Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 587
E modell szerint a részecskeoszcillációnál az örvények egymáshoz képesti fluktuációs fázisa vagyis az egymáshoz képesti komplex fázis változik.Ha nem tartjuk fontosnak a komplex fázist csak az interferenciánál,ahol nélkülözhetetlen,akkor a kényszer-axiómával már tényleg baj van,mert az eltérő anyagi minőségű részecskék egymásba alakulhatnak.Közben csak az örvények fluktuációjának egymáshoz képesti fázisa változik az időben periodikusan,ezért jó a precessziós modell.
Előzmény: Aurora11 (586)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 586

A különböző anyagi minőséget aszerint kapjuk,hogy a fluktuáló örvényeket milyen fáziskülönbséggel indítottuk egymáshoz képest.De ha nem látjuk,hogy fluktuáció van,akkor azt hisszük,hogy ezek mind különböző anyagi minőségek.

A Higgs-bozon lehetne az az eset,ha egyszerre indítjuk el az örvények fluktuációját,vagyis szinkronban fognak végig fluktuálni.Ez egy fontos szabadsági fog,amit ha nem veszünk figyelembe a kísérltektől eltérünk,vagy sokféle anyagiminőséget fogadunk el,mint axiómát.

Előzmény: Aurora11 (585)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 585
A fázis oka a makroszkópkikus örvények elemi fluktuáló örvények fluktuációjának fázisa,ami létező valami nem hagyhatjuk ki az elméletből.Vagyis ha kihagyjuk magánügy,de ez a természetet nem érdekli,és az egyezést a kísérletekkel úgy tudjuk fenntartani,ha bevezetjük az eltérő anyagi minőségű részecskéket egyféle bázisvektor helyett.Ti úgy küszöbölítek ki,azt hogy nem tartjátok fizikailag fontosnak a komplex fázist,hogy több részecskére következtettek a kísérletből,én fizikai tartalmat adok a komplex fázisnak,így elég egyféle anyagi minőség.Túl általános az,hogy akkor ekvivalens két állapot valószínűsége egyenlő,CSAK kkor ekvvalensek,ha a valószínűségi amplitúdók is egyenlőek a komplex fázissal együtt.A fluktuáló elemi örvényeket egyszerre kell indítani,hogy mindegyik egymáshoz viszonyított komplex fázisa nulla legyen.
Előzmény: Aurora11 (584)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 584

Megfogom tanulni!De szerencsére a képletek univerzálisak!:)Csak a csoportelméletet nem nagyon ismerem.De azzal egyetértesz,hogy a fényképnél a hologramm azért több,mert a fényhullám fázisát figyelembe veszi vagyis a valószínűségi amplitúdót TELJESEN komplexitásával együtt.A 2D-s fénykép csak az intenzitást érzékeli az ezüstbrómid-kristálykákkal,nem alakulnak ki benne "interferenciakészülékek" amivel érzékelné a fázist.Vagyis a valószínűségi amplitudó abszolútérték négyzetét érzékeli,mint fényerősséget(jó meg a színeket).

Az nyilas modell ha 3d-s hologramm,akkor a golyós modell 2D-s fénykép,elvész a fázis fontos információja,ami miatt axiómaként az anyagi minőségbeli eltérést be kell vezetni.

Előzmény: qandalf (583)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 583

Amiket írsz érdekes, de igazából csak te érted. Ha nem tanulsz meg angolul, akkor nem tudsz innen továbblépni. Nem fogod tudni kiválogatni, mi az amit helyesen gondolsz, mi az ami nem.

 

Én nem tudom megmondani neked. A kérdéseidre a választ neked kell megtalálnod.

Előzmény: Aurora11 (581)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 582
Köszönöm szépen!:D
Előzmény: qandalf (579)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 581

Az a baj,hogy az angol éretségit sem tudtam elvégezni,helyette földrajzból éretségiztem.De azért le probálom fordítani!:)

Előzmény: qandalf (579)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 580

Omega itt fázisszög,csak időfüggésnél körfrekvencia szor idő.

 

Előzmény: Aurora11 (578)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 579

Kicsit lassits.

 

Pihenésképpen, mit szólsz ehhez?

 

 

 

An Exceptionally Simple Theory of Everything
Előzmény: Aurora11 (578)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 578

És a Hilbert-térben ha a skalárszorzat vektorkomponensét felcseréled ne felejts el komplex konjugálni.A 3D-s geometriában mindegy a vektorok sorrendje,hiányzik ennek információtartalma.

Arra gondolok,hogy két valamit akkor mondunk egyenlőnek,ha a valszínűségek egyenlők.Én azt gondolom,hogy a valószínűségi amplitúdók egyenlőségét MEG KELL KÖVETELNI,mert a komplex fázis nem csak matematikai eszköz amit tetszőlegesen lehet kiválasztani,hanem az örvények fluktuációja.

Két állapot szerintem CSAK akkor egyenlő,ha

pszi(1)=pszi(29

nem pedig pszi(1) abszolútérték négyzet=pszi(2) abszólútérték négyzet

Ez az előnye a "nyilas-ábrázolásnak" és a színvektoroknak,mint a "golyós" ábrázolásnak.Plussz információt hordozz azért mert a komplex fázisnak is fizikai oka van,nem lehet csak segédeszköznek tekinteni.

Így nincs külön bozon és fermion összeadás csak exp(iomega)=0 eset.

Ezen múlik,hogy örvények vannak,vagy nem.A komplex fázis fontos,nem elég a valószínűségeknek egyenlőnek lennie,hanem a valószínűségi amplitúdóknak.

Ha nem vesszük komolyan akkor a hologramból 2D-s fényképet csinálounk.Mert a fényképnek nem számít a fényhullámok fázisa.

Előzmény: Aurora11 (577)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 577
a bázisvektor nyíl minden egyes Hilbert-térbeli állása az általános értelemben merőleges egymásra,és a térbeli állásnak nem polárszögérték hanem frekvencia-érték tartozik.Csak annyit kell tenned,hogy a szöget ne detával hanem frekvencia jelével jelöld.A merőlegességet ne probáld elképzelni,mert ez a skalárszorzat nulla eredményét jelenti,ennek csak speciális elképzelhető esete a 3D-s geometriai térben lévő merőlegesek,ahol a helyvektorok skaláris szorzata nulla.
Előzmény: qandalf (574)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 576

Azért kell ortogonálisoknak lenniük,hogy a 3D-s bázisvektorok tulajdonságait visszaadja.Az azonos írányú(frekvenciájú) bázisvektorok skalárszorzata egy a nem azonos írányú(frekvenciájú) bázisvektorok skálrszorzata nulla(merőlegesek egymásra a Hilbert-tér frekvenciavilágában).Ha a bázisvektorokat úgy választottad,hogy nem ortogonálisak egymásra,akkor belőlük ki keverhetsz olyan bázisvektorokat amelyek már merőlegesek egymásra.Szóval mindig meg kell vizsgálnod,hogy a bázisvektoraid ortogonálisak egymásra,különben nem stimmel a 3D-s helyvektor-hasonlat.

 

Igen,csak itt az írány frekvencia.A merőlegesség az általánosabb értelemben vett merőlegesség vagyis az,hogy skalárszorzatuk nulla.:)

 

Később én is visszatérek rá...

 

Ezek a jelenségek a kis zavaró hatásokra való válaszként mutatják magukat.Ezek jelemzésére szolgáló energiabázisvektorok a töltéseknél monopolenergia,spinnél dipólusenergia(ez függ a mágneses tértől is),az anyagi minőséget ezek megadásával,és más jellemzők segítségével adjuk meg,amihez szintén tartoznak valamilyen multipol-energiák.Ezek nagyságrendekkel kisebb energiák,mint a lendülethez kapcsolódó mozgási energia.De ez csak tipp!

Előzmény: qandalf (574)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 575

Nem a részecskék nem haladnak,a pontbeli sebesség egyenlő a sebességgel amit szimbolizálnak.a részecskék kiszögezett nyilak.Ezek összessége az a vektormező,amik egy állapothoz tartoznak,mert egy írányba mutatnak.A sok különböző írányhoz tartozó állapotokhoz,külön vektormezőt alkot,amik szuperpozicíója alkotja a teljes állapotú anyagáramlás négyessebességterét,amiben lehetnek örvények.De az egyes elemi részecskék összesége a térben egy írányba mutató bázisvektorok összessége.Írány=frekvencia.Egy részecske egy ponthoz tartozó lokális sebességérték,vagy állapotérték.

Előzmény: qandalf (574)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 574

Nézzük, jól értem-e?

 

"a négyesvektornak csak az íránya változhat a nagysága nem,ez biztosítja bázisvektorainak normáltságát,a téridő metrikus tenzora csak a négyesvektorok térbeli írányeloszlását jelenti,nagyságot nem

"

Ez jelentené azt, hogy minden mindig c-vel halad. Ha máshol nem, az anyagon belül.

 

 

 

"-a bázisvektorokat úgy választjuk meg,hogy ortogonálisak legyenek

"

Miért kell ezt külön kikötni?

 

 

 

"-a nem azonos részecskék valószínűségei összeadódnak,nincs interferencia,a színvektorok nem esnek egy írányba,ezért az eredő színvektor hosszát paralalogramma módszerrel kell kiszámolni,ahol a komponensek abszolútérték négyzete miatt a komplex fázisok eltünnek

"

Igen, ha két rezgés merőleges egymásra, akkor nincs interferencia. Ez azt jelentené, hogy a nem azonos részecskékben azon tulajdonságok vektora, amivel megkülömböztethetőek egymástól, azok merőlegesek egymásra. Jó értem?

 

 

"-a bázisvektorok írányát nem  két polárszög,mint a 3D-s világban,hanem két vagy több energiabázisvektor határoz meg.Hilbert-térben vagyunk.

"

Na ezt emésztem még.

 

 

".....A töltés,spin,a töltés is egyfajta frekvenciabeli különbséget jelent,de ezek energiaeltérése  sokkal kisebb,mint amilyenek például az elektronnál a stacionárius energiaszintek energiájának különbsége.

"

Mennyiben frekvenciakülömbség, és mennyire más irányú vektor? Vagy a kettő ugyan az?

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (568)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 573
És bozon tulajdonságú lenne,vagyis az amplitúdókkal pozitív előjellel kell összeadni.
Előzmény: Aurora11 (572)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 572
1 eV-s elektront akartam írni.
Előzmény: Aurora11 (571)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 571
Ugyanúgy nem azonos egy feles spinű 3kev-es proton és egy minusz feles 1eV-os foton,mint két azonos spinírányú foton aminek mind az anyagi minősége,mind a töltése(nulla),mind a spinje egyenlő,csak azenergiája eltérő.Nem-e lehet,hogy az összes elérés csak egy egységes frekvenciabeli eltérés vagyis EGYETLEN bázisvektor íránybeli eltérése.Csak ehez az kell,hogy a Higgs-bozonnak,mind az anyagi minősége,mind a spinje,mind a töltése azonos legyen mindig csak egyféle frekvenciabeli különbség legyen.Ez lenne a a Higgs-bozon bázisvektor nyílként szimbolizált frekvenciaíránya.Csak az íránya és nagysága lenne a szabadsági foka.
Előzmény: Aurora11 (570)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 570
Köszönöm elolvasom!:)
Előzmény: qandalf (564)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 569

Az,hogy az elemi részecskék szerintem az állapot leírására alkalmas bázisvektorok,amiket nem nyílakként,hanem billiárd golyókként szimbolizálnak.A részecskék anyagi minősége,töltése,spinje,és a többi energiája mind íránybeli vagyis frekvenciabeli különvség.Csak az azonos vagyis egyenlő frekvenciájú(azonos írányba néző) bázisvektorok együtthatói vagyis a valószínűségi amplitúdók adódnak csak össze.Ha nem azonos a frekvenciájúk akkor a bázisvektorokat a paralelogramma módszer szerint kell összeadni,vagyis a nem azonos részecskéknél a valószínűségek adódnak össze,nincs interferencia.

Az univerzális bázisvektornál,ami egy nyíl,vagy ha golyó akkor hívjuk Higg-s bozonnak csak a nyíl íránya,mint frekvencia jellemzi,nem válik szét az íránya vagyis energiája(frekvenciája) spinekre,töltésre,anyagi minőségre,más energiára.Csak egyféle energia van,amihhez a FREKVENCIA tartozik,ami a Hilbert-tér egyik frekvenciaírányát jelenti.

Az egyetlen csak frekvenciaíránnyal jellemzett bázisvektorokkal lehet szerintem összerakni a makroszkópikus anyagáramlás téridejéhez  tartozó négyes sebességvektorait.

Ennek 3D-s vetülete a hármas sebességvektor,de annak nem csak az íránya,hanem a nagysága is változhat térben és időben.

Előzmény: qandalf (567)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 568

"Az egész alapja az:

-a négyesvektornak csak az íránya változhat a nagysága nem,ez biztosítja bázisvektorainak normáltságát,a téridő metrikus tenzora csak a négyesvektorok térbeli írányeloszlását jelenti,nagyságot nem

-a bázisvektorokat úgy választjuk meg,hogy ortogonálisak legyenek

-a nem azonos részecskék valószínűségei összeadódnak,nincs interferencia,a színvektorok nem esnek egy írányba,ezért az eredő színvektor hosszát paralalogramma módszerrel kell kiszámolni,ahol a komponensek abszolútérték négyzete miatt a komplex fázisok eltünnek

-a bázisvektorok írányát nem  két polárszög,mint a 3D-s világban,hanem két vagy több energiabázisvektor határoz meg.Hilbert-térben vagyunk.

 

Ezeknek igazaknak kell lennie,hogy a modellelnek legyen valami alapja. "+interferenciánál ugyanazon frekvenciájú részecskék interferálnak,ekkor a bázisvektorok egy írányba esnek,additív módon össze lehet adni a bázisvektorok együtthatóit,és érvényesül a komplex fázis.A töltés,spin,a töltés is egyfajta frekvenciabeli különbséget jelent,de ezek energiaeltérése  sokkal kisebb,mint amilyenek például az elektronnál a stacionárius energiaszintek energiájának különbsége.

A négyesvektor állandó nagysága,azt bizonyítja,hogy a tömeg nem függ a különböző körülményektől(négyes energia-impulzus vektor).A négyesvektor változása csak íránybeli lehet.Ez biztosítja a bázisvektoros normáltságot.

 

Ezek azok amik közül valamelyik nem igaz akkor annyi az egésznek.

Előzmény: qandalf (559)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 567

"univerzális bázisvektorokat alkalmazok,minden energiatartományban."

 

Kifejthetnéd részletesebben, mit értesz ez alatt. Ha nem is értjük meg, legalább lesz mit olvasni. :)

Előzmény: Aurora11 (565)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 566
Készíts óriási tükrös távcsővet és nézd meg a galaxisokat!Ezek a régi idők atomi méretű mikrovilágának inflációval felfújt áramlásai szerintem.Arra gondolok,hogy kis méretekben most is ezt lehet látni.
Előzmény: qandalf (561)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 565
a részecskék bázisállapotok golyós szimbólumai.Az anyag szerintem ugyanúgy kontinuum,mint a makroszkópiks világban.A Higgs-bozon azt jelenti,hogy univerzális bázisvektorokat alkalmazok,minden energiatartományban.
Előzmény: qandalf (560)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 564
Előzmény: Aurora11 (563)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 563
Erről a megoldásról,még nem hallottam.
Előzmény: qandalf (558)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 562

Nem mondtam,hogy helytelen az elképzelésed csak,arra gondolok,hogy a leptonok azért kisebb tömegűek,mint a kvarkok,mert a leptonok építéséhez negatív tömegű részecskék is részt vesznek,ami le viszi a részecskékből álló rendszer vagyis leptonok tömegét.

Szerintem is erre szolgálhat a Higgs-bozon,csak egyféle részecske lehet.

mnégyzet=Enégyzet-pnégyzet   (c=1)-ből

a gyökvonásnál a tömegre pozitív és negatív érték is kijöhet.A Higgs-bozonok egyik tulajdonsága pozitív,a másik negatív tömeget hordozz,akkor ki lehet belőle mind leptonokat,mind kvarkokat alkot.

A foton mondjuk az a részecske,ahol a pozitív és negatv tömegkomponensek lerontják egymás hatását,de a spinek összeadódnak,úgy hogy felesből egész lesz.Ha két elenkező előjelő feles bozon találkozna,akkor nem veszünk észre semmilyen részecskét.

Egyertértek a Te modelleddel.

Előzmény: qandalf (557)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 561

Vagy mondhatom, hogy rezgő húrok, vagy a tér örvénylik.

Látni fogja majd valaki, mik ezek valójában?

Előzmény: qandalf (558)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 560

És mi van, ha nincs legkisebb részecske?

 

Akkor már régen megvan a megoldás, nem kell renormálni a QED-et, abból már egyszer kijöttek a végtelenek.

hehe

Előzmény: qandalf (557)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 559
Bevallom én se értem teljesen, de ha ő érti, akkor csak töprengjen rajta.
Előzmény: mmormota (501)
qandalf Creative Commons License 2008.02.20 0 0 558
Szerintem ezek szingularitás-gyűrűk, amilyent a Kerr-megoldás ad.
Előzmény: Aurora11 (498)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!