"Ha nem hat erő, a téridő görbülete hogyan kényszeríti a testet a mozgásállapotának megváltoztatására? "
Van rá diifferenciálegyenlet, melynek megoldása függvény. E függvényből olvasható ki a mozgás hogyanja (az oka nem, csak a hogyanja).
Az okról Einstein csak annyit árult el, hogy az energia (pl. a fénysugáré) mindig arrafelé törekszik, amerre a fényterjedés sebessége kisebb. Ez olyasmi, mint a vízhullámok esete: a vízhullámok arrafelé kanyarodnak, amerre lassabban haladhatnak. (cunamik is így/emiatt szoktak létrejönni tengerparton, az egyre sekélyedő vízben lelassulva feltorlódó hullámok által)
No már most bárhogyan is görbe a mozgás pusztán mechanikus pályája, hogy ha arra nem hat erő, akkor öröké változatlan lesz a sebeség abszolút értéke . De mi változó abszolút értékű sebességet tapasztalunk .
Tényleg jó kérdés.
Ha nem hat erő, a téridő görbülete hogyan kényszeríti a testet a mozgásállapotának megváltoztatására?
A relativitáselmélet azt mondja, hogy a gravitációs görbe mozgás nem a tömegek közti erőhatás miat, hanem a csak tér görbülete miat van . No már most bárhogyan is görbe a mozgás pusztán mechanikus pályája, hogy ha arra nem hat erő, akkor öröké változatlan lesz a sebeség abszolút értéke . De mi változó abszolút értékű sebességet tapasztalunk .
de a világegyetem tágulását most hagyjuk, maradjunk csak a gravitációnál.
tehát pl. van egy atom, és a valamilyen alakú tér amiben körülötte x valószínűséggel vannak az elektronok. a gravitáció ezt a valamilyen alakú teret is eltorzítja?
tehát van az elektron valamilyen valószínűséggel valahol az atom körül egy gömb alakban, akkor a gravitáció pl. oválissá alakítja ezt a teret?
Igen, az olyan, egymáshoz gravitációsan kötött részekből álló objektumok, mint a galaxisok nem tágulnak. És nem tágulnak az egyéb kölcsönhatásokkal (elektromágneses valamint gyenge és erős elemi kölcsönhatásokkal) összetartott objektumok se, mint például a kompakt égitestek, a geológiai formációk, a hegyek és városok, vagy a kristályok, és az atomok se. Mert az Univerzum tágulása egész más dolog, mint a relativisztikus hosszkontrakció. Ez utóbbi mindenre kihat, mert ez egy puszta geometriai jelenség, az üres Minkowski téridő geometriája. Az Univerzum tágulása viszont a Riemann téridő görbülettét jelenti, ami viszont mindenütt az ott lévő anyag energiasűrűségétől, így a kölcsönhatások energiáitól függ.
azt tudja valaki hogy a gravitáció által torzított térben az atomok, elemi részecskék is eltorzulnak? vagy csak a köztük lévő tér?
mert pl nemrég olvastam azt hogy a világegyetem tágulása nem úgy van ahogy addig gondoltam, hogy minden tágul! hanem csak a galaxisok közötti tér! tehát csak a galaxisok távolodnak egymástól, a galaxisokban lévő csillagok nem!
Épen az Ősrobbanás - Teremtés topikban kavarunk . Az a bánat van ott, hogy Hogyan jöhet ki görbülésből nyúlás ? 266. hsz. Ti ezt hátha jobban meg tudnátok magyarázni nekem .
" Ne tessék itt komolytalankodni mindenféle pecabotokkal."
A Holdra vittek már madártollat és kalapácsot demonstrációs céllal - leejtésre.
Pecabotos kúpingás kísérlettel pedig kimutathatnák, hogy létezik-e vagy sem mozgási tömeg, ill. relativisztikus - Lorentz-transzformált súly. Mert ugye az elmélet próbaköve a kísérlet.
Einstein relativisztikus vonata ha létezne, egy pillanat alatt elhagyná a légkört, aztán kicsit később a Naprendszert is.
Egy elmélet megértéséhez felhasznált gondolatkísérlet ellen ágálni lehet ugyan, de nem kötelező részt venni a játékban. Akinek ez meghaladja az elvonatkoztatási képességét, még mindig foglalkozhat pl virágkötészettel, ott nincs ilyen megerőltető szellemi kihívás.
A gravitációszerű jelenséghez nem szükséges a teret görbíteni, elegendő az időt manipulálni.
Úgy tűnik, neked a "gravitációszerű jelenséghez" az is elég, ha gázt adok a tűzpiros ferrárimban. Ok, akkor legyen ez is "gravitációszerű jelenség". Nekem tetszik. Mert akkor Tuarego ezt is kizárhatja a vizsgálatai tárgyköréből, marad az egyenes vonalú egyenletes mozgás, de csakis kis sebességekkel, mert mozgó négyesmetró hosszát nem tudja másképp megmérni, csak ha megáll.
Einstein relativisztikus vonata ha létezne, egy pillanat alatt elhagyná a légkört, aztán kicsit később a Naprendszert is. Mert a sokadik kozmikus szökési sebességnél is gyorsabb. Egy ilyen vonattal játszadozni legfeljebb egy fekete lyuk horizontjától kifelé 0.5 R távolságban érdemes kísérletezni.
Tehát egy gyorsuló koordináta-rendszer nagyjából olyan, mint amit keresek.
Igen, ez nagyjából pont olyan. Ez a Rindler koordinátázás voltaképpen nem más (2 dimenzióban), mint a Minkowski sík polárkoordinátázása. A hiperbolaívek az x sugarú körök, az origóból odahúzott "sugár" hiperbolikus szöge (azaz a rapiditás) pedig pont olyan, mint Euklidésznél az alfa. Ez is teljesen analóg az euklideszi geometriával.
Legfeljebb g(x) nem pont olyan, de annak a függvényét nem kötöttem meg.
Más g(x) függvény esetén ez a metrika már nem sík téridőt ír le.
Ezért kérdeztem a "gravitáció vagy gyorsulás" kérdésedre, amit nem tudsz eldönteni, hogy mit nem tudsz eldönteni? Hogy gravitáció vagy gyorsulás? Mi a különbség?
Többen is állítják, hogy a mozgási tömeg helytelen fogalom. A következő kérdések megválaszolásában sem segít?
Ha a holdi vákuumban működne egy a talajon álló állványú relativisztikus kerületi sebességű kúpinga - annak fonala mekkora szöget zárna be a függőlegessel?
A számításnál milyennek kell venni a golyó súlyát - relativisztikusnak, vagy newtoninak?
