Hat az europarlament szigoritott. 100%-al kell csokkenteni a szemelyautok emissziojat. Magyarul belso egesu motorokkal nem lesznek szemelyaitok. Hat kivancsi vagyok. 2035 a buvos szam.
Persze, hogyne. Tudjuk. És a fúziós erőműtől is csak öt évre vagyunk (sajnos már bő ötven éve folyamatosan..).
Egyébként bármennyire is furcsa, de igazándiból nem tamáskodom - csak az elvakultságot ellenzem, a "technikai fejlődés úgyis garantáltan tuti mindent simán megold" hozzáállást. Aki tényleg ismeri a történelmet, meg a technika-történelmet is - az pontosan tudja, hogy a valóságban kb: 50% arányban ez vagy összejött, vagy nem... Rengeteg olyan roppant ígéretes technológia, fejlesztés volt - amiből utána végül szó szerint nem lett semmi, mert a gyakorlatban a hozzád hasonló igen felületesen ítélő és gondolkodó rajongók szerint "jelentéktelen apróságokon" teljesen elbukott. Mint a Wankel a tömítésein, mint az először mindent lesöprő óriási durranásnak tűnő tárolócső az elektronszivárgáson, stb... A nátrium alapú akkumulátorokat valójában piszkosul régóta fejlesztik, már a II. világháború idején felmerült, hogy mennyivel májerebb tengeralattjárókat lehetne vele csinálni az ólomakkuk helyett - aztán az olajválság után még nagyobb lendülettel fejlesztették őket tovább, de valami "jelentéktelen apróságon" mindig elúszott a gyakorlatban is használható cellák kialakítása. Végül a közelmúltban már készültek kereskedelmi hasznosításra is ipari nátrium-kén akkuk, de ezek most a kísérleti fázisban, tapasztalatgyűjtésen vannak. És igen, lehetséges, hogy stabil erőművi kiegyenlítő akkuként akár be is fognak majd válni (soha nem lesz az energiasűrűségük közelében sem a lítiumosoknak, még a nagy hőmérsékletű, olvadt ként használóknak sem, pedig azok járműben alkalmazhatatlanok biztonsági okokból) - de autókba valami más kell.
Amúgy a többiben egyetértek, és a zöldmozgalmárok pont azért viszonyulnak igen ambivalens módon a kiegyenlítő ipari akkumulátor-technológiákhoz, mert aki közülük kicsit is tájékozott, az pontosan tisztában van azzal, hogy már egy félnapi tárolókapacitású kiegyenlítő akkurendszer - ami sem a szélenergia, sem a napelemek mögé nem elég ahhoz, hogy a 100%-os biztonsági konvencionális háttérkapacitás elhagyható legyen, csak arra jó, hogy jelentős fosszilismennyiség megspórolásra kerülhessen - atomerőművekkel (vagy akár tisztább gázerőművekkel átmenetileg) kombinálva teljesen fölöslegessé, sőt, puszta zavaró kolonccá teszi a sztochasztikus megújulókat (a víz örökbérlete a tuti, a vízerőmű mindig jó játékos marad).
Ettől függetlenül valójában semmiféle biztosíték nincs arra, hogy képesek leszünk olyan akkukat és olyan tömegben és olyan áron gyártani, ami a mobilitásban általánosan elterjedhet. Végképp nem a "professzionális" felhasználásban, a nem kizárólag bevásárlásra használt második-harmadik kisautóknál, hanem mondjuk a buszoknál, kamionoknál, egyebeknél. Most megint hivatkozzak a tegnap-tegnapelőtt is rágott Wiesbadeni esetre, ahol végül először Németországban (és majd most jön a többi, figyeld csak meg !!) nyíltan beismerte egy városi testület, hogy teljes bukás lett az elektromos buszokra átállás, egy kigazdálkodhatatlan, méregdrága befuccsolt kísérlet, ami végül csak azért nem vezetett a helyi tömegközlekedés teljes összeomlásához, mert folyamatosan tudtak-tudnak máshonnan lóhalálában bérelni ténylegesen használható dízel buszokat...
Igen, elmegy éppen fele gázolajjal egy benzines autó is, úgy talán igen, egyszer a zasztiba tankoltam még volt a tiszta etanol, hát nagyon kínlódott vele. Vagy még úgy se, nem tudom, hogyan készül a lítium ionos.
Ez a konnektorból töltögetés a zsákutca, értelmét se indokolta nekem még senki miért erőltetik.
Nem kell már sokat várnod a nátrium akkumulátorokra, jövőre tömeggyártásban lesz, és akkor elvi akadálya sincs, a tömeges elektromosításnak, de atomerőművekkel még akkor is hatékonyabban lehet ellátni az embereket(értsd jóval kevesebb tároló szükséges), mint az évszakonként jelentős eltéréseket produkáló megújulókkal.
A szokásos semmihez sem értő sötétzöld pufogás, "miért nem használják ki jobban a napenergiát", stb...
Ha kicsit utána jár bárki a szél-nap megújulókkal foglalkozó mai konferenciáknak és kiállításoknak - akkor rögtön észreveheti, hogy miközben boldog-boldogtalan napelemet próbál elsózni egyre olcsóbban (mivel ezt TUDJUK GYÁRTANI TÉNYLEGESEN), valójában a téma folyamatosan a tároláson pörög, erről beszélnek, ezen rágódnak, a napelemet - meg a szélkerekeket - a "már megoldottuk, ezen már túl vagyunk" szintjén kezeli mindenki, ellenben pont a nagy vásárlók (nap- és széltelepek potenciális beruházói) oda sem mennek magukat a turbinákat-napelemeket kínáló standokhoz (minek, tudják pontosan, mi van ott és mennyiért), ott állnak sorba, ahol konténeres akkutelepet, vagy bármiféle ígéretes új tárolási megoldást kínálgatnak - lévén (végre valahára !!!!) eljutottunk oda, hogy a hálózatra csatlakozni teljesen új beruházásokat-erőműveket ezekből már nem is engednek valamilyen átmeneti puffertárolás megoldása nélkül. Ami persze azt is jelenti, hogy a jelenleg a hálózaton fent lévők még nem ilyenek, meg persze azt is, hogy ezek a korlátozások a kicsi, lakossági egységekre még nem vonatkoznak, és ott még el lehet adni a "csupasz" napelemeket nagy számban - hát érdekes módon a mostani slágertermék a minél egyszerűbben telepíthető, meg a balkonrácsra kiakasztható kis házi napelemtábla...
De közben meg az akkus tárolás épp, hogy felfutása is az égbe lőtte az EV-vel együtt végképp a lítium árát, és minden jel szerint a közeljövőben fordul ez át valós, fizikális hiányhoz, ami végre rá fog mindenki ébreszteni arra, hogy vagy rohadtul új dolgokat találunk ki, vagy a meglévő technológiákkal nem, hogy a teljes váltás, de már a továbblépés sem lehetséges.
Ahogy már ugye egyszer a topic kedvéért végigszámoltam, a világ teljes most elérhető lítiumkészlete pont nem lenne elégséges csak Magyarország évszakos energiatárolásához - a mostani áramfogyasztási szintünk mellett sem. A világ jelenleg elérhető kb: 14 millió tonnás potenciális lítiumkészlete elméletileg talán pont elég lenne arra, hogy a világ összes ma futó-létező (kb: másfél milliárd) személyautóját EV-re cseréljük - közepes méretű akkumulátorok mellett, viszont a kobaltkészlet a felére sem futná - ha ilyen akkukat használnánk. Viszont ebben az esetben ugye egy gramm lítium sem jutna sehová máshová, sem a mobiltelefonokba, sem a laptopokba, sem semmiféle erőművi meg házi "Powerwallos" megoldásba, végképp nem teherautókba-buszokba-repülőkbe. És ezen az sem segít, ha hatékonyabb lítium-felhasználású akkukat találunk ki, nagyságrenddel ugyanis elméletileg sem tud hatékonyabb lenni (a kémia-fizika elméleti korlátait nem lehet megerőszakolni), márpedig itt nem is csak egy nagyságrenddel kellene több...
Persze, tudjuk, majd a nátrium megoldja (no abból legalább van tényleg elég), meg a szilárdtest akkuk - amikben igazándiból közben még a fejlesztésükön dolgozó tudósok egy jelentős hányada sem hisz, hiszen arról szól, hogy féligáteresztő kerámia hártyákkal kellene elválasztani az fegyverzeteket, ami egy megvalósított akkuban több ezer csak vákuumtechnológiával felvihető nanotechnológiás réteget jelentene - kb: a chipgyártás szintje csak négyzetméteres nagyságrendben, soha nem tud olcsó és termelékeny lenni, és a végeredmény vagy semmilyen komolyabb mechanikai igénybevételt (vibrációt, rázást) sem bír ki (még stabil akkunak is kétséges, még a helyére szállítást sem feltétlenül bírja ki), vagy megerősített membrán mellett még drágább, még lassabban növeszthető a vákuumban, cserébe nehéz mint az állat (a mostani folyékony elektrolithoz képest 8-10-szer nagyobb sűrűségű anyagról beszélünk).
Szóval sok minden benne van a pakliban - sajnos az is, hogy egy totális zsákutca az egész, és valami tök mást kell helyette kitalálni.
Erről lenne szó, az utánpótlást a gibraltári szorosban turbinákon keresztül kapná.
Persze a szint különbséggel a területe is csökken és a sótartalma is folyamatosan növekedne.
Persze vagy 10 atomerőműnyi teljesítmény se sokat zavarna még, viszont úgy se lenne elég. Ha ennyi energia amennyi van nem elég akkor úgy se elég 10 szer vagy 100 szor ennyi se.
Nem tudom, tényleg érdemesnek látszik egy kísérlet. Ha a nátrium kivonódik a rendszerből ott sav lesz. Ha nem higany akkor valami membrán az anód és a katód között. Csak sav lehet. (-:
De a kontinens napszelezése helyett építhetnénk egy óriás naperőművet !!!!!! Gibraltárnál. A nap elpárologtatja a Földközi tenger vizét, ezt az Atlanti óceánból pótolnánk, turbinákon keresztül...
Finanszírozni is lehetne mert keletkezne egy új tengerpart 100km el arrébb, rengeteg új vízparti telekkel.
Viszont fél óra alatt a harmadára eshet a kinyerhető teljesítmény, tehát folyamatos háttérkapacitás kell, melegtartalék, ami CO2 kibocsátással jár.
Persze... ha lenne legalább 8 órányi OLCSÓ tároló technológia... akkor a napszeles bohóckodásnak értelme se lenne... mert mehetne minden zsinórárammal...
De a kontinens napszelezése helyett építhetnénk egy óriás naperőművet !!!!!! Gibraltárnál. A nap elpárologtatja a Földközi tenger vizét, ezt az Atlanti óceánból pótolnánk, turbinákon keresztül...
Ha az emberiség fennmarad, akkor ez az erőmű MINDENKÉPPEN el fog készülni, ez nem is kérdéses. Csak az a kérdés, hogy mikor?
