Szia! Csatlakoznek a lucky fele velemenyhez. Nalam az R-919X-nel jelentkezett hasonlo problema. Erdemes kiprobalni egy krom vagy normal kazival. Ha a kazettaerzekeles a gond akkor a kijelzo is atvalt egy pillanatra type IV/metal allasra. Nalam a mikrokapcsolok tisztitasa oldotta meg a gondot. Mondjuk nalam ez a gond minden uzemmodban jelentkezett.
kb egy hónap múlva leszek otthon, az M95ről onnan tudok. Az M63 nehéz ügy mert a kazettafészek kialakítása olyan hogy csak szétszereléssel oldható meg rendes fotó...
Természetesen a műszerek és maga a kazettafészek is megvilágított hátulról :P
A készülék egy öreg holland bácsitól került hozzám Aki 1982-ben vásárolta. Gyári rackmount fülek, használati utasítás és a hab a tortán egy TO-8 oszcillátor is járt hozzá :D
Érdeklődés esetén szívesen készítek róla képeket. Annyit elmondhatok róla, hogy hihetetlenül masszívan megépített készülék, a később a helyére lépő TASCAM sorozat ennek a poros nyomában sincs. A hangzása pedig abszolút csúcskategória. TEAC vonalon korábbi kedvencem a 4 fejes R-919X volt, de mióta ez megvan.... A két készülék között akkora a hangzásbeli különbség hogy az döbbenet.
Örülök hogy most egy kép keresése közben ráleltem e fórumra mivel sok ilyen masina birtokában előfordulnak kérdéseim. Visszaolvasva az utóbbi pár oldalt megakadt a szemem a Naka ZX-9 hirdetésen... a hirdető (legalábbis az általa posztolt video alapján) egészen biztosan nem tudja hogy pontosan mit csinál kalibráció ürügyén... Látszik hogy megpróbált utánajárni, de valójában fogalma sincs róla.
A Technics HPF fejek a maguk korában az abszolút csúcsnak számítottak. Csak és kimondottan a csúcskészülékekbe rakták mivel a gyártása nagyon drága volt (tudomásom szerint a magot porkohászati eljárással állították elő, majd azt mikronos pontossággal csiszolták tükörsimára). Két HPF fejes készülékem van egy RS-M63 és egy RS-M95, utóbbit majd 15 évig kergettem mire sikerült levadászni. Ferrit fejes készülékből még az AKAI GX-ek jól ismertek, bár a gyűjteményem egyik nagyon kedves darabját a TEAC C-3X-et én valahogy jobban kedvelem. Az említett fejeken a kopás legkisebb nyoma sem látható egyik készülékemnél sem.
Tiszteletem kollega! Ha jól értelmezem váratlan időpontokban lekapcsol a lejátszás. Hasonló dolgokkal foglalkozok csak jóval nagyobb gépeken. Van egy rewox kazettásom ami ugyan ezt művelte. Nála a szalagforgást érzékelő fotó diódát megvilágító dióda haldoklott. Sajnos az elkó kondik cseréje után érdemes ezeket is átnézni mert akkor még messze nem volt ez a technológia ennyire fejlett mint mostanság. A mostani munkámból levonva nem lehet egy kaptafára húzni sok hibát. Többek között ezt sem. Sajnos a play üzemmódhoz tatozik a cpu-nak egy bemeneti ábrája, ha ez bármi módon nem teljesül leáll. Általában ezek egyenfeszültségek és a capstan motortól valamilyen és a tengelycsonkokról kapott jelek. Ezeket a hibákat nehéz kiszürni de nem lehetetlen, én a szkópot ajánlom azzal azonnal látod ha például egy egyenfeszre váltakozó összetevő rakódik szűrési problémák miatt. De láttam ennél cifrábbat is.
Valamikor a 70-es évek elején próbálkoztak a Dolby zajcsökkentővel az FM műsorszórásban (az RT is foglakozott vele anno). Valószínűleg azért tettek a 676-osba, hogy azokból a rádiókból és tunerekből is lehessen normális magnófelvételt készíteni, amelyek nem tartalmazták ezt a fajta zajcsökkentőt. A Revox A700-ban is volt RIAA korrektor...
pedig visszasírja, az ilyen bakteragyú kádereknek aranyéletük volt anno, ahogy vége lett a szardagasztásnak, rögtön hifiszakértő lett belőle, ahhoz elég ennyi ész is ;)
Valahol megvan az aljzat bekötése. Számítógépes jumperekből egyszerűen lehet hozzá csinálni csatlakozót. Ha érdekel, privátban elküldöm. Ezen keresztül nagyon egyszerűen távvezérelhető is (vezeték nélkül!), és egy kis trükkel lehet velük CD-t másolni digitálisan.
Igazából semmi komoly, az idő nagy részét az ismerkedés töltötte ki,meg a csodálat, hogy nem sajnálták belőle a vasat, meg hogy IC nuku benne, csak diszkrét elemek.
Néhány dolgot nem értek rajtuk, főleg 676oson.
Ha jól emlékszem 70es évek eleje, 9900as kortársai kb.
Íbéjen 200 ojrókért láttam elvétve.
Szal szíp darabok.
Viszont szépen szólnak.
Szíj: csak íbéj jut eszembe, mintha valami német cég rémlene, aki mindenféle retro cucchoz ajánlgat szíjakat....de itteni főguruk biztos tudnak mást, konkrétabbat is....
Azt is néztem igen. Mindenesetre próbálni kell. Hidegen, bekapcsolás után és pár órán keresztül. Ennyi szerintem bele kell hogy férjen az eladónak. Mármint idő.
Viszont ha fél országot kell átutaznia valakinek, mert nem elég szemfüles és nem tesz fel jó kérdéseket, illetve nem kap elegendő infót egy használt gépről, akkor hiába próbálja, veszik az oda-vissza út költsége és jó esetben csak pár órája az életéből.
Rásasoltam én is, beindult a fantáziám, gondoltam, még amúgy senem vót Nakám. De ami feltűnt a videóban, hogy felvételkor a REC LEVEL gombok közül a JOBB oldali sokkal kevésbé van feltekerve, mint a BAL. Most vagy a forrás hibás, vagy a kábel hibás, vagy vmi fura dolog lehet itt, ha ahhoz, hogy mindkét ledsor azonos szinten mozogjon, ennyire eltérő mértékben kelljen tekergetni a REC LEVEL gombokat.
Vagy régi jazz anyag van a forrás végén és csak az egyik oldalon püfölik a dobot, vagy szól a szaxi...
Nem szoktam kiposztolni ilyesmit, de ez fura. És ahogy mondtam, még jómagam is elgondolkodtam a licitáláson....
Egyébként meg érdeke. Minél kevesebb adatot adsz meg a hirdetésben, annál kevesebbet kérdeznek :)
Itt pl. alapvető lenne (egy ilyen gépnél), hogy ne csak a "fotók szerint"-hez hasonló leírás szerepeljen a hirdetésben.
Persze egy ilyen magnót azért alapvető, hogy kipróbálnék átvétel előtt, vagy nagyon-nagyon megbízható fórumtárstól kell hogy érkezzen postán, hogy meg se hallgassam a vételár átutalása előtt.
TC-K670-hez keresek Capstan szíjakat. A kisebbiket nem találom sehol, ennek átmérője kb. 44 mm - ez erősen megnyúlt, tehát ehhez képest kisebb kellene. Se HQ, se, Nedis, se Arwill... Esetleg van már tapasztalata valakinek az E-bay-en kapható szíjak megfelelőségéről?
Zongoralakk??? Hát már nem is Urushi? Miféle egyedi kivitel az, amit nem a 90 éves japán mester lakkozott hajnalban egy tó közepén, ahol még véletlenül sem kerül bele porszem, az ükapja ültette lakkfa gyantájából kevert ősi családi recept szerint készült lakkal 497 rétegben???
Nem dicsekvésként, csak halkan megjegyzem, a tankörömben 2 évig csak nekem volt számológépem...a képen mutatott....ki is használtam😉...én megcsináltam a feladatok számításait, nemkicsit gyorsabban mint logarléccel kitologatni,meg pontosabb is volt...cserébe megrajzolták az enyémet....nemigen szerettem a tussal bajlódni☺
Újdonság, 73-ban? Nem is láttunk ilyesmit;) Egy kutatóintézetben dolgoztam akkoriban, emeletenként jutott egy nixie-csöves asztali számológép, nem tudom a típusát (emg hunor?) kb. így nézett ki, de lehet, hogy pont ilyen volt. Nekünk saját, különbejáratú példány jutott, kromatográfiák kiértékelésénél használtuk, és egész nap vertük ;)
Mivel 1973-ban még nyugaton is újdonságnak számított és drága volt, a 100 levás árat nyilván valamiféle állami támogatás útján lehetett elérni. A HTSZ árai viszont ténylegesen a világpiachoz igazodtak, hiszen a termékeiket javarészt ott értékesítették.
"Elektronikai iparuk, félvezetőgyártásuk sztem akkoriban felette volt a magyarnak"
Hát nem tudom...o:)>
Magyarországon a 70-es években már integrált áramkörök tömeggyártása folyt a Tungsram-Fairchild kooperációban. És hol vannak azok a világhírű bolgár félvezetők?
Igen, a felsővezetők képességei hiányoztak, meg a tőke, amit egy magasabb szintű technológiába kellett volna fektetni, hogy haladjunk.
De mindenre ez vonatkozott, mennyiséget kellett gyártani nem minőséget...és olcsón, hogy a NÉP megvehesse, mindenki.
Amúgy Bulgáriában gyártottak,szereltek össze Renaultokat is, R8,R10, sőt a "teknőc" Alpine-t is, és azok nem olyan széthullósak voltak mint a román R12esek.
Azt viszont nem tudom,hogy az a kooperácio hogyan működött, alkatrészek hol gyártódtak, ment-e vissza késztermék.
Mindehhez képest tegnapi irományod leginkább úgy értelmezhető, hogy a idehaza a képességek hiányoztak. Csak ennyit tettem szóvá, nem kell többet belelátni...
szocialista értékesítésre készült hangszórók a legnagyobb jóindulattal értékelve sem haladták meg a középszert. Sem a bolgár, sem a magyar gyártmányok...
Némi ismerettel rendelkezem BRG ügyben 😉, frissen végzett mérnökként ott kezdtem, 13 évig dolgoztam ott.
Rálátásom volt gazdaságpolitikai dolgokra is, voltak hajmeresztő döntések.
A végén pedig a vezérkar szándékosan züllesztette le a céget, hogy gombokért megvehessék privatizálásukkor.
A PAPST nálunk gyártatta volna az öntvény 2xDD mechanikáját, amit az ASC-kbe építettek be, azt is az előzőek miatt nem vállalták be.
Orionban is voltak, meg még sok helyen, lelkes, nagy tudású mérnökök, szakik, akik sokszor magánszorgalomból fejlesztettek ki nagyszerű dolgokat, legtöbbje a fiókban végezte..."nincs rá igény" felső indokkal. Nekem is van 1 ilyenem a fiókomban...
Ne becsüld le mert bolgár....a gyártógépek, kontrollműszerek nagy részét az angolok adták,telepítették, betanításkor is ott voltak.
"hol volt ettől a műszaki színvonaltól a bolgár hangszórógyár"....megmondom:magasaan felette...
Munkám során volt alkalmam aVT és az Orion minden szegletébe bekukkantanom, van összehasonlítási alapom.
Más...73ban bulgáriában már emberi áron lehetett kapni ottani gyártású kvarcórát, elektronikus számológépet...megvannak,működnek.
Elektronikai iparuk, félvezetőgyártásuk sztem akkoriban felette volt a magyarnak.
Voltam anno a sliveni Elprom gyárban is...nagynéném ott volt főkönyvelő...háát, lestem csak mint giziamoziban...
Tényleg nem kötözködni szeretnék, mindenesetre az általad leírt együttműködés különösen előnytelennek tűnik, és ilyeneket nem szoktak engedélyezni az illetékes elftársak. Igazából lényegtelen, hogy dolgozott-e nekik Huszty Dénes mellett pl. angol műszaki tanácsadó, hiszen a '80-as években szocialista értékesítésre készült hangszórók a legnagyobb jóindulattal értékelve sem haladták meg a középszert. Sem a bolgár, sem a magyar gyártmányok...
Nem hivatalos minőségben voltam ott, nem láttam szerződéseket, csak azt tudom elmondani amit ott láttam, és amit ottani fejlesztőmérnök barátom, illetve a társasága elmesélt.
A HX2 magnót Fehérváron csak összeszerelték, minden alkatrészt ill. egységet a japánok szállítottak. Cserébe az Akai DC2050E hangdobozokat kapott, áttervezett váltóval, kicsit más köntösben...
"BRG is gyártott fejeket, de csak kombináltig jutottunk el, azt is milyent"
A BRG szakembergárdájáról és lehetőségeiről mindössze annyit, hogy a világ első miniatűr "kazettás" floppymeghajtója az egyik ottani mérnök zseniális konstrukciója. És ahhoz méltó minőségben, önállóan le tudták gyártani. Minden adva volt a világsikerhez - az ostoba, alkalmatlan vezetőket leszámítva. Hadd ne ecseteljem, hol volt ettől a műszaki színvonaltól a bolgár hangszórógyár...
Azert voltak lelkes es jol sikerult dolgok is. Ott volt pl. az Orion minitornya, amibol ha kifogott az ember egy normalis peldanyt, akkor az jol szolt. A baj az volt, hogy mindent kezzel "reszeltek" a gyarban, es olyan mint technologiai fegyelem, sajnos nem nagyon volt, igy nagy volt a szoras is.
Vagy a Vidi/Akai fiuzio is igeretes volt, ott volt pl. a hx2 deck, ami indulasnak nem lett volna rossz. Csak ezt is buktuk :(
OK, hogy egy hangszóróhoz kel kis papír,vas,réz oszt kész,azért nem véletlen,hogy egy JBL, Altec, Klipsh csak jobban szóltak nemhogy a VT-knél, de a neves japán cuccoknál is.
A BEAG HX125-öse is tiszta Bose koppintás...BEAG-ot nyilván hallottál...és BOSE-t??!!!
Vagy a fórum témájánál maradva:
Minden szoci ország gyártott deckeket is,...szóltak olyan jól mint akár csak egy középkategóriás Pio,Kenwood,TEAC??...
Unitra utan a ct506 nagyon nagy dolog volt, es jol is szolt. Az akkori igazi pio hangzas, de a dupla deprez az mindent vitt! Csak ezert lett melle (rovid ideig) Akai csm3 is :) ami azert szar volt...
Tudod...nyilván...az akusztika nagyon szubjektív dolog.
Abban az árkategóriában és zenei stílusban amiben én gondolkodom, nem szól rosszul....az egész rendszer került anno 2k Ftba😂.
Akkoriban Beta rádió és CT506 szólalt meg rajta.
Volt alkalmam pár nevesebb hangfalat meghallgatnom.....haveromnak HiFi üzlete volt Nakákkal,Heybrookokkal,Fisherekkel, stb...de biztos nekem van fafülem...nem estem hanyatt tőlük, főleg, hogy sok havi fizum acsarkodott az árcédulájukon.
Volt, van még pár hobbym, ahova lehet önteni a lét..😉
Konkrétan mit licenszeltek, azaz miért fizettek (volna) a bolgárok kőkemény devizát? Mi volt az a marhára különleges dolog, amit nem lehetett KGST-n belül megoldani?:))
Nem sokkal a gyártás beindulása után voltam ott...akkor még 2 angol volt ott, akik segítették, felügyelték a folyamatokat, egy technikus meg egy mérnök.
Akkor kaptam a két máig is meglevőt.
OK...szépen párba mért, válogatott db, a hosszúbb löketűből.
Tudom-tudom, poen volt. Annak idejen, (29-30 eve) ezeknek darabja, nagysagrendileg, 38.000huf volt. Van kozottuk huzosabb darab is, pl. az egyik b765-os deck amit meg keresgelek, az olyan 42.500 korul volt. Az akkor kibasz sok love volt. Ezen vidorkodtam :)
Ugyanazok vannak hírdetve régóta, nem kapkodnak értük. Nem fohsz meggazdagodni rajtuk. A legtöbben már nem hallgatnak cd-t, az új divat a médialejátszó v. htpc (fiataloknál mobil). Ráadásul lézert már nem lehet hozzájuk kapni, ki tudja meddig húzzák.
Ami szep, az szep, es emlekeim szerint azok meg jol is szoltak. Rad irok majd, de basszus, most a mai nap utan ott tartok, hogy ezeket muszaj lesz kiprobalni... kulon talanyos kerdes, hogy a szinten elo es kikotort 500db kazetta vajon megszolal-e meg? Sajnos meg nincs minden meg, hianyzik egy deck, egy equ is, ezek mashol vannak. Illetve elotte meg kijatszom veluk magam :)
Hangfalak ajandekozas (jarulek mentesen) utjan elmentek, rear probanak, tehat azokkal meg nem lesz futes.
Viszont azt neztem, hogy pl. az slps 700-900 brutal arakon mennek. Ezeken meg brutal sokat keresni is fogok :)
HS 280ban a 20 centis "mély" volt Goodmans licenc alapján bulgáriában gyártott egység.
2 változata volt, egy rövidebb és egy hosszabb lengőcsévével.
Hangminőségéről nem vagyok kompetens véleményt alkotni, mindenesetre hangrendszeremben dolgozik 2db a 80as évek óta, HX125ösök meg Isophonok társaságában....nem pénz kérdése hogy még mindig ezek szólnak...✌
Amivel én találkoztam, abban Isophon dóm volt, ott ez a lépés kihagyható. Nem tudom, gyártották-e orion magassugárzóval... talán valamelyik nepper cserélte ki?))
Durva lenne, ha még ma is ezekhez kellene ragaszkodni, gondolok itt főleg a HS280 és HS200 hangsugárzókra. (Utóbbival talán még lehet valamit kezdeni... első körben ki kellene dobni belőlük az ovál közepet).
Másrészt nem tudom, mit jelent "napi szinten analógozni". Zenét hallgatni átlagosan napi szinten szoktam (valójában igencsak rendszertelenül).
Oke, kosz. A fak melle turtam meg egy par Sony ss-E411 -et. Szerintem ez gyengebb volt mint az Orion 280 -as, akkor jol gondolom, hogy ennek is a futoerteket vegyem szamitasba?
Koncentralok a femekre, nagy tetelben hatha jobban mennek :)
Csak mint onreflekszioszeruen, a multban es kilokban kotoraszva, lesz ott meg egy-egy par Orion hs 200 (kis moddal), es hs 280-as, gyari, de anno ebbben mar nem kotorasztam. Hatha ez is szamit a kilokba, egyebkent elegge konnyu cuccok.
Ugy erted, hogy ezek mar semmit nem ernek, es sozzam el vasas embernek kilo aron. Eppen ilyen javaslatokat szerettem volna olvasni, merlegelem. Koszonom, megfontolom!
A dolgok kenyszerusegbol fognak elokerulni. Mondjuk mar ideje, eddig csak halogattam, de ez nem jelenti, hogy belekapnek ujra, de annak idejen nem volt szivem "kidobni" ezeket, mert eletem nagyon neghatarorozott resze. Erted? :)
Holnap "nagy nap" lesz. Visszaszalodok 25-30 evet a multba, es az majd megerint. Kenyszerusegbol elokerulnek regi, felsobb osztalyos dolgok. Ket Technics deck, Technics tuner, Technics cd jatekos, Yamaha erosito es ki tudja mi meg.
Elmeletileg ezeket jol taroltam, pormentesen, lezart dobozokban, stb. Kerdes majd, hogy az ido, mit muvelt a gumis reszekkel.
Egy csomo kerdesem lenne, de a legfontosabbak, hogy Ti ezekkel meg napi szinten analogoztok? Mert? Ha az elobanyaszott cuccaim jo allapotban vannak, mit kezdjek veluk? Vajon anagolozzak en is...? :)
Bizonyos idő (több, mint egy év) után újra megszaporodtam, testvért kapott a TC-K500 egy TC-K600ES "személyében". Már "csak" egy TC-K700ES hiányozna a sorból.
Ez természetesen igaz, de ezen a hölgyön azért igencsak meglátszik az élet... Van egy ilyen tipus, aki 18-20 évesen nagyon csinos aztán 40 felett ennek az ellenkezője.
Ami viszont meglepett,hogy minden indikátor fény nem Leddel, hanem 4mm-es IZZÓval állítódik elő.
Pl a bekepcsé mindkettőnél ki is volt égve...piros leddel pótoltam, bár eedetileg azok is sárgán világítottak, azáltal hogy az izzóra egy sárga koton vala húzva😉
Hehe, most azon gondolkodom, hogy Billy Idol-Rock the Cradle of Love klipjében milyen magnóról szól a zene? Mondjuk a táncoló lányra, jobban emlékszem :)
Sajnos mindent ennyire analizálok egy idő után, a zenében is szeretem néha teljesen külön hallgatni a hangszereket, vagy éppen csak hangmérnökök keverési technikáját elemezgetni.
(Tegnap néztem a 8 éves fiammal a filmet, inkább ezt ismerje, mint a mostani feminista változatot!)
Igen, efajta jártasságot én se nézek ki egy díszletesből! Bár sok az üdítő kivétel. Például a szikla című fimben az FBI például Technics RS-1500-ösöket használ egy mobil vezetési központban. A 8,5 hét című filmben Nakamichi RX-505-ös van stb. Szóval azért értenek hozzá.
Mintha az alsó polcon lenne még valami, majd kikockázom azt is. Mindenesetre eléggé képben lehetett a díszletes, hogy egy New York-i penthouse-os lakásba mégsem illene egy Akai, Aiwa vagy Sony, rögtön egy csúcskészüléket dob fel a polcra. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legnormálisabb technikai és hangzásbeli jellemzőkkel bír a masina. Szóval kap egy virtuális fejsimogatást! :)
Ohh, ha láttad volna hogyan került hozzám....alsó lemeze hótrozsda, szilikózist kaptam mire a port kizavartam belőle, előlap felső része ragyásra karmolva...nem volt kímélve a kicsi....azaz nem is olyan kicsi....
Elsőre nem is akartam magamnak, de miután próbánál tekert,szólt, meg akartam menteni.
Meg vele volt egy R77es, az is működve...gondoltam gyertek apucihoz, nálam jó dolgotok lesz már így nyugdíjas korban.😁 Időnként zenélgetünk kicsit,hogy átmozgassuk magunkat, nem kell megszakadnotok😉
Oszci mégis megy, de a poti tekergetésére nem reagál, csak a bal oldali piros nyilacska világit.
Nem valószinű,hogy nagy hiba lenne vele, de valószinüleg nem babrálok vele pillanatnyilag,felvenni nem nagyon akarok, ha mégis vagy a 757essel vagy a a 253x-el meg tudom tenni.
Irtó pipa vagyok magamra, mert eddig perfekt működött, a fenének kellett erőltetni azt a kalibrációt,úgysem akarok vele felvenni, és akkor,azután jött rá a ragya.
Ha a kazettát sem lehet ejet-elni, akkor a mechanika nem került alaphelyzetbe, elképzelhető, hogy a mechanikavezérlő motor által működtetett 3 érintkező valamelyike kontakthibás, ami olyan mint valami régi mosógép proramkapcslója, és rossz utasítást ad a procinak, ezért nem fut le a teszt bekapcsoláskor, de volt már példa a kis mechanikamotor hibára is.
Lehet kondenzátor kiszáradás is, de ha az oszcillátor nem indul el az nem valószínű.
Előfordulhat tápkör hiba is, bármi.
Szét kell szedni először megvizsgálni vizuálisan, kondik, kontatktok, esetleg valami nincs e megégve FET, tranyó, IC, nem büdös, égett e valahol a panel.
Ha minden ok, akkor kapcsrajz és műszeres méricske, meddig jut el a táp, ha egyátalán eljut, Procik lábán kijön e a megadott feszültség stb.stb. nem egyszerű ez a popszakma :-)
Ugyan nem ő vagyok, de rosszul írta le. A TA2066-nak még nem auto-accubiasa van, hanem kézi. Az accubias bekapcsolásáig jó a sorrend, aztán kéziüzem van. A gombot nem kell középre tekerni, csak benyomni-ekkor a gép elkezdi a tesztjelet felvenni és röviddel utána az accubias kijelzőjén megjelenik az aktuális álláshoz tartozó eltérés mértéke. Ezt kell a tekerőgombbal nullára állítani, miközben tartod továbbra is benyomva. Ha sikerült, a gombot elengeded és a készülék visszatekeri a szalagot a kiindulási pontra (ha fél percnél tovább tartott, akkor nem). A funkció kizárólag bias-t állít be 400 Hz-12 kHz tesztjelekkel, sem rec level, sem MOL kalibrálás nem történik.
2. Kiválasztod a megfelelő kazettát be a magnóba, majd a magnón a megfelelő kazetta tipust a tape selectorral szintén kiválasztod (jobb oldal második hármas gombsora).
3. A jobb oldali nagy monitor - tape gombot tape állásba rakod.
4. megnyomod a pause, majd a play, rec gombot, ezután elindul a nyomorult, de még egyszer pause.
5 Ez után jobb oldalon a legalsó sor accubias dupla kapcsoló közül a bal oldali on-off állásút on állásra rakod, majd a mellette lévő tekerhető és benyomható gombbal (push cal) megkeresed cca. a középállást és benyomod a gombot.
Ekkor a gép elkezd mérőjelet küldeni a kazettádra és megkeresi az optimális munkapontját a szalagodnak, valamint a maximálisan kivezérelhető szintet, max output level MOL).
A kis indikátor LED diódád világít majd az accubias indikátor skálád felett.
Ha mindent jól csináltál kb. így fog kinézni a történet.
Ez a gond velem, thali koma... :D S o h a nem adok el semmit, ezért nem tudok a kérdésedre rendes választ adni, hogy mennyiért adnám el például a 790ES-t. Ha nagyon muszáj megsaccolnom, a 808 ára olyan 40-50 közt lenne (nekem) érthető. De meg nem venném, mert nem vonz. Azokat a magnókat vettem meg, amik láttán megvolt a "na-gyere-ide-szépen".
Igen, ebben mindkettőtöknak igaza van, Én elsősorban nem a gyűjtői csúcsketegóriára gondoltam,
hanem jó minőségű, jó hangú napi használatra való gépekre.
Pl. Onkyo TA-2570, Teac 6030, 8030, V-7010, Nakamichi 582, Bx 300, Cr4. Akai Gx-75 ( nekem az MKII már nem tetszi annyira) stb. kinek melyik a szimpatikusabb.
Teljesen igaz, sőt még azt a paradoxot is tegyük hozzá, hogy az egyes gépek értékére az is visszahat, hogy milyen mértékben válik mítosszá, és milyen rangú gyűjteményekben található meg. Ez teljesen független az adott készülék technikai paramétereitől, egykori használati értékétől.
Aki meg "használni" akarja, az ma már nem fogyasztói, inkább pszichológiai kategória... A komolyabb zenefogyasztó ma nem jobb decket vesz, hanem jobb dac-ot. ;)
Én azért hozzátenném azt is, hogy az egykori csúcsgépek ára a működőképesség mellett nagyon függ a kozmetikai állapottól. szerintem az "új" állapotú gépekért a gyüjtők most is megadják az eredeti új árukat, sokszor még az inflációval növelve is. De ha egy légypiszok van rajta, már csak a felét éri.
pl nem tartom kizártnak, hogy az általam kedvelt Sony Tc-k81 ért teljesen kifogástalan állapotban most is megadják az eredeti, 600 dollár körüli árat.
Egyébként a gyüjtői árat magyon befolyásolja az is, hogy mennyi készült ( illetve mennyi maradt fenn) az adott készülékből.
Azt azért kiemelném, hogy fenti eszmefuttatásom a gyüjtői kategóriára vonatkozik. Aki haszmálni akarja, az vegyen inkáb kissé ütött kopott, de jól,működő gépet.
"Te mennyiért árulnád? Szerinted mi a reális ára?"
Szerintem az árakat elsősorban a kereslet-kínálat viszonya alakítja. 2-3 évvel ezelőtt egy középkategóriás 3 fejes deck 15-20-e ft. volt, most a duplájáért hirdetik, és egyre kevesebb van eladó.
Ezt kihasználva és látva, a "kerskedők" feltornázzák az árakat mondván, hogy a múlkor is megvettek egyet ennyiért meg ennyiért, nehogy mán az övék kevesebbet érjen. Itt igaza van kétborsnak mikor már egyesek tulzásba esnek. Igaz, hogy ilyen magas áron már nehezebben lehet eladni őket, de kivárásra játszanak látva a tendenciát.
De ha senki nem venne belőlük, vagy csak nagyritkán, egy idő urán kénytelenek lennének lejebb tornázni az árakat.
/Nem ismerjük, hogy a hirdető, mikor, mennyiért szerezte be, keletkezett ezenkívül további ráfordítása, valamint nincs vagy kevés a viszonyítás, más készülék árakhoz/
Szerintem, neked szerencséd volt a saját leírt beszerzéseddel.
Régen,én is tudtam kiárusítások, során, több , új készüléket vásárolni, külföldön.
Az elszállt árakra reagálnék, ha nem sértek meg senkit. Azt olvasom, hogy reneszánszát éli a kazettás deck. Az én korosztályom aki ismeri /felhasználói szinten/ és használta; kedvelte ezeket a gépeket, mert a haver átvette rá a vadiúj Jethro Tull vagy Level 42 LP-jét, az tudja értékelni. A lányaimnak hiába mutatom meg, nem érdekli őket. Azt sem tudják, hogy meg lehet fordítani a kazettát. Az rendben van, hogy én vágyom egy jobb készülék után, mert anno nem engedhettem meg magamnak egy normális hangrendszert, de ennyi pénzt semmi esetre sem adnék érte. 10-20 év múlva lomtalanítás után egy barna bőrű emberke fogja széknek használni a szemétkupac tetején, mert addigra a cuccosról már nem lesz aki megmondja ez meg mi a rák? 70ezer egy deckért...vagy 49...pff
Hát ez az. 27-ért vettem anno, patika volt, távval, 5 UX-PRO90 egybecsomagolva, összes papírja nájlonban, TDK demagnetizáló, két pár ujjam vastag LC-OFC RCA derót, házhoz hozta a muki. Ez volt így egy egységcsomag. Épp csak a doboza hiányzott.
Szerény tapasztalatom szerint a HPF lehet a legkeményebb, legalábbis nálam 25-30 év szinte napi használat után is teljesen kopásmentes a homlokfelülete, elképesztő mit bírt ki.
Még ma is használnám, ha közben nem került volna hozzám az a jónéhány deck, amiket emlegetek.
Igaz azt csak lejátszásra használtam, egy kisOrion volt a felvevő.
De le kell tölteni egy ingyenes Logitech Harmony szoftvert, be kell regelni magad az oldalra. Ki kell választani a tipusát a távnak és azután lehet letölteni az oldal által gyárilag elmentett kódokat (amelyek sajna egyik "V" kódú nagy magnóhoz sem használhatók), ha azzal nem megy a gép (nálam egyikkel sem ment, csak ahogy írtam, a kijelzőt tudom kapcsolgatni), akkor lehet tanítani, de ahhoz is kéri, hogy be legyél jelentkezve és egy speckó kábellel a számítógéphez legyél csatlakozva. És persze egymással szembe kell fordítani majd a két távirányítót. A gyárit és a Logitech-et.
Balfék voltam, mikor a 8030-ast és az 5010-est eladtam a saját távjaikkal, hogy nem írtam fel a számukat legalább..
Viszont nemrég böngésztem vmi yahoo-s (talán) japán oldalt és ott viszonylag pici pénzekért voltak szépségek, igaz 100 voltosak, de távval. Sőt, külön táv is volt, de nem jöttem rá, hogy hogyan lehet rendelni onnan.
Egyenlőre sétálgatok ha kezelni akarom a gépet. Bár a felvétel után egyébként sem nyomkodom a gombokat lejátszáskor, ez is igaz :) akkor már csak hallgatom a zenét.
Szeretném azt hinni, hogy lehetetlen, nem lehetek ennyire béna:
A 6030S-t szeretném távilag vezérelni, ezért a Logitech Harmony tanítható okos távirányítómat próbálom már egy órája összehangolni a Logitech oldaláról letölthető adatbázissal, de nem műxik.
Akár az 5010-esét (ilyenem volt és annak a távja símán vitte a 8030S-t, a 6030S-t és a 7010-est is), akár a 7010-esét, a 8030S-ét töltöm le, és bármelyik gombhoz rendelem hozzá a parancsokat (stop, play, stb...) kizárólag a "display" gomb műxik, vagyis ki tudom kapcsolni a kijelzőt és vissza. Semmi más nem.
Grrrrr.....
Valahonnan szerválnom kellene egy gyári távot és azzal betanítani a Logitech-et.
Valakinek ezzel tapasztalat? Próbált valaki távos decket tanítható Logitech távval vezérelni sikeresen?
Érdekes módon az ősrégi Rega Planet cd lejátszómat azonnal hozzárendelte a program a távirányító szükséges gombjaihoz és tökéletesen működteti is.
Értettem korábban is, csak ennyire nem ismerem a piók (meg a többi) mechanikáját. Az tényleg érdekes, ha ua mechanika az egyikben papíron jobb, mint a másikban. Talán az áramkörök, amik szabályozzák, mások.
50442 hsz-m, második bekezdését kimondottan, csak a Pio / elméletileg, és valószínűleg a valóságban is/ azonos futómű tekintetében a javuló nyávogás adatra értettem.
1) Permalloy - softest of the lot, reasonably good saturation, poorest PB performance due to HF losses and added noise. In a cassette head each core has from 4 to 7 laminations.
2) Hard Permalloy - has better wear resistance compared to a simple permalloy but otherwise not much difference.
3) Crystalloy - Nakamichi specific alloy with a very good wear resistance and better than other metal alloys HF performance and saturation.
4) Hot Pressed Ferrite (HPF) - the worst of ferrite types, crumbling in time - Hitachi DE-66 and Sony HPF "Ferrite&Ferrite" heads in my album are of such type. Even in a good condition it is probably the worst material overall, low saturation, noisy, HF performance not very good.
5) Isostatic Pressed Ferrite (IPF) - much better than HPF, some of IPF heads work for very long time without much deterioration due to a smaller grain size and better packing density.
6) Single Crystal Ferrite or Mono-crystal Ferrite - potentially one of the best head materials, especially for playback
DD, de nem quartz. Mindegyik jó metálra (m95 hpf fejes!). Az sx sendust fej. Az mx hard permalloy. Az ax amorf. A hpf hot pressed ferrit. Az AZ (bár kevés az info) talán keámia bevonatú. Ezeknél a felvevő fej hard permalloy, az kopik el előbb.
Keménységi sorrend:
permalloy
hard permalloy
sendust
ferrite
amorf
Single Crystal Ferrite (GX - AKAI, eléggé sérülékeny)
Minél keményebb, annál tartósabb.
A Naka Crystal Permalloy feje szerintem hard permalloy.
DD az tuti, de emlékeim szerint mintha láttam volna kvarcot benne,amikor szét volt kapva,....de lehet,hogy csak egy homokszem volt😁
Kapcsrjzom meg nincs róla.
Technics fejek:
Valaki tudor felhomályosítana ez ügyben!?
AX,MX,SX,HPF...melyik miben jó, miben nem.
Amit tudni vélek:
AX..laser amorphus, tartós,metalt tud.
HPF: Ferrit fej a korai idökből, élettartama világvége+1hét,kis előmágnesezést bír,metal-felvételre nem jó,telítődik. Lejátszásban mélyátvitele nem jó.
A Pioneer CT 757 fiatalabb, modernebb. A fejen kívül sok egyéb tényező is befolyásolja a hangot. Pl. a 253x utáni b85 a Stereoplay tesztjében rosszabb eredményt ért el, mint a 253x. Pedig azonos a fejük. És az rs-b100-ban is ez a fej van., annak meg sokkal jobb a specifikációja mindegyik technics magnónnál.
Néhány hónappal ezelőtt régi magyar számokat vettem fel a YT-ról. Egészen tűrhetően szólnak, sok közölök (NB) szerintem a zenekar saját feltöltése. Negyedsávra 19en televettem egy 3600 lábas Hitachi szalagot velük.
Pár hét múlva rájöttem hogy kellenének ezek kazettán is, hogy a kocsiban is tudjam őket hallgatni. Nosza felvettem még egyszer az összes számot ugyanonnan TDK SA-ra (régi fényes fóliás, marha jók még most is)
Aztán a könnyebb kezelhetőség miatt már csak otthon is a kazettákat hallgattam folyamatosan. Ma elővettem a szalagokat és végighallgattam azt. Hát meg kell hogy mondjam a 19-es felvétel egyértelműen jobban szólt mint a kazetta. Valahogy simább volt, jobb volt hallgatni.
Szerintem, mint korábban is irtam,a három közül a Pio a legjobb hangkép szempontjából.
Érdekes, amit írsz mert a Pioneer több készülékébe szereli ezt az eredetileg Alps által tervezett, és gyártott futóművet, és szinte típusonként eltérő értékeket, ad meg rá.
Szerintem az Onkyonak nem volt quartz vezérlésű magnója. És az is egy capstanos. A Pio wrms értéke jobb. Ennyiből jobb a mechanikája, erre gondoltam. Más szempontból (pl. megbízhatóság) nem tudom megitélni.. Azonban a fej mindenképpen a Technicsben a legjobb és legtartósabb.
Nekem az Onkyo és a Technics müszakilag egyaránt tetszik,talán az előbbi tűnik komolyabbnak, márcsak a méretei miatt is.
A Pioneer a legfiatalabb ha jól tudom, lehet azért is nekem az a 3. rangsorban.
Mondom műszakilag, nekem mint gépésznek☺.
Aztán hogy zeneileg,akusztikailag mi a rangsor nem tudom.
CD-ről felvételt készítve egyiknél sem érzek különbséget a Source vs Tape állás között, megjegyezve hogy 60 ées füleim már nyilván nincsenek a topon.😞
Amúgy meg a kazettáim CT506-ossal majd miniOrionnal lettek felvéve föleg Petőfiről,szal azokat visszajátszani nem nagy kunszt, egy ZXL 1000-es sem tud velük csodát művelni.
Mostanában meg miről veszünk fel ha egyáltalán...
Netről? TV-ről?...CDt nem játszok át, LPt sem, azokat meghallgatom egyenesben.
Hangminőség nagyon szubjektív dolog,függ attól is milyen a lánc többi tagja.
Azért volt a Pótkérdés hogy tanult fórumtársaim véleményét is megismerjem, mert akkor tudok viszonyítani.
Mellesleg nekem a "retrós" jellegű gépek jönnek be,70es évek vége,80as eleje.
Van a kazettás éra végéről egy csúcs JVCm, mindent tud,csilivili,hibátlan, nekem mégis a 10-15 évvel idősebb gépek a gyengéim.
Pl. a Siemens 555ös, dögnehéz,akkora elekromágnesek vannak benne,hogy amikor üzemmódot vált,megmozdul alatta a szekrény is😁, csattog mint a szovjet dízelmozdony a mellékvágányon😉, mégis imádom.
Megvan hozzá a receivere is, 15kiló, nem spóroltak az anyagon.
Vagy a Yamaha TC720B, abban csak azt sajnálom, hogy HLC-s. /Human logic control...azaz mechanikus nyomógombos😁/.
A Technics dbx-es szériájából megvan a 255,228 meg a B18 is, meg van egy HPF fejes 671US, ami már fronttöltésű, de a kazetta még fekszik. Logic Control+analóg kivezérlésjelző, akárcsak a Siemens.
Sajnos nemrég lecsúsztam egy svájci, gyorstekerés-hibás GXC 750D-s Akai-ról. Vitrinben jól mutatott volna akkor is, ha nem tudtam volna megreparálni.
De nem ezekre a Technicsekre gondoltam. Hanem az utolsó szériára, azok között is a két csúcsmodellre. Elsősorban az MR fej miatt, másodsorban azért, mert ezek elég fiatal és mechanikájukban igen egyszerű jószágok. Ez a két dolog elég jó metszetet ad használhatóságra, állapotra. Az MR fej pedig a lejátszás minőségére (ismét csak az állapotát említem). Az azimut baromi fontos dolog. De egyrészt, a bezugsband szalagé nem feltétlenül egyezik az éppen betett kazettáéval, másrészt ennyire nem bonyolult beállítani: Monóra kötve az átviteli láncban valahol a jelet, igen precízen be lehet tekerni, fülre. Hallani fogod, hol jó. :-)
Igen, a 253ban AX a fej. Van 250es meg 255dbx is, azokban SX.
Mindegyik tökéletes mechanika funkcionalitással bír, persze elektronikailag is.
Az Onkyo meg a Pioneer gyorsban kissé gyenge, gondolom az idler gumifelülete bekeményedett,lehet kis járatás után javulna a helyzet.
Jó 10egynéhány éve csücsültek egy padlásszoba szekrényében.
Nekem az Onkyo a legszimpatikusabb, felépítésileg, Kinézetileg olyan igazi retrós darab, akárcsak a Technicsek, nekem ezek jönnek be....kár hogy nem Deprez-esek:)
A Pioneer szinte túl modern...műanyag front... igaz amúgy a "még van benne anyag" kategória....sztem:).
Ha a lejátszás a fő szempont, én tennék egy nagy ikszet az amorphous Z fejes teknicsekre. Az az MR fej minden másnál alacsonyabb saját zajt produkál és különösebb hibáktól, kontúrtól mentes átvitelt.
A HFM soha nem engedett volna meg magának efféle önkényes szövegkivágást, ahol a lényeg sikkad el: az, hogy miféle bazári kütyükavalkádból emelkedett ki ennyire a kis Aiwa.
Igazad van, de azt se hagyd figyelmen kívül, hogy a teszt után a HFM évekig referencia-készüléknek használta a 220-as AIWA-t és ezalatt az idő alatt egyetlen olcsó deck sem tudta felülmúlni ezt a magnót.
Mint elismert szakértő én ezt a javaslom "referenciagépnek". Ha sikerül, ez akkora csapás lenne a hanyatló nyugatnak. hogy még én is elmennék népszavazni:))
Nép:)szavazásra bocsájtom az alábbi ügydöntö kérdést....Brüsszelnek semmi köze hozzá:)
Müszakilag melyik decket érdemes teljesen pikkpakk állapotba hozni,hozatni? Gondolok itt a teljes mechanikai felújításra és a teljes elektronikai bemérésre.
Értem ezt úgy, hogy technikailag melyik a legérdekesebb, legigényesebb, mondjuk úgy, hogy egy "refereciagépet" csinálni belőle.
1: ONKYO TA 2066
2: Technics RS-M 253 dbx
3: Pioneer CT 757
Pótkérdés: hangminőségre melyik a legelfogadhatóbb?
A "fotógalériáról" nem is beszélve. Tucatnyi lebutított fénykép feltöltésének lehetősége helyett nem több értelme lenne 4-5 normális felbontásúnak? Mintha szándékosan gagyizásra lenne optimalizálva...
"Ezt nem én mondom, ezt a HiFi Magazin szerkesztősége írta le."
A HFM soha nem engedett volna meg magának efféle önkényes szövegkivágást, ahol a lényeg sikkad el: az, hogy miféle bazári kütyükavalkádból emelkedett ki ennyire a kis Aiwa.
"Ettől függetlenül a hangja - valószínűleg - elmarad a Nakamichi Dragon hangjától"
V A L Ó S Z Í N Ű L E G
o:)
Lököttke se volt piskóta, ám ez a duma a feltette a koronát mai termésre...P)
A-B vaktesztekből idézni, következtetni, vagy személyesen megtapasztalni valamit, két teljesen különböző dolog. Ilyen tesztekből tudhattuk meg hasonló érdekességek mellett pl., hogy a Quad 405 végfok egyértelműen jobban szól, mint a Naim Nait:) Darvas személyesen kacagná ki, aki manapság az ott leírtakkal próbálná a Q.405 fölényét alátámasztani. A szubjektív meghallgatások akkor kezdtek el hasznossá válni, amikor DL vette a fáradságot, és a szeánsz után, ill. másnap megpróbált a tesztkészüléken zenét hallgatni...
Az eladó nem tudja előresorolni a cuccát legalább is mindenféle befizetés, díj nélkül azaz ingyenesen.
Így az szépen a lista aljára kerül ahol a kutya sem nézi.
Persze a rutinosabbjai igen.
De ha több mail címen, több accounton regel be, akkor cserélgetheti a hirdetést előresorolási díj nélkül, "hála" ennek a csodás megmaradt jófosásnak :-(Mert az Apród és az OLX az nem volt jó ugye, ahol maga a weboldal ajánlotta fel bizonyos idő után a hirdetés előrehozását.
Csak kérdeznék ha lehet. Barátkozom a gondolattal, hogy megveszek egy magnót, de egyik napról a másikra eltűnik és ugyanannyiért föltűnik máshol /más városban/ más eladóval, de a fénykép és az ár ugyanaz. Ennek mi az értelme?
"Vegyem, ne vegyem? Nos, ezúttal nem félünk tanácsot adni az Olvasónak. Minden érvünk az Aiwa AD-F220Z mellett szól - merthogy ez az a készülék, amely vitán felül a legjobban szól. Műszakilag is ez a legkorrektebb."
Ezt nem én mondom, ezt a HiFi Magazin szerkesztősége írta le.
Ettől függetlenül a hangja - valószínűleg - elmarad a Nakamichi Dragon hangjától, de egy olyat úgysem használ az ember digitalizálásra, azt csak mutogatja a vitrinben :-)
Elég nagy perselye van a hangtengelynek, az biztosan sokat kibír. Ahogy elnéztem, lejátszáskor mágneses kuplungon keresztül hajtja a felcsévélő orsót, minden más fogaskerekes. Nincs benne dörzskapcsolat, vagy idler. Azért egy árnyékolt trafót tehettek volna bele.
Kollégiumi szobatársam 5 évig nyúzott egy ilyet (képzelheted mit kaphatott...) utána még elfogaható állapotban lévő gépet megvette tőle egy fiatal kollégista....
Némelyik gyártó némelyik sorozatának tényleg van olyan sajáthangja, amely a belépőszinttől a csúcsmodellig visszaköszön, de pl. egy Aiwa F220 vs. F990 nagyon más világ. Az árkategóriájához képest a kicsinek is kifejezetten alacsony volt a nyávogása...
- Kévés gumi van benne, (görgő+lapszíj + a számláló kis gumipertlije)
- Nagyon alacsony a nyávogása,
- Kedvező feltételekkel jutottam hozzá (csere egy mobiltelefonra :).
Egyébként alapfokú jószág, de érdekes pillangó szerű kombi feje van. Nekem csak lejátszásra kell. A hangja a 220-aséra hasonlít, de mélyben gazdagabb .
Neked is köszönöm! Valószínűleg ez a helyes méret. Közben találtam itthon egy 220-ba való eredeti gyári (!) szíjat, azt bele bűvészkedtem, és láss csodát, feléledt. Öröm és boldogság! :)
Eredeti lomis magnó, a fejek és a gumigörgő állapota alapján nem is használták soha. A szíjakat egy kollégám vette ki belőle, mert kellett neki egy másik gépbe. Ezt meg nekem adta. Indulhat a digitalizálás!
Nép:)szavazásra bocsájtom az alábbi ügydöntö kérdést....Brüsszelnek semmi köze hozzá:)
Müszakilag melyik decket érdemes teljesen pikkpakk állapotba hozni,hozatni? Gondolok itt a teljes mechanikai felújításra és a teljes elektronikai bemérésre.
Értem ezt úgy, hogy technikailag melyik a legérdekesebb, legigényesebb, mondjuk úgy, hogy egy "refereciagépet" csinálni belőle.
1: ONKYO TA 2066
2: Technics RS-M 253 dbx
3: Pioneer CT 757
Pótkérdés: hangminőségre melyik a legelfogadhatóbb?
Köszönöm, hogy ennyi időt számtál rá(m)! A szerkesztős lesz a jó módszer, mert a cérnához nincs elég hely. Mérni sem lesz egyszerű a két tengely/tárcsa távolságát. Most egy 63mm-es van benne, de ez eléggé feszes.
Mérd meg. Én sem találtam 5 percnyi google-al. Tengelyek közötti távot könnyen le tudod mérni, a görgők, lendkerék átmérőjét is, ezeket fel tudod akkor rajzolni és kiszámolni pontosan, meg korrigálni a nyúlást. Vagy, ha ügyes vagy, cérnát kifeszíteni a mechanikán és aztán azt jelölni, mérni.
Aki idlert szeretne csináltatni (nem horror áron) annak ajánlom figyelmébe ŐKET! Támasztógyűrűként kell megrendelni tőlük e-mailben megadva a külső-belső átmérőket, valamint a szélességet (vastagságot)és a szélességet kell megadni.
Azt, hogy "ide írok", meg azt, hogy a "táp is készen van" azt értem, de a kettő közötti szövegből viszont egy szót sem értek :-))
De úgy látom, hogy szerencsére nem is nekem kell érteni. A lényeg az, hogy nagyon köszönöm a munkádat, majd egyeztessük az anyagiakat és a visszajuttatást.
Ide írok, mert hátha egyszer jól jön valakinek. Megszületett az eredmény, működik az F770 kalibrálással is! Valóban hibás egy beszerezhetetlen IC, mégpedig a kalibrációt intéző céláramkör (LA6505C-609, a Compu-Brain). A hibája viszont (még) nem olyan nagy. Ez az IC vezérli egyben a LED-eket, melyek a kalibráció állapotát jelzik vissza, és kalibrálás közben ugyanakkor némítja a készülék be- és kimeneti pontjait. A hiba pedig igen jópofa: Ha a sikeres kalibrációt jelző LED, vagy sikertelenség esetén a három másik (Bias, Cal, EQ) világít, akkor a készülék egyben néma is. Az oka némi tortúrával, de meglett: Az IC némító kimenete logikai szintekkel beszélget, 0 V, ha néma, 5 V, ha engedett a hangút. És a hiba ezzel a kimenettel van. Valószínűleg az IC öregedése miatt ez a kimenet nem megy fel egészen a szükséges szintig, ha a fent említett LED-ek valamelyike világít. A némításról kap jelet más digitális áramkör is, ám az logikai áramkör, és az IC által ekkor produkált kb. 3,6 V még belefér bőven a TTL tűrési tartományba (az UPD546C Vih értéke 2 V), ezért eleinte nem is volt gyanús. Ám, a némításért felelős áramköri résznél nem! Ott egy PNP tranzisztor emitteréhez képest kellene megjelennie legalább akkora feszültségnek, hogy az zárva maradjon. Ez az emitter egy "diódányira" van az 5 V-tól, vagyis körülbelül 3,8 V felett kellene lennie a bázisnak ahhoz, hogy elkezdjen zárni. Kollektorán már 0,6 V-os feszültségnél megtörténik a némítás, és a jelen állapotában itt 1,1 V volt. A megoldás végül egyszerű lett: a Compu-Brain kimenetét nem akartam nagyon megbontani és szintilleszteni, tekintettel arra, hogy a kimenet elgondolását nem ismerni és nincs felhúzó ellenállás a két áramkör között (meg a panel is igen sűrű arrafelé), hanem inkább a némítást kapcsoló tranzisztor bázisát húztam le két diódányi (kb. 1,2 V) feszültséggel. Így a kollektorán -2,5 V-ra állt be a feszültség, ami gyakorlatilag a gyári, előírt érték, és bőségesen van tartalék még az IC további öregedéséhez a TTL bemenet és a némítás irányában is. Az Aiwa mérnökeinek ezúton köszönöm meg, hogy a készülék alján a szerelőnyílás pont azon a területen nem került kivágásra, ahol a Compu-Brain csatlakozósora volt, így külön élmény volt méregetni benne. :-D
Átforrasztottam a táp körül egy csomó forraszt még, elképesztően forrong az a terület, de meglepő módon, a kondenzátoroknak semmi bajuk, ESR és kapacitás is rendben van, pedig a harisnya összeugrott egyiken-másikon. A Chieftec táp is készen van. :-)
Pedig ép be akartam dobni, hogy eladnám a Grundig MCF 600 és az MCF-400-as magnóimat. :( Lassan menni fog a Naka BX-300-is meg a Yamaha KX-670, KX490 is, (meg egy rakat walkman Sony WM-D6C, DD-33, stb) nincs időm használni őket, akkor meg minek.
Most hívott vissza az eladó. Beszélgettünk több mint fél óráig. Tudta, hogy olcsón adja. A felrakás után már szinte el is vitték sajnos, csak nem volt ideje levenni a hirdetést.
Nagyon jó beszélgetés volt egyébként, hifiről, zenéről, stb... elmondása szerint különböző studiókban különféle digitális keveréseket-szinkronokat (is)készít. Ahogy kivettem a szavaiból, elég nagy zenei (zenehallgatási) múltja van. Élveztem a beszélgetést. Kár, hogy nem maradt már otthoni felhasználású gépezete. Erről is lecsúsztam. De a mi a lényeg, nem az a masina volt, amelyikkel pórul jártam, hanem egy teljesen másik. Ha esetleg feltűnne a placcon, tökéletes működése esetén többet is adnék érte, miután vadászok egy ilyet egy ideje....
Igaz, viszont a leírásokból elég sok kiderül. A bevándorlók hadilábon állnak a nyelvtannal.
Amúgy sokan boltot visznek, és megadnak nevet címet. A használtcikk kereskedők között én még nem is találkoztam némettel.
Az viszont igaz, hogy PayPal nélküli eladóval nem éri meg szóba állni. A sima utalásos fizetésnél nincs semmi garanciád, én az ilyen hirdetéseket ignorálom is...
Tapsztalatom szerint nem züllött el a német, ugyanis én a német ebay-en áruló, Németországban élő kelet-európaiakat (főleg lengyel, balkáni), törököket, stb nem venném egy kalap alá a németekkel.
a nepperkarvalyok már látom be is kóstoltak, szóval az ilyenekkel csak óvatosan
Mivel én reagáltam előtted, ezért azt hiszem, hogy rám gondolsz, de erősen tévedsz.
Nem vagyok nepperkarvaly, nincs ilyen magnóm, tehát eladónepperkarvalyként nem jöhetek számításba. Venni sem szándékozom, tehát vevőnepperkarvalyként sem jöhetek számításba.
Sőt, ha azt számoljuk össze, hogy én mennyi cuccot toltam itt be eladóként, meg te mennyi cuccot toltál itt be eladóként, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy én nem is lehetek nepper (mert nulla dolgot adtam el a fórumon).
Általában a magyar hifi árak az ebay árak alatt vannak, de minden esetben.
Szerintem olyan 50-90e között tudod itthon eladni, állapottól, szintől és a duna vizállásától :-) függően.
Meg lehet esetleg próbálni az ebayen eladni, magyarként viszont nehezebb, sok ugyanis a rossz tapasztalat a kelet európai eladókkal. Olyan 10-20%-kal olcsóbban tudod általában eladni, mintha német lennél.
Na, barátom a nepperkarvalyok már látom be is kóstoltak, szóval az ilyenekkel csak óvatosan.... A kérdés ugyanis az, hogy ha el alakarod adni, akkor teleirják a fórumot, hogy az SONY 808-as a világ legszarabb cucca, örüljél ha elektronikai hulladékként átveszi gombokért, ellenben ha te egy ilyet keresel, akkor hihetetlen szerencséd van, nekik pont van egy ilyen kincs, egy dragonkiller, egy tesztgyőztes legenda, csakmost csakneked 150 ezerért...
Ma már minden magnó őscsótánynak számít - hogy egy itteni klasszikust idézzek... -, akármilyen nagy szám is volt valamikor. Aki ilyesmit vesz, az vagy azért teszi, mert be nem teljesült ifjúkori vágyát akarja kiélni addig a pár hétig, amíg fel nem teszi magának a kérdést, hogy "ezt meg mi a f@szért is vettem meg?" - így voltam vele én is -, vagy azért, mert abban bízik, hogy drágábban eladhatja egy baleknak. De akár ezért, akár azért vesz valaki ilyesmit, egy "csúnya esztétikai hiba" szöveggel meghirdetett gépért még egy sikhülye sem fizet százezreket.
Amúgy a Dragon név egy amatőrnek/újszülöttnek semmit nem mond, a jártasabbak pedig tudják, hogy alapból több vele a macera, mint egy sima magnóval, ráadásul elég egy apró kis bibi, és vagyonokat költhet rá, ha egyáltalán talál még hozzá alkatrészt, vagy eladhatja - ha tudja - hibásként, és akkor bukik rajta egy hatalmasat. Szóval, nem olyan bonyolult ez.... :-)
Érdemes hozzátenni, hogy a legtöbb ember , tesz egy javítási kísérletet általában egy beszerezhető szíjcsere nem okozhat gondot , de a hiánya sok egyéb komolyabb problémát elfed.
Azért ennyire ne légy optimista az orosz készüléket illetően, Minden Magnók Reális Árának Tudója. Óh, bocsánat, akarom mondani Minden Magnók Reális Árának Tudója Is.
:D
Azt írja, a bal oldalon csak a load világít, de semmit nem csinál, nem működik, a jobb oldalon pedig szintén csak kattanik a gomb, nem történik semmi. Szerinte csak egy szíj hiányzik, de tekintettel arra, hogy garázsvásáron vette, és a burkolat csavarjai eleve hiányoztak, én erre nem vennék mérget. Ő sem teszi, nyilván ezért árulja kifejezetten akatrésznek...
Érdekes, hogy valaki ilyen állapotban sem sajnált érte 45 dolcsit + szállítás. Nem tűnik egy sűrűn előforduló darabnak, még ha alaptípus is. Meg aztán van kuriozitása is, elég fura madár...
Talán ha figyelmesen elolvastad volna: hibásként árulja az ebay-es fickó.
De nem ez a lényeg. A szóban forgó Aiwa valóban betöltős, összesen hat kazetta fér bele. Én erre értettem, hogy nem ír hülyeséget az eladó. Ami a százezer forintos árat illeti: mintha alant írta volna valaki, hogy csak százezres gépei vannak..... Van, aki ennyire tartja a portékáját, és van, aki meg is adja érte. Ennyi.
0,1 guriga egy kazisért nagyon sok. Főleg egy ilyen szar műanyag AIWA-ért. A legtöbb gép még gyönyörű állapotban sem ér ennyit. Egy CT-f1000 vagy 1250 se!
Esetleg ritkaságok. Én már nem gyűjtők kazettást. Ott kábé ez a belépő szint. A legtöbb orsós 100-nél lényegesen drágább. (RS-1500. X-2000M stb)
Azt hiszem egy időre elhagyta a humora, amikor is " „szavatossága” lejárván a hatóság vadiúj csili-vili digitálisan működő villanyórára cserélte a békebeli pörgettyűs mérőkészüléket, amitől a zene egy csapásra megdöglött, kárba veszni látszott 10 hónapnyi fárasztó munka! Nem kevés utánajárással sikerült egy még hagyományos analóg, de a lecseréltnél jóval fiatalabb készülékre visszacseréltetni a borzalmasan szóló(!) újat – és láss csodát, visszaállt a világ régi rendje, talán még egy kicsivel jobb is lett az összkép!" - mondta Darvas.
Én idéztem, a talált hirdetésben viszont nem volt egyértelmű, de nekem már ott is idézetnek tűnt, annak miden tartalmi kelléke nélkül!:))) (se idézőjel, se forrás megjelölés) Mondjuk a forrást én sem jelöltem, de erre utaltam, hogy ez szándékos volt!
Csak éppen ezek totál humormentesek. A Hifi Magazinban azért olykor meg-megcsillant a humor is, ami biztató, mert akinek humora van mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. (Szenes Iván)
"Minden mérés: kérdés a Természethez. A Természet azonban nem beszél sem magyarul, sem angolul, semmilyen nyelven sem beszél, nekünk kell kitalálnunk, hogyan kommunikáljunk vele. Ha jól kérdezünk, értelmes választ kapunk, ha rosszul: a válasz sem lesz különb - és még csak nem is fognak felvilágosítani bennünket az ügyetlenségünkről! Párbeszédünk a Természettel valahogy így zajlik le:
Mi: Mekkora az intermodulációs torzítás? Természet (nem érti, a füléhez illeszti a tenyerét): Há? Mi (ingerültebben): Azt akarjuk megtudni, hogy ha a masinába beadunk egy 60 és egy 7000Hz-es mérőjelet, melyeknek amplitúdó-aránya 4:1, és az eredményt az IEC szabvány szerint értékeljük, akkor hány százalékot kapunk?! Természet (megvonja a vállát): Hát, ha erre vagytok kíváncsiak: 0,1-et. Mi (féllábon ugrálva az örömtől): Az intermoduláció csak 0,1 százalék! Csak 0,1 százalék!... Természet (szánakozva legyint egyet és elhallgat)."
igen, rátapintottál a maszlag lényegére, mert mindez a blabla eredetileg a hifi újságokból ömlött ki, a botfülű audiofil újságírók erőltetett és hiteltelen szóvirágai köszönnek vissza már a hirdetésekből is.
"...a minőségi zene szenvedélyes rajongóinak nyújt univerzális megoldást..."
"... A sötét barlangok legmélyebb hangjai és a Mont Blanc-hoz mérhető magasak is egyaránt tisztán, precízen, torzítás mentesen szólalnak meg általa. ..."
"....lekerekített, modern formája egyszerre nőies és robosztus. A több színű, kis fogyasztású OLED kijelző és a finoman megmunkált csatlakozók egy masszívan elegáns, szálcsiszolt fémházban kaptak helyet. A kellemes tapintású, krómozott gombokat öröm megérinteni. Ezekkel szabályozható többek között a basszus és magas kiemelés, vagy például a balansz..."
"....magas elvárásokkal és sokévnyi tapasztalttal rendelkező, audiofil villamosmérnökök tervezték. A készülékben található nyomtatott áramkör pontos rajzolata méltó környezetet biztosít a gondosan beültetett, minőségi alkatrészeknek...."
Szándékosan kihagytam a készülék típusára vonatkozó infokat, hisz épp nem az volt a fontos, hanem a szemléltetés! Egyébként ez csak kb a teljes hirdetés harmada, a második harmadnak sincs sokkal több info-tartalma, csak az nem ennyire fellengzős, a harmadik harmad pedig az obligát gyári paraméterek polirozása!
Az AIWA FX-A120 valóban kazettatáras, a fazon tehát nem írt hülyeséget.
Az FX-A900 nyilván elírás; feltehetően az FX-90-esről van szó. Persze, nem ugyanaz, de hát nem mindenki olyan tévedhetetlen, mint az itteni fórumozók. És persze egyszerűbb csípőből lefikázni a hirdetőt, ami itt egyébként is nagy divat, mint megereszteni egy emilt, vagy egy telefont, és rákérdezni....
KERAVILL - 1983
