azért, hogy szeressék és birtokolják"...
És én még mindig rugózok a Steinhart-féle dátummentes ETA 2824-en is:
Írtad, hogy "általában nem eltakarják a dátumtárcsát - hanem a dátumszerkezetet benne sem hagyják a szerkezetben ... az ETA ad külön ... olyan szotoárt amelynek nem három állása van a gyors dátumváltáshoz - hanem csak a két végállása".
Na, de az ilyen, dátum-komplikációtól mentesített werk is 25 köves???
Ha műszakilag meg is bukott az első generációs coax, a 2500 PO-k használtpiaci árán ez nem látszik. Valamiért nagyon népszerű ez a modell. Nekem speciel nem kéne mégegyszer, minden tekintetben jobbnak és szebbnek találom az újat, és én sem tartom műszakilag megbízhatónak. De az Omega már évek óta csak a 2500D-t, meg a 85xx /93xx családot rakja az óráiba és ezekről tényleg nem hallasz-olvasol semmi kiugróan rosszat. Oké, lehet, hogy nem jobb a 8500 mint a 3135 vagy egy ETA, de hogy nem fog belőle több megállni 4 év alatt, mint az utóbbiakból, az egyszer biztos.
Fene tudja, azert fel lehetne sorolni jo parat. AP 3120, Pateknal egy csomo, Zenith-nel az El Primero, Breitling B01, Omeganal is most mar van egy csomo (bar leginkabb 2 alapra epulnek, ha jol tudom), Tag Heuer 1887 (khm, ize, tudom), stb.
Megy itt az elmélkedés orrba-szájba a Daniels-féle árnyékolt vezetékről / akarom mondani koaxkábelről / illetve helyreteszem magam: koaxiális gátszerkezetről.
És aztán bedobtad a tutifrankót is a tourbillon említésével, mint a karórában szintén kevésbé hasznos, ám olyan mérvű műszaki csemegét, ami aztán a luxusiparágban a hasztalansága ellenére is extrém megbecsülésnek örvend. Jó a hasonlat a koax. Ω-val párbaállításra!
De azért én továbbgondolnám és amondó lennék, hogy a tourbillon céljához hasonló, ám teljesen más, egyedi megoldás is legalább annyira forradalmi lehetne manapság, mint a Coax: mégpedig a két, egymással szemben lélegző, párba válogatott hajszálrugóval mozgatott billegő, amit az alternatív "Safi"-k némelyikében alkalmaznak.
Nekem nagyon tetszik!
És úgy vélem, hogy csak azért nincs akkora visszhangja, mert nem egy nagyhírű tömeggyártó, mondjuk nem az Ω hozta be a mai köztudatba.
(Ezzel is van probléma épp elég, de erre is rá lehet csodálkozni és az ilyen szerkezettel szerelt óra bizony valóban kilóg a tömegek óráinak sorából, ergo igazi "luxus".:)
Elnézést, az egy másik szerkezet (a JLC 849 ugrott be elsőre). A Rolex kiforrottságához meg nem fér kétség.
Az összehasonlítás pedig egyébként azért nagyon nehéz, mert valójában igen kevés az in-house szerkezet manapság, és ami van, az csak elvétve esik megfizethető kategóriába... Így nézve egyébként, akármilyen szégyen és gyalázat, a Rolex mellé a Seiko még, aki oda tehető - szintén teljesen problémamentes, végtelenül kiforrott és megbízható szerkezetekkel - nem ritkán nevetségesen olcsón (egy filléres Seiko 5 szerkezete semmivel sem kevésbé tartós, mint bármelyik ETA, és robusztusabb, megbízhatóbb is - viszont a pontosságát értelemszerűen ne is vessük vele össze, az alapszerkezetek semmi kiemelkedőt nem nyújtanak e szempontból).
A JLC 920 automata szerkezet. Vagy arra gondolsz, hogy manualis felhuzasnal kell ovatosan banni vele?
Amit pedig a Rolexrol irsz (hozzateve azt, amit mashol lehet olvasni, plusz amit orasmesterektol lehet hallani), az alapjan az jon le, hogy tulajdonkeppen artol fuggetlenul a Rolex gyartja a legstrapabirobb, legtartosabb, legmegbizhatobb in-house szerkezeteket. Vagyis, me'g akkor is a Rolex szerkezetek a legjobbak (a felsorolt 3 szempontbol legalabbis), ha belevesszuk a kepbe a high-end es fuggetlen gyartokat is.
Nem, nem lyukadunk ki ide - csak a Rolex speciális abból a szempontból, hogy a belépő kategóriája árban még bőven átfedi a máshol katalógusszerkezetekkel megoldott, egy kaptafára készült órákét - és igazándiból ennyiért már az iparágban egyáltalán reálisan elvárható legmagasabb minőséget és megbízhatóságot tudja biztosítani.
A valóban extralapos szerkezetek pedig valamilyen szinten mindenkinél problémásak. Csodák ugyanis nincsenek... Amúgy ez a JLC bizony a "ledarálós" fajta. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy mind garantáltan tönkremegy egy sima felhúzástól - csak azt, hogy hangsúlyozottan elővigyázatosnak kell vele lenni, semmiféle erőltetést soha nem szabad még próbálni sem, mert máris kijön a tengely, törik a körmöskerék... De ez a probléma, mint írtam, minden igazán extralapos szerkezetnél fennáll, a Patek sem mentes alóla - ezek egyszerűen ennyire filigrán szerkezetek.
Nem ismerem ezt a honlapot és annak ellenére, hogy ez egy jó óra kicsit furcsállom már amennyiben újnak árulják mert, hogy cirka 6-7 éve nincs gyártásban. Amennyiben pedig használt elég húzós az ár.
Most hozhatnám példának, hogy a Piaget a mai napig nagyon büszke arra, hogy az övé a valaha szériagyártásba került leglaposabb automata (mikrorotoros). Arról természetesen nem beszélnek, hogy nem véletlenül készült a werkből nagyon kevés, és még így is az eladott órák jelentős hányadát kártérítés mellett visszavásárolták a tulajdonosoktól - a szerkezetek ugyanis a szimpla hétköznapi használati igénybevételt sem bírták ki...
Ahogy arról sem szokás beszélni, hogy a JLC extralapos kézihúzósa, amelyet a Vacheron és az IWC is használt, örökösen problémás, az lapos kivitel miatt szükségszerűen elégtelen méretezésű hornyos-körmös kerekek törnek, mint a fogpiszkáló, már nem bírnak rájuk olyan kicsi, körömmel is alig kezelhető koronát tenni, hogy a felhasználók rendszeresen ne darálják le őket. Kevés olyan van ezek között, amelyhez még ne kellett volna hozzányúlni... Vagy a Patek előszeretettel vacakoló finom ütőműveit, elakadó öröknaptárjait (van egy olyan konstrukciójuk, ami a 4 évente esedékes szökőév-váltásnál már szeret megakadni, addigra összeáll a halál finom tapintómű, és nem mindig sikerül a hármas léptetés - de nem baj, addigra úgyis szervizérettnek nyilvánítják az órát, és majd 1-2 ezer CHF-ért szépen rendbeteszik..).
Az autóiparban ezek olyan szintű hibák, amelyekbe egy gyár belebukik, a kocsikat vissza kell vásárolni, a vevőket kártalanítani - a luxusiparban ezt simán agyon lehet hallgatni, különösen, hogy még maguk a vásárlók sem szívesen látják be, hogy a nagy pénzért vett drága csecsebecséjük minden, csak nem tökéletes - eljárnak zokszó nélkül rendszeresen a szervizbe, és készségesen ott hagynak néha vagyonokat...
Ebből a szempontból tudom becsülni például a Rolexet, ők sosem adnak ki a kezükből nem igazán kiforrott megoldásokat, és általában törekednek a nagyfokú robusztusságra, a legkisebb, leglaposabb szerkezet címéért soha nem fognak harcba szállni...
Pedig jó lenne ha eldöntenétek! :-) Mert a "tucat kategóriát" elhagyva az Omega még ami talán megfizethető egy halandónak egy kedvező vétel/lehetőség alkalmával, aztán utána a horror következik a Rolex meg egyebekkel több milliókért.
Ez 520-ért meg még tetszik is a láthatóan itt a fórumon elég megosztó véleménnyel kezelt cégtől:
Nézd, ez szerintem oktalan fölényeskedés. Valahonnan azért mégiscsak kaptak negatív visszajelzéseket tömegével - aminek okán a 2500-as werken igen nagy gyorsasággal négyszer hajtottak végre változtatásokat, az első szériás 2500-akat saját költségükre az első szervizeknél stikában kicserélgették, nagyjából egy tucatszor változtattak a kenési előírásokon, mire végül visszatértek a megszokott szervizciklushoz.
Mindezt csöndben, nagy titkolózás közepette. Hogy üzletileg ebből hogy jöttek ki, azt nem tudom - de műszakilag az első generációs CoAxial igenis megbukott, ez nyugodtan, tényszerűen leírható - mert ez történt...
Csak ez egy annyira speciális iparág, hogy itt még ez is belefér...
Elképzelem, hogy az igazgató tanács ülésén sorolják a növekvő számokat, és már éppen a következő több tucat butik megnyitására terelődne a szó, mikor a titkár diszkréten az ifjabbik Hayek fülébe súgja, hogy baj van. "Itt van ez a fórum..." :-))))
"Már csak azért sem mert hát a Coaxial piacilag sikeres. Nem kicsit."
Nem tudhatod, nem tudhatjuk, hogy ha nem vetik be a ko-axialis trukkot, hanem mennek tovabb egy hagyomanyos felepitesu, in-house szerkezettel, akkor mire vitték volna a mostani helyzethez kepest. Az en tippem szerint nagyjabol ugyanott tartananak, mint most. A legjobb tudomasom szerint ugyanis 2005 ota nem lepett elore az Omega eladott peldanyszamban jelentosen, legalabbis ha a kozvetlen konkurenciaval (pl. Rolex, Breitling) hasonlitjuk ossze. Mas kerdes, hogy adott esetben az eladasi arat nem tudtak volna ilyen mertekben emelni 10 ev alatt, de a masik oldalon meg potencialisan a ko-axialis fiasko hianya segitett volna nekik a presztizs megorzeseben, fejleszteseben...
"Szerintem az Omegánál is a sorozatgyártás, és az ahhoz, valamint az összeszereléshez való optimalizálás volt ott a gond."
Ez bennem is felötlött, de lepacsizás esetén a PP-t leszámítva a többiek is ugyanolyan igénnyel álltak volna elő, mint
az Omega - ontsuk a co-axial caliber-es órákat. Jó, a kenés kérdésében talán lettek volna eltérő igények...
Az is világos, hogy abból a pár átalakított darabból, annyi idő alatt Daniels nem tudott/nem tudhatott bizonyos következtetéseket levonni, bármennyire is nagy spíler volt - és úgy gondolom, ezt maga is tudta. Idealista sem volt - az idézet is bizonyítja, hogy ismerte a piac szabályait, még ha meg is volt róluk a véleménye.
Talán rossz helyen és rossz időben érett be munkája gyümölcse, de ha reálisan nézzük, mire valóban az "övé lett a bicikli", addigra nem nem nagyon volt már a piacon olyan szereplő, aki türelmesen ki tudta volna várni/bizalmi alapon meg tudta volna finanszírozni, míg tömeggyártásra éretté vált volna a co-axial. Mást nem tudok elképzelni - nem tudott tovább
várni, így vagy úgy, de mindenképp a piacon szerette volna látni az ötlete megvalósulását.
Jellemzően 4 év után szokták a CoAxialok igényelni a szervizt - normál horgonyjáratnál ez meg inkább 5-6 év. Ami fontosabb: a horgonyjárat jó eséllyel akkor sem fog megállni, ha elmarad a szervizelés, legfeljebb nő a szerkezet kopása, igénybevétele - de azért egy minőségi szerkezetnek legalább 20-30 év erős elhanyagolás kell, hogy a paraméterei már látványosan romoljanak. A CoAxial nagy valószínűséggel meg fog állni 5-6 év után...
A leszervizeléséhez pedig szerintem nem kell semmiféle különleges tudás és infrastruktúra, én még a kenőanyagok tekintetében is élek a durva gyanúperrel, hogy miután a billegőcsapoknál kipróbált mindenféle speciális zsírokkal az Omega felsült, végül jó eséllyel a teljesen szokásos iparági kenőanyagokra tért vissza (erre utal szerintem a szokásos szervizciklusra visszatérés...) - csak mivel ezt nyíltan beismerni nem lehet, így hát mindenféle hókuszpókusz nevekre átcsomagolják a szokásos Moebius olajakat meg horgonyzsírokat, és ezt küldik a szervizeknek...
Visszaugorva kicsit az elmélet síkjára: a probléma ott van, hogy Daniels ugyebár a gátszerkezetre koncentrált - amit viszont változatlanul egy teljesen hagyományos megoldású billegővel párosított. Egy nagy, lassú járású billegő csapjánál alkalmazhatók kenőképességüket hosszan megőrző nehezebb olajak-zsírok is, de még a kenés nélküli használatot is meg lehet nyugodtan kockáztatni - annak tudatában, hogy ebben az esetben 10-15-20 évente bizony ki kell cserélni a tengelyt és a csapágyköveket. Ez önmagában egyébként még nem lenne gond, akár a konstrukciót is ehhez lehetne igazítani - a hajókronométereknél például előírásszerű a tengely és a lyukaskövek 1-2 szervizciklusonkénti cseréje (pedig ott kenést is alkalmaznak ám!), a maximális pontosság megőrzése érdekében. És erre be is rendezkedtek, hiszen a hajókronométer tengelye egy reteszcsavar oldása után szépen kihúzható a billegőből, és a két, a csapvéggel összecsiszolt lyukaskövet is tartalmazó kittel cserélhető. Daniels is valószínűleg a lelke mélyén valami ilyesmiben gondolkodott - abban, hogy csak 20 évente kell szervizelni az órát, akkor viszont azért "nagygenerál" kell, nem egyszerűen tisztítani, kenni kell a dolgokat, hanem bizony csereberélni is újra - vagy már sérül a pontosság, megbízhatóság, végül előbb-utóbb az elkopott járat meg is áll.
No ez az, amit gyors járású óráknál nem lehet megcsinálni, egy hi-beat billegő geometriai adottságai olyanok, a tengelycsapok annyira vékonyak (vagy, ha vastagok, az óra ab ovo nem tud pontos lenni...), hogy ez kenés nélkül évek alatt tönkremegy. Olyan kenőanyagot pedig a jelek szerint nem tudott eddig még senki sem felmutatni, ami egyszerre elég kis viszkozitású ahhoz, hogy ennyire kis csapágy akadályozás-mentes kenésére alkalmas legyen - egyszersmind sokáig is tartson.. Vagy egyik, vagy másik...
Ebből a szempontból a potenciális megoldást azok a kísérleti konstrukciók jelenthetik, ahol a billegő torziós felfüggesztést kap, tulajdonképpen a szilícium-lemezből kimart kereszt-karos felfüggesztésen lóg, és nincs kent csapágya. Az ilyen megoldás viszont kérdés, hogy mennyire lesz érzékeny a vibrációkra - sikerül-e ezt megoldani... A másik gond, hogy az ilyen megoldás érzékenyebb a lengésszögre, magyarán a hajtónyomatékra - így itt szükség van a mindenféle constant-force megoldásokra - de technikailag ezekben sincs semmi új. Szóval nem kizárt, hogy a többé-kevésbé gondozásmentes mechanikus-billegős járatot végül azért sikerül kidolgozni - de az nem a CoAxial lesz...
"...a javasolt szervizciklus pedig még a hagyományos gyorsjáratú werkeknél megszokottnál, elfogadottnál is rövidebb."
Az Omega ugyanúgy 4-5 évet javasol a szervízciklusra, mint a Rolex. Jó, ez annak a tükrében, hogy 20-at ígértek, valóban nem sok, de semmiképpen sem kevesebb. Más kérdés, hogy a coax fanok körében még mindig tartja magát az a konszenzus, hogy ezek a szerkezetek kevésbé szervízigényesek. Time will tell... Én az egyetlen hátrányát inkább abban látom a coaxnak, hogy speciális tudás és infrastruktúra kell a leszervizeléséhez. Nincs az, mint egy Rolinál, hogy - kis túlzással - a sarki órásra is rá lehet bízni.
Nem tudom, hogy Te milyen és mennyi munkahelyen fordultál már meg életben, de nálam megvolt pár
profil/cégforma/tulajdonosi/háttér/beosztás stb. A gyakornokból avanzsált személyi titkárokból nem lesz egyhamar vezető.
Ha megnézed az illető önéletrajzát 3 év alatt gyakornokból lett kampányfőnök - ehhez azért kell tudás, mert
némileg más a szükséges a két pozícióhoz. Kismillió különböző bizottságban volt tag - vagy ő a joker ember, aki mindenhez ért, vagy a jó ember, akinek mindig van vhol hely. De legyen, nem kételkedek a briliáns elmék által befutott
briliáns karrierekben, csak náluk egy állandó és példamutató teljesítmény mutatható fel. Meg ugye némi erkölcsi tartás
sem hiányzik - pl. nem fenyegetnek meg bankokat jogilag korrekt szerződések módosításának érdekében...
Egy picit sok ilyen szakember van a porondon mostanság, az egyiknek elég egy nyilatkozata és zuhanni kezd a forint árfolyam, a másik közlekedési káoszt okoz - lehetne még sorolni.
Egy politikusnak nem kell puritánnak lennie, ha attól érzi jól magát, akkor a bizonyíthatóan rátermettségből megszerzett
jól fizető pozíciója gyümölcseként vegye meg nyugodtan a luxusórát - és tüntesse fel a vagyonnyilatkozatán. Mert ugye
a purparlé azon bukott ki, hogy a megkérdezett szakértő - ellentétben veled - határozottan állította, hogy a Bubbleback
bizony átesik az értékhatáron. Nem kell mindenkinek tudnia mit ér az órája, vannak helyek, ahol felbecsülik az értékét
és innentől kezdve nincs gond. A magánszféra "tisztessége" meg mérsékelten érdekel - minden cég a maga pénzét
rakja ki az ablakba, nem az enyémet.
Németországban azonnal lemondott az érintett miniszter a diploma-problémája napfényre kerülése után, vagy ha
a vagyonnyilatkozatában "benézett" vmit. Mindenütt a tisztességet szokták számon kérni a politikusoktól - ha azzal
Kérlek, értelmezd helyén, amit írtam... Nem azt mondtam, hogy de facto megbukott - hanem azt, hogy elvi, műszaki értelemben tulajdonképpen ez történt vele, csak mivel a luxus-szegmensben a puszta újdonság-különlegesség értéke elég lehet az életben tartásához - így ez egyáltalán nem jelent szükségszerű piaci bukást.
Az a helyzet, hogy átgondolva az egész konstrukció működését, előnyeit-hátrányait, én igazándiból nem látom, hogy mi olyan sülhetne ki ebből akármilyen hosszú távon is, ami jobb lenne a horgony-gátszerkezetnél. A legtöbb, ameddig eljuthatnak, az az lesz, hogy nagyjából ugyanolyan jó lesz.
A szakma fénykorában, a XIX. század vége körül legalább száz féle (!!) különböző gátszerkezet volt ismert és használt, és ezek között nem kevés volt, ami tulajdonképpen teljesen jól működött. Mégsem terjedt el - egyszerűen azért nem, mert a sokféle megoldásból lassan letisztuló néhány győztesnél vagy azonos áron volt rosszabb, vagy kicsit drágábban volt ugyanolyan - vagy sokkal drágábban nem számottevően jobb... Márpedig ez végül eldöntötte a kérdést...
És mondhatjuk nyugodtan, hogy a CoAxial tulajdonképpen már akkor is ezek között volt - az ezen az elven működő gátszerkezetek több formai megoldása ismert, és Breguet eredeti konstrukciójához mérten sem elvi síkon, hanem részleteiben mutat csak eltérést a CoAxial, kb: olyan szinten, mint mondjuk a svájci és angol horgony-gátszerkezet eltérése...
Ezek most nem tamáskodások, csak tényszerű elmélkedések. Teljesen elméleti síkról megközelítve a dolgot az a helyzet, hogy a hagyományos billegős-hajszálrugós konstrukciónak egy adott kidolgozás mellett van egy véges elérhető pontossága, egy bizonyos zavarérzékenységi faktora - és ezen a gátszerkezet milyensége javítani értelemszerűen nem tud már, csak rontani... A járatviszonyok szempontjából a legkedvezőbbek a kronométer-megoldású gátszerkezetek lennének - igen ám, de ezek annyira érzékenyek a külső zavarokra, hogy a valóságban már zsebórákban sem váltak be túlságosan (magyarán tényleges hordásnál, használatban, napi igénybevétel mellett a legfinomabb kivitelű zsebkronométerek inkább pontatlanabbak voltak, mint pontosabbak a hasonlóan finom kivitelű horgonyjáratokhoz mérten - míg teljes nyugalomban azért a kronométer teljesített jobban). Karórába ezért eleve be sem építettek már kronométer járatot - egyetlen ilyen óra sem készült szériában.
Teljesen őszintén: egyszerűen nem látom a mozgásteret - a CoAxialtól nem lesz egy karóra pontosabb - azért nem, mert csak ettől már nem is lehet pontosabb... Ahhoz olyan részletekre kellene koncentrálni - amelyekkel viszont horgonyjárattal is pontosabb lesz az óra...
A karóra valójában hatalmas kompromisszum, mert a lehető legjobb pontosságot a szabályozó és gátló lehető legfinomabb kidolgozásával, legnagyobb pontosságával lehetne elérni - ahol viszont a geometriai méretek csökkentése értelemszerűen csökkenti a relatív pontosságot is. Magyarán egy picike billegő abszolút pontossága bizonyosan rosszabb lesz (ugyanazon technikai lehetőségeket alkalmazva), mint egy nagyé. Viszont a nagy és lassú járású billegő jóval zavarérzékenyebb - ami karórában nagyon előnytelen. A nagy és gyors járásúnak meg akkora az energia-igénye, ami nem biztosítható... A picike és gyors járású jól bírja a vibrációt-rázást, kézlóbálást - viszont az abszolút pontossága pont a kis méretei miatt rosszabb... Van itt egy arany középút, aminél jobbat nehéz találni, és előbbre lépni leginkább csak a megmunkálási pontosság további növelésével lehet - ami viszont a szériagyártásban azért korlátozottan lehetséges.
Nagyon nem véletlen egyébként, hogy bár a tourbillon pont a helyzeti hiba kiküszöbölésére lett kitalálva - a legpontosabb karkronométerek között mégsem találunk tourbillont... Valójában ez is csak műszaki érdekesség - ebben a méretben és pontossággal megvalósítva ugyanis nem, hogy nem javít a pontosságon, de egyenesen csúnyán rontja azt... Mégis szeretjük - ahogy a CoAxialt is szeretjük, pont azért, mert érdekes, mert más, mert különleges, mert nem olyan, mint a többi.
De ezzel minden jót el is mondtunk róla.. És legalább mi itt, órakedvelők legyünk már ezzel tisztában...
1-1 db jol mukodo peldany utan levonni messzemeno, statisztikailag is helytallo kovetkeztetest minimum furcsa otlet :) Ennyi erovel az elso, 2500-as Omega ko-axialis szerkezetek kozul sem mind allt be par honap/ev utan. Csak epp tul sok ahhoz, hogy sikertortenetrol lehessen beszelni. Ez az egesz ko-axialis buli ugy lett volna tisztesseges az Omega reszerol, ha hazon belul kifejlesztik a szerkezeteket, tesztelik legalabb 100 vagy 1000 db oran 15 evig, es csak azutan kuldik tomeggyartasba, hogy a szerkezet bizonyitott. Nincsenek nyilvan idevonatkozo adataim, informacioim, de biztos vagyok benne, hogy ha nem is 15, de legalabb 5 evig teszteli a Rolex a sajat (teljesen) uj szerkezeteit, mielott tomeggyartasba kuldi oket. Az Omega is jobban jart volna, ha nem a vasarlokat hasznalja minosegbiztositasra, hanem hazon belul kiderul, hogy a 2500-as szerkezet nem eleg jo, es egybol a 8500-zal allnak elo. Persze ha a 2500-at hosszu evekig tesztelik, majd kiderul, hogy sz*r, es utana kifejlesztik a 8500-at, majd azt is megint tesztelik hosszu evekig, akkor nagyjabol 2030-ban dobtak volna csak piacra az elso ko-axialis orakat.
De egyebkent ha a 2500-as fiaskot zarojelbe tesszuk, a 8500-as, 9300-as, meg plane az uj 8400-as szerkezet nekem szimpatikus. Egyedul a tokokkal nem vagyok 100 %-osan kibekulve, azaz nem feltetlenul tesztenek az orak, amikbe rakjak ezeket :)
Szerintem nem bukott meg. És korai is még ezt kijelenteni. Smith csak 2010 óta építi az általa továbbfejlesztett változatot. Négy év maximum arra elég, hogy kiderüljön, tudja ugyanazt, mint a sima, csak pepitában.
Viszont hála a kis darabszámos saját gyártásnak-fejlesztésnek képes volt olyan hibákat orvosolni, amit az Omegának nem.
De azért ne felejtsül el a Patek extra lapos werkjét, ami 12 év szervízmentes működés után adta meg magát, és akkor sem az új gátszerkezetnél, hanem az automatikában. Annyit biztosan mutat - akárcsak Roger Smith működő órái -,
hogy az ötlet egyedi, valódi luxusgyártásban életképes, és csak a tömeggyártás során válik megbízhatatlanná.
Ami pedig szimpatikusabb számomra mondjuk a GP nanomütyűrjeivel szemben, hogy ez kisiparilag is javítható megoldás
( persze valószínűleg a tömeggyártott Omegáknál nem vagy kevésbé... ).
Kerdes: ezt vajon kis hazankban le tudja szervizelni az Omega hivatalos szervize? Vagy visszadobjak, hogy modositott ora? Vagy egyszerubb az LBS-be vinni? Ott elvallaljak vajon?
A Swiss made felirat esetleg nem hiányzik egy svájci óra számlapjáról?
Mert ugye a linken így hirdetik (ahogy a gyártó oldalán is).
Az acél tokos Nav-B-k számlapján ott van a származás jelölés, a titaniumról valamilyen rejtélyes okból lemaradt. Biztos nem volt elég apróbetűs festék a számlapgyárban.
Nem látom a szerkezetét - mindenesetre bármiféle gonoszkodás nélkül azt mondanám, hogy a néhány egyedi átalakítással szerzett tapasztalat ugyan igen fontos, de valójában legfeljebb arra elég, hogy látható legyen: az irányvonal nem teljesen reménytelen...
Az Omegának is több év, több tízezer-százezer legyártott, és napi szinten használt werk kellett ahhoz, hogy rájöjjenek: nem kiforrott még a konstrukció, igen komoly módosításokra van szükség...
Mára ott tartanak ugyebár, hogy újraméretezték és megnövelték a gátszerkezet elemeinek méretét, növelték a billegő méretét is, a lengésszámot meg csökkentették, és a javasolt szervizciklus pedig még a hagyományos gyorsjáratú werkeknél megszokottnál, elfogadottnál is rövidebb (miközben ugyebár a kiinduló állapot még az volt, hogy ezt majd csak húsz évente kell szervizelni)...
Legyünk azért legalább önmagunkhoz őszinték: ha nem a luxusiparról és egy egészen speciális szegmensről lenne szó, akkor teljes lelki nyugalommal le lehetne írni, hogy a CoAxial tulajdonképpen a gyakorlatban megbukott. Mert ez történt. Az ígért előnyökből semmi sem teljesült, semmi a világon - ehelyett mára sikerült jelentős energiaráfordítással elérni azt, hogy van egy viszonylag kiforrott állapot, ami már csak egy egész kicsit, már nem zavaró mértékben rosszabb csak a hagyományos megoldásoknál...
Ez az egész történet engem kísértetiesen emlékeztet az autóiparban a Wankel-motor sorsára, azt is forradalmi áttörésként értékelték, aztán több gyár belebukott (az NSU konkrétan ennek köszönhetően teljesen tönkre is ment...), és végül egyedül a Mazda tartotta egészen a közelmúltig gyártásban kis szériás, ritka érdekességként ("luxusipari szegmensként..."), úgy, hogy a kocsi teljesítménye és viselkedése ugyan nagyon impresszív lett, de a fogyasztás és a megbízhatóság, a várható élettartam problematikáit valójában soha nem sikerült megoldani...
Teljesen köznapi történés. Egyébként ilyenkor általában nem eltakarják a dátumtárcsát - hanem a dátumszerkezetet benne sem hagyják a szerkezetben - hiszen ez egy plusz terhelés. Annyira, hogy az ETA ad külön mind a 2892-höz, mind a 2824-hez olyan szotoárt, amelynek nem három állása van a gyors dátumváltáshoz - hanem csak a két végállása, hogy ez se legyen zavaró.
Hát azért egy rattrapante kronó (split-seconds fly-back) szerkezet még kvarcból sem épp lelketlen. Esztétikáról nyilván nincs túl sok értelme vitázni, de én még csak csúnyának se mondanám.
"Mindent összevetve, akármennyire is érdekes és izgalmas (és ez a luxus-szegmensben önmagában elég is, ez tény!!) a konstrukció, valójában csak annyi "előnye" van, hogy ez másmilyen..."
Ennél pontosabban nem is lehet megfogalmazni.
Pont ezért vicces, mikor sokan lenézik a kvarcórát. Lehet, hogy csúnya, lelketlen stb., de az elmúlt mondjuk 100 év legnagyobb dobása. :D
Hogyne lenne,veszel egy szép certina,tissot stb. quartzot az tán meg is vagy! Szépek is pontosak is nincs szervíz, pár évente egy elemcsere néhány ezerért és ez is elketyeg neked akár évtizedekig is. Aki nem órabolond és nincs több órája annak jó választás a minőségi quartz mert pontos ami azért az alap automatákról nem lehet elmondani,szabályozni ugyan lehet őket de az nincs ingyen. Szóval vegyél nyugodtan egy szép minőségi quartzot és örömed lessz benne.
Köszönöm a választ. Nem zavar, ha nem esnek hanyatt a 4-500 eurós órámtól, de azért ilyet veszek, mert azon, -eszerint szűk rétegbe tartozom-, aki nem tud többet költeni rá, viszont szeretne egy szép órát. Bár a leírtak alapján 3000 euró alatt nincs is szép óra...
A presztizzsel kapcsolatos kérdésem is félreérthető volt, az óravásárlás után nem a ,,Milyen órát viselek ma" fórum lesz a célom, pusztán a saját örömömre venném.
Ok, köszi, mindenképp megtekintem, pláne hogy nem is dolgozom messze onnan.
Ronin: annyira azért nem olcsók az árak! :-)
Egy tuti, most hogy végignéztem mi tetszik, a Steinhart, Longines, Tag meg ami hasonló forma utamba került szinte és mindenben ami tetszett ugyanaz a mechanika volt, mintha a Calibre 5 is ez a 2824-es alap lenne, valahogy csökkent bennem a vásárlási láz. :-) Lehet hogy én vagyok a hülye, de hogy ezeknél 100 és 600 ezer forint közötti óráknál mindegyikben ugyanaz a "bélés" van...hát nemtom. Aztán megnéztem a jelenlegi Certina DS-ben hogy mi van, ami kb. 140 körül van boltban, na ott egy 3 köves 25 dolláros kvarc szerkezet hajtja a mutatókat. :-)))
Én nem tudok róla, hogy 36-ezres lengésszámú ElPrimero-t átépített volna, ha mégis megtette, nem biztos, hogy a lengésszámot nem vitte le a felére (ugyebár a Rolex is 28800-al használta ugyanezt a werket), és azt sem tudjuk, hogy milyenek voltak vele a tapasztalatok. Korántsem biztos, hogy bevált...
És most tényleg nem alábecsülve Daniels zsenijét, igazándiból a valós, hétköznapi gyakorlatban nem látni a CoAxial előnyét. Nincs ugyanis neki - egyszerűen nincs... Még Daniels sem állította soha azt, hogy ettől pontosabbak vagy megbízhatóbbak lesznek az órák - annyi volt a felvetése, hogy ezzel az alapvetően reteszelő, minimálisan csúszó kapcsolatokkal operáló gátszerkezetnél megúszható a gátszerkezet kenése, így hosszabb lehet a szervizciklus. Mint a gyakorlatban láttuk, ez sem teljesült - lévén magát a billegő csapjait pont ugyanúgy kell kenni, mint eddig, és oda mást kitalálni nem sikerült...
Mindent összevetve, akármennyire is érdekes és izgalmas (és ez a luxus-szegmensben önmagában elég is, ez tény!!) a konstrukció, valójában csak annyi "előnye" van, hogy ez másmilyen... Semmiképpen sem jobb, igazándiból sanszos, hogy inkább rosszabb picit, mint a végtelenül kiforrott, kétszáz éve használt horgonyjárat - de azért használható, és MÁS...
Breguet pont ezért dobta félre ezt, meg például az Ulysse Nardinnál újraélesztett két gátkerekes-középreteszes (bizony, azt is ő találta ki eredetileg...) konstrukciót is - mert bár működött, de nem volt jobb, csak bonyolultabb, költségesebb, érzékenyebb.
Ettől még az Omegánál idővel teljesen kiforrottá válhat, és érdekes színfoltja lesz az iparágnak.
Szerintem volt tapasztalata. Jóval előtte épített már át El Primero-t. Az épp elég gyors járat. És a saját első tourbillonos karórája is befért egy 42mm-s tokba, miközben elég vékony volt ahhoz, hogy a saját kompakt kronográf mechanizmusa is elférjen...
Valahogy senki nem hiszi el, hogy pont Daniels ötleteire nem volt kíváncsi sem a Patek, sem az Omega, akik egyébként teljesen eltérő problémákkal szembesültek. És az Omegánál a gépi olajozás is része volt ennek.
A történet maga valóban régebbi gyökerű, de mégis csak kapott Daniels szabadalmat, pedig eleinte pont az említett Breguet Robin miatt utasították el a kérelmét másik kettő mellett ( Amit meg talán az Audemars fejlesztett tovább, azt hiszem ).
És jómaga mondta a co-axialról, hogy a mai horgony-gátszerkezet évszázados fejlődés eredménye, amely időre az ő találmányának is szüksége lesz, hogy kiteljesedjen.
Valószínű eredeti,már persze ez az eredetiség kínát jelent,az óra neve ne tévesszen meg ilyen nevű svájci óra nem létezik! Bár a cég amerikában van bejegyezve ez inkább csak a marketing miatt van,kezet foghat az invictával valszeg egy helyen készülnek.
Nyílvánvalóan ezért vágott bele az Omega. Ma ezzel, hogy "kényes" a szerkezet, semmi baj nincs, mert a luxus szegmens kifejezetten igényli az egyéni bánásmódot. Egy valódi Hermes táskára 8-10 évet is várni kell, és a használt darabok dokszor drágábbak, mint az új. Egy bizonyos árszínt felett ez a fajta "nehezen elérhetőség" vonzóbbá teszi a terméket. Teljesen mindegy, valójában mennyire jó. (Amúgy nagyon is jó!)
Az Omega - most már bizonyosan - jó lóra tett a Co-Axial-lal.
Ez a történet valójában még régebbi gyökerű, a coaxial alapkonstrukcióját ugyanis már (ki más..) Breguet kitalálta, és meg is valósította. Technikai értelemben egyébként ez a kronométer és horgony-gátszerkezet egyfajta kombinációjának tekinthető. Breguet félretolta (sok más kipróbált ötletével együtt) azzal, hogy bonyolultabb kivitelezés mellett sem nyújt valós előnyt a horgonyjárathoz képest.
Daniels pedig alapvetően lassú járatú és nagyobb méretű mechanikákhoz valósította meg, igazándiból neki sem volt tapasztalata a picike és gyors járatú óráknál vele - így nem véletlenül futott bele az Omega végül a késbe...
És lássuk be, igazándiból az Omega sem a várható műszaki előnyeiért vállalta be a vele való kísérletezést - hanem egyértelműen azért, mert kellett valami különlegesség, valami innováció, amire hivatkozva megkülönböztetheti magát mindenki mástól. Ez a hullám mostanság láthatóan elért sokakat, ezért a nagy kísérletezés a szilícium alapú alkatrészekkel, monolit rugókkal és hasonlókkal - ami viszont, attól tartok, oda fog vezetni, hogy mostanság sok olyan óra fog születni, amellyel aztán később egyfelől sok gond lesz, másfelől megoldhatatlan lesz az alkatrész-utánpótlása.. De ne legyen igazam...
Ez a történet 20 évvel az Omega bevásárlókosarának megtelte előtt már zajlott.
1980-ban adta be a szabadalmat. Addigra jópár év meló volt a háta mögött. És mire a Patek által készített - rendre megálló - prototipusok helyett a Patektól kapott- 2.5mm vastag - szerkezetet átalakította
( amit a Patek tokozott be és számlapozott fel, és ami szervizelés nélkül ketyegett napi használatban tán 12 évet, mire az automatika! megadta magát ), addigra többek között egy Omega Speedmasteren már túl volt...
Ne úgy képzeld el, hogy "Daniels eléggé ráncolta a homlokát" 99-ben, hogy hogy kicsinyítse le a találmányát. Ő már jóval azelőtt hajókronométereket, zsebórákat, és a képen lévőhöz hasonló tourbillonos karórákat dobott össze "from scratch", amellett, hogy kereskedelmi forgalomban lévő karórákon tesztelte a találmánya működését.
Szerintem az Omegánál is a sorozatgyártás, és az ahhoz, valamint az összeszereléshez való optimalizálás volt ott a gond. Becsei Áron egyik zseniális órájának terveit is bedobhatnád az Omegának. Nem tudnának vele abban a formában mit kezdeni. Szinte biztos, hogy áldozni kellene a gyártási költségek féken tartásának stb. stb. oltárán. Az óraipar elsősorban biznisz, nem álmodozás. Hiába szeretik az ellenkezőjét reklámozni. :)
Bár mogorva ember hírében állt, ezt biztos nem viccből mondta Daniels:
"I did not enjoy my visits to the factory. The prime reason was the obvious resentment of my presence, but more depressing was the realisation that these men were essentially technicians who had no love of the romance, and intellectual pleasure of the conception, design, and the construction of a beautiful and original work of art. To them, watchmaking was a practical way of making a living, and the less original thought required, the easier the work would be."
Nem akartam politizálni, de véletlenül tudom, hogy az említett János Hódmezővásárhely akkori polgármestere idején titkársági gyakornokként kezdett, egyetem mellett is dolgozott méghozzá alja-szaladgálós, hozd ide, tedd oda-munkakörben, pedig komoly egzisztenciájú szülők egyetlen gyermeke volt. Nem politikai állásfoglalás, csak tény, hogy a vidéki gyakornokból a ranglista összes lépcsőjét végigjárva lett miniszter, úgy, hogy polgármesternek háromszor választották meg 70% fölötti többséggel, ahogy képviselőnek is. Szerinted milyen szakma kell ahhoz, hogy valaki érdemes legyen miniszternek? csak teljesen véletlenül ismerem a sztorit, de utálom ezt a tipikus magyar dumát. Ugyan mitől jobb, ha a politikusokat nem az állam, hanem mondjuk a magánvállalkozásuk (ugye itt mindenki saját ötletből és kétkezi munkából lett kádkőgyáros, nagybank-tulajdonos, Ikarusz-vezér, meg minden más) fizeti? Oda majd nem csalnak? Ők tisztességesebbek lesznek? Nem itt kéne keresgélni, hanem ott, hogy mit tolerál a társadalom... Mert, ha egy vintage Rolit nem, miközben a másik politikus hamis órája rendben az fura (szerinted Ausztriában kiállt volna valaki, hogy hamisítványt hord, a Bubbleback meg nem a női vagy férfimagazinok stílusrovatába fért volna max. be?)Ez nem pártállás, Veres János Audijánál - amikor azt basztatta a sajtó - ugyanez volt a véleményem. Mivel járjon egy miniszter Thalia-val? Na ugyanezért lehet a Bubbleback-ket tematizálni, amit írsz. Mert itt haragudni kell arra, akinek olyan van a "mi pénzünkből"... Bocs tök off topic volt, többet tuti nem reagálok erre! Aki ezt politizálásnak veszi azt ezúton követem meg!
...kis hazánkban PONT. Még jó, hogy nem csak itt van élet, és találkozni más kultúrkörökben élőkkel is, ahol ez teljesen hétköznapi és a legkevésbé sem kivagyiság.
De bizony! Beszélni nagyon nem illik róla, ha van egy Rolid, mert nem csak burzsujnak, nagyképűnek is néznek - akkor se, ha óra a téma, egy saját Rolex megemlítése azonnali, megmagyarázhatatlan ellenérzést vált ki olyanokból is, akik egyébként a Mercijük teljesítményéről, sőt áráról is nyugodtan kezdeményeznek csevegést. Én sem értem, de ez egy démonizált dolog kis hazánkban...
Eléggé kommerszizálták, vagy ha úgy tetszik lejáratták. Dunát lehetne rekeszteni a rengeteg sportos fémszíjas "olcsóbb" használt modelljeivel a használt óra site-okon, míg pl. az új áron is jóval drágább Cellini-k lényegesen ritkábbak. Sajna a Submariner és tsai itt és most a "nekem is van Rolex-em, nézetek fel rám" sznobok kedvenc órája lett. Senkinek sem az
fog feltűnni, ha apuka kiszáll a fekete A8-ból két gyerekkel, a harmadiknak meg a csomagtartóból szedi ki a babakocsit, hanem amikor a kopasz fukszos nyakatlantuszkolja ki magát a bal 1-ből . Az ítéletet is ez alapján alkotják meg a kocsiról.
Az Omega csak hajszállal van lemaradva mögötte ebből a szempontból.
Vannak akik pontosan ezért kerülik a Rolex-et - nem akarják, hogy rossz helyre skatujázzák be őket. Van alternatíva cc. ugyanannyiért is.
OFF:
L. J. esetén az veri ki a biztosítékot, hogy elég gyakran beszél a munkáról, a munka becsületéről, míg maga nem igazán dolgozott a szó köznapi értelmében - mindig politikus volt. Vannak országok, ahol valóban munka a politikus élete,
de nálunk közismerten nem ez a helyzet. Neki és a tsainak a Te, a mi pénzünkből/munkánkból van luxusórája/luxusélete.
Akinek még emellett is elég pénz marad a zsebében - bár nincs benne a buliba -, azt ez kevéssé zavarja ez - rosszul teszi, ő lesz a következő, ha máshonnan már nem lehet pénzt elszívni -, de ők elég kevesen vannak.
Csányi pl. mostanság majd' akkora közszereplő, mégsem ekézik az órája miatt, pedig az övé is szokott látszani - vajon
Nekem az AP Forged Carbon Diver-rol is az Aquatimer jutott elsore eszembe. Teny, hogy egy Royal Oak az ikonikus lunettaval, plane ilyen full fekete tokba rakva, sosem tud igazan hasonlitani az Aquatimerre.
Az én fejemben az van, hogy kenés nélkül zsebóra gátszerkezetnek lett megálmodva a co-axial. Amikor eddig jutott Daniels a prezentációval, akkor mindenütt megköszönték neki az ajánlatot és nem lett üzlet. Amikor végre megvette
az Omega, akkor a nem hivatalos történetírás szerint Daniels eléggé ráncolta a homlokát, mivel ugye karóra caliber
méretben kellett megvalósítani és ugyanúgy kenés nélkül. Ez nem nagyon illik bele abba a képbe, hogy előzőleg már átalakított karóra caliber-eket, mert akkor az igény nem érte volna "váratanul". Mit tudok rosszul?
A legnagyobb problema azzal a konkret oraval az, hogy nem ezust szinu :) Egy platina Patek 5970 (100+ ezer euro) senkinek nem tunt volna fel, mint ahogy egy feherarany Rolex vagy egy acel Royal Oak Perpetual Calendar sem. SZVSZ a kornyezetet figyelembe veve kellene orat valasztania a kamerak kereszttuzeben elo embereknek. A Rolex hazai megitelesenek B. Krisztian sargaarany Rolexe sem tett jot. Kis hazankban nagyon ritka az, hogy az ember negativ eloiteletek nelkul meg tudjon jelenni egy jol lathatoan sarga- vagy rozsaarany oraval. Vagy "nagypapa oraja" vagy "rohadt burzsuj" a reakcio. Ez van, ez nem az USA es nem is Kina :)
A Rolex-nek meg már az említése is haragot vált ki sokakból. Főleg, ha valakinek a karján van... Vicces, nem is értem, de ez a jelenség létezik. L. János Bubbleback-je korántsem tartozik a drága Rolik közé (szép, arany kivitlek is 1-másfél körül futnak) mégis egy országot lehetett feltüzelni vele. Nem éppen a jó vonal ez... És szó sincs arról, hogy politizálni akarnék, de mégis, mi függhet egy kancelláriaminiszter csuklóján, aki már tízen x éve egy megyei jogú város polgármestere is volt, meg egyáltalán. Hamis óra? Az nem ciki? Egy vintage Bubbleback azért durván átlagos gyüjtői darab nem egy országvezetői státusz szimbólum... Nekem...
Állíts le az utcán találomra tíz embert és kérdezz rá a ZENITH márkanév ismeretére!
A többség nem fogja tudni, hogy miről beszélsz. A maradék kisebbség szerint pedig régi, szovjet fényképezőt emlegetsz.
Ha mégis akad egy köztük, aki óramárkára asszociálna, akkor nézd meg a csuklóját, mert lehet, hogy épp ilyet hord. Vagy, ha ez sem jött be, akkor érdeklődj utána, mert vagy akad neki otthon, vagy jószívvel beszerezne egyet.
A többiek nem ismerik!
(Az eddigi tapasztalataim legalábbis ezt támasztják alá.;)
1) En azert nem irnam le a magyarok oramarkakkal kapcsolatos kulturajat ennyire. Sok embernek mond valamit az Omega, IWC (pontosabban a Schaffhausen), Breitling es Zenith is. Teny, hogy ha megkerdezned oket, hogy milyen sorrendbe raknak ezeket es a Rolexet, nem feltetlenul az a sorrend jonne ki, amit mondjuk az eladasi árak mutatnak :)
2) Annyit hozzatennek, hogy 3 ezer euro alatt azert labdaba lehet rugni nehany kiveteles modellel, pl. vintage Speedmaster, vintage Seamaster, esetleg El Primero. Bar, az igazan szep El Primerok mar karcoljak a 4-5 ezer eurot is :(
Na igen, presztízs = fogyasztói ár (nagy vonalakban).
Egy 400-500 €-s órától nem fog hanyatt esni senki.
De ne is ez motiváljon senkit az óraválasztásnál.
De ha mégis, akkor az alábbi van:
1,
Itt (mármint az országban) igen kevés embernek mondanak valamit is az óramárkák (órakultúra hiánya, amit már sokszor megvitattunk itt), van ugye a Rolex, amit majdnem mindenki hallott már, meg a Doxa (ami nálunk sokak számára egyenrangú a Rolex-szel) és a sor ezzel nagyjából véget is ér. Személyes példa: még a nők sem fognak hanyatt esni, mert nekik is csak a Cartier és Chopard mond valamit (ezekkel semmi gond, kiváló óráik vannak ÚJABBAN, régiekről ld. APT korábbi hozzászólásait), azokon túl akik csak a Michael Kors márkát ismerik (el)...
Fentiekből kifolyólag, ha valaki is felfigyel a viselt órára, érdeklődik utána, vagy akár csak magában megjegyzi, az nagy valószínűséggel nem teljesen dilettáns, és képben van valamennyire.
2,
Utóbbi személyek, akik órakedvelők, és többé-kevésbé képben vannak (mint itt a fórumtagok), azok semmibe fognak venni (elnézést, ha túl profánul fogalmaztam) egy tucat ETA szerkezetet (ha alapból feltételezzük a mechanikus szerkezetet), úgy 3000 € alatt labdában sem lehet rúgni ilyen társaságban, ha elismerésre vágyik az ember időmérőjét illetően. A tiszteletteli fejbólintás pontosan a Rolex márkánál kezdődik (belépő a klubba, ha úgy tetszik), és ettől feljebb.
C'est la vie, senkit nem bántani szeretnék ezzel, de ez a helyzet.
Mert? Most teljesen konkrétan tényleg kíváncsi lennék, hogy szerinted mi az, amiben az IWC egyértelműen sokkal többet ad. Természetesen a márkanevet-presztízst leszámítva.
Ezt most azért írom, mert nem egy ETA-s IWC-hez volt "szerencsém", és őszintén szólva a számlap feliratait leszámítva ha megszakadtam sem láttam semmi kézzelfogható különbséget akármi más xy néven futó ugyanilyen ETA werkes órához képest. Nincs a tokokban sem semmi világcsodája, kicsit sem - egy ETA-s IWC számomra, már bocsánat, de "nem IWC". Nem is érdekel, nem is veszem meg.
A Laco Augsburg (Laco 21, Citizen Miyota 821A) és a Steinhart Nav.B-Uhr II vintage Titanium (ETA 2824-2) órákkal kapcsolatban kérném a segítségeteket. Presztizs, minőség és a szerkezeteik vonatkoztatásában. Bár presztizsben értelem szerűen nem lehet őket összehasonlítani.
Az ár, a külső hasonló tehát a szakmaiságotokra támaszkodva szeretnék dönteni.
Nagyjából 20 éven keresztül próbálta értékesíteni a co-axialt.
1975-ben már alakított át Omega automatát. 1980-ban készült el az első automata Patek átépítés, aztán a Pateknál 82-ben készültek prototipusok is. 1983-ban bütykölt meg Zenith el primero és FP szerkezetet, 1989-ben és 1996-ban pedig kétféle Rolexet.
Ok, köszi, ezt értem, de pont ezért érdekel hogy ha Longines a tok, akkor az kb. hogy mutatkozik meg szerviz árban ugyanazon kaliber esetén.
Vagy nagyon egyszerűen: mibe kerül egy Longines HQ szervize, és mibe mondjuk a Steinhart-é, ha minkettőben ETA 2824 van és beviszem az utcáról a szervízbe, én a Jóskapista ismeretlen. :-)
/félreértés ne essék, megnéztem a Youtube-on egy ilyen szét meg összeszerelést, minden tiszteletem az ilyen aprólékos munka előtt, pláne ha az tisztességgel van elvégezve, de akkor is izgatna hogy ugyanannak a munkának az elvégzési költsége miben különbözik ha más tokból szedik ki őket a szervizre/
Az ETA tucatkaliberek (2824, 2836, 289x) időszaki szervizelését normális órásműhely 10-15e Ft között elvégzi, a 7750-es kronó 22-25e. Innentől indul a brand felár, a határ a csillagos ég.
Az ETA szerkezetes /L633/ Longines szervizköltsége milyen nagyságrend, tudja esetleg v.ki? A 4-5 évenként esedékesre gondolok, nem meghibásodás miattira.
Természetéből kiindulva simán el tudom képzelni, hogy elvi síkon sem merült fel nála karórába rakni a művét, csak az Omega-projekt után meg akarta mutatni, másképp kellene csinálni, mint a 2500-ban. A típusválasztásai viszont elgondoltatók.
Smith örökölte, a műhelyével, és pl. a Daniels által
saját kezűleg co-axra átalakított Zenith, Rolex, Patek karórákkal együtt. Ő volt az egyetlen tanítványa, aki amúgy azóta eszközölt pár újítást is az eredetihez képest.
Ha csak egy jobb vízálló óra kell és később majd lesz egy Rolex akkor szvsz nem érdemes Longines-re, vagy Certina-ra költeni. A Rolex - meg még pár más - design mellett az IWC-é is "megtetszett" a Steinhart-nak, az is egy sikerült darab :
És most bocsi, de kb: ugyanannyi energiával, mint amennyibe ez a hozzászólás került, te is utána nézhettél volna...
Nézd, sznob körökben szokás lefikázni mindent, ami nem qrva drága és nem valami nagyon jól csengő márkanév van rajta. Én viszont javítgatom az órákat, járok-kelek bennük, és nagyon sokszor szembesülök azzal, hogy olcsó, "semmilyen" órák is teljesen rendben vannak - ahogy azzal is, hogy milliós árú, nagy nevek alatt forgalmazott vasak gyakorlatilag átverések, pár tízezres reális értékű műszaki tartalmat kapsz, nem többet.
Ha valaki mindenáron hinni akar görcsösen abban, hogy xy márka ötszörös áron garantáltan jobb mint zx - akkor azt természetesen úgysem lehet meggyőzni. Elvégre olyanok is vannak, akik szerint a Rolexeket szerzetesek szerelik össze szenteltvízbe mártott csavarhúzókkal... ;-)))
Ehhez képest azért egy arany Lange-t kb: egy pillanat alatt szét lehet ütni rommá... Sajnos egy ilyen, radiátorhoz odavertet láttam is, szinte totálkáros lett...
Nem, jóval egyszerűbb a magyarázat: a Robert márkanév régebbi eredetű, a névhasználati jogot vette meg Günther Steinhart, az alapító - majd valami jogvita folytán végül elengedték, "visszaadták", ég megszüntették a használatát. Azóta a "swiss made" feltételeknek megfelelő órákat a saját neve alatt, Steinhartként forgalmazza, a kínai vonal meg a Debaufree.
afelett sem , mondjuk a Langekat olyanra epitik mint egy tank -dupla O gyuru a koronatengelyen egy sima dresswatchnal -a Pateknel azt gondoltak a rengeteg tomits csak a veszteseknek valo.
Gondolom beparaztak ,hogy mivel a magyar kozonseg a Tudor markanevnel a torpikere asszocial nehogy itt meg az Alfoldire gondoljanak -es ismerve a hazai tarsadalom homofobiajat ,az Xfaktor rajongasat nem is emlitve inkabb egy jol csengo II.Jozsef 1787 rendeletenek megfeleo makanevet valasztottak :-)
A nagyon leegyszerűsített válasz az, hogy a kettő ugyanaz, a Robert ugyanazon cég korábban használt egyik márkaneve volt. Az átfedéses időszakban fizikálisan teljesen azonos órák készültek még Robert, később Seinhart márkajelzéssel.
Egyébként a Robert márkának van valami köze a Steinharthoz? Kb. egy hete itt a fórumon találkoztam először a Steinhart márkanévvel, pedig írta valaki hogy nem egy új brand. A Robert ismerős volt, korábban olvastam róla az "albán tengeralattjárók" cikknél :)
Csak kíváncsiságból érdekelne, keresgéltem a két márka múltjáról, történetéről de nem nagyon találtam semmit. Mit lehet ezekről tudni?
Ugyanis szinte bármelyik korracél tönkre fog menni, be fog rozsdásodni ha normál vassal/acéllal kerül kontakt kapcsolatba, esetleg abból egy szemernyi rátapad és ott rozsdásodik rá a korracélra. Napi tapasztalatom ez...
Rém rövid az összefoglalóm ezekről a Robert/Steinhart Ocean órákról: nincs velük a világon semmi baj. Korrekt módon kidolgozott, tisztességes tok, jó minőségű ETA 2824 szerkezet. Masszív csavaros hátlap, koronazár kettős tömítéssel. Szépen kidolgozott fém tokgyűrű - míg egy Breitling Coltban műanyag tokgyűrű van pontosan ugyanilyen szerkezetet rejtő, és designjében persze más, de minőségében érzésre nem más kategóriát jelentő tokban.
Egyébként megint kezdjük a témát túlmisztifikálni - a valóságban semmiféle csodát vagy egyediséget nem várhatunk még ebben az árfekvésben (pár ezer euróig) - sajnos...
A pőre valóság az, hogy ezen az árszintem már valójában annak sincs túl nagy jelentősége, ha a tok aranyból van. Amennyivel drágább, annyival könnyebb is megmunkálni - és egy ilyen óra végeladási árában az aranysúly/érték már alig számít valamit...
Kár ezen a területen, a luxusórák világában azon törpölni, hogy mi miért kerül annyiba, amennyibe, és a drágább miért drágább - és megpróbálni megmagyarázni magunknak, hogy bizonyára annyival jobb is...
Nem, a valós magyarázat az, hogy azért drágább, mert többet kérnek érte és pont... Még az is teljesen hétköznapi, hogy mind műszaki tartalmát, mind kidolgozottságát tekintve ugyanolyan, akár egyenesen gyengébb, mint egy sokkal olcsóbb más márkájú óra. Ennek a szektornak - mint azt már megbeszéltük sokszor - egyáltalán nem költségalapú az árképzése.
Az 5x anyagkoltseg (megmunkalassal egyutt) nem feltetlenul all messze a valosagtol, en 3-4x-rol olvastam. Hasonlo szamhaboru lehet az "1 evig keszul egy Rolex" cimu marketing maszlag is. Sok ilyen marketing szolamban persze van boven igazsag is, csak mint vegfelhasznalo erdemes feltenni az embernek a kerdest: Valoban szamit ez nekem? Engem barmiben is erint ez az egesz? A 904L eseteben a valasz: igen, erint, hiszen akinek a bore kicsit is allergias, az erintett, csak nem feltetlenul pozitiv modon :))
A marketing erejere ill. a vasarloi valasztasok kevesbe racionalis voltara jo pelda az uj Seamaster 300 Master Co-Axial. Ha megnezzuk, szinte minden parametereben -- legalabbis papiron -- jobb, mint a Submariner. Me'g olcsobb is nala, tehat elvileg sokkal jobb vetel lenne. Melyikbol fognak megis sokkal tobbet eladni, plane hosszutavon? :)
Masik pelda: volt anno egy full platina Speedmaster, a 40.evfordulos, 69 peldanyra limitalt darab. Listaaron cca. 100 ezer euroert adtak, ami nyilvan horror, de mivel csak 69 db keszult, velhetoen elkelt mind, ennyiert is. A 69 db okan marha ritka darab, raadasul platina Speedmaster ugy altalaban nagyon keves keszult az utobbi cca. 60 ev soran, ergo nagyon ertekes es erdekes darabnak kellene lennie mindegyiknek. A Speedmaste multja es pedigreje is erosen magasra teszi a lecet, egy hasznalt, jo allapotu platina Speedmaster megis csupan 28 ezer euroert kelt el nemregiben egy aukcion. Tegyuk emellé a platina Daytona árakat, hasznaltban, ami cca. 40 ezer euro. Melyik a jobb ora, melyik az erdekesebb, ritkabb kronograf? Es megis melyikbol fognak sokkal dragabban sokkal tobbet eladni? :)
Nem végeztem különösebben komoly kutatást, az első találat a guglin, ahol árat találtam ezt dobta ki:
Vegyük a drágábbik végét, 5000$/tonna, azaz 5$/kg. Egy acél tok szíjjal együtt lehet kb. 20 deka, a forgácsolás veszteségeivel együtt tételezzük fel, hogy fél kiló acélt használnak egyetlen órához. Akkor is csak 2,5 dollárra jön ki az alapanyag ára. A CNC megmunkálásban nincs különbség, a 316L és a 904L farigcsálása ugyanannyiba kerül.
A 316L-re 1000-3000$/tonnát találtam, ha ennek pedig az alsó végét vesszük, akkor kerüljön 5x annyiba a 914L
Szóval ez az óránkénti 2 dollár lenne a Rolex árazásának a titka? Ugyan, ne már!
Ezen az árszinten gyakorlatilag nincs jelentősége, hogy egy tok milyen acélból készül, de valóban marketingnek jó lehet és sok wannabe metallurgus vitatkozhat róla az online fórumokon. :)
Ez miben mond ellent annak, amit irtam? Igen, a 904L jobb tulajdonsagokkal rendelkezik, ellenallobb anyag, mint a 316L. Viszont, es ez az igazan fontos: nem elsosorban emiatt valasztotta a Rolex. Keresni akartak egy olyan anyagot, amivel konnyen lehet a termekeiket differencialni. Ha a 904L minden szempontbol sokkal jobb lenne egy atlagos oraviselo szemszogebol is, mint a 316L, akkor elhiheted, hogy a Rolexnel dragabb orakat gyarto gyartok (pl. AP, Patek, VC, Blancpain, Breguet) is mind atalltak volna az acel oraiknal a 904L-re.
A 904L tulzott sztarolasa, piedesztara emelese nekem szemely szerint azert nem tetszik, mert tul sok ponton lehet ilyen tevkoncepcioval talalkozni az orak vilagaban. Pl. amikor valaki azt allitja, hogy egy AP Royal Oak vagy egy Patek Nautilus minden szempontbol jobb ora, mint egy Rolex vagy egy JLC. Dragabb? Igen. Jobb? Talan, bizonyos pontokon.
Az okfejtésedben ott a hiba, hogy Hongkongot/Kínát hasonlítod össze Svájccal, holott a Németország-Svájc összehasonlítás lenne a helyes. Mert addig OK, hogy vmi Hongkongban/Kínában készül, de németek veszik át és
rakják össze.
Nem úgy megy a dolog, hogy "szállíts nekem tokokat, koronát, hátlapot stb.", hanem az előbbiek megfejelve tűrési-,illesztési, felületi minőségi stb. paraméterekkel. Akkor lát pénzt a gyártó, ha az áru megfelel a szerződésben
kikötött paramétereknek. A tokba/ra üveg, caliber kerül, hátlap, lünetta, a koronának passzolnia kell a tengelyre stb.
Miért szivatná meg magát a megrendelő/összeszerelő, hogy pl. a rossz menetemelkedés miatt nem passzol a hátlap,
a rossz átmérő miatt nem tudja normálisan összerakni a koronazárat tömítésestül stb.
Nem fog nekiállni kendácsolni - rövid úton viszontlátja az órát pl. a lötyögő lünetta, vagy az üvegnél beázott
tok miatt -, hanem eleve nem veszi át/visszaküldi a szúrópróba szerű ellenőrzésen, vagy az összeszerelésnél elvérzett
alkatrészeket. A németek nem a balekságukról híresültek el, vacakért nem fizetnek még keveset sem, pláne ha a következmények miatt meg ziher, hogy ők viszik el a balhét. A precizitásuk pedig nem rosszabb a svájciakénál.
Viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rövid úton feltehetjük a pontot az i-re - APT fórumtárs írt egy
elégé pozitív hangvételű review-t az elődmodellről (Robert), illetve emlékeim szerint birtokol egy Ocean One-t is. Ha szépen megkérjük, akkor talán afféle megkésett karácsonyi ajándékként megosztja velünk a véleményét az Ocean One minőségéről.
Hát az a helyzet, hogy nincs olyan, hogy rozsdamentes, csak kevésbé rozsdásodó. Egyik jobban bírja, mint a másik. A savakat pl. általában nem szeretik. ;-)
Ott a pont nincs rozsdamentes és rozsdamentesebb acél! Vagy az vagy nem! Ez sima marketingfogás semmi több! Persze az lehet hogy Rolexban 95.ös kénsavban is lehet fürödni:)
Starting in the early 2000s Rolex transitioned from using the industry standard 316L stainless steel to 904L stainless steel. Rolex initially utilized 904Lin the case only, but the newer sport watches utilize 904L in both the case and the bracelet. Even though stainless steel is supposed to prevent rusting and pitting from ocean salt water and sweat, Rolex found excess wear in the caseback threads and watch case from salt water seeping into the threads and sitting there undisturbed for years between watch services. Salt and other minerals proved to be catalysts for corrosion and deterioration around the threads that hold the caseback.
Szerintem már nem égő a kinai,hiszen tulajdonképpen minden ott készül nagy valószínüséggel annak a cuccnak a belseje is amiről írsz! És én abban sem vagyok olyan biztos hogy a nagy nevek mindent svájcban készítenek,nagyobb összeget tennék rá hogy nem!
A 14060-ba biztos nem, legfeljebb a 14060M-be ;) Viccet felreteve, objektive a 114060 _muszakilag_ minden szempontbol jobb, mint a 14060 vagy a 14060M. Izles dolga, hogy kinek tetszik jobban a regi, elegansabb formaju tok, vagy epp a nem maxi-dial. Aki pedig egyertelmuen ugy allitja be, hogy a regi modell jobb, mint az uj, az inkabb azert szokott ilyet csinalni, mert a regi modell szerencses gazdaja :)
A 904L mint otvozet tudtommal ipari felhasznalasra keszult, es a savakkal es hasonlo veszelyes anyagokkal szembeni ellenallasa a lenyeges, abban jobb, mint a 316L. Az, hogy a Rolex a 316L helyett 904L-t valasztotta, csupan marketing dontes, valojaban nincs sok jelentosege me'g akkor sem, ha az ember buvarkodik az oraval. Ez egy remek eszkoz arra, hogy a Rolex levalassza a sajat termekeit a konkurenciarol: mondhatjak pl. azt, hogy mas anyagbol, dragabb anyagbol, jobb tulajdonsagokkal rendelkezo anyagbol keszulnek az acel Rolex orak, es hogy mas nem hasznal ilyen anyagot, csak ok. Jol hangzik mindez, hatasos marketing eszkoz, me'g akkor is, ha amugy nincs sok jelentosege.
Az mondjuk kicsit "miert nem esznek kalacsot" megjegyzes, hogy hordjon aranyat, aki fem allergias. Szerintem egyszerubb titant hordani, pl. Rolex helyett ott a remek kek Planet Ocean, vagy az uj kek Seamaster 300 Master Co-Axial, meg persze olcsobb kategoriaban rengeteg kulonfele ora kaphato titanbol.
Jobb a 114060, mert csak 3 fix szem van a szijban, es van fel szem is a csatban. Vekony csuklojuaknak mar ez kapasbol eldonti a kerdest. Amugy meg, ha nem tevedek, a 114060 szerkezete is nemileg elter a 14060-etol, mint ahogy a 116610 szerkezete sem azonos a 16610-evel.
Ha egy kerámiás dátumos Subról leszedik a nagyítót, az AR réteg még mindig rajta marad, és ha az kétrétegű, akkor csak az óra szétszedésével lehet eltávolíttatni. Akkor viszont már tényleg egyszerűbb egy 114060 zafírjára kicseréltetni, legalább megmarad az eredeti tarcsiba, ami eladásnál nem egy utolsó szempont. Régebbi Suboknál nem tudom, hogy csereszabatos-e a sima és a date zafírja.
Amúgy a 114060 jobb mint a 14060:
-szebb a tokforma
-jobb a kerámibetét, bár nem olcsó a cseréje
-sokkal minőségibb érzést kelt a szíj, ráadásul ott a glidelock, ami már önmagában eldönti a versenyt az újabb Sub javára.
"Mi a baj a Steinhart HK tok beszállítójával?" - Senki nem írt bajról. Különbségekről volt szó. Márpedig Svájc - Hongkong relációban nyilván nem csak földrajzi a különbség. Egyrészt nyilván az utóbbi olcsóbban gyárt, másrészt az előbbinél a minőségbiztosítás tradíció. Az utóbbinál meg vagy van, vagy nincsen. Nézz meg egy Vector esztergát, meg a kínai változatát german touch nélkül.
Az Omega ettől függetlenül nyugodtan égetheti magát made in china pótszemekkel. Az ő cégük, ő pénzük. :)
Omega simán ad el pótszemet PO-hoz, hogy rajta virít a csomagoláson a made in china...
Ezzel 1 kategóriába került a kettő?
Ha meg nem, akkor tényleg meghatározó, hogy egy óra xy rész hol is készült? Megfelelő minőségbiztosítás mellett egy kínában készült akármi se lesz semmiben se rosszabb, mint egy svájcban készült darab.
A legtöbb gyártónál lehet találni valamit, amire tuti nem büszkék, de ettől nem lesz feltétlen rosszabb amit árulnak.
Igazából nem is erről volt szó hanem a 316l és 904l -ről. Itt jött ki hogy a sokkal drágább 904ben több a nikkel mint a másikban tehát allergénebb,viszont keményebb. Ettől függetlenül ha véletlenül odavered attól az még ugyanúgy karcolódik mint a másik.
Ez a kettő tetszik a legjobban, a Longines mint márka nekem valahogy jobban "bejön", viszont kinézetre meg a Certina szebb egy picit. Nem lehet rajtuk feliratot cserélni! :-)
A kuklopsz ragasztva van ,leveheto -nyilvan a zafirosrol ,a plexirol nem-.
veszel egy datumos Rolexet es az Edisonban leszedik rola a nagyitot viszont ha meggondolod magad kesobb akkor uj zafirt kell venned ,mondjuk az sem egy nagy kaland .
amugy a 14060 jobb mint a 114060
-szebb a tokforma
-jobb az alubetet es fillerekert cserelheto.
-szebb a szij.
ezert is van ,hogy dragabb mint a 6szamjegyu referencia.nem kivanok rola vitatkozni a kerdezonek valaszoltam.
Ízlés dolga a megfogalmazás... Nekem gyerekkori haver, akivel átéltünk egy s mást, csak spúr szegény... Rossz neki, mert korlátozza a szabadságát, de ez van.
30 M pénzzel a zsebében senki sem lépi meg a tutit - vagy ha úgy tetszik mindenki meglépi -, ha az egészet elkölti autóra, vagy csak egy részét, vagy semennyit sem és bérel/taxizik, a maradékot meg másra költi. Mindenki saját ízlése, igényei alapján dönt, még akkor is ha tudja, hogy vannak más szempontok is, amik alapján dönthetne.
Ha vki olyan körökben forog, ahol elvárás a luxusóra/luxuskocsi, akkor eszerint fog dönteni a vásárláskor, ez viszont már
egy kényszerpálya, köze nincs egyéni igényekhez, ízléshez, vagy objektív szempontokhoz". A "spúr" körökben forgók pedig megengedhetik maguknak, hogy ízlésük alapján akár másképp döntsenek. A röhögéssel meg mindenki magát minősíti...
Ízlésről próbáltok meg vitatkozni, aminek nincs értelme. Mindenki járhat jól/rosszul az órájával, kategóriától/márkától függetlenül, olyan nincs hogy a luxusóra termel(több) endorfint.
Nem erről van szó - nem látszik. Hanem arról, hogy nem nagyon illene egymáshoz a sok mókolás a caliber külsejével, aztán meg berámolni köré egy darab műanyagot a tokba. 62x lakkozom/felpolírozom a Bentley műszerfalát, aztán
Obi kategóriájú kötőelemekkel rögzítem, mert az is jó - meg olcsó-, látszani meg úgysem fog?
Elismerem a műanyag tokgyűrű létjogosultságát, de nem mindig és mindenhol...
Értelme nincs, nem érzelme, bocsánat. A spúr az spúr... Van barátom, aki egy multi felsővezetője, nem csóró csöppet sem, mégis - talán családi hagyományból, vagy a rossz tapasztalat miatt - nagyon az élére állítja. Sose vett új kocsit, azért mindig kiröhög (na nem teli szájjal, csak lesajnálóan az orra alatt), ha elviszem valami drága étterembe a feleségem, az étlapot mindig az áraknál kezdi, sőt szóvá is teszi a drága tételeket. Na ő büszkén viseli a 30-ért vaterázott kopott Doxa-t. Nem lesz sose a Breitling Transocean célközönsége. Pedig megtehetné? Meg bizony. Ettől még nem a kopott Doxa a jó választás, sem funkciójában, sem másban, de van ilyen piaci szegmens, ez tény... Megél valahogy a Dacia-Renault is, meg a Citizen meg mindenki más. De ez csak tény, semmi több...
Ez aztán semmire nem példa! Mármint, hogy Dacia-val járnak az osztrákok, meg Suzukival. Mert a meki is tele van és a Citizen-Sector stb. cégek is jól megélnek a piacon. Pont ezt írtam az éttermes példával, hogy egy presztízs-terméknél csak pici % a funkció. Nagyobb a többi tényező. A Dusteros sógor talán nem tudja, hogy S-Klasse az más kategória? Vitatja? Ja, van olyan ott is, csak érzelme nincs sok, mert max. körberöhögik. Kivéve egy spúr-társaságban, de a Merci, a Rolex és a Michelin Guide úgysem nekik szól...
Igazából a semmin lovagolunk. Egy átlagos vásárló soha nem találkozik a saját órája tokgyűrűjével.
Viszont ha netán kap egy szervizfotót, akkor nem biztos, hogy boldog lesz. Olyan ez, mintha a géptető alatt ecsettel készülne a fényezés egy autóban. Fed mindenhol? - Fed. Megvan a rétegvastagság? - Óóó, bőven. Utcán látják? - Nem. Igénytelennek néz ki? - Igen...
Szerintem a dekoratív tokgyűrű olyan, mint a számlap alatti csapágylemez díszítés. A tulaj az életben nem látja, mégis megcsinálják, mióta világ a világ. Hozzátartozik a dologhoz.
Csavarfejet sem azért políroznak, kékítenek, mert polírozás nélkül hamarabb rozsdásodik, ha 10 évig senki nem nyitja ki a beázott órát. Hanem mert van egy vélt vagy valós szakmai standard, amihez jó tartani magukat.
A saját maguk találmánya ez. Elvégre az acél hátlap alá is genfi csíkos rotor került a cal.17-es etára pl. a Breitlingnél. Nyilván úgy érezték, ez valamiféle szakmai minimum. Na, a tokgyűrű kialakítása, anyaga is az - hangsúlyozom - szerintem.
Nézz meg egy összehasonlítást a 14060M és 114060 között. Újra lett tervezve ba tok formája, sokkal robosztusabbnak hat. A kerámia előnyit ugye nem kell ecsetelni.. Sea-Dweller lünettáján végig vannak kis osztások, így sokkal zsúfoltabb, hogy ez pro vagy kontra, az egyéni ízlés kérdése. Én nem horok minden nap órát, így ha valamiből van dátum nélküli alternatíva, úgy mindenképpen azt választanám, mivel nem kell a dátumot újra beállítani, ha meg talál állni az óra. Valamint nekem sokkal harmonikusabb is a dátum és küklopsz nélküli számlap. Van akinek pedig nagyon fontos a dátum, ez is érthető. Egy Rolex esetén nyilván nem az a 6-700 € különbség lesz mérvadó a választásnál.
Ha már mindent szó szerint veszünk (egy informatikus ismerősömre emlékeztetsz): sokak szerint az Oyster szíjnál nincs kényelmesebb fém.
Visszatérve az én aspektusomra: És mi van a belső komfortérzettel? Trabantban vagy A4-ben érzed jobban magad? Azért ez elég erősen külső komfort is, télen egy fűthető bőrülés a jobb, vagy a fagyos trabantkaszni? És az általam oly sokat citált presztízs..?
Dehogynem, csak írtam hogy a nagyítósok nem tetszenek. Ismerősömnek is dátum nélküli van, bár még a 114060 előtti, ha jól tudom 14060M. Ha már itt tarunk, amúgy mi a különbség a kettő között a kerámia lünettán kívül?
A Sea-Dwellert is ma néztem pont, na az a megoldás lenne számomra tökéletes. Nem értem hogy miért nincs olyan opció Submarinerben hogy nagyító nélküli dátumos... Nagyítóst nem vennék, viszont finoman fogalmazva nem lenne hátrány ha mutatná a dátumot... 8000 eurót meg nem költenék rá csak emiatt (meg más miatt se), a többi plusz funkciót meg úgysem használnám ki soha...
Németország, Ausztria a megjelenésük óta tele van Duster-ekkel és Logan MCV-kkel - nem csak második kocsiként -, pedig futná pl. Rav4-re, vagy Sharan-ra. A Skoda pedig csúnyán alátesz "otthon" a VW eladásainak. Franciaország alpesi részein 15-20 éve is nagy sikere volt a Suzuki/Kia/Hyundai öszkerekeseinek, pedig ott is van pénz "jobbra". Egyik országot sem az igénytelenségükről elhíresült emberek lakják.
Jóllakni a Meki is jó, "reprezentálni" mérsékelten. Remekül érezheted magad egy Steinhart tulajdonosaként, de "tömeges elismerésre" nem számíthatsz, ahhoz másik óra kell - minden attól függ, mi a motivációd...
Nickback, ezért mondjuk, hogy van akinek ez presztízs - nem funkcionalitás alapján ítéljük meg az órákat - így számomra is. "A férfi ékszere az óra". Ott az 56.000-szer citált autós példa, trabant is elvisz A-ból B-be...
cizelláltabb a kérdés a Nobu-Costes vonatkozásban, de még a Bock Bisztró-Costesben is jobban értelmezhető (ez kb. Az Omega és monjuka Vacheron különbsége)... Ilyesmi. Gáz ott van, ha egy étterem ide, ebbe a szegmensbe lövi be magát, de porból ad levest (kis túlzással az ETA-s TAG-Heuer, IWC...) persze ez is sántít, de jobb hasonlat most nincs a fejemben...
Jól lakni lehet egy iskolai menzán, a Mekiben és a Nobu-ban is. de sose vitatnám melyik a jobb - ha a csajomat kellene elvinnem, mondjuk a szülinapján. Akkor itt mi az ár-érték arány? Lehetsz boldog a mekivel?
Objektívebb fokmérő a használtpiaci árazásnál nem nagyon ismert. Azt érdemes figyelni. Mi mennyit bukik, emelkedik... hogyan viszonyul az old timer órák ára a mai modellhez. ez fokmérő, hiszen sok generáció, sok szakértő tapasztalata összegződik benne.
Én úgy gondolom, az emberek ezen a "vonalon" vásárolnak :
tetszik-tudja, amit elvárok-van rá pénz-vélelmezett minőség megfelelő
Ha itt mindig/mindenkinél véget érne a dolog, akkor minden márka egyenlő eséllyel indulna, de nem ér véget, mivel
ezután jön az "élettapasztalat" - a másoktól/reklámokból/stb. felszedett információk alapján alkotott vélemény.
Minden attól függ, hogy kinél melyik rész milyen arányban vesz részt a döntésben.
Nem reális kijelenteni, hogy akinél az "élettapasztalat" kis súllyal szerepel, az biztosan rosszul választ, uram bocsá' igénytelen.
Ugyanolyan jól tudja magát érezni, akinek Steinhart ketyeg a csuklóján, mint akinek Rolex - ez az a szint, ahol össze lehet hasonlítani a két márkát, vagy bármelyiket egymással - adott szituációban bármelyik "odavágja" a másikat. És az is benne van a pakliba, hogy vkinek többször elromlik a Steinhart-ja, vagy amiatt szívja a fogát, hogy szembesül az "élettapasztalat" alapján nagy örömmel, de körültekintés nélkül megvásárolt használt Rolex nagyszervizének az árával.
Ha vkinek az okoz örömet, hogy 6-8-sok ezer EUR ketyeg a csuklóján - legyen, nem vagyunk egyformák, nem is lenne jó, ha azok lennénk. Azt viszont még senki sem tudta objektív érvekkel alátámasztani, hogy jobban megérné drága órát
vásárolni, mint egy olcsót. Ennek hiányában viszont ízlésről menne a vita, amiről meg világlátott emberek szerint
1. "Milyen műszaki szempontból hátrányos a műanyag tokgyűrű használata a rézzel szemben?" - "Nyilván a műanyag ugyanolyan funkcionális, sőt."
2. "Esztétikai szempontból egész biztosan nincs jelentősége." - Jóformán csak abból van. Csúnya.
De megkockáztatom, hogy több - méretre esztergálható - réz akad egy órásműhelyben, mint tokgyűrű pótlására alkalmas múanyag. Adott esetben ez is lehet szempont.
Elég új vagyok az órák témakörében, azonban most szántam rá magam egy komolyabbnak mondható óra vételére.
Eddig volt 3 órám, azonban az egyiknek a szíjban levő rugója engedett el, s esett le egyszer úgy h nem vettem észre.
A másik az evezés s a duna áldozata lett :D. De ez végül is nem érdekes.
Nos olyan 180-240 000 Forint környékét tudnék rászánni, Nézegettem Doxa, Tissot, Certina, Edox stb modelleket, (német márkákat is mint Bruno Söhnle, s itt mert egy kis ideig németországban vagyok, láttam is kirakatokban szépszámmal, s tetszetősek külsőre.)
Egyenlőre ebben az árkategóriában az Edoxnál találtam olyat ami nagyon tetszene külsőre, s az alábbiak lennének:
de a legutolsó automata s nem kvarc, s tetszenek is tulajdonképpen a nyitott óralapos órák, de nem tudom h meg éri-e a plusz 70 et :/
A PVD bevontokról mi a véleményetek, mert ha ennyi pénz ki adok egy óráért, nem igen örülnék neki ha egy két év után megkopna vagy mondjuk 5 után, mert hosszabb távra tervezem.
Minőségét tekintve időtállóságra gondoltam rosszabb e a kvarc egy automatánál? Illetve ha az automaták naponta másodperces tévedésekkel üzemelnek, akkor miért érdemes automatát venni? Igazából egy elemcsere nem nagy ügy.
Végszóként, milyen márkát ajánlanátok még aminek hasonló elegánsabb, komolyabb stílusa van? Hasonló árban?
Milyen műszaki szempontból hátrányos a műanyag tokgyűrű használata a rézzel szemben? A műanyag rezgés/ütéselnyelő képessége nem tompíthatja jobban a szerkezetre ható erőket? A réz vastól eltérő elektrokémiai potenciálja a tokba jutott szennyeződés és nedvesség esetén galvanikus elektrolízis szempontból előnyt jelent vagy hátrányt a műanyaggal szemben? A műanyagok hővezető képessége a rézzel szemben előnyt vagy hátrányt jelent a hőingadozás kompenzálása szempontjából az időalapnál? Melyik megoldás mennyivel több utólagos szervizköltséget jelent? A tokgyűrű nem kopó szerkezeti elem, tehát az elhasználódással nem kell érdemben számolni. Ugyanakkor a szerkezet ki és beszerelése okozhat-e olyan deformációt, ami cserét igényel és ha igen, akkor milyen költséggel, milyen eszközökkel valósítható meg?
Hirtelen ezek jutottak eszembe. Szóval a matek nem feltétlenül csak arról szólhat, hogy két vagy három Ft egy tokgyűrű előállítása.
Esztétikai szempontból egész biztosan nincs jelentősége.
Meg a Tudor-t is! Olcsóbb kivitelnek. Itt folyt róla a szó nemrég, az viszont kimaradt, hogy tokjában - főleg a korábbiak - valódi Rolexek voltak, ETA-szerkezettel. Márpedig a Roli - korábban pont a tokozásban volt a leginnovatívabb. Az oyster-Tudorok máig jó árú darabok, még 40-50 évesen is. Ne má', hogy ehhez a Steinharthoz hasonlítsuk őket! Mi ez a funkcionalitás-kérdés? Hiszen abban egy 50 ezres Seiko is verhetetlen! Meg a sima, ingyen az előfizetéshez adott mobil is! Pontosan mutatja az időt. A mechanikus karóra, ékszer, precizitás, elpusztíthatatlanság-érzés, örökölhetőség, dizájn, tradíció. Választása egyéni értékrend kifejezése, státusz-szimbólum, miegymás. A funkcionalitás csak bizonyos, nem nagy százalék az értékből, szerintem. Persze egy pontos, vízálló, elpusztíthatatlan stb. óra az egész értékét növeli úgy, hogy az a bizonyos százalék konstans marad. Mondjuk egy Rolinál a funkcionalitás 15% (hasraütés), az ár 2 milla. Egy Pateknál csak 5%, az ár 10. A Steinhart 150 ezer, így, ha 100%-ban csak funkció (pontos, precíz, szép, elnyűhetelen), presztízs dizájn meg 0, a Rolex még mindíg odavágja ebben is... Persze ez így túlzás és pontatlan, de valami ilyesmi a helyzet....
Ha maga az órakészítés nem is feltétlenül Svájcból ered, hazájának azonban mindenféleképpen az alpesi országot tekinthetjük. Közismert, hogy az ország ma többnyelvű, és természetesen a múltban is az volt, az egyes népcsoportok (ha egyáltalán lehet még erről beszélni)[...] Bővebben!Tovább »
"lehet a Breitlinget is ekézni ... 'vidáman tokoztunk japán kvarcot' ... jellegű érdekfeszítő részletek"
HáÁt, nekem van egy hasonló korú Fortis-om, ugyanolyan "japán kvarc" szerkezettel vígan tokozva, ami bizony egyáltalán nem makula egy-egy ilyen cég múltjában.
Aki nem deklarálta azt, mint a Blancpain is, hogy "soha nem csináltunk kvarc órát és nem is fogunk", nos azoknak ez nem szégyellnivaló. Ár/érték arányában sem, de akkoriban mindez még korszerű is volt. Az meg már csak hab a tortán, hogy ez a Fortis mai választékában is megállná a helyét! (Régi Breitling-ként pedig még a beszerezhetősége is túlárazottá vált mára.)
"a Tritonban réz tokgyűrű van míg egy breitling colt ban műanyag!"
Na, afölött valóban nehéz napirendre térni. Pláne, hogy a 612 forint önköltségű hamis szemetekbe is képesek már díszes nikkelezett rézgyűrűt pakolni. Nyilván a műanyag ugyanolyan funkcionális, sőt. De el kéne fogadni az óragyáraknak valamiféle sztenderdként az ilyen igényesebbnek tűnő megoldásokat...
Egy szóval nem említettem sehol a Breitlinget. De ha már szóba került, szvsz egyáltalán nem mindegy, hogy egy jó nevű gyártó múltjában találni makulát vagy hogy egy szinte ismeretlen tokozó közeli múltja csak megkérdőjelezhető fordulatokkal, perekkel és névváltásokkal teli.
Hidd el, tőlem aztán nyugodtan hordhatsz Steinhart órát, engem egészen biztosan nem zavar. De ez itt egy nyilvános fórum, annak aki tökre tájékozatlanul esik be ide esetleg nem haszontalan ha a pro mellett kontra infók is megjelennek. A Robert/Steinhart/Debaufré óráknak volt egy kezdeti felfutása itt a topicon is, aztán ez szépen lecsengett. Talán ez sem véletlen.
Nem is mondom hogy egy szint, mert nem az csak annyit mondtam hogy jó minőségű mert ez tény! Apróság de a Tritonban réz tokgyűrű van míg egy breitling colt ban műanyag! Abban a tok összehasonlításban sem lennék annyira biztos! Ma már nem kunszt jó minőségű tokokat gyártani mint évtizedekkel ezelőtt! Egy certina és egy tag tok összehasonlításnál semmi különbséget nem látni pedig az árcédulán van bőven! Mindegyik tökéletes azt sem hiszem hogy az acél minőségében lenne különbség ma már még a casio is nikkelmentes acélt használ.
Nem láttál még Rolex 114060-at vagy Sea-Dwellert? Küklopsz nélküli Sub, pont az olyanoknak, mint Te vagy éppen jómagam, akiknek vagy nem kell dátum, vagy kellően jó még a szemük a küklopsz lencséhez.
:D Csak nem árt, ha a T. óratulajdonos ki is tudja mondani a viselt márka nevét. Ld. "vecseron", "zsézsé lökút", "longájnsz", "húblót", tisszót" és társai címszó alatt...
A Rolex nevet ugye ezért találta ki Wilsdorf, mert minden nyelven, minden (pénzes) hülye ki tudja mondani. ;)
És körte - alma. A Breitling egy marketingre csilliárdokat költő, hatalmas bolthálózattal megáldott cég, ami legjobb tudomásom szerint mindent Svájcban készít.
A Steinhartnak pedig név szerint ismerem a 3-4 évvel ezelőtti kínai - hongkongi tokbeszállítóját.
Nyilván lehet a Breitlinget is ekézni, amiért kihagyja a "pár tízezer dollárért árultuk a gyárat", " a br-1 előtt sose volt saját szerkezetünk", "vidáman tokoztunk japán kvarcot a neptunba és stb." jellegű érdekfeszítő részleteket az önéletrajzából, és "a repülés beszállítója" kijelentéssel satírozza át ezt az egész kérdést.
De ha jól megnézzük, senki nem szereti a sötét időszakait reklámozni, mint ahogy azt teszi kellő öniróniával és humorral Craig Ferguson. És az másfajta biznisz amúgy is. Nem biztos, hogy a bretyónak beválna egy "régen készítettünk a maihoz képest bazári sz*rokat, de már nem" kampány. :)
De a Steinhartról meg konkrétan semmit nem tudni. Nincsenek műhelyfotók a kezdetekről, iskolai papírok bekeretezve az órás suliból, beszerzési papírok a mutatókról, számlapról. Szóval a sötét idők információ híján nem léteznek csak. Pedig lehet, forogna a szemünk a részletektől. Aztán lehet merengeni, melyik megoldás a fair a kettő közül...
És azért egy superocean steelfish 1500m tokja nyilván köszönőviszonyban nincs egy 130 ezres Steinharttal. Egy sima unitas / 2824 Revue Thommen viszont már nyugodtan összevethető szerintem is.
Maga a steinhart nagyon is jó minőségű,az előélet meg valahogy cseppet sem érdekel! Ennyi erővel a breitlinget se nagyon vegyék mert nekik is volt úgy 20éve egy kis fekete korszakuk /japán automata tokozás,gagyi quartz stb./ Persze van akinek ez fontos,de ugyanazért a tokozásért 2-3 szor annyit fizetni csak a név miatt az azért meggondolandó.
Tökéletesen egyetértek. Ebben a szegmensben egy csomó szubjektív tényező dönt a vásárlásról, és számomra az egyik ilyen a márkanév hangzása. Ha ránézek és kimondom magyarosan, hogy "tudor", akkor Vidorra meg a többi kisnövésűre asszociálok. Tjudornak ejtve már inkább a királyi ház ugrik be, de ez meg furcsa a nyelvemnek. Kár, mert egy kék Black Bay erősen megdobogtatja a szívem.
Az újabb, idei Seastar-ok már kerámia lünettások, de azokban ha jól tudom csak a Powermatic 80 enyhén műanyag szerkezet rendelhető. Pedig a bordó egész vagány ezzel a kaucsukszíjjal:
A Steinhart pedigréje nem épp makulátlan, az USÁ-ban perelték őket a névhasználatért, ott Debafré néven vitték tovább az ipart, aztán az is tulajdonost váltott. Volt valami összefüggés a Robert márkanévvel is, talán a közös Grovana háttér, de a Robert is beperelődött aztán ha jól tudom el is tűnt a színről.
Szóval ha valaki mindenáron Subnak látszó tárggyal a csuklóján akar szaladgálni, inkább javasolnám a Longines, Certina, TAG Heuer, stb. vonalat ugyanazzal az ETA werkkel, valamivel drágábban, de mégiscsak tisztább előélettel.
Nincs is jobb az NBA-nál az tuti:) A rolex az rolex hiába közhelyes,de az tényleg az egyik legjobb. Persze vannak csillagászati összegekért egyedi manufakturális verkek is ,de ezek egyáltalán nem biztos hogy jobbak sőt itt leírták már az igazán hozzáértők hogy álltalában kényes és nem is biztos hogy pontos szerkezetek. A minőség az más kérdés azért egy középkategóriás és egy top werk között nincs akkora különbség amit az árcédula mutat ez már főleg csak a márkanév és a presztizsről szól. Egyébként ha zavar a nagyító,van submariner anélkül is,igaz azon dátum sincs.
Van még bőven mit olvasgatnom, tájékozódnom a témában, az biztos...
Amúgy nem nagyon nézek tv-t, a kosárlabdán kívül minden sportot utálok, és nem láttam egy James Bond filmet sem :D
Azért hallottam/olvastam már több kevésbé ismert svájci óra márkáról, de a Steinhart ezek szerint mindig elkerülte a figyelmem :)
Egyébként amíg egyáltalán nem voltam képben a témában pont a Rolex volt az a márka, amire azt mondtam hogy sosem venném fel. Pont azért mert a csapból is az folyik, ha svájci óra akkor egyből Rolex jut eszébe a legtöbb embernek. Plusz sosem tetszett egyik sem. Aztán ahogy kicsit belemélyedtem, olvasgattam nem nagyon találkoztam megbízhatóság, szerkezet, anyagok, minőség terén negatív tapasztalatokkal, ellentétben több más nagyobb (és néha drágább) svájci órákkal. Nem tudom miért, talán mert öregszem, de pár éve még nagyon tetszenek is, főleg a Sub. (egyedül a nagyító amit még mindig csúnyának találok az összes típuson, de ki tudja, lehet 10 év múlva az is tetszeni fog :D ) Na meg az is közrejátszott, amikor először megláttam egyik ismerősömön egy Submarinert, és láttam hogy midig rajta van, kerti munka, nyaralás, egy évben 2x merülés az óceánban stb. és még sosem volt vele semmi gondja. (Bár úgy emlékszem amikor kérdeztem 700 eurót mondott az időszakos szervízre, azt azért nem tartom kevésnek)
Minőségben nem sok - de a 2892A2 egy filigrán, kopásokra, sérülésekre jóval hajlamosabb szerkezet. A 2824 egyértelműen robusztusabb, tartósabb.
Hozzátéve, hogy a műszaki megoldásaik alapján valójában egyik sem egy igazi felső kategóriás werk, ahogy a 7750 sem az. Ezek mind középkategóriás szerkezeteknek készültek eredetileg.
