Ez egy IZOT 2,5+2,5 Megás lemez. Az alsó 2,5 Mega fix, a felső cserélhető. VT-1010-hez, VT-60-hoz, Videoplexhez meg TPA-khoz adták, meg a keletnémet és orosz PDP klónokhoz...
A legnagyobb bolgár lemez - nem Wincsi, cserélhető - 200 Megás volt. Apró szépséghiba, hogy az ÁFOR-nál üzem közben ki tudott zuhanni belőle a spindelmotor...
Az IBM 3340 70 Megás cserélhető és 280 Megás fix lemezeket volt hajlandó szállítani. Érdekesség volt, hogy a 3340-nél a fejcsomag is lejött a lemezzel együtt, tehát minden csomagnak saját fejegysége volt.
Lehetett még behozni BASF 60 és 100 Megás cserélhető lemezeket használtan.
Szerintem politikai kérdés volt a foglalkoztatottság megtartása, ezért döntöttek a kívülről idióta megoldások mellett.
Nem. Sokan látták, hogy merre az előre, de nem lehetett megvenni a technológiát. 1986-ban a COCOM limit 2 MB tár, 1 MIPS feldolgozó teljesítmény, 840 MB lemez és 1600 bpi szalag írássűrűség volt...
Nézd, helyzet az, hogy haditechnikai felhasználásban sok minden volt, hogy ebből nem került (civil) ipari alkalmazásba az más kérdés.
Elég érdekes volt az is, hogy egy csomó helyen a tetenes összegekért megvásárolt CNC gépeket nem használták semire. Máshol meg (ahol dolgoztam nyári munkán operátorként) párhuzamosan folyt a feldolgozás a gépi és a kézi vonalon. Szerintem politikai kérdés volt a foglalkoztatottság megtartása, ezért döntöttek a kívülről idióta megoldások mellett.
Ezt mai eszemmel mondom, akkor belázadtam természetesen a hülyeség ellen.
Főként így, hogy közben kiderült számos nagy nyugati gyártmány hol és milyen unkaerő felhasználásával készült. Elkúrták, de volt igazuk sajnos.
1985-ben, mikor még itthon javában tombolt a Commodore-őrület, láttam először vízhűtéses gépeket. Termelésirányítást futtattak rajtuk, beleértve a szerszámgépprogramok valósidejű lehívását. A két gép mintegy 120 km-re volt egymással és optika kötötte össze őket. A COCOM miatt itthon még hallani sem lehetett ezekről a megoldásokról, nem hogy behozni. Ott meg ez egy egyszerű traktorgyár volt (Massey-Ferguson).
"célja mégis az volt, hogy a szovjet blokk államainak erodálódását, a kommunizmus hanyatlását idézze elő a technológiai versenyben való nyugati erőfölény növelésével is"
Még csak eszükbe se jutott ilyesmi.
Rendesen elfogadták azt az állapotot, ami Potsdam után kialakult, csak persze piszkálták egymást mindkét oldalról.
Meg aztán qrva nagy üzlet volt nekik az a felállás: az első "igazi" - a COCOM lista alatt beférő - számítógépért magyarország egy éves gyümölcsexportjával fizettünk.
És jó év volt akkor a gyümölcsre.
Csak egy példa: a 70-es években egy spulni mágnesszalag (256 bit/inch) 50 dollárba fájt nekünk.
"A COCOM egy gazdasági fegyver volt. A devizahiteleket utánunk vágták, de technológiát nem vehettünk érte, csak fogyasztási cikkeket..."
Nem kifejezetten gazdasági, hanem a CoCom rendszert embargónak tekintettük, mert bár közvetlen célja a technológiai fejlesztések terén meglévő elsőség biztosítása volt a stratégiailag fontos területeken, közvetetten a verseny megnehezítésének célja mégis az volt, hogy a szovjet blokk államainak erodálódását, a kommunizmus hanyatlását idézze elő a technológiai versenyben való nyugati erőfölény növelésével is, amint az be is következett.
Most jutott eszembe, nem neki szántam. A '70-es évek végén már nem volt, nem tudom, pontosan mikor szűnt meg, vissza kellene nézni régi naplókat, ha még megvannak...
A tervek szerint a kormány még az ősz folyamán áttekinti a munkatáborokba - köztük a Hortobágyra - kitelepítettekre vonatkozó jogszabályokat és juttatásokat - mondta el Rétvári Bence
Mire mind meghalnak és semmibe sem kerül, rendezik a juttatásaikat...
Igyekezni kellene Biszkuval is, mert még képes elpatkolni, mielőtt becsuknák...
Faludy, aki ott volt, írta meg a Pokolvégi víg napjaimban, hogy a recski tábort Sztálin halála után zárták be, kkor szűnt meg a kitelepítettek internált lakhelyelhagyási tilalma is.
A tervek szerint a kormány még az ősz folyamán áttekinti a munkatáborokba - köztük a Hortobágyra - kitelepítettekre vonatkozó jogszabályokat és juttatásokat - mondta el Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
A most hatályos jogszabályok úgy tekintenek a kényszermunkatáborokba hurcoltak, illetve szabadság elvonással sújtottak juttatásaira, járadékaira mint akkori munkavégzésük, társadalombiztosításból való kiesésük megváltására.
Emlékiratban olvastam, hogy 56-ban, , a zürzavarban elhagyták a kiteklepitettek a helyüket, és nem mondom, hogy az recsken voltak zárt táborban, ezek teljes családok voltak valahova lerakva egy kisfaulba, mafd 56 után újra kezdték összeszedni őket, volt aki ezért hagyta el az országot akkor.
És persze semmi módon nem ment biszkut kádárt és a többit az, hogy lóbánnyai igy vagy úgy.
Ha meg szerited most van a rákosi rendszer, akkor biszkura recsk vár, avgy akasztás, a családja meg mehet egy libaólba.
